Az új influenza virus- A/H1N1 .

Az új influenza virus- A/H1N1 . Az új világjárványról a A/H1N1 vagy más néven az Új Inluenzárról kap sok információt ebben a cikkben .Pro és kontra vélemények vannak ,de több információ szükséges ahhoz, hogy tisztán lássukk ezt a témát.Hasznos lesz, ha elolvassa a Forrást is. Beszélje meg orvosával,gyógyszerészével ' Forrás :http://h1n1.lap.hu/ Animációs film:http://www.hazipatika.com/mediatar/media/Influenza/111 Humán Mikrobiológia Régóta lóg a levegőben a korábbi ígéretem, hogy kicsit behatóbban is foglalkozunk az aktuális influenza vírussal és azt hiszem a mostani hisztériánál keresve sem lehetne jobb időzítést találni. Természetesen egy sorban is el lehetne intézni, hogy most akkor veszélyes-e a vírus, vagy sem, kell oltani, vagy sem, de mivel e legtöbb félreértés érzésem szerint abból ered, hogy sokaknak fogalmuk sincs miről beszélnek, egy kicsit mélyebben elmerülünk a témában. Végigvesszük, hogy akkor most pontosan hogyan is néz ki az influenza vírus, miképpen működik, mit tudunk a patomechanizmusáról a korábbi nagy influenzajárványok alapján. Miért kellhet az oltás, kell-e félni tőle, sőt még abba is megpróbálok belemenni, hogy miért

hatékonytalan az oltás körüli kommunikáció és miért nem triviális ezen változtatni. A vírus biológiája Az Orthomyxoviridae családba tartozó influenzavírusoknak három nagy típusa ismert, A, B és C, amelyek közül az első a messze legelterjedtebb és legváltozatosabb. Az egyes vírusok konkrét nevét a felszínükön levő hemagglutinin (HA) és neuraminidáz (NA) fehérjék altípusa alapján képezzük (előbbinek 16 altípusa, mígutóbbinak 9 altípusa ismert), így a H1N1 az arra vonatkozik, hogy a vírus felszínén az egyes altípusokba tartozó HA és NA lelhető fel. Persze a nomenklatúra közel sem tökéletes, hiszen az influenza vírus természetét az összes génje együtt határozza meg (erről lásd egy picit később) - mi sem példázza ezt jobban, mint hogy a legendás "spanyolnátha" is H1N1 volt, meg az azóta megszelídült, szezonális influenzaként fel-feltűnő utódai is azok. Olyannyira, hogy az aktuális szezonális influenza - amely hosszú évek óta az emberekben köröz -, szintén H1N1, ezért a szakirodalom, a sertés influenzát 2009 A(H1N1) néven ismeri (én is így fogom használni), a félreértéseket elkerülendő. Az influenza vírusoknak jellegzetes, negatív szálú RNS genomja van, amely 8 ún. szegmensen helyezkedik el. Ezeken a szegmenseken kódolódnak a vírus működéséhez szükséges fehérjék (többé-kevésbé egy fehérje/szegmens), amelyekről szép sorjában mindjárt meg is emlékezünk. Alapállapotban (amikor a vírus részecske formában létezik) az RNS szálak körül virális nukleoproteinek (NP) találhatók, amelyek a szegmensek stabilitásáért felelősek. Ezek mellett kis mennyiségű virális polimeráz (PB1 és PB2) is fellelhető a vírus belsejében, amelyeknek a feladata, hogy fertőzés után elkezdják átírni az influenza RNS-eket

(mivel értelemszerűem maguk is kódolva vannak a genomban, a folyamat a fehérjék exponenciális megjelenését okozza). A virális genom szegmenseken való elhelyezkedése az ún. reasszortáció jelenségének az oka. (Ez akkor következik be, amikor több, különböző influenza vírus fertőzi meg ugyanazt a sejtet, és a keletkező új virionokba az eredeti vírusok szegmenseinek véletlenszerű kombinációja kerül. Ez új vírus törzsek kialakulását okozhatja, amelyek könnyen veszélyesebbek lehetnek, mint bármely szülői vírus.) A szegmensek körül egy speciális burok található, amelyet az M1 fehérje alakít ki, és amelynek feladata a vírus összeszerelésében van, legkívül pedig a HA-val, NA- val és az M2 nevű ioncsatornával teletűzdelt lipidmembránt leljük. Fertőzé skor a vírus HA fehérjéi révén kötődik a sejtfelszínen található glycoproteinekhez és glycolipidekhez kapcsolódó sziálsav csoportokhoz, és a kötődés nyomán megindul a vírusrészecske bekebelezése endocitózis révén. Az endocitotikus vakuólákban a közeg savassága megnő, és ez hozzájárul egyrészt, hogy a vírus és a vakuóla membránja összeolvadjon, másrészt megnyitja az M2 csatornákat és azokon keresztül savasítja a virion belsejét.

Utóbbi fontos, hogy az M1-hez kötődő RNS-ek és NP-ek kiszabadulhassanak és a sejt belsejébe kerüljenek. A membránfúzió előfeltétele a HA proteolitikus hasítása, enélkül a fertőzés esélytelen. Olyannyira igaz ez, hogy alapvetően megszabja egy fertőzés jellegét, hogy mennyire könnyű hasítani az azt okozó influenza vírus HA fehérjéjét. A "klasszikus" esetekben csak az alsó légutakban vannak olyan proteázok amelyek képesek a HA-t hasítani. Virulensebb törzsek esetében (és ilyen volt a pár évvel ezelőtti H5N1 madárinfluenza) azonban a HA szekvenciája lehetővé teszi, hogy más szövetekben fellelhető proteázok is hasítsák, ami nagyban megnöveli a megfertőzhető sejtek számát, súlyosbítva a tüneteket, szövődményeket okozva. A sejtbe kerülve, a vírus negatív szálú RNS-ei és a velük együtt levő PB1 ill. PB2 molekulák a sejtmagba transzportálódnak, ahol elkezdődik a vírusban kódolt információ átírása mRNS-be, majd a sejt fehérje készítő apparátusát felhasználva (hiszen ez nem tesz különbséget a saját és a virális mRNS molekulák között) létrejönnek a vírus fehérjéi is. A folyamat öngerjesztő és hamarosan az egész sejt annak az egy funkciónak lesz alárendelve, hogy virális RNS-eket és fehérjéket gyártson. (A sejt nem teljesen védtelen az ilyen betolakodókkal szemben, épp ezért az egyik virális fehérje, az NS1 feladata, hogy kilője a gazda természetes immunitását beindító interferonokat.) Az újonnan elkészült HA, NP és M2 molekulák az endoplazmatikus retikulum, ill. Golgi-rendszer membránjain keresztül (azaz a standard membrán szekréciós útvonalon) a sejt felszínére jutnak. Közben az M1 már elkezd a sejt citoplazmájába lógó, ún. intracelluláris doménjeikhez kapcsolódni, és az M1 fogja (pontosan még nem ismert módon) a virális RNS-eket, valamint az őket burkoló NP-eket a membárnhoz vonzani ill. kötni. Végül a komplett vírus lefűződik a sejt membránjából és útjára indul, új áldozatot keresni (itt látható egy kis videó a folyamatról). Ebben az utolsó lépésben kapnak szerepet a NA fehérjék, amelyek feladata, hogy a vírus részecske saját membránján levő sziálsav csoportokat levágják. Így a virion nem kötődhet a sejt felszínén levő más HA fehérjékhez, illetve a virionok nem is fognak összetapadni. Működőképes NA hiányában a fertőzés nem képes tovább terjedni. Kis vírustörténelem Bár az influenza vírusok minden bizonnyal időtlen idők óta velünk vannak, az efajta zanzásított történeti összefoglalók alfája minden esetben 1918. Ekkor következett be a nagy spanyolnátha járvány (bővebben erről lásd Nádori kollegánál), amely egyes becslések szerint több mint 50 millió ember haláláért

tehető felelőssé. Még ha egy picit szkeptikusan tekintünk is erre a számra (hogy erre esetleg miért lehet okunk, arról lásd később), akkor is közel milliós nagyságrendűre tehető a halottak száma. A spanyolnáthát okozó H1N1 leszármazottai keringtek aztán a humán populációkban, a szezonális influenza okozóiként, egészen 1957-ig. Ekkor egy reasszortáció eredményeként egy új vírustörzs jelent meg, amelynek új HA és NA génjei voltak, ez az 1957-es H2N2, az "ázsiai influenza járvány" okozója, amely 2 millió életet követelt.A következő járványra tíz évet kellet várni, ekkor a H2N2-ből reasszortáció útján H3N2 lett és kitört a "hong kongi influenza". Mivel az NA fehérje ez esetben nem változott, a járvány nem fellángolás szerű lett, hanem inkább csak lassan (de biztosan) izzó parázsként tette a dolgát. Az 1968-as H3N2 leszármazottai hosszú ideig boldogítottak még bennünket, majd 1977-ben ismét feltűntek a H1N1 típusú vírusok is, így évekig két fajta szezonális influenzának lehetett örülni (ami kiszámíthatatlanabbá tette az oltási felkészüléseket is). Komolyabb parára ismét csak 1997 tájékán került sor; ekkora datálható a H5N1 "madárinfluenza" megjelenése. Ez ismét Hong-Kongban következett be (a vízi szárnyasok, amelyek igen kedvelt táplálékforrások errefele, amúgy is elsődleges hordozói az influenza vírusoknak és a városállam piacain levő zsúfoltság finom szólva sem hátrányos az egyes vírusok elterjedése során), de egy masszív mészárlási kampányt követően úgy tűnt, sikerült a dolgot még időben megfékezni. 2003-ig kellett várni, hogy kiderüljön, nem egészen. Mivel a vírus nem tud (még ?) sikeresen emberről emberre terjedni, azóta világszerte mindössze kb. 300 ember betegedett meg H5N1 fertőzés következtében (elsőroban K-Ázsiában), a fatalitási arány viszont sokkolóan magas: kb. 60%-os. A nagy kérdés, hogy mi okozta/okozza az 1918 H1N1, ill. H5N1 vírusok magas virulenciáját. A szegmensekkénti vizsgálat (kvázi arról van szó, hogy egy viszonylag ártalmatlan, szezonális influenza törzs szegmenseit egyenként helyettesítik a vizsgált vírusok megfelelő szegmenseivel, és nézik, miként változik a letalitás, egerekben) mindkét esetekben a HA, NA, NS1 ill. polimeráz fehérjéket tette felelőssé. Mindkét vírusnál a HA-ban olyan változások jelentek meg, amelyek könnyebbé teszik a hasításukat, így, mint erre korábban már utaltam, többfajta szövetet képesek megfertőzni. Az NA változása valószínűleg a HA sziálsav felismerését optimalizálta; az NS1 mutációi pedig még hatékonyabbá tették a természetes immunrendszer kikapcsolását. Ezek teljesen logikusnak tűnnek, a polimeráz enzimek virulenciához való viszonya talán egy hangyányit rejtélyesebb, de az is megmagyarázható. Arról van ugyanis szó, hogy különböző polimerázok,

különböző hőmérsékleten működnek optimálisan. Pl. a humán légutak átlaghőmérséklete 33 C, a madar beleié pedig 41 C. Amikor a vírus új fajokat, vagy ugyanazon a fajon belül új szöveteket akar kolonizálni, nem árt, ha a polimeráz enzimjei az új környezetben is működőképesek lesznek. A polimeráz génekhez kapcsolódó virulencia legérdekesebb összetevője azonban nem maguk a polimeráz fehérjék, hanem a PB1 szegmensen időnként feltűnő, ún. PB1-F2 fehérje. Az F2 itt a "frame 2" rövidítése, ami arra utal, hogy ugyanazokat a bázisokat felhasználva, amelyek a PB1 polimerázt kódolják, de egy bázispárral eltolva a leolvasási keretet, egy másik fehérjét (is) kapunk. A PB1-F2 a sejtekben levő mitokondriumokhoz képes kapcsolódni, és azokon keresztül beindítani a sejthalál, azaz apoptózis folyamatát. Mivel a 2009 A(H1N1) esetében a PB1-F2 nem funkcionális (több STOP kodon is szerepel a leolvasási keretében), páran felvetették, hogy valószínűleg nem kell komoly szövődményű betegségtől tartani. Ugyanakkor ennek némileg ellentmond, hogy a spanyolnátha esetében a virulencia legfőbb komponense nem a PB1-F2, hanem egyértelműen a HA volt, ráadásul viszonylag friss szekvencianalaízisek azt mutatják, hogy a PB1-F2 nem létfontosságú az A típusú influenza vírusok fitnessze szempontjából. Így leginkább annyit mondhatunk biztosan, hogy a PB1-F2 hiányában a vírus nem lesz annyira pusztító, mint amennyire lehetne. Szezonalitás Az influenza vírusok elsősorban télen, ill. kora tavasszal tarolnak. Ez alól nem nagyon van kivétel, ha megnézzük az alábbi ábrán jól láthatjuk, hogy minden féltekén a hideg hónapok során csúcsosodik ki az aktuális szezonális járvány, a melegebb égöveken pedig egész évben egy alapszintű influenza aktivitás érzékelhető.

