Your SlideShare is downloading. ×
Személyiség és egészségpszichológia
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×

Introducing the official SlideShare app

Stunning, full-screen experience for iPhone and Android

Text the download link to your phone

Standard text messaging rates apply

Személyiség és egészségpszichológia

12,857
views

Published on

Published in: Travel, Education

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
12,857
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
167
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. Személyiség és egészségpszichológia
  • 2. • A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a személyiséglélektan azon alapfogalmaival, fontosabb elméleteivel, törvényszerűségeivel, amelyek az egészséges testi-lelki fejlődés szempontjából kiemelt fontosságúak. Ismerjék meg az egészség fogalmát, annak testi-lelki vonatkozásait, az egészség megóvásának pszichológiai aspektusait, pszichológiai vonatkozásait. Így váljanak képessé felismerni a tanulók és a tanárok testi - lelki egészségét fenyegető tényezőket, a hatékony és kevésbé hatékony megküzdési stratégiákat. Rendelkezzenek olyan egészségnevelési alapismeretekkel, amelyeket mind saját életükben, mind tanítványaik nevelésében felhasználhatnak
  • 3. • A személyiség fogalma, összetevői, • A személyiség tipológiai megközelítése, a big five • A fontosabb személyiséglélektani elméletek (pszichoanalízis, behaviorizmus, humanisztikus pszichológia, kognitív pszichológia stb.) ismertetése, mit gondolnak ezek az irányzatok az egészséges személyiségről, annak fejlődéséről • Az egészséglélektan fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében, kapcsolata más területekkel, a mentálhigiénével.
  • 4. • A prevenció és az egészségpromóció fogalma, a prevenció szintjei • Az egészségmagatartás fogalma • A stressz hatása a testi-lelki egészségre, megküzdési stratégiák, coping mechanizmusok • Az egészség nevelés területei: - lelki, testi, szociális szint • Módszerek és lehetőségek az egészségnevelés területén az egészséges életmódra nevelés korosztályspecifikus lehetőségei • A mentálhigiéné- egészségpszichológia-egészségnevelés intézményi háttere
  • 5. Irodalom • Buda Béla: A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Budapest, Nemzeti Tk., 2003., p. 7-229. • Carver, Charles S. - Scheier Michael F.: Személyiségpszichológia. Budapest, Osiris K., 1998., pp. 22-404. • Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2002., pp. 11- 211.
  • 6. Ajánlott irodalom: • Badura, B. - Kickbusch, I. (eds.): Health promotion research. Towards a new social epidemology. WHO Regional Publications, European series No.37. Coppenhagen, 1991. • Buda Béla: Az iskolai nevelés - a lélek védelmében. Az iskolai mentálhigiéné alapelvei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. • Fudor, K.: Mental Health Promotion. Paradigms and practice. Routledge. London, New York, [é. n.] • Gerevich József (szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Budapest, Animula, 1997. • Hatvani Andrea - Estefánné Varga Magdolna - Taskó Tünde: Személyiséglélektani és szociálpszichológiai alapismeretek. Eger, EKF, Líceum Kiadó, 2001. • Sarafino, Edward P.: Helath psychology. Biopsychosocial interactions. New York, John Willey, 1990.
  • 7. • ALAPTERÜLETEK: • ALKALMAZOTT o Általános lélektan TERÜLETEK: o Szociálpszichológia o Klinikai pszichológia o Személyiséglélektan o Pedagógiai pszichológia o Fejlődéslélektan o Munkalélektan o Egészségpszichológia o stb.
  • 8. Személyiséglélektan • a pszichológiának az az ága, ami azt kutatja, hogy a lelki folyamatok az egyes emberen belül hogyan szerveződnek egy egységes egésszé, egy személyiséggé. o Foglalkozik azzal, hogy milyen törvényszerűségei vannak a személyiség működésének. o Milyen hasonlóságok és különbségek vannak az egyes emberek között, o és mi ezeknek a hasonlóságoknak és különbségeknek az oka. • Röviden a személyiséglélektan tárgya az emberi személyiség.
  • 9. Egészséglélektan • A pszichológia speciális edukációs, tudományos és gyakorlati hozzájárulása o az egészség elősegítéséhez és fenntartásához, o a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez, o az egészség és a betegség és a különböző működési zavarok etiológiai és diagnosztikus összefüggéseinek azonosításához o valamint az egészségvédelem rendszeréhez. (Matarozzo)
  • 10. A személyiség fogalma, összetevői
  • 11. • a személyiség olyan tényezők, - különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze -, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, és meghatározza a viselkedését és gondolkodását.
  • 12. • A személyiség kifejezés angolul personality, németül Personalitat, franciául personalité a latin persona szóból származik. • A persona eredetileg azt az álarcot jelentette, amit az ókori színházban a színészek viseltek, később a szerepre, majd magára a szerepet játszó színészre értették. • A szó mai jelentését a felvilágosodás korában szerezte.
  • 13. • A személyiség a társadalmi fejlődés eredménye. • Minden személyiség egy meghatározott szerepet tölt be a társadalom életében, cselekvő részese annak. • A személyiséget mindig befolyásolja kora filozófiája, uralkodó eszmerendszere, társadalmi – történelmi berendezkedése.
  • 14. • A személyiséget nemcsak társas –társadalmi tényezők befolyásolják, hanem a veleszületett testi –lelki adottságok, az öröklött tényezők is. • A személyiséget jellemzi az éntudat. • A személyiséget jellemzi az aktivitás. • A személyiség egy önszabályozó, nyílt rendszer.
  • 15. A személyiség tipológiai megközelítése, a big five
  • 16. Hippokratész –Galénosz vérmérsékleti tipológiája • Két és félezer évvel ezelőttről származik, és Hippokratész nevéhez fűződik. Ezt ötszáz évvel később Galénosz dolgozta át. • Kiindulásnak az emberek vérmérsékletét, érzelmi életének sajátosságait választották. Az emberek vérmérsékleti különbségét szerintük az okozza, hogy az egyes vérmérsékleti típusokra más-más testnedv túlsúlya jellemző. • Az egyes típusokat a négy alapelemmel (levegő, víz, föld, tűz) is összekötötték. Így a következő négy típust különböztethetjük meg:
  • 17. • Szangvinikus vérmérséklet. Testnedve a vér, eleme a levegő. Érzelmi reakcióik gyorsan, könnyen keletkeznek, erősek, de hamar lecsillapodnak. (szalmaláng-típus) Kedélyes, barátságos, közlékeny emberek, árad belőlük az életkedv. Egészséges arcszín, gyors mozgás és felfogás jellemzi őket. • Kolerikus vérmérséklet: testnedve a sárga epe, eleme a tűz. Érzelmi reakcióik könnyen felkeltődnek, erősek, sokáig tartanak, így erős indulatai gyakran elragadják. Határozott testtartás, nyílt tekintet, sárgás arcbőr jellemzi őket. Egész megjelenésük tetterőt fejez ki.
