Your SlideShare is downloading. ×
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

Eloadasanyag Nemzetkozi Penzugyi Rendszer

3,194

Published on

Published in: Economy & Finance, Technology
1 Comment
1 Like
Statistics
Notes
No Downloads
Views
Total Views
3,194
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
63
Comments
1
Likes
1
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. I. A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER A nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatokban résztvevı országok fizetési mérlegének egyensúlyát, finanszírozását biztosító szabályokat meghatározó mőködési mechanizmusok és intézmények összességét nemzetközi pénzügyi rendszernek nevezzük. A szabályok nemzetiek és nemzetköziek. A nemzetközi pénzügyi mérlegek összegzik és jogcímenként rendszerezik • a nemzetközi tartozásokat, • a nemzetközi követeléseket, ezért a legátfogóbban jellemzik az országok nemzetközi kapcsolatait. A hagyományos felfogás szerint: a devizapolitika van a legszorosabb kapcsolatban és gyakorol hatást a külgazdasági folyamatokra. Ma már a nemzetközi és a nemzeti pénzügypolitika érintkezése teljes körő. A pénzügypolitika mindhárom ágára • a monetáris, • a fiskális és • a devizapolitikára kihatnak a valutáris folyamatok. A devizapolitika részei: • nemzetközi pénzforgalmi politika • nemzetközi tıkeforgalmi politika • árfolyam-politika • fizetési mérleg politika • monetáris tartalék politika • nemzetközi valutáris kooperációban való részvétel
  • 2. 1.) NEMZETKÖZI PÉNZFORGALMI POLITIKA Külfölddel fenntartott pénzügyi kapcsolatok szabályainak meghatározása. valutáris kapcsolatok liberalizáltsága kötött átmenet a kötött és a szabad között liberalizált (piackonform eszközök alkalmazása) A liberalizáltságot a konvertibilitás tükrözi. 2) NEMZETKÖZI TİKEFORGALMI POLITIKA Cél: a tıkeforgalmat olyan irányba terelje, amely a bel- és külgazdasági egyensúly dinamikus fenntartását segíti. Irány, mérték, ügyletszerkezet, reláció, eszközök 3) ÁRFOLYAM POLITIKA A hazai valuta árfolyamának a kívánatos szinten tartása. Eszközei módosultak, de a gazdasági nyitottság növekedésével szerepe nıtt. 4) FIZETÉSI MÉRLEG POLITIKA Nemzetközi fizetések teljes körő számbavétel egyenlegek folyamatos követése egyenlegezési feladatok hosszú távú egyensúlyt biztosító intézkedések
  • 3. 5) MONETÁRIS TARTALÉK - POLITIKA Feladat: az ország nemzetközi fizetıképességének biztosítása mennyiség, összetétel 6) VALUTÁRIS KOOPERÁCIÓ mely területeken intézményes vagy eseti jelleggel való részvétel kötelezettségek teljesítése A pénzügyi nyitottság A nemzetközi kapcsolatok elmélyülésével az országok közötti pénzáramlás egyre jelentısebb. Pénzáramlás: = áru-szolgáltatás mozgását kísérı pénzáramlás = tıkemozgással járó pénzáramlás A pénzügyi nyitottságot egy ország más országokkal bonyolított pénzáramlásának a GDP-hez mért aránya fejezi ki. A nemzetközi nyitottság mutatói: 1. Külkereskedelmi nyitottság alapján: exp ort ( Ex) kiviteli arány GDP import(Im) behozatali arány GDP
  • 4. Ex + Im Ex + Im vagy GDP 2 xGDP ↓ ↓ kétirányú átlag forgalom alapján Például: 2001. évi adatok szerint Mrd euró EU: 1028,01 Behozatali arány: = 11,6 % 8839,6 985,33 Kiviteli arány: = 11,1% 8839,6 Kétirányú forgalom alapján 22,8 % Átlagosan 11,4 % Magyarország: 37,535 Behozatali arány: = 64,9% 57,8 33,983 Kiviteli arány: = 58,8% 57,8 Kétirányú forgalom alapján 123,7 % Átlagosan 61,9 %
  • 5. Németország: 542,786 Behozatali arány: = 26,2% 2071,2 638,282 Kiviteli arány: = 30,8% 2071,2 Kétirányú forgalom alapján 57,0 % Átlagosan 28,5 % Csehország: 40,529 Behozatali arány: = 64% 63,3 37,208 Kiviteli arány: = 58,8% 63,3 Kétirányú forgalom alapján 122,8 % Átlagosan 61,4% 1. A devizagazdálkodási rendszer alapján Nyitott pénzügyileg: nincs jogi és intézményi akadály a pénzmozgás útjában Nincs pénzügyi nyitottság: korlátok esetén 2. A pénzügyi folyamatok hasonlósága alapján − bankkamatok és állampapír hozamok reálértéke = pénzügyi nyitottságnál → közel azonos, ha a kockázat is az = ha nem nyitott → tartósan eltérhet = „egységes ár” elv érvényesülése A hasonló mértékő reál-kamatláb feltétele:
  • 6. − kockázatban nincs eltérés − szabad a tıke áramlása A termékek (átszámított) árszintjének hasonlósága fennáll, ha: − az árfolyamok a vásárlóerı-paritást visszatükrözik, − szabad az áruk és a termelési tényezık áramlása, − kockázat nem tér el. Valós viszonyok között az áruk és a munkaerı, tıke teljes, azonnali mobilitása nem érvényesül → = tartós ár és bérszint-különbözıség = tıkepiacon sem érvényesül az egységes ár elve A fentieket szemlélteti az alábbi modell, amelynek az a lényege, hogy a nominális kamatlábak tükrözik a reálkamatláb várakozást, ezt egyszerő közelítéssel megkapjuk a nominális kamatláb különbség és az inflációs ráták különbségének eltérésébıl. Korlátok nélküli nemzetközi tıkeáramlásnál összefüggés van az azonnali árfolyamok, a határidıs árfolyamok, a kamatlábak és az inflációs ráták között. A Fisher-hatás (Irving Fisher, amerikai közgazdász) alapján egy adott országban a nominális kamatlábak a várható inflációval korrigált reálkamatláb-várakozásokat tükrözik. A befektetık nemzetközi mobilitása miatt az egyes országokban várható reálhozamoknak egymáshoz közelíteniük kell. Az árfolyamok az inflációs ráták különbségének kiegyenlítése miatt mozognak. (Adrian Buckley: Bevezetés a nemzetközi pénzügyekbe, Panem 1998.) Ezen alapul az alábbi egyensúlyi modell. Meg kell jegyezni, hogy a piacok valóban az egyensúly felé mozognak, az árfolyamok egyensúlyoznak, tökéletes egyensúly azonban a korlátozások és devizaellenırzési rendszerek, szabályozások miatt nem valósul meg. Az egyensúlyi modell a dollár és font viszonylatát mutatja, természetesen bármely másik két devizára nézve ugyanez írható fel.
  • 7. II. NEMZETKÖZI PÉNZ- ÉS TİKEPIACOK 1) Az I. világháborúig terjedı idıszakban (a XIX. sz. második felétıl) - Jelentıs kereskedelmi és pénzügyi nyitottság = aranystandard rendszer = tıkeáramlás devizakorlátozástól mentes - Jelentıs tıkeexport Pl. Nagy-Britannia 1900-ban a GDP 9%-ának megfelelı tıkét exportált. Nagyságrendjét érzékelteti, hogy Németországban, 1980-as évtizedben a GDP 4-5%-át tette ki a tıkeexport. Felgyorsította a gazdasági fejlıdést (pl.: USA, Kanada, Magyarország). 2) A II. világháborút követıen jelentıs korlátok - Áruk mozgását → vámok és vámon kívüli korlátozások - Tıke mozgását → devizakorlátozás Az IMF, a Világbank és a dollárstandard rendszer nyújtott lehetıséget az újjáépítéshez és a gyors ipari fejlıdéshez. Az 1970-es évtized a problémák sokaságát hozta: → a pénzáramlás intézményi korlátainak lebontása szükségessé vált. 3) Az 1980-as évektıl napjainkig A nemzetközi pénz- és tıkepiacok kiszélesedése: - Áruk mozgását korlátozó intézkedések fokozatos lebontása = Vámszint csökkentése = Külön vámok eltörlése (GATT) WTO egyezmények - a közép-kelet európai országok rendszerváltozása - tıkemozgások felgyorsulása = mőködı tıke = nemzetközi bankhitelezés és értékpapír-kibocsátás
  • 8. A BIS adatai 2000. közepén a nemzetközi pénzmozgások méreteire: A világ pénzintézeteinek zöme összesen 10.212 Mrd USD követeléssel rendelkeztek. A hitelek 45%-a USD-ben, 32%-a EUR-ban, 10%-a YEN-ben, ~ 5%-a GBP-ben került megkötésre (a maradék < 10%, a világ összes többi pénzneme). A különbözı devizákban kibocsátott értékpapírok (5.848 Mrd USD): fele USD-ben, 28%-a EUR-ban, 9%-a YEN-ben van. Két világpénz: USD és EUR. Különbségek a mai és az I. világháború elıtti pénzügyi nyitottság között: - A mai tıkeáramlások nettó összegéhez jóval nagyobb bruttó összeg tartozik, vagyis a tıkemozgások nem annyira egyoldalúak, mint akkor voltak. - Korábban zömében nemzeti nagyvállalatok és bankok fektettek be külföldön, ma a tıkemozgások mögött zömében multinacionális cégek állnak. - Korábban jól felbecsülhetı kockázatok mellett, projektekre irányult (vasút, közüzemek, államkötvények), ma gyakori a vállalatokba történı befektetés, amelynél nehéz a kockázatot és a hozamot becsülni. - Korábban adósságot megtestesítı formák (vállalati vagy állami hitelek), voltak dominánsak ma a globális tıkemozgásokban nagyobb arányt képviselnek a tıkemőveletek. A gazdasági és a pénzügyi terület három nagy blokkja: - EU → euró országok, - USA → regionális szabadkereskedelmi társaság NAFTA (USA, Kanada, Mexikó), - Japán → vonzáskörzet ASEAN ázsiai kereskedelmi szervezet.
