Fóbia .

1,996 views

Published on

Published in: Entertainment & Humor
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,996
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
4
Actions
Shares
0
Downloads
31
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Fóbia .

  1. 1. Fóbia . Napjainkban sokan szenvednek különböző fóbiákban.Ez a téma lehet,hogy soknak segitség lehet.Sok fóbia létezik ,de a fontos az,hogy lehet gyógyitani.A beteg hozzátartozóinak is segitséb lehet ez a téma ' Fóbia lap . Fóbiák. A fóbiákban szenvedő emberek irracionális félelmet, rettegést vagy pánikot élnek át, amikor a rettegett tárggyal, helyzettel vagy cselekvéssel kapcsolatba kerülnek. Sok fóbiás emberben olyan elsöprő késztetés alakul ki arra, hogy elkerülje a félelem forrását, hogy ez a késztetés összeütközésbe kerül munkájukkal, családi életükkel és társas kapcsolataikkal. A fóbiáknak különböző megjelenési formái vannak... • A specifikus fóbiák meghatározott tárgyaktól és helyzetektől való alaptalan félelemmel járnak. Szinte végtelen azoknak a helyzeteknek és tárgyaknak a száma, amelyekre fóbia kialakulhat, pl. repülés, magaslatok, stb.... • A szociális fóbia attól való félelem, hogy mások jelenlétében rettentően zavarba jövünk. A leggyakoribb szociális fóbia a nyilvános beszédtől való félelem... • • Az agorafóbia attól való félelem, hogy olyan szituációba kerülünk, amelyik pánikrohamot vált ki, és amelyből nehéz elmenekülni. Sok agorafóbiás ember teljesen otthonülővé válik, míg mások kerülik a nyílt tereket, a sorban állást és a tömeget. Specifikus fóbiák A specifikus fóbiák meghatározott tárgyakra és helyzetekre alakulnak ki, pl. repülés, magaslatok, tűk, pókok vagy kígyók. A specifikus fóbiák általában gyakrabban fordulnak elő nőknél, mint férfiaknál, és többnyire gyermekkorban alakulnak ki. A specifikus (vagy szociális) fóbiák diagnózisa akkor állítható fel, ha a rettegett tárgy vagy helyzet az annak kitett személynél szorongást idéz elő (gyakran pánikroham formájában). A fóbiákat átélő személy egyúttal belátja félelmének irracionális voltát, és a fóbiák által okozott szorongás zavaróvá válik a személy életvitelére nézve. Szociális fóbia A szociális fóbia, vagy más néven szociális szorongásos zavar, jellemzői a mindent elsöprő szorongás és túlzott félénkség mindennapi társas helyzetekben. A szociális fóbiákban szenvedők folyamatosan, intenzíven és krónikusan attól félnek, hogy mások figyelik őket, ítélkeznek felettük, illetve, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák és megalázzák magukat. Félelmeik olyan súlyosak is lehetnek, hogy zavarják iskolai, munkahelyi vagy mindennapi tevékenységüket. Bár sok szociális fóbiával küzdő személy belátja, hogy társaságban jelentkező félelme ésszerűtlen és eltúlzott, mégsem képes úrrá lenni rajta, és gyakran már napokkal, sőt hetekkel előre szorong egy rettegett helyzettől.
  2. 2. A szociális fóbia korlátozódhat csupán egy körülírt szituációra is, mint pl. hivatalos vagy nem hivatalos közegben megszólalni, vagy mások előtt enni vagy inni. A legsúlyosabb formáiban a fóbia olyan kiterjedt, hogy a személynél a tünetek szinte mindig jelentkeznek, valahányszor emberek között van. A szociális fóbia rendkívül romboló hatású lehet, egyes napokon még attól is visszatarthatja az adott személyt, hogy munkába vagy iskolába menjen. Sok szociális fóbiával küzdő embernek nehezére esik barátságokat kötni és fenntartani. Gyakran testi tünetek is kísérik a szociális fóbiánál jelentkező erőteljes szorongást. Ezek közé tartoznak: • elpirulás, • erőteljes izzadás, • remegés, • a szorongás egyéb tünetei, például beszélési nehézségek, émelygés vagy egyéb gyomorpanaszok. Ezek a látható tünetek tovább fokozzák az elutasítástól való félelmet, illetve a félelem további tárgyává is válhatnak. A tünetektől való félelem egy ördögi kör kialakulásához vezethet. A szociális fóbiánál gyakori a családi halmozódás, és társulhat hozzádepresszió vagyalkoholfüggőség. A szociális fóbia alacsony önértékeléshez és depresszióhoz vezethet. Szorongásuk és depressziójuk enyhítése céljából a szociális fóbiában szenvedők gyakran használnak alkoholt vagy más drogokat, ami függőséghez vezethet. Egyes szociális fóbiás embereknek más szorongásos zavaraik is vannak, pl. pánikbetegség éskényszerbetegség. • A felnőttek kb. 4%-a szenved szociális fóbiában. • A szociális fóbia kétszer olyan gyakran fordul elő nőknél, mint férfiaknál, de a férfiak nagyobb arányban fordulnak segítségért. • A betegség jellemzően gyermekkorban vagy korai serdülőkorban alakul ki, és ritkán kezdődik 25 éves kor felett. • A szociális fóbia okai nem teljesen ismertek. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a szociális fóbia öröklődhet, de egyes betegekben mások viselkedésének és annak következményeinek megfigyelésével alakul ki a félelem; ezt megfigyeléses tanulásnak vagy modellálásnak nevezik. A szociális fóbia néha gyermekkori szégyenlősségből alakul ki. A szociális fóbia kezelése A kezelések két formája tűnik hatékonynak a szociális fóbia gyógyításában. Az egyik a gyógyszeres kezelés, a másik pedig egy rövidtávú pszichoterápia, az ún. kognitív viselkedésterápia.
