Telemedicina
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Like this? Share it with your network

Share
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
1,381
On Slideshare
1,360
From Embeds
21
Number of Embeds
1

Actions

Shares
Downloads
4
Comments
0
Likes
0

Embeds 21

http://tavoktatas.med.unideb.hu 21

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide
  • A teleradiológia feltételei, alkalmazásának kritériumai
  • Képtovábbítási lehetőségek, hálózati feltételek A képtovábbításra a DICOM szabvány szerinti funkciókat kell használni. A DICOM funkciókat a feladatnak és az igényeknek megfelelően kell kiválasztani. A hálózat optimális megszervezését egyéb ajánlások is, például az IHE is segítik (4, 9, 10) A hálózat kiépítését CAT5, CAT6 kategóriájú korszerű hálózati struktúra (optikai gerinc, réz végpont) és legalább 20 perc áthidalási idővel rendelkező szünetmentes tápegységgel biztosított távmenedzselhető hálózati aktív elemek alkalmazásával kell megoldani. A PACS számára, legalább a szerverek között lokális, vagy leválasztott hálózat használata javasolt, a teljes hálózat kímélése érdekében
  • Archívum típusok, tárolásvezérlők A tárolónak a számítógépes rendszerhez való viszonya szerint lehet: közvetlen (on-line) médium (pl.: merevlemez, RAID) közvetett (near-line) médium (pl.: DVD jukebox, vagy tape library) független (off-line) médium (pl.: DVD-RAM lemezek szekrényben tárolva)
  • A képek tárolása különféle szinten történhet: képtárolás (gyors, átmeneti, korlátozott nagyságú, közvetlen (on-line) tárolás) archiválás (végleges, felülről nem korlátozott nagyságú, közvetett (near-line), vagy független (off-line), esetleg közvetlen (on-line) tárolási rendszer) az archívum másolata (általában független (off-line), esetleg közvetett (near-line) tároló, de közvetlen (on-line) tárolóval történő tükrözéssel is megoldható) a vizsgálati anyag kiadására szolgáló médium (CD, DVD, film) A képeket eredeti formában, tömörítés nélkül kell tárolni, és eredeti minőségben, vagy veszteségmentes tömörítéssel kell archiválni. A DICOM szabványban megengedett veszteséges tömörítést csak másolatok készítésére lehet használni, de azokon fel kell tüntetni, hogy a felvételek diagnosztikai célra nem használhatók. Különösen áll ez azokra az esetekre, amikor a másolat nem a DICOM szabványnak megfelelően készül.
  • Biztonságos képtárolás és archiválás érdekében a rendszer tervezésénél a következőkre kell figyelemmel lenni: hibatoleráns tárolók a képhez, adatbázishoz, és a rendszerhez (RAID, biztonsági szünetmentes tápegységgel) kvázi folyamatos másolat (backup, DVD-RAM, mágnesszalag) a képtároló és archiváló rendszereket megfelelő, intelligens szünetmentes tápegységgel (UPS) kell ellátni. katasztrófa-védelem (távoli, tűz és klímabiztos tükör, duplikált archiválás) A képtárolás számára a feladathoz méretezett, hibatoleráns tároló (RAID 3, 5, stb.) szükséges. A tárolásvezérlés kb. 2TB-ig Intel/Windows környezetben is elfogadható (12), de e felett Unix/RISC környezetben, külön szerver és volumen menedzser szoftver szükséges.
  • Távarchiválás Dedikált távhálózat (WAN), vagy bérelt vonali kapcsolat kiépítésével, min. 1 Mbps, kódolt adatátvitel biztosításával regionális képtároló centrumok hozhatók létre. A konkrét megoldásra több informatikai lehetőség is létezik (SAN, SSP, stb.). Ausztriában több ilyen centrum is működik. A megvalósítás előtt a távarchiválás technikai, jogi, adatvédelmi kérdéseit gondosan meg kell vizsgálni, és működését körültekintő szerződéssel kell biztosítani.
