Idegenforgalom földrajza - 1. gyakorlat

IDEGENFORGALOM FÖLDRAJZA Utazásszervezési ismeretek

Idegenforgalom földrajza

1. Gyakorlat

1. Utazásszervezés fogalma

• Olyan tevékenység, amely különböző időben és helyen nyújtott turisztikai vagy turisztikai
jellegű szolgáltatásokból egységes turisztikai csomagot hoz létre, melyet az utazásszervező
önálló termékként értékesít és felelősséget vállal azért, hogy a szolgáltatásokat ott, akkor és
olyan minőségi színvonalon nyújtják, ahogyan az meghirdetésre került.

• Az összeállított termék piacképességének eleme: a bizalom  mivel a fogyasztó (turista)
olyan terméket vásárol, amit előzetesen nem tud kipróbálni, megszemlélni, megkóstolni
(csak ígéretek állnak rendelkezésére)

• (213/1996(XII.23.) Kormányrendelet  jogi szabályozás

2. Ki az utazásszervező?

• Saját szervezésű, vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről-belföldre,
illetőleg belföldről-külföldre, utazási szerződés alapján, közvetlenül, vagy közvetítő útján
értékesít, utazási szerződést saját nevében köt

• Külföldi utazásszervező Magyarországra történő utazásait belföldön szervezi

• Külföldi utazásszervező által szervezett utazásokat Magyarországon értékesít, vagy abban
közreműködik

• Külföldről-külföldre történő utazásokat szervez

• Külföldi szálláshelyet belföldön értékesít, ideértve a külföldre szervezett tanfolyamokat is

3. Utazásszervezés története

Utazásszervezés és turizmus fejlődéstörténete nem teljesen azonos!

• Az utazás fellendülése a közlekedési feltételek javulásához kapcsolódott (makadám utak
megjelenése – 1816-tól javítják az útviszonyokat)  igazi áttörés a gőzmozdony és vasút
megjelenése

• Polgárosodás fejlődése: új vevőkör – polgári réteg megjelenése az arisztokrácia mellett
(elsősorban Angliában)

• Első nagy turisztikai divat: Gyógyfürdők (Bath angliai fürdőhely), tengervíz és tengerparti
levegő kultuszának kialakulása (Brighton – Anglia)

Ez a XIX.századi időszak, mikortól az utazásszervezés mai fogalmait használjuk. Még korábbi
időkben mégis, mik voltak az okok az utazásra:

1.gyakorlat 2012.09.20. 1.oldal


Ókor, Egyiptom

• Régészeti emlékeink vannak, társadalmi rétegződés volt a jellemző, meghatározza, ki utazik

• Közlekedésben nagy előrelépés, hogy a csónakokra vitorlát szerelnek, majd később felfedezik
a kereket

Görögök

• Vallási, sport, és kulturális (színházi előadások) célból utaztak, vendégbarátsággal fogadták a
vendégeket

• Szükségessé vált az utazás megszervezése, ezért ez az időszak az utazás-és
rendezvényszervezés fontos időszakának tekinthető

• Felfedezik a víz gyógyító erejét (Hipokratesz, a gyógyturizmus gyökere)

• Volt, aki ajánlással ment vendégségbe, ő egy cserépdarabot kapott, ami a vízum kezdetleges
formája is

• olimpiai játékok idejére béke:lehet utazni

Róma

• Hatalmas útrendszereket, postajáratokat építettek ki, melyeken civil emberek is utazhattak,
de magáncélra is használták

• Élményszerzés céljából utaztak, megnő az igény a tengerparti üdülésre

Korai középkor

• A katolikus egyház veszi át a vezető szerepet

• Aszketikus életmód, befele fordulás a jellemző

• Kötöttek voltak az emberek, nem utazhattak szabadon, dolgozniuk kellett, csak a
zarándokutak voltak biztosítottak (hivatásturizmus kialakulása)

• Ekkor használják először a „holiday” szót, ami eredetileg szent napot jelentett (sötét
koraközépkorban jelenik meg)

• A szent föld, Jeruzsálem a legtöbb valláshoz köthető volt

• Másik kedvelt zarándokhely a Santiago de Compostella

• Szerencsejátékok, kegytárgyak, ajándéktárgyak árusítása is ekkor jelenik meg

Késő középkor

• A XIII. században komolyabb vásárok alakulnak ki, fellendül a Földközi-tengeri hajózás



• Már ekkor fontos szükségletté vált a biztonság (kalóztámadások miatt)

• A turizmus a béke iparága

• Visszaesik a fürdőkultúra, megjelenik a kolostorokban a fűvel-fával való gyógyítás

• Egyetemi hallgatók bejárták egymás intézményeit  Pécs is része volt (Magyarország első
felsőoktatási intézménye)

•

Újkor hajnala – Nagy földrajzi felfedezések

• 1492-ben Kolumbusz eljut Amerikába

• 1498-ban Vasco de Gama Indiába

• Megjelenik a kocsi, amelyet Kocs községben találnak fel (széles tömegeket vonzott)

• Megjelenik a diszkrecionális, szabadon felhasználható jövedelem, több lesz az emberek
szabadideje

• XVII. Században: fiatal angol nemesek – tanulmányi körutak Európa-szerte (később a polgári
körökből is kikerülnek „turisták”) – később a polgárok is

• „Grand Tour” – „Gentleman neveltetéshez” hozzátartozott: 3 éves körutazás Franciaország,
Olaszország, Németország

• XIX. századra lerövidül a Grand Tour ideje (pár hónap, motiváció-váltás:szórakozás,
kikapcsolódás)

• Grand Tour hosszútávú hatásai: a meglátogatott városok (Párizs, Velence, Róma, Firenze,
Avignon) turisztikai vonzereje növekszik, nem csak a történelmi hátterüknek köszönhetően.
Turisztikai célpont jellegüket a Grand Tour alapozza meg.

• A Grand Tour résztvevői a XIX.századig külön szolgáltatásokat nem élveztek, ugyanazt
használhatták amiket a kereskedők, zarándokok.

• Az utazási szolgáltatások a postakocsi-közlekedésre és a postaállomások rendszerére épült;
ezt később a családi szállodák, fogadók megjelenése lendítette fel

• Az új korszakot a gőzgép (1778) feltalálása indítja el  gőzhajó (1807)  gőzmozdony (1817)
 első vasútvonal Darlington-Stockton között (1825)

• Célközönség: kereskedelmi utazók

• Következtek a kirándulók célcsoportjai  kedvezmények és különjáratok indítása (első
charter járatok)

• Utazásszervezés kezdete 1814-ben THOMAS COOK-hoz kötődik  kirándulást szervez a cége
alkalmazottainak (feltalálja az utazásszervezést)



• Ő az első idegenvezető is, mert elkísérte az utazókat (570 főt)

• Később még több különvonat szervezése  azokat már kereskedelmi alapon  a
meglátogatott helyekről útikönyveket jelentet meg  bevezeti a szállodai szobafoglalásra
jogosító voucher-t (utazási csekk elődjét)

• 1851-es Londoni Világkiállításra a kontinensről érkező látogatók utazásait is nagyrészt ő intézi

• 1855-től külföldre is utaztat  első all-inclusive út a Párizsi Világkiállításra

• Thomas Cook nevéhez kötődik: ki- és beutaztatást, csoportos társas utat (csomagtúrát),
voucher-t, első hajóutat USA-ba brit turistáknak (1866).

• Első utazásszervező (tour operator), aki saját kockázatára, előre, nagyban és így olcsóbban
vásárolta meg azokat a szolgáltatásokat, amelyeket csomagban (package) eladott a
turistáknak.

XIX. századi párizsi utazás plakátja londoni célközönség számára

• Az utazás biztonságát és vállalhatóságát a pénzügyi vállalkozások fejlődése is kísérte:

• 1850-ben megalapítják az American Express-t (elsősorban pénzügyi szolgáltatások)

• 1891-ben bevezetik a klasszikus utazási csekket



• A cég a legnagyobb utazási vállalkozásává növi ki magát

• 1995-ben a Thomas Cook cég utazási részlegét is az American Express veszi meg

• I. világháború megtöri a a turizmus fejlődését, legtöbb helyen bevezetik az útlevelet

• Vasút virágkora 1830-1930-ig tart, fokozatosan átveszi a szerepét az autó  két új formát
tesz népszerűvé :

• RV (recreation vechicle): üdülési járművek  lakókocsik, lakóautók (amerikai találmányok)

• Rent a car (gépkocsi kölcsönzés): sajátosan repülőtéri szolgáltatás fly and drive package –
repülj és vezess csomag, ahol repülőjeggyel együtt adják a gépkocsi kölcsönzést is

• A hajót pedig a repülőgép kezdi kiszorítani 1958-tól az interkontinentális forgalomból

• A charter (nem menetrendszerinti) járatok és a csomagtúrák elterjedése a mai
tömegturizmus fő mozgatóereje volt.