  • 9. A három nagy gazdasági szereplı jellemzıi mértek-egység Euró- Egyesült Japán országok Államok népesség 1) millió fı 291 271 126 részesedés a világ GDP -jébıl 2) százalék 15,5 20,8 7,4 államháztartási bevételek a GDP % - ában 47,1 36,1 30,5 államháztartási kiadások a GDP % - ában 48,6 33,9 39,7 részesedés a világ-exportból 3) a GDP % - ában 19,6 15,0 8,5 foglalkoztatottság 4) a GDP % - ában 59,4 73,8 69,5 az államháztartás bruttó adóssága a GDP % - ában 72,9 57,7 127,8 Folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP % - ában 1,0 -2,6 3,2 1) 1998. január 1. 2) vásárlóerı-paritáson mért GDP-adatok alapján 3) az euró-zónán belüli kereskedelem nélkül 4) a 15-64 év közötti foglalkoztatottak a munkaképes korú népesség arányában Forrás: ECB, Monthly Bulletin, 2000/1. A pénzügyi termékek és tranzakciók nemzetközi piaca Lejárat szerint: - rövid lejáratú → pénzpiac; - éven túli lejáratú → tıkepiac. Pénzpiaci mőveletek: - éven belüli betét; - forgóeszköz-hitel; - kereskedelmi váltó kibocsátása, leszámítolása; - rövid lejáratú értékpapírok.
  • 10. Tıkepiaci mőveletek: - tartós betétek; - éven túli hitelek; - lejárat nélküli értékpapírok (részvények); - vállalati és állami kötvények; - záloglevelek. Értékpapír-piac: - A pénz- és tıkepiaci termékek közül az értékpapírokkal kapcsolatos pénzügyi mőveletek foglalja magába. - Jogi szabályozása független a lejárati idıtıl. A pénz- és tıkepiac: - elsıdleges piac: a befektetı illetve a pénz- és a tıkepiaci intézmény között új ügylet jön létre - másodlagos piac: a már létrehozott pénzügyi termékek cseréje → likviditást nyújt a piac szereplıi számára; hozzájárul a megtakarítók és befektetık igényeinek idıbeli összehangolásához. Egy országban az ügyletek köthetık: - az adott ország nemzeti valutájában, - más ország nemzeti valutájában (ezt eurodeviza - piacnak nevezzük). Az euro-mőveletek nem kizárólag az Európában végzettekre vonatkoznak. Pl. eurodollárról van szó az USA-n kívül más országokban dollárban kötött ügyleteknél. Különbség van eurokötvény és euró-kötvény között, utóbbi az EMU közös pénzére utal.
  • 11. Az elnevezések megkülönböztetése miatt az eurodeviza-piacokat újabb elnevezéssel xeno- piacoknak nevezzük. Nemzetközi pénzpiacok Az 1970-es évekig a pénzintézeti rendszerekben a világon az elsıdleges szerepet a kereskedelmi bankok töltötték be. A takarékintézetek, biztosítók, nyugdíjalapok szerepe másodlagos volt. Két típusa a bankrendszernek: - Szakosodott bankok betétgyőjtı befektetési (USA, Japán, Anglia) - Univerzális bankok (Német, francia bankok) A két típusban közeledés → ma a legtöbb országban univerzális. A verseny és méretnövekedés hatása → nemzetközi intézmények a bankok. Világszerte nı az intézményi befektetık szerepe: - nyugdíjalapok, - befektetési társaságok, - biztosítók, - pénzügyi vállalkozások. A hagyományos banki pénzközvetítés aránya csökken → banki tevékenység bıvül: univerzalitás és koncentráció. Földrajzi eltérések: Európában még a hitelezés aránya, az USA-ban a tızsdealapú instrumentumok vezetnek.
  • 12. A pénzügyi aktívák országon belüli megoszlása százalékban, 1998 részvények kötvények bankhitelek Egyesült Államok 43 41 16 Japán 25 39 36 Németország 14 21 65 Egyesült Királyság 36 12 52 Franciaország 20 19 61 Olaszország 17 44 39 Hong Kong 37 2 61 Finnország 68 18 14 Mexikó 58 23 19 Magyarország 21 23 56 Forrás: Bod Péter Ákos: Nemzetközi pénzügyek, 2001. Nemzetközi tıkeáramlások A tıkeáramlás felgyorsulását a korlátok lebontása, a jogi és nemzetközi környezet (politikai, gazdasági) változása segítette. Az IMF és OECD keretében → pénztıke útjában álló jogi és szabályozási akadályok mérséklése → liberalizált devizarendszer. OECD országokban engedélyeztetés egyes szektorok esetében, valamint néhol értékhatár van. OECD-n kívüli országoknál a nemzeti szabályozás sokféle: - engedélyeztetés, - értékhatár, - egyéb kikötések. Ma a világgazdasági rendszer meghatározó elemét alkotják a nemzetközi tıkekapcsolatok.
