Web 2.0
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Like this? Share it with your network

Share
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
242
On Slideshare
242
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
3
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. Telepítés nélkül futtatható szoftverek, bárhonnan elérhető online dokumentumok, ingyenes tudástárak, egyre gyarapodó netes közösségek - sorra vesszük, mi mindent nyújt a napjainkban megújuló világháló a felhasználóknak.
  • 2. Az új média fogalma • • Néhány évvel ezelőtt az oktatásirányításában tevékenykedők és a tanárok nagy többsége még elképzelhetetlennek tartotta, hogy bárki is beleszóljon az oktatás előre megtervezett stratégiájába és kiválasztott tartalmába. Az „újmédia” meghatározására terén nincsen általánosan elfogadott konszenzus, maga a fogalom is számos eltérő értelmezésen ment keresztül az 1980-as évek óta. Korábban hagyományosnak tekintett médium is részben „átkerült” az újmédia területére. Ilyen például a rádió, amelyre ma még egyértelműen hagyományos médiumként tekintünk, ám az egyre fokozódó interneten keresztüli rádióhallgatás révén a nem is oly távoli jövőben már akár részben újmédia terméknek is tekinthető. Az újmédia definiálásának problematikáját jól érzékelteti Lev Manovich, aki The Language of New Media című könyvében így fogalmaz:
  • 3. Az új média fogalma • „Mi is az újmédia? A kérdés megválaszolását kezdhetjük akár azon kategóriák felsorolásával, amelyeket a sajtó előszeretettel használ e fogalom alatt: internet, weboldalak, számítógépes multimédia, CD-ROM, DVD, virtuális valóság. Valóban csak ennyi lenne az újmédia? Mi a helyzet azokkal a televíziós programokkal, amelyek jeleneteit digitálisan állították elő és számítógépes környezetben szerkesztették? Vagy azokkal a mozifilmekkel, amelyek elkészítéséhez 3D animációt és digitális alkotómunkát alkalmaznak? Tekinthetjük ezeket is újmédiának? Hová soroljuk azokat a tisztán digitális képei alkotásokat, amelyek mesterséges képi elemei, elrendezése és illusztrációi számítógépes környezetben készülnek, és úgy kerülnek kinyomtatásra? Hol húzzuk meg a vonalat?”
  • 4. Az új média fogalma • • • Tehát mi is az az újmédia? Az újmédiába beletartozik a szöveges-, képi- és audiovizuális tartalomipar mindazon terméke, amelyek fogyasztása és felhasználása számítógépes környezetben történik, bizonyos fokú interakciót tesz lehetővé a fogyasztók vagy a fogyasztó és a kiadó között és terjesztése valamilyen digitális formátumban valósul meg, általában a világháló vagy a harmadik generációs mobilhálózatok közvetítésével. Nem csak saját dokumentumaihoz férhet hozzá: mások is megoszthatják azokat önnel, mint ahogy ön is elérhetővé teheti mások számára azt, ami kell. "Megmutathatja" barátainak határidőnaplóját, ahogy ők is, így közös programjaik ugyanott jelennek meg, de szervezheti így a munkát kollégáival is, a neten megosztva a közösen alakított dokumentumot. Elérhetővé teheti barátai számára a közös nyaraláson készült fényképeket, ahogyan ők is sajátjaikat, így egy közös virtuális albumban lapozgathatják őket.
  • 5. Az új média fogalma • A tradicionális és újmédia termékek felosztásának egyik lehetséges módját jelöltem az alábbi táblázatban. Ennek értelmezése szerint a hírportálok és online magazinok az újmédia iparág szöveges és képi tartalomszolgáltató ágában helyezkednek el, más szereplőkkel együtt.
  • 6. Egy ajánlott lehetőség a hagyományos és újmédia termékek megkülönböztetésére : Tradicionális média Újmédia Szöveges és képi fókuszú publikációk • Újságok,magazinok • Könyvek • Szórólapok,füze-ek • Hírportálok és online magazinok • eBook • Mobil-és PDA eszközökre optimalizált tartalmak Audiovizuális termékek • Hagyományos TV • • Hagyományos rádió • • Nem CD-alapú zenei • hanganyagok • VHS és korábbi formátumú filmek • CD, DVD Digitális TV, rádió Digitális zenei letöltés , digitális zenei formátumok (pl.:MP 3) Videójátékok
  • 7. Mi az a web 2.0 ? • • Mindezek a lehetőségek részét képezik a web 2.0-nak, vagyis a kialakulóban lévő "új világhálónak". Az viszont, hogy mit is jelent ez a web 2.0, elég nehezen körbeírható: a körülbelül két évvel ezelőtt megszületett, és azóta is vitatott tartalmú, de bizonyos körökben igen divatos fogalom egyszerre jelöl újfajta weboldalakat és szolgáltatásokat, a mögöttük álló technológiát, és azokat az attitűdöket, módszereket, amelyek mindehhez társulnak. Szülőatyja Tim O'Really, az O'Really informatikai könyvkiadó gazdája, a világháló veteránja. A vállalkozó még 2004-ben indította el az újfajta webes platformok lehetőségeivel foglalkozó Web 2.0 konferenciasorozatot - amely az egész jelenség névadójává vált. Meg persze jól is hangzik, és alaposan felértékelheti egy weboldal vagy szolgáltatás értékét, ha rásütik a "webkettes" címkét. A koncepció lényege, hogy a felhasználó nem csak nézegetni való weboldalakat kap, hanem sokoldalúan használható eszközöket. Ezek az eszközök akár egyes szoftverek funkcióit is átvehetik, és arra is alkalmasak, hogy használójuk másokkal is megossza tevékenysége eredményét, sőt, egész közösségek profitáljanak ebből. Talán ezt már nem olyan egyszerű elképzelni, itt az ideje hát, hogy lássunk egy-két konkrét példát.