A nagy kérdés a mi ennek az oka. Igazából fogalmunk sincs, hogy miért pont a téli hónapok az influenza vírusok kedvencei, de több hipotézis kering kutatói körökben. Az egyik, hogy a téli hónapokra jellemző össze- és bezártság megkönnyíti a vírus terjedését. De az is szóba került, hogy a vírus stabilitása jobb a hidegben, esetleg az emberi immunitás szezonális változása (a napfény függő melatonin szekréció, illetve D vitamin termelés egyaránt összefüggésbe hozható

az immunválasszal) az oka annak, amit látunk. Egy ma már kevésbé népszerű, de még teljesen meg nem cáfolt nézet pedig azt állítja, hogy az influenza valamilyen más kórokozóval karöltve tud igazából betegséget okozni, és az influenza járványok szezonalitását, a misztikus patogén határozza meg. Akárhogy is van, a 2009 A(H1N1) szempontjából most következik a feketeleves a mi féltekénken. Influenza vs. "influenzaszerű" Az influenzával kapcsolatos vizsgálatok (beleértve az oltóanyagok hatékonyságát) egyik rákfenéje, hogy a tünetek elég általánosak. Az "influenzaszerű" megbetegedéseknek valójában csak a töredéke valóban influenza (mint az a Spiegel cikkéből vett ábrán is látszik), de a statisztikákba gyakran influenzaként vonulnak mégis be. E miatt kell egy kicsit óvatosan bánni a spanyolnátha 50 millió halottjával is. Kétségtelen, hogy egy durván virulens A(H1N1) törzs tombolt világszerte 1918- ban, de a korabeli egészségügyi normákat és felkészültséget figyelmbe véve, nem zárható ki, hogy a halálozások jelentős részét nem minden esetben az influenza vírus okozta, hanem vagy egy másik vírus, vagy egy bakteriális fertőzés (az antibiotikumok előtti időkről van végül is szó), vagy ezek és az influenza kombinációja.

Ami persze nem azt jelenti, hogy valójában az influenza vírus nem káros, vagy akár halálos bizonyos esetekben. A halálos kimenetelű légzőszervi megbetegedések (pneumonia and influenza - P&I index) száma mindig durván megugrik a szezonális influenza járványok idején, és ha megfelelő korrekciókat alkalmazva levonjuk a más légzőszervi patogének okozta megbetegedéseket, egyértelműen látható, hogy bizony, az influenza minden évben számos halálesetért felelős. (Amerikában egyedül ez a szám évi 36,000 köré tehető.) A legveszélyeztetettebb kategóriát általában a más betegségekben szenvedők, illetve az öregek képezik, akiknek az immunrendszere nem képes elég hamar és elég alaposan felvenni a harcot a betolakodók ellen. A 2009 A(H1N1) molekuláris eredete

Akkor ennyi általános bevezető után elérkeztünk a biológiailag nagyon is releváns és izgalmas kérdéshez, honnan ered a "sertésinfluenza" vírusa. A történetünk szempontjából "klassszikusnak" számító sertésinfluenza vírus, akár csak az ember esetében (lásd fenti történeti kitekintőt), az 1918-as H1N1 járványra datálható. Ugyan disznókból az első influenza vírusokat csak a harmincas években sikerült izolálni, azok molekulárisan a "spanyolnátha" közeli rokonai voltak, és azok is maradtak a kilencvenes évek végéig. 1998 körül a "klasszikus" sertésvírus, az akkor éppen aktuális emberi H3N2, valamint egy ismeretlen altípusú madárinfluenza reasszortációja egy ún. tripla reasszortáns rH3N2 kialakulásához vezetett az É-Amerikai kontinensen. Ezt hamarosan megspékelte a rH3N2 és a klasszikus sertés H1N1 közti keveredés, majd ezek a (továbbra is tripla reasszortánsnak nevezett) vírusok keringtek évekig a sertések körében. Ugyan időnként mind a "klasszikus" mind a tripla reasszortáns vírust kimutatták emberben is, a betegség nem bizonyult fertőzőnek. A változás idén következett be, és okozója (na mi más), mint egy újabb reasszortáció volt. Az eurázsiai disznók saját sertésinfluenzája (ami 1979 körül született, egy madárinfluenzából) is sikeresen eljutott az újvilágba, és keveredett a tripla reasszortánssal (megj: lassan olyan "egyszerű" lesz követni az egyes szegmensek sorsát, mint az itt a piros, hol a piros golyóit, de remélem az ábra segít). Az így megérkező NA és M szegmensekkel aztán a virális puzzle utolsó darabjai is a helyükre kerültek, és hamarosan a vírus elindulhatott hódító útjára bennünk, emberekben is. Patomechanizmus, avagy mit csinál a vírus a szervezetben

A vírus elsősorban szaporodik, nincs neki komolyabb terve a gazdával. Az már szinte mellékhatás, hogy sok esetben ez azzal jár, hogy az inkubátornak átprogramozott sejtek elpusztulnak. Attól függően, hogy hol és mennyire vadul szaporodik a vírus (ami, mint fent taglaltuk a polimerázok aktivitásától függ, na meg persze a HA hasíthatóságától) lehet a tüneteket felfedezni. Különleges esetekben a vírus átterjedhet a légutakon túl a belekre, a vesére, ill. limfoid szerveinkre . A 2009 A(H1N1)-en végzett kezdeti vizsgálatok az influenzológusok kedvenc modelállatában, a menyétben (igen, menyétben - azért menyét, mert a légutainak sejtjei nagyon hasonlóak a humán ekvivalenseikhez, és kb. ua. a vírusokra érzékenyek is), azt sugallták, hogy a szezonális influenzánál sokkal virulensebb vírussal állunk szemben, amely ugyan terjedni nem terjed jobban, mint a "klasszikus" H1N1, de jobban szaporodik a légúti szövetekben, több kárt okoz bennük és a 2009 A(H1N1)-el fertőzött állatok nagyobb eséllyel pusztulnak bele a fertőzésbe. Minden modelállatnak megvannak a maga korlátai és úgy néz ki a menyét esetében is elértünk egy ilyenhez. Talán azért mert megbízhatóságát eddig főleg a H5N1, vagyis madárinfluenza elleni küzdelemben tesztelték, talán más okból, de úgy néz ki, hogy a szóbanforgó kutatások két kulcs következtetése nem bizonyult igaznak: a 2009 A(H1N1) vírus általában (és erre még azonnal visszatérünk) nem okoz durvább fertőzést, mint szezonális rokona, viszont sokkal fertőzőbb - Amerikában a bizonyított influenza esetek 99%-át okozta az új törzs. [A legfrissebb becslések szerint, július végéig kb 1.8 - 5.7 millió ember betegedhetett meg az Egyesült Államokban, amiből 9,000 -21,000 igényelt korházi kezelést (nem mindig végezték el a tesztet, illetve a jelenlegi gyors tesztek sajnos nem túl hatékonyak, ezért a bizonytalanság). A bizonyított H1N1- el kezelt, kórházban levő betegek kb. 6%-a nem élte túl a fertőzést.] Makákókban végzett további kísérletek arra világítottak rá, hogy a vírus jól terjed az alsó légutakban is, és talán pont sokkal jobb szaporodási képességének köszönhetően, nagyobb kárt okoz a tüdő szövetekben. Az egyelőre rendelkezésünkre álló mortalitási adatokból kitűnik, hogy főként más betegségekben is szenvedők számára veszélyes a fertőzés. Ugyanakkor az is tény, hogy számos korházban kezelt betegnél nem ismerhető fel más betegség, vagyis a 2009 A(H1N1), minden mende-monda ellenére igencsak hatékony patogén. Hogy mi okozhatja a különböző betegekben a különböző súlyú megbetegedést, arról leginkább találgatni tudunk. Az egyik lehetőség, hogy bizonyos személyekben a korábbi szezonális influenzák ellen kialakult ellenanyagok (végső soron valamennyire minden H1N1 hasonlít) hatékonyabbá teszik az immunválaszt, de pontos ismereteink még nincsenek a dologról.

Amikor azonban súlyossá válik a dolog, a tüdőben masszív gyulladás alakul ki, ami viszont folyadékfelhalmozódáshoz vezet a légutakban, súlyos esetekben akár bevérzéshez is. Ezek következtében az oxigéncsere nem tud megvalósulni, hiába lélegzik egyre mélyebbeket a beteg. Oltani, vagy nem oltani, ez itt a kérdés Az oltásokról mára már kb. mindenki mondott valamit, és aki csak a napi médiából próbál tájékozódni, annak bizony nincs könnyű dolga. Hiszen egyrészről, ha Czeizel Endre valamiért "tűzbe teszi a kezét", akkor jobb, ha annak magunk is utána olvasunk, legyen szó örökbefogadásról, vagy abszolút hallásról. Ugyanakkor, amikor Lenkei "gyógyítsuk az AIDS-t C vitaminnal" Gábor le akar beszélni egy oltásról, szinte teljesen biztosak lehetünk benne, hogy a vakcina jó és hatékony. A "csippet ültetnek belénk" és hasonló baromságokkal most nem foglalkoznék, de próbáljuk meg érdemlegesen felmérni, hogy kell-e a vakcina: pontosabban hatásos-e, és hatása ellensúlyozza-e potenciális mellékhatásait. Az orvosi eljárások hatékonyságát metaanalízisekben vizsgáló Cochrane Collaboration elég egyértelműen fogalmaz: különösen nagyon elterjedt vírusok esetében, főleg ha a járványt kiváltó kórokozó és az oltóanyag elkészítéséhez felhasznált vírus nagyon hasonló, egyértelműen megfigyelhető a hatás. Az elterjedtség az kipipálható, és az Omninvest által felhasznált vírus (A/California/ 7/2009(H1N1)-szerű NYMC X-179A) is rajta van a WHO ajánlási listáján (bármilyen baromságokat terjeszt is dr. Tóth Kálmán), vagyis ezek alapján nem köthetünk bele az oltásba. Az egyik leggyakrabban felmerülő mellékhatás, az ún. Guillain-Barré szindróma, egy ritka autoimmun betegség kialakulása. Ennek az esélye standard esetben egy a millióhoz, amit azonban nem árt kontextusba tenni: maga az influenza fertőzés is kiválthatja a szindrómát és ennek az esélye nagyságrendileg nagyobb lehet. Az oltás jelentősége természetesen többrétű: egyrészt megóvhatja az egyént is a fertőzéstől, másrészt lecsökkentve a vírus terjedési potenciálját és így csökken annak is az esélye, hogy a veszélyeztetett csoportokban megjelenjen a fertőzés.

A vírus fertőzési potenciálját az ún. fertőzési szám, az R0 írja le, ami durván azt tükrözi, hogy egy beteg hány más személynek adja át a fertőzést (bővebben erről matematikus barátainknál lehet olvasni). A feladat most is az, hogy R0-t 1 alá szorítsuk.

De mennyi is akkor a 2009 A(H1N1) reprodukciós száma? A konzervatív becslések egyelőre 1.3 - 1.7 közé esnek, de a felső határ az bizony 2.1. Ebből látható, hogy az 50-70% közti oltási arány lenne a kívánatos , amennyiben sikerülne a lakosságot a járvány kitörése előtt beoltani. Ha erről lekésünk, akkor már eleve a 70%-os lefedettséget kellene becélozni, de értelemszerűen csak szerényebb reményeink lehetnek. Ugyanis, ha a reprodukciós szám stabilan 1.5 fölé kúszik, mindenképpen kitör a járvány, annak csak a mértékét és lefolyását tudjuk befolyásolni. Stratégiailag, főleg ha a készletek elérhetősége adott pillanatban korlátozott, annak van/lesz a legtöbb értelme, hogy a gyerekeket beoltjuk, és ezt követően, amint lehet a felnőtt lakosságra is kiterjesztjük az oltási kampányt. (A gyerekek beoltása azért sem elhanyagolható, mert a becslések szerint a fertőzések közel ötöde az iskolákban következik be.) Ami miatt a 2009 A(H1N1) különlegesnek tűnik, más (szezonális) influenza vírusokkal összevetve, az az idősek (65 év felettiek) relatív védettsége. Klasszikusan ugyan ez a legkiszolgáltatottabb csoportok egyike, ahol még mindig nem bizonyított, hogy az oltás valóban hatásos-e. Ennek az oka, hogy az idősekben gyakran gyengébb az immunválasz az új kórokozókkal szemben (és ezért nagyon fontos, hogy az idősek közt dolgozó ápolók időben kapjanak oltást). Most azonban ez a korosztály nyugodtan alhat, mert a járvány pont a szezonális influenzától általában legkevésbé veszélyeztetett, 18-49 éves korosztály körében tombol igazán. A dolog "miértje" kicsit enigmatikus, de furcsa módon úgy tűnik, hogy a válasz egy része pont a spanyolnáthában rejlik.

