ÁLLAMVIZSGA B

5,184 views
5,038 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
5,184
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
21
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

ÁLLAMVIZSGA B

  1. 1. 4/B MUTASSA BE AZ EGYÜTTNEVELÉS/INTEGRÁLT NEVELÉS MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEIT! Magyarországon 1981-ben kezdődtek az integrációval kapcsolatos kutatások. Az 1993. évi LXXIX. törvény és az 1996. évi LXII. törvény az 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról már kimondja, hogy mindenkinek törvény adta joga, hogy olyan iskolában és ott tanuljon, ahol neki a legmegfelelőbb. Együttnevelés-integráció; a tanulásban valamilyen oknál fogva akadályozottak számára (ép és fogyatékos). Ellentéte a szegregáció-különnevelés. Az integrált nevelés fázisa: -kezdő: -az iskola fogadja a másság jegyeit viselő tanulót -az elvárás azonos az ép gyermekekkel -a pedagógus nem változtat a feltételeken -a gyógypedagógus az iskolán kívül foglalkozik a gyermekekkel -inkluzív-befogadó iskola: -minden gyermek egyedi -a pedagógus biztosítja az egyéni szükségleteket -együttműködik a gyógypedagógussal Az integráció megvalósulási típusai: -kizárólagos megoldás -széleskörű integráció -integráció kísérleti, kutatási szinten Integrációs modellek: Integráló oktatási intézmény minden olyan óvoda, általános iskola és középiskola, amelyben SNI tanulókat együtt nevelnek a többiekkel. -teljes: az ép és fogyatékos gyermekek mindig együtt -részleges: a.) lokális: közös az épület, de véletlenszerű a találkozás. Nincs kapcsolat a gyermekek között. b.) szociális: elkülönített foglalkozások vannak, de a szabadidő együtttöltése. c.) funkcionális: bizonyos tanórákon, foglalkozásokon együtt vannak. -integráció részleg: egy iskolában a fogyatékos gyermekek együtt tanulnak és egy gyógypedagógus külön velük foglalkozik.
  2. 2. -fordított: nem fogyatékos gyermek tanul speciális iskolában. Ez igen ritka, pl.: tanulási kudarcok, magatartási problémák esetén. -spontán integrálódás: lényegi elemek nélkülözése, amikor úgy kerül egy SNI gyermek az óvodába/iskolába, hogy nem készülnek fel a különleges feladatra. Nincs tervszerű, speciális, szakszerű fejlesztés. Az integráció előnyei:-a világot mutatja, ép társadalmi modellt közvetít -az ép társak bizonyos helyzetekben húzóerőt jelentenek -az ép társak toleranciát tanulnak -a sérült gyerekek később könnyebben illeszkednek be -a résztvevő pedagógusok kompetenciája tágul -a szülő könnyebben dolgozza fel a fogyatékos gyermek tényét Az integrált nevelés a gyakorlatban és módjai: Orvosi típusú megközelítés: -a gyerekben van a hiba -mi az amit nem tud -megbélyegzés -összpontosítás a károsodásra -szegregáció -a gyógypedagógusi szerep előtérben -speciális tanterv -tartós elzárás a társadalomtól Korszerű pedagógiai megközelítés: -a gyermek környezetében van a hiba -pozitívumok értékelése -szintnek megfelelő program -tárgyi, személyi feltételek -integráció
  3. 3. -többségi szerep a pedagógusé -együttműködik a gyógypedagógussal -többségi tanterv vagy módosított változat -a gyermek a társadalom részévé válik Az inkluzív iskola ismérvei: -küzd a kirekesztés ellen -pozitív teljesítmény elvárás -meleg elfogadó légkör -kooperáció -alacsony a frusztráció -partner viszony a szülőkkel -gyermekközpontúság -tevékenységre orientált oktatás -elfogadó légkör kialakítása -nyitottság, befogadás -speciális nevelési szükségletek -nem a gyerek a hibás -egyéni képzési terv, segítségnyújtás -tanárok, szakemberek együttműködése Az erősségekre támaszkodó modell: -megfelelő technikai eszközök -komplex értékelés -reformpedagógiai elemek beépítése Feltételei: -szakemberek együttműködése -demokratikus iskolarendszer és nyitottság a pedagógus részéről -szerepváltozás a tanárok részéről