  • Szerverek Az PACS rendszert olyan teljesítményűre kell tervezni, hogy a tárolt adatoktól függetlenül, a az elsődleges leletező munkaállomáson keresett beteg első képe a kérés után maximum 10 másodperc múlva elérhető legyen. (Pontosabban: a kép megjelenítési ideje RAID cache-ből ne haladja meg a 10 másodpercet - 100Mbit/sec hálózat mellett. Képsorozat (pl CT, MR szekvencia) esetén a megjelenítési idő az első képre vonatkozik, de akár 500 képből álló sorozat esetén is az utolsó kép megjelenítési ideje se haladja meg a 30 másodpercet. Szalagos háttértárból keresett kép esetén az első kép megjelenítési ideje maximum 10 perc legyen.) A rendszerrel szemben támasztott követelményeket a napi új képmennyiség, a visszakeresett képmennyiség és a napi archiválási igény alapján kell meghatározni. Ezen mutatók döntik el a hardwer erőforrások nagyságát (CPU teljesítménye és száma, memória mérete, HDD tömb, parallel működés illetve feladat megosztás) és a platform típusát (1. táblázat). A PACS szerver fő feladata az adatbázisok, a képtároló és az archívum vezérlése. Ennek megfelelően nagy teljesítményű rendszereknél ezek a funkciók külön-külön szerver hardvereken futhatnak. Az egyes szerverek egy belső nagysebességű hálón kommunikálnak. A munkafolyamatok szervezésénél törekedni kell a megelőző éjszakai letöltésekre (preload/prefetch, integrált RIS-PACS) a hálózat és a szerverek nappali kímélése érdekében. A szerver helység klimatizált, zárható és automatikus védelmi rendszerekkel (füst, betörés, stb.) felügyelt legyen. Célszerű a radiológiai osztályon elhelyezni, de bizonyos érvek az intézeti szerverfarmon történő elhelyezés mellett szólnak.
  • A kórházi képkiosztás szervezése A kórházi képkiosztás ajánlott technikai megoldása a kép, adatbázis és alkalmazás szerver funkciókat egyben megvalósító dedikált web szerveren keresztüli DICOM képátvitel. A kliens oldali alkalmazást a web szerver adja, a kliens nem a PACS szerverrel áll kapcsolatban, ami fontos biztonsági szempont. A kliens alkalmazás lehetőleg csak szigorú felhasználó azonosítást igénylő klienseken fusson (Win 95/98/ME nem javasolt) ezzel is növelve az adatkezelési biztonságot. Előnyös megoldás a konkurens licensz alapú felhasználó-hozzáférés szervezés. Kiemelt jogosultsággal rendelkező kliensek kereshetnek a PACS szerveren is (DICOM Query function). A web szerveren történő képkiosztás esetén a kliens oldali képnéző állomás megfelelő minősége (megjelenítő) a felhasználó felelőssége. A képkiosztó kliens elsődleges leletező állomásként való alkalmazása intézményen belül nem indokolt.
  • A munkaállomások típusai a végzendő feladatok szerint A PACS és a teleradiológiai rendszerekben háromféle munkaállomás definiálható: diagnosztikus munkaállomások, leletezés céljára; képnéző munkaállomások, a leletezett vizsgálatok képeinek megtekintésére, a képkiosztás technikai megvalósítására, konzultációra; képfeldolgozó munkaállomás, különleges feladatok elvégzésére, pl.: 2D-3D rekonstrukciók, CT-, MR-angiográfiás rekonstrukciók, dinamikus, perfúziós, stb. paraméterképek készítése, képfúziók, stb. A diagnosztikus (leletező) és képfeldolgozó munkaállomások minimum feltételei sokkal szigorúbbak az ún. képnéző munkaállomások feltételeinél.
  • Monitorok - típusa, száma, nagysága, elhelyezése A diagnosztikus (leletező) munkaállomások számát alapvetően a leletező munkahelyek száma határozza meg, de a biztonság érdekében egy tartalék munkaállomás installálása is ajánlott. A tartalék munkaállomás használható például demonstrációs és konzultációs célokra is. A négy-, illetve többmonitoros állomásoknál javasolt a mátrixszerű, 2x2, 3x2 stb. elrendezés a paralaxis okozta fényerő változás- és színtorzulási hiba csökkentése és a jobb áttekinthetőség érdekében. A diagnosztikus munkaállomások monitorainak megválasztását a legszigorúbb feltételeket megkövetelő feladathoz kell igazítani (12) (2. táblázat). A CR, DR, RF, XA és MG diagnosztikában csak kalibrált monitorok használhatók, de a kalibrálás ajánlott a többi képalkotó diagnosztikában is. Többmonitoros rendszernél az egyes monitorok külön-külön LUT (Look-up-Table) által vezéreltek legyenek a külön kalibrálhatóság érdekében. A csatlakozás lehetőleg DVI technikával történjen. Az adapter szükséges színmélységét a feladat határozza meg: kizárólag CT-MR leletezéshez elegendő 8 bites, általános radiológiai célra 10/8 bites, míg mammográfiához 10 bites színmélységet kell alkalmazni (4).
  • Leletezés, képfeldolgozás és egyéb funkciók A képernyőről leletezéshez a munkaállomások lehetőleg redundáns funkcionalitással, a leggyakoribb funkciók többirányú megoldhatóságával rendelkezzenek. Minimum software igények: Felhasználó azonosítás, jogosultságok beállítása Egyéni beállítható felhasználói felület lehetősége javasolt DICOM rendszer nagyítás, lupe funkció, geometriai és denzitásmérés lehetősége könnyű ablakolás (egér, trackball, stb.) két sorozat szinkron futtatása CD import/export lehetősége, feltétlenül DICOM formátumban, ablakolhatóan, ugyanarra a CD-re írt automatikusan induló, DICOM nézegető programmal. Klinikai mammográfiához a fentieken kívül CAD (komputer asszisztált diagnosztika) bővítési lehetőség is szükséges. Mammográfiás szűrés céljára: Leletező orvosonként egyéni beállítási sémák alkalmazása, Előző és aktuális mammográfiás felvételek szimmetrikus elhelyezése és szinkron ablakolása.