  3. 3. Gyógyszerek A gyógyszerek között megtalálhatók olyan antidepresszívumok, mint pl. a szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (selective serotonin reuptake inhibitors, SSRI-k) és monoamin-oxidaz gátlók (monoamine oxydase inhibitors, MAOI-k), és olyan gyógyszerek, mint az ún. nagy potenciálú benzodiazepinek. A szociális fóbia egyik fajtájánál, a szerepléstől való félelemnél, hasznosnak bizonyultak a béta-blokkolók, amiket többnyire inkább magasvérnyomásra adnak. Kognitív viselkedésterápia A kognitív viselkedésterápia is nagyon eredményes lehet a szociális fóbia kezelésében. Amikor szociális fóbia kezelésére használjak, a kognitív viselkedésterápia az ún. expozíciós terápiára épül. Ennek keretében a beteg abban kap segítséget, hogy fokozatosan egyre jobban megbarátkozzon azokkal a helyzetekkel, amelyek megrémítik. Az expozíciós folyamat gyakorta három lépésből áll. • Az első lépésben bemutatják a személynek a rettegett helyzetet. • A második szint az elutasítás kockázatának növelése ebben a helyzetben, amelynek révén a személy megerősödik abban, hogy el tudja viselni a visszautasítást és a kritikát. • A harmadik lépésben a személy különböző módszereket tanul, amelyek segítségével meg tud küzdeni az elutasítással. Ebben a szakaszban a személy elképzel valamit, amitől a legjobban fél, miközben arra bátorítják, hogy konstruktív módon reagáljon a félelmére és az általa észlelt elutasításra. A szociális fóbiánál használt kognitív viselkedésterápiának a szorongáskezelő tréning is részét képezi, amelynek során a személy technikákat tanul szorongásszintjének szabályozására, pl. mély lélegzést. A kezelés másik fontos része a kognitív újrastruktúrálás, amelynek keretében a személy abban kap segítséget, hogy téves meglátásait észrevegye, és valóságközelibb elvárásokat alakítson ki arra vonatkozólag, hogy a társas helyzetek milyen valószínűséggel lesznek rá nézve veszélyesek. Az olyan támogató terápiák, mint a csoportterápia, illetve pár- vagy családterápia, ahol a hozzátartozók megismerkednek a betegség természetével, szintén hasznosak lehetnek. Egyes szociális fóbiában szenvedő embereknek javára válhat a társas készségeik fejlesztése. Agorafóbia Az agorafóbiás személy fél olyan nyilvános helyen tartózkodni, ahonnan szerinte nehéz elmenekülni. Paradox módon, egyesek viszont az egyedülléttől félnek. Egyes agorafóbiások leszoknak a tömegközlekedési eszközök használatáról, vagy arról, hogy nagyobb bevásárló központokba menjenek. Mások nem hajlandóak elhagyni az otthonukat, esetenként akár évekig. Megint mások csak akkor mernek elmenni
  4. 4. otthonról, ha egy bizalmas ismerősük vagy barátjuk elkíséri őket. Sok agorafóbiás ember egyúttal pánikbetegségben is szenved. Ilyenkor a személy leginkább attól fél, hogy nyilvános helyen vagy valahol, ahol szerinte a segítség, illetve biztonság nem azonnal elérhető, pánikroham tör rá. A majd bekövetkező pánikrohamoktól való félelem az agorafóbiás ember legfőbb problémájává válik, és minden újabb rohammal csak erősödik ez a félelem. Egyes agorafóbiások azonban sosem élnek át pánikrohamot, és sok pánikbeteg embernél sem fejlődik ki agorafóbia. Az agorafóbia nagyon jól kezelhető, ha már sikerült diagnosztizálni. A segítségért fordulók 90%-a képes normális tevékenységet folytatni a kezelést követően. A gyógyulás már hónapok alatt is bekövetkezhet, de eltarthat hosszabb ideig is, az egyéni körülményektől és a betegség súlyosságától függően. Olvasson többet a kényszerbetegségről (OCD) Fóbiák kora. Vannak, akik a repüléstől rettegnek, s ha tehetik még a repülőtér környékét is elkerülik. Ronald Reagan is közéjük tartozott, de erőt vett magán, mert a munkáját másképpen nem tudta volna ellátni. Milliók irtóznak az ízeltlábúaktól, és milliók a mély víztől. Rengeteg ember inkább gyalog megy a huszadik emeletre is, csak hogy ne kelljen liftbe szállnia, mert klausztrofóbia gyötri. Másokat meg a városi forgatag vagy a magasság ijeszt halálra, esetleg attól ájulnak el, hogy idegenek előtt kell megszólalniuk. De van, aki