A rák.

1,287 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,287
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
4
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

A rák.

  1. 1. A rák. Ez e szó : a rák ,sokak számára egy tragédia.De hogyan lehet gyógyitani ? Mi is a rák? De lehet folytatni a kérdéseket tovább.Választ kell kapjunk.De a lényeg az,hogy sok a rákos beteg.Átéltem azt a tragédiát amikor a családtagom,aki több mint száz kiló volt , amikor meghalt talán volt negyven kiló.De sokan meggyógyulnak.Igen,harcolni kell és a betegséget le lehet győzni ' Beszélje meg az orvosával ' Forrás:http://www.dr.info.hu/drinfo/pid/0/betegsegKonyvTOCResz/oid/ 0/Konyv.4_1 http://daganat.lap.hu/ - A rosszindulatú daganatos betegségek áttekintése A rák (karcinóma; rosszindulatú daganat; malignus tumor) olyan sejtek csoportja, amelyek rendszerint egyetlen sejtből származnak, amelyik elvesztette normális szabályozó funkcióját, és így növekedése kontrollálatlanná vált. A rákos sejtek bármely szerv bármely szövetéből kiindulhatnak. Növekedésük és osztódásuk során daganatszövetet - tumort - hoznak létre, amely beszűri és roncsolja a környező normális szöveteket. A "tumor" kifejezés rendellenesen növekvő képletet jelent; a tumor lehet jó- vagy rosszindulatú. A ráksejtek az elsődleges (kiindulási) helyről a test távolabbi részeibe is eljuthatnak (áttétet adnak). A rosszindulatú daganatok kialakulása és terjedése A rosszindulatú daganatok megelőzően egészséges sejtekből alakulnak ki, a daganatos transzformációnak nevezett többlépcsős folyamat során. A folyamat első lépése az iniciáció , melyben a sejt genetikai állománya megváltozik (a DNS, illetve néha a kromoszóma-szerkezet), ezáltal a sejt rákossá válik. A sejt genetikai állománya megváltozhat spontán, vagy valamely külső, daganatot okozó behatás (rákkeltő vagy karcinogén) hatására. A rákkeltő anyagok közé tartozik számos vegyi anyag, a cigaretta, vírusok, a radioaktív sugárzás és a napfény. A különböző sejtféleségek azonban nem egyformán érzékenyek a rákkeltő anyagokra. A sejtben jelen lévő genetikai hiba fogékonyabbá teszi a sejtet a rákkeltő anyagokkal szemben, sőt a krónikus fizikai irritáció is. A rák kialakulásának második és egyben utolsó lépése a promóció . A promóciót létrehozó anyagokat promótereknek hívjuk. A promóterek lehetnek a környezetünkben jelen lévő anyagok, sőt gyógyszerek is (például a barbiturátok). A rákkeltő anyagokkal szemben a promóterek önmagukban nem vezetnek rák kialakulásához. A promóterek ehelyett lehetővé teszik, hogy az iniciáció során a sejtből daganat alakuljon ki. A promóció hatástalan iniciáción még át nem esett sejteken. Különböző faktorok - gyakran egy
  2. 2. érzékennyé vált sejt és egy rákkeltő anyag - szükségesek tehát, hogy a rák kialakuljon. Néhány rákkeltő anyag elég erős ahhoz, hogy promóció nélkül is daganatot hozzon létre. Az ionizáló sugárzás például (amelyet a röntgenkészülékekben használnak, illetve az atomerőművekben, valamint az atombomba felrobbanásakor van jelen) különböző rosszindulatú daganatokat hozhat létre, különösen szarkómákat, leukémiát, pajzsmirigy- és tüdőrákot. A rák növekedhet a közvetlen környezete felé, vagy terjedhet a közeli és távoli szövetek illetve szervek felé. A rák képes a nyirokrendszeren terjedni. Ez jellemző a karcinómákra. A tüdőrák például először a környező nyirokcsomókra terjed; ezután szóródik csak mindenhová a szervezetben. A rák terjedhet a vérárammal is. Ez jellemző a szarkómákra. Kapcsolódó kép » A rosszindulatú daganatok fajtái A rosszindulatú daganatos szövetek (malignus daganatok) két típusba sorolhatók. Az egyikbe tartoznak a vér- és a vérképző rendszerből kiinduló daganatok (leukémiák és limfómák); a másikba a "szolid" (körülírt) tumorok, amelyeket gyakran ráknak hívunk. A rák lehet karcinóma vagy szarkóma. A leukémiák és limfómák a vér- és a vérképző rendszer rosszindulatú daganatai. Nem alakul ki körülírt daganatos képlet, a sejtek izoláltak maradnak. A szervezetre gyakorolt káros hatásukat a normális sejteknek a csontvelőből illetve a véráramból való kiszorításával fejtik ki; a normálisan működő sejtek helyét fokozatosan a daganatos sejtek foglalják el. A karcinómák hám eredetű daganatok. A hámsejtek a test felszíneit borítják, hormonokat termelnek és mirigyeket alkotnak. Karcinóma például a bőr, a tüdő, a vastagbél, a gyomor, a mell, a prosztata és a pajzsmirigy rákja. A karcinómák rendszerint inkább idősebb korban alakulnak ki. A szarkómák mezodermális eredetű daganatok. Mezodermális sejtek alkotják az izmokat és a kötőszövetet. Szarkóma például a leiomioszarkóma (az emésztőrendszer falában található simaizomzat rosszindulatú daganata) és az oszteoszarkóma (a csont rosszindulatú daganata). A szarkómák rendszerint inkább fiatalabb korban alakulnak ki. Kockázati tényezők Számos genetikai és környezeti tényező növeli a daganatok kialakulásának a kockázatát.
  3. 3. Családi kórelőzmény és genetikai tényezők:Néhány családban jelentősen magasabb bizonyos rákok kialakulásának a kockázata. A megemelkedett kockázat olykor egyetlen gén következménye, máskor több gén kölcsönhatásának az eredménye. A környezeti tényezők - amelyek az egész családot érintik - felerősíthetik ezeket a génkölcsönhatásokat, és rák kialakulásához vezethetnek. A kromoszómák számbeli vagy szerkezetbeli rendellenességei szintén rosszindulatú daganatot eredményezhetnek. Down-szindrómában például (ahol a 21-es kromoszómából a normális kettő helyett három van) az akut leukémia kialakulásának a kockázata 12-20-szor magasabb. Életkor:Néhány ráktípus - például a Wilms-tumor, a retinoblasztóma és a neuroblasztóma - csaknem kizárólag gyermekkorban fordul elő. Nem teljesen tisztázott még, hogy ezek a daganatok miért ilyen fiatal korban alakulnak ki, de genetikai tényezők bizonyára szerepet játszanak. A legtöbb daganat azonban idősebb korban fordul elő gyakrabban. Az Egyesült Államokban a daganatok több mint 60%-a 65 éves kor fölött alakul ki; a kialakulás kockázata 25 éves kor felett öt évente megkétszereződik. Az emelkedő kockázatért feltehetően több tényező közösen felelős: a rákkeltő anyagok egyre jelentősebb és hosszabb idejű behatása, valamint az immunrendszer csökkenő működése. Környezeti tényezők:Nagyszámú környezeti tényező növeli a rosszindulatú daganatok kialakulásának a kockázatát. Az ipari szennyeződésből vagy cigarettafüstből eredő levegő-szennyeződés növeli a daganatok kialakulásának a kockázatát. Néhány kémiai anyag bizonyítottan rákkeltő, néhány csak feltételezetten. Az azbeszt például tüdőrákot és mezoteliómát (mellhártya-daganatot) okozhat, különösen dohányosokban. Az ártalom és a daganat kialakulása között évek is eltelhetnek. A cigarettafüst olyan rákkeltő anyagokat tartalmaz, amelyek jelentősen megemelik a tüdő-, száj-, gége-, vese- és húgyhólyagrák kialakulásának a kockázatát. A sugárzás is növeli a kockázatot. A tartós ultraibolya sugárzás, leginkább a napsütés, bőrrákot okoz. Az ionizáló sugárzás különösen rákkeltő. A talajból származó radioaktív radon gáz növeli a tüdőrák esélyét. Ha egy épület magas radon tartalmú talajra épül, a radon felhalmozódhat az épületen belül, ami a levegőben elegendően magas radon-koncentrációt eredményez, amely károsodást okoz. A radon a légutakon át a tüdőbe jut, ahol tüdőrákot idézhet elő. Ha a veszélyeztetett személy dohányos is, a kockázat tovább nő.
