Fukusimai atomerőmű (Boronkay, 2011.03.18.)

  • 430 views
Uploaded on

 

More in: Education
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
430
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2

Actions

Shares
Downloads
3
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide
  • Intended for use by the TSC Provide Detailed guidance on primary containment flooding

Transcript

  • 1.  
  • 2. ATOMFIZIKA NUKLEÁRIS TECHNIKA ALAPOK FUKUSHIMAI BALESET Matosné Gazdag Szilvia okl. hőenergetikus, nukleáris mérnök-fizikus
  • 3. TUDTAD?? A nukleáris energia Afrikában jelent meg először 2 milliárd évvel ezelőtt.
  • 4. Most a tudósok úgy vélik sikerült megfejteniük, hogyan játszottak közre a geológiai folyamatok egy 100 kilowattos atomerőmű megfelelőjének létrehozásában és működtetésében
  • 5. Az erőmű 150 000 éven keresztül háromóránként állított elő energia impulzusokat úgy, hogy nem csupán biztonságosan üzemelt, de a keletkező gázokat sem engedte kiszökni a légkörbe. A természetes nukleáris reaktorokat Gabon Oklo tartományában fedezték fel 1972-ben. A tudósok geológiai bizonyítékokat találtak arra, hogy az uránium az uránium érc lencse alakú ereiben önfenntartó fissziós láncreakción ment keresztül, heves hőhatást hozva létre. Ebben a folyamatban az uránium atomok radioaktív bomlásából neutronok szabadultak fel, maghasadások sorozatához és az energia, mint hő felszabadulásához vezetve. Ugyanígy állítja elő az energiát egy modern atomreaktor is.
  • 6. EMBERI ÉRZÉKEK
    • LÁTÁS
    • HALLÁS
    • SZAGLÁS
    • ÍZLELÉS
    • TAPINTÁS
    • RÁDIOAKTÍV ÉSZLELÉS ???
  • 7.  
  • 8. Mi is az a radioaktivitás? Radioaktivitásnak nevezzük az atommagok spontán átalakulását, amely általában gyorsan mozgó, nagy energiájú részecskék kibocsátásával jár együtt . Radioaktív sugárzás nak nevezzük a radioaktív bomlásban keletkező gyorsan mozgó részecskék áramát.
  • 9. Az atommagok felépítése
    • Az atommagok 10 -15 m méretű részecskék.
    • Pozitív elektromos töltésű protonokból és semleges neutronokból állnak.
    • A protonokat és neutronokat összefoglaló néven nukleonoknak nevezzük.
    • A proton és a neutron nem elemi részecskék, bennük kvarkok találhatók.
    • Egy atommagot az összetételével jellemezzük.
    • A benne lévő protonok számát rendszámnak nevezzük, és általában Z betűvel jelöljük.
  • 10.
    • Nem a neutronok számát szokás megadni második adatként, hanem az atommagban található összes nukleon számát.
    • Ezt tömegszámnak hívjuk, és „A” betűvel jelöljük.
    • Nyilván A = Z + N (ahol N a neutronok száma). Egy meghatározott atommag jele:
    ahol X helyébe a Z rendszámú elem kémiai vegyjelét kell írni .
  • 11.  
  • 12. Nukleáris fúzió Könnyű elemek egyesülése, hogy nehezebb elem jöhessen létre Közepes atomi tömegszánmmal. Nukleáris fisszió Egy nehéz nukleon elbomlása két könnyebb elemre Közepes tömegszámmal Közben más részecskék is keletkezhetnek Egyesülés Bomlás Mindkét esetben energia szabadul fel a folyamat során!!!!
  • 13. Természetes l A természetben található radioaktív izotópok lebomlása Mesterséges l Radioaktív bomlás, az ember által előállított radioaktív izotópok , bomlása A radioaktivitás lehet : A stabil izotópok nem bomlanak spontán módon
  • 14. 83
  • 15. Minden 83-nál nagyobb rendszámú elem nem stabil és radioaktív
  • 16. Radioaktív sugárzás
    • A természetes radioaktív anyagok 3 féle sugárzást bocsájtanak ki:
    • α - sugárzás: He ++ ionok
      • E ~ 4 – 9 MeV
    • β - sugárzás: elektronok
      • E ~ keV – MeV
    • γ - sugárzás: nagy frekvenciájú elektromágneses sugárzás
      • E ~ 0,01 – 4 MeV
  • 17. Radioaktív sugárzás
  • 18. Atommag felépítése
    • Ahhoz hogy könnyebben megértsük a radioaktív sugárzást nézzük egy atommag felépítését.