a betegségektől fél vagy a vihartól, mások a húsevéstől, a vértől, esetleg a szellemektől. A fóbiáknak se szeri, se száma... Alighanem végtelen a pánikot (fóbiát) kiváltó tárgyak, helyzetek, személyek száma. A tudomány eddig több mint ötszáz különféle fóbiát ismer, és évente tíz-tizenöt újabbal bővül ez a kör. Ami érthető, hiszen amíg nem volt mobiltelefon, addig attól nem félhetett senki. Ahogy fejlődik a tudomány, a technika, változik a társadalom, úgy jelennek meg az újabb félelmek. Ezek éppen olyan erősek lehetnek, mint a régi, „hagyományos” pánikkeltő helyzetek, szituációk. Ma már nem ritkaság a félelem a számítógépektől vagy a terrorizmustól, esetleg az ufóktól. És… félelem a félelemtől! Ez utóbbi nem is olyan nevetséges, ha belegondolunk. A tudósokat - természetesen - régóta érdekli, hogyan keletkeznek ezek a félelmek. Miféle sötét sarokban ültek eddig? Mert valami előzménye mindegyiknek lehetett. Akinek egyszer gyermekkorában azt mondták, ha kutya közeledett, hogy „Vigyázz, mert harap!”, akkor a tudatában nem arra az
  5. 5. egy kutyára kódolódott be a figyelmeztetés, hanem attól kezdve valamennyit veszélyesnek vélte, tehát óhatatlanul kialakult nála a kutyafóbia. Ez egyszerű, mondhatni primitív példa, ám a pszichoterapeuták elmondása szerint a pánikbetegség többsége így alakult ki. A legfélelmetesebb fóbia Felmérések szerint az európaiak több mint hatvan százaléka szenved valamilyen félelemtől. Keleten viszont az embereknek csaknem 95 százalékára igaz ugyanez! És ha valaki azt gondolja, hogy ebben a politika aztán tényleg nem játszhat szerepet, az nagyon téved. De – érdekes módon – akadnak egészen abszurdnak tűnő dolgok is. Ugyancsak a közvéleménykutatók felméréseiből derült ki, hogy a betegségektől tízszer annyian félnek, mint a haláltól. A halál elkerülhetetlen, a betegség viszont nem. Tehát az emberek hamarabb elfogadják azt, ami mindenképpen bekövetkezik, mint azt, ami esetleg elkerülheti őket. Vagyis, amíg a félelem indokolt, a forrása pedig reális, nincs ok a félelemre. Az emberek azért nem félnek a haláltól, mert elkerülhetetlen. De félelmet ébreszt bennük az olyan anyag, tárgy, helyzet vagy jelenség, amely a valóságban nem is jelent igazi veszélyt. Ezt egyébként már a középkorban is észrevették, pedig akkor aligha végeztek tudományos fóbia-kutatásokat. Mégis feljegyezték a krónikák, hogy ott volt a legerősebb a félelem a pestistől, ahol az még fel sem ütötte a fejét! Ez ma is érvényes. Japánban a legtöbb fóbiás attól retteg, hogy elveszíti a munkahelyét, miközben a világon - a többi államhoz viszonyítva - ott van a legkevesebb munkanélküli, szinte mindenki dolgozhat. A fóbiák egészségre gyakorolt hatásai Az igazi fóbia, ha már nagyon megeszi a lelket, bizony tönkreteheti az életet. Akadályozza a munkavégzést, a pihenést. Ráadásul a fóbiások többsége pontosan tudja, hogy a félelme alaptalan – de nem tud uralkodni rajta. Az egyik legősibb az agorafóbia, más néven tériszony. Ebben szenvedett már Diogenész is (a kutatók szerint ezért bújt hordóba). De szenvedett tőle Leonardo da Vinci, vagy a Nobel-díjas író Boleslaw Prus is. A mai fóbiás bemegy egy hatalmas áruházba, és rohamot kap a száz méter hosszú polcok láttán. Ezután pedig már attól és félni fog, ha egy kicsiny vegyesboltba kell belépnie. Vannak nevetségesnek tűnő fóbiák is. Andersen, a nagy dán mesemondó majdnem tűzvész áldozata lett. Attól kezdve pánikba esett egy
  6. 6. gyufa lángjától is, és ha valahová utazott, a derekára hosszú kötelet tekert a ruha alatt, hogy ha netán emeleti szobában szállásolják el, akkor kimenekülhessen az égő fogadóból… A fóbiások tizenöt százalékát társadalmi jellegű félelmek gyötrik. Mondjuk nem mernek mutatkozni mások előtt, vagy nem tudnak beszédet mondani, szerepelni. Attól félnek, hogy az étteremben leeszik a ruhájukat és nevetségessé válnak – ezért inkább nem járnak étterembe. Az iskolakerülő gyermekről ritkán gondolják a szülei, hogy a tömegtől fél, és ezért talál ki mindenfélét, hogy reggelente otthon maradhasson. Van, aki a szerelemtől