  4. 4. Földrajzi tényezők:A rosszindulatú daganatok kialakulásának a kockázata földrajzi helytől függően változik, habár az okok gyakran összetettek vagy kevésbé ismertek. Ezek a földrajzi különbségek feltehetően több tényezőre vezethetők vissza; összefüggenek az öröklődéssel, a táplálkozással és a környezettel. A vastagbél- és az emlőrák a kockázata például alacsony Japánban, míg az Egyesült Államokba kivándorolt japán lakosság körében a kockázat közel azonos az amerikai lakosságéval. Ezzel ellentétben Japánban különösen magas a gyomorrák előfordulási aránya. Az Egyesült Államokba kivándorolt japán lakosság körében a kockázat az amerikai lakosság kockázata közelébe csökken le, bár ez sokszor csak a következő generációban jelenik meg. Táplálkozási szokások:Bizonyos táplálék-összetevők emelik a daganatok rizikóját; a táplálék magas zsírtartalma például a vastagbélrákét, emlőrákét és feltehetőleg a prosztatarákét. A jelentős alkoholfogyasztás mellett sokkal gyakoribb a nyelőcsőrák. A füstölt-, pácolt- vagy erősen fűszerezett ételekben gazdag étrend fokozza a gyomorrák kialakulásának esélyét. Vírusfertőzések:Bizonyos vírusokról tudott, míg másokról feltételezik, hogy rákot okozhatnak. A papillómavírus (amely a nemi szervek szemölcseit okozza) a méhnyak rák kialakulásának az egyik lehetséges oka. A hepatitisz-B vírus májrákot, néhány humán retrovírus limfómákat, míg mások vérképző rendszeri malignitásokat okozhatnak. Néhány vírus csak bizonyos területeken okoz daganatokat, más területeken nem. Az Epstein-Barr-vírus például Afrikában Burkitt-limfómát, Kínában az orr és a garat rosszindulatú daganatait váltja ki. Gyulladásos betegségek:A gyulladásos betegségek következtében gyakran emelkedik a daganatok kialakulásának a kockázata. Ilyen betegség például a fekélyes vastagbélgyulladás (kolitisz ulceróza), mely vastagbélrák kialakulásához vezethet. Bizonyos parazitás betegségek szintén gyulladást okozhatnak, melynek rák lehet a következménye. A szkisztoszóma (Bilharziázis) például krónikus irritáció révén húgyhólyag rák kialakulásához vezethet. Kapcsolódó kép » A szervezet védekezése a rosszindulatú daganatokkal szemben Ha a szervezetben egy sejt rákosan elfajul, az immunrendszer képes felismerni és elpusztítani a kóros sejtet, mielőtt az még osztódni és növekedni kezdene. A megváltozott vagy csökkent immunitású emberekben nagyobb a daganatok kialakulásának a valószínűsége; például AIDS-ben,
  5. 5. immunszupresszív kezelésben, bizonyos autóimmun betegségekben és idősebb korban, amikor az immunrendszer gyengébben működik, mint fiatalabb korban. Még ép immunrendszer esetén is képes lehet azonban a daganat az immunrendszer védő mechanizmusainak az áttörésére. Tumor antigének:Az antigén olyan idegen anyag, amelyet az immunrendszer felismer és elpusztítandónak tart. Az antigének minden sejt felszínén megtalálhatók, azonban az immunrendszer a saját sejtjeit nem támadja meg. Amikor egy sejt rákosan elfajul, új - a szervezet számára nem ismerős - antigének jelennek meg a felszínén. Az immunrendszer ezeket az új, tumor antigéneknek nevezett antigéneket idegennek tekinti, és megállítja a daganat növekedését vagy elpusztítja a daganatos sejteket. Ez az a mechanizmus, amellyel a szervezet képes kiiktatni a kóros sejteket, és amely gyakran lehetővé teszi, hogy a daganatos sejtet az előtt elpusztítsa, mielőtt még tovaterjedne. Azonban a tökéletesen működő immunrendszer sem képes mindig elpusztítani az összes daganatos sejtet. Ha egyszer a daganatos sejtek már tömegesen jelennek meg (daganat alakul ki), az immunrendszer szinte biztosan nem tudja azt elpusztítani. A tumor antigének számos daganat kapcsán kimutathatók, például malignus melanómában, a csont- (oszteoszarkóma) és néhány emésztőrendszeri rákban. A fenti daganatokban szenvedőkben antitestek is megjelenhetnek a tumor antigénekkel szemben. Az antitestek azonban általában nem elég hatékonyak a daganattal szemben. Más daganatféleségek esetén az immunrendszer nagyobb valószínűséggel tudja elpusztítani a korai daganatot - ilyen például a koriokarcinóma (az embrionális fejlődésből visszamaradt részekből kiinduló rosszindulatú daganat a méhben). Egyes tumor antigének kimutathatók a vérből, ezeket tumor markereknek is nevezzük. Néhány tumor marker a tünetet nem okozó daganatok szűrésére is használható. Néhány tumor marker alkalmas a diagnózis felállításához és a kezelés eredményességének a megítéléséhez is. Daganatok. Amikor a betegség kiderül A család élete megváltozik Az élet nem készíti fel a szülőket arra, hogy gyermeküknél rákos betegséget diagnosztizálhatnak. Érzelmileg mérhetetlen nagy változás egészséges gyermekünk helyett hirtelen egy daganatos gyermek szülőjévé válni. A diagnózis gyakran sokkhatásként éri a szülőket, más esetben azonban szinte megkönnyebbüléssel jár, attól függően, hogy milyen nehéz volt a betegség
  6. 6. felismerése és a diagnózist megelőzően milyen tünetek jelentkeztek a gyermeknél. Kezdetben az egész család szinte megsemmisül a hírtől, hogy a legrosszabb dolog, ami történhet, az valóban megtörtént. A diagnózis ismeretében egyes szülők úgy érzik, nem tudják tovább irányítani életüket. A család élete új ritmusban fog folyni, ennek kialakulásához azonban időre van szükség. A család élete hirtelen megváltozik, amikor a gyermekről kiderül, hogy daganatos betegségben szenved. A szülőknek nincs idejük elgondolkodni azon, hogyan dolgozzák fel az eseményeket, mert a gyermeknek sürgősen orvosi kezelésre van szüksége. De gyakran merül fel a kérdés bennük: "Miért történt ez a családunkban?" Egyes szülők magukat okolják gyermekük betegségéért. Nem ritka, hogy úgy érzik, valamit nem tettek meg és ez okozta a gyermek betegségét. Az anyákban felmerülhet, hogy a terhesség alatt valamiben hibáztak és ennek eredménye a betegség. Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy a szülők nem felelősek gyermekük daganatos betegségéért. A szülőknek amellett, hogy magukban vívódnak, a korának megfelelő módon gyermekükkel is meg kell beszélniük a diagnózist és a várható kezelést. Ezen felül még a családdal kapcsolatban álló emberek egy részének is tudnia kell vagy tudni szeretne a diagnózisról és a gyógyítás várható menetéről. Ezeknek az információknak a közlése rendkívül megterhelő. Ezt megkönnyítheti, ha a közeli barátok vagy a családtagok átvállalják ezt a feladatot. A kezelési terv elkészülése után a szülők úgy érezhetik, egy kicsit visszakapták az irányítást, amit a diagnózis hallatán teljesen elveszítettek. Néhány javaslat ennek megerősítésére: - Ismerjék meg részletesen az orvosi kezelés várható menetét, tegyék fel kérdéseiket mindaddig, amíg nem teljesen érthető a betegség és a szükséges kezelés. - Lépjenek kapcsolatba azokkal a szakemberekkel, akik gyermekük orvosi kezelésében részt vesznek és akik egyéb módon segítik a családot ebben a folyamatban. - Nagy segítség, ha a szülők tisztában vannak azzal, hogy ki segíthet nekik túljutni a betegség kezdeti szakaszán. - A szülőket segíteni kell abban, hogy felismerjék: saját reakcióik, érzelmeik és aggodalmaik ugyanazok, mint a hasonló helyzetbe kerülő többi szülőé. Így könnyebben fogadják el saját érzéseiket. Ilyen reakció lehet a düh, a félelem, a bűnösség érzése, az aggodalom, a bánat és a döbbenet. - A szülőknek tudniuk kell, hogy vannak szakemberek, akik segíthetik a betegség és az általa kiváltott érzelmi hatások feldolgozását. Ilyen segítségért fordulhatnak a nővérhez, a pszichológushoz, a szociális segítőkhöz vagy az egyházhoz. Amikor a gyermeknél diagnosztizálják a daganatos betegséget, általában kórházba kell kerülnie és ott egy kezdeti intenzív kezelésben részesül. Ha ez
  7. 7. után továbbra is kórházban kell maradnia vagy rendszeresen kell kezelésre járnia, a szülőknek gyakran saját munkarendjükön is változtatniuk kell. Dönteniük kell arról, hogy folytathatják-e munkájukat vagy a gyermekkel maradnak. Át kell gondolni, van-e olyan közeli ismerős, aki segíteni tud. Az emberek általában szívesen segítenének, de nem tudják, hogyan. Ezért a szülőknek világossá kell tenniük, mivel lehet nekik segíteni. A diagnózis után a kezelés miatt az iskolás gyermek tanulmányai megszakadnak. Nagyon fontos, hogy az otthoni tanulás és az iskolai hiányzás időszakában a szülők tartsák a kapcsolatot a tanárokkal és az osztálytársakkal. A gyermeknek érzelmileg nagyon meghatározó, hogy érezze, vissza fog térni az iskolába és a tanulás továbbra is nagyon fontos. A család iskolával, munkával és szabadidővel kapcsolatos szokásai gyakran megváltoznak, hogy a kezelés üteméhez igazodjanak. A családnak gyakran segítségre van szüksége, hogy a szokásos fontos tennivalókat elintézzék. A barátokkal való kapcsolat is gyorsan megváltozhat a betegség felismerését követően. Meglepően sokszor azok az emberek segítenek a legtöbbet, akiktől ezt a legkevésbé várják. Ellenben egyesek, akiktől segítséget remélnek, távol maradnak a családtól. Egyesek csak egyszerűen nem tudják, mit csináljanak vagy mit mondjanak, és saját rossz érzéseik miatt visszavonulnak. A gyereket és családját veszteség-érzet gyötri, elveszítik az életbe vetett korábbi reményüket. A pszichológus és szociális szakemberek segíthetnek a családnak abban, hogyan dolgozzák fel ezeket az érzéseket és hogy használják fel saját személyiségük erősségeit a betegséggel való küzdelemben. Amikor a daganatos betegség a család életének részévé válik, a családtagok érzelmileg sokkal közelebb kerülnek egymáshoz. Már semmit sem vesznek természetesnek az életben és minden nap érzik az élet értékét. A gyermekkori daganat diagnózisa egyszerre okozhat aggodalmat, bizonytalanságot, a jövőtől való félelmet és azt az érzést, hogy nem vagyunk többé urai életünknek. A betegség megfosztja a szülőket és a gyermeket attól, hogy irányíthassák a napi feladatokat, a magánéletüket és kapcsolataikat. Kezdetben a legfontosabb feladat túljutni minden egyes napon, és megtenni mindent, ami a gyermek életéért folytatott küzdelemben szükséges. Hogyan mondjuk el a gyermeknek? Sok szülőnek nagy aggodalmat okoz, hogyan tudassa gyermekével a diagnózist és a várható kezelést, hiszen sokszor magukban sem biztosak, hogy tudják-e kezelni a folyamatot. A gyermekek a magyarázatokból csak a koruknak megfelelő információkat értik meg. Vagyis a kisebb gyermekek kevésbé részletes tájékoztatással is megelégednek, mint a nagyobbak. A legjobb, ha a gyermeket kis részletekben tájékoztatjuk, mert így könnyebben dolgozzák fel a híreket. Nem kell mindent tudniuk, amit a szülők tudnak, de elég tájékozottnak kell lenniük ahhoz, hogy tudják, mi fog történni velük a közeljövőben.
