Your SlideShare is downloading. ×
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Előtérben a háttér
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

Előtérben a háttér

171

Published on

Sipos Júlia prezentációja a Tudomány Napján az AVF-en, 2012. november 9-én

Sipos Júlia prezentációja a Tudomány Napján az AVF-en, 2012. november 9-én

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
171
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. ELŐTÉRBEN A HÁTTÉR ÚJSÁGÍRÓ PERCEPCIÓK MAGYARORSZÁGRÓL AZ EU TAGORSZÁGOKBÓL 2012. 11.08.ÁVF Szabó Júlia doktorandusz, ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola Interdiszciplináris program
  • 2. Egy háttérakció, ami előtérbe kerül1951 óta rendezik meg a Berlini Nemzetközi Filmfesztivált.2011-ben a Berlinálén induló (és végül Ezüst Medvével díjazott)magyar film, Fliegauf Bence Csak a szél című alkotásánaksajtótájékoztatóján a székeken elhelyezett 3 oldalas kormányzatiháttéranyagot a német újságírók értetlenkedve fogadták.• Milyen szakmai háttérmechanizmusok működnek a Budapesten dolgozó EU tagországi újságírók, tudósítók munkájában?• Milyen „nem látható” kommunikációs üzenetek befolyásolják a Magyarországról megszülető cikkeket, tudósításokat?• Milyen az ebből születő Magyarország percepció a nemzetközi sajtóban?
  • 3. A professziók és az ő kultúrájukAz újságírás szakmai kultúrája egy olyan szakmai kultúra, – a maga összes látható és nem látható elemével, ami kontextusként működik – ennek nem ismerete vagy ignorálása: interkulturális inkompetencia! Megnemértés (berlini percepció – diktatúra, propaganda- eszközökkel)
  • 4. A tudósító, mint olyan…. Őrültek kis csoportja, de van benne rendszer „ Amikor azt látod,hogy épeszű emberek százezrei igyekeznek elmenekülni valahonnan, ugyanakkor őrültek kis csoportja éppen ellenkezőleg, bejutni próbál oda, akkor biztos lehetsz benne: az utóbbiak újságírók” (Rosemblum, Mort 1993.New York)• „ Van itt valaki, akit megerőszakoltak és beszél angolul?” (Edward Behr, 1982) Belga Kongóban kitört polgárháború idején egy brit TV riporter tette fel, menekülő európai asszonyok egy csoportjának
  • 5. Az „ellenséges” külföldi sajtó…avagy rólunk írták Módszertan• HIPA segítségével írásban megkeresés• írott sajtó elemzése• szóbeli kérdezés – nemcsak nyugati EU tagországi tudósító – több kormányzati ciklus tapasztalataival• Lovas cikk a Magyar Nemzetben (Hamis adatokat közölt az AFP, 2012.okt.25.szám)• „Rólunk írták” Heti Válasz összeállítás
  • 6. A 2010-es médiatörvény egyik hatása• „Ténykérdés végül, hogy a médiatörvény viszont megszületett, ami viszont (szakmabéliekről lévén szó) azonnal magára vonta a nemzetközi sajtó figyelmét, ráadásul e sajtónak nem kis része kezdettől fogva eleve bizonyos fenntartással, ha ugyan nem egyenesen előítélettel követte amúgy is a magyarországi történéseket. Mindez ugyanakkor azt is jelentette, hogy még Brüsszelben is mindazok számára, akinek életét a brüsszeli elnökségi erőfeszítések „eladása” kellett volna, kitöltse, az első hetekben proaktív tájékoztatás helyett maga is a médiatörvényt magyarázásával, az ügy (voltaképpen egy magyarországi belpolitikai történés, nem pedig egy elnökségi kérdés) kezelésével töltötte ideje nem kis részét.” (Fóris György ,a Bruxinfo Európai Elemző Iroda igazgatója AZ ELSŐ MAGYAR EU-ELNÖKSÉG NEMZETKÖZI MEGÍTÉLÉSÉRŐL)
  • 7. Hazai percepció a külföldi sajtóról kérdések Adam LeBorhoz….1. A külföldi sajtó rendkívül kritikus Magyarországgal szemben. Az embernek az a benyomása, hogy – miként az ön vitapartnere, Schöpflin György fogalmaz – bármit le lehet írni rólunk. Nem gondolja, hogy a kollégái gyakran erősen túloznak?2. Amióta csak az Orbán-kormány megalakult, azzal a gonddal küzd, hogy a nyugati sajtóban nem tudja megértetni döntéseinek motivációit és hátterét. Ön szerint mi ennek az oka? A média miért nem mutat érdeklődést a magyar kormány szempontjai iránt?3. Munkája során honnan tájékozódik, és kiket tekint megbízható forrásnak? Kiválasztásuk során törekszik a kiegyensúlyozottságra, vagy főként ellenzéki véleményekre hagyatkozik? „Ha Mr. Orbán eljönne közénk” Heti Válasz A kőszegi Tranzit - Fesztivál a határon című rendezvényen Schöpflin György európai parlamenti képviselő hazánk külföldi sajtójáról vitázott Adam LeBor újságíróval. A The Economist magyarországi tudósítója - az Orbán-kormány egyik nagy kritikusa. Az interjú eredetileg a Heti Válasz szerkesztői és újságíró-növendékei általközösen készített Feszti Válaszban (a kőszegi Tranzit tábori lapjában) jelent meg.
