Your SlideShare is downloading. ×
0
Paul Cézanne –  A kártyajátékosok , 1895
Furcsa, hogy a magyar kártya lapjaira svájci alakokat festenek, pláne ha tudjuk, Svájcban csak hírből ismerik ezt a paklit.
A korai 15. században kialakult  német kártya  színeit (piros, zöld, makk és tök) vette át a magyar kártya. Jánoska Antal ...
Ezek a kártyák Friedrich Schiller Tell Vilmosának szereplőit jelenítik meg: a makk felső a főhős maga, a piros felső Gessl...
Az ászok a négy évszak allegóriái.
A Tell-kártya a  1848-as szabadságharcot  megelőző időben jelent meg, amikor Európa-szerte forradalmi mozgalmak érlelődtek...
A VIII-IX. lapok a Tell Vilmos-történetet mesélik: piros VIII: Tell Vilmos csónakban evezve kel át a folyón, tök IX: Geszl...
A kártyaképen Tell Vilmos búcsúzik családjától. Ott van felesége meg fia, akinek a fejéről kell majd lelőnie az almát.
 
Schneidert nyilván inspirálta a dráma alapgondolata, a  Habsburgok  elleni küzdelem, amelyben Svájcnak is része volt. A mű...
Schneider a 36 lapos – VI-osokkal kiegészített - kártyákat rézbe metszette, s a fekete levonatokat részben sablonnal, rész...
Piatnik Nándor és Fiai Játékkártyagyár Budapest, Csengery utca 11. 1896-1903 - Budapest, Rottenbiller utca 17. 1903-1949 A...
Az  I. világháború  után a monarchia széthullott, de a Tell-kártya megmaradt, s tovább gyártották hazánkban, valamint  Aus...
A kocsmát  1987 -ben nyitotta meg  Wichmann Tamás  kilencszeres világbajnok kenus. Először  Szent Jupát  volt a neve, a ke...
A Magyar Talon Alapítvány és a Pató Pál Párt 1996-ban emléktáblát helyezett el a régi műhely helyén működő Wichmann-kocsma...
Képek és szöveg: Irodalmi pakli  Kelen Károly  Népszabadság 2009. december 23. http://nol.hu/lap/tv/20091223-irodalmi_pakl...
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

A Magyar Kártya Napja

1,958

Published on

The Hungarian Card Day December 29.
A Magyar Kártya Napja december 29.

Published in: Sports, Entertainment & Humor
3 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Thank you for this very interesting slideshow. It reminded me of my childhood when I used to play ' 66 ' ost with my grandfather ! It was exciting to read about the history of those cards.
    Koszonom , nagyon erdekes !
    Noemi
       Reply 
    Are you sure you want to  Yes  No
    Your message goes here
  • Seems interesting,pls translate!!
    Maria
       Reply 
    Are you sure you want to  Yes  No
    Your message goes here
  • Jóska kedves-ez nagyon tetszik-azt sem tudtam van ilyen nap...Köszönet,nagyon szép és tartalmát illetően is érdemleges-mint a munkáid alapjában véve.
    Kellemes napot a továbbiakban,üdv-Réka
       Reply 
    Are you sure you want to  Yes  No
    Your message goes here
  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
1,958
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
13
Comments
3
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Transcript of "A Magyar Kártya Napja"