A jobboldalon látható ábra azt mutatja, hogy mennyi ellenanyagot lehet felfedezni egyes vérszérumokban egy Kaliforniában tavasszal izolált sertésinfluenza vírussal (CA04), illetve egy Japánban épp "honos" szezonális influenzával (KUTK-4) szemben. Az első csoport (donor group I) mintáját 1999- ben izolálták egy öregek otthonában az ott lakók, ill. ápolóik véréből, míg a másik minta (donor group 2) idén készült egy kórházban. Látható, hogy asz aktuális szezonális influenza ellen értelemszerűen nem létezett védelem még 1999-ben, semelyik korosztályban sem. Ugyanakkor az 1918 előtt születettek vérében nagyon hatékony 2009 A(H1N1) elleni ellenanyagok vannak. Ez arra enged következtetni, hogy a mostani vírus külseje jobban hasonlít a spanyolnátha kórokozójára, mint a szezonális H1N1 influenzák. Ez nyilván a magyarázat egyik része csak, mert azt még mindig nem értjük, hogy a 65-90 év közötti korosztály pontosan mitől védett. (Érdekes és kicsit paradox módon a jelenlegi helyzet vezethet ahhoz, hogy olyan logikával oltsuk, ahogy egyébként is kellene. Matematikai modellek azt mutatják,

hogy szezonális influenzák esetében is az iskolások és az aktív dolgozók kellene az oltási kampányok elsődleges alanyai legyenek, hiszen az ő esetükben a legnagyobb az esélye, hogy tovább adják a vírust.) A legjobb persze a megelőzés, és itt azért nem sok változott az elmúlt 80 évben. Ma is az elsődleges tanács az, hogy tarts be alapvető higiéniai előírásokat, gyakran moss kezet, ne nyúlj koszos kézzel a szemedbe, ha beteg vagy maradj otthon. Csak ma már komoly empirikus irodalom is alátámasztja az efajta "népi bölcsességeket". Communication error A helyzet tehát az, hogy a tudományos tények mind azt látszanak alátámasztani, hogy a vírus könnyen veszélyesé válhat, pusztán a megfertőzöttek nagy száma

nyomán (abba bele sem menjünk, hogy egy újabb reasszortációval mi jöhet létre), így indokolt az oltási kampány. Ezzel szemben azt látjuk, mind Magyarországon, mind máshol a világban az oltási arányok épp csak elkezdtek a kétszámjegyűbe kúszni. Nem véletlenül dühöng Falus, és mérges Berencsi Gyuri bácsi. Mi ennek az oka? Nyilván nem segít, ha pl. a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője és szóvivője kvázi az oltás ellen száll síkra, mert az efajta hangok elnyomják a párton belüli, felelősebb álláspontot képviselő egészségpolitikusok véleményét. Nem segít az sem, ha orvosok és orvosnak látszó személyek egymásnak ellentmondó információkkal bombázzák a nagyérdeműt (ne legyenek illúzióink, az a háziorvos, aki kategorikusan közli, hogy ő pedig semmi szín alatt nem olt, az nem több, mint egy modern hályogkovács, akinek minimális elképzelése van csak a témáról). Az FN.hu találgatása a médiát mentegeti és a tudomány hitelességi problémáját feszegeti, ami szvsz elég nagy butaság: a tudomány álláspontja elég egyértelmű, csak a média keres mindig ignoráns embereket, akiket "lázzadóként" állít be és így aztán valamifajta hitelességet ad elképesztő ötleteiknek. Az egész egy bizonytalan légkört szül és mint arra pár hete a Nature szerkesztőségi kommentárja is rámutatott, a veszély ill. válság kommunikációval foglalkozó tanulmányok rendre kimutatták, hogy amikor a túlbuzgó hivatalnokok nyomást gyakorolnak a publikumra, amelyben a szkeptikus és ambivalens attitűd egyébként is elég erős, gyakran épp ellentétes hatást érnek el, főleg, ha nem foglalkoznak elég komolyan az istenadta nép aggályaival (vagy foglalkoznak, de a társadalom ezt nem így ítéli meg.) Egy másik ok azonban szerintem abban rejlik, hogy az internetes társadalomban a skim reading vált a domináns ismeretszerzési formává. Időnként az igazság megismerése azonban több időt, elmélyülést, gondolkodást vesz igénybe (mint azt sokan, akik idáig eljutottak, tudják ;-)). Amikor viszont emberek tömegei nem veszik ehhez a fáradtságot, akkor az feltartóztathatatlanul egy rosszabb valóság kialakulása felé fog vezetni. Mint arra Lawrence Lessig a hetekben megjelent "Against Transparency" című vitairatában fogalmaz: "A Web minden elképzelhető összefüggést megmutat. A legcinikusabb lesz a legszembeötlőbb. És a véges figyelem miatt a legszembeötlőbb lesz a legstabilabb. Alaptalan következtetések lesznek levonva, karrierek dőlnek össze és nő az elidegenedés." Ez az attitűd könnyen észrevehető számos magyar újságíró hozzáállásában. Legyen az Szily "Index" László, vagy a Reakció nénikéje (biztos van más is, de ezekbe akaratlanul is belefutottam az elmúlt hetekben). Mindkét esetben ott remeg szelíden a sorok között, hogy ennyi pénz, hát akkor nyilván jó üzlet, és ha

jó üzlet gyanús. Különösen utóbbi esetben nehezen követhető a logika, mert nem világos mi a baj. Hogy túl sok vakcina lett beszerezve? (Lehet, de ehhez kellene egy levezetés, amiből egyértelmű lesz, hogy pl. az oltás nemzetgazdasági haszna (a betegség miatt kieső órák nem megtörténése) kevesebb, mint a hatmilliárd.) Hogy egy spin-off cég pénzért dolgozik? (Van olyan, amelyik nem?) Vagy hogy a cég ennyi pénzért dolgozik. (Szintén lehet, hogy az Omninvest túláraz, de ennek igazolására több kellene, mint bemondás.) Sejtetések vannak, levegőben lógó állítások, a konkrétumok szinte teljesen hiányoznak. (Most akkor a poszt írója szerint kell-e a vakcina, vagy sem?) Aki meg megfelelő háttér infók nélkül olvassa (és a többség, ne legyenek illúzióink, ilyen), az meg természetesen úgy jön el a dologtól, hogy "hát akkor mi van, most akkor kell vagy nem kell ez az oltás?". Pedig jó lenne gyorsan kialakítani valami konszenzust, különben lehet, hogy akaratlanul is valóban egy nagy (magyar) kísérlet részeseivé válunk. A témában még: New Scientist, Nature, The Lancet, virology blog, Effect Measure. Forrás:http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2009/11/07/Influ enza-para_-_8/ A/H1N1 a Wikipedián . A H1N1 az A típusú influenzavírus egyik altípusa, az emberi influenza leggyakoribb okozója. Egyes törzsei az emberi populációkban is endemikusak (külső behatás nélkül jelenlévők), ezek okozzák az influenzaszerű betegségek és a szezonális influenza kis részét. Vannak sertésekben (sertésinfluenza) és madarakban (madárinfluenza) endemikus H1N1 törzsek is. 2009 júniusában az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy a H1N1 új törzse pandémiát okozott. Mivel az új vírus sertésekből eredt, sokáig sertésinfluenzának nevezték. A H1N1 influenza altípus nevében a „H” a hemagglutinin proteinre, az „N” a neuraminidáz proteinre utal. Számos különböző törzzsé mutálódott, köztük a spanyolnátha vírusa, enyhe emberi influenzák vírusai, járványos sertésinfluenza törzsek és a madarakban talált különböző törzsek. Ezek közül a spanyolnátha 50-100 millió ember életét követelte.[1] Az influenzát okozó H1N1 törzsek általában alacsony patogenitásúak. A 2009-ben megjelent új vírus azonban az esetek egy részében az influenzánál megszokottnál súlyosabb megbetegedést okozhat.[2]

Amikor 2005-ben az emberi influenza más vírusaihoz hasonlították az 1918-as vírust, kiderült, hogy a vírus 4400 aminosavja közül csak 25-30 mutatott eltérést – ennyi már elég volt hozzá, hogy a madárinfluenza vírusa emberek közt is terjedővé váljon.[3] A sertésinfluenzát, amelynek nevét kezdetben a 2009-ben megjelent H1N1 vírusra használták, valójában többfajta influenza vírus okozhatja (amelyek közül a sertésekben endemikusakat sertésinfluenza vírusoknak -- nemzetközi rövidítéssel SIV - nevezik). A 2009-ben ismert SIV vírusok közt vannak C típusú influenza vírusok is, az A típusúak közül pedig a H1N1-en kívül a H1N2, a H3N1, a H3N2 és a H2N3. A sertéspopulációkban ezek az egész világon elterjedtek. Emberre való átterjedésük nem gyakori, és még akkor is gyakran csak antitestek termelődéséhez vezetnek az emberi vérben megbetegedés nélkül. Ha a szertésinfluenza vírus mégis meberi megbetegdést okoz, zoonotikus sertésinfluenzának nevezik. Az ilyen fertőzéseknek különösen azok vannak kitéve, akik gyakran vannak sertések közelében. Az állatok megfelelően megfőzött húsa nem fertőz. A zoonotikus sertésinfluenza tünetei hasonlóak az influenzaszerű megbetegedések tüneteihez. A sertésekről emberre átterjedt influenza ritkán fertőz tovább emberek közt. A H1N1 egy különlegesen virulens törzse okozta 1918 márciusa és 1920 májusa közt a spanyolnátha pandémiát, amely az emberiség történetének egyik legpusztítóbb járványa volt: világszerte 50-100 millió embert ölt meg. A vírus azért volt olyan pusztító, mert az emberi szervezetben az immunrendszer túlzott reakcióját váltotta ki, az úgynevezett citokin vihart.[4][5] (Hasonló reakciót vált ki az embert megfertőző H5N1 madárinfluenza vírus.[6]) Az immunrendszer citokinok (jelzőmolekulák) tömegét bocsátotta a tüdő szöveteibe, emiatt fehérvérsejtek özönlöttek oda, károsítva a tüdőszöveteket és vizenyőt okozva, ami megakadályozta a légzést. Más pandémiáktól eltérően, amelyek főképp az öregekkel és a gyerekekkel végeztek, a spanyolnátha nagy számban végzett fiatal felnőttekkel, akiknek erős volt az immunrendszere és ezért erős védekező reakciót produkált. A járvány azért kapta a spanyolnátha nevet, mert Spanyolország volt az egyetlen európai ország, ahol az áldozatokról folyamatosan jelentéseket közöltek, miközben más országokban ezt nem engedték szerepelni a hírekben, hogy megelőzzék a pánikot.

1973-ban egy új H1N1 sertésinfluenza vírus járvány okozott a Fort Dix katonai bázison az Egyesült Államokban, amelyben 13 katona betegedett meg, és közülük egy meghalt. A vírust január 19 és február 9 közt észlelték és nem terjedt Ford Dixen kívülre. 2009 áprilisában a H1N1 egy változata - amely a H1N1/09 pandemikus vírus (vagy új H1N1 influenza vírus) nevet kapta - halálos áldozatokkal járó megbetegedéseket okozott Mexikóban. Az első jelentések több, mint száz áldozatról szóltak, a számok azonban később változtak. A kór átterjedt az Egyesült Államokra, majd más kontinensekre is, köztük Európába. A WHO május 18-ai adatai szerint a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetek száma 40 országban 8829 volt és 74-en haltak meg, a zömük Mexikóban, a nemzeti egészségügyi hatóságok által a WHO számára szolgáltatott tájékoztatás alapján. Szomszédos országaink közül Ukrajnában a legsúlyosabb a helyzet, a vírus 2009 júniusában jelent meg, de mára (2009. november 1.) négy nyugat-ukrajnai megyében 81 ezer ember szenved vírusos eredetű légzőszervi megbetegedésben, és 2341 embert ápolnak kórházban, a vírus feltehetőleg 48 ember halálát okozta eddig. Ukrajnában a helyzet súlyosabbra fordult, 2009. november 13-án a felmérések szerint, az országban már (Lazorisinec szerint) a kórházakban 65 600 beteget ápolnak influenza miatt, közülük 392-ten intenzív kezelésre, 60-an pedig mesterséges lélegeztetésre szorulnak. A járvány kezdete óta Ukrajnában 1,25 milliónyian betegedtek meg és ebből 239-en haltak meg. 2009. november 18-ára a számok csak tovább növekedtek Ukrajnában. A tárca nyilatkozata szerint a járvány kezdete óta összesen 1,4 millió megbetegedést regisztráltak és halálos áldozatok száma 328. Az új vírus lappangási ideje az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint maximum hét nap, fertőzőképessége a betegség kezdetét megelőző naptól a kezdetét követő hetedik napig tart.[7]- Az új vírus megelőzésére az Egészségügy Minisztérium oltópontokat állított fel, melynek listáját a járvány hivatalos oldalán, a www.jarvany.hu -n [1] tette közzé. Az oltás szükségessége heves vitákat kavart a lehetséges mellékhatásai miatt, ám a nemzetközi javaslat szerint érdemes oltatnunk a régi, és az új típusú influenza vírus ellen is. Az esetek néhány százalékában előfordulhat fejfájás, hőemelkedés, enyhe rossz közérzet.

