Pedagógiai értékelés tervezése

5,457 views
5,312 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
3 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
5,457
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
53
Comments
0
Likes
3
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Pedagógiai értékelés tervezése

  1. 1. Pedagógiaiértékelés tervezése T. Parázsó Lenke Eszterházy Károly Főiskola http://okt.ektf.hu/ lenke@ektf.hu
  2. 2. Tartalom1. Értékelés az iskolák rendszerében2. Ellenőrzés, értékelés, mérés3. Értékelés és minőségbiztosítás4. Értékelés, tartalom tudásszintmérés5. Feladattípusok és értékelés6. Összefoglalás 2
  3. 3. 1. ÉrtékelésAz értékelés –megerősítési, visszacsatolási folyamat, amelysorán nemcsak a tanulók tevékenységét értékelhetjük, hanem azegész tanítási-tanulási folyamatot, annak hatékonyságát; beleértvea folyamat összes tényezőjétkövetkeztetések: A tanulóra nézve, amely során azt vizsgáljuk, hogy mennyire felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, kritériumoknak. Ez a tanulóra irányuló visszacsatolási kör. A tanulási folyamatra vonatkoztatott visszacsatolás a tanulócsoportok és az iskola teljesítményére. Milyen mértékben és minőségben sikerült a folyamat irányítása, szabályozása? Megfelelőek-e a médiumok, az információközvetítés, a tanulásszervezés és kapcsolattartás módja és milyenek a tanulási környezet szubjektív és tárgyi feltételei? A cél- és követelmények és tartalomvizsgálat szempontjából területi, országos, illetve nemzetközi szintre vonatkoztatott visszacsatolás (rangsorok, összehasonlítva a kapott eredmények az országos és nemzetközi standardokkal). 3
  4. 4. Az értékelés funkciók és szintekAz értékelés alapfunkciója az informálás.Az információ hasznosulása Külső felhasználás révén: az oktatási folyamaton kívül lévők használják fel tájékozódásra, diagnózisra, döntéselőkészítésre. Visszacsatolás, folyamatot szabályoz. Az információk alapján kívülről avatkozhatnak be a rendszer működésébe. Szabályozott rendszer ◦ Érzékeli saját belső állapotát ◦ A változásról kapott információ alapján beavatkozik saját működésébe Visszacsatolás lehet ◦ Pozitív: elindult változást erősít (fejlődés) ◦ Negatív: elindult változást csökkent Oktatáspolitikusok, kutató használják a kapott eredményeket. 4
  5. 5. 2. Az értékelés szintjeiAz oktatás rendszere a társadalomalrendszere, amelyet a problémák éstörvényszerűségek határoznak meg.Az értékelés szintjei:  Mikroszint  Mezoszint  Makroszint 5
  6. 6. Mikroszint Helyszín a „műhely”, az osztályterem a közvetlen tanár-diák interakció szintje. Értékelési szint: az osztálytermi munka értékelése, a tanulók teljesítménye. Az információ legkisebb egysége a tanuló (egyéni teljesítménye)Mezoszint• Helyszín a „műhely”, az intézmény, az iskola.• Értékelési szint: az iskola munkájának a teljesítménye. A tanulócsoportok, osztályok munkája kerül értékelésre. Nem jelenik meg a tanulók személyenkénti teljesítménye.• Az információ legkisebb egysége a tanulócsoport teljesítménye. 6
  7. 7. Makroszint Helyszín a „műhely”, oktatási rendszer egészének a szintje. Értékelési szint: az oktatás és alrendszerei (általános, közép, szakiskola stb.) működése munkája kerül elemzésre. Az információ legkisebb egysége az intézmény, iskola 7