  4. 4. -komplex pedagógiai tevékenység -gyógypedagógiai ismeretek, fenntartás nélküli elfogadás 3/B Mutassa be a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának-nevelésének problémáit. A fogyatékos tanulók esélyegyenlőtlenségének biztosítása a közoktatási intézményekben. Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen, különleges, minden gyermeknek egyéni nevelési-oktatási szükségletei, igényei, lehetőségei vannak. Vannak olyan gyermekek, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy szociokulturális okok miatt egyéni, sajátos nevelési-oktatási szükségleteik vannak, ezért ők egyénenként igazodó bánásmódot igényelnek az iskolában. Őket nevezzük különleges bánásmódot igénylő gyermekeknek. Négy típusa: speciális nevelési szükségletű gyerekek: -tanulásban akadályozottak: enyhe fokban értelmi fogyatékosok, nehezen tanulók -értelmileg akadályozottak: mérsékelt, súlyos, legsúlyosabb fokban értelmi fogyatékosok -beszédben akadályozottak -látássérültek -hallássérültek -mozgáskorlátozottak -viselkedés- és teljesítményzavarral küzdők -autista gyerekek tanulási problémákkal küzdő tanulók: -tanulási nehézséggel küzdők(lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok) -tanulási zavarral küzdők (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar) magatartászavarok miatt problémás tanulók: -visszahúzódó(regresszív, félénk, csendes, csavargó) -ellenséges(agresszív, engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív) kivételes képességű tanulók, tehetségesek:
  5. 5. -intellektuális tehetség (különböző tudományterületeken kimagasló) -művészi tehetség (zenei, írói, rendezői) -pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület) -szociális tehetség (vezető, szervező) A speciális nevelési-oktatási szükségletet előidéző akadályok és következményei igen különböző fokúak (enyhe-súlyos) és időtartamuk (időszakos-állandó) lehetnek. Gyógypedagógiai segítséget igénylő személyek: Életkori megkötés nélkül azok, akik optimális életminőségük, rehabilitációjuk, integrációjuk eléréséhez gyógypedagógiai segítséget, gyógyító nevelői hatásokat igényelnek. A XX. Század végén paradigmaváltás következett be. Megkérdőjeleződött az orvos-biológiai alapon történő csoportalkotás. Pejoratív fogalmak kerülése:”deffektes”. Emberi-társadalmi hozzáállás megváltozása. Az érintettek is másként élik meg a szerepüket. Társadalmi méretű a változás, de ez nem minden egyes embernél következett be. A fogyatékosság továbbra is központi fogalom maradt, de értelmezése megváltozott. A fogyatékossági folyamat = betegség vagy rendellenesség után fellépő: következmény (károsodás, sérülés) további következmény (fogyatékosság) még további következmény (akadályozottság, rokkantság) Károsodás, sérülés: a biológiai működés valamilyen zavara, ami szervi szinten jelentkezik. Lehet fejlődési rendellenességből eredő, öröklött, szerzett vagy betegségből eredő. Fogyatékosság: a károsodás következményét tükrözi. A személy szintjén jelentkező, speciálisan emberi funkciózavar. Akadályozottság: a károsodást és fogyatékosságot tükrözi, az adott személy által megélt hátrány, az embernek mint társadalmi lénynek a szociális szerepekben bekövetkezett zavara. ICF/FNO modell: 2001-ben fogadták el, mely nem az embereket osztályozza, hanem az érintettek problémáit, a betegségek kihatásait, azok mértékét és módját a funkcionális egészség terén. A vizsgálódás középpontjában a funkcionális egészség és a funkcionális akadályozottság áll. Fogyatékossággal élő emberek: Fogyatékos személy: az aki érzékszervi, különösen a látás, hallás, mozgás értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetve a kommunikációja korlátozott és ez számára tartós hiányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.