  • 19. α -sugárzás Az atomból bomlás hatására héliumatommagok távoznak nagy sebességgel.
  • 20. α -sugárzás
    • Az α -sugárzást alkotó alfa részecskék nagy energiájú héliumatommagok amelyek anyagban lefékeződve
    • ( két elektron felvételével ) semleges héliumatommá alakulnak át.
    • A részecskéknek nagy az ionizáló képességük ezért hamar elvesztik energiájukat.
    • Levegőben akár 1 cm után is lefékeződnek.
  • 21. β -sugárzás
    • elektronokból áll
    • bármilyen sebességet felvehet (relativisztikusat is -> relativisztikus tömegnövekedés - Relativisztikus sebesség olyan sebesség, ami a fény sebességéhez annyira közel van, hogy annak tudományos analízise esetén figyelembe kell vennünk Einstein speciális relativitáselméletének befolyását)
  • 22. β -bomlás Ha a rendszám 56-nál kisebb: Ha a rendszám 56-nál nagyobb: folyamatban bomlanak az atommagok. pozitív β -bomlás negatív β -bomlás Bárium
  • 23. β -sugárzás
    • A β -sugárzást nagy energiájú elektronok alkotják melyek az atomból kilépve közel fénysebességre gyorsulnak.
    • Ionizáló képessége közepes ezért a sugárzás hosszabb úton fékeződik le és jobban áthatol az anyagon mint az α -sugárzás.
  • 24. γ - sugárzás
    • Gamma sugárzás során a röntgen sugárzásnál is nagyobb energiájú fotonok hagyják el a magot.
  • 25. γ -sugárzás
    • elektromágneses sugárzás γ -fotonokból/ γ -kvantumokból áll
    • nagy frekvencia, kis hullámhossz
    • energia:
    • hullámhossz:
    • frekvencia:
  • 26. γ - sugárzás
    • A γ – sugárzás igen rövid hullámhosszúságú elektromágneses hullám (amely nagy energiájú fotonok részecskesugárzásának is tekinthető).
    • A legkevésbé ionizálódó hatású ezért nagy az áthatolóképessége. Csak több méter széles betonfal vagy több deciméter széles ólomlemez nyeli el.
  • 27. MI IS AZ A REAKTOR?
  • 28. ATOMERŐMŰVEK VVER / PWR ВВЭР , вода-водяной энергетический реактор
  • 29. Neutron és Chadwick Neutronra is szükségünk van az atomerőművekben?
  • 30. A láncreakció (Szilárd Leó ötlete)
    • a maghasadáskor keletkezett neutronokat újabb maghasadás kiváltására használjuk, így a számuk gyorsan megsokszorozódik
  • 31. HASONLÍTSUK ÖSSZE, HOL IS TARTUNK?! Ez mértani sorozat: 3 n . Ha a hányados k , akkor k n szerint változik
    • 3 neutron esetén :
    • 1, 3, 9, 27, 81, 243, 729, 2187, 6561, 19683, 59049,…
    • 2 neutron keletkezése esetén:
    • 1, 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256, 512, 1024,2048, …
  • 32. Atomerőmű - hőerőmű 8:33
  • 33. Moderátor? www.kislexikon.hu szerint: Moderátor. (lat.”mérsékelő"): az a személy, aki felszólításaival, kéréseivel, útmutatásaival irányítja és mederben tartja valamely csoport tanácskozását. Informatikában moderátor: ő egy ember, aki a listára küldött üzeneteket előzőleg elolvassa, és a nemkívánatosakat kiszűri.
  • 34. Nálunk!
    • MODERÁTOR:
    • olyan anyagok, amik könnyűek, és nem nyelik el a neutronokat.
    • Moderátor anyagok:
    • Vegytiszta szén, azaz grafit (gyémánt is jó lenne )
    • Nehézvíz (a deutérium-tartalma miatt)
    • Könnyűvíz (közönséges víz)
  • 35. Mi is az a BWR? Forralóvizes Reaktorok (Boiling Water Reactors)
    • Működésük röviden:
    • hűtőközeg könnyűvíz
    • moderátor könnyűvíz
    • a termelődött hő hatására a víz egy része elforr és az így keletkezett víz-gőz keverék megfelelő szárítás után (szárítás reaktortartályon belül) a szárazgőz a turbinára lép
    • munkavégzés után a kilépő gőzt a kondenzátorban cseppfolyósítják, majd előmelegítés után a reaktorba visszavezetik
  • 36.
