PÉ N ZÜ G Y I M E N E D Z S M E N T

3,245
-1

Published on

0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total Views
3,245
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
43
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

PÉ N ZÜ G Y I M E N E D Z S M E N T

  1. 1. PÉNZÜGYI MENEDZSMENT Előadó: Tóth Eszter [email_address] Tantárgyfelelős: Dr. Pataki László
  2. 2. KÖVETELMÉNYRENDSZER <ul><li>Óraszám : 8 </li></ul><ul><li>Tantárgy típusa : A </li></ul><ul><li>Kredit : 6 </li></ul><ul><li>Órák látogatása : nem kötelező </li></ul><ul><li>Számonkérés módja : 100 pontos írásbeli vizsga, 50%-50%-ban elmélet és számítási feladatok </li></ul><ul><li>Vizsga időtartama : 90 perc </li></ul><ul><li>Vizsgán használható : számológép, toll </li></ul><ul><li>Vizsgára jelentkezés módja : GTR </li></ul>
  3. 3. <ul><li>Tankönyvek : </li></ul><ul><ul><li>Baranyi A. – Pataki L. – Tanner E: Pénzügyi menedzsment. KRF jegyzet, 2005 </li></ul></ul><ul><ul><li>Misinszki J-né – Tóth E.: Pénzügyi menedzsment példatár. KRF jegyzet, 2005 </li></ul></ul>
  4. 4. TANTÁRGYI TARTALOM <ul><li>A pénzügyi menedzsment (pénzügyi vezetés) helye, szerepe a vállalkozások szervezetében </li></ul><ul><li>A pénzügyi tervezés </li></ul><ul><li>A kockázati tőke szerepe a vállalkozások finanszírozásában </li></ul><ul><li>A követelés-állomány menedzselése </li></ul><ul><li>A pénzügyi menedzsment elemzéssel összefüggő feladatai </li></ul><ul><li>A projektfinanszírozás (Project financing) </li></ul><ul><li>Döntés a tőkeszerkezetről </li></ul><ul><li>A kiegyensúlyozott pénzgazdálkodás fő kérdései </li></ul><ul><li>Az ideiglenesen szabad pénzeszközök felhasználásának lehetőségei – befektetés-menedzsment </li></ul><ul><li>A Financial Forecast System (FFS) bemutatása </li></ul>
  5. 5. 1. A PÉNZÜGYI MENEDZSMENT (PÉNZÜGYI VEZETÉS) HELYE, SZEREPE A VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZETÉBEN <ul><li>Pénzügyi vezetés </li></ul><ul><li>Pénzgazdálkodás </li></ul><ul><li>LBR </li></ul>
  6. 6. <ul><li>Jó pénzügyi vezetés: használható információk biztosítása a megalapozott döntéshozatalban </li></ul><ul><li>Jogszabályi előírásoknak való megfelelés </li></ul><ul><li>Pénzügyi vezetés feladatai: </li></ul><ul><ul><ul><li>Döntések pénzügyi hatásainak elemzése és értékelése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Tervezett tevékenységhez és működéshez szükséges pénzeszközök biztosítása </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Források védelme megfelelő pénzügyi ellenőrzés segítségével </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Későbbi tevékenységek és működés pénzügyi kereteinek megteremtése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Ellenőrzést szolgáló információk szolgáltatása </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Végrehajtott tevékenység pénzügyi értékelése és jelentése </li></ul></ul></ul>
  7. 7. <ul><li>ADAT – INFORMÁCIÓ </li></ul><ul><li>Történeti áttekintés: </li></ul><ul><ul><li>XIX. század közepéig: egyedüli főszereplő a tulajdonos-igazgató </li></ul></ul><ul><ul><li>Ipari forradalmat követően: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>vezetési szerepek megoszlása, kialakult a vezetői munkamegosztás </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>3 fős vezetés: igazgató, főmérnök (termelés szervezése), főkönyvelő (gazdasági és adminisztratív irányítás) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Majd: vezetői feladatok kiszélesedése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>XX. század első fele: megjelent a pénzügyi vezetés, mint önálló részleg, ekkor a pénzügyi vezetés feladata: a szükséges tőke megszerzése, biztosítása és a vállalat likviditásának fenntartása </li></ul></ul></ul>
  8. 8. <ul><ul><ul><li>Nőtt: a vállalkozások működésén belül a pénzügyi terület súlya -> pénzgazdálkodás </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Pénzgazdálkodás értelmezése: pénzügyi műveletek kézbentartása és szabályozása, pénzforgalom, likviditás, cash flow, banki kapcsolatok, vevői és szállítói pénzügyi kapcsolatok, számlakibocsátás és számlaellenőrzés, vállalati működtetés finanszírozása </li></ul></ul></ul>
  9. 9. <ul><li>LBR: a pénzügyi vezetés mint szakmai tevékenység ezzel jellemezhető </li></ul><ul><ul><li>L: likviditásmenedzsment (kiadások és bevételek összehangolása összegszerűen és lejáratukat tekintve is) </li></ul></ul><ul><ul><li>B: bonitás (pénzügyi elemző és szervező munka, amellyel a vállalkozás pénzügyi megfelelőségét biztosítják) </li></ul></ul><ul><ul><li>R: rentabilitás (jövedelmezőség fenntartása) </li></ul></ul><ul><li>LBR megvalósítása stratégiai feladat, de ugyanakkor operatív, azonnali beavatkozásokat, napi műveleteket megkövetelő szerep is, vagyis a pénzügyi vezetés egyszerre tölt be stratégiai és operatív funkciókat. </li></ul>
  10. 10. <ul><li>Pénzügyi vezető fogalma: a nemzetközi gyakorlatban a cég első számú gazdasági döntéshozója </li></ul><ul><li>A vállalkozások Szervezeti és Működési Szabályzatukban szabályozzák, hogy a pénzügyi vezetőknek milyen döntésekben van egyetértési vagy vétójoguk. </li></ul>
  11. 11. <ul><li>A pénzügyi menedzsment szerepe kivételes a vállalati helyzetekben. </li></ul><ul><ul><ul><li>Válságkezelés, pénzügyi válságok kezelése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>Csőd, felszámolás, megszűnés </li></ul></ul></ul></ul><ul><li>LBR-lépések: </li></ul><ul><ul><ul><li>Veszteséges ágazatok felszámolása </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Kihasználatlan erőforrások eladása </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A vállalkozás és a vezetés karcsúsítása </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Reorganizáció (erőteljes és radikális) </li></ul></ul></ul>
  12. 12. KÉRDÉSEK <ul><li>Fogalmazza meg röviden, milyen a jó pénzügyi vezetés! </li></ul><ul><li>Melyek a pénzügyi vezetés fő feladatai? </li></ul><ul><li>Hogyan változott a XX. század első felében a pénzgazdálkodás fogalmának értelmezése? </li></ul><ul><li>Mit értünk az LBR rövidítés alatt? </li></ul><ul><li>Mik az LBR lépések? </li></ul>
  13. 13. 2. A PÉNZÜGYI TERVEZÉS <ul><li>Pénzügyi terv, tervezés </li></ul><ul><li>Befektetés </li></ul><ul><li>Rövid távú pénzügyi tervek </li></ul><ul><li>Üzleti terv </li></ul><ul><li>Dinamikus likviditási terv </li></ul>
  14. 14. <ul><li>2.1. A pénzügyi tervezés fogalma, feladata </li></ul><ul><li>A pénzügyi tervezés: az a folyamat, illetve eljárás, amelynek során a gazdasági döntések összes hatását mérlegelik. A pénzügyi tervezés feladata a vállalkozások pénzügyi egyensúlyának biztosítása </li></ul><ul><li>Múlt – jelen – jövő </li></ul><ul><li>Épít: termelési, beruházási, beszerzési, költségtervek adataira – becslésen és számításon alapul </li></ul><ul><li>A pénzügyi tervezés eredménye a pénzügyi terv </li></ul>
  15. 15. <ul><li>A pénzügyi terv a vállalkozás </li></ul><ul><ul><ul><li>mérlege </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>eredménykimutatása és </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>egyéb kimutatásai </li></ul></ul></ul><ul><li>felhasználásával, illetve makroökonómiai és ágazati előrejelzések figyelembevételével készült olyan összeállítás, amely megfogalmazza a vállalkozás pénzügyi stratégiáját, leírja a cél elérésének módját </li></ul><ul><li>A vállalkozás pénzügyi menedzsmentjének feladata a döntés! </li></ul>