XIX. Század

• Egyre több ügynökség létesül utazásszervezés céljából

• Ekkor épülnek ki a pályaudvar melletti szállodák

• A robbanómotor feltalálásával megszületik az autó, amely szabadságot adott annak a
kiváltságos rétegnek, akik megengedhették maguknak

• A városok helyett a természet szépségeit keresték fel, ekkor alakul ki a síelés is

• A szegényebbek kerékpárral közlekedtek

• 1890-ben megjelenik a fényképezőgép, az emberek meg tudták örökíteni élményeiket

XX. Század

• A világítás, villany fontos szerepet tölt be

• Megjelenik az autóbusz, ami később népszerűvé válik

• A Wright fivérek jóvoltából megjelenik a repülőgép

• Divattá válik a luxushajón történő utazás

• Az 1920-as évekre a fellendülés a jellemző, a tömegturizmus a vasútra korlátozódik

• 1958-ban elkészül az első sugárhajtásos repülőgép (Boeing 707), amelyre sok utas fért

• A 60-as években megjelenik a Volkswagen, ami által kiszélesedik az autósturizmus

• Nyugaton erősebb a turizmus, charter járatok szállítják az utasokat a tengerparti szállodákba

• Egyre fontosabbá válik az élményszerzés (kalandturizmus)



Magyarország

• 1902-ben megjelenik az Idegenforgalmi és Utazási Rt. (IBUSZ elődje), foglalkoztak
pénzváltással, csomagküldéssel

• Szomszédos országokba szerveztek utazásokat, és népszerűsítették Magyarországot
képviselők által külföldön

• Thomas Cook mintájára az IBUSZ szervezett filléres vonatokat, mely egyéb szolgáltatást nem
tartalmazott

• 1956-ban létrejön az Expressz Ifjúsági és Diák utazási iroda, amelyen keresztül nemzetközi
eseményekre lehetett eljutni

• A 60-as években már engedélyezett volt a csoportos utazás baráti országokba csere alapján

• 1969-es gazdasági reform után megdől az IBUSZ hegemóniája, egyre több utazási iroda nyílik
(Volán Tourist, Malév Air Tours, Cooptourist, Budapest Tourist, Siotour, Balatontourist)

• Az 1971-es Vadászati Világkiállítás alkalmával egyre több szálláshely nyílik

• 80-as években az emberek két útlevéllel rendelkeztek

• A pirossal a baráti országokba tudtak eljutni, a kékhez nehéz volt hozzájutni

• 1989-ben a rendszerváltás után mindenkinek egységes kék, világi útlevele volt

• 1996-ban megszületik két kormányrendelet (213/96 (XII.23)  utazásszervező tevékenysége,
és 214/96 (XII.23)  mit tartalmaz az utazási szerződés



FAKULTATÍV ISMERETANYAG (az utazás okainak története):

Az utazás története
Utazás: helyváltoztatás
Mióta beszélünk utazásról?
Nomád életmód nem számít utazásnak.
Az illető elhagyja a lakóhelyét egy időre, majd visszatér oda. Fix lakóhelye van az illetőnek. Attól kezdve
beszélünk utazásról, hogy az emberek letelepedtek.

Turizmus: fontos szerepe van a motivációnak, abból van ami a modern turizmushoz tartozik, van ami nem.
Vallási motiváció – zarándokút
Sok zarándok volt a középkorban. A jelenlegi turisták jelentős része is zarándok. Vannak luxus zarándokutak. De
ezt nem tekintjük igazi motivációnak.
A többségi álláspont szerint kell:
- infrastruktúra
- ipari méretek
- modern motiváció, pl. kíváncsiság, ismeretszerzés vágya
Mikor születik meg a modern turizmus?
Grand Tour: 18. század, Anglia (angol nemesifjak utazási szokása)
Anglia el van zárva egy kicsit, mert sziget. A nemesifjak művelődéséhez hozzátartozott az utazás, 1-2-3 évig is
eltarthatott. Szabályszerű útvonala és időpontja volt. Párizsba, Itáliába (Firenze, Velence, Róma, stb.) Német-
Római Császárságba, Hollandiába mentek. A Grand Tour hozzátartozik az angol polgári művelődéshez.
Tanulmányi út, magánszervezésben történt. 1531-ben indult, ekkor szakadt el Anglia a római egyháztól –
anglikán egyház.
A turizmusnak tömeges jellege van.
Mi kell az utazáshoz?
Történészeti szempontból – megtelepedett életforma, politikai (biztonság) és infrastruktúrális (utak, közlekedési
eszközök) háttér, motiváció.
Már az ókorban is volt turizmus. A Görögök tanulmányutakat tesznek Egyiptomba, a Földközi tengerre.
Rómában a politikai biztonság miatt kellett utazni. Rómaiak tömege utazik pl. Görögországba – onnan a
műveltségük alapja. De tömegek utaznak pl. Egyiptomba, megnézni a piramisokat.
Egyiptom
A legfontosabb desztináció (utazási célpont). Nem szokás különbséget tenni külföldi és belföldi utazás között -
Volt egy lista az ókor 7 csodájáról, amit 10-20 csoda közül választottak ki mindig egy-egy korszakban. Nem
lehetett tudni ki csinálta ezt a listát és azt se, hogy mikor készült. Kb. Kr.e. 3. század során, Szidoni Antipatrosz.
Egyiptomban három ilyen csoda van:
1. GIZEHI PIRAMISOK: három piramisegyüttes egy szfinxel együtt. A három piramis: Kheopsz, Kherphén,
Mükeirinosz sírja. Ez Egyiptom vizuális szinbóluma. Viszonylag jó állapotban maradtak fenn, de régen
be voltak borítva, de ez a borítás már lekopott.
2. MEMNON KOLOSSZUS(OK): s királyok völgyében van, két hatalmas szobor, ülő alak, Amonhotep fáraót
ábrázolják, a monumentalitásukkal tűnnek ki. Régen a turisták beleírták a nevüket a szobrok
talpazatába, amiből a régészek következtetéseket tudnak levonni.
3. Alexandria városában (kikötőváros) van. Nem klasszikus egyiptomi város se ma, se az ókorban.
Görögös/hellenisztikus város a tengerpart közelében. Nagy Sándor alapította, a 330-320as évek után
itt épült a PHAROSZI VILÁGÍTÓTORONY. Az egyik legmagasabb épület volt, útiirány jelző szerepet



töltött be. Alexandria fontos hajózási központ volt, rendszeres hajójáratok indultak pl. Itáliába. De ezek
a hajók gabonaszállító/teherszállító hajók voltak, amiken utazhattak a turisták is. Kozmopolita város
volt (sok nép megfordult ott, pl. egyiptomi, görög, zsidó lakosok), lakói nem igazán éltek békében
egymással. Sok turisztikai látványossága volt a városnak. A világítótorony ma már nincs meg, nem
látható, csak a leírásokból lehet tudni, hogy milyen volt.
Az Alexandriai könyvtár: 300-as 200-as években építették az uralkodók a Bibliotheke-t, ami az ókori görög
nyelvű irodalom legfejlettebb tárháza volt. Ma kb. az 1/10-e van meg.
A Muszeion a múzsák háza volt, egyfajta kutatóközpont. Matematikusok, fizikusok, tudósok éltek és dolgoztak
itt, pl. Euklidesz – mértantudomány. Az alexandriai barokk jelentős stílus volt, semmi köze a későbbi barokkhoz,
bár saját korához képest túldíszítettnek számított. A Petöi sziklatemplom ilyen stílusban épült.
Kanobusz városa, mintha Alexandira elővárosa lett volna. Vigalmi negyed volt, kocsmákkal, bordélyházakkal.
Szentélyturizmus: a zarándoklatok ókori változata. Ünnepek alkalmával szentélyeket látogattak meg.
Herodotosz írt ezekről, leírja milyen körülmények között tevékenykedtek a turisták; szabad ég alatt aludtak,
otthoni kaját ettek.
Nempti: az utazás istene, az utazók védelmezője. Sólyomalakú isten – görög megfelelője Hermész.
4. csoda Babilonban volt, a SZEMIRÁMISZ FÜGGŐKERTJE. Botanikai csoda, szökőkutak rendszerével. A
városfalak is látványosak voltak, s ott volt Bábel tornya is.