vagy a szextől is retteg. Egyes nyugat-európai klinikákra évente több száz olyan személy kerül, aki minden kapcsolatot kerül, nem képes érvényesíteni az érdekeit, nem tudja közölni a véleményét. Teljesen kívül reked a társadalmon. A gyógyítás útjai Johan Huizinga nevezetes könyvében, a Középkor alkonyában leírta, hogy bizonyos fóbiák ellen már évszázadokkal ezelőtt is volt gyógymód – még ha nem is tudományosan alkalmazták őket a korabeli terapeuták. VI. Károly király víziszonyban szenvedett, ezért sohasem engedte, hogy a bőrét víz érje. Ez egy idő után már elég kínos volt, mert a király erősen bűzlött. Valaki kitalálta, hogyan lehetne megfürdetni, és ezzel létrejött a „még nagyobb félelemmel gyógyítás”-elve. Egyik este a mit sem sejtő királyra tizenkét ördögnek öltözött, rémisztő külsejű, markos férfi tört rá, akik közölték vele: a pokolból jöttek, és egyenesen oda viszik magukkal. Csak egy módon menekülhet meg az örök kárhozattól, ha ezentúl fürödni fog… A rettegő király maga ugrott az előkészített kádba, és attól kedve valóságos tisztaságmániás lett. Ma is alkalmazzák ezt a fajta gyógymódot, persze sok más terápiával együtt. Ha nem is egészen így... Az általános tapasztalat szerint a szakorvosnál jelentkező paciensek 80-85 százaléka már néhány kezelés után gyógyultan távozik a rendelőből, elég, ha a pszichiáter néhány fényképet mutat a fóbiát kiváltó tárgyról vagy élőlényről. A többieknek – mondjuk, akik a repüléstől félnek -, legalább tíz vagy még több kezelésre kell elmenniük, de végül ők is meggyógyulnak. Kis kitartással minden félelemtől meg lehet szabadulni. És mégiscsak jobb rettegés nélkül élni, mint folyamatos félelemben… Fóbia és szorongás.
  7. 7. Orvosi jegyzet: fóbia és szorongás Dr. Nagy Szilvia eszközök: A szorongásos zavarok világszerte a leggyakoribb mentális problémák közé tartoznak, és látszólagos ártalmatlanságuk ellenére is a legtöbb szenvedést okozzák. Történetileg már Hippokratész is megemlékezett a szorongásos zavarokról, és érdekes módon a kezelésükre akkoriban a higított bort ajánlotta. Cikkünkben a szorongásos zavarok témakör alatt tárgyaljuk a pánikzavart, az agorafóbiát (piactériszony), a szociális és az egyszerű (specifikus) fóbiákat, valamint a generalizált szorongást. A szorongásos zavarok tünetei A fóbiákról… Levélrészlet: „19 éves lány vagyok, szerintem teljesen jól mennek a dolgaim, mégis előfordul néha, hogy nagyon szorongok és nem merek kimenni az utcára, mintha félnék ott egyedül. Az is előfordul, hogy állok a zebránál és olyan távolinak tűnik a másik járda, hogy félek, nem bírom megtenni a távolságot, szédülök és bizonytalanná válok. Amikor egy barátnőm velem van, vagy a családom, akkor sokkal könnyebb. Ha azt látom, hogy egy üzletben sokan vannak, akkor nem állok be a sorba, inkább hazamegyek, és otthon azt mondom a szüleimnek, hogy elfelejtettem vásárolni. Nagyon rossz ez az állapot, nem tudom, hogyan változtathatnék, de így nem maradhat, félek, hogy boldogtalan leszek, és nem merem senkinek elmondani, mert kinevetnének, vagy nem értenék meg.” Ez már fóbiás félelem? Ha valaki nem mer kimenni az utcára, mert azt érzi, hogy nincs biztonságban, szorong és fél a szembejövő, teljesen ismeretlen emberektől is, akkor agorafóbiás ( a nyílt terektől való félelem) tünetektől szenved. Ez a félelem arról szól, hogy az egyedüllét, a nyilvános helyek, ahonnan nem lehet minden további nélkül elmenekülni, szinte kezelhetetlen szorongást váltanak ki. Az a jelenség, hogy egy társsal az utcán ez az érzés nem vagy csak nagyon enyhén jelentkezik, mutatja, hogy a fóbiás félelemhez szeparációs szorongás is társul , mely akkor oldódik, ha valaki biztonságot nyújt a jelenlétével. Mi a fóbia? Ez a betegség olyan szorongás, mely csak különleges helyzetben jelentkezik. A neve (phobos: menekülés, rettegés) jelzi, hogy a beteg valójában menekül a szorongástól és a helytől, mely ezt kiváltja. Nagyon fontos tudnunk, hogy nem mindenkinek fejlődik ki ilyen tünete, nincs arról szó, hogy minden szorongásos állapotban megjelenik fóbiás elem is.