  8. 8. Az értékelés funkciók és szintek alkalmazása Mikroszinten: az információ a diák tanulási folyamatában hasznosul (tanár, diák). Mezoszinten: a csoport teljesítmény informálja a tanárt a munkájáról. Hasznosulása nemcsak a mért tanulócsoportban, hanem a tanár további munkájában jelentkezik. Makroszint: diagnózis, döntéselőkészítés. Visszacsatolás lassúbb folyamat, hiszen a rendszer egészét/részét érinti. 8
  9. 9. 3. Lisszaboni célok2000. Európa Tanács stratégiai tervet fogadott elLisszabonban, melynek értelmében az Európai Uniónak 2010-re avilág legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudásalapú társadalmává kell válnia.Ebben a folyamatban az oktatásra és a képzésre kulcsszerephárulA tagállamok feladata, hogy saját fejlesztési céljaikkal összhangbancselekvési tervet dolgozzanak ki, konkrét lépéseket tegyenek aTanács által elfogadott célkitűzések megvalósítása érdekében (2010-igmegvalósítandó munkaprogram)Az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének éshatékonyságának javítása A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése. A tudás alapú társadalom által megkívánt ismeretek fejlesztése. Az IKT-hoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára. A toborzás növelése a (természet)tudományok és műszaki tanulmányok területén. Az erőforrások optimális kihasználása.bővebben 9
  10. 10. Értékelés és minőségbiztosításMinőségelemek (Dr Setényi János: A Minőség kora. Bevezetés az iskolaiminőségbiztosításba) ◦ Az a minőség, amelyet az oktatástól központilag várnak el (Nemzeti alaptanterv, központilag rögzíti az országos szintű elvárásokat) ◦ Az iskola saját minőségi elvárása( az intézmény maga alakítja ki a helyi igényeket figyelem bevéve, a saját értékrendszerét, céljait szem előtt tartva)A biztosított minőségben fontos (Setényi): ◦ A vevői igények megjelenése ◦ A munka belső értékelése ◦ Az eredmények dokumentációja ◦ A visszacsatolásMinőségügyi technikai eljárások ISO, nem terjed ki mindenkire, nem vevőközpontú, merev TQM modell, megelőző jellegű. A hangsúly a hibákból tanulva előzzük meg azok újbóli megismétlődésétMódszerek ◦ esettanulmány ◦ problémacentrikus összehasonlítás ◦ fejlődésvizsgálatok ◦ folyamatelemzések 10
  11. 11. 4. Ellenőrzés, mérés, értékelésAz ellenőrzés általában megelőzi az értékelést, annak szükséges előfeltétele. (tanárellenőrizheti a házi feladat elkészültét, de minőségét már értékeli). Az ellenőrzés során a teljesítményképes tudáselemek alapján történik a tanulói tudásszint ellenőrzése. A valós élet helyzeteit szimulált környezetbe helyezve a tanulás irrelevans. Az adott területek, különböző útvonalakon bejárhatóak. A képzettársítást erősítve, kialakítják a tartalom és a folyamatok több kapcsolódási pontjait. Így megvalósulhat a tudásreprezentáció és a tudáskomponensek többszörös összekapcsolódása.Mérés az értékelési folyamat azon fázisa, amelyben valamilyen mérőeszközsegítségével adatokat gyűjtünk. Az adatokat pedig szűkebb körű értékeléskeretében kvantitatív és kvalitatív módon dolgozzuk fel.Az értékelést gyakran használják szűkebb és tágabb értelemben, sőt amérés és az ellenőrzés fogalmának szinonimájaként említik, pedig nem az.Az adatok szisztematikus gyűjtése és értelmezése, amely a folyamatrészeként értékítélethez vezet, mégpedig cselekvési kitekintéssel. Azértékelés magában foglalja az értékítéletet, amely mérhetőattribútumok, jellemzők és jelenségek révén szerzett bizonyítékokon alapul. 11