  8. 8. Biztosnak kell lenniük abban, szüleik minden fontos információt megosztanak velük. A valóság elhallgatása megijesztheti a gyermeket, mert közben látja szülei arcán az aggodalmat. Az őszinteség segítheti a gyermek küzdelmét. Ha nem vagyunk őszinték, a gyermek saját magyarázatokat talál ki magának. Gyakran a féligazság és a gondok elbagatellizálása nagyobb félelmet és bizonytalanságot kelt a gyermekben. Biztosnak kell lennie abban, hogy a számára fontos emberek őszinték hozzá. A gyermeknek is szüksége van arra, hogy saját érzéseiről beszélhessen. A szülők segíthetik ebben, ha ennek megfelelő helyzeteket teremtenek. Erő a harchoz A betegséggel szembeni küzdelemben segíthet a következő néhány jó tanács: - A család és a barátok támogatása - levelek, telefonhívások, látogatások és imák formájában - megerősíti a szülőket és a gyermeket abban, hogy nincsenek egyedül. A szeretet ezen ajándékai a családnak sokat jelentenek. És vannak, akik úgy érzik, csak így tudnak segíteni. Lehet, hogy lesz idő, amikor visszaadhatja ezt a segítséget. - A humorérzék megtartása könnyíthet a szülőkre nehezedő nyomáson és oldhatja a stresszt. Vannak, akik ezt a betegség súlyosságával összeegyeztethetetlennek tartják. De a nevetés a legjobb orvosság. - Érdemes minden olyan írást elolvasni, amely a gyermek betegségéről szól, de nem szabad mindent a szívünkre venni. - Jó ismerni a statisztikákat, de nem szabad rájuk hagyatkozni. Csak a saját gyermekünk adatai számítanak. Sok olyan dolog van ami megtörténhetne, de nem fog és sok olyan esemény történik velünk, amit mások nem tapasztaltak. - A szülőknek magukra és saját szükségleteikre ugyanúgy figyelniük kell, mint a család többi tagjára. Csak így maradhatnak erősek a küzdelemben. - Segíthet az a szemlélet, hogy bár nem tudjuk megváltoztatni a dolgokat, de javíthatunk rajtuk. Sokat jelent, ha minden nap legalább egy dolgot találunk, ami örömet okoz. A legfontosabb, ha a családtagok öleléssel, csókkal és a szeretet szavaival támogatják egymást. Ezt soha ne felejtse el. Amikor a gyermekről kiderül, hogy daganatos beteg, az élet értéke hirtelen megnő. Néhány hónap alatt többet tud meg az ember arról, mi is igazán fontos az életben, mint mások egész életükben. A betegséggel való küzdelem folyamata tele van aggódással, haraggal, csalódással és bánattal. De a szülőkön múlik, hogy ezeken túl jusson idő a nevetésre, a gyógyulás útján megtett nagy lépések megünneplésére. És örülni kell minden percnek, amit gyermekünkkel tölthetünk. Ha minden együtt töltött napon a legjobban töltünk el, akkor később nincs mit megbánnunk, függetlenül attól mit hoz a jövő. A család és az ismerősök tájékoztatása
  9. 9. Amikor kiderül, hogy a gyermek daganatos betegségben szenved, a család lesújtva áll a hír hallatán és szinte összezavarodnak az új emberek, információk és érzelmek hatására. A tágabb család és a barátok szívesen lennének a segítségükre, de sokszor nem találják a megfelelő módot erre. A szülők ilyenkor teljesen kimerültek, minden energiájukkal a gyermek gyógyítására koncentrálnak, ezért az együttérző és információt kérő telefonok nagy terhet jelentenek számukra. A szülőknek nagy segítséget jelent a napi általános teendők átvállalása, például a testvérekről való gondoskodás, főzés és a háztartás vezetése. De sokszor nincs meg az ügyek megszervezéséhez szükséges idő és energia. Ezért igen nagy segítség lehet, ha a családtagok megtervezik, ki tud segíteni a telefonok kezelésében, a háztartási teendőkben és a gyermekért aggódó ismerősök tájékoztatásában. Néhány jó tanács a szülőknek: - A szülők válasszanak ki egy családtagot vagy barátot, akit tájékoztatnak az új hírekről és aki ezt tovább tudja adni a többi ismerősnek. - Akár egyszerre több segítőkész ismerőst összehívhatnak, hogy elmondják az új híreket. Így nem kell újra és újra ismételni a megrázó történetet. - Olykor a kórházi dolgozók is segíthetnek a tágabb család és a testvérek informálásában. - Fontos, hogy a testvérekkel és a gyermek családtagokkal őszinték legyünk, de egyszerűen, érthetően kell velük beszélnünk. Több részletben meséljük el az egész történetet, mert csak így tudnak a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni. - Bátran szólhatnak szeretteiknek, ha nincs energiájuk a beszélgetésre. A családtagok érzik, hogy a bénító fáradság ellenére nagyon hálásak a támogatásukért. Jó, ha ezt nem kell bizonygatniuk a többiek felé. - Már említettük, hogy a családtagok és ismerősök nagyon szívesen segítenének, de gyakran nem tudják, hogyan. A szülők bátran írják össze azokat a tennivalókat, amiben a többiek segítséget nyújthatnak, pl. mosás, vásárlás, főzés vagy a testvérek szállítása. A legegyszerűbb, ha ezt a listát odaadják egyik ismerősüknek, aki koordinálja a többiek segítségét. Ebben az esetben a szülőknek nem kell folyamatosan segítséget kérniük, mégis levesznek egy kis terhet róluk. - Ha a szülők a sok érdeklődő telefont nem szeretnék válasz nélkül hagyni, akkor az üzenetrögzítőn érdemes hagyni egy üzenetet, amelyben megköszönik a hívó érdeklődését és megmondják neki, kihez fordulhat friss információkért. - A szülők joga eldönteni, kivel milyen információkat osztanak meg. Ezt a tájékoztató félnek mindig figyelembe kell vennie. Néhány tanács a családtagok és barátok számára: A családtagok és a barátok gyakran bizonytalanok abban, hogy fejezzék ki
  10. 10. együttérzésüket és segítő szándékukat. A "Bármire szükséged van, csak hívj fel" ajánlat nem túl hatékony, hiszen a rendkívül túlterhelt szülők nem képesek pontosan meghatározni és közölni szükségleteiket. A szülőknek rendkívül sok segítségre van szükségük, de ebben a helyzetben nincs idejük és energiájuk telefonálni. A legjobb, ha konkrétan felajánljuk segítségünk egy adott feladat elvégzésére. Ha lehetséges, akár a segítők koordinálását is felvállalhatja valaki. Így a feladatokat megoszthatjuk és a család minden fontos szükségletét kielégíthetjük. Sokféle módon lehetünk valóban hasznosak: - Az élelmiszerek bevásárlását könnyen megtehetjük. Kevés romlandót vegyünk, mert a család ebben az időszakban sokszor alig van otthon. - Az ételeket előkészíthetjük, megkönnyítve ezzel a főzést. Akár kész ételekkel is elláthatjuk a családot. - A háziállatoknak napi gondozásra van szükségük. - Felajánlhatjuk, hogy kimosunk, kitakarítunk vagy gondozzuk a növényeket. - Segíthetünk azzal, hogy a testvéreket elhozzuk az iskolából, szakkörre visszük őket vagy elvisszük őket a szülőkhöz a kórházba. Szükséges lehet, hogy estére is valamely ismerősnél maradjanak, ha a szülők nem érnek rá. - A kórházi látogatás kedves dolog, de mindig egyeztessünk előre a szülőkkel. A látogatók csak akkor mehetnek a kórterembe, ha biztosan nem betegek. A gyermek a kezelések alatt nem kaphat el más betegségeket. - A látogatók felajánlhatják, hogy egy kis időt a gyermekkel töltenek, amíg a szülők egy kis szünetet tartanak, pihennek vagy egyéb dolgokat intéznek. - Néha elég, ha a látogatók csak némán hallgatják a szülőket. A megnyugtató, megerősítő jelenlét nagyon fontos. A szülők tele vannak félelemmel és aggodalommal, ezért szükségük van minden szeretetre és pozitív energiára. - Ha szükség van rá, akár a családot támogató szervezetet, alapítványt is létrehozhatnak az ismerősök. - A család és a barátok jól ismerik a beteg gyermeket és szüleit, ezért jól tudják, szenvedésük mivel könnyíthető, csillapítható és mi segít kikapcsolódni. Ezért az új ötletek mindig hasznosak lehetnek A rákos megbetege désekkel kapcsolato A rákos megbetege désekkel kapcsolato s szavak, kifejezések A rákos megbetege désekkel kapcsolato s szavak, kifejezések