  • Páciens CD előállítása A vizsgálat anyagáról, lehetőleg veszteségmentesen, DICOM formátumban (szabványos DICOM directory), ugyanarra a CD-re írt automatikusan induló, DICOM képnéző és megjelenítő programmal. A megjelenítő programnak a következő funkciókat kell ellátni: a vizsgálatok, sorozatok (szekvenciák) elkülönítése a feliratok megtartása, vagy eltüntetése ablakozás, az ablakparaméterek megtartása lapozás, akár cine módban legalább kétszeres nagyítás távolságmérés, szögmérés, denzitásmérés a tájékozódó felvétel parallel megjelenítése, a szeletpozíció meghatározására A képeket a CD-re a vizsgálat szerinti optimális ablakparaméterekkel kell tárolni. Kettős ablak használata esetén két külön sorozatot kell tárolni. Ajánlott a DICOM képek mellett 8 bites, megfelelően beablakolt (!) JPG, vagy TIFF képsorozat tárolása is. Több ablakkal vizsgálandó felvételeket -a fotódokumentációhoz hasonlóan- feltétlenül külön sorozatként kell tárolni. A CD-n lévő képnéző és megjelenítő program használati utasítását minden felhasználónak el kell juttatni. A diagnosztikai szolgáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a felhasználó képes a digitális képek fogadására, mielőtt CD-n rögzített képanyagot küld a filmdokumentáció helyett.
  • Legalább egy olyan film nyomtató berendezést kell installálni a PACS rendszerbe, ami a végzendő radiológiai vizsgálatok mindegyikének megfelelő, diagnosztikai minőségű film készítésére alkalmas. A nyomtatónak lehetőleg DICOM rendszerűnek kell lennie, azért, hogy a hálózat bármely részéről elérhető legyen. A nyomtatási jogosultság munkaállomásonként beállítható legyen. Általános radiológiai célra nagy felbontású (legalább 300 dbi), lehetőleg száraz technológiájú orvosi képalkotásra dedikált filmnyomtató berendezést kell használni, ami célszerűen többféle filmméretre tud nyomtatni egyszerre. A kiadásra szánt felvételeket filmre kell kinyomtatni abban az esetben, ha a szolgáltatást igénybe vevő intézmény nem képes a digitális képek megfelelő megjelenítésére (pl.: műtő). A fenti feltételeknek megfelelő készülékkel kinyomtatott film leletezése is lehetséges. Mammográfiás célra nagy felbontású (500 dpi), mammográfiához dedikált száraz vagy nedves lézeres filmnyomtató berendezés, vagy a meglévő nyomtató mammográfiás opciója szükséges. Mammográfiás célra készült felvételeket csak abban az esetben kell nyomtatni, ha azokat ki kell adni, és a szolgáltatást igénybe vevő intézmény nem képes a digitális képek megfelelő megjelenítésére. Dedikált készülékkel kinyomtatott film leletezése is engedélyezett (pl. munkaállomás hiba esetén). A leletezés megkönnyítésére kifejlesztett, és a magyar nyelvre is adaptált beszédfelismerő-leletező rendszer a jövőben kényelmesebbé és biztonságosabbá teheti a leletező orvos munkáját. Az ún. digitális diktálás, és a hangfájlok tárolása, továbbítása önmagában is leegyszerűsítheti a munkamenetet. A hangfájlok teleradiológiai továbbítása is megoldható, de az írott dokumentáció hitelesítésére megfelelő módszert kell kidolgozni.
  • Telemedicina A teleradiológia az ún. telemedicina része. A WHO definíciója szerint „a telemedicina a távolság, mint kritikus faktor leküzdése érdekében nyújtott olyan egészségügyi szolgáltatás, melynek során az egészségügyi szakemberek az informatikát és a kommunikációs technológiát arra használják, hogy kulcsfontosságú információkat cseréljenek a diagnózis felállításához, a betegségek és sérülések megelőzéséhez és gyógyításához, valamint, hogy az egészségügyi szolgáltatást nyújtók folyamatos továbbképzése, a kutatás és az eredmények kiértékelése biztosítva legyen; mindez az egyének és közösségeik egészségi állapotának javítása érdekében.” Egy teleradiológiai rendszer tervezésénél sosem szabad egyetlen funkciót kiragadni, hanem e komplex definíciónak mindig meg kell felelni. A teleradiológia a képalkotó diagnosztika valamely modalitásán készült képek elektronikus továbbítását jelenti nagyobb távolságra. A teleradiológia célja lehet orvosi konzultáció, vagy távleletezés. A konzultációs célra történő képtovábbítás már a digitális képalkotók megjelenése előtt is létezett, nehézkes, analóg technikákkal, telefonos képtovábbítóval, később E-mailen. A digitális képalkotók és képtovábbító rendszerek, valamint a gyors adattovábbítás lehetőségeinek kifejlesztésével megnőtt az igény nagyobb mennyiségű, jó minőségű (lényeges információveszteség nélküli) képek rendszeres továbbítására, akár több száz kilométeres távolságra is. Jelenleg a teleradiológia különféle szabványosított technikai megoldás segítségével világszerte használatos. A teleradiológiai technikák a távolságtól függetlenül használhatók, tehát akár a kórházon belüli képkiosztás rendszerével azonos módon építhető ki. A nagy távolság ugyanakkor számos egyéb, a működtetést érintő problémát vet fel.