  • 13. A nemzetközi tıkeforgalom dinamikus növekedése a folyó fizetési mérlegek növekvı hiányára vezethetı vissza. Nemzetközi tıkeforgalom csoportjai: 1) hitel típusú: a tıkebevonás után meghatározott mennyiségő kiáramlás. 2) nem hitel típusú: nincs visszafizetési kötelezettség, de nem zárható ki a késıbbi kiáramlás. A hitel típusú lehet: - Hivatalos = nemzetközi intézmények = kormány(ok) által nyújtott. (Általában adomány-elem társul hozzá, pl. kamatkedvezmény). - Piaci = Árupiaci állami támogatás nélkül állami exporthitel = Pénzügyi-piaci banki értékpapír típusú Az értékpapír típushoz soroljuk az olyan banki hiteleket, amelynek adósságkötelezvényei piaci forgalomba kerülnek. A nem hitel típusú lehet: - mőködı tıke közvetlen portfolió - adomány A mőködı tıkét a tulajdoni hányad alapján különböztetjük meg.
  • 14. Direkt (közvetlen) befektetés: - a befektetı a vállalat irányítására meghatározó befolyást gyakorol - tulajdonosi pozícióból a tıke mőködtetésének feltételeibe érdemben beleszólhat. Ha ezek a feltételek nem állnak fent → portfolió befektetésrıl van szó. Külföldi portfólió-tıke sajátosságai: - diverzifikált befektetés, - a tulajdonosi arány általában 10% alatti (könnyő a be- és kilépés), - kockázat-minısítı intézményekre támaszkodnak, - nagy tıkemozgás lehet, - rövid távú szemlélet. Kockázat: - ügyfél, - árfolyam, - ország. A hivatalos hitelezıket illetı bírálatok: erıs a hitelek segély jellege, - keményítik a hitelfeltételeket, - monopolizálják a nemzetközi hitelforgalmát. A nemzetközi tıkeáramlások nem hivatalos csatornái egyre jelentısebbek, ezen belül is a nem banki hitelforrások a dominánsak. A nemzetközi tıkepiacok globalizációját a tıkehozamok nivellálódása is jelzi. A tıke nemzetközi áramlását és mértékét nem magyarázza a nemzetgazdaságok abszolút tıkeellátottsága. A közvetlen tıkeberuházás elsısorban a transznacionális vállalkozásokhoz kötıdik.
  • 15. A cég nemzetközi jellegét az úgynevezett nemzetköziesedési index mutatja. Amelyet az alábbi 3 mutató értékeinek egyszerő számtani átlaga fejezi ki: - külföldi aktívák / összes aktívák értéke - külföldi eladások / összes értékesítés - külföldi foglalkoztatottak száma / hazai foglalkoztatottak száma. A külföldi közvetlen tıkeáramlások relációs szerkezete (megoszlás) százalék Ország /Régió Beáramlás Kiáramlás 1994 1995 1996 1997 1994 1995 1996 1997 Fejlett országok 58,2 63,9 57,9 58,2 85,0 86,9 85,1 84,8 -EU 29,5 35,3 27,4 27,0 42,4 45,2 45,3 42,4 -USA 18,6 17,7 22,6 22,7 25,8 26,1 22,5 27,0 -Japán 0,4 - 0,1 0,8 6,4 6,4 7,0 6,1 Fejlıdı országok 39,3 31,9 38,5 37,2 15,0 12,9 14,8 14,4 -Afrika 2,3 1,6 1,4 1,2 0,2 0,2 0,1 0,3 -Latin-Amerika 11,8 9,6 13,0 14,0 1,8 0,7 0,7 2,1 -Ázsia 25,0 20,3 23,7 21,7 12,9 12,1 14,0 12,0 K.-Közép-Európa 2,4 4,3 3,7 4,6 0,1 0,1 0,2 0,8 Forrás: World Investment Report. 1998. A transznacionális cégek közvetlen külföldi tıkebefektetései meghaladják a 3500 Mrd USD-t. A világ GDP-jéhez viszonyítva a külföldi tıkebefektetés állománya 22-23%. A mőködı tıke zöme a fejlett ipari országokba irányul (de arányuk csökken), a fejlıdı országok aránya nı. A Kelet- Közép Európa országaiba a külföldi tıkebefektetések nınek, de arányuk még mindig elenyészı.