  • 18. • Melankolikus vérmérséklet: Testnedve a fekete epe, eleme a föld. Érzelmi reakcióik lassan és nehezen keltődnek fel, tartósak és nagy erősségig fokozódnak. Főleg a bánat, a szomorúság, a levertség érzése tartós náluk. Nehezen döntenek arckifejezésük gondterhelt, külsejük törékeny. • Flegmatikus vérmérséklet: Testnedve a nyálka, eleme a víz. Érzelmi reakcióik nehezen, lassan jönnek létre, gyengék, és nem tartósak. Kiegyensúlyozott, nyugodt, egykedvű emberek, fát lehet vágni a hátukon” Tekintetük, megjelenésük jellegtelen, kifejezéstelen.
  • 19. Kretschmer alkati tipológiája • Kretschmer meggyőződése szerint a temperamentum és a testalkat kölcsönösen megfelel egymásnak. Ezt a megfelelést a vegetatív idegrendszer a belső elválasztású mirigyek, és a hormonok közvetítésével hozza létre. • Így megkülönböztethetünk három testalkati típust, amely három vérmérsékleti típussal és szélsőséges, kórós esetben három pszichiátriai megbetegedéssel köthetünk össze.
  • 20. Testalkat Vérmérséklet Pszichiátriai megbetegedés Piknikus Ciklotím Mániás depresszió Aszténiás Skizotím Schizofrénia /leptoszom Atletikus Viszkózus Epilepszia
  • 21. • A piknikus testalkatra rövid végtagok, zömök, kerekded külső a jellemző. Keskeny váll, hordóalakú törzs, korai kopaszodás, de dús testszőrzet tipikus ezeknél az embereknél. • A ciklotim lelkialkatúak általában kedélyes, jólelkű, társas emberek. Közvetlenek, szívesen feloldódnak a jelenben, a külső világban. Kedvelik az érzéki örömöket, Vagy fürge, vállalkozó szellemű vidám és mozgékony vagy pedig kényelmes, nehézkes, búskomorságra hajlamos emberek.
  • 22. • Az aszténiás testalkatra hosszú, vékony végtagok, henger alakú törzs, keskeny mellkas és váll a jellemző. Fejük kicsi, a hajuk dús, a testszőrzetük gyenge. • A skizotím lelkialkatra a befelé fordulás, a valóságidegen eszme és álomvilág a jellemző. A többi embertől, a világtól akár sértődékenysége, akár túlérzékenysége miatt visszahúzódik, ezért gyakran különcnek tartják. Hűvös, sokszor nem törődik másokkal, egoista.
  • 23. • Az atletikus testalkatot hosszú végtagok, széles izmos váll, keskeny csípő, feszes izmok jellemzik. • A viszkozus lelkialkatú emberek nyugodtak, ritka náluk az erős indulati megnyilvánulás, ha mégis előfordul leginkább kirobbanó harag formájában mutatkozik meg. Gyakran flegmatikusak, passzívak. Jellemzi a nagyfokú állhatatosság, hűséges, kitartó barát, szerelmes.
  • 24. Pavlov idegrendszeri tipológiája • Pavlov szerint az idegrendszert a következő tulajdonságok mentén lehet jellemezni: o Az idegrendszeri izgalmi folyamatok erőssége vagy gyengesége. o A két ellentétes folyamat az izgalom és a gátlás kiegyensúlyozottsága, vagy kiegyensúlyozatlansága. o Az idegrendszeri folyamatok mozgékonysága. Mennyire gyorsan, vagy lassan terjednek ezek a folyamatok. • Ez a három tulajdonság összesen harmincnégy lehetséges kombinációt eredményez, de ezek közül –Pavlov szerint – a gyakorlatban csak négy figyelhető meg.
  • 25. • élénk típus: Erős, gyorsan terjedő, kiegyensúlyozott gátlási és ingerületi folyamatok jellemzik. Így gyorsan könnyen kiváltható de nem tartós cselekvések, reakciók várhatóak. • Féktelen típus. Erős gyorsan terjedő izgalmi folyamatok és gyenge gátló folyamatok jellemzik így a két folyamat viszonya kiegyensúlyozatlan. Hajlamos az agresszióra, a külső ingerekre gyorsan reagál, gyakori a környezettel való konfliktus, alkalmazkodási nehézség.
  • 26. • Nyugodt típus: Erős, de lassú, kiegyensúlyozott gátlási és izgalmi folyamatok jellemzik. Reakció cselekedetei tartósak, stabilak. Nyugodt kiegyensúlyozott élőlények (kutyák vagy emberek). Idegrendszerük a stresszt jól tűri. • Gyenge típus. Gyenge, lassú, kiegyensúlyozott izgalmi és gátlási folyamatok jellemzik. Túlérzékenyek, a stresszt nehezen viseli el az idegrendszerük, ami alkalmazkodási zökkenőkhöz vezethet.
  • 27. Jung tipológiája: • A jungi tipológia két oldalról közelíti meg az emberi típusok kérdését : • Egyik oldalról Jung szerint az embereket hajtó nagy számú motiváció dacára két alapvető pszichés beállítódást, attitűdöt lehet megkülönböztetni az extraverziót és az introverziót. • Másik oldalról az embereket úgy is típusokba lehet osztani, hogy megnézzük a négy pszichés funkció közül, kinél melyik dominál.
  • 28. Ezek a funkciók a követezőek: • Gondolkodás: Az intellektuális megismerés, logikai következtetés. • Érzés. Szubjektív értékelés. • Érzékelés: Érzékszervek segítségével történő észlelés. • Intuíció: A tudattalanul végbe menő észlelés, a lehetőségek, még meg nem valósult dolgok észlelése.