  • Teleradiológia A képalkotó diagnosztika valamely modalitásán készült képek elektronikus továbbítását jelenti nagyobb távolságra. A teleradiológia célja lehet orvosi konzultáció, vagy távleletezés. A konzultációs célra történő képtovábbítás már a digitális képalkotók megjelenése előtt is létezett, nehézkes, analóg technikákkal, telefonos képtovábbítóval, később E-mailen. A digitális képalkotók és képtovábbító rendszerek, valamint a gyors adattovábbítás lehetőségeinek kifejlesztésével megnőtt az igény nagyobb mennyiségű, jó minőségű (lényeges információveszteség nélküli) képek rendszeres továbbítására, akár több száz kilométeres távolságra is. Jelenleg a teleradiológia különféle szabványosított technikai megoldás segítségével világszerte használatos. A teleradiológiai technikák a távolságtól függetlenül használhatók, tehát akár a kórházon belüli képkiosztás rendszerével azonos módon építhető ki. A nagy távolság ugyanakkor számos egyéb, a működtetést érintő problémát vet fel.
  • Teleradiológia A radiológiai ellátás minőségének megtartása a teleradiológia vitathatatlan előnyei mellett nem könnyű, ezért széleskörű elterjesztése előtt feltétlenül figyelembe kell venni az alábbiakat: A közvetlen klinikus-radiológus találkozások, akár folyosói beszélgetések az alapjai annak a tapasztalatcserének, ami a magas szintű szakmai munkát biztosítják. A kliniko-radiológiai kommunikáció új lehetőségeinek kidolgozása elengedhetetlen. (pl.: telekonferencia egyszerűen elérhető módszerei). A csoportmunka hagyományos értelmezés szerint biztosan sérül, amit feltétlenül új módszerekkel kell pótolni. A leletezés nyelvezetének széleskörű egységesítésére van szükség. A vizsgálati anyag (beutaló, korábbi vizsgálatok leletei, zárójelentések) és a megelőző képalkotó vizsgálatok felvételei a teleradiológiai szolgáltató rendelkezésére kell, hogy álljanak. Ezek továbbítása sokszor nem könnyű. Fontos, hogy a papíron érkező beutaló ugyanabban a formában (analóg másolat) kerüljön továbbításra. A sokszor nagy mennyiségű papíralapú anyag továbbítása lehetetlen, megfelelő kiválogatásához a küldő oldalon, megfelelő szakértelemmel rendelkező kontaktszemélyre van szükség. Igen nagy szervezettséget igényel ezen körülmények között a betegcsere lehetőségének minimalizálása. (Jelen körülmények között a papíralapú adattárolás általános elterjedtsége és a digitálisan tárolt adatok különbözősége és szeparáltsága a legnagyobb gátja egy átfogó telemedicinális, ezen belül a teleradiológiai ellátás működtetésének.) A távleletező radiológusnak feltétlenül hozzá kell férnie a korábbi képanyagokhoz, melyek filmek, papírképek és elektronikus formában állhatnak rendelkezésre. Ezek továbbítása megfelelő technikai hátteret (pl. filmszkenner) illetve PACS archívumhoz valamely módon biztosított hozzáférési jogosultságot kell, hogy jelentsen. A minőségellenőrzés szerepe a teleradiológiai szolgáltatás esetén különösen fontos. A már az eddigi gyakorlatban is bizonyos szempontokból szeparálódott diagnosztikai tevékenység tovább osztódik, távolodik a klinikumtól, ami a visszajelzést, az elkerülhetetlen hibák és tévedések tanulságainak megfelelő levonását nehezíti (14, 16).