  • 16. Közvetlen mőködı tıke befektetés 1870-1914 Fı tıkeexportır Nagy-Brittania Külföldi befektetéső az összes > az összes 50% 1914-1945 Áru és tıkeforgalom visszaesett. 1945-1973 Lassan növekvı, fı irány USA → Európába (elsı olajárrobbanásig) 1973-1983 Koncentrált tıkebefektetések 90%-a a legfejlettebb ipari (adósságválságig) országokban 1983 óta Dinamikusan nı és fokozott diverzifikáció jellemzi Transznacionális cégek száma nı: 1970-ben ~ 7 ezer 1990-ben 37 ezer 2000-ben > 53 ezer
  • 17. IX. GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ Egységes piac: • áru • szolgáltatás • munkaerı (állampolgárok) • tıke szabad és korlátlan mozgása. Négy szabadságjog: 1. kereskedelem szabadsága 2. szabad munkaerımozgás 3. szolgáltatásvégzés és telephelyválasztás szabadsága 4. pénz- és tıkeforgalom szabadsága Az egységes európai piac megteremtéséhez • fizikai • technikai és • pénzügyi akadályok felszámolására van szükség. Monetáris unió alapelvei 1. A tagországok valutáinak teljes mértékben szabad átválthatósága, értelemszerően a tıkék áramlásának szabaddá tétele mellett. 2. A valutaárfolyamok ami alapfeltétele a közös valuta bevezetésének. 3. A fizetési mérlegek stabilizálása érdekében monetáris tartalékalapok létrehozása. 4. A pénzügyi és gazdaságpolitikák koordinálása és ahol ez szükséges, közösségi gazdaságpolitikai fellépés és mechanizmusok létrehozása. Mindez fokozatosan ment végbe.
  • 18. Átlagos infláció (HICP) Görögországban*, és az EU-ban, az árstabilitási kritériumokhoz tartozó referenciaérték (1996-2000) 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. március Görögország 7,9 5,4 4,5 2,1 2,0 EU 11 2,2 1,6 1,1 1,1 1,4 EU-15 2,5 1,7 1,3 1,2 1,4 Referenciaérték** 2,5 2,7 2,2 2,1 2,4 Forrás: Európai Bizottság * A legutolsó 12 hónap indexei számtani átlagának százalékos változás az elızı idıszak 12 havi indexének számtani átlagához képest. ** A 3 legjobban teljesítı ország súlyozottan számtani átlaga +1,5 százalékpont.
  • 19. Az euró elınyei − az árak átláthatóságának növelése − az átváltási költségek megszőnése − az árfolyam-ingadozások megszőnése − pénzügyi piacok hatékonyságának növekedése Az átváltási költségek az Európai Bizottság jelentése szerint az EU összesített GDP-jének 0,3-0,4%-a. Kormányzótanács: − monetáris politikai irányelvek meghatározása − végrehajtás módjának meghatározása Igazgatóság: − felelıs a monetáris politika végrehajtásáért Általános tanács: − monetáris- és árfolyam politikai koordináció KBER elsıdleges célja az árstabilitás A monetáris politika kiszámíthatósága az alacsony inflációval jellemezhetı gazdasági környezet kialakításával segíti leghatékonyabban a társadalom jólétének növekedését. KBER alapvetı feladatai: − a Közösség monetáris politikájának meghatározása − devizamőveletek végzése − a tagállamok hivatalos devizatartalékainak kezelése − fizetési rendszerek zavartalan mőködésének elısegítése − euróövezeten belül a bankjegykibocsátás engedélyezése Támogatja a hitelintézetének felügyeleteinek munkáját.
  • 20. Tagállamok jegybankjainak − elsıdleges céljai − alapvetı feladatai azonosak a KBER-ével. Feladatok ellátása független. Transzparencia és tájékoztatás biztosított. A pénzügyi struktúrák változásai Az EKB 2003. október havi jelentése foglalkozik az euróövezet pénzügyi struktúrájában bekövetkezett változásokkal. Megállapítja, hogy a 90-es évek második felében a pénzügyi közvetítıi tevékenység jelentısége csökkenni kezdett, a nem banki pénzügyi közvetítık szerepe megnıtt; a vállalati kötvénypiac fejlıdése, a részvénypiaci konszolidáció mélyebb pénzügyi piacokat és szélesebb pénzügyi rendszert eredményezett, ami javította a tıkeallokációt az euróövezetben. Az euróövezet pénzügyi rendszerében a pénzügyi közvetítık által forgalmazott termékek aránya 47 %, míg a nem pénzügyi közvetítıké 53 %. Amennyiben az összehasonlításból kizárjuk a pénzügyi intézményeket, akkor ez az arány megfordul: 52-48 %-ra. A pénzügyi közvetítık tehát – a 90-es években elindult dezintermediációs folyamat ellenére - továbbra is jelentıs szerepet töltenek be az euróövezet pénzügyi rendszerében. A nem pénzügyi szektor által a pénzügyi közvetítıknél elhelyezett eszközök 2001. év végén a GDP 162 %-át tették ki. Ennek megoszlása a következı módon alakult: az eszközök 82 %-a volt monetáris pénzügyi intézeteknél, 51 %-a biztosítóknál és nyugdíjalapoknál, míg 28 %-a egyéb pénzügyi közvetítıknél. A monetáris pénzügyi intézetek részaránya fokozatosan csökken, amelynek okai: a megtakarítások szerkezetét befolyásoló adójogszabályok változásai, az alacsony kamatlábak – mely sok befektetıt a hagyományos banki betéteknél magasabb hozamot biztosító befektetések keresésére ösztönzött, illetve közrejátszanak a demográfiai változások is.