  • 29. Jung összesen 8 típust feltételez • Extravertált gondolkodó • Extravertált érző • Extravertált érzékelő • Extravertált intuitív • Introvertált gondolkodó • Introvertált érző • Introvertált érzékelő • Introvertált intuitív
  • 30. Eysenck tipológiája • Eysenck a tipológiáját gyakorlati megfigyelésekre alapozta. • 1947-ben 700 neurotikus katona vizsgált meg. A vizsgálat alapján 39 személyiségjellemzőt talált, amelyeket statisztikailag faktoranalízissel elemzett. • A faktoranalízis egy olyan eljárás, amelynek segítségével számos tulajdonság együtt járását lehet vizsgálni, így számos jellemzőt, tulajdonságot néhány csoportba –faktorba – rendezhetünk, egyszerűsíthetünk.
  • 31. Eysenck két – egymástól független dimenziót talált: • extraverzió - introverzió • érzelmi stabilitás, labilitás
  • 32. Extraverzió –introverzió • Az extravertált ember társaságkedvelő, sok barát veszi körül. Szereti az izgalmakat, a kockázatot. Impulzív, hajlamos az agresszióra. • Az introvertált ember ezzel szemben nyugodt, csendes, távolságtartó, kevés barátja van. Szeret előretervezni, kerüli az izgalmakat, a kalandot.
  • 33. Érzelmileg stabilitás – érzelmi labilitás • Az érzelmileg stabil ember nyugodt, kiegyensúlyozott, Nehéz felbosszantani, nem aggodalmaskodik, nem szorong, érzelmi reakciói lassúak, gyengék, hamar visszatérnek az alapszintre. • Az érzelmileg labilis ember ezzel szemben aggodalmaskodó, szorongó, gyakran küzd „pszichoszomatikus” panaszokkal. Érzelmi reakció gyorsak, erősek, nehezen térnek vissza az alapszintre. Tartós stressz hatására könnyen kialakulnak náluk neurotikus tünetek.
  • 34. Vonáselméletek - Allport • A vonás: nem más, mint a pszichológiai szerveződés, a személyiség alapvető építőköve. • A vonás „olyan viszonylag állandó struktúra, amely integrált egységgé fogja össze az egyébként egymáshoz nem hasonlító ingereket és válaszokat”, vagyis a viselkedéseket.
  • 35. A vonás lehet: • Közös vonás (általános vonás): Olyan vonások, amelyek mentén az emberek összehasonlíthatóak. Ezek a közös kultúra termékei, így az egyes emberről keveset mondanak. Ilyen például a büszkeség is. • Személyes vonás (diszpozíció): A vonások egyénre jellemző, egyedi elrendeződései, ezek az egyéni élet termékei. Ennek oka, hogy a közös vonások minden embernél más – más módon ágyazódnak be egymás közé, másként viszonyulnak egymáshoz. Például a büszkeség másként jellemez egy zárkózott embert, mint egy nyitottabbat.
  • 36. A személyes vonások: • Uralkodó diszpozíciók: Ezekkel nem minden ember rendelkezik. Mégis vannak olyanok, akik egyetlen olyan vonással jellemezhetőek, amely a teljes viselkedésüket, életüket meghatározza. • Centrális diszpozíciók: Minden ember rendelkezik. 4 – 5 olyan diszpozícióval, amely a viselkedés, az élet nagy területét befolyásolja. Ilyen például barátságosság, vagy a rendszeretet. • Másodlagos diszpozíciók: Minden emberre jellemző, specifikus, az élet szűk területére vonatkozó, de viszonylag állandó viselkedésmódok. Ezek nem annyira feltűnőek vagy következetesek, mint az előző két típus. Ilyen például az öltözködési stílus, vagy a modor stb
  • 37. Big five • Extraverzió – introverzió • Barátságosság - barátságtalanság • Lelkiismeretesség – felelőtlenség • Emocionalitás • Intellektus
  • 38. Szűktartományú elméletek • Ezeket az elméleteket azért nevezik szűktartományú elméleteknek, mivel nem az emberi személyiség egészét tipizálják, hanem csupán egy-egy tulajdonság alapján próbálják meg az embereket csoportosítani. o Külső –belső kontroll dimenzió o Mezőfüggőség- mezőfüggetlenség o Kudarckerülés –sikerorientáltság o Represszió -szenzitizáció
  • 39. A fontosabb személyiséglélektani elméletek
  • 40. A freudi pszichoanalízis
  • 41. Személyiség szerkezete • Tudat • Ösztönén –id • Tudatelőttes • Én –ego • Tudattalan • Felettes én –szuperego
  • 42. Tudatos és tudattalan • A tudatos fogalmát Freud nagyjából a köznapi értelemben használja, szerinte minden tudatos, amiről per pillanat tudomásunk van. • A tudatelőttes tartalmai pillanatnyilag nem tudatosak, de könnyen a tudatosba emelhetőek, ez tulajdonképpen a normál emlékezetnek feleltethető meg. • A tudattalan tartalmai közvetlenül nem ismerhetőek meg, nem hozzáférhetőek, mivel ezeket különböző pszichodinamikai folyamatok védik. Kerülő úton pl. álmokban, elvétésekben azonban megmutatkozhatnak, vagy a pszichoanalitikus terápia révén a felszínre hozhatóak.
  • 43. AZ ÖSZTÖNÉN • Az ösztönén a legrégibb, öröklött, lelki tartomány. • Tartalmazza az ösztönöket, így innen származik az összes pszichés energia. • Az ösztönén túlnyomó a tudattalanban van. • Az id az örömelv a (Lustprinzip) alapján működik, azonnali szükséglet kielégítésre törekszik. • Az ösztönénnek két féle eszköze van: A reflextevékenység és az elsődleges megmunkálás. o A reflextevékenység nem más, mint velünk született automatikus reakciók például tüsszentés, hunyorgás. o Az elsődleges megmunkálás „bizonyos szükséglet kielégülését szolgáló tárgy, vagy esemény mentális képzetének a kialakítását és e képzet mentális megszállását jelenti
  • 44. AZ ÉN • Az én az ösztönénből fejlődik ki és feladata a valósághoz való alkalmazkodás, az önfenntartás. • Az én kapcsolatot tart a külvilággal. • A valóságelv (Realitatprinzip) alapján működik • Így állandó harcban áll az ösztönénnel, hiszen a realitás követelményei miatt annak késztetéseit késleltetheti, vagy akár vissza is utasíthatja. • Eszköze az úgynevezett másodlagos megmunkálás, • Az énnek tudatos és tudattalan részei is vannak.