  • Adatmozgás Teleradiológiai rendszereknél az adatmozgás egyirányú, a képforrás adatai nem módosíthatók. 1. megoldás: küldés – fogadás típusú dedikált teleradiológiai állomás, a feladatnak megfelelő saját képmegjelenítő alkalmazással és képsorozat fogadó szolgáltatással (esetleg DICOM), alapvető képkiértékelési funkciókkal, ami a teleradiológiai adatátviteli csatornában (pl. VPN) fogadja a küldő DICOM eszköz képsorozatait 2. megoldás: lekérés típusú dedikált web szerveren keresztüli képátvitel. A képkiosztás az internet technológia felhasználásával történik. A felhasználó (kliens) általános web böngésző használatával nézheti meg a képeket és a betegadatokat, esetleg ennek segítségével készítheti el az írásos leletet. A kliens oldali alkalmazást a web szerver adja, a kliens nem a PACS szerverrel áll kapcsolatban. A web szerverre a vizsgálati anyag, vagy az archívumból visszahívott képek beállítható vizsgálati státusza alapján kerülnek, de kiemelt jogosultsággal rendelkező teleradiológiai kliensek kereshetnek a PACS szerveren is (DICOM Query function) például előzmények lekérése miatt. Teleradiológiai célra a biztonságos működtetés érdekében virtuális magánhálózat (VPN) használata ajánlott. A külső (pl. VPN) kapcsolatokban legyen lehetőség a titkosított (kódolt) adatátvitel és a különböző típusú tömörítési funkciók kiválasztására. Ugyancsak fontos lehet a kliens oldali és csak az adott session élettartamáig létező cache lehetősége, ami a képsorozatok ismételt lekérését teszi feleslegessé. Legyen lehetőség bélyegképek alapján a képsorozat részeinek kiválasztására, és csak azok letöltésére.
  • A teleradiológia különböző orvosi alkalmazásai: Radiológus - radiológus konzultáció Egy vagy kétirányú veszteségmentes képadat forgalom, E-mail, telefon, vagy videokonferencia technológiával kiegészítve. A képek megtekintéséhez az adott modalitásnak megfelelő, a diagnosztikus feladatokhoz megadott minimum feltételek betartása szükséges. Radiológus - klinikus konzultáció Jellemzően egyirányú, meghatározott veszteséggel tömörített képadat forgalom, E-mail, telefon, vagy videokonferencia technológiával kiegészítve. A képek megtekintéséhez a képnéző állomás minimum feltétel rendszerét kell figyelembe venni. Rendszeres diagnosztikus munkára nem használható. Klinikus - klinikus konzultáció Egy vagy kétirányú képadat forgalom, E-mail, telefon, vagy videokonferencia technológiával kiegészítve. A képek megtekintéséhez a képnéző állomás minimum feltétel rendszerét kell figyelembe venni. Diagnosztikus munkára nem használható. Távleletezés Egyirányú képadat forgalom, fax, esetleg E-mail, telefon, videokonferencia technológiával kiegészítve. A betegforgalomnak és a vizsgálati anyagnak megfelelő átviteli sávszélesség szükséges. A képek megtekintéséhez az adott modalitásnak megfelelő, a diagnosztikus feladatokhoz megadott minimum feltételek betartása szükséges. A fax mindkét irányban szükséges a hiteles dokumentumok küldésére. A vizsgáló oldalon normál és filmszkenner szükséges a beteg eredeti kísérő dokumentumainak átküldésére. Ajánlott a vizsgálati anyaghoz elektronikus szöveg, és/vagy hangüzenet, megjegyzés csatolásának lehetősége. Gondoskodni kell a vizsgálathoz tartozó előzmények elküldéséről, valamint biztosítani kell, hogy a leletező orvos által kért további képi anyag is elérhető legyen. Ennek érdekében esetleg ún. query funkció jogosultsága is megadható. A digitális aláírás rendszerének bevezetésével a fax kiváltható. A szolgáltatás kibővítése képfeldolgozási, rekonstrukciós feladatokra szükségessé teszi a kétirányú képadat forgalom kiépítését. Radiológiai távügyelet Lényegében ugyanaz, mint a távleletezés. A szolgáltatás csak a munkaidő viszonylatában tér el a komplett távleletezési szolgáltatástól. Elkülönítése akkor indokolt, ha az egészségügyi intézmény a leletezést maga szervezi, de ügyeleti időszakban távleletezést rendel meg. Előnye elsősorban a gazdaságosabb, nagyobb szakmai tudást kihasználó munkaerő-gazdálkodásban van, de nemzetközi példák vannak az éjszakai munka kiváltására szervezett transzkontinentális radiológiai távügyelet szervezésére is. Nemzetközi távleletezés A hazai távleletezés feltételeit és a szolgáltatási szerződést ki kell egészíteni a mindkét fél törvényi hátterét figyelembe vevő szempontokkal.