  12. 12. Az értékelés 8 szintjeA visszajelzések segítségével a nevelés és az oktatás minden szintjénlehetőség nyílik az eredményesség alapján történőbefolyásolásra, szabályozásra.Ebben a megközelítésben az értékelés már nemcsak nevelési ésoktatási módszer, hanem az intézményes nevelésbe beépült„rendszerszabályozó elem”, amely az értékelés bemeneti és kimenetiszintjén egyaránt megjelenik (Báthory, 1987). 12
  13. 13. Értékelési típusok összehasonlítása 13
  14. 14. 4. Tartalom-művelet Mit mér a feladat?A tanítási-tanulási folyamat tervezését Báthory Zoltán kétdimenzióskognitív követelményrendszerre alapozva dolgozta ki.Táblázata tartalmazza az egyes tartalomelemekhez kapcsolódócélkitűzéseket, vagyis hogy „mit, milyen szinten kell megtanítani ésmegtanulnia a tanulónak”. 14
  15. 15. Fogalmak logikai struktúrája A fogalmak logikai struktúrába a fogalmak közötti kapcsolatot grafikusan jelöljük (tények, fogalmak, összefüggések kapcsolatát biztosítja). A tananyag összeállítása során definiálni kell a fogalmakat, jelölni kell a kimeneti követelményeket és egy gráfszerű elrendezésben ki kell alakítani a köztük lévő logikai kapcsolatokat. A fogalomtérkép elkészítése segíti a mérési folyamat megbízhatóságát. A mérés során azt kell visszaellenőrizni és azon az értelmi szinten, ami a követelményben szerepel.(Forrás: http://www.sulinet.hu/sdt_kepzes/SDT_kk_08_t.pdf http://dragon.klte.hu/~nevtud/Tanarkepzes/meres/4_fejezet.pdf) 15
  16. 16. TananyagelemzésAz ismeret logikai struktúráját lépésekre bontja: A tematikus egységeket témákra kell tagolni Minden témához fogalmakat kell rendelni Minden fogalomhoz az odatartozó tényeket fel kell sorolniA GRAF a tananyag és az egyes részek(tények, fogalmak, összefüggések) kapcsolatainak vizuálismegjelenítéseA gráf biztosítja, hogy a számonkérés során a tudáselemekarányosan fedjék le a témakört, valamint több feladatvariánsesetén azok egyenértékűek legyenek. 16
  17. 17. Dr Buda András In: http://dragon.klte.hu/~nevtud/Tanarkepzes/meres/4_fejezet.pdf 17
  18. 18. A gráf alkalmazásával biztosítható, hogy a számonkérés során ◦ a tudáselemek arányosan fedjék le a témaköröket ◦ több teszt készítése során, azok egyenértékűségefe Képalkotás elvel képkomponál Keresőrendszerv ás Parallaxis hibaé ………te Fényeről Képalkotás Zárszerkezetk elve Blendeés normálz nagylátószög Objektív tele űí zoomt Mélységéless Élességellenőrzésé ég …….s 18
  19. 19. Fogalom gráfMinta 19
  20. 20. Feladatok és értelmi szintekIsmeret  Nevezze meg  Definiálja  Jellemzői  Sorolja felMegértés  Osztályozza  Értelmezze és értelmi szintek  Hasonlítsa össze  Állítsa sorrendbe  Magyarázza  CsoportosítsaAlkalmazás  Állítsa össze  Becsülje meg az eredményt  Alkalmazza ismereteitpélda 20