  • 45. A FELETTES ÉN • A felettes én fejlődik ki utoljára. • A szülői hatásokra alakul ki. • Feladata, hogy a jó-rossz, helyes-helytelen kategóriáiban ítéljen. • Mindig tökéletességre törekszik. • Két alrendszere van: o Énideál o A lelkiismeret • A szuperego célja egyrészt az id azon impulzusainak a gátlása, amelyeket a társadalom leginkább rosszal, másrészt, hogy az ént rávegye arra, hogy a reális célokat lelkiismereti céloknak rendelje alá, harmadrészt, hogy tökéletességre törekedjen.
  • 46. Személyiség dinamikája • A személyiség rendelkezésére álló összes ösztön adja a lelki energiák összességét. Az összes energia az ösztönénből származik, a másik két lelki tartomány az ösztönéntől kapja az energiáját. Mivel az egy pillanatban rendelkezésre álló energia mennyisége korlátozott, így a három lelki tartomány állandó harcban van egymással az energiáért
  • 47. Két alapösztönkör: • Az életösztön az erosz. Ez az ön és a fajfenntartás ösztönköre. A rendelkezésére álló összes energia mennyiséget nevezik libidónak A libidót a közgondolkodás gyakran a szexuális energiával azonosítja, de ezt Freud jóval tágabb értelemben használja, az összes faj és létfenntartást szolgáló ösztönre érti. • A halálösztön, vagy más néven destrukciós ösztön a Tanatos. A halálösztön célja a rombolás, ami fordulhat önmagunk vagy a külvilág ellen is.
  • 48. A pszichoszexuális fejlődés • Freud szerint a neurotikus tünetek kialakulásában különösen a kora gyermekkornak van nagy szerepe. • Az egyes fejlődési szakaszok arról a testrészről kapták a nevüket, amelyek az adott kor legfontosabb örömforrását jelentik. • Minden szakasznak megvan a maga problémája, konfliktusa, melyet, ha nem sikerül megoldani fixáció jön létre.
  • 49. • Az orális szakasz • Anális szakasz • Fallikus szakasz • Latencia vagy lappangás • Genitális szakasz
  • 50. A szorongás és az elhárító mechanizmusok • Freud a szorongás három formáját különbözteti meg: o A reális szorongás – ez nem más mint a valóság reális veszélyei miatt érzett félelem. o A neurotikus szorongás – ez az egonak attól való félelmét jelenti, hogy az ösztönén törekvéseit nem tudja megfelelően szabályozni. o A morális szorongás – Ez akkor lép fel ha megszegjük, vagy megakarjuk szegni a felettes én parancsait.
  • 51. • A szorongást az ego két féle módon próbálhatja meg kezelni: o Racionális erőfeszítések segítségével próbálhat a veszéllyel megküzdeni, ez leginkább a reális szorongás esetén segít. o Az elhárító mechanizmusok segítségével.
  • 52. • Az elhárító mechanizmusok olyan „eljárások, vagy taktikák, amelyeket az én fejleszt ki, hogy könnyebben megküzdhessen a szorongással. Ha az elhárítás jól működik akár a szorongás fellépését is megakadályozhatja. Az elhárító mechanizmusoknak két közös tulajdonságuk van (1) tudattalanul működnek, (2) valamilyen módon eltorzítják, átalakítják vagy meghamisítják a valóságot.”
  • 53. Néhány fontosabb elhárító mechanizmus: • Az elfojtás. Az elfojtás elfelejtést, a kínos, elfogadhatatlan tartalmaknak a tudattalanba száműzését jelenti. • Regresszió: A regresszió a fejlődés egy korábbi fokára való visszacsúszást, visszaesést jelent. • Meg nem történtté tevés (anulláció) A meg nem történtté tevés lényege, hogy egy későbbi cselekedettel, gesztussal vagy gondolattal érvénytelenítünk, „visszacsinálunk” egy korábbi cselekvést.
  • 54. • Kivetítés (projekció). A kivetítés vagy más néven projekció azt jelenti, hogy saját elfogadhatatlan vágyainkat, gondolatainkat, kivetítjük, másoknak tulajdonítjuk. • Reakcióképzés. A reakcióképzés esetében az elhárított indulattal ellentétes irányú szokást alakítunk ki, ami a személyiségünkbe beépülve személyiségjeggyé válhat. • Szublimáció. A szublimáció azt jelenti, hogy egy impulzust, egy késztetést átalakítunk valami társadalmilag elfogadható impulzussá.
  • 55. BEHAVIORIZMUS
  • 56. A klasszikus behaviorizmus • A behaviorizmus angol eredetű szó, a behavior viselkedést jelent. • Kezdetét 1913-hoz kötik, amikor Watson „Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát?„ című cikke megjelent. • Létrejöttében a korábbi pszichológiai irányzatokkal való elégedetlenség játszotta a legnagyobb szerepet. • A szervezet számukra fekete doboz, ami azon belül történik, azzal nem érdemes foglalkozni. Ezért nem foglalkoztak a személy belső állapotaival, mivel ezeket a viselkedés tudományos igényű vizsgálata szempontjából nem tartották fontosnak.
  • 57. • A behavioristák szerint a pszichológia vizsgálata tárgyának egyedül viselkedést kell tekinteni, hiszen ez az egyetlen, ami objektíven vizsgálható. • A klasszikus behaviorizmus fő fogalmai az inger és a válasz. • A klasszikus behavioristák célja az volt, hogy olyan szintre eljussanak, mikor egy a szervezetet ért ingerből egyértelműen tudnak a válaszra következtetni, és viszont. • Így a behavioristák az inger – organizmus – válasz formulában gondoltak. • Az organizmust olyan fekete doboznak tekintették, amely nem alkalmas a tudományos vizsgálatra, amellyel nem kell foglalkozni.
  • 58. • A behaviorizmus kísérleti paradigmáiból következik, hogy az állatokon végzett kutatásaik eredményeit egy az egyben az emberekre átvihetőnek gondolták. • Fő kutatási területük a tanulás volt.
  • 59. Neobehaviorizmus • Az ötvenes évekre a behavioristák felismerték, hogy hiába próbálkoznak az ingerek és a válaszok egy az egybeni megfelelésének a keresésével. • Ezért elkezdtek a különböző - általuk közbülső változóknak nevezett - tényezőket feltételezni az agyban, amelyek az ingerek és a válaszok között közvetítenek. • Ennek az irányzatnak a képviselője volt Hebb, Osgood és Hull. • Olyan kérdésekkel kezdtek el foglalkozni, mint a látens tanulás, a kognitív térképek stb.