  • Adatvédelem és adatbiztonság Az adatvédelem a személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozását jelenti, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összességével együtt (1992 évi LXIII.tv.). Az adatvédelem több szinten kell, hogy megvalósuljon: Fizikai védelem, tehát a számítógépek és hálózati elemek elzárása. Hozzáférési jogosultság korlátozása (felhasználónév és jelszó használata) Titkosítás, technikai adatvédelem (adathozzáférés titkosított vonalon keresztül) Az adatbiztonság az adatok megóvása, az adatvesztés elkerülése: Fizikai védelem, a számítástechnikai és hálózati elemek vagyonvédelmi, katasztrófa elleni (tűz, robbanás) és klimatikai hatásoktól való védelme. Hierarchikus archiválás, biztonsági másolat, dupla archiválás, tükörszerver alkalmazása, mágneses és optikai tárolás kombinálása. Szünetmentes tápegység (UPC) különböző megoldásai. Felhasználói hiba elleni védelem, törlés, módosítás letiltása, munkafolyamatok pontos leírása, minőségbiztosítás. A rendszerben történő adatmozgásokat naplózni kell. Vírusvédelem.
  • Minőségellenőrzés Csak kalibrált monitorok használhatók a CR, DR, RF, XA és MG diagnosztikában. A kalibrálást arra alkalmas eszközzel legalább kéthetente kell elvégezni. A kalibrálás ajánlott a többi képalkotó diagnosztikában is. A CR rendszerekkel kapcsolatban megfogalmazott minőségi követelmények a foszforlemezeket és azok kiolvasását érintik. A CR rendszerek folyamatos minőségellenőrzésének feladata, hogy a foszforlemezek cseréje ne csak akkor következzen be, amikor a képen már a diagnosztikát lehetetlenné tevő mechanikai sérülések jelennek meg. Vizsgálni kell a kiolvasó optikai egység szkennelési homogenitását. A törölt lemezeken árnyék maradhat, ami zavarhatja a diagnózist. Rendszeresen ellenőrzendők a következő tulajdonságok: CR tesztfantommal készített felvételek térbeli felbontása, geometriai torzítása, az optikai szkennelés linearitása, az expozíciós érzékenysége, képzaj és MTF függvény. Az ú.n. „flat field” próba a teszt fantom nélküli exponálás révén a lemez és a kiolvasó rendszer homogenitásáról (többek között a mechanikai sérülésekről), a törlés teszt pedig a lemeztörlés megfelelő minőségéről ad visszajelzést (4, 18). Az ellenőrzéseket havonta célszerű elvégezni a forgalom függvényében. A gyártók különböző mértékben helyeznek hangsúlyt a minőségellenőrzésre, de várható, hogy sor kerül egy egységes minőségellenőrzési rendszer kialakítására. A képtömörítés lehetőségei Az ACR standardok nem rendelkeznek a használható képtömörítésekről, ezt a kérdést orvos-szakmai megítélés tárgyának tekinti (19). A képtovábbítási feladatok, elsősorban a teleradiológiai tevékenység szempontjából a minél nagyobb adattömörítésnek fontos szerepe van. Ennek ellenére általánosságban csak az jelenthető ki, hogy a diagnosztikai célból továbbított képek tömörítése veszteségmentes legyen (20). A veszteségmentes tömörítés általában 2:1, 3:1 aránynál nem nagyobb. Vannak közlemények a különböző modalitások esetében alkalmazott veszteséges tömörítések következményeiről. A többszeletes CT berendezések terjedésével egyre nagyobb a jelentősége a CT képek veszteséges tömörítésével kapcsolatos vizsgálatoknak (21). Ezen vizsgálatok eredményei alapján mindenképpen megállapítható, hogy a tömörítő eljárástól függetlenül a tömörítés aránya semmiképpen sem haladhatja meg a 10:1 arányt, de a felbontóképesség csökkenése miatt különösen figyelni kell azokra az elváltozásokra, amelyek részletdúsabb felvételeket (pl.: uretralis meszesedés), vagy különlegesen finom kontrasztfelbontást (pl.: periuretrális beszűrődés) igényelnek (21). A PACS/teleradiológiai rendszerekben a DICOM szabványba épített tömörítő eljárások használata ajánlott (JPEG, JPEG-LS, JPEG2000). A képtovábbító és megjelenítő rendszer képminőség befolyásoló hatásának vizsgálatára ajánlott az ún. SMPTE teszt ábra (Society of Motion Picture and Television Engineers), mellyel kapcsolatban több közleményben is bebizonyosodott, hogy az általa kimutatott minőségromlás az orvosi felhasználású képek diagnosztikai minőségében is lényeges romlást jelent (14).
  • Szerviz, karbantartás A PACS rendszert lehetőleg egységesen kell szervizelni. A minimális rendelkezésre állás legalább 95-96% legyen. Hálózati rendszerről lévén szó ki kell használni a távdiagnosztikai és távszerviz lehetőségeket. Az funkciókiesések számát a kritikus elemek intelligens szünetmentes tápegységgel (UPS) történő ellátásával lehet csökkenteni.