  11. 11. s szavak, kifejezések A rákos megbetegedésekkel kapcsolatos szavak, kifejezések A rákos megbetegedésekke l kapcsolatos szavak, kifejezések A rákos megbetegedésekke l kapcsolatos szavak, kifejezések Akut (acut) Jelentése heveny, éles, gyors lefolyású. Hirtelen fellépő vagy rövid időn belül kialakuló jelenség vagy betegség természetének megjelölésére szolgáló kifejezés. Adenokarcinóma(adenocarcinoma) Mirigyes rák, amely különböző szervek: légutak, gyomor-béltraktus stb. nyálkahártyáját bélelő hámsejtekből indul ki. Addikció (addictio) Valamely gyógyszertől vagy kábítószertől, illetve azok hatásától való testi, lelki függőség. Adjuváns kezelés Kiegészítő kezelés, amelyet az elsődleges gyógykezelés hatásosságának növelése érdekében alkalmaznak, pl. daganat
  12. 12. műtéti eltávolítása után alkalmazott kemoterápia vagy sugárterápia. Alfafetoprotein (AFP) Fehérjetermészetű anyag, amely a vérben a magzat fejlődése során nagy mennyiségben található a születés előtt. Egy éves életkorra a vérből csaknem teljesen eltűnik. Bizonyos rákféleségek esetén, elsősorban máj- és hererák esetén újra megjelenik a vérben. A daganat eltávolítása vagy más eszközökkel való elpusztítása esetén az AFP szintje a vérben ismét csökken, míg a daganat kiújulásakor újból emelkedik. Az AFP szintjének mérése tehát alkalmas a kezelés hatásának, a daganat kiújulásának követésére és ellenőrzésére. Anémia (anaemia) Jelentése vérszegénység. Olyan állapot, amikor a vérben található vörösvértestek száma jelentősen a normál érték alá csökken. Ez gyengeség, energiahiány, rövidült, szapora légzés és szívverés tüneteivel, valamint sápadtsággal jár. Analgetikum (analgeticum) Fájdalomcsillapítás céljából alkalmazott gyógyszer. Angiográfia (angiographia) Az erek röntgenvizsgálata, miután a vérpályába előzetesen festékanyagot fecskendeznek, mely a röntgenfilmeken árnyékot ad. Angiogram Az erekről készült röntgenfelvétel (lásd: angiográfia) Antitest Antigén (allergén) hatására a szervezetben képződő ellenanyag. Antigén (antigen) A szervezetben ellenanyag termelését kiváltó anyag vagy tényező. Aspirációs biopszia (aspiratios biopsia) Olyan eljárás, amikor egy tűn keresztül a szervezet különböző részéből sejteket szívnak le mikroszkópos vizsgálat céljára. Atípusos (atypusos) Jelentése rendellenes. Azbeszt Természetes anyag, amely igen finom rostokból épül fel. Ha a
  13. 13. rostokat az ember belélegzi, azok a tüdőben megtelepednek, és ott vagy a mellhártyán daganatképződéshez vezethetnek. Báriumbeöntés (bariumenema) Beöntés formájában a belekbe juttatott bárium-szulfát, melyet a vastagbelek röntgenvizsgálatánál, azok láthatóvá tétele érdekében alkalmaznak. Barett-özofágusz (Barrett oesophagus) A nyelőcső (oesophagus) alsó, gyomorhoz közeli szakaszának nyálkahártyáján kialakuló elváltozás, melyre az a jellemző, hogy a nyelőcsövet bélelő laphámot foltosan mirigyhám váltja fel. A gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlása (reflux) - amennyiben gyakran és hosszú időn át történik -, ehhez az elváltozáshoz vezet. Basalsejtes karcinóma (basalioma) A bőrrák leggyakoribb formája, amelynek jellemzője, hogy lassan növekedik, ritkán terjed rá környezetére, áttéteket nem képez, és kezelésre jól reagál. Benignus tumor Jóindulatú daganat, vagyis nem rák; nem szűri be, nem hálózza be (nem infiltrálja) környezetét, nem képez áttéteket. Biológiai terápia Olyan kezelés, amely a szervezet védekező rendszere, elsősorban az immunrendszer károsodott működésének helyreállítására, működésének serkentésére irányul. A terápia célja a fertőzések, betegségek leküzdése. Legjelentősebb ága az immunterápia. Biopszia (biopsia) Kis szövetdarab sebészi eltávolítása a test valamely szervéből, szövetéből mikroszkópos vizsgálat céljára; annak megállapítására, hogy jelen van-e rákos elváltozás. A rákdiagnosztikában alkalmazott legfontosabb és legmegbízhatóbb eljárás. Brahiterápia (brachytherapia) Belső besugárzás. A sugárterápia egyik formája, melyet azáltal érnek el, hogy radioaktív anyagot tartalmazó tűket, tubusokat közvetlenül a rákos szövetbe vagy annak közvetlen környezetébe helyeznek el. Bronhoszkóp (bronchoscop) Egy hajlékony, világítással, optikai lencsével ellátott csőszerű
  14. 14. készülék, melyet a légcső és hörgők vizsgálatára használnak. Modernebb változatai alkalmasak videofelvételek készítésére is. Bronhoszkópia (bronchoscopia) A légutak, légcső, hörgők bronhoszkóppal történő vizsgálata. Ciszta (cysta) Kóros zsákszerű képlet, mely folyadékot vagy félfolyékony anyagot tartalmaz. Lehet jóindulatú (benignus) vagy rosszindulatú (malignus) is. A női emlőkben gyakran találhatók tapintható csomók, melyek sokszor ártalmatlan cisztának bizonyulnak. Cisztoszkóp (cystoscop) Világítással és optikai lencsével ellátott, hajlékony csőszerű készülék. Ezen keresztül az orvos átvizsgálja a húgyhólyag belfelületét és a gyanúsnak vélt területről -mikroszkópos vizsgálat céljára - szövetmintát vehet. Citológia (cytologia) Üveglemezre felvitt és konzerváló oldattal rögzített (fixált), majd megfestett sejtek mikroszkópos vizsgálata. A vizsgálathoz a sejtek a szervezet legkülönbözőbb részeiből, pl. hüvelyből, gyomorból, húgyhólyagból stb. nyerhetők. Legelterjedtebb a hüvelykenet- vizsgálat, melynek során a méhnyakról vesznek mintát, annak megállapítása céljából, hogy van-e köztük rákos sejt. Csontvelő Felnőttben vörös és sárga (zsíros) csontvelőt különböztetnek meg. Sárga és zsíros csontvelő tölti ki a hosszú csöves csontok üregeit. Vörös csontvelő felnőttekben csak a lapos csontok szivacsos csontállományában (szegycsont, medencecsontok, csigolyák) található, s ez a vérsejtképzés helye. Csontvelő-biopszia Vastag tűn keresztül a szivacsos csontállomány eltávolítása, rendszerint a medencecsontból. A csontállomány réseiben, üregeiben csontvelő található. Megfelelő előkészítés után vékony metszeteket készítenek, és mikroszkóposan vizsgálják. A vizsgálat alkalmas a csontvelőt érintő kóros folyamatok, leukémia és egyéb vérképzőszervi megbetegedések diagnosztizálására. Csontvelő-transzplantáció (csontvelő-transplantatio) Egy olyan eljárás, melynek során a beteg (leukémiás) csontvelőt nagy dózisú besugárzással vagy kemoterápiás kezeléssel elpusztítják, majd az elpusztult csontvelőt - a kezelések előtt levett
  15. 15. és a leukémiás sejtektől megtisztított saját csontvelővel (autolog csontvelő transzplantatio), vagy más személytől származó csontvelő beültetésével (allogen csontvelő transzplantatio) - pótolják. Diagnózis (diagnosis) Valamely betegség pontos megállapítása. Diagnosztika Mindazon eljárások összessége, melynek révén valamilyen betegség felismerésre, azonosítására kerül. Ennek érdekében figyelembe veszik a tüneteket, illetve fizikális, laboratóriumi és műszeres vizsgálatokat végeznek. Digitális-rektális vizsgálat (digitalis-rectalis vizsgálat, DRV) A végbél, illetve férfiakban a végbélen át a prosztata vizsgálatára alkalmas eljárás. Az orvos gumikesztyűs kezének ujját a végbélbe vezeti és körültapintja a végbél falát, illetve férfiakban a prosztatát (prostata), a rák tüneteinek, jeleinek felderítése érdekében. Diszplasztikus névus (dysplasticus naevus) Olyan anyajegy, amely már megjelenésében különbözik a szokványos anyajegyekétől: azoknál nagyobb, szélei szabálytalanok és színezettsége sem egyenletes. Rendszerint laposak, de ki is emelkedhetnek a bőr felszínéből. Dózis (dosis) Jelentése adag. Endoszkóp (endoscop) Vékony, hajlékony, világítással és optikával ellátott cső, melyen keresztül az orvos a test belsejébe, annak üreges szerveibe tud betekinteni. Endoszkópia (endoscopia) Olyan diagnosztikus eljárás, melynek során az orvos az endoszkóp segítségével a test belsejébe, üreges szerveibe tud betekinteni. Szükség esetén szövetmintát vehet (biopszia) mikroszkópos vizsgálat céljára. Epidemiológia Járványtan. Olyan tudományág, amely valamely betegség adott népességen belüli előfordulásával és megoszlásával, valamint a betegség és környezet kapcsolatával foglalkozik. Rákepidemiológiai