    • Mivel a reaktorban megengedett az elforrás, a nyomás szignifikánsan kisebb, mint a PWR típusú reaktorokban. Kb 60-70 Bar (PWR 160-170Bar)
    • Az üzemanyag többnyire urán-dioxid, de kisebb dúsítású, mint a PWR-nél.
    • Szerkezetileg egyszerűbb, kisebb beruházási költségek
    • Az összes működő reaktor kb 22 %-a ez a típus
  • 37.
    • A blokkok a General Electric, a Toshiba és a Hitachi által fejlesztett forralóvizes reaktorok (BWR)
    • az egyes blokk 1971 márciusában kezdte meg a termelést
    • névleges teljesítménye 460 MW,
    • típusa GE BWR/3
  • 38. Reactor Generations http://www.whitehouse.gov/
  • 39. JAPÁN FUKUSHIMA
  • 40.
    • Japán térségében az egymás felett/alatt lévő kőzetlemezek “összeakaszkodtak” és mivel a Pacifikus lemez csak egyre nyomul nyugatra, nőttön nőtt a feszültség.
    • Következő ábrán a harmadik típusú mozgásról van szó
    • A tengerfenék 60 cm-t süllyedt!
  • 41. Kőzetlemezek és mozgásaik
  • 42. Erősség Hatás db/év Hol? 0-2-ig csak műszerekkel érzékelhető 2920000 2,0‑2,9 a legtöbb ember még nem érzékeli 365000 3,0‑3,9 általában érzékelhető, károkat még nem okoz 45-50000 4,0‑4,9 a csillárok kilengenek, morajlás hallatszik, károk csak ritkán keletkeznek 6200 Berhida 1985 5,0‑5,9 a szerkezetileg gyenge épületekben komoly károk is keletkezhetnek 800
  • 43. Erősség Hatás Db/év Hol? 6,0‑6,9 erősebb épületek is megrongálódnak az epicentrumtól 50‑80 km távolságban is 120 Irán 2003 7,0‑7,9 súlyos károk: házak és a hidak összeomlása, utak, vasúti sínek deformációja 15-20 Kína 2008 8,0‑8,9 súlyos károk több száz kilométeres körzetben, többméteres lezökkenések, hegyomlások Kína 1556 9,0‑9,9 rendkívüli pusztítás, megváltozik a táj, átlagosan 20 évente fordul elő Kb 20 évente egy 2011 Japán
  • 44. Richter skála LOGARITMIKUS skála: A felszabaduló energiát tartja számon 32-szer több energia szabadul fel a 9-esben, mint például a 8-asban FÖLDRENGÉS
  • 45. Japán felkészült a földrengésre!
  • 46. Miből építkeznek?
    • Első és legszembetűnőbb dolog, hogy Japánban nem építenek téglaházakat. A téglaházak egy ekkora földrengésben szétporladnának.
    • A legnagyobb és legmonumentálisabb épületek is acélszerkezetből készülnek, azaz szinte minden ház könnyűszerkezetes technológiával épül fel.
  • 47. Mi okozta akkor a gondot?
    • A hatalmas problémát a cunami okozta, mely ellen nincs építészeti technológia.
    800 km/h
  • 48. Cunami
  • 49.  
  • 50.  
  • 51.  
  • 52.  
  • 53.  
  • 54. FUKUSHIMA
  • 55. Fukushima = Boldogság sziget
    • A Fukushima Dai ichi (ichi=egyes)
    • KARATÉSOK FIGYELEM!
    • atomerőmű a világ egyik legnagyobb atomerőműve hat reaktorblokkal. összesen 4696 MW beépített kapacitással, melyek mellé a  korábbi tervek szerint további kettőt építenének Részletes üzemeltetési információk a blokkokról a TEPCO oldalán
  • 56. Történések
    • A 2011. március 11-én Japánban bekövetkezett földrengés hatására a Japán szigetek kőzetlemezei több száz kilométer hosszan jelentősen elmozdultak. Óriási energia szabadult fel, a hosszú ideig tartó 9-es magnitúdójú fő rengés hatására az összes fosszilis- és atomerőmű automatikusan leállt . Tokióban és a régió településein tartós áramszünet lépett fel.