  16. 16. <ul><li>A vezetői döntések lehetnek: </li></ul><ul><ul><ul><li>Befektetési döntések (hosszú távú) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Finanszírozási döntések (rövid távú) </li></ul></ul></ul><ul><li>A befektetés: a vállalkozás pénzeszközeinek lekötése nyereség elérésének reményében </li></ul><ul><li>Lehetőségek elemzése – befektetetési alternatívák – finanszírozás </li></ul><ul><li>A pénzügyi tervezés : a befektetési és finanszírozási döntések együttes hatásának végiggondolása </li></ul>
  17. 17. <ul><li>2.2. A pénzügyi terv funkciói, jellemzői </li></ul><ul><li>A pénzügyi tervek funkciói: </li></ul><ul><ul><ul><li>Informáló funkció (vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzet kilátásairól) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Orientáló funkció (a vállalkozás szervezeti egységeinek megmutatja a tevékenységek közös irányát) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Ellenőrzési funkció (hosszú távú tervek – terv és tény adatok elemzése, összehasonlítása) </li></ul></ul></ul>
  18. 18. <ul><li>A pénzügyi tervezés középpontjában állhat: </li></ul><ul><ul><ul><li>Az árbevétel növelése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A költségek csökkentése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A termelési tényezők hatékonyságának növelése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A befektetések jövedelmezősége </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A finanszírozás tervezett módja </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Az osztalékpolitika </li></ul></ul></ul><ul><li>A pénzügyi terv részei: </li></ul><ul><ul><ul><li>Előrejelzett mérleg </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Előrejelzett eredménykimutatás </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Pénzeszközök forrásait és felhasználását részletesen bemutató kimutatás </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Pénzforgalom kimutatás </li></ul></ul></ul>
  19. 19. <ul><li>A finanszírozás forrása lehet: </li></ul><ul><ul><ul><li>Külső és </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Belső eredetű </li></ul></ul></ul><ul><li>A finanszírozás forrása lehet: </li></ul><ul><ul><ul><li>Nyereség </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Pénzintézeti hitel </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Értékpapír-kibocsátás </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Vagyontárgyak értékesítése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Szállítói hitelek </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Más vállalkozóktól kölcsönvett hitelek </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Magánszemélyek kölcsönnyújtása </li></ul></ul></ul>
  20. 20. <ul><li>Hatékony pénzügyi tervezés követelményei: </li></ul><ul><ul><ul><li>Előrejelzés </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Optimális pénzügyi terv </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Komplexitás (vállalkozás egészére koncentrál) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Kontrol (teljesülés figyelemmel kísérése) </li></ul></ul></ul>
  21. 21. <ul><li>2.3. A pénzügyi tervezés munkafázisai </li></ul><ul><li>Munkafázisok: </li></ul><ul><ul><ul><li>Információgyűjtés (mleg, ekimut, szviteli tv. szerinti) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Bázisvizsgálat (infók feldolgozása) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Tervvariánsok összeállítása </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Végleges terv elkészítése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A tevékenység összehasonlítása (a pénzügyi tervben kitűzött célokkal) </li></ul></ul></ul>
  22. 22. <ul><li>2.4. A pénzügyi elemzés </li></ul><ul><li>A pénzügyi elemzés a pénzügyi tervezés alapja. Ezen elemzés célja információt szerezni a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, azokról a folyamatokról, eredményekről és problémákról, amelyek a vállalkozást jellemzik </li></ul><ul><li>A pénzügyi tervezés szemléletmódjai: </li></ul><ul><ul><ul><li>Állományi szemlélet (egy-egy adott időpontban elemeznek - mérleg) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Forgalmi szemlélet (egy-egy időtartamra vonatkozóan elemzik a pénzügyi-gazdasági folyamatokat – eredménykimutatás, cash flow) </li></ul></ul></ul>
  23. 23. <ul><li>2.5. A pénzügyi tervek (tervezés) fajtái </li></ul><ul><li>2.5.1. A rövid távú pénzügyi tervek jellemzői </li></ul><ul><li>A rövid távú pénzügyi tervezés arra helyezi a hangsúlyt, miképpen biztosíthatja a vállalkozás, hogy mindig legyen elegendő szabad pénzeszköze a kötelezettségei teljesítésére és a megmaradó szabad pénzeszközeit jól használja fel. A rövid távú terv a vállalkozás operatív terve. </li></ul>
  24. 24. <ul><li>A rövid távú pénzügyi tervezés középpontjában a következő finanszírozási kérdések állnak: </li></ul><ul><ul><ul><li>Mérleg előrejelzése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Eredménykimutatás előrejelzése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Éven belüli lejáratú bankhitelek felvétele </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Egy évet meg nem haladó pénzáramlás előrejelzés </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Forgóeszközök éven belüli finanszírozása </li></ul></ul></ul>
  25. 25. <ul><li>2.5.2. Statikus finanszírozási tervezés </li></ul><ul><li>Leggyakrabban 5 időpontra készül: </li></ul><ul><ul><ul><li>Január 1-jére és </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Negyedévek utolsó napjára </li></ul></ul></ul><ul><li>Kétféleképpen lehet előrejelezni: </li></ul><ul><ul><ul><li>Közvetlenül a mérlegfőösszeg nagyságrendjének megállapításával vagy </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A mérleg összetevők értékének egyenkénti megállapításával </li></ul></ul></ul>
  26. 26. <ul><li>2.5.2.1. A mérleg eszköztételeinek előrejelzése </li></ul><ul><li>Eszközök mérlegsorainak egyenkénti tervezése </li></ul><ul><li>Készleteknél: </li></ul><ul><ul><ul><li>Nyitókészlet + Beszerzés – Értékesítés = Zárókészlet </li></ul></ul></ul><ul><li>2.5.2.2. A források tervezése </li></ul><ul><li>A jegyzett tőke és a tőketartalék változásai ritkák, tervezésükre ritkán kerül sor </li></ul><ul><li>Az esetek döntő többségében a státusz forráshiányt mutat </li></ul>
  27. 27. <ul><li>2.5.3. Dinamikus finanszírozási tervezés </li></ul><ul><li>2.5.3.1. A dinamikus likviditási mérleg </li></ul><ul><li>A statikus likviditási mérleg adatait, mint nyitóállományi adatokat kezeljük és módosítjuk azokkal a változásokkal, amelyeket az üzleti tervben szereplő gazdasági események fognak kiváltani - fokozatról-fokozatra görgetni kell! </li></ul><ul><li>2.5.3.2. Az éves likviditási terv </li></ul><ul><ul><ul><li>Bevételek tervezése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Kiadások tervezése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Fizetendő adók tervezése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Egyéb kiadások tervezése </li></ul></ul></ul>
  28. 28. <ul><li>2.5.3.3. A cash flow-kimutatás </li></ul><ul><li>Bruttó cash flow: </li></ul><ul><ul><ul><li>adózott eredmény + értékcsökkenési leírás </li></ul></ul></ul><ul><li>A bruttó cash flow alapvetően három célt szolgálhat: </li></ul><ul><ul><ul><li>Forgóeszközök bővítése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Befektetett eszközök bővítése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Kifizetések a tulajdonosok számára (osztalék, részesedés) </li></ul></ul></ul>