Tudsz nekem vakcinát szerezni feketén? • Joób Sándor Forrás:http://index.hu/belfold/2009/09/26/tudsz_szerezni_feketen _vakcinat/ Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó. Én egyszerűen nem hiszem el, hogy egy teljesen egészséges ember otthon játszik a gyerekeivel, majd egyszer csak rosszul lesz és meghal influenzában. Pedig ritkán előfordul ilyen. Az új influenza második hazai áldozatának, egy 34 éves tengelici férfinek nem volt láza, nem köhögött, nem volt cukorbeteg, szívbeteg és más krónikus betegségben sem szenvedett. A boncolás után mutatták ki a szervezetében a H1N1 vírust. Az nem lehet, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz? Volt benne influenza vírus is, de a halálát valamilyen más, ismeretlen betegség okozta. A férfinek vérzéses tüdőgyulladása volt, a H1N1-et a tüdőszövetben mutatták ki. Amit mi általában tüdőgyulladásnak mondunk, az bakteriális eredetű. A vérzéses tüdőgyulladást viszont közvetlenül az influenzavírus okozza, ezt nevezik primer vírusos pneumoniának. A tüdőgyulladásnak ez a ritka válfaja különösebb előzmények nélkül nagyon rövid idő, akár néhány óra alatt is halált okozhat. Az USA-ban előfordult olyan eset, hogy egy kislány a szülinapi bulijára készülődött, majd rosszul lett és nem sokkal később meghalt. A vírusos tüdőgyulladást az esetek felében nem élik túl az emberek. hirdetés És mi van, ha én a buszon egy olyan embertől kapom el a vírust, aki nem sokkal később meghal ilyen borzalomban? Akkor nekem is annyi? Nem. Ugyanez a H1N1-es vírus az esetek döntő többségében teljesen enyhe lefolyású betegséget okoz, amit még kezelni sem kell. Van, aki csak lázas lesz, köhög, fájnak az ízületei. Persze az is előfordulhat, hogy az ember már éppen kezd kilábalni belőle, de ekkor az influenza által fogékonyabbá tett tüdőszövetét baktérium, például pneumokokkusz fertőzi meg. Akkor neki egy bakteriális eredetű tüdőgyulladása lesz. Bár vannak antibiotikumok, ettől függetlenül ez is nagyon súlyos, sőt halálos szövődmény lehet.

Kösz, most tényleg megnyugtattál. És milyen gyakran fordul elő ez a vérzéses tüdőgyulladás? A tüdőgyulladásos halálesetek 20 százalékát okozza vírus, a többit a bakteriális fertőzés. Az új influenza miatti halálozásoknál minden 250. esetet okozza ez a ritka kórkép. Az új influenzában egyébként nem halnak meg többen, mint az évről évre ismétlődő szezonális influenzában. Becslések szerint ezer fertőzöttből 6 ember hal meg. Ha ugyanarról a vírusról van szó, hogy lehet, hogy valaki hirtelen belehal, más pedig csak lázas lesz és köhécsel? Ezt pontosan nem tudják. A vírus különbözőképpen viselkedik az egyes emberek szervezetében az életkortól, az immunrendszertől vagy egyéb betegségektől függően. Az új influenzáról azt lehet tudni, hogy főként a gyermekek és a fiatal felnőttek lesznek betegek tőle. Súlyos betegséget és halált leginkább olyanoknál okoz, akiknek van valamilyen más alapbetegségük. Az eddigi adatok alapján azonban az új vírus teljesen egészséges, fiatal felnőttekben is előidézett súlyos állapotot. Ha nem veszélyesebb, mint az eddigi influenza, akkor miért erőltetik most annyira az oltást? Hogy jól járjon a vakcinát gyártó cég? A vakcinát gyártó cég saját bevallása szerint nem fog rosszul járni a 4,4 milliárd forintért megrendelt oltóanyaggal, de azt állítja: ha ugyanezt a világpiacról kellene beszerezni, az 13 milliárd forinttal drágább lenne. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az új vírus terjedése most ősszel mennyire gyorsul fel. Ha gyorsabb lesz, akkor több beteg lesz. Ha több beteg lesz, hiába alacsony a halálozási ráta, többen fognak meghalni. Hányan? Magyarországon többezres nagyságrendben. De az oltásokat nem a nemzethalál elkerülésére kell elkezdeni. Épp elég baj lenne, ha egy időben 1-2 millió ember nem tudna dolgozni, mert otthon vacog a takaró alatt, vagy mert az otthon a takaró alatt vacogó gyerekének csinálja a citromos teát. Ha egyszerre sok ember esik ki a munkából, az gondot okozhat a közellátásban, drasztikusan emelné az egészségügyi- és táppénzkiadásokat, rontaná az amúgy sem fényes gazdasági teljesítményünket, ami akár 1200 milliárd forintos veszteséget is okozhat. Jó, jó, de akkor meg miért nincs még mindig oltóanyag? Csak beszélnek róla.

A védőoltás már készen van, elvégezték a klinikai teszteket is. Most már csak a forgalombahozatali engedélyt kell kiadnia az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek. Megvizsgálják, hogy a vakcina megfelelő minőségű, biztonságos és hatásos-e? Ha minden oké, akkor a jövő héten vagy legkésőbb az azutáni hét elején el lehet kezdeni hatmillió ember oltását. Miért nem oltanak be mindenkit? Egy ilyen járványnál nem kell mindenkit beoltani. Ha az emberek legalább felét védetté teszik, azzal meg lehet akadályozni a vírus tömeges továbbterjedését és a súlyosabb egészségügyi kiadásokat is. Én ugye fiatal felnőtt vagyok, és azt mondtad, ránk különösen veszélyes az új vírus. Hol kapom meg az oltásomat? Csak a korod miatt nem tartozol azok közé, akik elsőként és térítésmentesen kaphatnak majd az állam által finanszírozott négymillió adag vakcinából. Ezt meghatározott prioritási sorrend szerint három hullámban adják be a leginkább veszélyeztetett vagy stratégai szempontból fontos embereknek. Mi? Lesznek egyenlők, egyenlőbbek meg protekciósok? Azt, gondolom, nem vitatod, hogy a tüsszögő influenzások között dolgozó orvost és nővért jobb, ha elsőként oltják be, mert nekik kell majd ellátniuk a többi beteget. Ugyanígy nem árt, ha a közlekedési és közműcégek dolgozói is be tudnak járni a munkahelyükre. Elsőként jár oltás a szívbetegeknek, az asztmásoknak, a cukorbetegeknek, a kórós elhízásban szenvedőknek, az immunhiányos betegeknek, a rákosoknak, a máj- és vesebetegeknek. Kifejezetten ajánlják az oltást a várandós nőknek, de kérhetnek azok is, akik mostanában szeretnének gyereket. Ha tehát én azt mondom, hogy most dolgozom a gyereken, akkor kapok? Mondhatod, de ezzel azoktól veheted el a lehetőséget, akik tényleg szeretnének gyereket. Ezt az oltási sorrendet nem a kivezényelt katonaság fogja fenntartani a vakcinát örjöngve követelő tömeg visszatartásával. Ez egy ajánlás a háziorvosoknak, hogy kiket hívjanak be először oltani. És a már megszületett gyerekeknek nem jár oltás? De. A három évnél idősebb krónikus beteg gyerekek már az első körben kaphatnak oltást. A második hullámban az egészséges gyermekek közül először azokat a 6-36 hónaposokat oltják be, akik már közösségbe, például bölcsődébe

járnak. Aztán jönnek a diákok 14 éves korig és a tanárok. A pedagógusok sem azért kapják az oltást, mert egy titkos társaság úgy határozott, hogy ők a kiválasztottak közé fognak tartozni. A diákok és tanárok nagyobb közösségben élnek, és az ő beoltásukkal a járvány potenciális gócpontjait ki lehet iktatni. Miért csak féléves kortól lehet oltani, a csecsemőknek miért nem jár vakcina? A csecsemők immunrendszere még nem ad immunválaszt, így nincs értelme beoltani őket a vakcinával, amivel egyébként klinikai teszteket sem végeznek rajtuk. Azt sem lehet tudni még náluk, nem allergiásak-e a tojásfehérjére, ami a vakcina szaporítóanyaga. A csecsemők a szoptatáskor az anyatejjel kaphatnak elegendő ellenanyagot, és az apák is jogosultak lesznek ingyenes oltásra, nehogy ők fertőzzenek. Ki fogja beoltani ezt a sok embert? A háziorvosi rendelőknek kell felmérnie az oltásra rászorulók számát, behívni őket, beszerezni, tárolni és beadni a vakcinát. Az időseknek és a krónikus betegeknek az új vakcina mellett a hagyományos influenza elleni oltást is beadják. Ez szép feladat lesz, mert az orvosoknak közben rendelniük is kell. A diákokat az iskolákban oltják csoportosan. Azt látom, hogy én sem a rászorulók, sem a stratégiaialg fontos emberek csoportjába nem tartozom. Velem mi lesz? Örüljek annak, hogy ők majd nem kapják el tőlem a fertőzést? Vagy várjak, míg mindenkit szépen beoltanak, és majd karácsonyra kaphatok én is vakcinát? Vagy szerezzek egy cukorbeteg dílertől feketén 15 ezerért egy ampullát? Már most körülbelül 2 millió adag új influenza elleni vakcina van raktáron, és hetente 500 ezer adagot tudnak előállítani. Várhatóan a szervezett oltások megkezdésével párhuzamosan a patikákban is lehet majd venni oltóanyagot. Kb. 1500 forintot kell fizetni az ampulláért, és ugyanennyit kell fizetned a beadásért is a háziorvosnak. Nagyobb cégek nagykeráron igényelhetnek a tisztiorvosi hivatalon keresztül oltóanyagot a dolgozók csoportos oltásához, hogy megvédjék magukat járvány idejére a munkaerő tömeges kiesésétől. Nem veszélyes az oltás? Az új influenza elleni vakcina ugyanolyan technológiával készül, mint az eddigi influenzaoltások. A hivatalos közlés szerint a klinikai tesztek alapján nem jelent veszélyt, be lehet adni az új és a szezonális oltást egymás után is. Persze mint mindenhol, itt is előfordulhatnak nagyon ritka mellékhatások. Kínában 44 ezer beoltott ember közül 14-nél jelentkeztek enyhe tünetek. Ha ezektől tartva nem

oltatod be magad, nagy valószínűséggel gond nélkül átvészeled a fertőzést. Ha beoltatod magad, nem leszel influenzás, és nem adod tovább a vírust. A te döntésed, az oltás senkinek sem kötelező. Interjú Berencsi György virológussal H1N1: rémhírek és tények az új vírusról Nem tudjuk, mikor vadul tovább a vírus, mikor fog újabb genetikai változáson átmenni, még jobban hozzászoktatva az emberhez. Ha ez bekövetkezik, akár olyan járvány is lehet, mint amelyet az 1968-69-es hong-kongi vírus okozott; szeptembertől júniusig 3 millió magyart betegített meg - mondta Berencsi György, virológus, az orvostudományok kandidátusa. Medizóna: Nincs nap, hogy ne hallanánk a H1N1-ről. Mi az, amit biztosan tudni lehet erről a vírusról? Berencsi György: Bár még be kell bizonyítani, de úgy tűnik, hogy egy rendkívül jól alkalmazkodó vírusról van szó. Amióta virológus vagyok ez a második eset, hogy nem januárban kezdődött el az influenzajárvány. Három évvel ezelőtt volt egy csúszás, akkor márciusban indult el a fertőzés, bár az is furcsa volt, de meg volt rá a magyarázat. Abban az évben elmaradt a vírusok kedvenc ideje, a párás, hűvös idő, mert a tél nagyon enyhe volt. A vírusok megbújtak valahol és kicsit később kezdték el megbetegíteni az embereket. A H1N1 viszont nyáron fertőzött, a melegben, amit elvileg a vírusok ki nem állhatnak. Azt biztosan tudjuk, hogy négyféle vírusból van összerakva: az amerikai és az ázsiai disznók, a madárinfluenza vírusgénjeiből kettő, illetve emberi vírusok génjei építik fel. Abban új, hogy míg a korábbi világjárványok idején a vírusoknak csak a külseje változott meg, ennek a vírusnak már a belseje is teljesen más, ezért az életünk során összeszedett immunitás sem hat rá. Ugyanakkor az is meglepő, hogy a 65 évnél idősebbeknél mégi tapasztalható némi ellenálló-képesség vele szemben. Ennek oka, hogy a spanyolnátha vírusa – ami 1918 és 1957 között háromévente alakított ki világjárványt – valamiféle rokonságban van a mostani vírussal. Igy, aki 1957 előtt született többször is áteshetett a spanyolnátha vírusa okozta influenzán, ezért némileg most védettebb. Nem tudjuk azonban, mikor vadul tovább a vírus, mikor fog újabb genetikai változás bekövetkezni, ami még jobban hozzászoktatja az emberhez. Ha ez bekövetkezik, akár olyan járvány is lehet, mint az 1968-69-es hong-kongi