  16. 16. tanulmányok tárgya például az, hogy a környezet, a foglalkozási ártalmak és személyes szokások (pl. dohányzás, táplálkozás, életforma) mennyire befolyásolják a daganatos megbetegedések előfordulását. Epidurális tér A gerincvelő burkai és a gerinccsatorna fala között elhelyezkedő tér, ahová érzéstelenítés céljából gyógyszereket szoktak befecskendezni. Ezt orvosi szakkifejezéssel epidurális vagy kaudális érzéstelenítésnek nevezik. Eritroplázia (eythroplasia) Vörös, szemcsés vagy sima felszínű, körülírt folt a nyálkahártyákon (pl. a szájüregben), amely a rák korai jelenlétére utalhat. Frakcionált sugárterápia Olyan sugárkezelés, amikor a szükséges sugárdózist kisebb adagokba elosztva adják le a besugározandó területre. Gasztroenterológus (gastroenterologus) Az emésztőrendszer rendellenességeivel foglalkozó szakorvos. Gasztroszkóp (gastroscop) Egy hajlékony, világítással, optikával ellátott csőszerű eszköz, amelyet a szájon és nyelőcsövön át a gyomorba vezetnek, és segítségével a gyomor belfelülete vizsgálható ("gyomortükrözés"). Szükség esetén szövetminta is vehető az elváltozást mutató területekről. Graft verzusz hoszt betegség (graft versus host disease) (GDHD) Graft = átültetett. Az átültetett szövet reakciója a befogadó szervezettel szemben. Gerinccsapolás (lumbal punctio) Az agyat, gerincvelőt körüláramló testfolyadékból történő, mintavétel célját szolgáló beavatkozás. Hematológia (haematologia) A vérképző szervek és az azt érintő betegségek tanulmányozásával foglalkozó tudományág. Hematológus (haematologus) A vérképzőrendszer betegségeivel és gyógyításával foglalkozó
  17. 17. szakorvos. Hormonok A szervezet belső elválasztású mirigyeinek termékei. A testnedvek továbbítják őket, és szabályozzák a szervezet növekedését, anyagcseréjét, nemi működését stb. Hormonterápia (hormontherapia) A daganatos betegségek kezelésében alkalmazott eljárás, amely arra irányul, hogy megakadályozza a rákos sejteket abban, hogy a növekedésükhöz szükséges hormonokhoz hozzájussanak. Hospice Elsősorban daganatos betegségük végső szakaszába jutott betegek humánus gondozását végző szervezetek. A Hospice-szervezetek célja a betegek életminőségének javítása, testi és lelki szenvedéseinek enyhítése, fizikai aktivitásuk támogatása, a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász elviselésében. Immunoglobulinok A szervezet immunrendszere által termelt fehérjék (proteinek), melyek a fertőzések és káros idegen anyagok (antigének) leküzdésében, semlegesítésében vesznek részt. Immunrendszer A szervezet azon szerveinek (csecsemőmirigy, lép, nyirokcsomók stb.), sejtjeinek és az általuk termelt anyagoknak az összessége, melyek a szervezet fertőzések és más betegségek elleni védelmében játszanak fontos szerepet. Immunszuppresszió (immunsuppressio) A szervezet immunválaszának csökkentése egy külső beavatkozással szemben, melyet gyógyszerekkel és egyéb módszerekkel idéznek elő. Immunszuppressziót alkalmaznak pl. szerv- vagy szövetátültetés esetén, annak megelőzésére, hogy a szervezet immunrendszere kilökje a beültetett idegen szervet vagy szövetet. Immunterápia (immuntherapia) Olyan gyógykezelés, amely a szervezet védekező mechanizmusait serkenti. Inciziós biopszia (incisios biopsia) Incizió = bevágás, bemetszés. Tumor vagy tumorgyanús szövet egy részének eltávolítása, szövettani és mikroszkópos vizsgálat céljából.
  18. 18. A daganat egy része visszamarad a szervezetben, melyet akkor távolítanak el, ha a vizsgálat a szövetmintában rák jelenlétét mutatja. Exciziós biopsziának nevezik azt az eljárást, amikor a gyanús csomót egészben eltávolítják, a betegség pontos megállapítása érdekében. Infiltráció (infiltratio) Beszűrődés. Idegen anyagok behatolása a sejtekbe, szövetekbe. Infiltratív növekedés A rosszindulatú daganatok növekedési formája. Jellemzője, hogy a daganatszövet nyúlványokat, csápokat bocsát a környező ép szövetekbe, s beszűri azokat. Inflammáció (inflammatio) Gyulladás. In szitu (in situ) A rosszindulatú daganat korai stádiumának megjelölésére használt kifejezés. A daganat ilyenkor még a kiindulási szövet területére korlátozódik, nem szűrte be a környező, ép szöveteket. Intraoperatív sugárterápia A daganat műtét közben történő közvetlen besugárzása. Intravénás (i.v.) Gyűjtőérbe történő befecskendezés. Ezáltal a befecskendezésre kerülő gyógyszer, hatóanyag a leggyorsabb úton jut el a szervezet minden részébe. Intracavitalis besugárzás Az eljárás során radioaktív anyagot helyeznek a szervezet valamely testüregébe (pl. mellkasba, hüvelybe), a környezetében lévő daganat besugárzása céljából. Intravénás kanülVékony műanyag cső, amelyet egy gyűjtőérbe (vénába) vezetnek. Rajta keresztül különböző anyagokat, gyógyszereket újabb szúrások elkerülésével juttatnak be a vérpályába. Izotóp-szken (izotóp scan) Izotópvizsgálat, szcintigráfia. Különböző szervek vizsgálata, előzetesen beadott és az egyes szervekben megjelenő radioaktív anyag segítségével. Az eljárás során ártalmatlan mennyiségű
  19. 19. izotópot adnak be a betegnek, intravénásan vagy szájon át, amely felgyülemlik a szervezet azon helyein, ahol a sejtek gyorsabban osztódnak. A radioaktív anyag a véráramon keresztül eljut a szervezet minden részébe. Ekkor a beteget egy nagyon érzékeny sugárzásmérő-berendezés alá fektetik, s a műszer elkészíti a szcintigrammot. Így megállapítható, hogy a vizsgált szerv működése zavartalan-e, illetve kimutatható-e benne kóros terület vagy szövetszaporulat. Csökkent vagy fokozott izotópfelvétel jelzi a kóros elváltozást és annak helyét. Kahexia (cachexia) Súlyos betegségtől leromlott fizikai állapot, elerőtlenedés. Kiújulás (recidiva) Egy betegség és annak tüneteinek újbóli megjelenése a kezelés után. A daganatos megbetegedések esetén a kiújulás történhet a rák eredeti helyén vagy annak környezetében, s távolabb, a szervezet más helyein. Előbbi esetében helyi kiújulásról beszélünk, az utóbbi esetben áttétekről (metasztázisok) van szó. Klinikai kipróbálás Leendő gyógyszerek, diagnosztikus eszközök, kezelési eljárások emberen - szigorúan ellenőrzött körülmények között - történő vizsgálata, melynek célja hatásosságuk, hasznosságuk igazolása a tudomány objektív módszereivel. Karcinóma (carcinoma) Rák. A rákos megbetegedés megjelölésére szolgáló szakkifejezés. A köznapi nyelvben mindenfajta rosszindulatú daganat (függetlenül attól, hogy honnan ered) megnevezésére szolgál. Karcinogén (carcinogen) Rákot előidéző anyag, amely annak kialakulását elindítja (pl. az azbeszt). Kemoterápia (chemotherapia) A rákos beteg sejtpusztító vagy sejtszaporodást gátló gyógyszerekkel történő kezelése. Kriosebészet (cryosebészet) Szövetek (pl. rákos szövet) elpusztítása, nagyon alacsony hőfokon történő fagyasztással. Krónikus (chronicus) Hosszantartó, állandósult, lassú lefolyású betegségek megnevezése.