  • 21. A monetáris pénzügyi intézetek száma fokozatosan csökken az euróövezetben: számuk 1998- ban még elérte a 9844-et – értsd központi bankok nélkül – míg 2002. év végén ez a szám már csak 8531. Ugyanezen idıszak alatt viszont a pénzpiaci alapok száma – melyek szintén monetáris pénzügyi intézetek - jelentısen, mintegy 7 %-kal nıtt, és 2002. év végére elérte az 1620-at. Ez is jelzi, hogy koncentráció folytatódik a bankszektorban. Az euróövezetbeli devizabelföldiek által tartott, nem pénzügyi közvetítıkön keresztül közvetített pénzügyi eszközök a GDP 285 %-át tették ki 2001. év végén. Ebbıl a részvények mintegy 60 %-kal, az egyéb értékpapírok (fıként adósságot megtestesítı értékpapírok) pedig 40 %-kal részesedtek. A részvények mintegy 39 %-a nem pénzügyi vállalatok birtokában volt 2001 végén, a pénzügyi társaságok, pedig a nem részvény értékpapír-állomány 74 %-ával rendelkeztek. Az euróövezetben az adósságot megtestesítı értékpapírállomány-kintlévıség 2002. év végén a GDP 105 %-a volt, ugyanezen mutató az USA esetében 154 %, míg Japán esetében 160 % volt. Az állampapírok az adósságot megtestesítı értékpapírpiac legjelentısebb szegmensei, 2002. év végén az euróövezet GDP-ének az 54 %-át tették ki. A vállalati kötvénypiac továbbra is növekszik, a vállatok kihasználják az euró bevezetésével megnyílt euróövezetbeli kibocsátási lehetıségeket. Az EU és eurózóna szempontjából: a pénzügyi integráció egy olyan szituációként definiálható, ahol zökkenımentesen jutnak hozzá a tıkéhez és fektethetnek be a gazdasági szereplık. Elérése magában foglalja azon akadályok megszőntetését, melyek útjában állnak egy optimális hatékonysággal mőködı pénzügyi piac megteremtésének. A piaci erık a pénzügyi integráció fontos mozgatórugói, a piaci szereplık az elsı és legfontosabb kedvezményezettek. Az ı hasznunk közvetlenül a fokozott verseny eredményeként, a csökkenı közvetítıi költségekben jelenik meg. A pénzügyi eszközök szélesebb skálájához férnek hozzá, és több lehetıségük van portfoliójuk diverzifikálására. Profitálhatnak a nagyobb piacból (nagyságrend) eredı megtakarításokból. Vannak azonban esetek, amikor a piaci erık már nem elegendıek, a piac elégtelen mőködésének kiküszöbölésére. Koordinációs problémák léphetnek fel, ha a piaci szerepélık ösztönzıi nincsenek megfelelıen összehangolva, mert ebben az esetben a piaci erık nem képesek a pénzügyi integrációt az optimális végeredmény felé irányítani. Ennek elérése érdekében szükséges az egész közösség szempontjából történı kollektív fellépés. A hatósági tevékenység legfontosabb felelıssége
  • 22. egy megfelelı jogi és felügyeleti keretrendszer létrehozása, mely a közös piac szabadságát és a stabilitását biztosítja. A monetáris politika hatékony megvalósítása érdekében egy hatékony és megfelelıen integrált rendszer az egész eurózónában kulcsfontosságú Az integráció szintje, amit az eurózóna a különbözı piaci szegmensekben elért, még mindig heterogén. Azokban a piaci szegmensekben, ahol a szabályok és a tranzakciók az egész piac szintjén vannak összehangolva, az integráció mélyebben és gyorsabban fejlıdött. (MNB: Tájékoztató az EKB mőködésérıl, 2003. október) Jegybanki függetlenség − SZEMÉLYI a monetáris politikai döntéshozó testületek tagjai: = Kinevezés minimum 5 év = Elmozdítás kivételes esetekben = Nem vállalhat olyan funkciót, ami befolyásolja a döntések meghozatalánál − PÉNZÜGYI = Rendelkezni kell a feladatok ellátásához szükséges pénzügyi eszközökkel = Jegybank és költségvetés kapcsolat → közvetlen nem hitelezhet EU bıvítés és a Monetáris Unió: − EU tagságnak nem feltétele a Monetáris Unióban való részvétel − Monetáris politikai követelmények: − jegybanki függetlenség − szabad tıkemozgás − Monetáris Unióban való részvétel feltétele: konvergancia kritériumok teljesítése, de belépés nélkül is teljesíteni kell ezen feltételeket.
  • 23. A nemzeti valuták és az euró forgalma az eurót 1999 elején bevezetı országokban, 1998 - 2002 Készpénzforgalom Bankszámlák és készpénz- helyettesítı eszközök (csekk, kártya) 1998. december 31. Nemzeti valuták Nemzeti valuták 1999. január 1 Nemzeti valuták Nemzeti valuták és euró - 2001. december 31. (A felek kölcsönös megállapodása szerint!) 2002. január 1 – (legkésıbb) Nemzeti valuták és Euró 2002. június 1-tıl euró 2002. július 1-tıl Euró Euró Megjegyzés: A forgalomból kivont nemzeti valutákat a jegybankok 2002. július 1. után is becserélik euróra.