vírus okozta, ami szeptembertől júniusig 3 millió magyart betegített meg. Butaságokat is olvasok a vírusról, például azt, hogy ember alkotta, génsebészeti úton létrejött „alkotásról” van szó; ez lehetetlen. Képtelenek lennénk rá, hogy négyféle állati vírusból összerakjunk egy újat. Amit lehetséges, hogy leegyszerűsítjük a vírust, s ennek génjeit szaporítjuk külön-külön. Ezek már buta vírusok, magyarul elvesztik azon tulajdonságaikat, amelyek fertőzőképessé teszik őket. Azt szoktam mondani a tanítványaimnak, hogy a legnagyobb terrorista maga a természet, mert össze tudja állítani azokat a géncsomagokat, amik aztán a legváratlanabb helyen és időben támadnak meg állatokat és embereket. Medizóna: Sok tehát a kérdőjel a vírussal kapcsolatban. De az oltással kapcsolatban is megoszlanak a vélemények. Kell-e tartanunk a vakcinától? B. Gy.: Semmiképpen. Nézze, az oltásban olyan vírusok vannak, amelyek képtelenek szaporodni. Ráadásul a vakcinában 6-7 mikrogramm megölt vírus van, sokkal kevesebb annál, mint amennyi abban az esetben keletkezne, ha megfertőződnék a vírussal: akkor ugyanis 10 milligrammnyi mennyiség alakulna ki a szervezetben. Az oltás után a falósejtek végeznek a vírusokkal a szúrás helyén, és elviszik az információt a nyirokcsomókba, az ellenanyag-termelést tanító sejtekhez. Ezek aztán megtanítják a többieket, hogyan is kell vírusellenes anyagot létrehozni: ez a folyamat két héten belül elindul. Mindenkinek ajánlható az oltás, de különösen azoknak, akik kiszolgáltatottak a fertőzéseknek, vagyis akiknek gyengébben működik az immunrendszere. Ilyenek a szervátültetettek, a daganatos betegek, az anyagcsere gondokkal küzdök, az AIDS-fertőzöttek. Lesznek, akik ingyenesen megkapják az oltást – egészségügyi dolgozók – de senki ne sajnálja azt a kétezer forintot. Ugyanakkor egy másik védőoltás fontosságára is felhívnám a figyelmet, amit eddig főleg az idősebb korosztálynak javasoltak az orvosok: ez a vakcina a Steptococcus pneumoniae, a tüdőgyulladásért felelős baktérium ellen véd. Azért lenne fontos most a középkorúakat és a fiatalabbakat is beoltani ezzel – a 20 és 50 év közötti korosztály a legveszélyeztetettebb -, mert az eddigi tapasztalatok szerint nem is a vírus öl, hanem a felülfertőző baktérium. Ha az influenzavírus bejut a szervezetbe, előkészíti az utat a baktériumnak. A vírus olyan mint egy cipőkanál, olyan helyre is bejuttatja a baktériumot, ahová az magától nem tudna bekerülni. Az 1918-as spanyolnátha idején elhunytak között is tízből kilenc embernél találtak szaporodó baktériumot a boncoláskor. Medizóna: Óvatosabb-e a virológus?

B. Gy.: Általában nem. A laboratórium persze egészen más, ott nagyon elővigyázatosnak kell lenni. A gyakori kézmosás, fertőtlenítés, kötelező. Én 43 év alatt semmilyen vírusfertőzést nem kaptam el itt. Ugyanakkor a hétköznapi életben is vannak olyan alapvető tudnivalók, amelyeket állandóan ismételni kellene: a közös pohár, tányér, evőeszköz használata veszélyes lehet, még egy családon belül is. Sok vírus úgy fertőz – nem csak a herpesz, hanem a C típusú májgyulladás vírusa is – hogy egy poharat vagy kanalat többen is használnak egymás után. Emlékszem, gyerekkoromban, amikor még olyan vírusfertőzések sem voltak ritkák, mint a malária, vagy a tífusz, az iskolákban tanítottak a fertőzőbetegségekről, és az ezekhez kapcsolódó tudnivalókról. Ma is szükség lenne némi felvilágosításra a gyerekek között. • vakcina, H1N1, új influenza, világjárvány, Berencsi György, virológus, H1N1 tünetei, h1n1 influenza, vírusok Medizóna: Mi a különbség a vírus és a többi mikroorganizmus – baktérium, gomba, egysejtű élőlény – között? B. Gy.: Egyrészt a vírusok nem képesek az önálló életre, másrészt a méretük is sokkal kisebb. Míg például egy baktériumot megnézhetünk fénymikroszkópon át, addig a vírusok csak elektronmikroszkóppal láthatók. A vírusok nem nőnek, nem mozognak, nem táplálkoznak, és nem szaporodnak önállóan. Nem mások, mint apró géncsomagocskák, amelyek bármilyen élő szervezet sejtjeibe bekerülve, megváltoztatják azok működését. Amikor egy cd-t beteszünk a lejátszóba, az működni kezd, s lejátssza nekünk azt az adathalmazt, amit a lemez tárol. Nos, a vírusok ugyanígy működnek, csak arra várnak, hogy belélegezzük, vagy éppen lenyeljük őket. Ugyanakkor nem csupán arra kényszerítik rá a sejteket, hogy lejátszák az általuk tárolt információt, hanem ráadásul a felvevő élőlény sejtjeit is cd-gyárrá alakítják, így azok százezer számra kezdik el sokszorosítni a vírusokat. Ez a vírustömeg aztán – például, köhögéssel, tüsszentéssel – kikerül a környezetbe, és várja az újabb áldozatokat. Évente körülbelül 5-10 vírust fedeznek fel, ezek addig is ott voltak, csupán mi nem tudtunk róluk. A SARS vírusát például a denevérek tartják fenn évmilliók óta, és influenza vírusa már a lazacnak is volt. Az élővilág fejlődése során egyik élőlényről a másikra kerültek át, állandóan reprodukálva önmagukat. Ám a vírusoknak jó tulajdonságuk is van: általában nem szeretik elpusztítani a gazdájukat, akkor ők is elpusztulnának. Igy aztán a legtöbb vírus nem okoz betegséget, ott vannak ugyan a szervezetünkben – mindenki öröklött vírusok ezreit kapja a szüleitől –, de észre sem vesszük őket.

Medizóna: Az, hogy valaki a gyógyító pályát választja egy olyan családban, ahol többen is orvosok voltak, könnyen megérhető. De miért éppen a virológia vonzotta? B. Gy.: Valóban, én már harmadik vagyok a sorban: nagyapám az I. kerületben volt családorvos, apám 1936-ban végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd két évig Belák Sándor és Johan Béla munkatársaként dolgozott. Aztán le kellett költöznünk Püspökladányba, mert a fővárosi lakásunkat bombatalálat érte – a II. világháború zajlott éppen. Itt aztán apám is háziorvos lett, de mivel a mikrobiológiai volt a fő területe, később bekerült a debreceni egyetemre, a tbc- klinika laboratóriumába. Annak idején ő egymaga több tuberkolózis baktériumot tenyésztett ki – gyakori betegség volt akkoriban tbc -, mint amennyit manapság tíz év alatt. Budapestre jöttem, az Országos Közegészségügyi Intézet víruslaboratóriuma lett a munkahelyem: itt vagyok immár 43 éve. S hogy miért éppen virulógus lettem? Nagyon szerettem a biokémiát és különösen a ribonukleinsavakkal kapcsolatos kutatás vonzott. Ezzel akartam foglalkozni, s mivel a vírusokban az RNS minden egyes molekulája egyforma – ez csak a vírusokban van így – a virológia felé vitt az utam. Az már más lapra tartozik, hogy a 20 év is eltelt, míg végre valóban a ribonukleinsavakkal foglalkozhattam. Forrás:http://medizona.hu/egeszseg/20090929_h1n1_remhirek_te nyek_uj_virus/2.aspx Demonstrálni akart Czeizel Endre a vihar előtti csendről Nekünk, orvosoknak fel kell világosítanunk a pácienst az érvekről és ellenérvekről, hogy élhessen döntési jogával. Nem mondhatom azt, hogy feltétlenül oltassa be magát, csak azt: a betegek között hétszer nagyobb a várandósok halálozása, 50 százalékkal nő a fejlődési rendellenességek gyakorisága, és ha egy kismama beoltatja magát, akkor a csecsemője hat hónapig védett lesz. Az ellenérvek pedig minimálisak – mondta a 168 Órának Czeizel Endre. Az ukrajnai járvány észhez térít bennünket? Nőtt az érdeklődés a vakcina iránt. – Amilyen állapotban a társadalom van, szerintem ez kevés. Orvosi szempontból örülnék, ha az Egészségügyi Világszervezet pesszimista becslése nem igazolódna be. Pedig elképzelhető, hogy ez lenne kijózanító hatású.

A WHO szerint a magyar lakosság 30 százaléka fog megbetegedni, több tízezren kerülnek kórházba, és három-négyezren halnak meg. – Talán akkor majd a magyar társadalom is rájön arra, amit Széchenyi fogalmazott meg: magyarnak magyar a legnagyobb ellensége. A megelőzés társadalmi szinten akkor hatékony, ha hatmillióan megkapják az oltást. Erről már szó nincs, mert annyira meghülyítették az embereket. Viszont ha legalább kétmillióan beoltatnák magukat, akkor a 30 százalékos megbetegedési arány inkább a 10 százalékhoz közelítene. Nem késő már? – Ez a vihar előtti csend. Orvosi tapasztalat: ha halálos betegek vagyunk, akkor a halál előtti napokban jobban érezzük magunkat. Az pedig szomorú tapasztalat a H1N1 kapcsán, amit egyik cikkében a szakértelem trónfosztásának nevezett. – Eljutottunk oda, hogy minden, amit a tudomány produkált, megkérdőjelezhető. Az elmúlt héten tizenegy várandós asszonyból heten mondták nekem, hogy megkérdezték az orvosukat, beadassák-e maguknak a védőoltást. Három orvos nemhogy ellenezte, de a kérés ellenére a beadását is megtagadta. Persze az orvosok is nehéz helyzetben vannak. Egyrészt az ő tekintélyük is odaveszett, másrészt felelősségre vonják őket. Sokszor indokolatlanul, sokszor okkal. Ezért nekik már nem a beteg a legfontosabb,

hanem önmaguk védelme. Eddig ön volt az egyetlen, aki azt mondta, „személyesen vállal szakmai felelősséget, hogy a vakcina nem okozhat rendellenességet a terhes nőknél”. – Demonstrálni akartam. Ha szakmailag biztosnak érzem magam, akkor nem az jár a fejemben, hogy baj lehet. És a tudatlanságról még nem beszéltünk: ha egy oltásnak mellékhatása van, azért a gyártó a felelős. Döbbenet, hogy a kollégák még ezt sem tudják. Nekünk, orvosoknak fel kell világosítanunk a pácienst az érvekről és ellenérvekről, hogy élhessen döntési jogával. Nem mondhatom azt, hogy feltétlenül oltassa be magát, csak azt: a betegek között hétszer nagyobb a várandósok halálozása, 50 százalékkal nő a fejlődési rendellenességek gyakorisága, és ha egy kismama beoltatja magát, akkor a csecsemője hat hónapig védett lesz. Az ellenérvek pedig minimálisak. Ám tekintélyes intézmények és háziorvosok is homlokegyenest mást mondanak. – Hogy megértsük, miről van szó: szerintem három szintet érdemes elkülöníteni. Az első maga a demokrácia. A korábbi társadalmakban az orvos, a pedagógus megkérdőjelezhetetlen szaktekintély volt. Most azt látom, hogy bár az Országos Gyógyszerészeti Intézetnél, az ÁNTSZ-nél, a WHO-nál kiváló szakemberek dolgoznak, a hírek mégis arról szólnak, hogy ők rosszul végzik a munkájukat. Merthogy a következő szint a média. A szólásszabadság fontos, de istentelenül veszélyes. Az ötvenes években Einsteint behívták a televízióba, hogy beszéljen a relativitásról. Műsorbéli partnere a sarki fűszeres lett, aki szerint a relativitáselmélet baromság. Az emberek hatvan százaléka neki adott igazat. A média ugyanúgy ad hangot a valós szakmai véleménynek, mint az ál-, sőt rémhíreknek. Az újságírók nem orvosok, hogy eldöntsék, kinek van igaza. És Keszthelyi Gyula is orvos, akinek blogjában csak ellenérveket olvashatunk. Hogy a csirkeembrióban tenyésztett oltásban mikroszennyeződések lehetnek, a hűtési lánc megszakad. – Annak, hogy csirkeembrióban tenyésztik, és nem nyugati módon, majomtenyészetben, legalább három előnye van. A csirkeembrió jóval kevésbé szennyezett, a majomtenyészetből származókhoz olajat is kell adni, és az olajos injekció mindig jobban fáj. Ráadásul a legtöbb ilyen oltást kétszer kell beadni. Amikor már csak a pénz és a nézettség számít, a médiaszakembereknek felelősségtudata kell legyen.