  20. 20. Komputer tomográfiás vagy komputer axalis tomográfiás vizsgálat (CT vagy CAT) Olyan vizsgáló eljárás, melyet egy komputerrel összekapcsolt röntgenkészülékkel végeznek. A vizsgálat alkalmával az emberi testről rendkívül részletes képek nyerhetők. A test vékony "szeletekben" történő feltérképezésről van szó. Az eljárás az egyszerű röntgenvizsgálatnál sokkal érzékenyebb, így elsődleges rákok (primer tumorok) és áttétek (metasztázisok) felderítésére igen alkalmas eljárás. Kolon (colon) A vastagbél azon része, amely a vékonybéltől a végbélig terjed. Kolonoszkóp (colonoscop) Világítással és optikai lencsével ellátott, hajlékony csőszerű készülék, mely a bél belfelületéről felvételek készítésére alkalmas. Kolonoszkópia (colonoscopia) A vastagbél belfelületének teljes hosszában történő vizsgálatára alkalmazott eljárás, kolonoszkóp segítségével. Kombinációs kemoterápia Többféle rákellenes gyógyszer együttes alkalmazása. Együttes hatásuk csökkenti a ráksejtek esélyét arra, hogy az egyes gyógyszerek által okozott károsodást kiheverjék és sérüléseiket kijavítsák, vagy velük szemben ellenállást (rezisztenciát) fejlesszenek ki. Kombinált kezelés Komplex kezelés. A sebészi, sugár-, kemo- és immunterápiás lehetőségek együttes alkalmazása a rákos betegek gyógykezelésében, a lehető legjobb eredmény elérése céljából. Kontrasztanyagok Röntgendiagnosztikai eljárások során alkalmazott speciális anyagok, amelyek lehetővé teszik az üreges szervek, testüregek és az érrendszer vizsgálatát. Alkalmazásukkal a szervek körvonalai a felvételeken jobban kirajzolódnak. A kontrasztanyagot injekcióval vagy szájon át juttatják be a szervezetbe. Kontrasztos röntgenvizsgálat Röntgensugárral végzett vizsgálat. Ennek során kontrasztanyag beadásával növelik a szervezet egyes részeinek röntgenképernyőn vagy felvételen való láthatóságát.
  21. 21. Külső besugárzás Röntgengépből vagy más sugárforrásként szolgáló készülékből történő besugárzás. A készüléket a betegtől meghatározott távolságban helyezik el. Leukémia (leukaemia) Jelentése fehérvérűség. A fehérvérsejtképző rendszer kóros burjánzása. Rosszindulatú daganatféleség. A túltermelt sejtek típusa szerint megkülönböztetünk limfoid (éymphoid) és mieloid (myeloid) leukémiát. Leukoplakia Fehér foltok képződése a szájüreg, ínyek nyálkahártyáján. Rákot megelőző elváltozás jele is lehet. Limfangiográfia vagy limfográfia (lymphangiographia vagy lymphographia) Egy-egy testtájék környéki (regionális) nyirokcsomóinak röntgenvizsgálatára szolgáló eljárás. A röntgenképen árnyékot (kontrasztot) adó festékanyagot fecskendeznek a vizsgálandó testtájék szövetei közé. Innen a kontrasztanyag a nyirokereken keresztül a nyirokcsomókba jut és kirajzolja azokat. A kontrasztfesték bevitelét követően - különböző időpontokban - készített felvételek alkalmasak a nyirokcsomók és a nyirokáramlás kóros elváltozásainak felderítésére. Limfociták (lymphocyták) A fehérvérsejtek egyik, a nyirokszervekben különösen nagy mennyiségben felhalmozódó típusa, melyek az immunrendszer egyik legfontosabb sejtes elemét képezik. A sejteknek az immunfolyamatok lefolyásában és szabályozásában egyaránt fontos szerepe van. Három fő formájuk a T-sejt, a B-sejt és a természetes ölősejt (natural killer, NK-sejtek). Makrobiotikus diéta (macrobioticus diéta) Főként szemes gabonából, elsősorban barna rizsből álló étrend, melyet némelyek a rák elsődleges kezelési módjaként ajánlanak. Az étrend követőinek cukor, hús, vagy állati termékek fogyasztását tiltják. Szakmai testületek véleménye szerint a diéta sem a rákos betegség kezelésére, sem megelőzésére nem alkalmas, sőt, szigorú betartása az egészségre nézve komoly kockázatot jelent. Mágneses magrezonanciás vizsgáló eljárás vagy leképezés (angolul Magnetic Resonance Imaging, rövidítve MRI;
  22. 22. Nukleáris Mágneses Rezonancia, rövidítve NMR-vizsgálat néven is ismert) Viszonylag új, nagyhatású eszköz és eljárás a szervezet belső részeiről, szerveiről történő képalkotás céljaira. Olyan technológia, amely mágneses mezőket alkalmaz a test különböző részeinek leképezésére. Ezt nagyon erős elektromágneses és rádiófrekvenciás hullámok alkalmazásával és komputer segítéségével érik el. Az MRI-vel nagy felbontású felvételek készíthetők. Olyan személyek esetében, akiknek szervezetében bármilyen fémtartalmú eszköz (pacemaker, ízületi protézis, mesterséges szívbillentyű stb.) van beépítve, vagy háborús sérülés következtében szilánk maradt testükben, a vizsgálat nem végezhető. Malignus Jelentése rosszindulatú. Egy daganat rosszindulatúsága abban nyilvánul meg, hogy beszűri a környező egészséges szöveteket, szerveket, és a nyirok- és véráram útján a szervezet távoli részeibe áttéteket ad. Malignus tumor Ráksejtekből álló kóros szövettömeg, mely beszűrheti a környező szöveteket és a szervezet távoli helyein áttéteket (metasztázis) képezhet. Metasztázis (metastasis) Jelentése áttét. A szervezet különböző helyein fellépő olyan rákos daganat, amely az eredeti, elsődleges (primer) daganatból származik, és onnan a nyirok- és vérpályákon keresztül szóródik szét a szervezet különböző szerveibe. Metasztatizál Az elsődleges daganatból kiszabaduló ráksejtek a nyirok- és/vagy vérpályákon a szervezet egyik részéből a másik részébe terjednek, majd ott megtelepednek és másodlagos tumorokat képeznek. Mikrometasztázisok Egy elsődleges (primer) rosszindulatú daganat szétszóródott sejtjeiből a szervezet különböző helyein képződő olyan kisméretű áttétek, amelyek a jelenlegi vizsgálóeszközökkel nem deríthetők fel. Monoklonális antitestek A sejtek (pl. ráksejtek) valamely igen jellegzetes összetevőjét felismerő és ahhoz kötődő ellenanyag-molekulák. A rákterápiában arra használják, hogy a hozzájuk kötött kemoterápiás szert vagy sugárzó izotópot a ráksejtekhez szállítsák. Cél, hogy csupán a
  23. 23. ráksejtekre fejtsék ki hatásukat, azokat öljék el, de kíméljék meg az egészséges szöveteket. Morbiditás A megbetegedés arányszáma az összlakosság számához viszonyítva: azt fejezi ki, hogy egy bizonyos területen bizonyos idő alatt (egy év) 100 000 lakosból hány betegedett meg. Mortalitás Valamely betegségben bekövetkezett halálozás arányszáma az összlakosság számához viszonyítva (azt mutatja meg, hogy 100 000 lakosból egy év alatt hányan haltak meg egy bizonyos betegségben). Napvédő faktor Napozásnál a bőr vörösödését, leégését megakadályozó vagy csökkentő kenőcsök, emulziók jellemzésére használt fogalom. Azt jelenti, hogy az adott krém vagy emulzió milyen mértékben szűri ki - a napsugárzás ultraibolya részéből - a bőr károsodásáért leginkább felelős UV-B sugarakat. Minél magasabb a faktorszám, annál nagyobb az adott készítmény védőhatása. Narkotikum (narcoticum) Az ópiátok szerkezetéhez és hatásához hasonló tulajdonsággal rendelkező fájdalomcsillapító gyógyszerek. Neoadjuváns terápia A daganat nagyságának csökkentésére - az elsődleges sebészi beavatkozást megelőző - kemoterápiás kezelés. Főképp olyankor alkalmazzák, amikor a tumor nagy a sebészi eltávolításhoz. A terápia eredményeként később a műtét elvégezhető. Neoplazma (neoplasma) Jelentése daganat. Bármilyen új kóros szövetszaporulat megjelölésére szolgáló szakkifejezés. A neoplazma lehet jóindulatú (benignus) vagy rosszindulatú (malignus). Az orvosi gyakorlatban bármilyen eredetű rosszindulatú daganat- (rák-) féleség megjelölésére használatos kifejezés. Naevus A mindannyiunk bőrén kisebb-nagyobb számban található anyajegyek elnevezésére szolgáló orvosi szakkifejezés. Az anyajegyek a bőr hámjában, az epidermiszben előforduló pigmenttermelő sejtek, az ún. melanociták kisebb-nagyobb csoportjaiból felépülő jóindulatú daganatok, amelyek sötét, körülírt folt formájában jelennek meg a bőrön. Sejtjeik barnás