  29. 29. <ul><li>2.5.4. A hosszú távú pénzügyi tervek </li></ul><ul><li>2.5.4.1. A hosszú távú pénzügyi tervek jellemzői </li></ul><ul><li>Hosszú távú döntést igényelnek többek között a vállalkozás tőkeszükségletének biztosítási módja, a tartós eszközökbe vagy más társaságok értékpapírjaiba történő befektetések, egy éven túli lejáratú bankhitelek, a kötvénykibocsátás </li></ul><ul><li>Célkitűzések: </li></ul><ul><ul><ul><li>Értékesítés növelése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Költségek, ráfordítások csökkentése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Termelési tényezők hatékonyságának növelése </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Befektetések tervezett módja </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Osztalékpolitika </li></ul></ul></ul>
  30. 30. <ul><li>2.5.4.2. Üzleti terv </li></ul><ul><li>Üzleti terv: a vállalkozás gazdálkodásával kapcsolatos valamennyi területre fogalmaz meg stratégiát, ennek részét képezi a pénzügyi terv </li></ul><ul><li>Pénzügyi terv részei: </li></ul><ul><ul><ul><li>Előzetes jövedelemterv </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Fedezeti pont elemzés </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Pénzforgalmi terv </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Előrejelzett mérleg </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Pénzeszközök forrásainak és felhasználásának terve </li></ul></ul></ul><ul><li>2.5.4.3. Mérleg és eredménykimutatás hosszú távú előrejelzése </li></ul>
  31. 31. <ul><li>2.6. A rövid távú pénzügyi tervezés és a pénztár </li></ul><ul><li>2.6.1. A likvid eszközök menedzsmentjének általános kérdései </li></ul><ul><li>Pénzkészlet alacsonyan tartása </li></ul><ul><li>Bevétel és kiadás csupán forgalmat mutat ki, önmagában nem elég elemezni </li></ul>
  32. 32. <ul><li>2.6.2. A rövid távú tervezés és a szükséges forgóalap </li></ul><ul><li>Mit lehet tenni, ha a pénztári előrejelzés hiányt igazol? </li></ul><ul><ul><ul><li>Tartós forrásokat szükséges még bevonni </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Rövid lejáratú hitelt kell felvenni </li></ul></ul></ul><ul><li>Forgóalap szükséglet: biztonsági részhalmaz, amely a tartós forrásoknak a lekötött tárgy eszközökön felüli volumenként a forgóeszközök egy részét finanszírozza </li></ul>
  33. 33. <ul><li>Pénztári előre jelzési menedzsment: pénzügyi állapotokat vetítünk előre és lehetséges deficiteket mérlegelünk </li></ul><ul><li>Pénzügyi ciklus: a termelési tényezők árának kiegyenlítése és az értékesítési árbevételek teljesülése közötti időtartam </li></ul><ul><li>Pénzügyi mobilitás (újra átértékelés egy váratlan eseménykor) követelményei: </li></ul><ul><ul><ul><li>Likviditás: még le nem kötött erőforrás készletet tételez fel </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Rugalmasság: erőforrás készlet, még le nem kötött, tárgyalás révén tőkepiacról bevonható </li></ul></ul></ul>
  34. 34. KÉRDÉSEK <ul><li>Ismertesse a pénzügyi tervezés fogalmát! </li></ul><ul><li>Mik a vállalkozás pénzügyi menedzsmentjének feladatai a pénzügyi tervezés területén? </li></ul><ul><li>Melyek a pénzügyi terv funkciói, jellemzői? </li></ul><ul><li>Sorolja fel a pénzügyi tervezés munkafázisait! </li></ul><ul><li>Milyen pénzügyi tervek léteznek? </li></ul><ul><li>Mi a célja a rövid távú pénzügyi tervezésnek? </li></ul><ul><li>Mit jelent a statikus finanszírozási tervezés? </li></ul><ul><li>Mire szolgál a dinamikus likviditási mérleg? </li></ul><ul><li>Melyek a hosszú távú pénzügyi tervek jellemzői? </li></ul><ul><li>Mit jelent a forgóalap szükséglet? </li></ul><ul><li>Mi a pénzügyi mobilitás két követelménye? </li></ul>
  35. 35. FELADATOK (5) <ul><li>2/1) Egy vállalkozó év elején üzembe helyezett egy 12.000.000 Ft bruttó értékű gépet. </li></ul><ul><li>(folytatás fólián!) </li></ul><ul><li>2/2) Egy gazdasági társaság 2005. februári pénzforgalmi (likviditási) tervét az alábbi adatok alapján készíti: </li></ul><ul><li>(folytatás fólián!) </li></ul><ul><li>2/3) Egy vállalkozás szeptember havi tényleges árbevétele 28.000.000 Ft, az októberi tervezett árbevétele pedig 20.000.000 Ft. </li></ul><ul><li>(folytatás fólián!) </li></ul>
  36. 36. <ul><li>2/4) Egy ipari tevékenységet folytató vállalkozás adott üzemegységéről az alábbi információkkal rendelkezünk: </li></ul><ul><li>(folytatás fólián!) </li></ul><ul><li>2/5) Számítsa ki a tervévi adózás előtti eredmény minimálisan szükséges összegét a következő adatok ismeretében! </li></ul><ul><li>(folytatás fólián!) </li></ul>
  37. 37. 3. A KOCKÁZATI TŐKE SZEREPE A VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁBAN <ul><li>Kockázati tőke </li></ul><ul><li>Kockázati tőketársaság </li></ul><ul><li>Kilépési lehetőségek </li></ul>
  38. 38. <ul><li>3.1. A kockázati tőke fogalmának értelmezése, főbb jellemzői </li></ul><ul><li>3.1.1. A kockázati tőke fogalma, története </li></ul><ul><li>A kockázati tőke: a vállalkozásoknak olyan finanszírozása, amikor a befektető a pénzével beszáll a vállalkozásba és osztozik annak mind a nyereségében, mint esetleges veszteségében </li></ul><ul><li>Sokáig az innováció finanszírozásával kapcsolódott össze, majd fokozatosan elszakadt tőle, így a finanszírozás köre is kibővült </li></ul>
  39. 39. <ul><li>3.1.2. A kockázati tőke főbb jellemzői </li></ul><ul><li>1. a tőkét nyújtó tulajdonosi részesedést kap </li></ul><ul><li>2. a kockázati tőkét nem kell visszafizetni, kamatot sem kell fizetni, mint a hitel esetében </li></ul><ul><li>3. olyan vállalkozás is hozzájuthat, amely nem kapna hitelt, mert pl.: nem hitelképes </li></ul><ul><li>4. kockázati tőkekivonáskor nem jelent terhet, csak a tulajdonos személye változik meg </li></ul><ul><li>5. kamat és tőketörlesztés híján gyorsan képes növelni a saját tőkéjét, tőkeereje és hitelképessége nő </li></ul>
  40. 40. <ul><li>6. kockázati tőkét nyújtók nagy kockázatvállalók, így magas szakmai hozzáértéssel és üzleti kapcsolatokkal rendelkeznek </li></ul><ul><li>7. kockázati tőke hiánypótló szerepet vállal, mert olyan befektetéseket vállal, amely: </li></ul><ul><ul><ul><li>Hosszú időtartamú lekötést igényel </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Megtérülésük lassú, bizonytalan és kockázatos </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Bevétel előre nem tervezhető megbízhatóan </li></ul></ul></ul><ul><li>8. érdekeltségük leginkább az általuk tulajdonolt vállalkozás felértékelődésében, így a tőkenyereség (árfolyam-nyereség) elérésében van </li></ul><ul><li>9. „termék”: a kockázati tőkével létrehozott vagy megerősített vállalkozás, ezt értékesíti és kiveszi a befektetett tőkéjét és keletkezett hasznát </li></ul>
  41. 41. <ul><li>3.2. A kockázati tőke Törvény </li></ul><ul><li>A kockázati tőkealap kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalával létrehozott jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg </li></ul><ul><li>A kockázati tőkealap-jegy (tőkejegy): a kockázati tőkealap nevében, javára és terhére kibocsátott, meghatározott vagyoni jogokat biztosító átruházható értékpapír </li></ul>
  42. 42. <ul><li>Kockázati tőketársaság (tőketársaság): a kizárólag kockázati tőkebefektetési tevékenységet folytató, az előírásoknak megfelelően alapított és működő részvénytársaság </li></ul><ul><li>Jegyzett tőkéjük nem lehet kevesebb 500 millió forintnál </li></ul><ul><li>Fő tevékenysége: kockázati tőkebefektetések végzése </li></ul><ul><li>Kft.-ként vagy rt.-ként működhetnek </li></ul>
  43. 43. <ul><li>Bizonyos befektetéseket tilt a törvény, ezek: </li></ul><ul><ul><ul><li>Ingatlan vásárlása (kockázati tőketársaság székhelyét kivéve) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Tulajdoni részesedés szerzése: alapkezelőben, pénzügyi intézményben, befektetési szolgáltatóban, befektetési alapkezelőben, elszámolóházban, biztosító intézetben, szerencsejáték-szervező tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Tőzsdére bevezetett részvények megszerzése </li></ul></ul></ul><ul><li>A be nem fektetett pénzeszközeit csak belföldön kibocsátott állampapírban vagy látra szóló bankbetétben tarthatja </li></ul>