  • Oktatás, továbbképzés A digitális radiológiai rendszerek biztonságos és effektív felhasználásának alapja az orvosok, asszisztensek, adminisztrátorok, ügyvitelszervezők és a technikai személyzet megfelelő képzése, továbbképzése (17). Ezen állásfoglalásnak az oktatás és továbbképzés nem tárgya, csupán útmutatás a képzés legfontosabb irányvonalainak kidolgozásához. A képzésnek ki kell terjednie az informatikai és jogi ismeretekre, valamint a megváltozott helyzetnek megfelelő orvos-szakmai, szervezési, biztosítási és etikai problémákra. Általánosságban elmondható, hogy a digitális radiológiai rendszerek bevezetése informatikai szakember(ek) alkalmazását teszi szükségessé, de az állásfoglalásnak a későbbiekben ajánlásokat kell megfogalmaznia intézmény személyi állományára, mind a különböző képalkotó, mind a képfogadó állomásokra, mind pedig az esetlegesen elkülönített képarchiváló és kommunikációs részlegekre vonatkozóan.

Transcript

  • 1. A teleradiológia feltételei, alkalmazásának kritériumai
  • 2. Képtovábbítási lehetőségek, hálózati feltételek
    • DICOM szabvány szerinti funkciók
    • korszerű hálózati struktúra (optikai gerinc, réz végpont)
    • 20 perc áthidalási idő
    • távmenedzselhető hálózati aktív elemek
    • A PACS számára, legalább a szerverek között lokális, vagy leválasztott hálózat használata javasolt
  • 3. Archívum típusok
    • közvetlen (on-line) médium (pl.: merevlemez, RAID)
    • közvetett (near-line) médium (pl.: DVD jukebox, vagy tape library)
    • független (off-line) médium (pl.: DVD-RAM lemezek szekrényben tárolva)
  • 4. A képek tárolása
    • képtárolás (gyors, átmeneti, korlátozott nagyságú, közvetlen (on-line) tárolás)
    • archiválás (végleges, felülről nem korlátozott nagyságú, közvetett (near-line), vagy független (off-line), esetleg közvetlen (on-line) tárolási rendszer)
    • az archívum másolata (általában független (off-line), esetleg közvetett (near-line) tároló, de közvetlen (on-line) tárolóval történő tükrözéssel is megoldható)
    • a vizsgálati anyag kiadására szolgáló médium (CD, DVD, film)
  • 5. Tárolásvezérlők
    • hibatoleráns tárolók a képhez, adatbázishoz, és a rendszerhez (RAID, biztonsági szünetmentes tápegységgel)
    • kvázi folyamatos másolat (backup, DVD-RAM, mágnesszalag)
    • a képtároló és archiváló rendszereket megfelelő, intelligens szünetmentes tápegységgel (UPS) kell ellátni.
    • katasztrófa-védelem (távoli, tűz és klímabiztos tükör, duplikált archiválás)
  • 6. Távarchiválás
    • Dedikált távhálózat (WAN),
    • vagy bérelt vonali kapcsolat kiépítésével,
    • min. 1 Mbps, kódolt adatátvitel
  • 7. Szerverek
    • az elsődleges leletező munkaállomáson keresett beteg első képe a kérés után maximum 10 másodperc múlva elérhető legyen
    • Képsorozat (pl CT, MR szekvencia) esetén a megjelenítési idő az első képre vonatkozik, de akár 500 képből álló sorozat esetén is az utolsó kép megjelenítési ideje se haladja meg a 30 másodpercet.
  • 8. A kórházi képkiosztás szervezése
    • a kép, adatbázis és alkalmazás szerver funkciókat egyben megvalósító dedikált web szerveren keresztüli DICOM képátvitel
    • a kliens oldali alkalmazást a web szerver adja, a kliens nem a PACS szerverrel áll kapcsolatban, ami fontos biztonsági szempont
    • a kliens alkalmazás lehetőleg csak szigorú felhasználó azonosítást igénylő klienseken fusson e
    • kiemelt jogosultsággal rendelkező kliensek kereshetnek a PACS szerveren is (DICOM Query function).
  • 9. A munkaállomások típusai a végzendő feladatok szerint
    • diagnosztikus munkaállomások, leletezés céljára;
    • képnéző munkaállomások, a leletezett vizsgálatok képeinek megtekintésére, a képkiosztás technikai megvalósítására, konzultációra;
    • képfeldolgozó munkaállomás, különleges feladatok elvégzésére, pl.: 2D-3D rekonstrukciók, CT-, MR-angiográfiás rekonstrukciók, dinamikus, perfúziós, stb. paraméterképek készítése, képfúziók, stb.
  • 10. Monitorok - típusa, száma, nagysága, elhelyezése
    • többmonitoros állomásoknál javasolt a mátrixszerű, 2x2, 3x2 stb. elrendezés
    • kizárólag CT-MR leletezéshez elegendő 8 bites,
    • általános radiológiai célra 10/8 bites,
    • míg mammográfiához 10 bites színmélységet kell alkalmazni
  • 11. Leletezés, képfeldolgozás és egyéb funkciók
    • Felhasználó azonosítás, jogosultságok beállítása
    • Egyéni beállítható felhasználói felület lehetősége javasolt
    • DICOM rendszer
    • nagyítás, lupe funkció, geometriai és denzitásmérés lehetősége
    • könnyű ablakolás (egér, trackball, stb.)