  6. 6. Eleinte speciális nevelési igényű személyek, majd sajátos nevelési igényű (SNI-EU-konform), de legtágabban a gyógypedagógiai segítséget igénylő személyek vált elfogadottá. Sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók: Az új (EU-konform), iskoláztatási szempontú népességfogalom = sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók (SNI). A gyógypedagógiai terminológia napjainkban is nagyon eltérő. Az adatok összehasonlíthatóságához, az egységes besoroláshoz közös nevezőre van szükség. Ezt szolgálja az ISCED = az oktatás nemzetközi szabvány szerinti osztályozása. Folyamatosan megújítják, a legutóbbi változat az ISCED-97. Az ISCED-97 szerint SNI: aki az iskolai tantervi követelményeket csak oktatási többletszolgáltatás, külön támogatás segítségével tudja teljesíteni. A támogatás lehet: személyi: kisebb csoportlétszám, pedagógiai asszisztens + pedagógus dologi: akadálymentesítés, speciális eszközök alkalmazása pénzügyi Az OECD szerint az SNI gyermekek/tanulók 3 kategóriát alkotnak: orvosi kritériumok szerint: látás, hallás, mozgás, értelmi sérült tanulási problémák: tanulási nehézségek, zavarok, magatartási problémák olyan tanulók, akiknél a probléma elsődlegesen szociális, kulturális és/vagy nyelvi tényezőkből következik. Problémák, eltérések a fogalom használatban: -az SNI kategóriába soroltak számarányában -az integrált és szegregált oktatás arányaiban -A-B-C kategóriákba történő besorolást illetően Magyarországon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 2003. évi módosításakor vált hivatalossá az SNI megjelölés. Osztályozási rendszerek: -BNO-10: a betegségek nemzetközi osztályozása, angol rövidítése: ICD-10. A különböző betegségek, kórfolyamatok, fizikai és pszichikai zavarok osztályozására, meghatározására szolgál. -DSM-IV-TR: hasonló a funkciója, a kettő párhuzamos használata célszerű, elsősorban mentális és viselkedészavarok diagnosztizálására szolgál.
  7. 7. -ICF/FNO: már ismert fogalmakon alapszik, mint testi funkciók, testi struktúrák, aktivitás, részvétel és környezeti tényezők. -ICIDH-osztályozás Hazánkban a közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. Törvény és annak 1995. évi módosítása megfogalmazza a gyermekek jogait és a pedagógusok kötelességeit: A gyermekek jogai: -a gyermek személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben kell tartani -a képességeinek, érdeklődéseinek, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten továbbtanuljon -nemzeti, etnikai hovatartozásának megfelelő, nevelésben és oktatásban részesüljön A pedagógusok kötelességei: -a gyermekek fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse -a gyermekek emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben -előírja, hogy az iskolák pedagógiai programja határozza meg a tehetség, képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket. A Nemzeti alaptanterv tartalmazza a nemzeti és etnikai kisebbségek és a különböző területen fogyatékos tanulók nevelésének és oktatásának sajátos elveit. Ezeknek a tanulóknak felemelt finanszírozási összeget biztosít az állam. Hatásrendszer: A gyógypedagógiai segítséget igénylő személyek optimális életminőségük eléréséhez igen sokféle, egymást kiegészítő külső és belső (rá) hatásra van szükség. A hatásrendszer összetétele mindig az adott személytől, szükségleteitől függ. A cél, hogy minden funkcionálisan akadályozott személy rehabilitációja megvalósuljon. 2002-ben Spanyolországban az Európai Fogyatékosügyi Kongresszuson több mint 400-an aláírták a „Madridi Nyilatkozatot”, Melynek üzenete: „A befogadó társadalom alapja a diszkriminációmentességgel párosuló pozitív cselekvés”. A XX. Századi rehabilitációs törekvések mára Magyarországon is kiteljesedtek. 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról: Rendkívüli jelentőségű, mert kikényszeríthetővé teszi az érintettek számára a hozzáférhető és élhető fizikai és kulturális környezetet, az oktatáshoz, a munkához, a megfelelő lakhatáshoz, a kultúrálódáshoz, a sporthoz, stb. való jogok érvényesíthetőségét. Célterületei az egészségügy, az