  44. 44. <ul><li>3.3. A kockázati tőke ágazat helyzete hazánkban </li></ul><ul><li>3.3.1. A kockázati tőke forrásai </li></ul><ul><li>A kockázati tőkének 3 különböző kategóriája van Magyarországon: </li></ul><ul><ul><ul><li>80-as évek végén indult meg állami kezdeményezéssel </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Különleges kockázati tőkebefektetés az erőteljes befektetői magatartást tanúsító kereskedelmi bankok alkotják </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A hazai kockázati üzletág különleges jogállású szereplője az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBDR ) </li></ul></ul></ul>
  45. 45. <ul><li>3.3.2. A kockázati tőkebefektetések szempontrendszere </li></ul><ul><li>A befektetés sarokpontja a befektetett tőke megtérülésének prognosztizálhatósága </li></ul><ul><li>A kockázati tőkebefektetők döntéseinek időtávja néhány héttől akár néhány hónapig is terjedhet </li></ul><ul><li>Információk segítik a befektetőket: </li></ul><ul><ul><ul><li>Független könyvvizsgálói jelentés </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>KSH és egyéb hivatalos statisztikák </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Szaksajtóban megjelenő hírek </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Saját értékelő jelentések </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Személyes kapcsolatrendszerből származó információk </li></ul></ul></ul>
  46. 46. <ul><li>Leggyakoribb befektetési célpontok: </li></ul><ul><ul><ul><li>Szolgáltatói szektor </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Kereskedelem </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Feldolgozóipar </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Elektronika, híradástechnika, műszergyártás </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Élelmiszeripar </li></ul></ul></ul><ul><li>Kifejezetten diszpreferált területek: </li></ul><ul><ul><ul><li>Mezőgazdasági termelőtevékenység </li></ul></ul></ul>
  47. 47. <ul><li>3.3.3. A befektetések folyamatának áttekintése </li></ul><ul><li>Előzetes értékelés </li></ul><ul><li>Gondos vizsgálat </li></ul><ul><li>Feltételek kialkudása </li></ul><ul><li>Szindikálás </li></ul><ul><li>Ajánlati levél </li></ul><ul><li>Szerződés előkészítése </li></ul><ul><li>Szerződéskötés </li></ul><ul><li>Befektetés </li></ul>
  48. 48. <ul><li>3.4. A kockázati tőkefinanszírozás ügylettípusai </li></ul><ul><li>„ Magvető” finanszírozás: nagyon kockázatos forma, hiszen ilyenkor még alig vannak termelésre vonatkozó értékelhető adatok </li></ul><ul><li>Induló finanszírozás: ekkor jut összegben is komoly szerephez, olyan vállalkozásokat segít, amely még nem kezdte meg az értékesítést, közvetlen cél a termelés és az értékesítés beindítása, kockázat itt is jelentős </li></ul>
  49. 49. <ul><li>A vállalkozás korai szakaszának finanszírozása: akkor alkalmazzák, ha a vállalkozás már befejezte a gyártmányfejlesztést és az ipari méretű termelés mellett a piaci értékesítés beindításához van szükség további forrásokra; fő nehézsége, hogy a fejlődési szakasz időben hosszú, ezért számos kockázatnak van kitéve és igen forrásigényes </li></ul><ul><li>A fejlesztő pénzalap: lehetőséget biztosít az ígéretes piaci lehetőségek gyors kihasználására </li></ul>
  50. 50. <ul><li>Áthidaló finanszírozás: a tőkepiacra lépést segíti elő; alacsonyabb kockázata van </li></ul><ul><li>Vezetői kivásárlás (MBO): kockázati tőke alapok által támogatott vállalat felvásárlásokat jelenti </li></ul><ul><li>A menedzsmentbe való „bevásárlás”: menedzserek vásárolnak kockázati tőke segítségével elegendően nagy tulajdonrészt, így vezetőpozíciót szerezhet a cég irányításában </li></ul>
  51. 51. <ul><li>A „megfordítás” finanszírozása: „tőkeinjekciót” nyújtanak üzleti nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak azért, hogy helyreállítsák a vállalkozás jövedelmezőségét </li></ul><ul><li>Jegyzett részvények vásárlása: hazánkban még nem jutott szerephez; tőzsdén történő részvényvásárlást jelent </li></ul><ul><li>Tőkekiváltás: a kockázati tőkés megvásárolja egy vállalkozás már meglévő részvényeit egy másik kockázati befektetőtől </li></ul>
  52. 52. <ul><li>3.5. A kockázati tőkefinanszírozások egyéb jellemzői </li></ul><ul><li>Fontos jellemző: nem veszi át a vállalat irányítását a vállalkozótól, csak tőkét ad hozzá </li></ul>
  53. 53. <ul><li>3.6. A kilépés lehetőségei </li></ul><ul><li>A tőkebefektetésben ebben a sajátos ágában az egyik igen jelentős kockázata éppen abban áll, hogy a kellő időben meglesz-e a lehetősége a kivonulásnak, lesz-e olyan vevő, aki megfelelő árat fizet a kérdéses tulajdonhányadért </li></ul><ul><li>A kilépések többnyire az addig képződött és a jövőben várható jelentősebb mértékű veszteség elhárítását célozzák, nem pedig az elvárt profitnagyság realizálását tőkenyereség formájában </li></ul>
  54. 54. <ul><li>Kilépések formái: </li></ul><ul><ul><ul><li>a) Értékesítések szakmai befektetőknek (a makrogazdasági körülmények általános javulását segítheti elő) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>b) A tőzsdei értékesítés (gazdasági és jogi nehézségekbe ütközhet, kevéssé valószínű ez a forma) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>c) A többi tulajdonos általi kivásárlás (leggyakrabb kilépési mód, de szétaprózódhat a tulajdonosi struktúra, nehéz az érdekeket összeegyeztetni) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>d) Egyéb technikák (vezetői kivásárlások, vezetői bevásárlások) </li></ul></ul></ul>
  55. 55. <ul><li>3.7. A befektetések megtérülései </li></ul><ul><li>A megtérülések becslése nehéz </li></ul><ul><li>Külföldi befektetők helyzetét nehezíti, hogy az anyaországban megszokott minimum 10-15%-os hozamelvárás a magasabb országkockázat miatt hazánkban legalább 20% körül lenne </li></ul>
  56. 56. <ul><li>3.8. A pénzügyi közvetítők szerepe a kockázati tőkebefektetésben </li></ul><ul><li>3.8.1. A tanácsadó cégek </li></ul><ul><li>3.8.2. A bankrendszer szerepe </li></ul><ul><li>3.8.3. A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) szerepe és kapcsolata más szervekkel </li></ul>
  57. 57. <ul><li>3.9. A biztonság szerepe a kockázati tőkebefektetések esetében </li></ul><ul><li>Rendkívül fontos a befektetéseik várható biztonsága </li></ul><ul><li>Az országválasztásban is van kockázat, már ennek kiválasztásakor is figyelembe kell venni </li></ul><ul><li>Termelési kapcsolatok szereplőinek fizetési és szállítási fegyelme </li></ul><ul><li>Stb. </li></ul>
  58. 58. KÉRDÉSEK <ul><li>Definiálja a kockázati tőke fogalmát! </li></ul><ul><li>Hasonlítsa össze a kockázati tőkefinanszírozást és a hitelnyújtást! </li></ul><ul><li>Mekkora jegyzett tőke szükséges hazánkban egy kockázati tőketársaság megalapításához? </li></ul><ul><li>Milyen befektetéseket tilt a hatályos törvény a kockázati tőketársaságok számára? </li></ul><ul><li>Melyek hazánkban a kockázati tőkebefektetők leggyakoribb célpontjai? </li></ul><ul><li>Ismertesse a kockázati tőkebefektetés folyamatának szakaszait! </li></ul><ul><li>Sorolja fel a kockázati tőkefinanszírozás ügylettípusait! </li></ul><ul><li>Mi a lényege a „magvető” finanszírozásnak? </li></ul><ul><li>Milyen kilépési lehetőségei vannak egy kockázati tőkebefektetőnek? </li></ul><ul><li>Milyen tényezők lehetnek hatással egy tőkebefektető kockázatára? </li></ul>