  • 60. A kognitív pszichológia • A kognitív pszichológia a behaviorizmus bölcsőjében nevelkedett, és vált önálló irányzattá. Sokan a behaviorizmus harmadik korszakának tekintik. • A kognitív irányzat a megismerő folyamatok, a megismerő tevékenység vizsgálatát helyezi kutatása középpontjába. • Főkérdésük az, hogy az egyén hogyan strukturálja, hogyan képezi le tapasztalatait, hogyan integrálja, rendszerezi a világról, a valóságról szerzett tudását, hogyan gondolkodik, milyen sémákat használ.
  • 61. Walter Mischel kognitív személyiségelmélete • Walter Mischel a kognitív változók öt osztályát veszi figyelembe. • Ezek a személyiség részét képezik és a külvilági tapasztalatokból (tanulás) származnak. Mischel szerint ezek a változók átveszik a vonások szerepét a személyiség meghatározásában. A kognitív változók a viselkedés alakítása során kölcsönhatásba lépnek meghatározott helyzetekkel, így határozzák meg a konkrét viselkedést.
  • 62. Ezek a kognitív változók a következők: • A személyiség kompetenciái, azok a készségeink és problémamegoldó stratégiáink, amelyek segítségével a világot értelmezzük és befolyásoljuk. A kompetenciáink fejezik ki arra a kérdésre a választ, hogy mire is vagyunk képesek. • A kódolási stratégiák és személyes konstrukciók, amik nem mások, mint a világ az ember által létrehozott egyedi értelmezései. Ezek határozzák meg, hogy milyennek látjuk a helyzetet, a világot, hogyan szelektáljuk a rendelkezésre álló információt, hogyan csoportosítjuk, kódoljuk az eseményeket.
  • 63. • A személy elvárásai, ami annak az elővételezése, hogy egy eseményt milyen másik esemény fog követni, mi fog történni utána. • Szubjektív érték, ez az a cél amit az egyén a viselkedésével el akar érni. A dolgok szubjektív értéke ösztönzi cselekedetekre az egyént. Különböző emberek különböző értéket tulajdoníthatnak viselkedés ugyanolyan eredménynek is. • Önszabályozó rendszerek és tervek. Ide céljaink terveink tartoznak. Hogyan érhetjük el a céljainkat, milyen viselkedéses szabályokat, normákat fogadunk el, mennyire vagyunk képesek reális terveket kidolgozni
  • 64. A humansztikus pszichológia
  • 65. • A humanisztikus pszichológiát válasznak tekinthetjük mind a pszichoanalízis, mind a behaviorizmus emberképére. • A humanisztikusok úgy gondolják, az ember autonóm, szabad döntésre, önmegvalósításra, önfejlődésre képes lény. • A humanisztikus pszichológia egyik forrása az egzisztencialista filozófia volt, amit Sarte és Camus neve fémjelez. Szerintük az ember magányos lény. Az ember felelős a saját döntéseiért, és nem az isten, vagy külső társadalmi erők határozzák meg ezeket a döntéseket. Az ember 100 %-ig szabad, de 100 %-ig felelős is a döntéseiért, és ezért érzi magányosnak magát.
  • 66. 1962-ben a Humanisztikus Pszichológiai Társaság • Az érdeklődés középpontjába az élményeket átélő embert kell állítani, annak szubjektív világképével együtt. • Az ember kreatív és önmegvalósításra képes lény. • Amikor a tudományos kutatás számára problémát keresünk, annak jelentéstelisége, az ember szempontjából való fontossága lényegesebb, mint az, hogy mennyire könnyű az adott problémát objektíven kutatni.. • A személyiség méltósága a legfőbb érték, amit a pszichológusoknak mindig figyelembe kell venniük
  • 67. Rogers selfelmélet” • Az „énkép” vagy self. A self struktúra nem más, mint az a kép, amit saját jellemzőiről, kapcsolatairól alkot az egyén. Ez egy szervezett képet jelent önmagunkról, tulajdonképpen azon érzések, attitűdök, értékek, gondolatok szervezett mintázatát, amelyek az egyénre vonatkoznak. • Az énideál. Az énideál az arról alkotott képe az embernek, amilyen lenni szeretne. • Az organizmus. Az organizmus a teljes egyént jelenti. Az organizmus alapvető célja az önmegvalósítás.
  • 68. • A viselkedés meghatározásában mind a self, mind az organizmus, mind az énideál szerepet játszik. Ha az organizmus tapasztalatai alátámasztják az énképet, és a self és az én-ideál összhangban van, akkor kongruenciáról beszélünk. Ha a tapasztalat és az észlelt énkép eltér egymástól, az össze nem illés, az inkongruencia állapota lép fel, ami belső feszültséghez, alkalmazkodási zökkenőkhöz vezet.
  • 69. • Az egyén a viselkedése megváltoztatásával a tapasztalatait változtatja meg, és így énképét megőrizheti. • Az egyén módosítja az énképet az új tapasztalatok fényében. • Ha a tapasztalatok túlságosan fenyegetik, veszélyeztetik az énkép egészét, a tapasztalatokat kizárhatjuk a tudatunkból, ez a freudi elfojtáshoz hasonló jelenség. • Ha az össze nem illő viselkedést az egyén nem tudatosítja, akkor szorongás lép fel, ami az énkép sértetlenségét elősegítő elhárító mechanizmusokat léptet működésbe. Ezek az elhárító mechanizmusok többé-kevésbé megfeleltethetőek a freudi modell elhárító mechanizmusainak.
  • 70. Maslow • szükségleti hierarchia. • A piramis csúcsán az önmegvalósítás áll. Az önmegvalósító embert Maslow szerint az jellemzi, hogy a o valóságot gyakorlatiasan észleli o jól tűri a bizonytalanságot o önmagát és másokat is elfogadja olyannak amilyenek o kreatív o törődik az emberiséggel o mélyen átéli az élet alapélményeit o erős és kielégítő kapcsolatot tart fenn más emberekkel.
  • 71. • Az önmegvalósítás tünékeny pillanatait Maslow csúcsélménynek nevezi – ezt számos ember átéli. Ez egy olyan pillanat, olyan élmény, amelyet boldogság és kielégültség jellemez. „ A tökély és a cél elérésének egy időleges, nem mások ellen irányuló és nem éncentrikus állapota.”