Még több anyag a témában: • Mutáns H1N1, szemmel tartalak! • H1N1: a maszk nem sokat ér • Tényleg jobb az amerikai H1N1-vakcina? • H1N1: extrém tévhitek keringenek a védőoltásról • Ölhet-e az új influenza elleni védőoltás? • Ilyen mellékhatásokkal jár az újinfluenza-oltóanyag • h1n1.lap.hu El tudom képzelni, hogy egy magát felelősnek tartó jobboldali hírszerkesztő úgy érzi, megóvja nézőit a kormány „vörös vakcinájától”. – Igen, és ez a harmadik szint: a politika. Értem én: az ellenzéknek az a küldetése, hogy a kormány minden intézkedését kritizálja, csakhogy most egy járvány megelőzéséről van szó. Mondják is, hogy a vakcina jó, a kommunikációval van a baj. – Amikor emberéletekről van szó, bűnnek tartom, hogy a humánum helyett a politikai indítékok kerekednek felül. A jobboldal olyan mértékben vesztette el a tárgyilagosságát, hogy borzasztó nehéz lesz a két szekértábort összebékíteni. Merre a kiút? Eddig arról beszéltünk, hogy már a szakma véleménye sem mérvadó. És ez nemcsak az egészségügyben van így. – A szakértelem tiszteletét kellene valahogy visszahozni. A konkrét ügyben, ha ne adj’ isten nagy tragédia lesz, akkor azt a jobboldal az egészségügyi kormányzat nyakába fogja varrni. De sokatmondóak a WHO múlt heti számai. Baltimore-ban 144-en haltak meg. Egyetlen oltott se. Ha valaki esetleg a közvetlen családtagját fogja elveszíteni azért, mert rábeszélték, hogy ne oltassa be magát, azt nehéz lesz azzal indokolni, hogy azért nem kérte a vakcinát, mert a kormány rossz. Amerikában is komoly vakcinaellenes kampány zajlik, ahogy a briteknél, franciáknál, németeknél is nagy a vita. – Az igaz, hogy a szakmai vélemény már ott sem megkérdőjelezhetetlen, ám

Magyarországon kívül a pártpolitika ebbe sehol nem szól bele. Ez igazi hungarikum. És sokat ront a helyzetünkön. H1N1: Védőoltás pro és kontra - Ön beoltatja magát? Cziráki Viktória Három ütemben akarják beadni a H1N1 influenzavírus elleni térítésmentes védőoltásokat, először azoknak, akik súlyos betegségben szenvednek, illetve a várandós nőknek, az egészségügyi dolgozóknak, valamint a lakosság biztonságát és alapvető ellátását szolgáló, illetve a legfontosabb infrastruktúrát működtető embereknek. Kétmillió oltóanyagot szeptember 29-étől szállítanak ki – mondta Falus Ferenc országos tiszti főorvos hétfőn Budapesten. A második ütemben a 14 év alatti egészséges gyermekeket és az oktatási intézmények dolgozóit oltják majd be. Az ő számukra külön "kampányoltást" szervez majd az ÁNTSZ. A harmadik ütemben a fél évesnél fiatalabb csecsemőkkel egy háztartásban élők kapják meg a védőoltást. Van, aki retteg a betegségtől és azonnal rohan a patikába, hogy beszerezze és beadassa a vakcinát, ugyanakkor mások szerint a H1N1 semmiben sem különbözik egy „mezei" influenzától, így nem tartja fontosnak a védekezést. Összeesküvéselmélet-hívők jóvoltából különböző fórumokon is gyakran olvasni a gyógyszerlobbi „áldásos" tevékenységéről. Vagyis arról, hogy a H1N1 körül gerjesztett pánikot egyenesen az oltóanyaggyártók indukálták, hogy ilyen formán gazdagodjanak az eladott több millió adag ellenszerből. Ellentmondásos hírek látnak napvilágot azzal kapcsolatban is, hogy kisgyerekeknek és várandósoknak célszerű-e oltatni. Egyelőre nem tudni – mivel kellő tapasztalatok nem állnak rendelkezésre – hogy melyik veszélyesebb, beadatni az oltóanyagot, vagy megkapni a betegséget. Forrás:http://www.kisalfold.hu/belfold_hirek/h1n1_vedooltas_pro_ es_kontra_-_on_beoltatja_magat/2116401/

H1N1-fertőzés és oltás: kockázatok és mellékhatások Felicitasz Egy csomó kérdés maradt a pár nappal ezelőtti H1N1-poszt után megválaszolatlanul, úgyhogy folytatom az elmúlt időszakban lefolytatott többhetes kutatómunkám összefoglalását. Ahogy a WHO legutóbbi (73-as számú) közleményéből is kiderül, az egyes országok többé nem számolnak és jelentenek kötelezően minden egyes új esetet, mert ahhoz már túl sok van. Egy bizonyos számú megerősített eset után már nem jelent érdemi információt, hogy még hányan betegedtek meg. A statisztika az idő haladtával egyre kevésbé lesz pontos, mert lassanként minden ország csak a kórházi kezelésre szorulókat és a halottakat fogja jelenteni, ezekből lehet majd visszaszámolni, hogy akkor nagyjából hányan kapták el a fertőzést és a betegség végülis milyen veszélyes. Úgy tűnik, hogy nem nagyon, egyébként, de persze ez is egyéni értelmezés kérdése. Egyáltalán, csaknem minden, amit ebben a posztban itt alább olvasni fogsz, egyéni értelmezés kérdése is. Vannak emberek, akik nagyon ritkán betegek, és öt-hatévenként egyszer van tényleg lázuk, olyankor viszont nagyon rosszul vannak. Mások gyakrabban megfáznak, be is lázasodnak, de viszonylag gyorsan felépülnek és sok mindent kihordanak lábon. Ez a két embercsoport (és persze közte a mindenféle többiek) eltérően fog állást foglalni arról, hogy mit értékel súlyosnak vagy veszélyesnek. Abban nagy az egyetértés, hogy ha halomra halunk egy betegségben, akkor az veszélyes. Nagyon örülünk például, hogy mostanában már nem jellemző a köreinkben a bubópestis meg a kolera. Ugyanakkor, van egy csomó egyéb betegség is, amelyek nem feltétlenül halálosak, mégis örülünk, hogy van lehetőségünk védőoltásra; rózsahimlő ellen sem azért oltunk, mert a rózsahimlő halálos, hanem mert nem szeretjük az olyan fertőzéseket, amelyeknek a nyomában vak és fogyatékos gyerekek születnek. Szóval, érdekes kérdés ez, hogy egy betegség mikor "veszélyes". Szezonális influenzában például százezrek halnak meg minden évben, de persze nem kell ahhoz senkinek meghalnia, hogy komoly gazdasági veszteséget okozzon, ha egy nagyobb járványban két hónap leforgása alatt a munkavállalók egyharmada legalább egy hetet hiányzott, vagy azért, mert ő volt beteg, vagy azért, mert a beteg gyerekét ápolta otthon. Egy iskolabezárás a diákokon meg a tanárokon kívül érinti azt a pár száz szülőt is, akiknek meg kell oldaniuk a gyerek elhelyezését, érinti a szülők munkaadóit, akiknek vesződniük kell a szabadságok átütemezésével és kiadásával, érinti azokat a kollégákat, akiknek emiatt

túlórában kell dolgozniuk, és hosszú távon érinti mondjuk azokat a turizmusból élő embereket, akikhez nyáron majd azért nem fogunk elutazni és nekik jövedelmet generálni, mert a szabadságunkat már elhasználtuk a gyerek iskolabezárásakor. Nem olyan egyszerű ez tehát, hogy ugyan már, csak egy influenza, egy hét alatt túl vagyok rajta. Ilyenkor derül ki, hogy mennyire nem fölösleges senki és mennyire egymásra vagyunk utalva; hiába vagy te egészséges, te sem tudsz munkába menni, ha a gyereked összes óvónénije beteg. A gazdag országok - például Kanada, ahol volt szerencsém hat évig lakni - ezt az összefüggést felismerve kormányzati pénzből, szervezetten oltják a lakosságot évről évre a szezonális influenza ellen (könyvtárakba, céges ebédlőbe, egyetemi előadókba jön ki megadott napokon egy csomó nővér meg orvostanhallgató, azaz nem nekünk kell orvoshoz menni oltásért és nem az orvosokat terheljük agyon rutinmunkával). Az oltás természetesen nem kötelező, de sokan elmennek, mert mindenkinek érdeke, hogy egy nem nagyon veszélyes, de azért kellemetlen betegség miatt ne álljon le a fél ország minden téli szezonban 3-4 hétre. Az újinfluenza egy sor szempontból ugyanolyan, mint a szezonális. Sokan és sok helyen kérdezik, hogy végülis mi a különbség, mi az, amiből az ember rájöhet, hogy a láza, köhögése stb. tényleg a H1N1 vagy sem. Erre a kérdésre az a válasz, hogy laikusként ezt nem lehet tudni. Nincs specifikusan a H1N1-vírusfertőzésre érvényes tünetleírás. Ez a betegség egy influenza, influenzaszerű tünetekkel. Ezért van az, hogy a WHO laborteszteket (az orvoshoz fordulóktól szúrópróbaszerűen begyűjtött torok- és orrváladékmintákat) kért az országoktól. Megnézik, hogy az illető betegsége influenzavírus-e egyáltalán vagy nem, és ha influenza, akkor a H1N1-e az, vagy nem. Ilyen tesztekből lehet tudni, hogy az "influenzaszerű tünetekkel" orvoshoz fordulóknak végülis hány százaléka beteg tényleg a H1N1 miatt. Belgiumban ez az arány most 69%, Norvégiában 66%, Németországban 27%, Ukrajnából még várjuk a számot. Nyilván ennek a százalékaránynak az emelkedése, illetve csökkenése mutatja, hogy a vírus éppen hol tart. Csökkenés egyébként még sehol nincs - ahol először lesz, onnan lesz az első információnk arról, hogy a járvány milyen számokkal tetőzött, mennyi idő után, és kb. mennyi idő lesz még, mire nagyjából megszabadulunk tőle. A déli féltekén a nyár közeledtével elkezdett csökkenni a fertőzöttek abszolút száma, de továbbra is vannak új esetek, és továbbra is vannak helyek, ahol a teszttel kimutatott influenzafertőzéseket 100%-ban a H1N1 okozza. A H1N1 tünetei megegyeznek a szezonális influenzáéival. Sokan, ugyanúgy, mint a szezonális influenzát, ezt is megússzák a betegség enyhe változatával: a lázuk 38 fok alatt marad, vagy esetleg be sem lázasodnak, pár napig fejfájással, torokfájással és izomgyengeséggel küzdenek, folyik az orruk: az egész olyan,

mint egy rosszabb nátha és egy héten belül vége is. A többség belázasodik, 1-2 napig tartó viszonylag magas láz, gyengeség, hidegrázás és fejfájás után újabb pár napig nátha, torokfájás és erős köhögés van, aztán lásd mint fentebb, úgy múlik el, ahogyan a nátha. A láz megszűnése után 2-14 napot vesz igénybe a felépülés. A szervezetünkből a láz megszűnte után még 24-48 órán át sok fertőzőképes vírus távozik (köhögéssel például), utána már egyre kevesebb. Amerikai gyerekeket vizsgálva kiderült, hogy a frissen gyógyult gyerekek szervezetéből a hatodik láztalan napukon még mindig távoznak vírusok, de azok a vírusok már többnyire nem fertőzőképesek (kivétel mindig van persze, ezek tendenciák). Az ajánlás szerint aki megbetegszik, az hét napig maradjon otthon. Ha ez abszolút nem megoldható, akkor 48 óra folyamatos láztalanság (lázcsillapító használata nélkül 38 fok alatt maradó testhőmérséklet) után vissza lehet menni a munkahelyünkre, illetve közösségbe. A betegség két módon lehet veszélyes: vannak, akiknél a láz nagyon magas és 3 napig vagy még tovább tart, szédüléssel, nagy gyengeséggel, kiszáradással és letargiával jár. A betegek egy részénél véres köhögés, nehézlégzés és más légzési problémák alakulnak ki, a bőr és a körmök kékesfehér árnyalatúvá válhatnak az oxigénhiánytól. Van, amikor maga az influenza öl (a szervezet nem bírja a lázzal, oxigénhiánnyal járó terhelést), van, amikor az influenza "csak" kimeríti a szervezetet és védtelenné teszi más kórokozókkal szemben. Olyankor a súlyos állapotot meg a halált valami szövődmény okozza, bakteriális vagy vírusos tüdőgyulladás például. Az ajánlások alapján sürgősen forduljunk orvoshoz, ha valami náthaszerű betegségben belázasodtunk és a láz nem kezdett el két nap alatt csökkenni, az állapotunk rosszabbodik vagy légzési problémákat tapasztalunk. (Ha péntek este belázasodtál és vasárnap este még mindig ugyanolyan lázas vagy, akkor hétfőn reggel első program, hogy orvoshoz mész, ha bármi egyéb gond is van, akkor hamarabb.) 40 fok fölé emelkedő lázzal azonnal orvos, mert sajnos itt az USA- ban többen is voltak egyébként egészséges emberek, akik gyakorlatilag egy nap alatt meghaltak. Ez általában úgy történt, hogy a hirtelen magas lázzal az illető órákon belül egy kórház intenzív osztályára került, aztán leállt a tüdeje és a mesterséges lélegeztetés sem tudta életben tartani. Terhes nők és két év alatti gyerekek 38 fok fölé emelkedő lázzal azonnal kérjenek orvosi segítséget. Az intenzív orvosi ellátás azt jelenti, hogy adnak vírusölő gyógyszert (Relenza, vagyis zanamivir, illetve Tamiflu, vagyis oseltamivir), ha szükséges, akkor kórházban tartják az illetőt és figyelik a szervezete oxigénellátását, esetleg kap oxigénmaszkot vagy lélegeztetik. Tüdőgyulladás leghalványabb gyanújára azonnal adnak antibiotikumot. Ezt egyébként is sok háziorvosi praxis csinálja, hogy az influenzaszerű tünetekkel hozzájuk fordulóknak megelőzésül antibiotikumot írnak fel, azzal az utasítással, hogy ha 2-3 napon belül nem javul