  59. 59. 4. A KÖVETELÉS-ÁLLOMÁNY MENEDZSELÉSE <ul><li>Vevőkövetelés </li></ul><ul><li>Hitelezési politika </li></ul><ul><li>5C módszer </li></ul><ul><li>Vevőállomány mutatói </li></ul><ul><li>Faktoring funkciói, típusai </li></ul>
  60. 60. <ul><li>4.1. A követelésállomány menedzselésével kapcsolatos alapfogalmak </li></ul><ul><li>4.1.1. A hitelezési politikák típusai </li></ul><ul><li>Az eszközállományon belül nagy jelentőség van a követeléseknek, ezen belül is a vevőkkel szemben fennálló követelések </li></ul><ul><li>Utólagos fizetés esetén tulajdonképpen hitelezési jogviszony jelenik meg, az eladó hitelez a vevőnek, amíg ki nem egyenlíti a tartozását – áruhitel vagy kereskedelmi hitel </li></ul>
  61. 61. <ul><li>A vevőállomány nagyságát befolyásolja: </li></ul><ul><ul><ul><li>A szállítás időtartama </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A szállítói számla elküldésének időtartama </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Az áru vevő által történő átvételének időtartama </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A választott fizetési módok </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Megállapodás az egyes fizetési módokon belül az ellenérték kiegyenlítésének időpontja </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A bankon keresztül történő fizetés teljesítési időszükséglete </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A készpénzes értékesítés aránya </li></ul></ul></ul><ul><li>Hitelezési politikák: </li></ul><ul><ul><ul><li>Szigorú és </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Engedékeny </li></ul></ul></ul>
  62. 62. <ul><li>Szigorú hitelezési politika: </li></ul><ul><ul><ul><li>Rövid fizetési határidőt szabnak </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Erőltetik a készpénzes fizetéseket </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Fizetési határidő lejárta után nagyon hamar jogi útra terelnek </li></ul></ul></ul><ul><li>Engedékeny hitelezési politika: </li></ul><ul><ul><ul><li>Nem kívánnak készpénzes fizetéseket </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Meglehetősen hosszú fizetési határidőket is elfogadnak </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Fizetési határidő letelte után is türelmesek, késleltetve tesznek csak jogi lépéseket </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Késedelmi kamat felszámításának lehetőségével ritkán élnek </li></ul></ul></ul>
  63. 63. <ul><li>Szigorú hitelezési politika esetében előfordulhat, hogy a vevők átpártolnak másik szállítókhoz, de ez a vevőállomány egészséges szelekcióját is jelenti, ez kedvezőleg hat a vállalkozásra, de csökkenhet a cég árbevétele </li></ul><ul><li>Engedékeny hitelezési politika esetén a likviditás romolhat, s a likviditás hiányának költségeit is viselni kell; gyakorta kell hiteleket is igénybevenni; faktorálást is igénybe kell venni esetleg </li></ul>
  64. 64. <ul><li>A hitelezés feltételei: </li></ul><ul><ul><ul><li>A hitelezési időszak hossza </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Az engedmény (skontó) mértéke </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Az engedmény igénybevételére jogosító időszak </li></ul></ul></ul><ul><li>Engedményre példa: 1% engedményt ad a vállalkozás azoknak a vevőknek, akik a számla kiállításától számított 8 napon belül fizetnek. Akik nem élnek ezzel, azoknak az esedékességkor a számla teljes összegét ki kell fizetniük </li></ul>
  65. 65. <ul><li>4.1.2. A vevők várható fizetőképessé-gének értékelése </li></ul><ul><li>Fizetőképesség és fizetési hajlandóság </li></ul><ul><li>A vevő partnerek minősítése során tehát elsősorban nem egyedi vevőkben érdemes gondolkodni, hanem vevő kategóriákban </li></ul><ul><li>Hitellimitek (eltérőek), hitelezési feltételek azonosak </li></ul><ul><li>Vevők minősítése: 5C rendszer </li></ul>
  66. 66. <ul><li>5C módszer: </li></ul><ul><ul><ul><li>Character – Magatartás: fizetőkészség, a múltban hogyan tett eleget a fizetési kötelezetségeinek </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Capacity – Képesség: várhatóan fog-e tudni esedékességkor fizetni – fizetőképesség </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Capital – Tőkeerő: tőkeerő, pénzügyi erő – mutatók </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Collateral – Biztosítékok: a vevő által felkínált biztosítékok, azok jellege és értéke </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Conditions – Körülmények: a vállalkozás gazdálkodásának körülményei </li></ul></ul></ul>
  67. 67. <ul><li>4.1.3. A vevőállomány minősítésére felhasználható főbb módszerek, mutatók </li></ul><ul><li>Vevőállomány átlagos futamideje (átlagos vevőállomány / egy napra jutó értékesítési árbevétel) </li></ul><ul><li>Vevőállomány reagálási foka (vevőállomány változása (%) / értékesítési árbevétel változása (%)) </li></ul><ul><li>Beszedések tapasztalati mátrixa (bevételek tervezése) </li></ul>
  68. 68. <ul><li>4.2. A faktoring </li></ul><ul><li>4.2.1. A faktoring története (olvasmány) </li></ul><ul><li>4.2.2. A faktoring fogalma, jogi keretei </li></ul><ul><li>A szállító és vevő közötti kereskedelmi megállapodás szerint meghatározott fizetési haladékkal rendelkező számlakövetelések ellenérték fejében harmadik félre, a faktorra, történő engedményezése </li></ul>
  69. 69. <ul><li>4.2.3. A faktoring funkciói </li></ul><ul><li>Hitelbírálat (megvizsgálja: pénzügyi helyzet, likviditás, tőkeerő, múltbéli kötelezettségeik teljesítése, átlagos fizetési futamidő, cég hírneve, stb.) </li></ul><ul><li>Finanszírozás </li></ul><ul><li>Fizetési kockázat átvállalása funkció (kizárólag gazdasági jellegű) </li></ul><ul><li>Nyilvántartás, adminisztráció (összeg, határidő) </li></ul><ul><li>Egyéb funkciók </li></ul>
  70. 70. <ul><li>4.2.4. A faktoring típusai </li></ul><ul><li>A faktortársaságok által megvásárolt követelések többnyire rövid lejáratúak, futamidejük nem haladja meg a 90-180 napot </li></ul><ul><li>Csendes vagy titkos faktoring (a megállapodás csak a kockázat viselésére és finanszírozására vonatkozik, a nyilvántartás és a behajtás az eladó feladata marad) </li></ul>
  71. 71. <ul><li>Finanszírozási faktoring (75-90%-át a faktor esedékesség előtt piaci kamatlábon megelőlegezi az eladónak, vagyis refinanszírozza a kereskedelmi hitelt) </li></ul><ul><li>Lejárati faktoring (kötelezettség arra, hogy a lejáratkor kifizeti az eladónak az ellenértéket, attól függetlenül, hogy a követelés befolyt-e hozzá vagy sem) </li></ul><ul><li>Teljeskörű faktoring (finanszírozás, kockázatátvállalás és nyilvántartás – teljeskörű szolgáltatás) </li></ul><ul><li>Ügynökségi faktoring (a faktor megvásárolja a kintlévőségeket, majd a szállítót ügynökének nevezi ki ezek behajtására) </li></ul>
  72. 72. <ul><li>Behajtási faktoring (a faktor a követelést csak behajtás végett veszi át) </li></ul><ul><li>Garancia és vételi faktorálás </li></ul><ul><li>Esplit faktoring </li></ul><ul><li>Nemzetközi faktoring </li></ul><ul><li>Export és importfaktoring (futamidő általában hosszabb, mint belföldön) </li></ul><ul><li>Kölcsönös export- és importfaktoring </li></ul><ul><li>Direkt exportfaktoring </li></ul><ul><li>Direkt importfaktoring </li></ul>
  73. 73. <ul><li>4.2.5. A faktoring ügylet költségei </li></ul><ul><li>Költségek: </li></ul><ul><ul><ul><li>Faktoring díj (szolgáltatások függvénye) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Finanszírozásért felszámított kamat </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Egyéb költségek </li></ul></ul></ul>
