LENGYEL NEMZETI KISEBBSÉG MAGYARORSZÁGON

1,300 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,300
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
6
Actions
Shares
0
Downloads
2
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

LENGYEL NEMZETI KISEBBSÉG MAGYARORSZÁGON

  1. 1. LENGYEL NEMZETI KISEBBSÉG MAGYARORSZÁGON EGYÉNI ÉS CSALÁDI VISSZAEMLÉKEZÉSEKBŐL készítette Mencsik Gyula 2010.02.25.
  2. 2. Interjú Sajószentpéter-Dusnok lengyel kisebbségi önkormányzatának vezetőjével, Rémiás Istvánnal
  3. 3. BEMUTATKOZÁS <ul><ul><li>1966-ban születtem Sajószentpéteren. </li></ul></ul><ul><ul><li>Két gyermekem van. </li></ul></ul><ul><ul><li>Családi gazdaságunkban dolgozom. </li></ul></ul><ul><ul><li>2006-tól vezetem a kisebbségi önkormányzatot. </li></ul></ul><ul><ul><li>Hagyományaink ápolásáért, kultúránk fennmaradásáért dolgozunk. </li></ul></ul>
  4. 4. A LENGYEL KISEBBSÉG „HONFOGLALÁSA”, AHOGYAN RÉMIÁS ISTVÁN EMLÉKEZIK <ul><ul><li>1717-1719. pestisjárvány, elnéptelenedő falvak Magyarországon. Lengyelország területéről telepesek érkeznek. Megpihentek egy sombokor alatt, ami lengyelül „drenka”, s másnap letelepedtek a közeli üres faluban, amit Derenknek neveztek el </li></ul></ul><ul><ul><li>1818. „Bem apó” és emigráns társai letelepedtek a Dunántúlon </li></ul></ul><ul><ul><li>1942. lengyel katonák kerestek menedéket Észak-Magyarországon, többek között Dusnokon </li></ul></ul><ul><ul><li>1983. lengyel bányászok érkeztek a múcsonyi bányába </li></ul></ul>
  5. 5. Rémiás István családjának történetéről mesél
  6. 6. „ DERENK, A MAGYARORSZÁGI ŐSHAZA” <ul><ul><li>1942-ben Horthy Miklós kormányzó vadászterületet kívánt létrehozni Derenk körzetében, ezért kitelepítették a lakosságot. </li></ul></ul><ul><ul><li>Az emberek megválaszthatták új lakóhelyüket, és magas összegű kárpótlásban részesültek, valamint régi földjeik területének többszörösét kapták ellentételezésül. Így került a család Büdöskútpusztára, Szendrő közelébe. </li></ul></ul><ul><ul><li>Az 50-es években nagy földterületeik miatt kulákká nyilvánították őket. Javaikat elkobozták, és a mai Borsodchem (akkoriban BVK) építésére vezényelték nagyapját kényszermunkásként. </li></ul></ul><ul><ul><li>Innen szabadulva, nincstelenül nősült meg és telepedett le Sajószentpéter-Dusnokpusztán. Fia és az interjú alanya, unokája, ma is itt élnek. </li></ul></ul><ul><ul><li>Vegyes házasságok köttettek, így erősen csökkent az évek alatt lengyel identitásuk. Ez olyan mértékűvé vált, hogy a péteri lakosság által csak „derenkei tótok” néven emlegetett emberek magukat is hasonlóképpen kezdték nevezni </li></ul></ul>
  7. 7. ÖNTUDATRA ÉBREDÉS <ul><ul><li>A lengyel Kaminszki professzor 1989-ben magyarországi néprajzi kutatásra érkezett. Gural kisebbséghez tartozó munkatársa meglepődve tapasztalta, hogy Sajószentpéteren régi, archaikus lengyel nyelven értő, beszélő embereket talált. </li></ul></ul><ul><ul><li>Ezután kezdtek őseik történelmével, családfájukkal foglalkozni, aminek „lengyel őshazájuk” megtalálása lett a következménye. </li></ul></ul>
  8. 8. A „LENGYEL ŐSHAZA”
  9. 9. LÁTOGATÁS LENGYELORSZÁGBAN <ul><ul><li>TATRANSKA BIALKA településen 2006-ban járt a sajószentpéteri lengyelek küldöttsége. </li></ul></ul><ul><ul><li>Levéltári anyagok, születési anyakönyvi kivonatok alapján egymásra találtak a több száz éve elvált családok. </li></ul></ul><ul><ul><li>Id. Rémiás István kitűnően beszélt a gural rokonokkal, akiknek nyelvjárását pedig Lengyelországon belül is kevesen értik. </li></ul></ul>
  10. 10. A LENGYEL JÖVŐ MAGYARORSZÁGON <ul><ul><li>Sajnos a gyermekeik, unokáik közül kevesen ápolják őseik hagyományait. Nyelvüket még kevesebben akarják elsajátítani. Ezért félő, hogy egy generáción belül már csak „papír és kő” emlékeztet majd e hányatott sorsú népre. </li></ul></ul>
  11. 11. SZUBJEKTUM <ul><ul><li>Ami az interjúból kimaradt: </li></ul></ul><ul><ul><li>Rémiás István elmondta, hogy Derenken elszigetelten, rokonságon belüli házasságokban éltek őseik. Ezt családfa-kutatásai során figyelte meg. </li></ul></ul><ul><ul><li>Határszéli elhelyezkedése miatt gazdasági értelemben sem volt megfelelő a település fejlődése. </li></ul></ul><ul><ul><li>Érzelmileg kicsit mindenki „meghalt” a kitelepítés után, de az anyagi kárpótlásra nem lehetett panaszuk. A Horthy-kormány bőkezű volt. </li></ul></ul><ul><ul><li>A sors fintora, hogy éppen ez lett a vesztük a Rákosi-kormány kollektivizálási programja idején. </li></ul></ul><ul><ul><li>Szorgalmuknak, munka szeretetüknek köszönhetően mindenhol megállják a helyüket. Anyagilag is szépen gyarapodnak. Azonban a mai viszonyokat párhuzamba állította a korábbi nehéz időszakokkal, és sok hasonlóságot talált. </li></ul></ul>

×