  • 24. Konverziós költségek Az Európai Bizottság ajánlást fogadott el az EU területén az euróra konvertáláskor felszámított banki költségekre vonatkozóan, s ez tartalmaz egy magatartási kódexet is, melynek egy részét a Bizottság kötelezıen betartandónak tekinti, míg másik részének alkalmazását csak javasolja. A kötelezıen betartandó rendelkezések a következık: beérkezı átutalások konvertálása nemzeti valutáról és viszont legyen költségmentes az átmeneti idıszakban, a nemzeti valutában vezetett számlák konvertálása euróra legyen költségmentes az átmeneti idıszak végén, az euróban denominált banki szolgáltatásokra ugyanazokat a jutalékokat lehet csak felszámolni, mint a nemzeti valutában denominált ugyanazon szolgáltatásokra. EURÓ Bankjegy → 7 címlet: 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500; Az Európai Unió eszméjének, a nyitottságnak a jelképezésére stilizált kapukat, ablakokat, hidakat ábrázol, az európai építészeti stílusokat képviselve (klasszikus, román, gótikus, barokk és rokokó, vas és üveg architektúra, modern építészet) Érmék: 1 euró = 100cent 8 érme; 1, 2, 5, 10, 20, 50 euró cent és 1, 2 euró Egységes oldal (EU-csillagok, és valamilyen EU-térkép). A nemzeti oldalak különbözık.
  • 25. Az Unió közös költségvetése Az Európai Unió közös költségvetése a Közös Piac létrejötte után alakult ki, funkciója különbözik a nemzeti költségvetésektıl. Kezdetben az adminisztráció (beleérte a közös szervezetek fenntartását) finanszírozását, az 1960-as évektıl pedig elsısorban a közös agrárpolitikai célok megvalósítását szolgálta. Ezzel már központosító és újraelosztó funkciót is betöltött. Az utóbbi két évtizedben fokozatosan tevıdik át a hangsúly a struktúrapolitikai célkitőzésekre. A közös költségvetés forrását a tagállamok befizetései képezik. Ez egy közvetlen adó formájában valósult meg, amely kezdetben (a Montánúnió keretében) a szén- és acéltermelés értékének max. 1 %-a, késıbb pedig az összes vámbevétel és az agrár-lefölözések összege volt. A vám és az agrárlefölözések összege az 1970-es évek elején már kevés lett volna a kiadásokra, 1970. tavaszán átalakították a saját forrásokon alapuló finanszírozást és az elıbbi kettı fenntartásával, harmadik forrásként az általános forgalmi adó (VAT) 1 %-át is be kellett fizetni a tagországoknak. 1984-ben a VAT befizetési plafonját 1,4 %-ra emelték. 1988-tól a közös költségvetés bevételeinek növelése érdekében (a kiadások fedezetének biztosítására) a befizetés egy negyedik elemmel bıvült, ez az ún. GDP-faktor, amely úgy egészítette ki a másik három forrást, hogy egyben maximalizálta a teljes befizetés (hozzájárulás) mértékét a GNP 1,2 %-ában. 1993-tól a felsı határértéket a GNP 1,27 %-ára növelték. A közös költségvetés bevételeinek növekedése a gazdaság növekedésének a függvényévé vált.
  • 26. A közös költségvetés bevételi struktúrája (százalékban) Év Vámtételek Agrár- VAT Negyedik hozzájárulás forrás 1971 25,4 31,2 43,4 * - 1980 36,8 12,5 41,7 - 1987 25,0 8,6 66,4 - 1996 15,5 2,7 48,9 32,9 * A VAT bevételek mellett egyéb tételeket is tartalmaz. A kiegészítı forrás már az 1990-es évek közepére jelentıssé vált, mára pedig ez a legnagyobb arány. (Többször felvetıdött a források tagolásának megszüntetése, de erre eddig nem került sor). A közösségi költségvetés alapelvei: az oszthatatlanság, amely azt jelenti, hogy bizonyos tevékenységeket nem lehet vagy nem célszerő szétosztani a tagországok között, így azokat közösségi szinten kell megoldani és finanszírozni. a szubszidiaritás elve szerint a funkciókat a megfelelı szintre kell delegálni, illetve arra a legalacsonyabb szintre, amihez képest a magasabb szinten történı gyakorlásból nem származik elıny. az externalitás, amely azt feltételezi, hogy a tevékenységekkel kapcsolatos költségek és hasznok egy része a partner országokban is megjelenik, ez ellentételezést és ellenırzést kíván meg. a kohéziós kritérium szerint a közösség minden polgára számára biztosítani kell a jólét, a szolgáltatások és a fejlıdés minimumát, vagyis mérsékelni kell a különbségeket. Ez csak a gazdagabb országokból (az erıs gazdaságokból) a szegényebb országokba (a gyengébb gazdaságokba) áramló jövedelemtranszferekkel lehetséges. a társfinaszírozás elve szerint a közös költségvetésbıl támogatott programokban a finanszírozás meghatározott hányadát a kedvezményezetteknek kell vállalni.