  8. 8. A fóbiákban mindig valamilyen jól meghatározható dolog, helyszín szerepel, mint a félelem kiváltója. A tünetet fenntartó tudattalan szorongás így jól definiálhatóvá válik. Sokkal érthetőbb, ha valaki azt mondja, hogy nem mer a metróba lemenni, mert azt érzi, hogy megfullad a föld alatt, mintha homályosan arról magyaráz, hogy bizonytalanul szorong egy ideje. A fóbiás tünet tudattalanul tehát lehetővé teszi, hogy néven nevezzünk valamilyen kézzelfogható, és a racionalitásban is elfogadható kiváltó okot. Hogyan alakul ki a fóbiás tünet? Mindannyian láttunk már olyan kisgyereket, aki azonnal bömbölni kezd, ahogy fehérköpenyes doktor bácsit lát közeledni. Akkor is bekövetkezhet ez a reakció, ha az orvos kezében nem injekciós tű van, hanem gyönyörű pöttyös labda. Ez azért van így, mert nem a labda a lényeges, hanem a „félelmetes” fehér köpeny. Valószínű, hogy ez a kisgyerek tudattalanul is emlékszik a „csecsemőkori szuriktól” kezdve az óvodáskori mandulavizsgálatokra és az akkori oltásokra, tehát a fájdalom emléke hozzákapcsolódott a fehér köpeny látványához. Magyarázhatunk neki tehát, hogy a doktor bácsi nem bánt és mosolyoghatunk rendületlenül, az ő sírásában benne van a felismerés, hogy „köszöni, ő pontosan tudja, mi fog következni”. Nagyjából így alakul ki a fóbiás félelem felnőtt korban is, csak már nem az injekciós tű, hanem az egyedüllét, a tömeg vagy a tömött busz lesz az ijesztő. Mikor valaki rosszul lesz egy közértsorban, a szorongás emléke rövid idő alatt kötődik a sorban álláshoz, amit aztán ívben fog elkerülni, hogy meneküljön az érzéstől, ami felrémlik benne. Milyen fóbiák vannak? A leggyakoribb az agorafóbia, amikor valaki az utcától, a tömegtől, a forgalmas helyektől, a zsúfolt üzletektől, a alagutaktól és a hidaktól fél. Nagyon sokszor hallani, hogy valaki nehezen bírja a felvonulásokat, nem szereti a hipermarketeket, mert ott azt éli át, hogy nagyon elveszett az emberek között, akik mind jól vannak, intézik a dolgaikat, lendületesen jönnek – mennek. Közlekedési fóbiás tünetek a közlekedési eszközökön jelentkeznek, ilyenkor a buszon, villamoson utazás egy szorongásos rémálommá válik. Akinek piros jelzésű buszon kell utaznia, az attól is szenved, hogy nem szállhat le, ahol akar, „kényszerítve” van arra, hogy kivárja a végállomást. A szociális fóbia azokban a helyzetekben nyilvánul meg, ahol mások előtt beszélni kell, felszólalni, vagy felelni, aminek a hátterében a „mások megítélésétől” való félelem áll. Ilyenkor éli át valaki, hogy nehéz bemennie egy
  9. 9. étterembe vagy klubba, mert úgy érzi, minden szem rászegeződik, és ő biztosan botladozni fog, hasra esik, remegni kezd kezében a pohara, elpirul és csak a vak nem látja, hogy milyen esetlen. Az emberektől való szorongás hátterében a saját önbizalom és önértékelési problémák állhatnak, szinte traumaszerű lehet a tehetetlenség érzése, amit ilyenkor átél valaki. Ismertek a kígyótól, magasságtól, mélységtől, repüléstől, póktól való félelmek is. Lehet kezelni a fóbiás tüneteket? A pszichoterápiás tapasztalatok azt mutatják, hogy jól kezelhetők, tehát a félelmek és a szorongások feloldhatók. Természetesen csak úgy lehetséges ez, ha a tünet hátterében lévő tudattalan szorongásokat sikerül feltárni és a beteg is „hajlandó lemondani” a tünetéről. Ez utóbbi azt jelenti, hogy pl. a közlekedési fóbiáknál elég gyakori, hogy az egész család a „beteg” szállítását szervezi, központi feladattá válik a feladat megoldása. Ilyenkor elmondható, hogy a betegnek tudattalan nyeresége is származik a tünetből, mert ő lesz a kulcsfigura a családban, aki valójában a kontrollja alatt tartja a hétköznapokat. Nem direkt csinálja ezt, nem arról van szó, hogy úgy döntött, hogy kihasználja ezt a nyereséget, mert mindez a tudattalan működése eredménye, csak a realitásban jól látszik, hogyan épül ki egy ilyen rendszer. Ilyen esetekben a tünet sokszor nehezen múlik el, mert valójában erről a „másodlagos betegségelőnyről” is le kell tudni mondani. Mikor kell szakemberhez fordulni? Általában mindenki akkor keres segítséget, mikor már az élete nehezül meg annyira, hogy a tünet határozza meg a mozgását vagy a kapcsolatait. Sokszor előfordul azonban, hogy a fóbia jól kezelhető, tehát ha valaki a mérges kígyóktól fél, amik viszonylag ritkán jönnek szembe a körúton, akkor bármeddig együtt él vele. Az agorafóbia és a szociális fóbia viszont annyira képes átrajzolni a megszokott életformát, és állandó szorongást is okozhat, amit már nem lehet „házilag” kezelni. Általában a fóbiás tünetek mellett megjelenik pánik rosszullét is, mert a szorongások és a rosszullét ijesztőek, ettől érezheti valaki, hogy még rosszabbul fest a helyzet. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy nem kell halálra ijedni, meg kell találni a szorongás magyarázatát és akkor a tudattalan tünetképződés enyhül, majd elmúlik Fóbiák,félelmek. Női Portál