  • 8. Mi az a web 2.0 ? • • A web 2.0 két "zászlóshajója" a del.icio.us és Flickr. Előbbi egy online linktár: a felhasználók kedvük szerint állíthatják össze kedvenc webes "könyvjelzőik" listáját, amelyet a rendszer tárol számukra. Minden egyes linkhez rövid leírást, és ami még fontosabb, címkét (angolul taget) lehet fűzni. A leírás egyértelmű: a link "tulajdonosát" emlékezteti arra, mit is tárolt el tulajdonképpen, a címkézés már kicsit bonyolultabb. A korábbi passzív internetezők önszerveződő közösségek aktív tagjaivá váltak, ami főként a Web 2.0 térhódításának volt köszönhető. Ezáltal a web rendkívül nyitott közösségi színtérré alakult át az innováció, a kibontakozás, valamint az értékteremtés számára. A Web 2.0 a web megújulását hivatott kifejezni a különféle technológiák kombinált használata révén.
  • 9. Mi az a web 2.0 ? • Web 2.0-nak akkor hívunk egy weboldalt, ha az egy vagy több technológiát vagy alkalmazási módot használ a következők közül:  CSS (Cascading Style Sheets) – Stíluslap használat a tartalom és a megjelenítés szétválasztására;  Folkszonómia (Folk taxonomy – szabad fordításban: népi osztályozás) – Címkézés, metaadat-készítés tartalomhoz;  Mikroformátumokat terjesztő oldalak bővített jelentésleírással (szemantikai kiegészítések);  API (Application Programming Interface) – Alkalmazásprogramozási felület;  RIA (Rich Internet Applications) – Látványos internetes alkalmazások (pl. Ajax mint eszköz);  Szemantikai összefüggések kifejezésére alkalmas XHTML- és HTML-jelölők;  RSS / Atom feed támogatás  Mashup – Kliens- vagy szerveroldali tartalomkombinálás (pl. Google Maps);  Weblog alkalmazások;  Wiki vagy fórum szoftverek.
  • 10. Web 2.0-s eszközök a szervezetek szolgálatában • Tartalomkezelő rendszerek : A tartalomkezelő rendszerek alapot adnak portálok webes megjelenéséhez. Legismertebbek a Joomla/Mambo, E107, Drupal, CMS Made Simple, PHPFusion, Opencms. PHP programozási nyelvet és PostgreSQL vagy Mysql adatbázismotorokat használnak alapnak leggyakrabban. Általában rendelkeznek RSS és/vagy Atom hírfolyam támogatással és gyakran Ajax webfejlesztési technikát is használnak.
  • 11. Web 2.0-s eszközök a szervezetek szolgálatában • Blogok: „A webblogot író célja általában az önkifejezés, gondolatai közreadása és az általa képviselt vélemények terjesztése. Témája sokrétű: lehet egyszerűen egy interneten közzétett személyes, egyéni napló, de lehet egyéni vagy csoportos politikai véleménynyilvánítás vagy üzleti jellegű kommunikáció eszköze is, és lehetségesek tematikus blogok is (pl. kifejezetten csak az irodalommal foglalkozóak); ennek megfelelően a web naplót vezetők köre az alkalmi szerzőktől a nagy írói közösségekig, sőt vállalatokig terjed. Sok webblog teszi lehetővé a látogatóknak nyilvános megjegyzések írását, ami közösségek kialakulásához vezethet. A webblogok vagy bloggal kapcsolatos oldalak összességét blogtérnek (blogsphere) is nevezik.” A blogok lehetőséget adnak a szervezeteknek munkacsoportok szervezésére, használhatóak intézményi belső kommunikációs eszközként, forrásgyűjtő helyekként, vitaszínhelyként.