  74. 74. <ul><li>4.2.6. A faktoring szereplői </li></ul><ul><li>Szállító </li></ul><ul><li>Vevő </li></ul><ul><li>Faktor </li></ul><ul><li>Szállítóval szembeni kockázat: </li></ul><ul><ul><ul><li>Hitelképesség </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Megvásárlandó követelések minősége (megtérülési idő) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Hitelértékelési tevékenység (ha nem végez, nagyobb vesztesége lehet) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Hitelmenedzsment (régi adósság – nehéz behajtás) </li></ul></ul></ul>
  75. 75. <ul><li>4.2.7. A faktoring Magyarországon </li></ul><ul><li>1976-1985-ig csak a MNB végezhette </li></ul><ul><li>1986-ig a faktoring meglehetősen szűk körben, kizárólag külkereskedelmi áruügyletek vonatkozásában létezett </li></ul><ul><li>1987-től a faktorálás a nagyobb bankok hitelosztályain is csak melléktevékenység volt </li></ul>
  76. 76. KÉRDÉSEK <ul><li>Hogyan keletkezhet egy vállalkozásnak más vállalkozásokkal szemben követelése? </li></ul><ul><li>Milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat a szigorú/engedékeny hitelezési politika alkalmazása? </li></ul><ul><li>Mi a lényege az 5C elnevezésű szempontrendszer alkalmazásának? </li></ul><ul><li>Sorolja fel és röviden ismertesse a kereskedelmi hitelezés feltételeit! </li></ul><ul><li>Sorolja fel a faktorálás típusait! </li></ul><ul><li>Milyen funkciókat foglalhat magában a faktoring tevékenység? </li></ul><ul><li>Milyen költségek merülnek fel a faktoring eljárás során? </li></ul>
  77. 77. FELADATOK (6) <ul><li>4/1) Egy termelő vállalkozás első félévi (182 nap) átlagos forgóeszköz állománya 90.000.000 Ft. Az értékesítés nettó árbevétele 740.000.000 Ft. </li></ul><ul><li>Számítsa ki a forgási sebességet! </li></ul><ul><li>4/2) Egy cégnél a készletbeszerzés 165.600.000 Ft, ami a tervévben 5%-kal nő. A bázisévben a szállítók futamideje 15 nap, ami várhatóan nem változik. </li></ul><ul><li>Állapítsa meg a finanszírozásba bevonható szállítói követelések átlagos állományát a tervévre! </li></ul>
  78. 78. <ul><li>4/3) A bázisévben a készletbeszerzés 15.000.000 Ft. A szállítók futamideje 25 nap. A beszerzés terv szerint 10%-kal nő, a szállítók futamideje változatlan. </li></ul><ul><li>Hány Ft eszközállományt finanszíroz a tervidőszakban a szállítóállomány? </li></ul><ul><li>4/4) Egy Bt.-hez áprilisban a vevőktől a következő összegek folytak be: </li></ul><ul><li>2-án 1.800.000 Ft </li></ul><ul><li>7-én 1.200.000 Ft </li></ul><ul><li>26-án 800.000 Ft </li></ul><ul><li>A vevőállományra vonatkozó fordulatszám a hónapra 1,2. </li></ul><ul><li>Állapítsa meg, hogy a státusz terv összeállításánál áprilisban a vevőállományt a finanszírozandó eszközök között milyen értékkel kell szerepeltetni! </li></ul><ul><li>Mennyi a vevők futamideje (átlagos beszedési idő)? </li></ul>
  79. 79. <ul><li>4/5) Egy gazdasági társaság 10.000.000 Ft értékben árut szállított vevőjének. A szerződés szerint az ellenérték megfizetésének napja a teljesítést követő 45. nap. A szállító teljesített, a vevő az eladó követelését nem vitatja. A szállítónak (eladó) pénzre van szüksége, ezért követelésének faktorálását kéri számlavezető bankjától. A bank hajlandó a követelést megvásárolni. A fizetés esedékességéig még 22 nap van hátra. A bankkal kötött faktor-szerződés szerint a kamatláb 24%, és a bank a bruttó összegre vetítve 1,5% egyszeri kezelési költséget számít fel. Az év napjainak számát 360 nappal számoljuk. </li></ul><ul><li>Mennyit ír jóvá a faktorbank a faktoreladó számláján? </li></ul>
  80. 80. <ul><li>4/6) Egy Kft. 800.000 EUR értékben szállított gépet egy amerikai cégnek. A fizetési határidő 2 év. A magyar cégnek a követelés lejárata előtt pénzre van szüksége. A forfetírozó cég vállalja a forfetírozást. A követelést eladó céget a következő költségek terhelik EUR-ban: </li></ul><ul><li>egyszeri kezelési költség 1,5% </li></ul><ul><li>folyósítási díj 0,5% </li></ul><ul><li>kamat 14% </li></ul><ul><li>biztosítási díj 7.000 EUR </li></ul><ul><li>A követelés lejártáig 250 nap van hátra. (Az év napjainak száma 365 nap.) </li></ul><ul><li>a) Hány EUR-t írnak jóvá a Kft. számláján? </li></ul><ul><li>b) Mi történik, ha lejáratkor nem tud fizetni az amerikai cég? </li></ul>
  81. 81. 5. A PÉNZÜGYI MENEDZSMENT ELEMZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAI <ul><li>Költségváltozási jelzőszám </li></ul><ul><li>Költségelemzés, költségoptimum </li></ul><ul><li>Gazdasági hatékonyság, jövedelmezőség, termelékenység </li></ul><ul><li>Altmann-módszer </li></ul><ul><li>Fedezeti összeg </li></ul>
  82. 82. <ul><li>5.1. A költség-gazdálkodás elemzése </li></ul><ul><li>Egyre fontosabbá válik a termelési költségek elemzése </li></ul><ul><li>A költségek csökkentését csak tudatos, racionális költséggazdálkodás végrehajtásával lehet megvalósítani </li></ul><ul><li>Az elemzést a költségek összetételével érdemes kezdeni </li></ul><ul><li>Költség, jövedelem, bevétel fogalma </li></ul><ul><li>Költségnem (5. szlaosztály), költséghely (6. szlaosztály), költségviselő (7. szlaosztály) </li></ul>
  83. 83. <ul><li>Elemi és összetett költségek </li></ul><ul><li>Közvetlen és közvetett költségek </li></ul><ul><li>Állandó és változó költségek </li></ul><ul><li>Költségváltozási jelzőszám (termelési költségek változása (%) / költségjellemző változása (%)) </li></ul><ul><li>Költségjellemző lehet pl.: terület, hozam, dolgozói létszám, stb. </li></ul><ul><li>Állandó és változó költségek közelítő elhatárolása </li></ul><ul><li>Változó költségek lehetnek: </li></ul><ul><ul><ul><li>Arányosan változó </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Degresszíven változó </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Progresszíven változó </li></ul></ul></ul>
  84. 84. <ul><li>Állandó költségek reagálási foka mindig 0 </li></ul><ul><li>Jól működő vállalkozás esetében az összes költségen belül a degresszív költségek dominálnak </li></ul><ul><li>Költségremanencia (költségvisszamaradás): ha a termelés mérete beszűkül, visszaesik, akkor az összes költség sem fog olyan mértékben visszaesni mint a méret, vagyis a cég nyeresége erősebben zuhan majd, mint amekkora zuhanást a méretcsökkenés indokolna </li></ul>
  85. 85. <ul><li>Költségoptimum: a termelés azon szintje (mérete), amely mellett a vállalkozás nyeresége a legnagyobb. Ez nem az a pont, ahol összességében a legkevesebb az összes költség! </li></ul>
  86. 86. <ul><li>5.2. Az általános költségek elemzésének módszerei </li></ul><ul><li>Az általános költségek tervezési és elemzési módszerei: </li></ul><ul><ul><ul><li>Bázis szemléletű költségtervezés, elemzés (bázis az előző időszak, %-os változásban adják meg) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Értékelemzési módszer (a tervezett megtakarítást elemzéssel támasztják alá) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Nulla bázisú költségtervezés, elemzés (0-ról indítják az általános költségeket) </li></ul></ul></ul>
  87. 87. <ul><li>5.3. A vállalkozások éves beszámolójának elemzése </li></ul><ul><li>Egyik legfontosabb feladat a vállalkozások éves beszámolójának elemzése </li></ul><ul><li>Mérlegelemzés </li></ul><ul><li>Bázis- vagy tervadatokhoz viszonyítva terveznek </li></ul><ul><li>Vertikális mutatók (pl.: számláló és nevező a mérleg eszközoldaláról származik) </li></ul><ul><li>Horizontális mutatók (pl.: számláló a forrás- és nevező az eszközoldalról származik) </li></ul>
  88. 88. <ul><li>Legalább 3 év adatai tekinthetők értékelhetőnek </li></ul><ul><li>Kedvező és kedvezőtlen vagyoni helyzet </li></ul><ul><li>Törekedni kell, hogy a mutatók statikussága a dinamikusság felé mozduljon el </li></ul>