  10. 10. E.R. 2007-02-20 Kerülöd a zárt helyeket? Félsz a repüléstől? Rosszul leszel, ha tűt látsz? Ha csak lehet, elblicceled a randit a fogorvossal, annyira rettegsz? Szinte lebénulsz, ha pókot, vagy egyéb rovart látsz? Ha ez így van, akkor lehet, hogy valamiféle fóbiád van. W Úgy nevezik, specifikus fóbia Az ilyen emberek nem mindentől rettegnek, de amitől igen, attól annyira, hogy az már orvosilag is rendellenességnek számít. Mert a tárgy, állat vagy helyzet, amitől annyira félünk, a valóságban nem félelmetes, de ezt nem tudjuk helyesen felmérni, az érzelmeink határozzák meg az ítéletedet. Az ilyen specifikus fóbiák gyakran kezdődnek gyermek- vagy serdülőkorban, de megmaradnak felnőttkorra is. A nőknél a felmérések szerint kétszer gyakrabban fordul elő ilyesmi, mint a férfiaknál, és nem ritka. A kialakulásának okát még nem ismerik, de az már biztos, hogy valamilyen szinten örökölhető. Ahhoz, hogy tudd, a te félelmeid fóbiák-e, vagy sem, nézzük csak, mitől fóbia egy fóbia - A félelem tartós és erős. Lehet, hogy már akkor is érzed a félelmet, ha csak tudod előre, hogy látni fogod azt a bizonyos tárgyat, állatot, vagy eseményt. Abban a pillanatban, hogy meglátod a tárgyat, vagy egy bizonyos helyzetbe kerülsz, a félelem azonnali, és olyan erőssé is fajulhat, hogy az már pánik- roham. - A felnőttek, akiknek ilyen specifikus fóbiájuk van, “józan pillanataikban” teljes mértékben tisztában vannak vele, hogy félelmük teljesen megalapozatlan.
  11. 11. - Megpróbálhatod elkerülni azt a szituációt, hogy a félelmed tárgyát lásd, vagy átéld. De abban a pillanatban, hogy mégis ilyen helyzetbe kerülsz, a félelem azonnali és erős. - A különlegesen erős félelem, vagy az, hogy mindent megteszel, hogy elkerüld az ilyen kényes szituációt, már komolyan befolyásolja mindennapi életedet: a munkát, iskolába járást, a barátságokat és mindenféle személyes kapcsolatokat. Lehet, hogy időd nagy részét ezek helyett aggódással töltöd. - Azt azért meg kell vizsgálni (vizsgáltatni), hogy a fenti jelenségek nem valami másmilyen probléma tünetei-e, mert az is előfordulhat. Hogy meg értsd a fenti “követelményeket” Mindegyiket jól végig kell gondolni, hol is a határ a “sima” félelem és a specifikus fóbia között. Mint ahogy már említettük, maga a félelem nagyon erős, és megmagyarázhatatlan. Az érintett személy maga is tudja, hogy félelme megalapozatlan, és nevetni is tud rajta – ha nem pont abban a számára félelmetes – helyzetben van éppen. Megtanulja, ha lehet, elkerülni a számára félelmetes helyzeteket, ha pedig tudja, hogy mégis ilyen vár rá, már előre fokozott idegességgel várja. Ez a félelem és a kerülgetés komoly hatással lehet a mindennapi életére. És biztosnak kell lenni, hogy nem valamilyen teljesen más betegség okozza ezeket a tüneteket. Nagyon fontos... A pánikbetegségben szenvedők például félhetnek az autóvezetéstől, repüléstől, liftbe szállástól, és ez kívülről olyannak is tűnhet, mint valami
  12. 12. specifikus fóbia. De a pánikbeteg ilyen rettegett helyzetekben pánikrohamot kap, és nem tud kilépni a félt szituációból. Akinek meg specifikus fóbiája van, az magától a helyzettől retteg, hátha balesetet okoz, lezuhan a repülő. Az, akinek meg poszttraumatikus stressz-betegsége van (tehát valami tragédia érte, és az utáni állapotban van), megpróbálja szintén elkerülni a félt helyzeteket, de ez mindig az őt ért tragédiával van kapcsolatban. Azok, akik a társasági helyzetektől félnek, valószínűleg inkább az emberekkel van gondjuk, nem valamiféle speciális fóbiájuk. Az ilyenek, ha félnek a fogorvostól, tényleg a fogorvostól félnek, hogy beszélni kell vele, hogy ott kell ülni tátott szájjal, nem pedig a fogkezelés fájdalmától. Egy embernek egyszerre többféle “rendellenessége” is lehet, az egyik nem zárja ki a másikat. A specifikus fóbia fajtái - Állatokhoz kötődő - Természeti jelenséghez kötődő (a magas helyektől, viharoktól, víztől) - Vérhez, injekcióhoz, sebesülésekhez kötődő - Helyzetekhez kötődő (repülés, lift, zárt helyek) - Egyéb (mint a fulladástól, hányástól, betegségtől való rettegés) A specifikus fóbia kezelése A specifikus fóbiát nem mindig kell feltétlenül kezelni. Ha az érintett személy várhatóan sosem kerül majd az általa rettegett helyzetbe, semmi szükség kezelésre. De ha komolyan befolyásolja mindennapi életét, karrierjét, sőt esetleg az egészségét veszélyezteti, mert mondjuk nagy ívben kerüli az orvost, szükség van segítségre. A specifikus fóbiák rendszerint jól reagálnak arra a fajta pszichoterápiára, amit tudományosan “viselkedésterápiának” neveznek. Ennek folyamán a kezelt személyt fokozatosan teszik ki az általa került és félt helyzeteknek. Eleinte csak elképzeltetik vele, képeket kell nézni és reagálnia. Sokat segíthet a számítógép, amikor “virtuális valóságba”, digitálisan leképezett szituációkba terelik a kezelt személyt, nem a valódi szörnyű helyzettel kerül egyenesen szembe, szokhatja a dolgot.
  13. 13. Az biztos jó, ha az ilyen kezelésnél terapeuta is van jelen, és segít, de kevésbé komoly esetekben magunk is próbálkozhatunk ilyen “kezeléssel”. A “szembekerülést” mindenféleképpen jó apró, emészthető lépésekre lebontani. És csak akkor lépjünk tovább, ha azt a szituációt (mondjuk fényképeket, már tudunk pókokról nézegetni) simán, nyugodtan el tudjuk viselni. Ebben segíthetnek a különféle relaxációs technikák is. A fóbiák árnyékában. Meghatározás A fóbia terminus, úgy a pszichiáter, mint a laikus ember számára egy extrém intenzítású félelmet jelent, melyet az alany irracionálisnak észlel. A félelmet általában egy tárgy, élőlény, illetve helyzet megléte vagy csupán puszta gondolata idézi elő. Más pszichiátriai elnevezésektől eltérően a fóbia fogalom helyes használata nagyon közel áll a tudományos jelentéshez. A fóbiák genetikája A kutatók beszélnek bizonyos genetikai fóbiákról, mivel kiderült, hogy a fóbiák sokkal gyakoribbak az egypetéjű ikrek esetében. Léteznek azonban pszichológiai magyarázatok is a fóbia kialakulására. A jelenlegi pszichológiai irányzatok szerint a fóbiák elsajátítása operáns kondicionálás, azaz asszociációk révén történik (mindenki emlékszik Pavlov kísérletére, hogyan kondicionálta kutyája nyálazási reflexét egy égő segítségével, melyet az étel melé társított). Ennek alapján a fobogén tárgy, jelen esetben legyen patkány, kondicionált ingerré válhat egy korábbi félelemreflex
  14. 14. alapján(gyerekkorunkban egy patkány elvágta utunkat és mi nagyon megijedtünk, azóta patkány láttára kialakul a félelemreflex). Az ingerre adott reakció számos esetben túlzott, a realitástól eltérő módon nyílvánul meg. Erős félelmi érzést él át az egyén, még azokban az esetekben is mikor az inger csupán szimbólikus: az alany egy patkányokról szoló filmet néz meg, vagy egy rágcsálókról folyó beszélgetesén vesz részt. “Az ember legősibb és legerősebb érzése a félelem.”(H.P Lovecraft, amerikai író) Mitől félünk? Habár egy fajta félelemől van szó, a fóbiák különböző kategóriákra oszlanak: Egyszerű fóbiák. A leggyakoribb példák a rovar, kígyó, injekció, vér, bacilus, természeti jelenségektől való félelmet foglalják magukba, ám a lista korántsem teljes. Agorafóbia. Jellemzője az olyan terektől való félelem ahonnan nehéz kijutni, vagy egy kívülálló személy segítségét kérni. Az agorafóbiás ember fél zsúfolt helyeken lenni egyedül, vagy akár egy személy kiséretében is. Az agorafóbia következménye, hogy az alany elkerüli a zsúfolt helyeken való tartózkodást, legyen az mozi, piac, stadion, stb., valamint számos esetben fél saját házát is elhagyni. Szociális fóbiák. Az ilyen fóbiával küszködő egyén elkerüli az olyan helyzeteket, ahol bármilyen módon ítélkezhetnének viselkedése fölött. A szociális fóbia magába foglalja az olyan típusú félelmeket mint: nyílvános helyen való beszéd, evés, írás félelme, valamint a közwc használatának félelme. Hányan érintettek? 5 és 7 %-os gyakorisággal van jelen az agorafóbia és leginkább a nőket veszélyezteti. A szociális fóbia 2 és 10 %-ban elterjedt, ám leginkább a különböző kultúráktól és metodológiai tanulmányoktól függ ennek aránya. Az említett fóbia ugyancsak elterjedtebb a nők körében, ám mégis a férfiak azok, akik szakértői segítséget kérnek problémáikban, mivel szakmai életükre nagy hatással van. Az egyszerű fóbiák nagy gyakorisággal bírnak, ám kevés ember fordul igazán pszichológushoz vagy pszichiáterhez segítségért. Ha mégis megteszik, az annak köszönhető, hogy az adott fóbiák bekerítik magán és szakmai életüket.
