• Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
339
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
2
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. Szökőár
    • 2004. DECEMBER
    • 2004. december 23-án az ausztrál partoktól mintegy 500 km-re délkeletre hatalmas, 8,1 magnitúdójú földrengés rázta meg a Macquarie-szigetek környékét. Joggal gondolhattuk, hogy ez „2004 földrengése, hiszen ilyen méretű földrengés átlagosan évente, ha egyszer előfordul. Három nappal később azonban Észak-Szumátra nyugati partjai mentén újabb, 9,0 magnitúdójú földrengés pattant ki. Ez már a világon ismert legnagyobb földrengések közé tartozik, amire utoljára 40 éve volt példa Alaszkában.
    • Az igazi katasztrófát azonban nem is közvetlenül a földrengés, hanem az azt követő szökőár okozta. A szökőár sok áldozatot követelt és óriási károkat okozott Srí Lankán, Indiában, Thaiföldön, Szomáliában, Mianmarban, Malajziában, a Maldív-szigeteken…
  • 2. l
  • 3. A CUNAMI A cunami kifejezés szó szerinti jelentése „kikötő hullámot” jelent (japán). A cunami rendkívül nagy hullámhosszúságú és periódusidejű hullám , amely akkor alakul ki, amikor a tenger vízszintje valamilyen impulzusszerű erő hatására elmozdul . A jelenséget elsősorban földrengések okozzák, de tenger alatti földcsuszamlások, vulkánkitörések vagy nagyobb meteoritbecsapódások is kelthetnek szökőár-hullámokat. A magyar szökőár szó nagyon kifejező, hiszen a több tízperces vagy akár órás periódusidőt a parti észlelő inkább árvízként éli meg, mint egyszerű hullámként. A szökőár hullámainak fizikai jellemzői alapjaiban különböznek a hétköznapi, általában szél keltette hullámokéitól. A különbség abból adódik, hogy míg a szél keltette hullámzás felületi hullámokat jelent, vagyis csak néhány, vagy néhány tíz m mélységig mozog a víz, addig a cunami keletkezése során a teljes, több kilométer vastag víztömeg megmozdul (térbeli hullám) .
  • 4. Bár a cunami amplitúdója a nyílt tengeren általában csak deciméter nagyságrendű, a periódusideje és a hullámhossza rendkívül nagy. Míg a szél keltette hullámok 5-20 másodperc periódusidejűek és 100-200 m hullámhosszúak, addig a cunami periódusideje 10-120 perc , a hullámhossza pedig meghaladhatja az 500 km-t . Ennek következménye az, hogy a hajók a nyílt óceánon észre sem veszik a cunamit, mert számukra ez csak néhány dm vízszintingadozást jelent 0,5-1 óra alatt. Mivel a vízmélység és a cunami hullámhosszának aránya kicsi, viselkedése hasonló a sekély vizek hullámaiéhoz, azaz a sebessége arányos a vízmélységével . A hullámok csillapodása a hullámhosszal fordítottan arányos, ezért a cunami képes több ezer kilométer távolságra is eljutni egészen csekély energiaveszteséggel. A nyílt óceánon – 6000 m-es vízmélységet feltételezve – a a hullám terjedési sebessége az utasszállító repülőgép sebességével összemérhető érték, 874 km/h . Ekkor az amplitúdó mindössze néhány dm , amely csak a legkorszerűbb űrgeodéziai módszerrel figyelhető meg.
  • 5. A partközeli sekélyebb vízhez érve a cunami fizikai jellemzői azonban nagyon megváltoznak: 50 m-es vízmélységnél a hullám sebessége már csak 80 km/h lesz , s mivel az összes energia állandó, a hullám amplitúúdója jelentősen megnövekszik. A hullám végül a partot szökőárként éri el, melynek magassága különleges esetekben több tíz méternyi is lehet.
  • 6.
    • A hullám periódus hossza T egy teljes hullámhossz megtételéhez szükséges idõ. A frekvencia ennek reciproka, 1/T. A  w  körfrekvencia. A hullámterjedési egyenlet:
    •                                                             y = A sin (w t - k x)
    • ahol A az amplitudó, t az idõ, k a hullámszám, azaz 2p/l.
    • A hullámok terjedési sebessége változó, nagyobb sûrûségû közegben nagyobb hullámterjedési sebességek alakulnak ki. A különbözõ sûrüségü anyagok határfelületén a szeizmikus hullámok is megtörnek, azaz terjedési irányuk a sebességkülönbségek arányának megfelelõ mértékben megváltozik
  • 7. Internetes animáció: http:// www.acoustics.salford.ac.uk / feschools / waves /wavetypes2.htm
    • A Longitudinális hullám esetén a hullám terjedési iránya megegyezik a rezgésiránnyal, sűrűsödési és ritkulási helyek követik egymást. Jó példa erre a közlekedési lámpa zöld jelzésére, lomhán, egyenként meglóduló autók mozgása.
    • A hullámmozgást végző részecskék mozgását a szomszédságukban levő részecskék által kifejtett erő okozza. A részecskék a mozgás során csak rezgésbe jönnek, egyensúlyi helyüket nem változtatják meg.
    • A hullám terjedéséhez idő szükséges, a hullámkeltés helyétől távol levő részecskék csak bizonyos idő elteltével jönnek rezgésbe, a hullámmozgásokra jellemző a terjedési sebesség. A longitudinális hullám egy adott közegben gyorsabban terjed, mint a transzverzális hullám.
    • Longitudinális hullám mindenféle halmazállapotú közegben létrejöhet (transzverzális hullám csak szilárd testekben). Longitudinális hullám nem terjedhet közeg nélkül. A longitudinális hullámoknál sűrűsödések és ritkulások váltják egymást (transzverzális hullámoknál hullámhegyek és hullámvölgyek). A longitudinális hullámok nem polarizálhatók.
  • 8. Internetes animáció megtekintéséhez : http:// www.acoustics.salford.ac.uk / feschools / waves / wavetypes.htm
    • A transzverzális hullám olyan hullám, ami a haladási irányára merőlegesen kelt rezgéseket a közegben, amiben terjed. Ezzel szemben a longitudinális hullám a haladási irányban kelt rezgéseket.
    • A rezgő húr transzverzális hullám, ahogy a víz felszínén látható hullámok is. A fény sok különböző transzverzális elektromágneses hullámból tevődik össze. Ha az összetevők rezgésének iránya megegyezik, polarizációról beszélünk. Transzverzális a földrengéseket okozó szeizmikus hullámok egyik típusa, az S-hullám is.
    • Folyadékok belsejében nincsenek transzverzális hullámok; onnan tudjuk, hogy a Föld magja folyékony, hogy a transzverzális hullámok nem hatolnak át rajta.
    • A matematikában a transzverzális hullámoknak rotációja van, és a vektoriális hullámegyenlettel írhatók le, szemben a longitudinális hullámokkal, amiknek divergenciája van, és a skaláris hullámegyenlettel írhatóak l