• Share
  • Email
  • Embed
  • Like
  • Save
  • Private Content
noszvaj2
 

noszvaj2

on

  • 1,728 views

 

Statistics

Views

Total Views
1,728
Views on SlideShare
1,721
Embed Views
7

Actions

Likes
1
Downloads
11
Comments
0

3 Embeds 7

http://www.slideshare.net 5
https://www.mturk.com 1
http://webcache.googleusercontent.com 1

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    noszvaj2 noszvaj2 Presentation Transcript

    • A projektoktatás gyakorlati lehetőségei a középiskolában 2010. január 27-28. Noszvaj, VINCZE BEATRIX Noszvaj, 2010. január 27-28. VINCZE BEATRIX
    • A PROJEKTOKTATÁS Tartalmi áttekintés • Definíció, kritériumok • Formái • Legitimitás • Projektek a középiskolában • Projekt és a tanárképzés • Előnyök és hátrányok • Lehetőségek • Projekthatékonyság
    • Megjelölési formák • Projekt/project/ • Terv • Projektmódszer • Projektoktatás • Projektjellegű/projektorientált oktatás • Projektpedagógia • Projektmanagment
    • Definíció(k) • „A projektmódszer szerint a tanulók egy csoportja egy olyan, érdeklődésüknek megfelelő témát dolgoz fel, amelyet a csoport maga választ. A projektet kezdeményező lehet a tanterv, a tanár vagy a csoport tagja(i). A résztvevők a témát közös tervezés útján egyedül dolgozzák fel, amely egy felmutatható eredményhez vezet.” Karl Frey (1982)
    • Elődök nyomán • „A tanulóknak a projektoktatásban valóságos feladattal kell szembesülnie, amelyben maga dolgozza ki részvételének egyéni tervét, és annak az útnak minden részletét is, amely a terv megvalósításához vezet. Korántsem kielégítő, ha a tanulónak csak munkautasításokat kell követni.” (Ch. R. Ricards, 1900-ban)
    • Egységes definíció hiányában: kritériumok (B.Gudjons,1986) • szituatív tanítási-tanulási forma • a résztvevők érdeklődésén alapuló témaválasztása • önszervezés és önálló felelősségvállalás • a társadalmi gyakorlat releváns részét képzi a projekt • célirányos projekttervezés és cselekedet jellemzi • produktum (termék) orientált • valamennyi érzékszerv bevonása a munkafolyamatba • szociális tanulási forma • interdiszciplináris tanulás • a tanítási folyamattal (a curriculummal) való érintkezés o Rainer E. Wicke (2004) „Aktívan és kreatívan tanulni” munkája követi Gudjons kritérium és 15pontban összegzi
    • A pedagógiai projekt • komplex, alkotó jellegű megismerési- cselekvési egység • „valóságos” (tárgyi vagy szellemi) produktum létrehozásának valóságos vagy szimulált (modellált) folyamata • mindig komplex (a középpontjában álló probléma vagy feladat támadási pontként kínál lehetőséget a választásra) • tanárok és diákok partneri együttműködése (kooperatív tevékenység) • a differenciálás eszköze (minőségi alapú paradigmában: kollektivizál és individualizál – alkalmazkodik a tanulóhoz (Hortobágyi, 1991, 2002)
    • A projektek lehetséges fajtái • folyamatorientált és eredményorientált (Schnollgruber, Mitterbauer, 1997) • kommunikációs technikák alapján fókuszált és kontextus-orientált (Hegedűs, 2001) • tananyaghoz (műveltségi területhez) kötött, tankönyvhöz (tananyaghoz) kapcsolódó vagy a tananyaghoz közvetlenül nem kapcsolódó (Hortobágyi, 2002) • tanulóközpontú, intézményközpontú • egyéni, kiscsoportos, közép- és nagy létszámú projektek formájában • mini (vagy rövid távú) projektekről), közepes (közép távú) • kritérium-orientált projekt (a teljesítmény mérhető, osztályozható)