  21. 21. 5. Feladattípusok www.tanszertar.hu Szerkezet szerint Zárt feladatok esetében a zárt jelző egyértelműen a feladat szerkezetére utalt, hiszen megadott válaszvariánsok közül kellett a feladatkijelölésnek megfelelően egy vagy több jó vagy rossz választ a tanulónak megjelölni. A nyílt végű feladatok tulajdonképpen nyílt kérdések. Rákérdezhetünk egy-egy szóra, fogalomra, összefüggésre, törvények ismeretére. Esszé- jellegű kifejtést kérhető egy-egy témáról. A nyílt feladatoknál a tanulóknak önállóan, a válaszlehetőségek ismerete nélkül kell megalkotniuk a feleletet, ezért a tanulói tevékenység szempontjából feleletalkotásos feladatoknak tekintendők. A kiegészítéses feladatokat részben zártnak, részben nyíltnak tekinthetjük. Formailag gazdag feladatcsoport, mert magába foglalja például az egy-egy szóval, jellel történő kiegészítésen túl a hiányosan megjelenített, összefüggő szöveg teljes kiegészítését, a hiányos táblázatok kitöltését. 21
  22. 22. Feleletválasztásos feladatFeleletválasztásoso a kérdéshez, feladathoz megadott válaszlehetőségek közül kell kiválasztani, megjelölni a jó vagy rossz válaszokat,o párosítani kell adatsorokat, rangsorolni, időrendi vagy egyéb logikai feltétel szerint kell sorba állítani megadott válaszokat,o ok-okozati összefüggéseket, kapcsolatokat kell felismerni.Alternatív feladatok (igen–nem; igaz–hamis)A kérdezést leegyszerűsítő, az értelmi műveletek közül csakaz emlékezetet mozgósító feladattípus. Önmagában sohaalkalmazzuk, hanem egy témához 10-15 megállapításbólsorozatot alkotunk, és ezek igazságára kérdezünk rá. Pl. A vetítésre szánt prezentációkban a szöveg igazításánál mindig sorkizárást kell alkalmazni. (H-hamis) A hipermédia struktúra lehetőséget nyújt a médiaelemek nonlineáris elérésére. (I-igaz) 22
  23. 23. Egyszerű választás (szoros értelemben vettfeleletválasztásosA feleletválasztásos feladatok legegyszerűbb változata. Egykérdő vagy állító mondatból és több válaszvariánsból áll. Aválaszok közül mindig csak egyet kell kiválasztani.A közlésre szánt elektronikus képeknél mennyi ideig kellkivetíteni a tartalmat?a) Rövidebb ideig, mintha azt hangosan olvasnánk el.b) Hosszabb ideig, mintha azt némán olvasnánk.c) Legalább annyi ideig, mintha azt hangosan olvasnánk fel.d) Legalább annyi ideig, mintha azt némán olvasnánk. el.e) Minden esetben a program kezelőjére kell bízni a vetítés időtartamát.Jó válasz: c 23
  24. 24. Két vagy többválasztásosNégy-öt válaszvariáns közül kettőt vagy többet kellmegjelölni. Ugyanazon dolog több jellemzőjére lehetilyen módon rákérdezni.Pl:Az alábbi filozófusok közül kik voltak a milétosziiskola képviselői? a) Thalész b) Püthagorász c) Anaximandrosz d) Herakleitosz e) AnaximenészHelyes válasz: a, c, e 24
  25. 25. Összetett feleletválasztásosA szoros értelemben vett feladatból származtatjuk, olyan módon, hogy afeladat tövében több állítást fogalmazunk meg, és ezek igazságárakérdezünk rá a válaszvariánsokban.Pl:Etilalkoholt a levegőn elégetve a reakció egyik terméke víz lesz. Gondolkozzon az alábbiállításokon, figyelembe véve az előbbi két tényt.Állítások:I. A szén az etán egyik alkotóeleme.II. A hidrogén az etán egyik alkotóelemeIII. Az oxigén az etán egyik alkotóelemeA fenti két tényből mely állítás vagy állítások igazságára lehet következtetni?A. I., II. és III.B. Csak III.C. II és III.D. Csak I..E. I és IIHelyes válasz E, mivel bizonyíték csak az I. és II. állításra van a III-ra nincs az oxigénszármazhat a levegőből. 25