Föníciaiak
Ma már nem létező sémi nép, a mai Libanon területén, a Földközi tenger partján. Szidon, Türosz, Büblosz – 3
fontos városállam, élükön istenkirályokkal. Ők voltak az ókori kelet legfontosabb utazói, 2. évezredben
alapították, 1. évezredben volt a fénykor. Nincs föníciai hadsereg/birodalom, de van gyarmatbirodalom.
Kereskedővárosok hálózata, ami megszervezi a Földközi-tenger kereskedelmét. Nem volt politikai, csak
gazdasági háttere. Kr.e. 814-ben Karthago alapítása, a legfontosabb gyarmati telep. A pun birodalom központja
volt. A föníciai írásmód a betűíás, hangjelölő írás. A magánhangzók nem feltétlenül lettek jelölve.
Két nagy zsidóvándorlás volt, mindkettő a Kánaánba (mai Palesztína/Izrael) területére irányult.
1. Ábrahám Ur városából bevándorolt a kánaán területére
2. Mózes Egyiptomból vezeti ki a zsidókat a kánaán területére, ahová a Kr.e. 13. században érkeztek meg.

Hellász
Földrajzi viszonyai tekintve tagolt. Nincs nagy kiterjedésű síkság, központosító tényező, pl. folyó. Cizellált
terület, hegyek völgyek, szigetek, félszigetek. Kis földrajzi egységekből épül fel – kis politikai közösségek
létrejötte, poliszok. A poliszok földrajzi értelemben véve kondicionáltak. Nincs egységes birodalom/ország. Nem
lesz nagybirodalom, csak mint átmeneti, nem stabil jelenség (Nagy Sándor). Az ókori Hellász sokkal nagyobb
területre terjedt ki, mint a mai Görögország. Hozzátartozott Törökország nagy része is, pl. Trója.
Archaikus/ősi korszak: Gyarmatosítás kora - Kr.e. 750-530
Politikai és gazdasági okokból gyarmatosítottak. 750-től elterjedt az adósrabszolgaság, ami elől a démosz
tagjai menekülnek, elhagyják a metropoliszokat (szülőhely) – kiterjed a görögök lakóhelye,
kereskedelmi/mezőgazdasági telepeket hoznak létre, úgynevezett gyarmati kolóniákat. Benépesítik a Földközi-
tenger partvidékét, pl. Itáliát, Hispániát. Nápoly, Tanaisz, Naukratisz, Büzantion görög alapítású város. Itáliában
jön létre a legtöbb görög kolónia. A kereskedelmi kapcsolatok utazást jelentettek a metropoliszok és a kolóniák
között. Kialakult egy kereskedelmi hálózat ahol a mezőgazdasági cikkeket ipari cikkekre cserélték, s ez kiterjedt
az egész eddigi világra. A gyarmatosítás megváltoztatja a politikát is, mert a démosz meggazdagszik s követeli
a politikai hatalmat – görög demokrácia.
Kik és hova utaztak?
Elsősorban görögök utaztak, de nem görögök is utaztak Hellászba, mert ez volt a legcivilizáltabb környék
akkoriban.
dihotómia: kettősség – barbár civilizálatlan vidék és fejlett civilizált vidék
Utazási célpontok:



Mindaz ami hozzájárul a görög identitás kialakulásához, ami tipikusan görögös.
1. sportversenyek, olimpiai játékok helyszínei (ezeken kezdetben csak görögök vettek részt), Kr.e. 776:
első olimpiai játékok Elisz-ben. A játékok ideje alatt olimpiai béke volt. Sportágak: fogathajtás,
lovasverseny, futás, távolugrás, bírkózás, boksz. Léteztek egyéb versenyek is, pl. nemea-ba,
Isthmoszban.
2. templomok, szentélyek: Olümpia: Zeusz templom, Zeusz szobor ami többféle anyagból készült
monumentális szobor volt, a hét csoda egyike.
a. jósdák: Dódonai szentély – Zeusz jósda, ahol állt egy tölgyfa s amikor fújt a szél a levelek
susogtak – ez volt Zeusz jóslata, amit a papok fordítottak le.
b. Delphi szentély: Pharnaszosz nevű helyen volt. Eredetileg a földanya jósdája, majd Apholloné.
Később nemzetközi jelentőségre tesz szert, egyfajta döntőbizottság helyszíne lesz.
A jósdák környékén kincsesházak voltak, ahová a látogatók helyeztek el ajándékokat. Ezeket később pénzért
mutogatták – múzeum előzménye
c. Kosz szigete: Asklepiosz szentélye működött, aki a gyógyítás istene volt. Volt ott egyfajta
kórház is ami egyébként minden nagyobb poliszban megtalálható volt.
d. Epheszosz szentély: mai Törökország területén, Artemisznek volt itt temploma, ami a hét
csoda egyike
3. nagy állami ünnepek: Athénban a Panatheita – össznemzeti ünnepség. Látványos ünnepség volt,
meghatározott időközönként. Évente, de legalább 4évente pedig volt egy nagy Panatheia. (Feltoltak a
hegyre egy hajót és azt nézték.) Ez volt a város ünnepe, a város önmagát ünnepelte. Zenei, költészeti
rendezvények, szuveníreket gyártottak – győzelmi amfora kicsinyített mása pl. Idegenforgalmi
tisztviselő=prokszemosz – pénzt vált, jegyeket ad el, segít az idegeneknek.
Phodosz: sziget, hatalmas szobor van ott, ami Helioszt ábrázolja.
Halikanaszosz: mai Törökország területén van, Mauzolosz síremléke.

Róma
Földközi-tenger medencéjében van. Egységes birodalom jön létre, ami több, mint 1000 éven keresztül fennáll.
Kr.e.753: Róma alapítása
Kr.u.476: Róma bukása, megszűnése
Központi fekvése is hozzájárul a sikerességéhez, optimális a birodalom alapításához. Valóságos földrajzi
központtal rendelkezik az irányításhoz.
Történelem tagolása (államforma szerint)
753-510: királyság
510-kb.0: köztársaság
0-tól: császárság
753-ban indul a királyság kora, Romolusz és Rémusszal, akik alapították. A Taquivinusz dinasztia 510-ig
uralkodott. Ezután a hatalmat az arisztokrácia veszi át és létrejön a köztársaság.
Császárság: Agusztusz/Oktavianusz volt az első császár. Tisztségeket halmozot, nem lehetett egyértelműen
meghatározni, hogy mikortól császár.
A császárság kora 2-3 részre osztható
Kb. 0-200: principátus (princepsz=első polgár), keveredik a császári és a köztársasági közigazgatás, akettő
együtt létezik.
Kb.100 év: polgárháborúk kora, átmeneti időszak
4-5. század: dominatusz kora: nyílt despotikus formája a császári hatalomnak.
A politikai, közigazgatási és jogrendszer jobb volt, mint a görögöké. A görög kultúrán alapszik a római kultúra.
Létrehoztak egy bonyolult közigazgatási rendszert.