  • 27. A Római Szerzıdés értelmében a közös költségvetés nem lehet deficites, a bevételeket és a kiadásokat egyensúlyban kell tartani. A bevételek alakulásában (a GNP-hez kötéssel) bizonyos automatizmus érvényesül, ez jellemzi a kiadások nagyobb hányadát is, fıként az agrárfinanszírozásban. Az Unió költségvetésében is rendkívül fontos a kiszámíthatóság. 1992-ig ötéves tervek készültek, ezen belül éves lebontással. 1993-tól áttértek a hétéves tervezésre. A tervek elfogadása a tervidıszakot megelızıen két évvel történik. Pl. 2003-ban már megvitatták a 2007-2013. között idıszakra kidolgozott tervet és dolgoznak annak véglegesítésén. A közös költségvetés mind a bevételi, mind a kiadási oldalon számos vita forrása volt az elmúlt évtizedekben. Ezek hatása érezhetı a költségvetési reformokon, a haszonélvezık (nettó támogatott országok) és a teherviselık (nettó befizetık) átrendezıdésében. A kibıvítést is tartalmazó AGENDA 2000-ben állást foglaltak abban, hogy a befizetés felsı határát továbbra sem emelik. Az AGENDA 2000 pénzügyi elıirányzatának értékelése Feladatok és alapelvek A pénzügyi elıirányzatnak három fı feladatot kell ellátnia: Elég hosszú idıszakra vonatkozzon Lehetıség legyen a kibıvítés elıtt a csatlakozásra várók támogatásának kidolgozására, a csatlakozást követı átmeneti intézkedések finanszírozására és a közösségi politika változásaira. Képes legyen az alapvetı követelmények finanszírozására A közös agrárpolitika felhasználhatóbbá tétele a kiadásokat növeli, ezeknek bizonyos szintet nem szabad meghaladnia és stabilizálni kell a mezıgazdasági kiadásokat.
  • 28. A jelenlegi tagországokban koncentráltabb támogatással a kohézió erısítése. Bizonyos prioritások (pl. belsı politikák, modernizált igazgatás finanszírozása, humanitárius segélynyújtás) pénzügyi vonatkozásainak beillesztése. A kibıvítési elképzelések finanszírozása. Biztosítsa a közpénzekkel történı megalapozott gazdálkodást Mind a tagországokban, mind a közösségi költségvetésben a gazdálkodást szigorítani kell, ez biztosítja a konszolidált fejlıdés megvalósítását. A közösségi költségvetés határértékét (a GNP 1,27 %-a) nem emelik. A kibıvítés költségeit, ezen belül kell megoldani, ezért az 1999. évi költségvetést jóval a felsı határérték alatt kell elfogadni. A kibıvítés elsı körének 2002-2003-ig ne legyenek költségvetési kihatása, ehhez átmeneti intézkedések szükségesek, fıleg a közös agrárpolitikában. A Strukturális alapokból az új tagállamok támogatása csak fokozatosan növekedhet. A pénzügyi tervezésnél az alábbi feltételekkel éltek: 1999-ig a folyó finanszírozás az 1997. májusi gazdasági prognózis szerint alakul. A reál GNP 1998 után az EU jelenlegi tagállamai átlagában évi 2,5 %-kal, a csatlakozásra várók csoportjában év 4 %-kal nı. A deflált GNP ECU-ben kifejezve év 2 %-kal nı 1998 után. A közép- és kelet-európai országok ötös csoportjában (ide tartozik Magyarország) és Ciprusnál 2002-es egyesülés figyelembe vételével.
  • 29. A pénzügyi keret a kiadásokat négy fı csoportba sorolja, ezen belül hat kiadási kategóriát különít el. Mezıgazdasági kiadások 1. A piaci intervenció és az exporttámogatás 2. A közvetlen kompenzációs támogatás 3. Az ún. kísérı intézkedések (környezet és tájvédelem, erısítés korengedményes nyugdíjazás, új vidékfejlesztési intézkedések és a halászat) kiadásai. A csatlakozó országokkal kapcsolatos mezıgazdasági kiadások három területre koncentrálódnak: 1. Csatlakozás elıtti támogatás, amelynek célja a mezıgazdasági termelés és kereskedelem modernizációja, 2. Piacszervezési intézkedések a csatlakozást követıen a bıvítési kör egészére, 3. Kísérı intézkedésekre (elsısorban harmonizációs célokra). Strukturális kiadások Egyéb kiadási kategóriák és tartalékok Az egyéb kategóriába az egyes belsı politikák (foglalkoztatás, kutatás-fejlesztés, oktatás, környezetbarát technológiák bevezetése, kis- és középvállalkozások támogatása stb.), a külsı intézkedések és az igazgatási kiadások tartoznak. A mezıgazdaság, elsısorban egyes belsı politikai intézkedéseknél érintett, illetve támogatható ezen a címen, megfelelı programok esetén. A 2000-2006. évekre vonatkozó tervet a csatlakozási döntést követıen módosították, de ez összességében jelentısen nem változtatta meg a újonnan csatlakozók számára rendelkezésre álló támogatásokat.

×