  8. 8. oktatás, képzés, a foglalkoztatás, a lakóhely, a kultúra és a sport. Minden esetben a fogyatékos személy egyéni szükségletei határozzák meg a feladatokat és tennivalókat. A kormány feladatainak ellátását az Országos Fogyatékosügyi Tanács segíti. Feladatuk a programok kidolgozása, döntések meghozatala, javaslattétel. Célja: a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének, a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása, stb. Alapvető elvei: -prevenció -normalizáció -integráció -önrendelkezés -rehabilitáció a személyhez fűződő jogok védelmének elve A közoktatásról szóló (a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX.) törvény I/B. Emelje ki a felnőttképzés növekvő jelentőségének fontosabb okait és említsen meg andragógiai elméleteket! (életkor-kritériumok, szociális érettségi skála, Sirota, Doll, Pöggeler, Allport, Bühler, Erikson, Szolon? Zdrazil) A mindennapos szóhasználatban a felnőttség: a felnövekvést követő életszakaszt jelenti, vagyis egyértelmű azzal a testi és szellemi érettséggel, amelyet az egyén belső fejlődés és külső ráhatások nyomán egy bizonyos életkorban elért, és amelyben haláláig megmarad. Definíciója: -a felnőttek iskolai vagy iskolán kívüli nevelésének, művelésének, és művelődésének cél –és feladatrendszere, alapelvei, sajátosságai, törvényszerűségei és eszközrendszere -a felnőttek tanítását, tanulását elősegítő tevékenység -a felnőtt-nevelés, felnőttoktatás elméletének, folyamatának, technológiájának tanulmányozása -a felnőttek pszichopedagógiája Életkor kritériumok csoportjai: naptári életkor: legegyszerűbben az életévek számával mérjük; koravén fiatalok, gyerekes felnőttek
  9. 9. anatómiai, biokémiai és fiziológiai életkor: a felnőttség elérésének mutatói; a testi növekedés befejezése, a végleges testarányok kialakulása, nemi érettség pszichikus életkor: az eltérő pszichológiai irányzatok másképpen határozzák meg. Nagy a megegyezés abban, hogy a felnőtt pszichikumát jellemzi a dinamikus egyensúly, a viszonylagos stabilitás. szociális életkor (sajátosságai): a tanulói státus vége, helyfoglalás a társadalmi munkamegosztásban, kilépés a munkaerőpiacra, illetve belépés valamely munkaszervezetbe és a vele járó anyagi önállóság. A családi pozíció megváltozása, a felnőtt állampolgári jogok és kötelességek, jogi értelemben vett nagykorúság. értékrendszer jellemzők: rögzült értékrendszer, morális vonások együttese, morális autonómia, lehiggadt érzelmek, megszilárdult szokások, magasabb rendű motiváció uralja magatartását, kiterjedt és elmélyült felelősségtudat A felnövekvés és a felnőttség határvonalát az érettség elérésének a fogalmával jelöljük. G. W. Allport személyiségérettség kritériumai: az én érzésének kiterjesztése (munkák, kedvtelések, kapcsolatok beépülnek én-érzésünkbe). meghitt viszony másokkal: (ragaszkodás, együttérzés, részvét). érzelmi biztonság (önelfogadás). Kiegyensúlyozottság, frusztrációtűrés. valósághű percepció: jóléti verseny-gazdasági érettség szükséges hozzá az én tárgyiasítása: önismeret és humor. egységesítő életfilozófia: elhivatottság (életcél(, értékorientáció, a vallásos érzés és a fejlett lelkiismeret. Mindenekelőtt az értelen személyiséghez való viszonyt tartják szem előtt, és történelmi időtől-tértől független. Franz Pöggeler: „A felnőtt-lét nem állapot, hanem folyamat” az érettség relativizálása ( a felnőtt nem kész lény) a lét alapproblémái: társadalom, hivatás, politika, vallás, szexualitás a felnőtt-létben ezek újragondolása, áttanulás élethossziglan tartó plaszticitás tudatában él hat mozzanat: -testi, lelki, szellemi érettség; -teljes élettapasztalat; -flexibilitás, nyitottság; -nagykorúság, autonómia; -személyi kötöttségtől való szabadság; -formálhatóság és a létezés megformáltsága. Differenciális érettségelméletek:
  10. 10. E. A. Doll 1940-ben dolgozott ki először szociális érettségi skálát, melynek 8 alketegóriája: -általános önállóság -önállóság az étkezésben -önállóság a felöltözésben -önirányítás -foglalkozás -kommunikáció -közlekedés -szocializáció A pszichoszexuális -párválasztási és pályaválasztási-munkavállalási érettség Sirota érettségi kritériumai: -alkalmazkodási készség -személyi autonómia -önuralom, önfegyelem készsége -a másokkal való kapcsolat készsége a társadalmi normáknak megfelelően -a tudatosság magas szintje: önmagunk és körülményeink kritikai elemzésének képessége Szilágyi Vilmos szexológus: felhívja a figyelmet a szomatoszexuális és a pszichoszexuális érési folyamatok fontosságára. I. SZ. KON: a felnőttség férfi-modellje az autonómiára való törekvésen, a női modell pedig a másikhoz tartozáson alapul. D. E. SUPER: nevéhez fűződik a pályaválasztási érettség fogalmának a felnőttélet teljes tartamára való kiterjesztése. (A munkába állási alkalmasság elérésétől a nyugdíjba kerülésig vagy a társadalmi munkamegosztásból való kilépésig). A felnőtt életkor szakaszolása Életfázis-elméletek: a felnőttkor nem egységes, amelynek van elő-és utójátéka, hanem a nagy életfelvonáson belül szakaszok, ciklusok vannak. Szolón, évtizedes szakaszokra osztotta az emberi életet:
  11. 11. a 20. életévvel véget ér a gyermekkor 30. év a fizikai érettség a 40. év a formálódás befejeződése az 50. a gondolkodás és a beszéd csúcsa a 60. évben hanyatlanak az erők Servius Tullius: a polgárokat két csoportba sorolta, a 45 év alattiak fiatalok, és az ennél idősebbeket öregeknek minősítette. Charlott Bühler életkor-pszichológiai koncepciója: Életévtizedekben határozza meg az engedelmesség-függetlenség, valamint a biztonság-szeretet értékei szerinti felívelés-lehanyatlás időszakát.. Életszakasz elmélete: az életdráma felvonásait próbálta felvázolni ( expozíció, fokozás, csúcspont, visszafordulás vagy késleltetés, megoldás vagy tragikai vétség). Eric Berne: nevéhez fűződik a tranzakcionális elemzés; a felnőtt állapotban nagymértékben reprodukálódnak a gyermekkori élmények és törekvések. Herbert Zdrazil: kifogásolta, hogy a bühleri modell egyszerűen a gyermek- és ifjúkori fejlődési modellt terjesztette ki a felnőttekre, és feltételezte, hogy: -az emberi élet lefolyása megszakításos, és az egyes fázisokban a képességek, viszonylag állandóak -e fázisok átfogó természetűek, vagyis minden ember teljes magatartására és valamennyi életterületére kiterjednek -a változások elsősorban endogén érési folyamatok következményei Arra hivatkozik, hogy a változások nagy része folyamatosan megy végbe. Franz Pöggeler: életkor felfogása szerint a fejlődési szakaszokat a tapasztalatszerzés, képzés és a társas kapcsolatok együttesében szemléli. Az egyes periódusok közötti fő különbségeket a motiváció és értékrend változásaiban látja. 1.A fiatal felnőttet ifjúi élmény és gondolkodás jellemzi. Érdeklődésének középpontjában az erotikus- szexuális szféra áll. 2. Az életközép felnőttje szinte minden területen a csúcsra ér, erős aktivitás jellemzi. 3. A határok megtapasztalásának életfázisa; testi erők hanyatlása 4. Öregség bölcsességben és teljességben Pöggeler figyelemreméltó szempontja, hogy az egyik életszakaszból a másikba való átlépés válsággal jár.
  12. 12. Erikson: Az egész életre kiterjeszti a környezeti befolyás személyiség- és identitásformáló szerepét. A felnőttkorba lépéssel éri el az ember a biztos identitástudatot, mely az intimitás fokában mutatkozik meg: -a másik nem vonatkozásában -más emberekkel való kapcsolatokban -önmagunkkal szemben Az intimitással szemben áll a távolságtartás és elszigetelődés Életkor-válságok és életdöntések Gail Sheehy újságírónő: egyes periódusok és korváltások tipikus problémái: -18-20. életév; a családtól való különválás és belépés a munkába -20. év után; családalapítás és szakmai perspektíva -30-on túl; a jövő immár csak a jelen és a múlt meghosszabbítása -30-40-es évek; „az életút fele”, ifjúság elvesztése, a szakmai karrier megrekedése, ezek életválságot idéznek elő -40-es évek után; az öregség kezdete, hivatásszerep elvesztése, szociális kapcsolatok megszűkülése Bagdy Emőke: járulékos válságokként sorolja fel azokat a személyes veszteségeket és lelki sebződéseket, melyek az egyént sújtják. Szeretteink elvesztése, testi-lelki egészségvesztés, csalódások, stb. A felnőtt szocializáció: A felnőtt szocializáció a modern társadalmak sajátossága. A szocializáció két nagy szakasza: a személy és környezete viszonyában határozható meg. Elsődleges szocializáció: alapvető szocializáló mechanizmus az utánzás, azonosulás és bevésés, szoktatás. Felnőtt szocializáció: Enno Schmitz osztályozása szerint: a felnőttek iskolarendszere mint második képzési út -a szakmai továbbképző intézmények az átképző kurzusok a különálló vagy munkahelyen belüli szervezetek, melyek nem adnak formális minősítést, de elősegítik a szakmai kompetenciájuk javítását, felfrissítését.