  15. 15. A fóbia megnyílvánulása Nem akármilyen pillanatnyi ijedtség lesz fóbiaként katalogizálva, sőt még a tartós félelmek sem fóbiák. Aki valamilyen fóbiával rendelkezik számos esetben irreálisként érzékeli a dolgokat, mintha egy filmben játszódna. Ugyanakkor felléphet a szerepjátszás érzete is, valamint a őrültségtől és a haláltól való félelem. Az ilyen megnyílvánulások krízishelyzetet vonnak maguk után, amikor is az egyén bepánikol. Habár a fóbiák különbözők, hasonló fizikai megnyílvánulások kísérik a félelem érzetét: • a szívverés gyorsulása; • felgyorsult légzés; • izadtság; • hányinger és hasi fájdalmak; • szédülés, egyensúly elvesztése; • izomláz; • szúrásszerű érzés a végtagokban. Mindezekben az esetekben, az egyén túlzottnak észleli a félelmet, ám mégsem tudja kontrollálni azt, kivéve ha kerüli a fóbiás szituációkat. Az elkerülés számos esetben problémát okozhat. A félelemtől való félelem miatt az egyén számos esetben redukálja a félelem tárgyával való szembesülést. Minél fontosabb a félelem anal intenzívebb lesz az elkerülési folyamat. Nem ritkák azok az esetek, mikor az elkerülési folyamatban az egyén oda kerül, hogy saját háza lesz az egyedüli bástya, mely biztonságos helyként szolgál. A túlzott elővigyázatosság miatt, a hozzártozók általában megijednek és mindössze csak ekkor fordulnak szakemberhez. A felnőttek 50%-a küzd valamilyen félelemmel, ami lehet kígyó, pók, patkány illetve földrengéstől való félelem is. Mit lehet tenni? A jóhír, hogy ezekre a rendellenességekre van gyógyír, és a félelmeket irányítás alatt lehet tartani. A fóbiák kezelésére rengeteg gyógyszert tartanak nyilván. Egyes antidepresszánsok is jótékony hatást gyakorolnak a fóbiában szenvedő betegekre. Ezek a gyógyszerkészítmények elősegítik az érintett beilleszkedését, csökkentik félelmeit és javítják biztonságérzetet. Egyes fóbiák esetén, a leggyakoribb kezelési módszer a pszihoterápia. Ez a módszer nagyon egyszerű; lépésről lépésre a beteget rávezetik a helyes viselkedésre, azaz, aki például írtózik a pókoktól, a terápia során eljut egészen addig amíg megszokja ezek jelenlétét. A térápia szükségessége nem minden esetben indokolt. Ha valaki írtózik a mérgeskígyóktól, akkor nincs szüksége kezelésre, amennyiben olyan nagyvárosban él, ahol ezeknek az állatoknak a jelenléte nagyon ritka, vagy hiányzik. Ugyanakkor, ha az egyén a városból olyan helyre költözik, ahol
  16. 16. esetleg találkozhat ilyen kígyókkal, akkor a terápia szükségessége értelmet nyer. Néhány érdekesebb fóbia: ACEROPHOBIA – a savanyú íztől való félelem ASTROPHOBIA – a csillagoktól való félelem BIBLIOPHOBIA – könyvektől való félelem CATOPTROPHOBIA – tükörtől való félelem DENDROPHOBIA – a fáktól való félelem ELEUTHROPHOBIA – a szabadságtól való félelem GENOPHOBIA – szexuális vágyaktól való félelem Kiegészitő cikkek-klikkeljen rá ' Hogyan lehet leküzdeni a fóbiát ? Fórum. Milyen fóbiád van ? Fórum. A fóbia feloldása 3 lépésben. A pókiszony-érintéssel leküzdhető a fóbia. A xenofóbia . Agórafóbia és tünetei . A triszkaidekafóbia . A homofóbia.

×