  • 57. Mire tervezünk egy atomerőművet?
    • Az áramtermelés mellett arra, hogy a biztonsági funkciókat ellássa
    • -normál üzemben nagyon kis radioaktív kibocsátás
    • -ugyanebben az időben jelentős radioaktivitás van felhalmozva
    • Baleset? Súlyos baleseti esemény
    • CÉL: A lakosság sugárterhelésének megakadályozása
  • 58. Atomerőművek biztonsága
    • Mérnöki gátak a radioaktív anyag kikerülésének a megakadályozására
    • 1.gát pasztilla (üzemanyag mátrix)
    • 2. gát üzemanyag pálca (fűtőelem burkolat)
    • 3.gát reaktortartály és egyéb primerköri berendezések fala
    • 4.gát biztonsági védőköpeny (védőépület, containment)
  • 59. Földrengés
    • A földrengés idején a Fukushima atomerőmű 1. számú telephelyén 3 reaktor működött, melyek automatikusan leálltak. A földrengés hatására a villamos hálózat összeomlott, és az atomerőmű biztonsági hűtővíz ellátása is megszűnt. Az ilyen esetekre a 90-es években kidolgozott súlyosbaleset-kezelésiutasításokat kell alkalmaznia az üzemeltetőnek, ami magában foglalja szükség esetén a hermetikus védőépület ellenőrzött lefúvatását („szellőztetését”), szükséghelyzetben hűtővíz biztosítását mobil víztartályokból tűzoltó szivattyúk vagy tűzoltó fecskendők segítségével, illetve az üzemzavari áramellátást a telephely további blokkjainak rendszereiből.
  • 60. Látható a megépített védőgát (kb. 7 méteres hullámokra tervezve!!!)
  • 61.  
  • 62. Cunami
    • üzemzavari dízelgenerátorok rendben elindultak
    • blokkok lehűtése az üzemzavarkezelési-utasításoknak megfelelően rendben megkezdődött
    • a földrengés kezdete után 55 perc elteltével elérte az atomerőművi telephelyet a cunami, aminek 10 (?) méteres árhulláma jelentősen meghaladta az atomerőmű tervezési alapjában figyelembe vett értéket
    • dízelgenerátorok leálltak, mert hűtővíz ellátásukat a szökőár tönkretette
    • ettől kezdve a telephely teljesen áramellátás nélkül maradt.
  • 63. Üzemzavar itt kezdődik
    • üzemzavari hűtőrendszerek nem tudtak működni, így a Fukushima atomerőmű 1. számú telephelyének 1., 2. és 3. reaktorán a reaktor vízszint csökkenni kezdett, hiszen a reaktor üzemanyagának maradó hőteljesítménye folyamatosan párologtatta a reaktortartályban lévő vizet
    • mindhárom reaktor aktív zónája részlegesen szárazra került (az üzemanyag kazetták felső 1-2 méter hosszú része hűtés nélkül maradt egy időre), ami az üzemanyag cirkónium burkolatának túlhevülését eredményezte.
  • 64.  
  • 65. Zirkónium-Vízgőz
    • az üzemanyag felületi hőmérséklete elérhette az 1300 Celsius értéket, ami a jól ismert cirkónium-vízgőz reakció beindulásához vezetett, melyben hidrogén keletkezik
    • a reaktorok hermetikus védőépületében túl magas értékre nőtt a nyomás, így a védőépület épségének megőrzése érdekében mindhárom blokkon a hidrogén-vízgőz keverék lefúvatása mellett döntöttek.
  • 66. Lefúvatás
    • március 12-én az 1. blokkon
    • március 14-én a 3. blokkon lefúvatás
    • ennek során a hidrogén a hermetikus védőépületen kívül, a hermetikus tér fölött a reaktorcsarnokban a levegő oxigénjével keveredve berobban
  • 67.  
  • 68.  
  • 69. Régi konstrukció
    • eddigi ismeretek szerint a 2 robbanásban 14 dolgozó sérült meg könnyebben
    • vélhetően a 70-es években ezeknek a reaktoroknak a tervezése és építése során nem vették figyelembe, hogy a hermetikus tér lefúvatása során – ha hidrogén is van a leeresztett közegben – ez a hidrogén összegyűlhet a reaktorcsarnokban (Dr. Aszódi)
  • 70. Megközelíthetetlenség + elérhetetlenség
    • A helyzet bonyolultságát jól szemlélteti a 2. blokk példája: hosszú ideig biztosítani tudták a 2. reaktor hűtését, annak ellenére, hogy a beépített dízelgenerátorok kiesése után a telephelyre hozott mobil dízelgenerátorok üzeme nem volt stabil.