  13. 13. A korszerű felnőttképzés mellőzhetetlen feladata, hogy tudatosan és módszeresen támogassa az egyéneket szerepkészletük alakításában, ismételt megszilárdításában és a vele járó konfliktusok uralásában. 2/B. Vázlatosan elemezze a felnőttek tanulásának jellemző sajátosságait! (tanulási kompetencia, „Thordike”-i hatástörvény, motiváció, tanulási képesség kapacitás- változás, figyelem, a tanulást segítő és gátló tényezők) Tanulási kompetencia -különböző tanulás elméletek születtek: a pavlovi kondicionálás elmélete-feltételes reflexekkel, a behaviorizmus-az ingerekre adott válaszreakciók -A. Günter Branderburg: szerint minden monokauzális magyarázat hibás, a tanulás különböző formáit csak a személyiség többi dimenziójával együtt lehet megérteni. -Nagy József szerint mind az egyének mind a társadalom tanulási teljesítménye elsősorban a meglévő kompetenciától és a tanulékonyságtól függ. A tanulékonyság függ: -a motivációtól -a tudás hasznosításától -a meglévő tudástól (képességek, műveltség, képzettség) -a társadalmi feltételektől Branderburg a következőket emelte ki: -motiváció -a szocializáció folyamata -művelődés -a mindenkori szociokultúrális környezet A felnőttek tanulási motivációja A tanulási teljesítményeket befolyásoló hatótényezők: intrinsic és extrinsic factor (belső és külső tényezők) A tanulási folyamat a viselkedésváltozás következő formáit hozza létre (Branderburg): -készségek megszerzése
  14. 14. -szokások, beállítódások és reakciómódok szociálisan meghatározott szituációkra -a kognitív funkciók változásai A tanulási folyamatokban szerepet játszó belső viselkedések közül legfontosabb a tanulási motiváció! Motiváció fajtái: -habituális motiváció: az adott tárgy iránti általános érdeklődést jelenti -aktuális: általános vonzódás van a tudás megszerzésére és készen áll az együttműködésre, hajlandó-e erőfeszítéseket tenni -primér: a tanulási cél fejti ki a motiváló hatást -szekundér: a téma, az előadó személye, érintettség miatt aktivizálódunk A thorndike-i hatástörvény: valamely viselkedés annál erősebben vésődik az emlékezetbe, minél nagyobb e viselkedés terén elért ösztön kielégülés, azaz valamely viselkedés annál erősebb nyomot hagy az emlékezetben, és a megfelelő inger ismétlődése esetén annál valószínűbben reprodukálódik, minél inkább kielégítette ez a viselkedés az alapvető szükségleteket. A felnőttek tanulási motiválásának legfőbb elve szerint vannak serkentő és visszatartó motivációk. Serkentő: visszaigazolás, eredmény, siker, tanulás öröme, önbizalom, magasabb igény, eredményes tanulás öngerjesztő jellege. Visszatartó: tanulás kudarcai, ördögi kör, ha a cél távoli vagy irreális, ha az eredményességről nincs kellő időben visszacsatolás, ha nem felnőttként kezelik, „iskolás” stílus, módszer, lemorzsolódik ha tanulási rendbe nem illeszkedik, nem kielégítő csoportlégkör: túlzott teljesítménykényszer és versenyszellem, esélyegyenlőtlenség A tanulási képesség felnőttkori változásai A következő elemeket különböztethetjük meg: -a képesség kapacitása -a tanulás könnyűsége -a tanulás tartóssága -a tanulásra való ösztönözhetőség a tanulás intenzitása A figyelem