  • 72. Az egészséglélektan
  • 73. Fogalmak: • Egészségpszichológia: A pszichológia speciális edukációs, tudományos és gyakorlati hozzájárulása az egészség elősegítéséhez és fenntartásához, a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez, az egészség és a betegség és a különbözőműködési zavarok etiológiai és diagnosztikus összefüggéseinek azonosításához valamint az egészségvédelem rendszeréhez. (Matarozzo)
  • 74. • Egészségfejlesztés: egészséges magatartásra törekvés • Egészségnevelés: ugyanez a nevelés oldaláról: ahhoz szükséges ismeretek, készségek,életmód, hogy a gyermek egészséges maradjon – aktív, saját sorsa felett kontrollt gyakorló ember
  • 75. • Mentálhigiéné: lelki egészségvédelem, egészségmegőrzés o Testi-lelki –szociális harmóniára törekvés
  • 76. Az egészségpszichológia létrejöttének okai (Gentry): • Biomedikális modell kudarca • Életminőséggel való fokozott foglalkozás • A hangsúly a fertőző betegségekről a krónikusbetegségekre tolódik át • Viselkedéstudományok fejlődése • Egészséggondozás emelkedő költségei • Első konferencia:1983
  • 77. Egészségpszichológia célja: • Egészség és betegség értelmezése, kurrens pszichológiai ismeretekkel való integrálása • Egészséggel és betegséggel kapcsolatos pszichológiai oktatás és szolgáltatás fejlesztése • A közvélemény, a pszichológiai és a biomedikális társaságok tájékoztatása az eredményekről
  • 78. Egészségpszichológia emberképe • Az XX. sz.első fele: passzív, responder típusú emberképe – klasszikus behaviorizmus • 50-es évek: interaktív modell (közbülső változók) – neobehaviorizmus • 70-es évek: intraaktív modell (ember aktív,a coping és az aktív kontroll kutatása)
  • 79. A prevenció és az egészségpromóció fogalma, a prevenció szintjei
  • 80. Prevenció • Az elsődleges prevenció: o Aspecifikus módszerek. Ezek az általános egészség fenntartását, a megbetegítő tényezőknek való ellenállást tűzik ki céljuknak. o Specifikus módszerek. Ezek a különböző specifikus betegségek például depresszió megelőzését tűzik ki céljuknak. • Másodlagos prevenció • Harmadlagos prevenció
  • 81. Egészségpromóció • Gordon 1950: egészséggrádiens: o az egészség és a betegség nem egymást kizáró, hanem komplementer fogalmak. o Azok a tényezők, amelyek felelősek a betegség kialakulásáért, függetlenek lehetnek a betegségért felelős tényezőktől. Egészség nem egyenlő betegség hiányával o Aktív cselekvés saját egészségünk védelmében • Egészségtudatos magatartás
  • 82. Az egészségmagatartás fogalma
  • 83. • Egészségorientáltság a betegségközpontúsággal szemben • Viselkedéses rizikófaktorok vizsgálata- betegségek és halálokok jelentős aránya visszavezethető viselkedéses tényezőkre: viselkedés módosítása hosszútávon az egészség alakulását módosíthatja
  • 84. Életmódbeli kockázati tényezők: • Dohányzás • alkohol • Drog • Nem megfelelő táplálkozás • Kevés fizikai aktivitás • Közlekedési biztonság elhanyagolása • Stb.
  • 85. Egészségvédő viselkedés • Minden olyan viselkedés, amit a személy azzal a céllal végez, hogy védje, elősegítse, vagy fenntartsa az egészségét, függetlenül azáltal észlelt egészségi állapottól és attól, hogy az adott viselkedés objektíven hatékony-e? (Harris, Guten)
  • 86. Egészség viselkedés és szociokulturális háttér: • Alacsonyabb szocioökonómiai státuszú emberek: o Rosszabb várható élettartam o Több egészségkárosító magatartás • USA: o Kisebb születési súly o Nagyobb csecsemő és gyerekhalandóság o Több krónikus felnőttkori betegség o Több 65 év alatti haláleset o Több korlátozott aktivitású nap
  • 87. Oka: • Rosszabb egészségszokások • Attitűdbeli különbségek: kevésbé hisz abban,hogy aktívan tehetne valamit • Külső kontrollosság • Kevesebb ismeret a kockázati tényezőkről • Magyar férfiak 64%-a éri meg a 65 évet
  • 88. Életkori kockázati tényezők: • Magzati kor: o anya egészségviselkedése a meghatározó –intrauterin ártalmak • Csecsemő és kisgyerek: o baleseti kockázat, o egészségszokások kialakításának kezdetei • Serdülőkor: o sok kockázati viselkedés ekkor kezdődik, o balesetek, o Szociális kiscsoportok hatása
  • 89. Nemi különbségek: • Nőknek nagyobb a várható élettartalma o Nemi hormonok védő szerepe a menopauzáig o Fiúknál  nagyobb a csecsemőhalandóság  Fiúknál több baleset,  kockázati viselkedés,  veszélyesebb munkahelyek,  veszélyesebb szabadidő tevékenységek
  • 90. Egészséghiedelem modell • Észlelt hajlam – mennyire gondolja, hogy hajlamos az adott betegségre • Milyen előnyt vár az adott viselkedéstől - ár/haszon • Mennyire vannak akcióra késztető jelzések – belső vagy külső környezet jelzései –fenyegetettség • Észlelt akadályok –pl mellékhatások, költségek • Demográfiai és pszichoszociális tényezők
  • 91. Védekezési motiváció modell • Az a szándék, hogy valamilyen egészségvédő viselkedést folytassunk. • 3 faktora: o Sérülékenység o Észlelt súlyosság o Válaszhatékonyság • A védekezési motiváció intenzitását a három faktor szorzata határozza meg –ha bármelyik faktor értéke 0, a motiváció is 0 lesz
  • 92. Rogers: • a faktorok nem összeszorzódnak,hanem összeadódnak az adott kiértékelési folyamaton belül o Fenyegetés= sérülékenység+ súlyosság -jutalmak o Megküzdés= válaszhatékonyság + énhatékonyság- költségek • A kettő viszont a a végső értékelésnél összeszorzódik
  • 93. • Későbbi kutatások bebizonyították a viselkedési szándék valóban pozitívan korrelál o az énhatékonysággal, o válaszhatékonyságal, o sérülékenységgel, o Súlyossággal.