meghódított területek – római jog (elit pozíció)
városok, vidékek – latin jog (csak vagyonszerzés szempontjából van római joguk)
socius – szövetséges (még kevesebb joggal rendelkeztek, mint a latinjogúak)
Minden meghódított terület bekerül egy hiearchikus rendszerbe, amiben előrébb tudnak lépni, nőhetnek a
jogaik. Célt adnak ezzel a meghódítottaknak; „Oszd meg és uralkodj!” A kolóniák enyhítették a belpolitikai
helyzetet. A zavargóknak földet adtak Rómán kívül, s megindultak a fejlődés útján. Határterületekre telepítették
a kolóniákat.
Kr.e. 241-ben kiegészült egy negyedik fokozattal a jogrend, az első pun háború után. Róma megszerzi Szicíliát,
ami az első Itálián kívüli birtok és provincia lesz. Ez a legalacsonyabb állapot és itt indul meg a birodalommá
válás.
provincia: teljes alávetettség, élén a római prokonzullal, aki a közigazgatás feje, római helytartó. Beszedi az
adókat, felel a rendért, kizsákmányolja a lakókat, mert ha több adót szed be mint kell, az övé lehet.
Kr.u.212: rendeletet hoznak, minden szabad megkapja a római jogot. Ha mindenki egyenlő, akkor nincs értelme
a római jognak, értékét veszti.
Útrendszer: a legfejlettebb infrastruktúra. Magyarországon is átvezetett a Borostyánkőút, ami egy fontos
kereskedelmi útvonal volt. Létezett ez utakon postaszolgálat ami állami intézmény volt és hivatalos állami
leveleket kézbesített. „Futár rendszer” – Claudius császár
Nyaralás intézménye: római „találmány”. Üdülőtelepeket, nyaralókat hoztak létre, a gazdagoknak nyaralójuk
volt vidéken. A legnépszerűbb a Nápolyi öböl és környéke volt. Itália kiemelt utazási célpontnak számított, nagy
volt a belföldi turizmus. Igazán nem is létezett külföldi utazás, mert akkora volt a birodalom. A határokon belül
meglehetősen biztonságosan lehetett mozogni. Fontos volt az utazáshoz a szabályozott és biztonságos politikai
háttér. Mansio: fogadó, az utak mentén.
Pax romana: római béke, ami biztosította az utazáshoz szükséges biztonságot. Fegyvereken nyugvó béke, Kr.u.
1-2. század. Ekkor nagyon stabil volt a politika, a principátus kora, a császárság első fele.
Görögország is utazási célpont volt, mert tisztelték őket, a műveltségüket, kultúrájukat. Görögül is megtanultak,
mint később Oroszországban franciául.
Főbb utazási célpontok:
Róma – „Minden út Rómába vezet”
Az utazás célja a kikapcsolódás, szórakozás. Sokat kerestek a cirkuszi játékokkal, Kolosszeumok, Anfiteátrumok
épültek. Nagyon sokféle medence colt, népszerű volt a fürdőzés. 6-7 medencés fürdőterületek, „gőzfürdők”.
Leptis magna . Líbiában volt fürdőterület. A római tisztviselőknek volt a feladata a cirkusz és a fürdők
felügyelete.
Divatosak voltak a körutazások, voltak standard utak, amit minden művelt, pénzes római megtett.
Görög út: Athén, Korintosz, Spárta, Epidaurosz, Olimpia, Athén
Az első utikönyvet Pausaniasz írta, római volt, „Hellász leírása”. Voltak benne történetek, látnivalók, hol
érdemes enni, stb.
Paitingel (német ember) térkép – rómaiak készítették, 6,8 méter hosszú 34cm széles, leginkább egy metró
térképre hasonlított.
Középkor
Zarándoklatok
Zarándoklat: nagy jelentősége van a turizmuson belül – vallási turizmus. Nagy múltja és jelene van, mai napig
léteznek zarándoklatokra szakosodott utazási irodák. (A szocialista rendszer nem preferálta ezeket.)
Középkori utazók:
1. uralkodó: legelegánsabb utazó (főleg az 1. században). Amikor még nem volt királyi székhely, akkor
sokat utaztak annak érdekében, hogy fenn tudják tartani az uralmat.
2. kereskedők
3. nemesek, főméltóságok



4. követek
5. zarándoklatok – legnagyobb tömeg, tömegekben vándoroltak, ellepték az utakat. Ez a
legheterogénebb – paraszttól a nemesig.
peregrinus: vándor – latin kifejezés Tágabb értelemben: hazáját elhagyó, idegenbe vándorló vándor, számára
ellenséges, tőle idegen közegben kell boldogulnia. Bizonyos értelemben számkivetettség is.
Az utazás kockázatos volt a középkorban.
zarándok: vallási értelmű kifejezés, zsidó-keresztény hagyományokból származik. Ábrahám vándorlása volt az
első, istent kereste az ígéret földjét.
A keresztények folyton úton vannak. A földi tartózkodásnak része a vándorlás. Utazás a siralomvölgybe, maga a
lét a zarándoklat. Kétféle értelmezés van:
1. úgy viselkedik, megfelelő életmód
2. bejárja azt az utat, amit Krisztus
A keresztes vitézeket is zarándokoknak tekintették.
búcsú: bűnbocsánat, megszabadulás a bűnöktől, meggyónás, esetleg részt venni egy zarándoklaton
búcsújárás: zarándokhely felkeresése, maga az utazás ( a cél a bűnbocsánat elnyerése)
jubileum: évforduló
szent év: a pápa találta ki, először 1300-ban volt, s a szent évben el kell menni Rómába. Eredetileg 25 évenként
volt, de gyakran sűrűbben.
Mióta van zarándoklat?
Kereszténység kialakulásával egyidősek. 300-as évektől válik tömegessé – a zarándok eleve szenved már az út
során – jót tesz neki a kényelmetlenség. Azért 300-tól népszerű a zarándoklat, mert addig üldözték a
kereszténységet, addig épp eleget szenvedtek anélkül is. Onnantól kezdve a zarándoklat helyettesíti az üldözést.
Egyfolytában „népszerű” a 18. századig. A felvilágosodás miatt hullámzik a népszerűsége.

A zarándoklat fajtái
1. vezeklő zarándoklat – cél: bűnbocsánat. Kis bűn – kis zarándoklat, nagy bűn – nagy zarándoklat –
egyenes arány.
ereklye kultusz: hozzátartozik a sikeres zarándoklathoz, ezeket kell felkeresni, imádkozni kell mellette, esetleg
megfogni. Általában valamilyen szentnek a csontja amit templomban tartanak az altemplomban, az oltár alatt.
másodlagos ereklye: brandeum – bármi ami kapcsolatba került a szent földi maradványaival, pl. moha, por,
kosz
Néhány extrém brandeum: Szűz Mária teje ~ vízzel kevert krátapor.
Megjelentek az ereklyehamisítók/gyártók, ami akkor derült ki, amikor a 20. században megvizsgálták az
ereklyéket.
2. gyógyító zarándoklat – elsősorban beteg emberek vettek benne részt. Meghatározott betegségekre
meghatározott szentek „szakosodtak”: lepra – Szent Lázár, epilepszia(szent betegségnek tekintették ~
zsenialitás) – Szent János, pestis – Szent Rókus.
3. politikai zarándoklat – az államot jelképező dinasztiák rendelkeztek egy házi szenttel. Ha pl. háborúba
kezdenek, akkor a lakosság zarándokol. Capeting dinasztia(francia) – Szent Dénes, Valois dinasztia –
Szent Mihály. A három királyok ereklyéit a kölni Dómban őrzik, a német birodalom szent ereklyéi.
Visszaélések a zarándoklatokkal kapcsolatban
- olyan zarándok aki csak kíváncsiságból zarándokol, az nem igazi zarándok ( a kíváncsiságot lenézik,
mert turista motívum)
- hobó (csavargó) magatartás
- ha eretnek zarándokol azt kergetik és megégetik
- tolvaj – nem kedvelt



- a nők zarándoklata sokszor tilos volt
Örökíthető a zarándoklat? Igen.
bérzarándok: pénzért elmegy a zarándokhelyre más helyett
Zarándoklatok a gyakorlatban
1. felkészülés a zarándoklatra:
- pénzt szerez, pl. parasztokat adóztat ha nemes, összekoldulja ha szegény
- végrendelkezés, helyettesítés megoldása – félnek az utazástól a középkorban
- útitársak keresése, mert nem szokás egyedül zarándokolni – minél tekintélyesebb valaki, annál
nagyobb kísérete van (A 11. században a német püspök 6-12 ezernyi kísérettel indult el zarándokolni.)
2. a pap megáldja a zarándokjelvényeket, mert a zarándok jelvénnyel utazik
jelvény: bot, tarisznya és lehet még egy ruhatípus meghatározott formában
A zarándok jogi helyzete:
Elválasztja a jelvény a többi embertől, kivetett helyzet. A törvény védi a zarándokokat, aki megöli, az súlyos
büntetést kap. A zarándok sokszor mentesül a hídvámok/útvámok alól elméletileg, nem szabad feltartóztatni.
Vagyona is jogi védelem alatt áll, az otthoniakat addig nem lehet megrövidíteni.
Általában gyalog zarándokolnak, ez illik hozz. De szamárháton is utaznak a pénzesebbek, bár gyalog indulnak el
és gyalog érkeznek.
Milyen utakon zarándokol?
Sokszor a szálláshely szabja meg az útvonalat, ami általában egyházi szállás. A Szenmtföldi zarándokok hajón
utaznak (a török maitt nem zarándokolhattak a Balkán-félszigeten). Vannak zarándokutakat szervező irodák –
pl. hajóutakat szervez.
Mennyi ideig tart?
Pl. Velence-Jeruzsálem 6hát a tengeren hajóval, 5 hónap gyalog (csak oda)
Hol száll meg?
A zarándokoknak ingyen szállást kell adni elvileg, vagy egyházi szállást, pl. kolostorban, templomban ingyen.
Van olyan szerzetesrend, lovagrend, ami alapítványi szállásokat hoz létre a zarándokok ellátása céljából.
Santiago Campostella – spanyol zarándokút = Szent Jakab út, a legközismertebb zarándokút. A Szent Jakab
lovagrend ingyen zarándokszállásokat működtetett.
Johanniták – Szent János lovagrend
Ispotályosok (hospital) gyógyítással foglalkoztak, voltak Jeruzsálemben vendégházaik.
Szent Sir lovagrend – Jézus sírjára vigyáztak, Európaszerte voltak vendégházaik ~ modern szállodák előzményei.