  89. 89. <ul><li>Információforrások </li></ul><ul><ul><ul><li>Bankok és vállalkozások egymásnak adott referenciái </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Kereskedelmi partnerektől beszerzett információk </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Hitelképességet vizsgáló és nyilvántartó ügynökségektől beszerzett információk </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Hitelképességi kiadványok </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Tőzsdén jegyzett vállalkozások éves jelentései </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Sajtóközlemények, bejelentések </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Mérlegadatok idősorai </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Tőzsdei vélemények </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Vállalkozás könyvviteli adatai </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Vállalkozás „meglátogatásakor” nyert információk </li></ul></ul></ul>
  90. 90. <ul><li>5.4. A vállalkozási tevékenység hatékonyságának és jövedelmezőségének megítélése </li></ul><ul><li>Gazdasági hatékonyság: a hozamok és a hozamok érdekében eszközölt ráfordítások egymáshoz való viszonya határozza meg az adott tevékenység gazdaságosságát </li></ul><ul><li>Bruttó termelési érték, Nettó termelési érték, Bruttó jövedelem, Nettó jövedelem </li></ul>
  91. 91. <ul><li>5.5. A vállalkozások jövedelmezőségének vizsgálata </li></ul><ul><li>Jövedelmezőség </li></ul><ul><li>ROE, ROA, ROI mutatók </li></ul>
  92. 92. <ul><li>5.6. Az éves beszámoló elemzésének modern módszerei </li></ul><ul><li>Pénzügyi helyzet előrejelzése </li></ul><ul><li>Altmann-módszer (csődelemzés) </li></ul>
  93. 93. <ul><li>5.7. Az eredményelemzés módszerei </li></ul><ul><li>Eredménykimutatás elemzése </li></ul>
  94. 94. KÉRDÉSEK <ul><li>Mit jelent a költségvisszamaradás fogalma? </li></ul><ul><li>Mikor beszélhetünk költségoptimumról? </li></ul><ul><li>Mit jelent a vertikális elemzés fogalma? </li></ul><ul><li>Hogyan határozható meg a Bruttó Termelési Érték összege? </li></ul><ul><li>Honnan szerezhetnek egy cégről információkat? </li></ul><ul><li>Milyen mutatókkal lehet elemezni a mérleget és az eredménykimutatást? </li></ul>
  95. 95. KÉPLETEK <ul><li>Likviditással kapcsolatos mutatók </li></ul><ul><li>Likviditási ráta (általános képlet) </li></ul><ul><li>Likviditási III. mutató </li></ul><ul><li>Likviditási II. mutató </li></ul><ul><li>Likviditási I. mutató (gyorsráta) </li></ul><ul><li>Pénzeszközarány </li></ul>
  96. 96. FELADATOK (6) <ul><li>5/1) Egy vállalat következő adatait ismerjük: </li></ul><ul><li>Saját tőke 20 MFt </li></ul><ul><li>Hosszú lejáratú kötelezettség 10 MFt </li></ul><ul><li>Lízing kötelezettség 6 MFt </li></ul><ul><li>Kamat kötelezettség 2,5 MFt </li></ul><ul><li>Amortizáció 4 MFt </li></ul><ul><li>Adózás előtti eredmény 8 MFt </li></ul><ul><li>Mennyi a vállalat eladósodási mutatója és mekkora a kamatfedezeti mutató? </li></ul>
  97. 97. <ul><li>5/2) Számítson ROE, ROA, ROI, likviditási mutatókat és számolja ki a tőkearányos jövedelmezőségeket a következő adatokból! </li></ul><ul><li>Adózás előtti eredmény 5.200 eFt </li></ul><ul><li>Saját tőke 32.856 eFt </li></ul><ul><li>Összes forrás 56.666 eFt </li></ul><ul><li>Készletek 14.006 eFt </li></ul><ul><li>Követelések 5.287 eFt </li></ul><ul><li>Pénzeszközök 3.959 eFt </li></ul><ul><li>Rövid lejáratú kötelezettségek 22.001 eFt </li></ul><ul><li>Hosszú lejáratú kötelezettség 5.865 eFt </li></ul>
  98. 98. <ul><li>5/3) Egy vállalkozás mérlegéből és eredmény-kimutatásából néhány adatot kivettünk (adatok eFt-ban): </li></ul><ul><li>(folytatás fólián!) </li></ul><ul><li>5/4) Egy gazdasági társaság számviteli nyilvántartásából az alábbi adatok ismertek: </li></ul><ul><li>(folytatás fólián!) </li></ul>
  99. 99. <ul><li>5/5) Egy vállalkozás mérlegéből és eredménykimutatásából vett adatok következők: </li></ul><ul><li>Nettó árbevétel 3.400.000 Ft </li></ul><ul><li>Adózott eredmény 456.000 Ft </li></ul><ul><li>Forgóeszközök 2.830.000 Ft </li></ul><ul><li>Összes kötelezettség: 1.500.000 Ft </li></ul><ul><li>ebből: hosszú lejáratú 200.000 Ft </li></ul><ul><li>rövid lejáratú 1.300.000 Ft </li></ul><ul><li>Saját tőke 2.899.000 Ft </li></ul><ul><li>Összes forrás 4.500.000 Ft </li></ul><ul><li>Számítson a hitelképességgel összefüggő mutatókat! </li></ul>
  100. 100. <ul><li>5/6) Egy rt. ifjúsági divatruházat gyártásával foglalkozik. A vállalkozás számviteli beszámolójából az alábbi információk állnak rendelkezésre: </li></ul><ul><li>(folytatás fólián!) </li></ul>
  101. 101. 6. A PROJEKTFINANSZÍROZÁS (PROJECT FINANCING) <ul><li>(nem kell!) </li></ul>
  102. 102. 7. DÖNTÉS A TŐKESZERKEZETRŐL <ul><li>(nem kell!) </li></ul>
  103. 103. 8. A KIEGYENSÚLYOZOTT PÉNZGAZDÁLKODÁS FŐ KÉRDÉSEI <ul><li>(nem kell!) </li></ul>
  104. 104. 9. AZ IDEIGLENESEN SZABAD PÉNZESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI – BEFEKTETÉS MENEDZSMENT <ul><li>Pénzpiac </li></ul><ul><li>Kockázat </li></ul>
  105. 105. <ul><li>9.1. A vállalkozások pénzigénye és a pénzpiaci befektetések általános kockázatai </li></ul><ul><li>A készpénz tartása szükségszerű </li></ul><ul><li>Munkabérek készpénzzel való kiegyenlítése </li></ul><ul><li>Pénzpiaci befektetési lehetőségeknél végig kell gondolni a kockázatot </li></ul><ul><li>Pénzpiac: rövid lejáratú befektetések piaca, egy része értékpapír jellegű befektetést, másik része banki betét vagy egyéb formát ölt </li></ul>
  106. 106. <ul><li>9.1.1. A pénzpiaci befektetések kockázatai </li></ul><ul><li>Minden pénzügyi döntés közös jellemzője a kockázat – bizonytalan jövőbeni pénzáramokkal járó kockázatos választásokkal kell szembenézni </li></ul><ul><li>Piaci kockázat (árfolyam csökkenhet) </li></ul><ul><li>Nemfizetés kockázata </li></ul><ul><li>Újrabefektetés kockázata </li></ul><ul><li>Árfolyam kockázat </li></ul><ul><li>Inflációs kockázat </li></ul>
  107. 107. <ul><li>9.1.2. A befektetések általános jellemzői </li></ul><ul><li>Múltbéli adatok alapján: minél kockázatosabb egy befektetés fajta, ellentételezésként annál magasabb a várható hozam </li></ul><ul><li>Alacsony kockázat esetén: bármikor lehet számítani rá, veszteség nélkül ki lehet szállni </li></ul><ul><li>Nem lehet mindig a legjobb lóra tenni!  </li></ul><ul><li>Időnként felül kell vizsgálni a befektetéseket </li></ul>
  108. 108. <ul><li>9.2. A pénzpiaci befektetések típusai </li></ul><ul><li>Rövidtávú befektetések: klasszikus formája a számlabetét </li></ul><ul><li>Kamatozó betét: magasabb kamat, lekötés ideje nagyon változatos </li></ul>
  109. 109. <ul><li>9.2.1. Diszkont kincstárjegy </li></ul><ul><li>Egy évnél rövidebb futamidejű </li></ul><ul><li>Állampapír </li></ul><ul><li>Kamatot nem fizet </li></ul><ul><li>Névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba </li></ul><ul><li>Lejáratkor a névértéket fizetni vissza </li></ul><ul><li>Diszkont összege: a névérték és a vételár különbsége </li></ul>
  110. 110. <ul><li>9.2.2. A Kamatozó Kincstárjegy </li></ul><ul><li>Névértéknél alacsonyabb, diszkont áron lehet jegyezni </li></ul><ul><li>Lejáratkor névértéken lehet megvásárolni </li></ul>
  111. 111. <ul><li>9.2.3. A Kincstári Takarékjegy </li></ul><ul><li>1 és 2 éves futamidő </li></ul><ul><li>Államkötvény </li></ul><ul><li>Postahivatalokban is </li></ul>
  112. 112. <ul><li>9.2.4. Kincstári Takarékkötvény </li></ul><ul><li>Fix, lépcsős kamatozás (fütamidő végéhez közeledve nagyobb a kamat) </li></ul><ul><li>Állampapír </li></ul>