  • 94. Szakaszmodellek • Elővigyázatosság - elfogadási folyamatmodellje (Weinstein) o Nincs tudatában a problémának o Nem érdekli a probléma o Döntés a cselekvés mellett (vagy ellen) o Döntés a konkrét cselekvésről o Cselekvés o fenntartás
  • 95. Elméletközi modell • Szakaszai: o szemlélődés o Felkészülés o Cselekvés o Fenntartás • Ez azonban spirálisan zajlik
  • 96. Konfliktuselméleti modell – a hiedelemmodell módosítása • Beteg = aktív (racionális vagy irracionális) döntéshozó. • Döntés 5 fázis: o Jelen viselkedés megkérdőjelezése o Alternatív megoldások keresése o Mérlegelésük, döntés valami mellett o Elköteleződés a döntés mellett, vállalni a konfrontációt miatta a környezettel o Teljes elköteleződés • A folyamat bármelyik lépcsőnél elakadhat
  • 97. A stressz szerepe a döntésben –döntési konfliktus • 3 faktor befolyásolja: o Kockázat, o remény, o Időnyomás • Kombinációik 5 megküzdési stratégát adnak:
  • 98. • Konfliktus átélés hiánya, nem észleli viselkedése kockázatait,marad az eredeti viselkedésnél • Saját életmódját kockázatosnak ítéli, de talál olyan alternatívát ami ezt csökkenti és amihez alkalmazkodni tud –nincs konfliktus átélés, jelentős viselkedés módosulás – átalakító önkontroll
  • 99. • Defenzív elhárítás: sajátviselkedését kockázatosnak ítéli,de úgy érzi nem tud olyasmit csinálni,ami használna, nincs remény,, stressz fokozódik –halogatás,tagadás, felelősség elhárítása • Hipervigilancia: súlyos kockázatot észlel,úgy érzi nincs elég idő a megoldáshoz,nagy stressz, kapkodó megoldás keresés –olyan alternatíva elfogadása ami pillanatnyi enyhülést ígér • Vigilancia: súlyos kockázat, de úgy véli idővel lesz megoldás, stressz nem túl erős,nagy esély a racionális döntésre
  • 100. „Egészségvédő” személyiség • Szívósság o Elkötelezett – hisz saját cselekvése fontosságában o Kontroll - személyes felelősség és hatékonyság érzése o Kihívás • Koherencia
  • 101. A stressz hatása a testi-lelki egészségre, megküzdési stratégiák, coping mechanizmusok
  • 102. Stressz • Ember és környezete kölcsönhatásában újszerű magatartást igénylő helyzet. • Típusai: o Eustressz o distressz • Szűkebb értelemben: pszichikai, fizikai jólétünket veszélyeztető esemény
  • 103. Adaptációs szindróma • Selye: nem specifikus károsító hatásokra a szervezet az un. Adaptációs szindrómával reagál. • 3 szakasza: o Alarm vagy vészreakció o Ellenállás o kimerülés
  • 104. Összetevői: • Stresszor • Stresszreakció • Egyén pszichológiai adottságai - személyisége
  • 105. Stresszor • Befolyásolhatóság • Bejósolhatóság • Próbatételek – képesség, énkép • Belső konfliktusok: o Függetlenség – függőség o Intim kapcsolat – magány o Együttműködés – versengés o Impulzusok kifejezése – etikai normák betartása
  • 106. Holmes, Rhoe életesemény lista • Házastárs halála100 • Állásvesztés 47 • Válás 73 • Nyugdíjazás 45 • Különélés 65 • Családtag betegsége • Börtön 63 44 • Közeli családtag halála • Terhesség 40 63 • Szex. Problémák 39 • Baleset v. betegség 53 • Új családtag 39 • Házasság 50 • Anyagi helyzet változása 38
  • 107. • Közeli barát halála 37 • Alvási szokások • Iskola kezdete-vége 26 változása 16 • Életkörülmények • Étkezési szokások változása 25 változása 15 • Vita főnökkel 23 • Üdülés 13 • Költözés 20 • Karácsony 12 • Iskolaváltás 20 • Apróbb szabálysértés • Templomba járási 11 szokások változása 19
  • 108. Stresszreakciók • Szorongás • Harag • Agresszió • Fásultság, depresszió – tanult tehetetlenség (Seligmann) • Kognitív károsodások: o Összpontosítás o Logika o Elterelhetőség • Fiziológiai vészreakció – Cannon-féle vészreakció
  • 109. Coping mechanizmusok • Probléma központú o Meghatározni a problémát o Alternatív megoldások kitalálása o Ezek mérlegelése o Választás o Kivitelezés • Érzelemközpontú megküzdés o Átértékelés o támogatáskeresés
  • 110. • Tartós stressz - pszichés problémák – testi problémák – pszichoszomatika • 1970-es évek csak 7 betegséget tekintettek pszichés alapúnak: o Asztma o Colitis o Gyomorfekély o Magas vérnyomás o Reumatid artitis o Anorexia nervosa o Pajzsmirigy túlműködés • Ma jóval többet tekintenek pszichoszomatikusnak
  • 111. Ingerspecifikus elmélet • Egyén valamelyik szerve, szervrendszere érzékenyebb
  • 112. Pszichoanalitikusok: • Bizonyos betegséghez bizonyos személyiség társul (ma már nem elfogadott): o Asztma: szorongó, bizonytalan, rosszul alkalmazkodó, kényszeresen kötelességtudó o Ekcéma: önbüntető, frusztrált, szeretetéhes
  • 113. • A típus: szív és érrendszeri betegségek –agresszív, nyugtalan, teljesítményorientált, versengésre hajló, ellenséges, türelmetlen • B típus: nyugodt,kiegyensúlyozott • C típus: daganatos betegségek – tehetetlenség, szorongó, túlzott alkalmazkodás, elfojtás,saját érdekek háttérbe szorítása • D típus: koszorúér betegségek – elnyomott negatív érzelmek, szociális kapcsolatok kerülése, aggodalom, düh – szociális gátlás + negatív affektivitás
  • 114. • Coping: • Savoring: • Negatív állapotok és • Folyamatos állapot ami problémák kezelése azokat az erőfeszítéseket és • Stresszkezelés kompetenciákat jelenti o Érett énvédő amelyek a szubjektív jólét mechanizmusok növekedésére és a pozitív o Reaktív alkalmazkodás élményállapot létrehozására irányul o Megbocsátás o Hálaadás o Optimizmus o Apró örömök o Pozitív cselekedetek
  • 115. Az egészségnevelés módszerei