Ha a zarándokok megérkeznek a célhelyhez, az utolsó 100 métert futva teszik meg és az az igazi, aki először ér
oda. Ennek mindig voltak halálos áldozatai, agyontaposták egymást. Ha megérkeztek a templomba, ott
tülekedés, hangzavar van. Imádkoznak, virrasztanak, fogadalmi ajándékokat helyeznek el. Ez a fogadalmi
ajándék lehet bármi, gyakori a gabona, liszt, de lehet ékszer és egyéb nagy értékű tárgy is. Az ereklyét meg kell
nézni, vagy érinteni. Ezután jön a csodavárás, főleg a gyógyító zarándoklatoknál. A csoda késő éjszaka vagy a
hajnali órákban következik be. Ha nem következik be, akkor a zarándok magában keresi a hibát, hazamegy és
jövőre jön megint.
A zarándok indulásnál és hazaérkezésnél is zarándokjelvényt kap, ami már bizonyítja hogy részt vett a
zarándoklaton. Pl. a pálmaég a Jeruzsálemi pálmásokat szimbolizálta.
Nagy középkori zarándoklatok
1. Jeruzsálem
- a leggyakoribb és legtávolabbi, a 4. századtól kezdve
- a keresztes hadjárat is annak számít



- a Muszlim mohamedán is engedte ezt a zarándoklatot
- vezeklő zarándoklat
- Jézus életének főbb motívumai ide köthetők
2. Római zarándoklat
- a keresztény kialakulásának a története Szent Péterhez is kötődik, neki ott van a sírja
- Saul – Szent Pál nagy keresztény térítő, az ő sírja is ott van
- Mennek a római katakombákhoz is
3. Santiago de Compostella
- spanyol zarándoklat
4. Tours
- Szent Márton születésének helye, aki a gallokat keresztényre térítette át

Kereskedelem, távolsági kereskedelem, nagy földrajzi felfedezések
Térben: európai távolsági kereskedelem
transzkontinentális kereskedelem
Időben: 1492 előtti
1492 utáni
1492 előtti kontinentális kereskedelem (Európa)
Kereskedő népek:
- frankok: (germán törzs), elsősorban a mai Franciaország, Németország, Skandinávia, Anglia irányába
kereskedtek a 8. 9. században.
- normandok/vikingek (germán nép), varég – svédek. Kereskedelem és földrajzi felfedezések. A dánok
ősei kereskednek Anglia irányába. A 11. században Dánia és Anglia perszonálunióban van. Nagy Knút a
közös uralkodó. (3 csoport: dán, norvég, svéd)
- norvégok: körberabolták Angliát, Shetlen, Athlen, Ír-szigetek
860: Izland felfedezése
984: Grönland (Vörös Erik fedezte fel) felfedezése – ma Dániához tartozik
A norvégok fedezték fel Amerikát is 1000 körül, kimutatható a jelenlétük. Leif nevéhez fűződik.
Kereskedő, rabló, lakóz nép.
- svédek (varégok): inkább szárazföldön hódítanak, találkoznak a keleti szláv (orosz) népekkel.
Novgorodot, Kijevet a svédek alapították. A középkorban uralják a kereskedelmet, utána a németek
játszanak benne nagy szerepet.
Hanza – kereskedő társaság
A Baltikum területén, németek. A 12-13. században kiépítik a balti kereskedelmet. Londontól-Oroszországig
kereskednek, iparcikkekkel, gabonával, borral, prémmel, viasszal, mézzel. Politizálnak és háborúznak is.
Legjelentősebb Hanza városok: Lübeck, Hamburg, Gdansk (Danzig). Fénykor: 11. század
Koge – Hanza hajói, teherszállító, olyan alakja van, mint a fél dióé.

Transzkontinentális kereskedelem 1492 előtt
A gyökerei visszanyúlnak az ókorig. Nagy kereskedelmi útvonalak jöttek létre:
Bors út: már az ókorban ismerték, tengeri útvonal. Állomásai: Földközi-tenger, Vörös-tenger,
Somalia, Indiai-óceán, India, Indonézia
Fahéj út: részben szárazföldi, részben viziút, délebbi irányba megy, mint a Bors út: Vörös-



Tenger, Somalia, Madagaszkér, Indiai-óceán
Selyemút: szárazföldi útvonal, Európából Ázsiába, Kínába vezet
Ókor: Első nyomai Kr.e. 2. század, Wu-Ti nevű kínai császár alatt kezd kiépülni. Kínából nyugatnak indul, a Jade
kapu szorosnál kettéválik; az északi rész Üzbegisztánba, a déli rész Afganisztánba, Perzsián majd Törökországon
át a mediterrán medencébe és a Római Birodalomba.
Középkor: Iszlám/arab ellenőrzés alá kerül az őt a 7-8. századtól kezdve. A 11. századig iszlám ellenőrzés alatt
van a Földközi-tenger medencéjén belül is. (A Földközi-tenger a 11. századig arab kézen van, ez az oka, hogy
nem sikerült helyreállítani a Római Birodalmat. A 11. században kiűzik az arab kalózokat és a tenger a
keresztény Európáé lesz.) Ezután a levantei kereskedelem (olasz kereskedelem) veszi át a Selymút elenőrzését az
araboktól. Szárazföldi végpontja Bizánc. Innentől hajón viszik az árukat Itáliába, majd északra Hanzáig. Az
1200-1300-as években mongol ellenőrzés alatt áll, Kínával együtt.
Árucikkek: szövetek (főleg selyem), brokát, damasz, fátyolszövet, teveszőr, elefántcsont, porcelán, festés,
fűszerek, illatszerek, drágakövek.
A 13. században kipróbálják a Selyemutat visszafelé – megpróbálnak az európaiak (Marco Polo) visszamenni
Kínáig és sikerült. A 15. század végétől csökken a jelentősége.
Levantei kereskedelem: a selyemút folytatása; Velence, Genova.
A nagy földrajzi felfedezések
Okai:
Elfogy az arany és az ezüst Európából, mert a luxuscikkekért ezekkel fizettek.
Török terjeszkedés – 1453 Bizánc eleste után állandósult a török jelenlét. Emiatt drágábbak lettek a
kereskedelmi cikkek és meg is nehezítik a kereskedelmet.
Új találmányok: kompasz=iránytű feltalálása, a tengeri technika fejlődése, pl. új hajótípusok – Karavella, ami
kimehet a nyílt vízre is, nem csak a part mentén haladhat.
A portugál király öccse: Tengerész Henrik létrehozott egy tengerészeti akadémiát, ami kereskedelmi
útvonalakkal foglalkozott. Iszlámellenes központ, fő célja az iszlám legyőzése. A nagy földrajzi felfedezők ezzel
az iskolával álltak kapcsolatban.
1487: Bartolomeo Diaz első alkalommal kerülte meg a Jóreménység-fokot.
1498: Vasco da Gamma megkerülte a Jóreménység-fokot, majd kikötött Indiában. Ezzel megindul India portugál
gyarmatosítása, tengerparti kereskedelmi telepeket hoznak létre. Ezek az 1600-as évekig léteznek.
1494: Tordesillas-i szerződés (spanyol-portugál egyezmény) amit a pápa közreműködésével kötöttek. A világ
első felosztása, a Zöldfoki szigeteknél húztak egy észak-déli vonalat. Az attól nyugatra eső rész lett
Spanyolországé, a keleti Portugáliáé. Egész Dél-Amerika (Braziliát kivéve) spanyol lett.
1492: Amerika felfedezése – Kolombusz Kristóf spanyol szolgálatban álló olasz hajóskapitány. Tudjuk, hogy nem
ő volt az igazi felfedező. Több alkalommal is elindult Indiába. 1492-ben Spanyolország felszabadul a
mohamedán uralom alól. Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd lesz a királyi pár. Kiűzték a zsidókat is, ezzel
„megszabadultak” azoktól, akik eddig a kereskedelmet irányították. A kincstár rátette a kezét a zsidó vagyonra,
de hosszú távon nem érte meg neki a dolog, nem tudtak mit kezdeni a pénzel ami majd beáramlott Amerikából.
Az 1500-as évek végéig, 100 évig jól élnek, de aztán visszasüllyednek. Kolombusz megérkezett a mai Szalvador
nevezetű szigetre, a közép-amerikai szigetvilágba. Ő mindvégig azt hitte, hogy Indiában van. Még négy
alkalommal indult el Indiába és 1504-ben sikerült az Amerikai kontinensen (Panama) partra szállnia.
Caboto: olasz tengerész, néhány évvel 1504 előtt, 1497-ben járt az Amerikai kontinensen.
A kontinens nevét Amerigo(Imre) Vespucciról kapta. Ő is hajóskapitány volt, térképet is készített. Waldsee
Müller javaslatára nevezték el róla a kontinenst.
Magellán: a föld első körülhajózója – a föld gömb alakú! A Fülöp-szigeteknél meghalt.
1519-1521: Cortes (spanyol hódító), konkvisztádor volt, hódító, meghódítja Mexikót, az Azték Birodalmat. Az
aztékok uralkodóját (Montezuma) Tenoktiplánban (a főváros) elfogja.
A spanyolok nagyon kevés emberrel hódítottak Amerikában. Olyan dolgokat vittek oda, amiket az indiánok még
nem láttak, pl. lovak, lőfegyverek. Az indiánok vallásuk alapján azt hitték, hogy a fehér emberek istenek. A