  1. 1. Paul Cézanne – A kártyajátékosok , 1895
  2. 2. Furcsa, hogy a magyar kártya lapjaira svájci alakokat festenek, pláne ha tudjuk, Svájcban csak hírből ismerik ezt a paklit.
  3. 3. A korai 15. században kialakult német kártya színeit (piros, zöld, makk és tök) vette át a magyar kártya. Jánoska Antal „kártyatörténész” derítette ki, hogy az 1830-as években készült az első olyan kártya, amely a Tell-történet figuráit ábrázolta. Schneider József pesti műhelyének a cenzúra nem engedte volna magyar szabadsághősök szerepeltetését. A kártyafestő így a messzi Svájc németellenes szabadságharcosairól készítette metszeteit.
  4. 4. Ezek a kártyák Friedrich Schiller Tell Vilmosának szereplőit jelenítik meg: a makk felső a főhős maga, a piros felső Gessler Henrik, a zöld felső Rudenz Ulrich, a tök felső Stüszi vadász – a drámában még csősz –, a makk alsó (baka) Harras Rudolf, a piros alsó Kuoni pásztor, a zöld alsó Fürst Walter, a tök alsó Reding Itell.
  5. 5. Az ászok a négy évszak allegóriái.
  6. 6. A Tell-kártya a 1848-as szabadságharcot megelőző időben jelent meg, amikor Európa-szerte forradalmi mozgalmak érlelődtek. Az alsó és felső lapok alakjait a pesti kártyafestő Schiller 1804-ben írt, „ Tell Vilmos ” című drámájából vette, amelyet nálunk már 1827-ben Kolozsvárott színpadon is előadtak. Egy német szerző drámájában szereplő alakok ábrázolását a Habsburg adminisztráció nem kifogásolhatta.
  7. 7. A VIII-IX. lapok a Tell Vilmos-történetet mesélik: piros VIII: Tell Vilmos csónakban evezve kel át a folyón, tök IX: Geszler kalapja a rúdon, amely előtt Tell nem volt hajlandó bókolni.
  8. 8. A kártyaképen Tell Vilmos búcsúzik családjától. Ott van felesége meg fia, akinek a fejéről kell majd lelőnie az almát.
  9. 10. Schneidert nyilván inspirálta a dráma alapgondolata, a Habsburgok elleni küzdelem, amelyben Svájcnak is része volt. A műből nyolc alakot választott ki, hat lap a szabadsághős Tell Vilmost és társait, két lap a zsarnok helytartót, Gesslert és csatlósát ábrázolja. A király és az ász lapok rajza nem eredeti elgondolás. Lovas királyok már 16. századbeli kártyákon is előfordultak, a négy évszakot allegorizáló ász lapokra pedig szintén van példa Unger Mátyás győri kártyafestő körülbelül 1800-ból származó csomagjában. A készítő neve a makk VII lapon van feltüntetve: „Zu finden bei Joseph Schneider in Pesth.” Az előállítás dátuma egyik lapon sem szerepel, Schneider működési idejét azonban ismerjük. A pesti polgárságot 1820-ban nyerte el, neve az 1842. évi pesti címtárakban megtalálható. A Kiskereszt utca (a mai VII. kerületi Kazinczy utca 55.) 520. szám alatt volt a műhelye. Schneider kártyalapjainak stílusa a biedermeier művészeti irányt követi, amely a 19. század első felében divatos volt hazánkban. A lapok hátoldala vörös márványerezésű. Ilyen reverzeket főleg a 19. század első felében készítettek. A felhasznált karton jellemzői az ez időszakban készített kártyák kartonjával azonosak. Mindezek az adatok arra utalnak, hogy a Schneider-kártya megjelenésének ideje a 19. század első felére, közelebbről az 1830-as évekre tehető.
  10. 11. Schneider a 36 lapos – VI-osokkal kiegészített - kártyákat rézbe metszette, s a fekete levonatokat részben sablonnal, részben kézzel festette. A piros, skarlátvörös, kék és barna színeket sablonnal vitte a 94 x 56 milliméter nagyságú lapokra, míg az arcot, a kezet és a ruházat apró díszeit kézzel festette rózsaszín, sárga, illetve halványzöld színekkel. A feliratok német nyelvűek - abban az időben még nem volt az ország hivatalos nyelve a magyar. A Schneider-kártya gondolati tartalmánál fogva népszerű volt, mert emlékeztetett arra, hogy az ország nem szabad a Habsburgok alatt, míg a svájciak már századokkal előbb kiűzték őket. Valószínű, hogy az 1848-as szabadságharc leverése után elkobozták, mert semmi nyoma nem maradt ebből az időből sem múzeumokban, sem a szakirodalomban. Ma már nem állapítható meg, hogyan került ki Angliába, de feltehető, hogy 1849-es emigránsok útján. Azt sem lehet tudni, hogyan került egyik kártyafestőtől a másikig, mert 1855 körül a pesti Giergl János már készített ilyen kártyát, majd ezt követően Schill és Tempel, Zsíros István, Giergl István és mások.
  11. 12. Piatnik Nándor és Fiai Játékkártyagyár Budapest, Csengery utca 11. 1896-1903 - Budapest, Rottenbiller utca 17. 1903-1949 A bécsi Piatnik cég 1865 körül kezdte gyártani a kártyát, de átrajzolt formában. Az alakok azonossága, testtartása, öltözékének stílusa, az évszakokat allegorizáló ász lapok azonos kompozíciója kétségtelenül jelzi, hogy Schneider lapjait vették mintául. A monarchiában monopolhelyzetet élvező Piatnik gyár kártyái gyorsan terjedtek Ausztriában, Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban, Csehszlovákiában, de elterjedt még Dél-Tirolban is.
  12. 13. Az I. világháború után a monarchia széthullott, de a Tell-kártya megmaradt, s tovább gyártották hazánkban, valamint Ausztriában és Csehszlovákiában is. A II. világháború végéig több változat előfordult. Amikor a Piatnik cég a második világháború után Ausztrián kívüli vállalatait elvesztette, s azok önálló gyárakká alakultak, a magyar Játékkártyagyár, mint a budapesti leányvállalat utóda „magyar kártya” néven gyártja tovább a kártyákat. A bécsi Ferdinand Piatnik & Söhne cég „Doppeldeutsche Schnapskarten” elnevezéssel; Piatnik prágai vállalatának utóda, az O.T. K. (Obchodni Tyskarny P. N. Kolin) pedig feliratok nélkül, „Dvouhlavé Hraci Karty” néven adja ki a kártyát. A több mint másfél évszázados múltú kártyának az ad egyedülálló jellegzetességet, hogy az általánosan használt és folyamatosan gyártott hagyományos kártyák közül az egyedüli, amely a lapjain levő képek témáját irodalmi műből meríti. A magyar kártyával játszott játékok közül a legismertebbek az ulti , a snapszer vagy 66, a 21, a ferbli, a felsős , a zsírozás , tartli, és a lórum .
  13. 14. A kocsmát 1987 -ben nyitotta meg Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok kenus. Először Szent Jupát volt a neve, a kenusok védőszentje után, később változott Wichmann kocsmájára.
  14. 15. A Magyar Talon Alapítvány és a Pató Pál Párt 1996-ban emléktáblát helyezett el a régi műhely helyén működő Wichmann-kocsma falán, azóta mindig december 29-én – a magyar kártya napján – délután három és négy között itt gyülekeznek a kártyások, megkoszorúzzák a táblát, majd bevonulnak a kocsmába, hogy a „nemzeti öntudatot élesztgetve kézről kézre” adják a lapokat. Magyar kártya napja December 29., 15 óra Budapest VII., Kazinczy u. 55.
  15. 16. Képek és szöveg: Irodalmi pakli Kelen Károly Népszabadság 2009. december 23. http://nol.hu/lap/tv/20091223-irodalmi_pakli http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_k%C3%A1rtya Zene: Guillaume Wilhelm Rossini - Tell Vilmos nyitány (A Bécsi filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényli) Összeállította: Kapitán József
  1. A particular slide catching your eye?

    Clipping is a handy way to collect important slides you want to go back to later.

×