    • A hűtőrendszer kiesett, mert a mobil dízelgenerátorok tüzelőolaja elfogyott és nem tudták időben biztosítani dízelolaj-utánpótlást (!)
    • Infrastruktúra teljes kiesése.
  • 71.
    • A zóna vízszint a szükséges érték alá csökkent, az üzemanyag hűtése veszélybe került, majd legalább 2 óra időtartamra a reaktor zóna teljesen szárazon maradt.
    • A 2. reaktor üzemanyaga az eseménysor következtében részlegesen megolvadhatott.
    • A 2. blokk reaktorcsarnokának falát egy részen elbontották, hogy itt a hidrogén ne tudjon összegyűlni: így kívánják elkerülni, hogy az 1. és 3. reaktoron bekövetkezett robbanás a 2. blokkon is megtörténhessen.
    • Azóta megtörtént
  • 72. Újabb lefúvatások
    • A reaktortartály és a hermetikus védőépület gázterének ellenőrzött lefúvatására minden bizonnyal itt is több alkalommal sort fognak keríteni, ami további – korlátozott – radioaktív kibocsátással fog járni.
  • 73. Zónaolvadás
    • Mivel mindhárom reaktor üzemanyaga hosszabb ideig hűtés nélkül maradt, a japán szakemberek feltételezik, hogy részleges zónaolvadás történt mindhárom blokkon.
    • Az olvadás mértéke nem ismert, és hónapokba, vagy akár 1 évbe is kerülhet, amire pontos képet kapunk a reaktor üzemanyag-kazettáinak állapotáról, a zónaolvadás mértékéről.
    • Az üzemanyag pálcák burkolatának sérülése és a zónaolvadás hatására az üzemanyag kazettákban lévő hasadási termékek egy része kikerült az üzemanyagból, egy részük pedig a lefúvatás során a környezetbe is kikerült
  • 74. OKA PROFESZOR (2011.03.13-án)
    • Professzor Oka adatai szerint az atomerőmű telephelyén a dózisteljesítmény maximális értéke 1 mSv/h (1 milli-Sievert-per-óra) körüli, ami jelentős érték, korlátozza mind a mentesítésben dolgozók ott tartózkodásának idejét, mind pedig felhívja arra is a figyelmet, hogy helyes volt a telephely 20 km-es környezetéből a lakosságot kitelepíteni. (A lakossági dóziskorlát 1 mSv/év.)
    • Professzor Oka szerint a szennyezés jelentős részét az óceán felé viszi a szél, így a telephely hosszú távú használatát szerinte a helyzet nem korlátozza.
  • 75. Végső elhatározás- Tengervíz
    • Mindhárom reaktornál azóta a reaktortartályt és a hermetikus tér egy részét tengervízzel töltötték fel, így a helyzet vélhetően stabilizálódik, Professzor Oka további zónasérülést és nagy környezeti kibocsátást nem valószínűsít.
  • 76. Pihentető medence? Gond?
    • Fukushima 1. telephely 1. reaktorán a kiégett kazetták pihentető medencéje a reaktorcsarnokban található, abban a térrészben, ahol a hidrogénrobbanás is bekövetkezett (lásd következő ábra)
    • Hidrogénrobbanásban a kiégett kazetták (spent fuel) is megsérültek. A pihentető medencében normál esetben ezek a kazetták 7-8 méter víz alatt helyezkednek el.
    • Ez a víz elfolyt a földrengés vagy az azt követő események hatására, a pihentető medencében lévő kiégett kazetták sérülése következett be.
  • 77.  
  • 78.  