spanyolok megtudták ezt és visszaéltek vele. 10-15 ember megfutamított egy 100ezres hadsereget, nagy
birodalmakat hódított meg.
1531-1534: Pisaro spanyol konkvisztádor Peruban ugyanígy lépett fel az inkák ellen. Atahualpat elfogja
(uralkodó) és túszul tartja fogva.
1535-1537: Almagro harmadszor is megcsinálta ezt, meghódította Chilét.
Ezután megkezdődött Dél-Amerika kifosztása, az indiánok kiírtása. Az indiánok nem akartak rabszolgaként
dolgozni, nem tudták elviselni, tönkrementek és tömegesen meghaltak. Erre feketéket vittek oda rabszolgának.
Lascasas szerzetes próbálta megmenteni az indiánokat, ő javasolta helyettük a feketéket.
1546: Potosi ezüstbányák megnyitása Peruban, Dél-Amerika kirablását szimbolizálta.
A gyarmatosítást hitelből finanszírozták a spanyolok. Sok volt az arany/ezüst Spanyolországban, ezért nem
iparosítottak, mindent importáltak. Nem fejlődött a spanyol ipar, inkább háborúra fordították a pénzt. A
háborúkat elvesztették, mindenkivel hadban álltak (részben a vallás miatt – reformáció létrejötte – a spanyolok
katolikusak). Anglia, Németalföld, Franciaország református, velük háborúztak.
1581-ben elveszítették a Németalföldet.
1588-ban angol-spanyol háború, a Nagy Armada veresége a Lamanche csatornán.
1598-ban Franciaországtól is vereséget szenvedtek, s a 17. századra Spanyolország hanyatlott.
További felfedezések:
A gyarmatosítás 1. hulláma a spanyol-portugál gyarmatosítás a 15. században.
A 2. hullám a 16-17. században angol-francia gyarmatosítás.
Angolok:
Drake: angol kalóz és hajóskapitány. Nem a saját hasznára kalózkodott, hanem állami megbízásból. A spanyol
gályákat fosztotta ki, amik arannyal voltak megrakodva. Az 1588-as spanyol vereségnek ez volt az előzménye.
1577-1580: Drake körülhajózta a földet nagyjából úgy, ahogy Magellán. Megérkezett Észak-Amerikába, ő volt
az, aki vízi úton fedezte fel a kaliforniai partvonalakat. Az angolok az Atlanti-óceán felől érkeztek.
1584: Virginia megalapítása, ami az első Észak-Amerikai angol gyarmat volt.
Mayflower: vitorlás, ami 1621-ben indult el Angliából. A későbbi USA társadalom bennük látja az alapítókat,
akik mind protestánsok és az üldözés elől menekültek. (Az európai bevándorlás a 16-17. századtól kezdve, a
korabeli Európa legnyughatatlanabb, legvállalkozóbbkedvű tömege protestáns volt.) Az ő „leszármazottaik” a
waspekok (fehér angolszász protestáns).
1643: Nem England – új Anglia egyesült gyarmatai, a későbbi USA politikai előzménye.
Észak-Nyugati átjáró Amerika és Ázsia között. Keskeny tengerszoros – Behling szoros. Gyesnyev 1648-ban jutott
át ezen a szoroson.
Ausztrália és környéke:
1642: Abel Tassman spanyol tengerész, Tasmania szigetének felfedezője. Új-Zélandot is ő fedezte fel. Ausztráliát
James Cook fedezte fel 1770-ben.
A nagy földrajzi felfedezések hatásai
Gazdaság:
A világgazdaság centruma az Atlantikumba került át, majd Észak-Amerika keleti partvidékére.
Hanyatlani kezdtek a régi kereskedelmi útvonalak, mert már nem álltak úgy a központban. Olyan városok
emelkedtek ki, mint Lisszabon, Rotterdam, amik eddig a periférián voltak. Nemesfém beáramlás – árforradalom
= áremelkedés.
Új termények beáramlása, pl. kukorica, paradicsom, napraforgó, bab, kakaó, dohány, kokain. Nő az ipari
termelés Európában, a gyarmatokat Európa látja el ipari cikkekkel. Megnövekszik a tőkeszükséglet,
nagyvállalatok, világgazdaság, világkereskedelem.
Politikai:



Gyorsan változó politikai élmezőny. Spanyolország és Portugália gyors felemelkedése, de kb. csak 100 évig
tartott. Utána Anglia, Franciaország és Hollandia lesznek az új nagyhatalmak. Hollandia ezt később nem tudja
tartani, Anglia legyőzi.
Kulturális következmények:
Hosszú távon érvényesül csak. Fokozatosan globális befolyásra tesz szert az európai kultúra.
A 19. században tudományos igényű utazások alakultak ki. Alexander von Humbolt Közép-Ázsiába és Amerikába
tesz utazásokat. Ezekről 30 kötetet ír – tudományos útleírás alapjai.
Dravin (1809-1882) az evolúció elmélet kitalálója, az élővilág folyamatos átalakulásban van. Az 1830-as
években világutazást tett, ahol állatfajokat figyelt meg. A Galapagosz-szigeteken is tanulmányozta az
állatvilágot, ott jött rá arra, hogy az élővilág folyamatosan változik.
Livingstore – 1871-ben eltűnik és Standly találja meg az afrikai dzsungelben. Standly felfedezte a Viktória-
vízesést és a Zambézi folyót.
Grönlandon Nansen norvég kutató átkel 1888-ban a szigeten, sítalpakon – elterjed a sí, mint sport.
A 20. században Thor Heyedahl norvég kutató 1847-ben Peruból Thahitibe jutott el egy polinéz csónakkal,
bizonyítva ezzel, hogy a Csendes-óceáni szigeteket dél-amerikai bennszülöttek népesítették be.
17. század eleje: a Föld 49%-a ismert, ebből a szárazföldek szárazföldek 32%.
19. század eleje: a Föld 83%-a ismert, ebből a szárazföld 60%.
20. század vége: a Föld egésze ismert.

Újkor
Újkori utazások
Faconierung: (fazonítozás, hozzáigazítás) Olyan utazási forma, mely elsősorban a 17-18. században terjedt el,
amikor az abszolutizmus kialakult a feudalizmusban.
Abszolutizmus: a feudalizmus legkésőbbi szakasza, az állam felemelkedésével jár együtt. Az államot a korona
jelenti, a királyi család. Uralni kell, el kell nyomni a társadalmat. Ezt az állam két úton tudja elérni: Hatalmas
zsoldoshadsereggel vagy a bürokrácia/hivatalnokrendszer rákényszerít a társadalomra egy állami
hivatalrendszert.
A hivatalok betöltéséhez ismeretekre van szükség. Ezeket az ismereteket nem tudta megtanítani az egyetem,
így utazás formájában sajátították el. Az utazás a szakmai karrier előfeltétele. Elsősorban abszolutista
udvarokba utazik az utazó (Franciaország, Versailles). Itt elsajátítják a nyelveket, főleg a franciát, spanyolt,
olaszt. Történelmet, állam és jogtudományt, matematikát, építészetet (vár), mértant tanulnak. Megtanulnak
táncolni, vívni, lovagolni, ladbajátékokat, vadászni. Megtanulják a francia etikettet. Az utazók döntő többsége
nemes, de ezek a nemesek már nem saját magukat, hanem a király érdekeit képviselik.
Főbb uticélok: Franciaország, Itália (antikvitás és építészeti ismeretek), Róma, Hollandia és Anglia.
A felvilágosult abszolutizmus vet véget a Faconierungnak. Ekkorra az egyetemek is képesek ezen ismereteket
megtanítani. A szakmai/hivatali karrier már az egyetemeken is megtanulható.
Grand Tour
Grand Tour: nagy utazás. Az uticélok átfedik egymást a Faconieringgal. A motívum viszont más, a Gran Tour
esetében szigorúan a magánérdek számít, azt akarják kielégíteni. Itt művelt emberré akar válni az utazó.
Hagyományos nyugat-európai utazási forma, az angolokhoz fűződik. A 19. századig az angolok által tett
utazásokat jelenti. Akik utaztak: angol arisztokrácia és középosztály. A 16. századtól vannak ilyen utazások,
amikor 8. Henrik 1534-ben létrehozza az anglikán egyházat és szakít Rómával. Minden angol utazó
szükségképpen világi 8sekuláris) utazó lesz, már nem lehet zarándok.
1534 a kezdeti időpontja a Grand Tournak. Anglia egy sziget – elszigeteltség – megismerés,
kapcsolatfenntartás, utazás vágya. Innentől maximum Anglián belül zarándokolhattak. Anglia európai hatalom,
de nincs rajta a kontinensen – kettős helyzet. A legkorábban kapitalizálódó ország. A polgárság kialakul; polgári
gondolkodásmód, értékek, műveltség eszmény. A művelt polgár világlátott, részt vett külföldi utakon. Az utazás