  24. 24. festékanyagot tartalmaznak. Nyirokcsomók (nyirokmirigyek) A szervezet különböző helyein elhelyezkedő, kicsiny, bab alakú szervek, melyek a szervezetet behálózó nyirokerek útjába iktatva helyezkednek el és a szervezet immunrendszerének fontos részét képezik. Bennük fejlődnek és raktározódnak a limfociták, melyek az immunrendszer fontos sejtes elemei. A nyirokcsomók kiszűrik a hozzájuk érkező nyiroknedvből a fertőző anyagokat és idegen testeket. Ezzel kapcsolatban bennük gyulladás alakulhat ki, ami a nyirokcsomók duzzanatával, megnagyobbodásával jár. A nyirokcsomók kiszűrik az odaérkező ráksejteket is, melyek vagy elpusztulnak, vagy szaporodásnak indulva nyirokcsomó-áttét kialakulásához vezetnek. Okkult vérzés kimutatására irányuló székletvizsgálat Okkult = rejtett, nem látható. A székletben szabad szemmel nem látható vérnyomok kimutatására szolgáló eljárás. Lényege, hogy a székletből vett mintát olyan vegyi anyaggal átitatott papírlapra helyezik, melyben színváltozással járó reakció következik be, amennyiben a széklet nagyobb mennyiségben tartalmaz vérből származó festékanyagot. Viszonylag egyszerű, olcsó vizsgálati eljárás, mely a gyomor-bélrendszer különböző szakaszait érintő, vérzéssel járó kóros elváltozásokra (fekélyek, rák) hívhatja fel a figyelmet. Az eljárás nem rákszűrő vizsgálat, csupán a gyomor- béltraktusból származó kóros vérzést mutatja ki. Miután az ilyen kóros vérzés származhat daganatból is, a teszt elvégzése közvetett módon mégis elősegítheti a gyomor- béltraktusból kiinduló rákok, elsősorban a vastagbélrákok korai felismerését. Onkogén (oncogen) Az onkogének a sejt örökítőanyagának olyan részei, melyek valamilyen okból rendellenesen aktiválódnak, így sejt rákos sejtté alakul át. Onkológia (oncologia) Az orvostudománynak daganatokkal foglalkozó ága. Onkológus A daganatos megbetegedések kezelésével foglalkozó szakorvos. Opiátok Fájdalomcsillapító gyógyszerek, amelyek kémiailag az ópiumokkal rokon vegyületek. Palliatív kezelés
  25. 25. A gyógykezelésnek olyan formája, amely a tünetek (például a fájdalom) enyhítésére törekszik, de a betegség gyógyulását, lefolyásának megváltozását nem eredményezi. A palliatív kezelés elsődleges célja tehát a beteg életminőségének javítása. Patológia (pathologia) Az orvostudomány azon ága, melynek művelői a szervezetből vett szöveteket, szervrészleteket megfelelő előkészítés után mikroszkóposan vizsgálják. Ez az ún. kórszövettani vizsgálat. Az eltávolított szövetmintát mindig kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni, mert csak így állapítható meg biztonságosan, hogy van-e benne rákos elváltozás. Placebo Színben, alakban valamely gyógyszert utánzó, hatóanyagot nem tartalmazó készítmény. Új gyógyszer klinikai kipróbálása során a kontrollcsoport kezelésére alkalmazzák. A hatástalan placebo- készítménnyel kezelt betegcsoportban észlelt eredményekhez hasonlítják a kipróbálásra kerülő, új gyógyszerrel kezelt betegcsoportban kapott eredményeket. Prekancerozus (praecancerosus) Rákot megelőző állapot. Olyan, a szervezet bármely részében észlelt kóros elváltozás, amelyből tapasztalat szerint rák fejlődhet ki. Prevenció (preventio) A megbetegedések számának csökkentése, megelőzése, ismert rákkeltő anyagok környezetből való eltávolítása, vagy emberre való hatásának más módon történő kiküszöbölése. Ezt elsődleges (primer) prevenciónak nevezzük. Például a dohányzás elhagyása nagymértékben csökkenti tüdőrák és számos egyéb ráktípus kialakulásának kockázatát. Prognózis (prognosis) Valamely betegség várható lefolyására vonatkozó előrejelzés. A beteg gyógyulási kilátásainak az orvosi leletek alapján történő megítélése. Radioterápia (sugárterápia) A rák kezelése nagy energiájú ionizáló sugárzással. Sugárterápia használható a rák kiterjedésének, nagyságának csökkentésére műtét előtt vagy a műtét során, és az esetleg visszamaradt rákos sejtek elpusztítására a műtétet követően. Hasznos még a sugárterápia a kiújult rák kezelésére, kiterjedésének és az általa
  26. 26. okozott tünetek (pl. fájdalom) csökkentésére is. Recidiva Az eredeti rák ismételt megjelenése, hosszabb-rövidebb idővel műtéti eltávolítása vagy sugárzással történő elpusztítása után. Megtörténhet az elsődleges rák kialakulásának helyén, vagy közvetlen környezetében. Rehabilitáció A felgyógyulás utáni állapotnak megfelelő munkába állítás. A gyógyításban alkalmazott program segít abban, hogy a beteg az új helyzethez alkalmazkodjon, és napi élete a megszokotthoz leginkább hasonlítson. A rehabilitáció igen összetett tevékenység, amely magába foglalja a beteg fizikai állapotának minél tökéletesebb helyreállítását (pl. szervpótló protézis alkalmazása), illetve az alkalmazkodást, elősegítő tanácsadást és a beteg lelki (pszichés) támogatását is. Relapszus (relapsus) Romlás, visszaesés. A betegség tünetmentes periódus után fellépő, újra történő megjelenését, kiújulását jelző orvosi szakkifejezés. Remisszió (remissio) A kórtünetek ideiglenes megszűnése vagy csökkenése, átmeneti javulás. A betegség okozta tünetek kezelés hatására történő teljes (komplett remisszió) vagy részleges (parciális remisszió) eltűnésének, megszűnésének jelzésére szolgáló szakkifejezés. Jelzi azt a periódust, időtartamot is, ameddig a betegség a kezeléssel ellenőrzés alatt tartható. A remisszió azonban nem jelent egyben gyógyulást is. Sebészi beavatkozás Operáció, műtét. A megbetegedett testrész, szerv, szervrész eltávolítása. Célja a szervezet működésének lehető legtökéletesebb helyreállítása. Szegycsont-punkció (sternum punctio) Csontvelőleszívás egy fecskendőhöz rögzített tűn keresztül, rendszerint a szegycsontból. A leszívott csontvelőt üveglemezre (tárgylemezre) kenik, megfestik, és mikroszkóposan vizsgálják. Stádiumbeosztás (staging) Stádiumba sorolás. A betegség (ez esetben a rák) pontos kiterjedésének megállapítására irányuló eljárás. A stádium
  27. 27. meghatározása elősegíti a megfelelő kezelés megválasztását. Szűrés (screening) Valamely betegség (pl. rák) tünetmentes személyekben történő felderítése. Célja a betegség (pl. rák vagy rákmegelőző állapot) korai szakaszban történő felderítése. Ennek érdekében a lakosság adott rákféleségekre kiterjedő tömegszűrését végzik, különös tekintettel a veszélyeztetett korosztályokra. Sugárkezelés Sugárterápia, radioterápia. Lényege: nagy energiájú sugárzás irányítása és leadása adott testrészre. A sugárzások a test szövetein áthaladva biológiai hatást idéznek elő. A daganatos betegségek kezelésében alkalmazott besugárzások hatása abban áll, hogy a sugárzás elpusztítja a rákos sejteket és/vagy akadályozza azok további szaporodását. Ezáltal csökkentik a daganat méretét, illetve akadályozzák növekedését. A besugárzást kétféle módon lehet végezni, külsőleg vagy belsőleg. Külső besugárzásnál egy készülékből juttatják el a sugárzást a testben lévő rosszindulatú daganathoz. Belső besugárzásnál radioaktív anyagot tartalmazó kis tartályokat (kapszula, tű, drót) helyeznek el közvetlenül a tumorba, vagy annak közvetlen szomszédságába. Száloptikás endoszkóp Világítással és nagyító optikával ellátott vékony, hajlékony műszer, amelyet egy-egy szerv vagy testüreg belsejének megtekintésére használnak. A különböző szervek vizsgálatára kialakított és használt endoszkópok külön elnevezéssel rendelkeznek (pl. a gége vizsgálatára használt laringoszkóp, a hörgők vizsgálatára használt bronhoszkóp, a gyomor vizsgálatára használt gasztroszkóp stb.). Szisztémás kezelés Olyan kezelés, melynél az alkalmazott hatóanyag eléri a szervezet összes sejtjét, tehát a test egészére fejti ki a hatását. Ilyen például a rosszindulatú daganatok kezelésében alkalmazott kemoterápia. Szupportív terápia Támogató kezelés. A daganatos betegségek kezelésében alkalmazott kiegészítő terápia. Nem helyettesítheti a hagyományos gyógyító eljárásokat (a sebészi-, sugár- és/vagy kemoterápiás kezelést), de elősegíti és fokozza azok hatását, enyhíti a kísérő tüneteket (pl. fájdalom), ezáltal javíthatja a betegek életminőségét. Tapintható daganat
  28. 28. Szövetszaporulat, vagy körülírt göb a test valamely részében, amit tapintással érezni lehet. Teljes testbesugárzás Olyan eljárás, melyet elsősorban csontvelő-átültetés előkészítéseként, a szervezetben még jelenlévő leukémiás sejtek elpusztítása céljából alkalmaznak. Teljes vérképvizsgálat Olyan laboratóriumi vizsgálat, melynek során az ujjbegyből vagy vénából vett kis mennyiségű vérmintából meghatározzák - az egységnyi vértérfogatban jelenlévő - vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék számát. Emellett több más fontos jellemző meghatározására alkalmas. Rákos betegeknél a kemoterápiás és sugárkezelés előtt, közben és után a rendszeres vérképvizsgálat nagyon fontos. Terminális állapot Végső állapot. Azon állapot megjelölésére használt kifejezés, amikor a rák igen előrehaladott állapotban van, életfontosságú szervekre is ráterjedt és a beteg állapota feltartóztathatatlanul romlik. Thoracotomia A mellkas megnyitása. Sebészi beavatkozás, melynek során a mellkason kis nyílást készítenek, például endoszkóp bevezetése céljából. TNM A daganatok stádiumba sorolásánál használt nemzetközileg elterjedt osztályozási mód. A T a tumor (daganat), az N a nyirokcsomók (node), az M a metasztázis (áttét) szavak kezdőbetűi. Toxicitás Mérgezőképesség. Valamilyen vegyszer, gyógyszer szervezetet vagy annak különböző szerveit károsító, nem kívánatos mellékhatása. Toxinok Mérgező anyagok. Különböző állatok, növények, baktériumok, gombák által termelt mérgező anyagok. Transzfúzió Vérátömlesztés. Egy-egy személytől, véradótól (donortól) levett vér vagy véralkatrészek (pl. vérlemezke-sűrítmény) bevitele egy másik személybe, intravénás úton.