  26. 26. Asszociációs és sorba rendezéses feladatokA feladattípus lényege az egymás mellé rendelés, párosításvagy sorba állítás művelete.Két egymással valamilyen szempontból összefüggő sor elemeiközött kell a kapcsolatot felfedezni.Például fogalmak és ítéletek, képek és nevek, művek ésalkotók, eszközök és jellemzők közötti kapcsolatok ismeretétvizsgálhatjuk. Helyes megoldás: a-3; b-8; c-10; d-1; e-2, f-4; g-9; h-5; i-7; j-6. 26
  27. 27. Relációelemzéses feladatokA relációelemzéses feladatok segítségével ok-okozatiösszefüggések ismeretét és megértését vizsgálhatjuk.Azon feleletválasztásos feladatok tartoznak ide, amelyekben egyállítás és egy indoklás van és mindkettő igaz vagy hamisvoltát, továbbá a kettő közötti kapcsolatot kell felismerni.A válaszvariánsokhoz tartozó logikai ítéleteket egy táblázatbafoglalják. A tanulóknak az adott válaszvariáns betűjelét kell a feladatmellé írni. Az egyik legnehezebb feladattípus, mert nem elégséges a tényanyag egyszerű felidézése, hanem a közöttük lévő logikai kapcsolat meglétét vagy hiányát is fel kell fedezni a tanulónak.A kétcsoportos kísérlet kontrollcsoportos kísérletnek is nevezhetjük, mivel akétcsoportos kísérletben a függő változó hatását két csoport teljesítményétösszehasonlítva tanulmányozzuk.Válasz: II A 27
  28. 28. Feleletalkotásos feladatok jellemzői és típusaiA feleletalkotásos feladatok esetén a tanulónak önállóan kellszavakat, mondatokat, jeleket, rajzokat, szerkezetielemeket, stb adott felületre beírni vagy egy nyílt kérdésreválaszát kifejteni. Ide tartoznak a kiegészítéses feladatok és anyílt kérdések.Kiegészítéses feladatok (önálló, felkínált lehetőségből választani)Szerkezet szempontjából részben zártnak, részben nyíltnaktekinthetők. Formailag nagyon gazdagfeladatcsoport, melynek bizonyos típusait digitáliskörnyezetben is jól alkalmazható.Egyszerű kiegészítésről beszélünk akkor, amikor egy-egyhiányzó betűt, számot, szót, jelet, szimbólumot, stb kell aválaszadásnál pótolni. 28
  29. 29. Példa: angol múlt idő gyakorlásáraShe ………to the cinema yesterday. (go)Kiegészítés több szóval, mondattal. Egy vagy többmondatban, összefüggő szövegrészbe kell a hiányzószavakat beírni.A helyes válasz lehet egy vagy több.Egészítse ki az alábbi kipontozott helyeken a hiányzókifejezéseket:A helytelen válaszokat elterelő, hibás válaszokat ……….nevezzük. 29
  30. 30. Kiegészítés különböző jelekkel, rajzzalHiányos ábra kiegészítése, diagram feliratának vagy a diagramnakaz elkészítése, adott képen látható ábrák megadott szempontokalapján történő összekötése stb tartozik ebbe a csoportba.Táblázat kitöltéseSzöveges és rajzos táblázatok, grafikonok kiegészítését, hiányzókifejezések beírását kell elvégezni a tanulónak.A kiegészítéses feladatok egy része számítógéppel jólértékelhető, ha az adatbázisba berakhatók a kérdésre adhatóválaszok megoldásai. Ennek feltétele a véges számú megoldás.Abban az esetben, ha a kiegészítésnél kreatív válaszokat várunk, akiértékelést nem bízhatjuk a számítógépre. 30
  31. 31. Nyílt feladatokA nyílt kérdéseknek pedagógiai szempontból többalapvető funkciója van: Kreatív válaszokat várunk a tanulótól. Olyan ismereteket kérünk számon, amelyekre a tanulónak önállóan kell felelnie, Tág értelemben nyílt kérdésnek tekintendők a hosszabb kifejtést igénylő esszé jellegű dolgozatok. A nyílt kérdések értékelése csak emberi – tanári segítséggel lehetséges. 31