  • 8. A tapasztalatok…1. Közlő (nem Nyugat -európai EU tag)Információhoz jutás• írja le a kérdéseket, mert egy felettesnek „jóvá kell hagynia”• 2 hét múlva jön a válasz• az adott személy nem kíván nyilatkozni• nem tud válaszolni (inkompetens)• lemondják a sajtótájékoztatót• sok az írott közlemény
  • 9. Tapasztalatok/22. KözlőInformációhoz jutás• a sajtótájékoztatók szigorúan vezéreltek, gyakran csak 2 kérdés, egy magyar - gyakran a Magyar Nemzet tudósítója -, és csak egyetlen külföldi• Orbán nem jön el hozzájuk (HIPA, Martonyi volt) ld. Adam Le Bor „A miniszterelnöknek érvényes meghívása van a magyarországi Nemzetközi Sajtó Egyesületbe, ennek azonban két év után sem tett eleget.”)• hostilis légkört érzékel
  • 10. Tapasztalatok/33. Közlő (több kormányon átívelő munkatárs)Információhoz jutás• a Gyurcsány kormány óta törekvés volt a nyitásra, külügy, pénzügy, gazdasági kormányzat - rendszeresíteni a kommunikációs folyamatokat• a jelenlegi Orbán kormány alatt óvatosabbak, amióta látható, hogy a piacok azonnal reagálnak• a kormány honlapról, a külügy rendszeres emailjeiből, a minisztériumok hetente kétszer angolul és magyarul küldenek emaileket.• meglepődnek, ha elmegy olyan sajtótájékoztatóra, ami nem „nemzetközi”• felesleges titkolózás (pl. kínai küldöttség programja)
  • 11. Tapasztalatok/4 folytatás…• egy témáról 6-7 embert kell megkeresni, mielőtt választ kap• mindent írásban kérnek• van, hogy egy eseménynél az előző nap értesítik• sokkal zártabbak, óvatosabbak, bizalmatlanság érezhető• „ügyesebbek” voltak az előző kormányok, lehetne „ügyesebben” kezelni• a „vissza a múltba” szemlélettel nem tud mit kezdeni• Internetről, blogokból, websiteokról tájékozódik
  • 12. A „szakma szabályai szerint”Adam LeBor „Nem beszélhetek „a média” nevében, sőt ez a kifejezés túlságosan általános ahhoz, hogy használható legyen. Az újságírók körében különbséget kell tennünk a huzamos ideig itt tevékenykedő, illetve az egyes alkalmakra kiküldött tudósítók között. Itt működő kollégáim, például az Associated Press, a Reuters, a Bloomberg, a BBC vagy a Financial Times munkatársai nem hagyják figyelmen kívül a kormány álláspontját. Én sem. Sőt nagy erőfeszítéseket teszünk azért, hogy tudósításainkban megjelenjen a kormányzati nézőpont is…”
  • 13. Professzionális szakmai kultúra„Munkája során honnan tájékozódik, és kiket tekint megbízhatóforrásnak? Kiválasztásuk során törekszik a kiegyensúlyozottságra,vagy főként ellenzéki véleményekre hagyatkozik?Elnézést, de a kérdés utóbbi részét butaságnak tartom.Természetesen nem hagyatkozom főkéntellenzéki forrásokra. Sőt valójában az ellenzék jelenlegnem is annyira érdekes. Vannak forrásaim a kormányban, a Fideszben,diplomaták körében, konzultálok más tudósítókkal, valamint civilszervezetek és think-tankek képviselőivel. Különösen érdekelnek azönálló gondolkodású, jobbközép irányultságú blogok és szerzők.” Adam LeBor interjú részlet, Heti Válasz, Ha Mr. Orbán eljönne közénk Móder Katalin Utolsó módosítás: 2012.10.30. - 19:46 Létrehozás: 2012.09.03.