az állapotuk, kezdjék el szedni. Nem azért, mert attól majd elmúlik az influenza, hanem azért, mert így nagyobb eséllyel nem fognak valami egyebet is elkapni mellé. Aki beteg, álljon le az esetleg szedett vaskészítményekkel és a magas vastartalmú multivitaminokkal. (A kórokozók szaporodásához vas kell, és fertőzésekkel küzdve a szervezetünk egyik védekező mechanizmusa, hogy a vérünkben keringő vasat visszagyűjti a májba. Ezt a munkát ne hátráltassuk vaspótlással.) Az itteni (USA, Pennsylvania állam) tapasztalatok alapján a betegség az emberek nagy részénél kicsit gyorsabb lefolyású, mint a szezonális influenza, de agresszívebb. A legtöbben 39 fok körüli lázzal startolnak, ami 48 órán belül elmúlik, sokan összesen 3-4 nap alatt átesnek a betegségen. Különösen a gyerekek ússzák meg enyhébb tünetekkel, ugyanakkor a frissen gyógyult egyének az új fertőzés után nagyon elesettek és gyengék, és az is főleg az iskolás gyerekek körében tapasztalható, hogy láztalanságuk és tünetmentességük elérése után még két-három hétbe is beletelhet, mire ismét olyan élénkké és aktívvá válnak, mint amilyenek szoktak lenni. A fiatal felnőttek egy része nagyon megbetegszik és akár hetekre kórházba kerül. A halottak körülbelül egyharmada olyan 20 és 50 év közötti ember, akinek nem volt más betegsége. Ez egyben a H1N1 legzavaróbb tulajdonsága, hogy nem tudjuk pontosan, hogy aki egészséges gyerekként vagy fiatal felnőttként meghal, az miért hal meg benne. Sokan dolgoznak ennek a kérdésnek a megválaszolásán, és érthető módon nem elégszünk meg azzal a verzióval, hogy nekik "nem volt szerencséjük". A H1N1-fertőzés egyelőre a szezonális influenzánál alacsonyabb százalékban, de gyorsabban öl, és nem csak azokban a korcsoportokban, amelyeknél ehhez "hozzá vagyunk szokva". Statisztikák alapján a H1N1-ben is több idős ember hal meg, mint fiatal, ugyanúgy, mint a szezonális influenzában. Ugyanakkor, a H1N1-ben több fiatal betegszik meg, mint szezonális influenzában, és több fiatal is hal meg, mint szezonális influenzában. A halálozási ráta országról országra változik, úgyhogy a járvány terjedését előrejelezni próbáló matematikai modellek készítői nagyjából sötétben tapogatóznak. Mexikó kezdeti statisztikái alapján úgy nézett ki, hogy legalább minden 250. fertőzött meg fog halni, naná, hogy kitört a pánik. Mindannyian emlékszünk, hogy a mexikói kormány nyáron egy időre bezáratta a közintézményeket, leállította a turizmust, nemzetközi segítséget kért az így kieső GDP pótlására, és a rendkívül aktív és nyüzsgő mexikói katolikus egyház felfüggesztette a templomi misézést, arra kérve az embereket, hogy maradjanak inkább otthon. Utólag úgy néz ki, hogy Mexikó valószínűleg sok ember életét megmentette ezzel a húzással, mert sikerült lelassítaniuk a betegség terjedését, jelentősen javítva ezzel a statisztikákon és időt adva a többi országnak, hogy

belekezdjen a megelőzéssel kapcsolatos "mindenki mosson kezet gyakran" jellegű propagandákba. Az USA halálozási aránya per pillanat 33-szorosa Németországénak. Egyelőre fogalmunk sincs, hogy ez azért van-e, mert Németországban jobb és átfogóbb az egészségügyi ellátás (ez vitán felül így van), vagy azért, mert az USA már előrébb tart a járvánnyal és Németország is jobban teszi, ha felkészül. Az előrejelzés az, ami: előrejelzés. Vagy igaznak bizonyul majd, vagy nem. A kormányok egyelőre inkább az óvatosság javára szeretnének tévedni, erre fel az oltási kampányok. Én továbbra se gondolom, hogy "mindenkit" be kéne oltani, ezt egyébként senki se gondolja, az USA egészségügyi hatóságai sem. Kapásból azért sem, mert nincs elég oltóanyag. Tényleg nincs. Itt Pennsylvania államban csak a rizikócsoportot oltják, és szezonális oltásból pedig szintén hiány van. Tekintve, hogy a H1N1- oltás ugyanúgy készül, mint a szezonális, egyszerre csak az egyiket lehet nagy tételben gyártani. Képtelenség "mindenkit" beoltani, és bizonyos értelemben fölösleges is. A kampányok célja az, hogy "minél többen" beoltassák magukat, mert minden beoltott ember azt jelenti, hogy annyival is előrébb vagyunk a közös immunitás elérésében. Szakértők szerint ha a kiemelt rizikócsoport 51%-a és úgy általában a munkaképes népesség kb. egyharmada be lenne oltva, akkor az már nagy lépés lenne. És egyben elég információt adna az oltásokról is, hogy akkor tényleg melyik a legjobb, segédanyaggal jobb-e vagy anélkül, egész vírusos a jobb vagy nem, tényleg kell-e a két dózis a 90%-os immunválaszhoz - most úgy tűnik, hogy kéne, a magyar oltás az egyik kivétel ez alól - meg ilyenek. Sok mindenről egyszerűen nincs elég információ, és amúgy a gyógyszercégek elég korrektek, mert a részletes anyagaikban őszintén bevallják, hogy egy sor dologról fogalmuk sincs. Senki nem végezhet például terhes nőkön gyógyszerkísérletet, nem tudok olyan országról, ahol ezt bármilyen törvény megengedi. A szezonális influenzaoltások hatvan éve forgalomban vannak, és ez alatt az idő alatt annyira kevés probléma volt velük, hogy a népesség egyre szélesebb rétegei számára nyilvánították biztonságossá, és erre a tapasztalatra támaszkodva mondják most azt, hogy akkor biztos a H1N1-oltással se lesz probléma. A kérdés főleg azért vált fontossá, mert a H1N1 különösen veszélyes a terhes nőkre, valamit tehát mindenképp csinálni kell. Amikor nagy tömegben oltjuk az embereket, akkor az oltónyagok több oltásra elegendő kiszerelésben kerülnek forgalomba, mert így olcsóbb és így lehet minél több embert beoltani. Ha több oltásra elég oltóanyag van egy fiolában, akkor azt a fiolát meg kell védeni attól, hogy felbontott állapotában az oltóanyag megromoljon benne. Ezt meg lehet oldani, tartósítószerrel, és van is nekünk olyan, az etil-higany tartalmú thimerosal. És akkor jön a nagy kérdés, hogy a thimerosalt egyszer már betiltottuk a terheseknek és a hat év alattiaknak

szánt oltásokból, mert lehet, hogy nem biztonságos. Erre pedig jön az ellenérv, hogy miért, vajon a H1N1-fertőzés biztonságos a terheseknek és a hat év alattiaknak? Nem, persze, hogy nem. Nincs jó megoldás: azt a kérdést kell megválaszolni, hogy mivel okozunk nagyobb kárt, a megállapított határérték alatti mennyiségben mégiscsak visszaengedett thimerosallal, vagy azzal, ha ez a népcsoport nem tud oltóanyaghoz jutni, mert a tartósítószer nélküli kiszerelés legyártása és egyenkénti csomagolása sokkal tovább tart, a szállítása és tárolása pedig rettentő drága. Jó, akkor legyen inkább a thimerosal. Innentől viszont mi magunk jövünk a képbe. Minden oltás okozhat súlyos allergiás reakciót és halált is, a H1N1-oltás csak egy a sok közül. A kormányzati kérdés az, hogy a népesség egészére nézve mi veszélyesebb, az oltás, vagy a betegség, ami ellen oltunk. A mi személyes egyénenkénti kérdésünk viszont az, hogy mi jobb nekem: ha beoltatom magam, vagy ha nem? A népesség egészének teljesen nyilvánvalóan az oltás a jobb, de ez nem jelenti azt, hogy konkrétan nekem is az oltás a jobb. Nem is kell, hogy azt jelentse. Az oltás most a modern orvostudomány által ajánlott lehető legjobb megoldás. Amit az orvostudomány a kialakulása óta csinál, az nem egyéb, mint kísérletezés, kitalálunk valamit, kipróbáljuk, és vagy működik, vagy nem. A blogom beköszöntőjében olvasható keleti mese orvosa a fűszeres babbal csinálta ugyanezt, a modern orvoslás a szintetikus gyógyszerekkel csinálja, és a modern orvoslásnak jobbak az egészségügyi mutatói. Vagyis, itt van az oltás, és azért van, mert per pillanat nincs jobb módszerünk. Ha lesz jobb verzió, akkor azt fogjuk csinálni, de most ez van, és mindenki döntse el, hogy akarja-e vagy nem. Ennyit lehet korrektül elmondani, és egyéni értelmezés kérdése, hogy te ebből mit hallasz meg és azt hogyan értelmezed. Ha főleg azt hallod meg, hogy "az oltás most a legjobb megoldás, amit a modern orvoslás ajánlani tud", akkor esetleg azt hiszed, hogy oltási propagandát hallasz, pedig ez csak egy száraz tény, semmi több. Ha pedig főleg az jut el hozzád, hogy "mindenkinek magának kell eldöntenie", akkor azt hiszed, hogy le akarnak beszélni az oltásról, pedig ismét csak egy igazságot hallottál, tényleg neked kell eldöntened. Te fogsz utána a testedben élni, te fogod a gyerekedet tovább nevelni, te fogsz a következményeknek örülni vagy szenvedni tőlük, akár oltatsz, akár nem, akár megbetegszel, akár nem. Az oltásról tudjuk, hogy kiváltja az immunválaszt. (Ez megintcsak egy tény, amit ki lehet mérni a vérképből.) A kockázatokról és mellékhatásokról pedig... Igen, van Guillain-Barré szindróma, és az új H1N1-oltás ebből a szempontból pontosan akkora rizikót jelent, mint az 1976-os H1N1-oltás (csak abban másik vírustörzs volt). Sőt, igazából azt kell mondanom, hogy ezt az idegrendszeri betegséget bármelyik oltás kiválthatja, mert egyelőre azt tudjuk róla, hogy az

immunrendszert ért stimuláció hozzájárulhat a kialakulásához, és a betegség gyakran kezdődik műtéti beavatkozás vagy védőoltás után. A felnőttek nagyobb veszélyben vannak, mint a gyerekek, de mindenkire igaz, hogy a kockázat maga nagyon alacsony. Viszont attól még létezik. Allergiás reakció bármelyik összetevőre jelentkezhet, ez néha pirosság és duzzanat az oltás helyén, néha anafilaxiás sokk és csak gyors orvosi beavatkozás mentheti meg az illető életét. Utóbbi esetben a konkrét illető nyilván jobban járt volna az oltás nélkül, de attól még nem igaz, hogy mások is jobban járnának. (A földimogyoró is van akinél halált okoz, másoknál meg kifejezetten egészséges...) Az oltástól nem lehetsz de facto "influenzás". Nyilván, az immunrendszer stimulációja azt jelenti, hogy az oltásra a szervezeted reagálni fog, azaz lehetnek tüneteid - pár napig enyhe láz, orrfolyás, izomfájdalom, gyengeség - csak nem leszel "beteg" és nem fogsz másokat megfertőzni. A terhes nők számára az oltás kockázata nem a vírus, egyrészt mert nem él, másrészt mert a méhlepény egy csomó mindent megszűr. (Általában is igaz, hogy ha egy terhes nő beteg, attól a magzat odabent még nem beteg. HIV-pozitív anyának is születhet egészséges babája, azt hiszem, ez elég lesz illusztrációnak.) A terhesek számára a láz miatt nagyon veszélyes a H1N1 meg az összes egyéb fertőzés is. Az oltás egyetlen valós kockázata is ez: az immunválaszodnak is része lehet, hogy belázasodsz (felnőttek ritkán szoktak, de peched azért lehet), és akkor csillapítsd a lázadat, 38 fok fölött fordulj orvoshoz. Az oltás okozta láz sose akkora, mint amekkorát a betegség okozna (hát eleve ezért ölik meg a vírust, mielőtt oltanának vele). Az immunitásnak négy fajtája van. Természetes, aktív immunitás szerezhető azzal, ha elkaptad a vírust és átestél a betegségen - akkor is, ha csak enyhe tüneteid voltak! -, mesterséges aktív immunitás szerezhető a védőoltással, ez azért jó, mert így nem kell megbetegedned ahhoz, hogy védettséget szerezz. Mesterséges passzív immunitás akkor jön létre, amikor nem legyengített vírust, hanem rögtön ellenanyagot adnak be neked oltásban, a H1N1-re ez nem opció. Természetes passzív immunitást szerezhetsz a gyerekednek, ha terhesség vagy szoptatás alatt beoltatod magad. A magzat a véráramon keresztül fog kapni az általad termelt antitestekből, vagyis jó eséllyel védetten fog születni, a szoptatott babád pedig az anyatejen keresztül juthat antitestekhez, ezért van az, hogy a szoptatott csecsemők nem szoktak olyan fertőzéseket elkapni, amelyekre az anyukájuk immunis. Ha beteg vagy, folytasd a szoptatást ameddig bírod, és Tamiflu vagy Relenza szedése közben is lehet szoptatni. A 6 hónapos kor alatti kisbabák nem kaphatnak oltást. Először is, nincs mód letesztelni, hogy allergiásak-e valamelyik összetevőre, és az immunrendszerük amúgyis minden nap annyi környezeti hatással találkozik, hogy csak a tényleg bejáratott, nagyon letesztelt, kifejezetten az ő korosztályukra veszélyes