  32. 32. Komplex feladatok: portfóliók és projektmunkák értékelése A portfólió jelentése: a tanuló korábbi tanulmányai során készült munkáiból megadott szempontok szerint összeválogat egy gyűjteményt, és azt a megfelelő módon, bemutatásra adja. Lehetőséget nyújt arra, hogy ne csupán egy véletlenszerűen kiragadott vizsgamunka alapján valósuljon meg az értékelés, hanem több munkán keresztül. A tanárnak lehetőséget biztosít, hogy dokumentálja e kognitív tudáskonstruáló tevékenységnek a különböző fejlődési fázisait. A portfólió azaz a tanuló munkáinak gyűjtése, rendszerezése szolgálhat értékelési és tanulási célokat egyaránt. Az összegyűjtött munkákból értékelhetővé válik a tanuló fejlődése, az a folyamat, ahogyan beépülnek gondolkodásába a megszerzett ismeretek, ahogy fokozatosan fejlődnek különböző kompetenciái, készségei– Az új tudások megszerzését szolgáló, azt dokumentáló – produktumainak rendszerezését is.A portfólió értékelése problémamegoldó képesség, vizuális kommunikációs képesség, kreativitás, tartalmi komplexitás, közlés, kifejezés, alkotás technikája, összkép. 32
  33. 33. Összefoglalás, kitekintésMit kell tudni a tanulónak? ◦ Operacionalizált célkitűzés ◦ Tartalom ◦ Feladattipus ◦ A környezet, mint befolyásoló tényezőkörnyezet 33
  34. 34. Köszönöm a megtisztelőfigyelmet 34
  35. 35. Irodalom1. Ágoston–Nagy–Orosz: Méréses módszerek a pedagógiában. Tankönyvkiadó. Bp., 19742. Antal Péter: Térbeli gondolkodás és elektronikus tananyagfejlesztés. EKF3. Antal Péter, T. Parázsó Lenke: Az on-line tananyagok szerepe a készségek, képességek elsajátításában EKF4. Bálya Dávid: Az informatika kihívása a teszt-technológiában, BME TIO 19975. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek. Budapest, Tankönyvkiadó, 1992, pp.146–148.6. Báthory, Zoltán: Feladatlapok szerkesztése, adatok értékelése. OOK Budapest 19767. Báthory, Zoltán:Tanítás és tanulás. Tk.Bp.19848. Csapó, Benő (szerk): Az iskolai tudás. Osiris Kiadó Bp. 1998.9. Elek Elemérné dr és T. Parázsó Lenke: Az tanári mesterség információ- és kommunikációtechnikai alapelemei; online tankönyv 11. fejezet 2005.10. Falus Iván – Kimmel Magdolna: A portfólió. Gondolat Kiadói Kör, ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest, 2003.11. http://www.om.hu/main.php?folderID=104812. Komenczi Bertalan: Orbis sensualium pictus. In: Iskolakultúra, 1997. 1. sz. Melléklet p.M3-M15. p.10.13. Lovett, M. C (1992) Learning by problem solving versus by examples: The benefits of generating and receiving information. In.: Proceeding of the Fourteenth Annual Conference of the Cognitive Science Society Hillsdale. New Jersey: Erlbaum, pp.956–961.14. M. Nádasi Mária: Projektoktatás. Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2003. (Oktatás-módszertani kiskönyvtár.)15. Nagy Tamás: Mérésmetodikai alapok. On-line: http://zeus.szif.hu/ejegyzet/ejegyzet/meresmet/16. Psychological Foundations of Design for CBI. In: http://www.artsei-ccwin.concordia.ca/educationTetec660/mod 4b. html 1999. 10. 06.17. Pedagógiai Lexikon. http://www.pedagogia-online.hu/modules.php?name=PedLex&p=record&rid=833818. Dr Setényi j János : A minőség kora. . Bevezetés az iskolai minőségbiztositásba. Raabe, Bp 1999 ISBN 963919427119. Vári Péter: Médiumkiválasztás. Veszprém, OOK, 1983, pp.3-16.20. www.tanszertar.hu 35

×