  113. 113. <ul><li>9.2.5. Nyíltvégű befektetési alapok </li></ul><ul><li>Kényelmes és egyszerű konstrukció </li></ul><ul><li>Alapkezelő céget bízzák meg a befektetések megvalósításával </li></ul><ul><li>Portfoliót alakítanak ki </li></ul><ul><li>9.2.5.1. A különböző alapok által kínált lehetőségek </li></ul><ul><li>9.2.5.2. Adózás </li></ul><ul><li>9.5.3. A befektetési alapokban rejlő kockázatok </li></ul>
  114. 114. KÉRDÉSEK <ul><li>Mit takar a pénzpiac fogalma? </li></ul><ul><li>Sorolja fel a pénzpiaci befektetések kockázatait! </li></ul><ul><li>Milyen futamidővel kerülnek a diszkont kincstárjegyek kibocsátásra? </li></ul><ul><li>Ismertesse röviden, hogy mit tud a kincstári takarékkötvényről! </li></ul>
  115. 115. FELADATOK (13) <ul><li>9/1) Kis Alma 150 Ft/db opciós díj fejében vételi opciót vásárol a CCC részvényre 5.650 Ft/db árfolyamértéken. Az opció lejáratának időpontjában a CCC részvény árfolyama 5.780 Ft/db. </li></ul><ul><li>Éljen-e opciós jogával Kis Alma? </li></ul><ul><li>a) éljen opciós jogával, mert 20 Ft nyeresége van részvényenként </li></ul><ul><li>b) ne éljen opciós jogával, mert se nyeresége, se vesztesége nem keletkezik </li></ul><ul><li>c) ne éljen opciós jogával, mert 20 Ft vesztesége van részvényenként </li></ul><ul><li>d) éljen opciós jogával, mert akkor az opciós díjból 130 Ft/db megtérül </li></ul>
  116. 116. <ul><li>9/2) Nagy Virág 150 Ft/db opciós díj fejében eladási opciót vásárol a DDD részvényre 5.780 Ft/db árfolyamértéken. Az opció lejáratának időpontjában a DDD részvény árfolyama 5.650 Ft/db. </li></ul><ul><li>Éljen-e opciós jogával Nagy Virág? </li></ul><ul><li>a) éljen opciós jogával, mert az opciós díjból 130 Ft/db megtérül </li></ul><ul><li>b) éljen opciós jogával, mert 20 Ft nyeresége van részvényenként </li></ul><ul><li>c) ne éljen opciós jogával, mert se nyeresége, se vesztesége nem keletkezik </li></ul><ul><li>d) ne éljen az opciós jogával, mert 20 Ft vesztesége van részvényenként </li></ul>
  117. 117. <ul><li>9/3) Határozza meg, hogy mekkora tényleges reálkamatot ér el az a megtakarító, aki havi 1%-os kamatos kamatozású betétben helyezte el a pénzét, évi 12%-os inflációs ráta mellett. </li></ul><ul><li>a) nullát </li></ul><ul><li>b) 1,06% </li></ul><ul><li>c) 0,6% </li></ul><ul><li>d) 1% </li></ul>
  118. 118. <ul><li>9/4) Egy vállalkozó 3.000 eFt hitelt vesz fel egy banktól 146 napra, a fizetendő kamat 198 eFt. Mekkora a bank által alkalmazott éves kamatláb? (A bank a kamat összegének meghatározása során az év napjainak számát 365-nek veszi.) </li></ul><ul><li>a) 13,55% </li></ul><ul><li>b) 15,05% </li></ul><ul><li>c) 16,50% </li></ul><ul><li>d) 18,00% </li></ul>
  119. 119. <ul><li>9/5) Örökölt egy évjáradékot. 10 éven keresztül, minden év végén kapna 200 eFt-ot. Önnek azonban azonnal szüksége lenne 600 eFt-ra, ezért úgy dönt, hogy eladja a járadékot. Egyik ismerőse 800 eFt-ot ajánl fel azonnali fizetéssel, egyik rokona pedig 840 eFt-ot, amelyből azonnal fizetne 600 eFt-ot és egy év múlva 240 eFt-ot. </li></ul><ul><li>Melyik ajánlatot fogadná el, ha a 10 év körüli befektetések elvárt hozama évi 20%-os? </li></ul><ul><li>a) Az ismerősét, mert az ajánlata többet ér. </li></ul><ul><li>b) A rokonét, mert az ő ajánlata ér többet. </li></ul><ul><li>c) Az ismerősét, mert azonnal fizet. </li></ul><ul><li>d) Egyiket sem, mert az értékpapírpiacon többet kaphatna érte. </li></ul>
  120. 120. <ul><li>9/6) Egy 6.000 eFt-os befektetés nettó pénzhozama a befektetés napjától számított egy év múlva 2.000 eFt, két év múlva 4.000 eFt, három év múlva 3.000 eFt. Mekkora a befektetés belső megtérülési rátája? </li></ul><ul><li>a) 20% </li></ul><ul><li>b) nagyobb, mint 20% </li></ul><ul><li>c) kisebb, mint 20% </li></ul><ul><li>d) a megadott adatokból nem lehet kiszámítani </li></ul>
  121. 121. <ul><li>9/7) A SZALONNA szaloncukor gyártó kft. 5.500 eFt értékű szezonárut szállított le karácsony előtt egy vevőjének. Fizetési kondícióként a szállítást követő 45. napban állapodtak meg. A vevő azonban felajánlja, hogy a határidő előtt 20 nappal 5.450 eFt-ot fizet. Az aktuális pénzpiaci kamatláb 10,5%. (Az évet 365 nappal vegye számításba.) </li></ul><ul><li>Milyen döntést javasolna vezetőjének az ajánlattal kapcsolatban és miért? </li></ul>
  122. 122. <ul><li>9/8) Egy gazdasági társaság kötvény kibocsátását tervezi. Az értékpapírt elsősorban a kisbefektetőknek szánják. A kötvény névértéke 50.000 Ft. Lejárata 3 év. A kibocsátó a kölcsönt a futamidő végén egy összegben törleszti, de az esedékes kamatokat minden év végén kifizeti. A kötvény éves névleges kamatlába 13%. A befektető által elvárt hozam megegyezik a piaci kamatlábbal, amely évi 10%. A kötvény eladási árfolyama 96%. </li></ul><ul><li>Számítsa ki a kötvény kibocsátás napjára vonatkozó elméleti árfolyamát, szelvényhozamát és a nettó jelenértékét! </li></ul>
  123. 123. <ul><li>9/9) Egy vállalkozás csokoládét szállított egy rt-nek és fizetés helyett elfogadott egy 50.000 eFt értékű kereskedelmi váltót. A váltó kiállításának napja március 5. A fizetés esedékessége (a váltó lejárata) október 24. A váltóbirtokos 150 nappal a lejárat előtt a váltót a számlavezető bankjával leszámítoltatja. A hitelintézet által alkalmazott diszkontláb 18%. Az üzleti bank ugyanezt a váltót 100 nap múlva a jegybankkal viszontleszámítoltatja. A MNB által alkalmazott rediszkontláb 16%. A bankok a leszámítolási ügyletek után kezelési költséget nem számítanak fel. (Egy évet 365 nappal számoljon!) </li></ul><ul><li>Számítsa ki a váltóbirtokos vállalkozásnak folyósított összeget és a hitelintézet váltóleszámítolásból származó eredményét! </li></ul>
  124. 124. <ul><li>9/10) Valamely kötvény esetében a kamatfizetés minden évben év végén, a törlesztés pedig a lejárat időpontjában a kamatfizetéssel egyidőben történik. Az éves kamat 5.000 Ft. A kötvény névértéke 35.000 Ft, a vételi árfolyam 32.500 Ft, a piaci kamatláb 12%, a futamidő 3 év. </li></ul><ul><li>Határozza meg </li></ul><ul><li>a) a névleges kamatláb mértékét! </li></ul><ul><li>b) a kötvény árfolyamát az első kamatfizetés előtt egy nappal! </li></ul><ul><li>c) a kötvény árfolyamát a második kamatfizetés után egy nappal! </li></ul>
  125. 125. <ul><li>9/11) 3.000 eFt megtakarítását betétként helyezi el, a lekötési idő 1 év, a kamatláb 16%/év. Határozza meg, hogy mekkora a felnövekedett érték, ha a kamatozás évenként, félévenként, illetve negyedévenként történik! </li></ul>
  126. 126. <ul><li>9/12) Egy rt következő adatait ismerjük: </li></ul><ul><li>- törzsrészvényeinek száma 8.000 db (feltételezzük, hogy másfajta részvényei nincsenek) </li></ul><ul><li>- adózott nyeresége az adott évben 24.000.000 Ft </li></ul><ul><li>- osztalékra tervezett fordítani részvényenként 1.100 Ft </li></ul><ul><li>Mennyi a társaságban az 1 részvényre jutó </li></ul><ul><li>a) osztalékfizetési ráta? </li></ul><ul><li>b) az újrabefektetési ráta? </li></ul>
  127. 127. <ul><li>9/13) Egy lineáris kamatozású kötvény névértéke 100.000 Ft. Lejárata 5 év. A promptpiaci árfolyama 102.000 Ft. A kibocsátó évi 20% kamat kifizetését és a hitel összegének egyenletes ütemű törlesztését ígéri. Az értékpapír futamideje alatt a piaci kamatlábak a következőképpen alakulnak: </li></ul><ul><li>1. évben: 15% </li></ul><ul><li>2. évben: 16% </li></ul><ul><li>3. évben: 16% </li></ul><ul><li>4. évben: 18% </li></ul><ul><li>5. évben: 18% </li></ul><ul><li>Számítsa ki a kötvény nettó jelenértékét! </li></ul>
  128. 128. 10. A FINANCIAL FORECAST SYSTEM (FFS) BEMUTATÁSA <ul><li>(nem kell!) </li></ul>
  1. A particular slide catching your eye?

    Clipping is a handy way to collect important slides you want to go back to later.

×