betegségek elleni oltásokat adjuk nekik. Másodszor, a H1N1-oltás a gyerekek nagy részénél lázzal járó immunválaszt vált ki, és nem szeretjük, ha 6 hónaposnál fiatalabb babák nagyon belázasodnak. Az ajánlás szerint a 6 hónapnál kisebb csecsemők családtagjai oltassák be magukat, és ezzel akadályozzák meg, hogy a pici tőlük szedje össze a fertőzést. 6 hónapos kor fölött elméletileg lehet oltani a gyerekeket; nekem az előző posztban írottak miatt megvannak a kétségeim. Továbbra sem tudni például, hogy nem tojásallergiásak-e, sokan közülük még soha semmilyen antibiotikumot nem kaptak, én Kanadában még a 12 hónapos gyerekemet se vittem el szezonális influenzaoltásra. Ha bölcsődés lett volna, akkor az egy másik kérdéskör, de otthon voltam vele (és én kaptam szezonális oltást, és szoptattam). Most a H1N1- oltással valószínűleg hasonlóan járnék el, és nyilván a 20 hónapos, bölcsis gyereket inkább elvinném oltatni, mint a 10 hónapost, aki rajtam meg az apján kívül alig lát másokat. Azt kell mérlegelned, hogy konkrétan neked mi jelent nagyobb kockázatot, honnan kaphatja el a gyerek a betegséget, mit tudsz tenni ez ellen, és mennyire tűnik jó verziónak az oltás. Magyarországon tudomásom szerint csak a magyar oltással oltanak, ez igazából egyszerűvé teszi a kérdést, mert legalább lehet tudni, hogy az oltás, amit megkapsz (Fluval-P), kinek a terméke és hol gyártják. Itt a bolygó másik sarkában rengeteg olvasással tudtam kideríteni, hogy melyik cégnek milyen oltásai vannak forgalomban, melyikben mi van és melyiket kinek nem ajánlják. Kétévesnél fiatalabb babáknak például csak a Sanofi-Pesteur által gyártott, segédanyag és tartósítószer nélküli oltást lehet beadni, más cégeknek az FDA nem adott engedélyt csecsemőoltásra. A védőoltástól nem feltétlenül leszel immunis, és nem azonnal. Ez megint egy tény, amivel nem lehet mit kezdeni, ez van. Miután megkaptad az oltást, a szervezetednek idő kell, hogy reagáljon a vírusra és antitesteket termeljen, ez 7-14 napot vesz igénybe. Az immunitás megfelelő számú antitest jelenléte a vérben, erre van egy határérték. A valóság az, hogy a határérték ismét csak statisztika, ami az emberek többségére igaz, de vannak, akik a határérték alatti antitest-számmal is immunisak, vannak, akik fölötte se azok. Vagyis, egyfelől az oltások nem tudnak 100%-ban hatékonyak lenni, másfelől pedig vannak, akik "papíron" nem immunisak, és mégse betegszenek meg. A beoltottak nagyjából háromnegyede lesz védett a H1N1 ellen. Ehhez hozzájön, hogy a nem beoltott, de a fertőzésen átesett emberek is többnyire immunitást szereznek, akkor is, ha nem voltak különösebben betegek. Megfertőződni és megbetegedni ugyanis két külön dolog, az oltás például tipikusan egy megbetegedés nélküli megfertőződés. Ha szerencséd van, akkor járhatsz úgy, hogy elkapod a vírust, pár nap nátha árán saját hatáskörben leküzdöd és onnantól védett vagy.

Egy idő után a népesség nagy része védett lesz, vagy így, vagy úgy, és az idei H1N1 jó eséllyel be fog tagozódni a szezonális influenzák közé, ugyanúgy, mint a korábbi nagyobb járványokat okozó új vírustörzsek (a hong-kongi influenza és még egy pár). Amikor a betegek száma csökkenni kezd, akkor az azt jelzi, hogy a járvány terjedése lassul. Ilyenkor érdemes vizsgálatokba kezdeni a lakosság immunitásáról. Új-Zélandon például már elkezdték ezt, és az elmúlt napokban vért vettek 2500 önkéntestől, hogy megnézzék, hány százalékban immunisak azok, akik nem voltak beoltva és nem voltak betegek, vagy ha igen, akkor nem lehet tudni, hogy az H1N1 volt-e vagy nem. Elképzelhető, hogy ennek az egésznek nagyobb a füstje, mint a lángja. Nyilván, a halálos áldozatok családtagjai nem így gondolják, úgyhogy ez is egyéni értelmezés kérdése... A gyógyszercégek teljesen nyilvánvalóan óriásit kaszálnak, de én azt javasolnám, hogy próbálj meg ezzel nem foglalkozni. Komolyan. A gyógyszercég nem jótékonysági intézmény, és nem azért gyárt gyógyszert, hogy te meggyógyulj, hanem azért, hogy neki bevétele legyen. Ebből él, éspedig nem is rosszul. De az autógyár se azért gyárt autót, hogy te gyorsabban odaérj a nagymamádhoz, hanem azért hogy ebből nyeresége legyen. Ne ess abba a hibába, hogy azért nem veszel autót, mert annak az egyedüli célja az autógyár üzleti haszna. Azt döntsd el, hogy szükséged van-e autóra vagy nincs. Ha veszel autót és beleülsz, akkor megnöveled az esélyedet egy bizonyos típusú baleseti halálra. Ha nem kell autó, akkor az is rendben van, viszont nem feltétlenül fogsz időben odaérni, amikor rohannod kell a nagymamádhoz. Mindennek ára van. Pár napon belül írok egy posztot a megelőzés módszereiről - nem tuti módszerek, de az oltás se az, csak a modern orvoslás szerint az a legjobb verzió, amit ők itt és most ajánlani tudnak. És tényleg neked kell eldöntened. Forrás:http://felicitasz.blog.hu/2009/11/13/h1n1_oltas_kockazatok_ es_mellekhatasok H1N1 vírus számadatai 30 okt, 2009 A Reuters jelentése szerint 5,7 millió embert fertőzött meg az Egyesült Államokban a sertésinfluenza vírusa az április és július közötti, nem tipikusan influenza időszakban.

Számítógépes modelleket alkalmaztak annak megbecsülésére, hogy tisztább képet kaphassanak az újinfluenza terjedéséről. Ezek szerint 1,8-5,7 millió amerikai megfertőződése során kb. 9-20 ezer beteg került kórházba a betegség miatt. A kórházba szállított betegeknek mintegy 6 %-a halt meg, hivatalos számadatok szerint pedig 1000 ember haláláért felelős a H1N1 vírusa. Pontos számokról nincs tudomásuk a modellezést végzőknek, de azt feltételezik, hogy jelenleg is kb. 20.000 ember tartózkodik kórházban az újinfluenza tüneteivel, így legfontosabb feladatnak a halálesetek számának visszaszorítását tekintik. Az oltóanyag gyártása Amerikában sem zajlik zökkenőmentesen, de folyamatosan elérhető az oltást választók számára. Forrás: 2009. 10. 29. Reuters http://www.bookmarkolo.hu/blog/2009/10/30/h1n1-virus-szamadatai/ Nem félünk H1N1: miért ellenzi a többség az oltást? A hazai internetezők 5 százaléka kapta már meg az új influenza elleni védőoltást, a netpolgárok négyötöde ugyanakkor a közeljövőben sem szándékozik beoltatni magát – derül ki az NRC Piackutató felméréséből, amelyet a hvg.hu megbízásából végzett. A vakcinát leginkább a fiatalabbak utasítják el. Április végén – az új influenza megjelenésekor – az NRC felmérést végzett az internetezők körében a betegség megítélésével kapcsolatban. Október 28-31. között ezer netező megkérdezésével megismételték a kutatást, ezúttal a netpolgárok védőoltással szembeni attitűdjét is vizsgálva. Érdekes, hogy míg tavasszal a felnőtt internetezők egynegyede gondolta úgy, hogy az új vírus nagyon veszélyes, ezért teljesen jogos az aggodalom, és kevesebb mint 7 százalékuk érezte felesleges hisztériakeltésnek a betegségről szóló híradásokat, addig mára ez az arány gyakorlatilag megfordult. Már csak 6 százalék gondolja azt, hogy a probléma valóban olyan súlyos, amilyennek a híradásokból tűnik, azok aránya pedig, akik szerint az egész ügy csupán hisztériakeltés, 19 százalékra nőtt. A netezők többsége, ha nem is tekinti alaptalannak az aggodalmat, mindenképp úgy gondolja, hogy a probléma súlya el van túlozva. A változás különösen azért érdekes, mert jelenleg többen tartják elképzelhetőnek egy esetleges magyarországi járvány kirobbanását, mint áprilisban. Most a netezők 16 százaléka lát komoly esélyt arra, hogy itthon H1N1-járvány lesz, és csupán 17 százalékuk tartja ezt elképzelhetetlennek – tavasszal viszont még 30

százalék zárta ki a járvány lehetőségét. Az attitűdbeli változás oka minden bizonnyal az, hogy az internetezők most sokkal kevésbé félnek magától a betegségtől, mint fél évvel ezelőtt. Akkor – az első hírek hatására – 24 százalék állította, hogy tart az új vírustól, a múlt héten már csak 10 százalék, ráadásul az igazán rettegők aránya a 2 százalékot sem éri el. Az internetezők csupán egyharmada gondolja egyébként azt, hogy az új influenza veszélyesebb, mint egy hagyományos influenzás megbetegedés, és csak minden tizedik tartja sokkal veszélyesebbnek. A viszonylag alacsony veszélyérzettel összhangban van az az adat, miszerint eddig a hazai internethasználók mindössze 5 százaléka kapott H1N1 elleni védőoltást, és csak további 3 százalék biztos benne, hogy a közeljövőben beoltatja magát. A netezők 80 százaléka viszont inkább elzárkózó, sőt, gyakorlatilag minden második netpolgár biztosra veszi, hogy nem fog kérni a vakcinából. A oltástól való tartózkodás leginkább a fiatalokra jellemző: míg az 50 évnél idősebb internetezők 14 százaléka megkapta már a vakcinát, addig a 30 alattiak mindössze 2 százaléka oltatta be már magát, és 90 százalékuk nem is tervezi az oltást. Miért ez a nagy ellenállás? A megkérdezettek több mint egyharmada nem tartja annyira veszélyesnek a H1N1-et, hogy emiatt beoltassa magát, ugyanakkor az elzárkózók 39 százaléka az oltóanyag hatékonyságában is kételkedik, 34 százalék pedig egyenesen kockázatosnak tartja a vakcinát. Az, hogy esetlegesen fizetni kell az oltóanyagért, 11 százalékot tart vissza, azok aránya viszont csak 4 százalék, akiket orvos beszélt le az oltásról. Az internetezők gyermekeik és idősebb rokonaik beoltását is inkább ellenzik, de e tekintetben kevésbé elutasítóak, mint akkor, amikor saját magukról van szó. Kiskorú hozzátartozóját 9 százalék biztosan, 26 százalék elképzelhető, hogy beoltaná – az idősek esetében pedig a két arányszám még magasabb: 11, illetve 33 százalék. A kutatás a média szerepének és a védőoltással kapcsolatos kampánynak a megítélését is vizsgálta. A megkérdezettek nagy többsége egyetért azzal az állítással, hogy a média túl sokat foglalkozik a H1N1-gyel, és azzal is, hogy ellentmondó információk jelennek meg a témában. Megoszlik ugyanakkor a véleményük arról, hogy a sajtó inkább a védőoltás mellett vagy az ellen foglal-e állást. Minden harmadik netpolgár úgy gondolja, hogy a vakcina bevezetése felelőtlen döntés volt, és ami talán megdöbbentő: négyből hárman úgy látják, a védőoltás népszerűsítése mögött inkább állnak üzleti érdekek, mint a tényleges egészségmegőrzés. Forrás:http://hvg.hu/egeszseg/20091104_nrc_felmeres_influenza_

oltas_h1n1.aspx

Az új influenza virus- A/H1N1 .

by karesz57

Accessibility

Categories

Upload Details

Usage Rights

Statistics

Az új influenza virus- A/H1N1 . Document Transcript