  • 14. Médiarendszerek Daniel C. Hallin-P. Mancini ( AKTI-Gondolat/2008.) Mediterrán vagy polarizált pluralista Észak-/közép-európai vagy Észak-atlanti vagy liberális modell modell demokratikus korporatista modell Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Finnország, Németország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Olaszország, Portugália, Hollandia, Norvégia, Svédország, Kanada, Írország lapkiadás Spanyolország Svájc külső pluralizmus, különösen a magas politikai párhuzamosság; semleges kereskedelmi sajtó; nemzeti sajtóban; külső pluralizmus, információ-központú újságírás;Politikai történelmileg erős kommentár-központú újságírás; belső pluralizmus (Nagy- pártnyomás; eltolódás apárhuzamos a közmédia irányításának semleges kereskedelmi Britanniában külső); aság parlamentáris vagy kormányzati közmédia irányí-tásának újságírás felé; a közmédiában modellje — a közmédiát professzionális modellje — részt vevő politika, jelentős befolyásoló politikai modell formálisan autonóm rendszer autonómia mellett a professzionalizáció professzionalizáció magas a professzionalizációProfesszio- magas szintje; szintje; nem alacsonyabb szintje;nalizáció intézményesített intézményesített instrumentalizáció ön-szabályozás önszabályozás erős állami beavatkozás; sajtótámogatásokAz állam Franciaországban és erős állami beavatkozás, de a sajtó piacorientált (kivéve az erős szabadságának védelmével;szerepe a Olasz-országban; a cenzúra sajtótámogatás, különösen közszolgálati módját Nagy-Britanniában időszakai; „a szabályok durva és Írországban)médiában Skan­dináviában; erős közszolgálati média leépítése” (kivéve Franciaországban)
  • 15. A három modell: a politikai rendszer jellemzői Észak-/közép-európai vagy Észak-atlanti vagy liberális Mediterrán vagy polarizált pluralista modell demokratikus korporatista modell modell Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Németország, Hollandia, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország Kanada, Írország Svédország, SvájcPolitikatörténet; a kései demokratizálódás; korai demokratizálódás; mérsékelt és korai demokratizálódás;konfliktusok és a pluralizmus (kivéve: Németországbankonszenzus mintái polarizált pluralizmus Ausztriában 1945 előtt) mérsékelt pluralizmus az állam és a pártok erőteljes részvétele a gazdaságban; az Erős állam; az állam liberalizmus, gyengébbAz állam autoritarizmus időszakai, jelentős részvétele a jóléti állam. főként azszerepe erős jóléti állam gazdaságban Egyesült Államokban Franciaországban, Olaszországban
  • 16. Komparativitás• A médiapiacok szerkezete• A politikai párhuzamosság mértéke és fajtája Az újságírói professzionalitás fejlettsége• Az állami beavatkozás mértéke a médiarendszerbe Az újságírószakma kulcselemei• az újságírás a közbizalom letéteményese• a szakmai gyakorlat közös normái• az újságíró autonómiája
  • 17. Nyilvános közlés = politikai harc?„A jelen politikacsinálóinak evidencia, hogy aharc az ellenféllel egyszersmind kommunikációsmanőver is (és megfordítva: mindenkommunikáció, nyilvános közlés a politikai harcegy-egy hadmozdulata” (Stratégiai homály, Hammer Ferenc médiakutató, Magyar Narancs, 2012. október 18.)
  • 18. Ellenséges hang vagy más modell?1. Az itt dolgozó tudósítók az Észak-atlanti modellben szocializálódott szakemberek, a professzionalitás magas színvonalával.2. Ebbe az irányba mozdult el a hazai média is a rendszerváltás óta, folyamatosan és lépésenként.Ennek a szabályait és kultúráját nem ismerni ésignorálni: interkulturális inkompetencia
  • 19. Az a bizonyos háttér…Egy professzió kultúrájának is vannak• látható• és nem látható elemei Egy filmművészeti siker sajtótájékoztatóján nem „comme il faut” dolog kormányzati háttéranyagot hagyni a széken. Ennek az üzenete adott esetben egészen más, mint az azt elhelyező szándéka volt.
  • 20. Kompország?„Magyarországon a rendszerváltással , majd az EU-hozcsatlakozással egy hosszú• tanulási,• egyben társadalmi-kulturális alkalmazkodási folyamat vette kezdetét.” (Terestyéni Tamás: Kompország a Nyugat iskolájában, Gondolat kiadó, 2011.)Szabadságelvű vagy központi vezérlésű szerveződési elv?Átmenetek, az alrendszerek különböző koordinációs módokat valósítanak megA nyilvánosság alrendszerében is van átmenet: újmédia, internetes tartalmak
  • 21. Mindegy?Akik szerint igen…mert úgyis azt írják…..és akik szerint nem.Ez utóbbiak közé tartozom. Köszönöm a figyelmüket!

×