    • két sorozat szinkron futtatása
    • CD import/export lehetősége, feltétlenül DICOM formátumban, ablakolhatóan, ugyanarra a CD-re írt automatikusan induló, DICOM nézegető programmal.
  • 12. Páciens CD előállítása
    • a vizsgálatok, sorozatok (szekvenciák) elkülönítése
    • a feliratok megtartása, vagy eltüntetése
    • ablakozás, az ablakparaméterek megtartása
    • lapozás, akár cine módban
    • legalább kétszeres nagyítás
    • távolságmérés, szögmérés, denzitásmérés
    • a tájékozódó felvétel parallel megjelenítése, a szeletpozíció meghatározására
  • 13. Film nyomtató
    • A kiadásra szánt felvételeket filmre kell kinyomtatni abban az esetben, ha a szolgáltatást igénybe vevő intézmény nem képes a digitális képek megfelelő megjelenítésére (pl.: műtő).
    • Általános radiológiai célra nagy felbontású (legalább 300 dbi), lehetőleg száraz technológiájú orvosi képalkotásra dedikált filmnyomtató berendezést kell használni, ami célszerűen többféle filmméretre tud nyomtatni egyszerre.
  • 14. Telemedicina
    • WHO definíció
    • „ a telemedicina a távolság, mint kritikus faktor leküzdése érdekében nyújtott olyan egészségügyi szolgáltatás, melynek során az egészségügyi szakemberek az informatikát és a kommunikációs technológiát arra használják, hogy kulcsfontosságú információkat cseréljenek a diagnózis felállításához, a betegségek és sérülések megelőzéséhez és gyógyításához, valamint, hogy az egészségügyi szolgáltatást nyújtók folyamatos továbbképzése, a kutatás és az eredmények kiértékelése biztosítva legyen; mindez az egyének és közösségeik egészségi állapotának javítása érdekében.”
  • 15. Teleradiológia
    • A képalkotó diagnosztika valamely modalitásán készült képek elektronikus továbbítását jelenti nagyobb távolságra
    • célja orvosi konzultáció, vagy távleletezés
  • 16. Teleradiológia
    • A kliniko-radiológiai kommunikáció új lehetőségeinek kidolgozása elengedhetetlen. (pl.: telekonferencia egyszerűen elérhető módszerei).
    • A csoportmunka hagyományos értelmezés szerint biztosan sérül, amit feltétlenül új módszerekkel kell pótolni.
    • A leletezés nyelvezetének széleskörű egységesítésére van szükség.
    • A vizsgálati anyag (beutaló, korábbi vizsgálatok leletei, zárójelentések) és a megelőző képalkotó vizsgálatok felvételei a teleradiológiai szolgáltató rendelkezésére kell, hogy álljanak.
  • 17. Adatmozgás
    • küldés – fogadás típusú dedikált teleradiológiai állomás
    • lekérés típusú dedikált web szerveren keresztüli képátvitel
  • 18. A teleradiológia különböző orvosi alkalmazásai
    • Radiológus - radiológus konzultáció
    • Radiológus - klinikus konzultáció
    • Klinikus - klinikus konzultáció
    • Távleletezés
    • Radiológiai távügyelet
    • Nemzetközi távleletezés
  • 19. Adatvédelem és adatbiztonság
    • Fizikai védelem
    • Hozzáférési jogosultság korlátozása
    • Titkosítás, technikai adatvédelem
    • Fizikai védelem, a számítástechnikai és hálózati elemek vagyonvédelmi, katasztrófa elleni (tűz, robbanás) és klimatikai hatásoktól való védelme.
    • Hierarchikus archiválás, biztonsági másolat, dupla archiválás, tükörszerver alkalmazása, mágneses és optikai tárolás kombinálása.
    • Szünetmentes tápegység (UPC) különböző megoldásai.
    • Felhasználói hiba elleni védelem, törlés, módosítás letiltása, munkafolyamatok pontos leírása, minőségbiztosítás.
    • A rendszerben történő adatmozgásokat naplózni kell.
    • Vírusvédelem.
  • 20. Minőségellenőrzés
    • Csak kalibrált monitorok
    • CR tesztfantommal készített felvételek térbeli felbontása, geometriai torzítása, az optikai szkennelés linearitása, az expozíciós érzékenysége, képzaj és MTF függvény
    • A képtömörítés lehetőségei
  • 21. Szerviz, karbantartás
    • egységesen
    • minimális rendelkezésre állás legalább 95-96%
    • távdiagnosztikai és távszerviz
    • intelligens szünetmentes tápegység
  • 22. Oktatás, továbbképzés
    • a digitális radiológiai rendszerek bevezetése informatikai szakember(ek) alkalmazását teszi szükségessé
  • 23.  
  • 24.  
  • 25.  
  • 26.  
  • 27.