az angolok számára a polgári műveltségeszmény részévé válik. A későbbiekben ezt a mintát egész Európaszerte
átveszik. Széchenyi is tanulmányutakat tett – fordított Grand Tour.
A Grand Tour vége a 19. század közepe, mert ekkor az utazás társadalmi értelemben tovább demokratizálódik.
Megjelenik a vasút és így már nem lesz a polgárság kiváltsága az utazás, bárki számára lehetséges lesz. Nem
értelemszerű hogyan lehet korszakolni.
2 korszak van: 1. klasszikus, 2. romantikus korszak.
1. klasszikus: 1534-(kb. francia forradalomig) 1789), nagyon hosszú korszak még így is.
2. romantikus korszak: 19. században, 1815-19. század közepe, viszonylag rövid, de viszonylag sokan
utaztak.
Azért romantikus, mert az emberek gondolkodásmódját a romantika határozza meg. A romantikus
gondolkodásmód szereti pl. a romokat, hófödte hegycsúcsokat. Megváltoznak, kiegészülnek az utazási
célpontok. Létbiztonságot nyújtó háttér - az ókorban Róma biztosította. Rajongtak a középkor iránt a
romantikus korban. Anglia a középkorban biztonságos, erős világbirodalmat hozott létre. Akkor alakul ki,
amikor Anglia kezd erősödni. A legtöbb kutató, aki a Grand Tourral foglalkozik, angol.
Mitől Grand Tour, mi határozza meg melyik utazás tartozik oda?
Az utazó szociális helyzete vagy az hogy, hová utazik?
Nem a szociális helyzet határozza meg, az változik, mert 1534 körül még az arisztokraták közül is csak kevesen,
később a középosztály egy része is tud utazni. Egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy utazzanak. Az
uticélok többé-kevésbé állandóak, bár a romantikus korszakban kibővülnek. A szociális helyzet alapján minden
arisztokrata utazás Grand Tour lenne.
A Grand Tour definíciója: körutazás azon érdekes európai helyekre és városokba, amelyekről feltételezhető,
hogy lényeges részét képzik a jó házból való, vagy szerencsés fiatalemberek nevelésének – ez az eredeti angol
definíció.
Elemzik az útleírásokat, közel 1000 ilyen kötet jelent meg. Ebből kb. 100-at elemeztek a kutatók, + egyéb
leveleket, okmányokat, útleveleket.
1. Turista
Ki utazik?
1760-as évek évi 20ezer
1810-es évek évi 15-16ezer (háborúk vannak)
Életkor: 20-30év között.
Szociális összetétel: a polgárok az 1780-as években kerültek túlsúlyba az arisztokratákkal szemben.
2. Térbeli aspektusok – hová utaznak?
Angliából – Dower és Cales a Lamanche csatornál kelnek át. Franciaországban elmennek Párizsba – Versailles,
Itális, Lyon, Rhone folyón folyami hajózás. Itália: Bologne, Firenze, Róma, Nápoly, Velence, Milánó.
Németországra is ellátogathattak a visszaút folyamán, főleg a romantikus korszakban. Németország: Rajna-
völgy – mais – nagyon kedvelt hajóút, romantisches Strasse, Köln – Dóm.
3. Időbeli aspektusok – meddig tart?
Kezdetben a leghosszabb. 1540körül 40 hónapos, az 1830-as években már csak 4 hónap. A rövidülés megelőzte
a vasutakat, tehát nem az az oka. Általában április-május környékén indultak és októberben érkeztek haza,
vagy augusztus-szeptembertől tavaszig.
Utazáson belüli időzítés? Rómában húsvétkor vagy karácsonykor vannak, a déli helyeket kerülik nyáron.
4. korabeli turizmusipar – milyen infrastruktúra?
Majdnem semmilyen. Voltak kedvelt hotelek, bár kevés és minőség szempontjából a legrosszabbak a németek
voltak. Folyami személyszállítás, postakocsi, gőzhajó van (Rajnán 1816-tól). Az arisztokratákat segítette a
követség, bálokat, társadalmi összejöveteleket rendeztek.



Van utóélete?
Van, átveszik a szokást az amerikaiak az 1800-as évek 2. felében és a 20. században. Ugyanezeket a
helyszíneket járják be.
Az utazás infrastruktúrája, közlekedési eszközök:
Postakocsi – 1490-es évektől működik a Habsburg birodalomban. Az 1600-as évek végétől személyszállítást is
vállaltak. A vonat vetett véget ennek. Egy nagy postakocsiba 12 személy fért el, míg a vonaton 100, de akár
300-400 ember is utazhatott. A vasúti jegyek ára is az 1/10-e volt a postakocsinak.
1. vasút, Anglia: 1825 Stockholm – Darlington, 14km/h sebességgel ment.
Az első rendszeres vasúti járat 1830: Liverpool, Manchester. Az első nap elütötte az angol közlekedésügyi
minisztert. Magyarország: 1846 Budapest-Vác.
Utazási irodák története:
Az első utazási iroda Thomas Cook nevéhez fűződik. Angol utazásszervező, 1841-ben az első alkalommal
szervezett utazást Anglián belül (jegy, ellátás, tourist gióuide). Az utazási iroda a mai napig létezik.

A vasút demokratikusabbá teszi az utazást. Brightonban (fürdőhely) a 19. század elején ott nyaralt a királyi
család és a társadalmi központjában a séta (korzózás) állt. Elvileg gyógyfürdőhely, de nagy a társadalmi élet. Az
előkelő rétegek találkozóhelye 1841-ig. 1841-ben megnyílt a London Brighton vasútvonal és jött a tömeg.
Onnentól kezdve a nép pihenőhelye lett.
A turizmus története 1945 után
1945: a 2, világháború vége, történelmi fordulópont. A turizmus egy önálló iparággá alakul át, az utazások
valóban tömeges méretűvé válnak. A korszakok határa bizonytalan.
4 korszak van:
1945-1973 – 1973ban volt az első olajválság. Gazdaságpolitikai háttér: hidegháborús kettéosztottság, nyugati
és keleti tömb (a korább szövetségesek). A két fél soha nem harcolt ténylegesen egymás ellen, csak politikailag.
Nyugat és kelet között megszűntek az utazások. Ez egészen az 1960-as évekig így volt. Ekkor jelentek meg a
nyugati turisták tömegesen Magyarországon és ekkor engedélyezték az utazásokat keletről nyugatra.
Ingadozások figyelhetők meg az utazásban, attól függően, hogy milyen a nyugat-kelet viszonya.
A Marshall terv meghirdette 1947-ben az európai újjáépítési tervet. 1952-ig Amerika 14 milliárd dolláros
kölcsönt adott az európai államoknak gazdasági újjáépítés céljából. Ezt a pénzt az Európai Gazdasági
Együttműködés szervezete (OEEC) osztotta szét. Eredetileg minden háború súlytotta állam részesült volna, de a
szocialista államok ezt visszautasították. Az NSZK hasznosította a legjobban a pénzt. Ott bekövetkezett egy
gazdasági csoda, magalapozták a helyzetüket. A német ipart a nulla szintről kellett felépíteni, hiszen vesztes
volt, a gazdasági csőd szélén állt. Így betelepültek a legmodernebb technikák. Angliánál nem minden lett a
nulláról kezdve, agy sokat csak javítottak, nem építettek újjá.
A turizmusnak van egy kereseti oldala, aminek 3 eleme van. Ez a három elem határozza meg a turizmust.
Első elem: szabadidő azaz fizetett szabadság, ami 1945 után vált elterjedté. Előzmények: már a két világháború
között kezdett kialakulni a fizetett szabadság pl. a Szovjetunióban, ahol politikai okai voltak, hisz a
munkásosztály elvileg az uralkodó. Németországban azért volt, mert a német faj az uralkodó, ő is nyaralni
megy. Hitler alatt lett bevezetve. De Franciaországban is volt, amit az 1930-as években a népfrontkormány
vezetett be.
Második elem: diszkrecionális jövedelem azaz szabadon elkölthető jövedelem, tehát nem az, ami a
létfenntartáshoz kell, hanem ami azon felül marad. A 2. világháború után olyanná válik az életszínvonal, hogy a
tömegek megengedhetik maguknak az utazást.
Harmadik elem: motiváció, az utazó motivációja. Kíváncsiság, egyéni érdeklődés, ismeretszerzés vágya.
Első korszak
Nem létezett még a Csendes-óceáni utazás, távol-keletre nem utaztak. Maximum Amerika és Európa között volt
turizmus, de inkább Európán belül. Észak-fél irányú utazások, a mediterrán térségekbe utaztak, de kezdetben
csak Itáliába. Ez volt az első, ami tömegturizmusnak számított – kiépült az olasz tengerpart. Itália valahol a
tömegturizmus határa volt, járt repülő menetrend szerint. Népszerű volt még a francia riviéra.