    • Legitimitás • Történeti gyökerek • Reformpedagógiai gyökerek o a termelésben o Rousseau, Pestalozzi  piramisok o Dewey, Kilpatrick  20.sz. nagy beruházásai o New School o az alkotó munkában o Otto Bertold/  művészeti oktatás Gesammtunterricht o a pedagógiában o Hugo Gaudig/tervezés  Dewey/Chicagói iskola o Hermann Lietz /Fény-  1968 Szeretet-Élet o Peter Petersen/Jéna-Plan o Georg Kerschensteiner/ Az angol nyelvű szerzők az európai elődöket nem említik munkaiskola meg, míg a németnyelvű o P. Blonszkij, J.Makarenko szakirodalom az amerikaiakat,Ricardsot és Kilpatrickot tekintik előfutároknak. (Frey, 1982)
    • A projektoktatás előzményei Magyarországon • Nagy László: Gyermektanulmányi Társaság, 1906 • Domokos Lászlóné: Új Iskola, 1915 • Erdei iskolák, 1908 • Montessori pedagógia: Buchard-Bélaváry Erzsébet, 1924 • Kenyeres Elemér: Kisdednevelés. Dewey és Herbart pedagógiájának összevetése • Waldorf-iskola: Nagy Emilné dr. Göllner Mária, 1926-32 • Családi Iskola: Nemesné Müller Márta, 1915-43, projektorientált oktatás (Decroly, Winetka Plan) • Szovjet munkaiskola: Makarenko • Szentlőrinci iskola: Gáspár László – közösségi nevelés • Zsolnai József értékközvetítő és képességfejlesztő programja
    • Önfejlődés vagy adaptálás? • Jürgen Oelkers nem tekinti egységes irányzatnak a reformpedagógiát, hanem egy nemzeti és nemzetközi jelenségnek, amely különböző irányzatokban öltött testet, de nem vált pedagógiai tekintetben konstans irányzattá. (Oelkers, 1979) • A reformpedagógia a felvilágosodásból kinövő újkori irányzat, amely nem alakított ki originálisan új nevelési gyakorlatot, nem eredményezett széleskörű közoktatási reformokat. • Oelkers tanácsa: a projektmódszer adaptálása kapcsán három szempontot érdemes megvizsgálni - a történeti fejlődés ívét, mint a legitimáció lehetséges forrását, az iskola szervezeti működését és a módszert, mint modellt.(Oelkers, 1999)
    • A projektoktatás hazai gyakorlata • 1991-92-ben válik „újra” ismertté a magyar közoktatásban • a magyar reformpedagógia 20. századi képviselői részben vagy közvetve alkalmazták a módszert • az idegen nyelvtanítás kiemelt szerepe, „begyűrűzés”( a tankönyvek, ösztöndíjak) • a rendszerváltás előtti kísérleti műhelyek, speciális tantervű osztályok előkészítői az új módszertani kultúrának • az 1990 után alakuló alternatív, reform és külföldi iskolák pozitívan befolyásolták pedagógiai kultúrájukkal a közoktatást • 2003-tól kormányrendelet teszi legitimmé a projektmódszert a közoktatásban • A 2004-05-től a kétszintű érettségi vizsga részét képezi
    • A Jugend-Schule-Wirtschaft (IZOP-Institut)nemzetközi projekt • Pályázat, projektmunka, verseny és módszertani továbbképzés (idegen nyelven) • Gazdasági, társadalmi, szociális problémák feltérképezése • A gazdasági és a média kompetencia fejlesztése • Európai Uniós párbeszéd kialakítása közös kutatással a diákcsere során • Aktív, felelősségteljes, dönteni képes, boldogulni tudó állampolgárok nevelése • Az előítéletek lebontása, a társadalmi, gazdasági és szociális különbözőségek áthidalása
    • Európa a békéért(www.europeansforpeace.de) Identitás-projekt középiskolásoknak • Téma: „Honnan jövünk? Hová tartunk?” – A magyarországi németek múltja és jelene 1945 után - Magyarok Németországban (2007-2008) • Mottó: „Erinnerung, Verantwortung und Zukunft” – Emlékezés, felelősség és jövő(2002, alapítvány) • Célok: o Európai párbeszéd (Dialog in Europa) o Holokausztra emlékezés o Előítéletek leküzdése o Tolerancia, béke, megbékélés o Felelősség
    • A projektek jellemzői • Két tanévet átfogó pedagógiai projekt • Verseny • Új tanulási forma • Továbbképzés • Nyelvgyakorlás • Diákcsere • Közös kutatás • Közös végtermék (cikkek, kiállítás, szakdolgozat, rádióadás)
    • Interjú a ceglédi Dobmúzeumban
    • Kiemelt kompetenciák • Média kompetencia • Idegen nyelv • Szociális • IKT • Állampolgári • Vállalkozói (gazdasági) • Hatékony, önálló tanulás • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség
    • A tanárképzés és a projektoktatás • új társadalmi elvárások(1968) • kognitív forradalom(új ismeretek a tudásról) • globalizáció (piaci kihívások) • managment (vezetéselmélet) • bolognai folyamat (tömeg-és elitképzés) • minőség, hatékonyság • új tantárgyak, az új nevelési területek igénylik az új módszereket /Hänsel (1988), Schollgruber (1997), Köbel (1999) • új pedagógiai kultúra • tanárképzés reformja , a képzők képzése • projektszemináriumok
    • A projektoktatás előnyei • A frontális szervezési mód és az új módszerek szembeállításából fakadó ellenállás leküzdése • A pedagógiai, a módszertani kultúra fejlesztésének eszköze • A kompetenciaalapú oktatás hatékony eszköze • A differenciált oktatás egyik formája (felzárkóztatás, tehetséggondozás) • Az integrált tanítás lehetséges eszköze • Változatos tanulásszervezés biztosítása(team, páros munka) • A valósághoz való új viszony kialakítása, életszerű, gyakorlati feladatmegvalósítása révén az egyéni felelősségvállalás, önértékelés eszköze • Jövőre orientált, a pályaválasztásra, pályaorientációra előkészítés megvalósítója • A tanulói érdeklődésen alapuló (csak részben irányított) szituatív tanulási forma a motiváció fontos eszköze
    • Hátrányok, nehézségek • Frontális oktatás túlsúlya • Konzervativizmus • Kevés hagyomány • Motiváció hiánya • Nyelvtudás hiánya • Merev oktatási keret • Iskolavezetés • Osztályozás/értékelés • Szülők bizalmatlansága • Módszertani hiányosságok • Média • Tájékozatlanság • Hiányos IKT-kompetencia • Hiányzó projektbank • Idegen nyelvű szakirodalom
    • Az OPKM online katalógusának feldolgozásával készített statisztika a magyarországi projekt-szakirodalomról
    • Hasznosság • Diák • Tanár o Új kompetenciák o Új kompetenciák o Élmények o Továbbképzés o Kommunikáció o Kapcsolati tőke o Siker o Siker, hatékonyság o Team-munka o Projektvezetés o Kutatási módszerek o Ötletgazda o Kapcsolat a valóságos o Kilép az iskola világából élettel o Pályakorrekció o Pályaorientáció o Megújulás, lendület o Észrevétlen tanulás o Új viszonyrendszer
    • Felhasznált irodalom: • Bábosik István (szerk.) (1997): A modern nevelés elmélete. Telosz Kiadó, • Bastian, J. - Gudjons, H. (1986): Das Projektbuch. Bergmann und Helbig Verlag, Hamburg. • Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák - különbségek. OKKER Kiadó, Budapest. • Dewey, J. (1912): Az iskola és a társadalom. Franklin Társulat, Budapest. • Dewey, J. (1976): A nevelés jellege és folyamata. Tankönyvkiadó, Budapest. • Falus Iván (2001): Az oktatási módszerek kiválasztására és alkalmazására vonatkozó nézetek. In: Golnhofer-Nahalka (szerk.): A pedagógusok pedagógiája.(A pedagógusok nézetei.) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 232-260. • Falus Iván (szerk.)(2003): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. • Golnhofer Erzsébet (1999b): Tanárok a gyerekekről. Iskolakultúra, 9. sz. 43-47.
    • • Gudjons, H.(1994): Pädagogisches Grundwissen. Julius Klinkhardt Verlag, Bad Heilbrunn. • Hänsel, D.(1997): Mit Projekten beginnen. In: Handbuch Projektunterricht. Beltz Verlag, Weinheim. • Hortobágyi Katalin (2002): Projekt-kézikönyv. Válogatás a hazai és a külföldi projektirodalomból. (Javított és bővített kiadvány), IF Alapítvány OKI, Budapest. • Klippert, H. (1994): Projektwochen. Beltz, Weinheim und Basel. • M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Oktatás-módszertani Kiskönyvtár. ELTE BTK, Budapest. • Németh András (1998, 2003): A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. • Oelkers, J. (1997): Geschichte und Nutzen der Projektmethode. In: Hänsel, D.(Hsg.): Handbuch Projektunterricht. Beltz Verlag, Weinheim. 14.