  15. 15. A figyelem: kiválasztás és felerősítés. A figyelem foka nem csak a figyelő személyétől, hanem a figyelem tárgyától is függ. Minden megerőltetés nélkül figyelünk arra ami érdekes, és nehezen tudjuk figyelemmel kísérni azt, ami unalmas. A megszokás. Az unalomnak és vele a figyelem eltompulásának forrása lehet egy fajta élmény sokszori ismétlődése. A tanulás csendjéről Egyeseknek nagy a csendigénye, míg mások kevésbé érzékenyek a háttérzajra. Kimutatták, hogy az eredményességnek nem tesz jót a háttéringerektől való teljes megfosztottság. Ajánlható a „természetes csend”: élő, de határozott és erőteljes ingerekkel nem zavaró tanulási környezet megteremtése. A figyelem megosztásának problémája: A figyelem megoszlása nélkülözhetetlen, mely csak úgy lehetséges, hogy az inger-válasz kapcsolat a figyelemtárgyak egy részében automatizálódott, reflexszerűvé vált. A hallgatók egy előadásra figyelnek és jegyzetelnek. Aszinkronitás van a között, amit hallgatnak és amit jegyzetelnek. Az eltolódás csekély, így nem okoz problémát. Ha azonban a hallottak megértése problémát jelent, akkor aligha sikerül a figyelem megosztása. A figyelem tanulása A romlás a dekoncentráltságban jelenik meg: a befogadás felszínesebbé válik, a gondolatok elkalandoznak. Az életkor előrehaladtával csökken a teljesítmény, mely jó ideig egyenletesen megy végbe. Amely iránt erősen érdeklődünk ott nem mutatkozik ilyen figyelemgyengülés. Minden életkorban lehet javítani a figyelem minőségét, és lehet tudatosan fejleszteni (autogén tréning). Segítő és gátló érdeklődés: Az érdeklődésnek számos fokozata van. Az érdeklődés irányait nagyrészt az ismeretek irányai rajzolják meg. Az érdeklődés aranyszabálya: az asszimmetrikus harmóniára van szükség, nem elég a spontán érdeklődés, elengedhetetlen az érdeklődés megfegyelmezése (kibontakozás, kordában tartás). Az ember élete végéig nyitott maradhat a világra, képes a tanulásra. Olyan felnőttoktatásra van szükség, amely nem csak engedélyezi az érdeklődést, hanem sokra tartja azt és épít rá. Az ismerettárolás kétfajta lehetőségével rendelkezik az ember. Vagy tudatában raktározza el a tudást, vagy külső tárolóeszközöket alkalmaz. Ezen alapul a művelődés: az ember képek és jelképek segítségével kódolja és rögzíti élményeit, gondolatait, érzéseit, szándékait.
  16. 16. Fontos a jó megértés. Minden tanulás úgy megy végbe, hogy a már ismerthez hozzákötjük a még ismeretlent, és az integrált ismeretegyüttes struktúráját rögzítjük. A tanítás-tanulás folyamatába ismétlési szakaszokat kell beiktatni. Az ismétlés nem egyszerűen újratanítást és újratanulást jelent, hanem a korábbi tudás új szempontok alá rendelt felidézését és rögzítését. Harc a gátlások ellen Visszaható(retroaktív) gátlás: az egymásra halmozott ismeretek részben kioltják egymást, az újabb tudás elnyomja a közvetlenül előtte megszerzett és még nem eléggé szilárd tudást. Elkerülhető, ha nem gyors egymásutánban sajátítunk el ismereteket. Hasonlósági gátlás: két tananyag nagyon hasonlít egymáshoz, itt az segíthet ha a figyelmünket a különbségekre, eltérésekre összpontosítjuk. Érzelmi gátlások: amikor valakinek felfokozott érzelmei miatt nem jut eszébe, amit egyébként jól tud(vizsga) Megelőzési szabályok: -a tanulási folyamat kezdetén korlátozni kell az információfelvételt, mennyiségi szempontból is a fokozatosság elvét kell követni -kezdetben többet kell ismételni -különös elmélyültséggel kell feldolgozni a megalapozó információkat. Gondolkodás, problémamegoldás és tanulás -A felnőttkori tanulás legfőbb útja a problématanulás. A legjobban úgy lehet egy tárgykört elsajátítani, ha a problémától problémáig halad a tanuló -felfedezéses tanulás: a felnőtt tanuló számára különösen fontos, mert közel áll a gyakorlathoz, amikor nagy önállósággal kell észrevenni és megfogalmazni a problémát és megtalálni az optimális megoldást. Nagymértékben fejleszthetjük a problémák észrevételének és azonosításának a képességét, a problémaérzékenységet. -Heurisztika: Pólya György; A gondolkodás iskolája; szerint a heurisztika olyan eljárások tanulmányozását tűzi ki célul, amelyek függetlenek az eljárások konkrét tárgyától és mindenféle feladatra alkalmazhatók.

×