Az utazások szerkezete:
Jobban dominált a tengerparti üdülés, mint a városlátogatás.
Motiváció a 4 S:
Sun – napfény
Sea – tenger
Sand – homok
Sex – kaland
Ezeket kereste a turista.

A szocialista országok turizmusa a 2. világháború után

A szociálturizmus volt a meghatározó. A szocialista turizmus nem egyelő a szocialista országok turizmusával.
Szociálturizmus: nem a piaci tényezők működtetik, hanem egyéb piacon kívüli tényezők (politika – szakszervezeti
mozgalom: volt szakszervezeti üdülőhely és beutaló ami a tagoknak szinte ingyen volt). A ’60-as években
beindul a nyugati és az egymás között utazgatás. Amíg ez nincs, addig nagy szerepe van a belföldi turizmusnak,
elsőbbsége van, létezett. Leginkább a vonat volt elterjedt. A repülőgép és az autó nem játszott nagy szerepet.
Magyarországon a Balaton váltotta ki a külföldi utazásokat. A ’60as években más szocialista országokból is
jöttek a Balatonra. Leginkább a déli partot építették ki, Siófok. Budapest is jelentős deszcináció volt, de ott
nemigen voltak szállodák. Nem volt igazán szállodafejlesztés, csak a ’60as évek végén nyílt meg az International
szálloda, ami egy nemzetközi lánc tagja. Szimbolikus jelentőségű volt, a nyugati világnak adta a tudtára, hogy
nyit a nyugat felé. Kapcsolatteremtés nyugat és kelet között. Elizabeth T, Richard B, híresebb művészek is
mentek oda. Hotel Wien: akkoriban Budapest széle volt. A ’70es évek végén vadászati kiállítás volt
Magyarországon, ezért vidéken szállodákat építettek pl. Hotel Diana (Tatán). A ’60as évektől nem kellett vízum
a szocialista országokba, de nyugatra utazni bonyolult volt. Az utazás nem volt alanyi jog, vagy megkapta valaki
az útlevelet, vagy nem.
2 féle útlevél volt:
1. meghívó útlevél: ha nyugati rokona írt meghívólevelet, hitelesítette és ezt kellett csatolni az
útlevélkérelem mellé. Évente egyszer lehetett utazni.
2. turista útlevél: három évente egyszer lehetett utazni.
Mindkét esetben kellett valutát venni, alapból nem lehetett valuta az embernél (bűncselekmény volt). A
meghívó útlevélhez 5$-t lehetett kiváltani, a turista útlevélhez 70É-t, amiből két hétig jól lehetett élni nyugaton
a ’60as években.
Az útlevélkérelemhez kellett még támogatás, ha dolgozó, akkor a munkahelyének a szakszervezeti és
párttitkárának kellett aláírni. A diáknak a KISZ titkárától kellett aláírást kérni. Az első olajválság vetett véget a
korszaknak, ami a 4. arab-izrael háború során, 1973. okt. 4-én robbant ki. Szovjetunió és a szocialista országok
az arabokat, nyugat Izraelt támogatta – a két világrendszer konfliktusa. Erre az arabok megemelték az olaj
árát. Növekedtek a termelési költségek, a vállalatok tönkrementek, nőtt a munkanélküliség. Azonnali hatása
nem volt a nyugati turizmusra, de hosszú távon befolyásolta.
Második korszak – 1973-1980
Második olajválság. Politikai gazdasági háttér: ellentmondásos, mert voltak konjunktúrák és dekonjunktúrák. A
politikától függött.
Repülőgépek, charterjáratok megjelenése, ami nem menetrend szerinti, hanem utazásszervezőkhöz, irodákhoz
kötődik, az iroda utasait szállítja ki. Alacsonyabb komfort, nagyobb a férőhelyek száma, kisebb a kényelem, nem
a legkorszerűbb gépek.
A kínálat kibővül a mediterrán térségen belül, Görögország és Spanyolország is deszctináció lesz.
A Világturisztikai Szervezet 1980-ban Manillában rendezett egy konferenciát:
- A turizmus a mindennapok részévé vált



- A szakma igyekszik előre megtervezni a jövőt
Magyarországon az 1970-es évek végén turisztikai, infrastruktúrális beruházások vannak: szállodaépítési
program, ami egy osztrák hitelkonstrukció keretében valósul meg. Cél: hatezer magaskategóriájú férőhely
biztosítása.
A hitelkonstrukció előzménye: 1978-tól Ausztriába már nem kellett vízum és Svédországba, Máltába és
Finnországba is megszűnik a vízumkényszer. 1979-ben kormányközi megállapodás: az osztrák hitel 300 milliárd
dollár, a beruházás célja a turisztikai infrastruktúra fejlesztése, főleg a szálláshelyek és a közlekedés.
A hitelprogram néhány eredménye:
- Ferihegy 2A – a kifutópálya magántőke, a csarnok és a hangár hitelből van
- A hegyeshalmi határátkelőhely bővítése
- Új átkelőhely: Kópháza
- Új szállodák építése: Fórum szálló, Atrium Haiet, Novotel
- Szállodabővítések: Grand Hotel, Hungária, Sport szálló-Flamenkó szálló
- Kongresszusi központ
- Szolgáltatás bővítésé – Balatoni szállodák, uszoda bővítése épületen kívül
A második korszaknak a második olajválság vet véget, ami az első öbölháború, Irak-Irán háborúja. 1980tól
1988ig tartott a háború.
Harmadik korszak – 1981-1989/90
Az első öbölháborúval kezdődik, 1988-ban fegyverszünetet kötnek. A rendszerváltás vetett véget a korszaknak +
a Világturisztikai Szervezet hágai deklarációja. Itt a politika szerepet fog játszani a turizmusban, de ez most
pozitív. A politika beleszól a turizmus fejlődésébe. A gazdasági centrum áttevődik az Atlantikumből a
Pacifikumba pl. „kistigrisek”, Japán, Kína (?), USA nyugati partvidéke.
Globális problémák: éhség, szárazság, ózonlyuk, terrorizmus, AIDS ( a szocializmus csendesen rohad).
Megjelenik az ötödik S, a Shop motiváció. Évente egy utazás helyett már 2-3 út van, de a 2.3. utak rövidebbek.
Kialakul az igény a turizmus specializálódására. A speciális utak utazásszervezőket igényelnek. A kiscégek
specializálódással maradhatnak csak fenn, pl. bélyeggyűjtők útja.
Negyedik korszak
A szocializmus felbomlott, megszűnt. A globális problémák tovább növekednek. Új típusú politikai integrációk
jönnek létre amik a turizmust is befolyásolják, pl. EU. Új politikai válságövezetek alakulnak ki: Kuvait Irak általi
lerohanása, 2. öbölháború 1990-1991 körül. A délszláv válság 1991-ben indul a koszovói függetlenségi
törekvésekkel. 1992-ben szétesik Jugoszlávia és lesz Szerbia, Horvátország, Szlovénia. A terrorizmus fenyegetése
állandósul (szept. 11.).
Turizmus szempontjából:
- Világviszonylatban megnő a biztonság iránti igény az utazáskor. Ez befolyásolja az utazási célpontokat.
- Előtérbe kerülnek a környezetvédelmi szempontok, ökoturizmus megjelenése.
- Bővül a kínálat világszerte, a Csendes-óceáni térség egy új utazási célpont lesz.
- Megnő az érdeklődés a távol-kelet iránt.
- Európa továbbra is fontos célpont.
- Az évi 2.3. utazás rendszeressé válik.
- A volt szocialista országok egymásközti utazásai nagyon lecsökkennek – magyarországi vidéki
szállodák pusztulása
A ’90-es évek elején csökken a belföldi turizmus, majd újból növekedni kezd.


Idegenforgalom földrajza - 1. gyakorlat

Recommended

Recommended

More Related Content

Featured

Featured (20)

Idegenforgalom földrajza - 1. gyakorlat