  • 12. Web 2.0-s eszközök a szervezetek szolgálatában • Videómegosztó oldalak: A videó megosztó oldalaknak egyre jobban nő a látogatottságuk, így lehetővé téve a szervezetek számára saját reklámfilmjeik készítését és feltöltését, videó gyűjtemények , konferenciák feltöltését. Pl.: Youtube, Videa.
  • 13. Web 2.0-s eszközök a szervezetek szolgálatában • Képmegosztó oldalak: A különféle képmegosztó oldalak szervezetekben keletkező vizuális dokumentumok könnyű prezentálásának lehetőségét kínálják. Pl.: We heart it, Pinterest
  • 14. Web 2.0-s eszközök a szervezetek szolgálatában • Közösségi oldalak : A közösségi oldalak ma a leglátogatottabb oldalak. Többek között üzenetváltási lehetőségeket kínálnak így a direkt marketing eszközei használhatók. Pl.: Deviantart (képmegosztás, művészet), Facebook.
  • 15. Web 2.0-s eszközök a szervezetek szolgálatában • Wikik, wikipedia : Wikiket használva a szervezetekkel kapcsolatos információ publikálható, rendszerezhető. Ez a modern eszköz a fogalmak, oldalak és címek újszerű összekötésével új dimenziót ad a tudásmegosztásnak, ezért kiválóan alkalmas tudásbázisok és tudástárak építésére.
  • 16. Web 2.0-s eszközök a szervezetek szolgálatában • Linkmegosztó oldalak : A linkmegosztó oldalak a szervezet vagy az ügyfelei számára fontos külső információk hiperhivatkozásainak közzétételére szolgáló kézenfekvő eszközök (Szász, 2008).
  • 17. Web 2.0-s eszközök a szervezetek szolgálatában • E-learning szoftverek : Az e-learning szoftverek azon túl, hogy lehetővé teszik az oktatási anyagok online tárolását, biztosítják az anyagok között összefüggések felállításának lehetőségét, valamint kurzusok menedzselésének eszközei, továbbá felhasználói visszajelzéseket fogadhatnak (feedback). A Web 2.0-eszközök kapcsán leszögezhetjük, hogy ezek sikeressége elképzelhetetlen lenne a mobil készülékek térhódítása, valamint a szélessávú internet-elérés terjedése nélkül.
  • 18. Hiányosságok az internet-használat terén • Sokukra jellemző: ⁻ Össze-vissza kattintgatnak ⁻ Nincs keresési stratégiájuk ⁻ Nagyon kevés időt fordítanak az információkeresés nyomán kapott találatok elolvasásának ⁻ Kevés információ alapján döntenek ⁻ Beérik a legegyszerűbben megkapható anyagokkal ⁻ Egyáltalán nem vizsgálják a fellelt szövegek pontosságát, relevanciáját
  • 19. Összefoglalás A kínált Web 2.0 alkalmazásokat, a mögöttes üzleti modellt elemezve elmondható, hogy nem várható egy újabb dotcom lufi kidurranása. Egyrészt nincs a webes szolgáltatások fogalma annyira túlmisztifikálva, mint 2000-ben volt, az akkor történtekből megtanulható, hogy, mi is az igazi e-kereskedelem, több, nagyobb cég is a Web 2.0 mellé állt, jelentős, működőképes, megalapozott és fizetős alkalmazások is megjelentek már, az Internetet használók száma is elérte, sőt meghaladta mára a kritikus tömeget. Mindamellett várhatók jelentős változások, bizonyosan lesznek kisebb, sőt nagyobb csődök is, akvizíciók és nagy összeolvadások is kísérni fogják a Web 2.0-t, azaz az Internet további fejlődését. Nehéz megmondani, hogy a nagy cégek közül melyik lesz végül az Internet nagy nyertese, jelenleg elsősorban inkább a Google-nek vagy a netán az örök győztes Microsoftnak van erre esélye, de a Yahoo-t vagy akár egy új piaci szereplő előretörését sem érdemes azonban leírni, hiszen, a Google vagy a Microsoft hibáit kihasználva újra átveheti a vezető szerepet, várható azonban, hogy a piac egy kisebb szegmensében lesznek az elsők. A jövő az asztali alkalmazások (desktop applications) és az operációs rendszer magjának (the operating system) az Internetessé tétele. Az alap alkalmazások már működnek. A Microsoft Office teljes értékű Live! változata csakúgy működőképes, mint a Google irodai csomagja. De léteznek már kép-, videó- és zeneszerkesztő internetes alkalmazások is, sőt web browser alapú operációs rendszer programok is. A Web 2.0 azonban még kialakulóban van, ahogy a bemutatott példák mutatják, a valódi áttörés még várat magára. Az üzleti alkalmazások elterjedéséhez szükség van minőségi, megbízhatósági garanciákra egyaránt.