  29. 29. Transzplantáció (transplantatio) Olyan sebészi eljárás, melynek során egyik személyből (donor) eltávolított szervet vagy szövetet másik személybe (recipiens) ültetnek. Transzplantáció az is, ha a szövetátültetés (pl. bőr) ugyanazon személyben egyik helyről a másikra történik. Transzrektális ultrahang vizsgálat (transrectalis ultrahang vizsgálat) A prosztatarák diagnosztikájában használatos eljárás, mikor az ultrahangos készülék vizsgálófejét a végbélbe vezetve nézik a prosztatát. A prosztatarák korai stádiumban való felderítését elősegíti. Tumor Jelentése duzzanat, daganat, szövetszaporulat. Lehet gyulladásos vagy daganatos természetű. A daganatos természetű szövetszaporulat (tumor, neoplazma) lehet jóindulatú (benignus), vagy rosszindulatú (malignus). Tumormarker A vérben vagy más testfolyadékban jelenlévő anyag, melynek jelenléte vagy megszaporodása arra utal, hogy a vizsgált személynél rákos betegség áll fenn. Tumorszupresszor gének Olyan gének, amelyek normális működésük esetén megakadályozzák rák kifejlődését. Ultrahangos-vizsgálat Nagyfrekvenciás, az emberi fül által nem hallható hanghullámokat kibocsátó készülékkel történő vizsgálat. Fájdalom- és kockázatmentes vizsgálóeljárás, melynek során a szövetek, szervek által visszavert hanghullámok képet alkotnak a vizsgált testrészekről, szervekről. A különböző sűrűségű szövetek eltérő módon verik vissza a hanghullámokat. A daganatok a normál szövettől eltérő "visszhangot" adnak, s ezáltal a képen kirajzolódnak. A készüléket a bőrhöz nyomva előre-hátra mozgatják a vizsgálandó területen. A bőrt speciális zselészerű anyaggal (géllel) síkossá teszik. A vizsgálatot a daganatok pontos diagnosztikájában alkalmazzák. Ultraibolya-sugárzás (UV-sugárzás) A Napból eredő, 1-400 nanométer közötti hullámhosszú sugárzás, melynek két fő típusa ismert, az UV-A és UV-B. Az ózonréteg
  30. 30. elvékonyodása miatt e sugarak mind nagyobb része jut el a földfelszínig. Elsősorban az UV-B sugarak felelősek a bőrünk napozás által okozott leégéséért, illetve a bőrrákok, melanomák keletkezésében fontos szerepet játszanak. A daganatkeltő hatáshoz az UV-A sugarak is hozzájárulnak. Éppen ezért tanácsos napvédő krémek használata. Vitaminok Gyümölcsökben, zöldségekben és egyéb élelmiszerekben található különböző vegyi anyagok, amelyek az emberi szervezet számára nélkülözhetetlenek. Csekély mennyiségben is alapvető fontosságúak az egészség fenntartásához. Több vitaminféleségnek a rákképződés gátlásában is szerepet tulajdonítanak. Vizeletvizsgálat A vizelet laboratóriumi analízise, mely elsősorban a vese és a húgyutak megbetegedéseinek, de sok más betegség felderítését is elősegítő, hasznos vizsgálati eszköz. Vörösvértest Azok a vérsejtek, amelyek a bennük lévő hemoglobin segítségével a tüdőkben felvett oxigént a szervezet különböző részeibe szállítják. Ott a szöveteknek, sejteknek leadják, a szén-dioxidot pedig a szövetekből a tüdőkbe szállítják. Vörösvértest-süllyedés Olyan vizsgálati eljárás, amellyel azt határozzák meg, hogy az alvadásban meggátolt vérben az alakos elemek (vörösvértestek, fehérvérsejtek) egységnyi idő (pl. egy óra) alatt milyen mértékben ülepednek le. Az átlagértéket meghaladó ülepedési sebesség különböző betegségek, többek között daganatos betegség fennállására utalhat. Zsírfélék A szénhidrátok és fehérjék mellett a harmadik alapvető tápláléktípust képező anyagok. Fontos kalória- és energiaforrást jelentenek. Nagyobb mérvű fogyasztásuk azonban több szempontból káros az egészségre. Számos megfigyelés arra utal, hogy a magas zsírtartalmú táplálékot fogyasztók körében egyes rákféleségek, pl. az emlő- és vastagbélrák gyakoribb.
  31. 31. A becslések szerint százötvenezer méhnyálkahárty a-rákot fedeznek fel évente a világon, így az ötödik helyet foglalja el a nők rosszindulatú daganatainak sorában. A méhnyálka hártya rákja A becslések szerint százötvenezer méhnyálkahártya- rákot fedeznek fel évente a világon, így az ötödik helyet foglalja el a nők rosszindulatú daganatainak sorában. A méhnyálkahártya rákja Tovább... Tovább... Mivel az agy be van zárva a koponyába, amely nem tud tágulni, a növekvő daganat növeli a koponyán belüli nyomást. Agydagana t
  32. 32. Mivel az agy be van zárva a koponyába, amely nem tud tágulni, a növekvő daganat növeli a koponyán belüli nyomást. Agydaganat Tovább... Tovább... A bőrrák kialakulásának oka lehet az ultraibolya sugárzás, a gyakori leégés, túlzott szoláriumozás. Bőrrák A bőrrák kialakulásának oka lehet az ultraibolya sugárzás, a gyakori leégés, túlzott szoláriumozás. Bőrrák Tovább... Tovább... A basalioma (carcinoma basocellulare) Magyarországo n a leggyakoribb rosszindulatú (malignus) bőrdaganat.
  33. 33. Basalioma - carcinoma basocellula re, ------------- ---------- basalsejtes carcinoma A basalioma (carcinoma basocellulare) Magyarországon a leggyakoribb rosszindulatú (malignus) bőrdaganat. Basalioma - carcinoma basocellulare, -----------------------basalsejtes carcinoma Tovább... Tovább... Továbbá... • Gyomorrák • Hallóidegdaganat • Hasnyálmirigyrák • Hererák • Hodgkin-kór • Húgyhólyagrák • Laphámrák • Leukémia (fehérvérűség) • Limfóma: a nyirokrendszerrák • Májrák • Méhizomdaganat - myoma uteri • Méhnyakrák • Méhrák • Melanoma
  34. 34. • Mellrák • Neurofibroma • Nyelőcsőrák - carcinoma oesophagi • Pajzsmirigyrák • Papilloma • Péniszrák • Petefészekrák • Prosztata jóindulatú daganata • Prosztatarák • Szájrák • Szarkóma • Szeméremtestrák • Tüdőrák - carcinoma pulmonis • Vastagbélrák • Végbélrák • Zsírdaganat - lipoma

×