  • 116. • Testi- lelki – szellemi harmóniára nevelés • Embert olyan fejlettségi szintre juttatni, hogy maga akarjon minél egészségesebb lenni, megszerzett egészséget megőrizni • Függ: o adott tanuló életkorától o Egészségi állapotától • Konkrét területei: o Táplálkozás o Testápolás o Testedzés o Családi élet o Mentális élet
  • 117. 6-10 évesek • Felmérés (megfigyelés) –tisztaság, viselkedéskultúra –tükrözi anyagi, lélektani, szociális helyzetet • Személyes elbeszélgetés –család szociális viszonyai • Szoktatás – családból hozott jó szokások megőrzése, hiányzóak kialakítása • Mintakövetés – egyik gyerek a másik számára • Egyéni és közös alkotó munka –művészi nevelés,közös tevékenység a szociális harmóniáért
  • 118. 10-14 évesek • Ld. Előzőek • Megfigyelni fejlődést, stagnálást, társakhoz való viszonyát, visszafejlődést • Egyéni elbeszélgetés- közvetett indirekt módszerek hasznosabbak, élethelyzethez kötni • Szoktatás helyett racionális meggyőzés • Mintakövetés – általában ő választja a példaképet • Egyéni és közös alkotómunka –tudatos önépítés, egyéni érdeklődés
  • 119. 14-18 évesek • Megfigyelés • Egyéni beszélgetés –nagy igény rá • Szoktatás helyett egzakt tudományos feltárás, intellektuális felismerés, meggyőzés • Minta – felnőtt, kortárs, sztárok, történelmi hősök
  • 120. A mentálhigiéné- egészségpszichológia- egészségnevelés intézményi háttere
  • 121. • Laikus intézmények o Család o Szomszédok o Közösségi kapuőrök o Önsegítő csoportok • Professzionális intézmények o Egészségügyi intézmények o Szociálpolitika intézményei o Oktatási-nevelési intézmények
  • 122. Család • Információ rendszerezése, gyűjtése értelmezése • Visszajelentő, útmutató • Életfilozófia, identitás forrása • Referencia és kontrollcsoport • Gyakorlati segítség • Pihenés, regeneráció
  • 123. Önsegítő csoport • Támogat • Érték közös tevékenység • önkéntes • Laikusok • Sem egyéb laikus sem professzionális segítók nem használnak
  • 124. Az iskola • A pedagógusoktól a mai társadalom elvárja: o Személyiségformáló, fejlesztő funkció, betöltését. o oktató ismeretátadó funkciót o a családi szocializáció hiányosságait reszocializáló, korrigáló funkció o zavarfelismerő, diagnosztikai funkció o családdal kapcsolattartó, rekreációs, családgondozó funkció o a gyermek személyiségfejlődési, magatartási problémát helyreigazító „pszichoterapeutai” funkció betöltését is.
  • 125. Az iskolai mentálhigiéné lehetőségei (Buda): • A mentálhigiénés oktatás. Ez felvilágosítást jelent, ami önmagában kevéssé hatékony. • Mentálhigiénés prevenció. Ide például olyan programok tartoznak, amelyek felkészítik a gyermeket arra, hogy ellen tudjon állni a csábításoknak, mondjuk olyan esetekben, ha droggal kínálják stb.. • Korrektív programok. Ezek a korrekciót célozzák. Ilyenek például azok a programok amelyek a kommunikációs készségeket fejlesztik magyaróra keretein belül, vagy a saját testtel, annak lehetőségeivel, képességeivel való bánást testnevelés óra során stb..
  • 126. • Önértékelés fejlesztése. Ezek általában kreatív vagy mozgásfejlesztő programok stb.. • Önsegítés, kortárs segítők. A kortárssegítők olyan speciálisan kiképzett tanulók, akik képesek a társaiknak valamilyen problémájuk megoldásában segíteni. A felnőtt segítőkkel szembeni előnyük, hogy a hozzáfordulóknak nagyobb az önhatékonyság, az autonómiaérzetük, inkább érzik úgy, hogy szabad akaratukból kértek segítséget,, mint azok, akik felnőtt segítőkhöz fordulnak.
  • 127. • Tanári személyiség erősítése, védelme. Ide az esetmegbeszélés, a , a szupervízió módszerei tartoznak. • Iskolai szervezeti konzultáció és szervezetfejlesztés. Ezek a módszerek az iskola egész kollektívájának a fejlesztését célozzák. • Szülőkapcsolatok befolyásolása. A szülőkkel való szoros kapcsolattartás segíthet a gyermekek mentálhigiénés problémáinak felismerésében, a mélyebb okok feltárásában, és a korrekcióban is. • Nyitás a közösség az adott ökoszisztéma felé. Például ünnepségek, vagy ismeretterjesztő előadások stb. megrendezésével. Így az iskola az adott közösség mentálhigiénés centrummává válhat.
  • 128. Burn out - kiégés
  • 129. Fogalma: • A fáradtság vagy frusztráció állapotaként definiálja, ami akkor jön létre, ha valamilyen célnak, életmódnak, kapcsolatnak való teljes elköteleződés nem hozza meg az elvárt eredményt (Freudenberg). • A kiégést az empátiás kapacitás kimerülése. A beleérző képesség csökkenése vezet érzelmi kimerüléshez (Kulcsár).
  • 130. Tünetei: • Fizikai tünetek, mint a krónikus fáradtság érzése, és a pszichoszomatikus tünetek, mint például fejfájás, emésztési zavar, alvászavar. • Érzelmi tünetek. Ide tartozik a depresszió, a szorongás, a félelem, a reménytelenségérzés, kudarcélmény, tehetetlenségérzés, és a munkába vetett hit elvesztése. • Attitűdbeli tünetek. Ez negatív cinikus hozzáállást jelent a munkához, kollégákhoz. • A munka morál romlása. Például a késések számának növekedése, a határidők be nem tartása stb • A kiégés tüneteire gyorsuló spirál a jellemző.
  • 131. Megoldási lehetőségek: • feladás, pálya módosítás. • szakmán belül új állás keresése • szakmán belül de adminisztratív munkakörbe elhelyezkedés • továbbtanulás, • a személyiség erejének növelésével aktív megküzdési technikák: o szakmai támasz keresése o más aktivitásokba, mint például hobbyk bekapcsolódás o egészségesebb életstílust kialakítása