  • 79. 1. blokk: 292 kiégett üzemanyag, 100 friss, utolsó átrakás: 2010. március, össz kapacitás: 900 darab fűtőelemköteg 2. blokk: 587 kiégett, 28 friss, utolsó átrakás: 2010. szeptember, kapacitás: 1240 3. blokk: 514 kiégett, 52 friss, utolsó átrakás: 2010. június, kapacitás: 1220 4. blokk: 1331 kiégett, 204 friss, utolsó átrakás: 2010. november, kapacitás: 1590 5. blokk: 946 kiégett, 48 friss, utolsó átrakás: 2011. január, kapacitás: 1590 6. blokk: 876 kiégett, 64 friss, utolsó átrakás: 2010. augusztus, kapacitás: 1770 (A kiégett (vagy részlegesen kiégett) üzemanyag a benne lévő radioaktív izotópok bomLása miatt hűtést igényel, a radioaktív bomlás hőt termel, ezért huzamosabb ideig víz alatt tárolják . A friss (még nem használt) üzemanyag nem termel hőt . A 3-as blokk 2010 szeptembere óta alkalmaz MOX (mixed oxide, reprocesszált plutóniumot is tartalmazó) üzemanyagot is
  • 80. feltételezések
    • a földrengés és az azt követő szökőár terhelése jelentősen meghaladta azt az értéket, amit a reaktorok méretezése során feltételeztek
    • az ország alap infrastruktúrájának (villamos hálózat, gázhálózat, úthálózat) tönkremenetele jelentősen nehezítette az atomreaktorok üzemzavarainak kezelését.(még az igen nagyfokú Japán szervezettség esetén is!)
  • 81.
    • A helyzet nagyon komplex, az imént említett három reaktor üzemeltetőinek nagyon nehéz súlyos baleseti eseménysort kellett kezelnie, ráadásul egyszerre három reaktoron.
    • Dr. Aszódi Attila
    • igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet
    • Vancouver, 2011 márc. 14
    • Sajtóban, és honlapon megjelent információk alapján
  • 82.  
  • 83. INCIDENT ACCIDENT ÜZEMZAVAR BALESET FIGYELJÜK MEG JÓL A SKÁLÁT!!
  • 84. Radiation Levels
    • Highest recorded radiation level at the Fukushima Daiichi site was 155.7 millirem. Radiation levels were subsequently reduced to 4.4 millirem after the after the containment was flooded. The NRC’s radiation dose limit for the public is 100 millirem per year.
    • How much is a “millirem”
    • Eating one banana : 0.01 millirem
    • Dental radiography: 0.5 millirem
    • Average dose to people living within 16 km of Three Mile Island accident : 8.0 millirem; maximum dose: 100 millirem
    • Mammogram : 300 millirem
    • Brain CT scan : 80–500 millirem
    • Chest CT scan : 600–1800 millirem
    • Gastrointestinal series X-ray investigation:1.4 rems
    • Threshold from DOE and French Academies studies:10 rems
  • 85. CSERNOBIL? FUKUSHIMA? CSERNOBIL FUKUSHIMA ROBBANÁS PILL. MŰKÖDÖTT ROBBANÁS PILL. ÓRÁK/NAPOK ÓTA NEM VOLT HASADÁS A PÁLCÁK NYOMÁSTARTÓ CSŐBEN VOLTAK, AMIK KINYÍLTAK PÁLCÁK TARTÁLYBAN, AMI ÉPEN MARADT NEM VOLT CONTAIMENT VOLT CONTAIMENT RÉSZBEN SÉRÜLT ROBBANÁS A HASADÓANYAG KÖZÖTT TÖRTÉNT A ROBBANÁS A HASADÓANYAGTÓL TÁVOL TÖRTÉNT TÍZ NAPIG GRAFITTÚZ-MAGAS HŐMÉRSÉKLET, HASADÓANYAGOKAT VISZ FEL MAGAS LÉGKÖRBE NINCS GRAFITTŰZ, KIKERÜLÉS MÉRSÉKELT OK: EMBERI HIBA OK: TERMÉSZETI KATASZTRÓFA RÖGTÖNZÉS BALESETI KEZELÉSI UTASÍTÁSOK
  • 86. KIÉGETT FŰTŐELEMEK ESETÉN LEGROSSZABB SCENÁRIÓK
  • 87.  
  • 88.  
  • 89. A PROBLÉMA ABBAN VAN, HOGY A KIÉGETT FŰTŐELEMEK IS TERMELNEK HŐT (3-8 % REMANENS HŐ!!) A PIHENTETŐ MEDENCÉKNEK NINCS OLYAN VÉDELMI RENDSZERÜK, MINT A REAKTOROKNAK, HA ELFORR A VÍZ, SZABADRA KERÜLNEK A FŰTŐELEMEK, MEGOLVADNAK, RADIOKATÍV ANYAGOK KERÜLNEK A SZABADBA
  • 90.  
  • 91.  
  • 92. FELHASZNÁLT FORRÁSOK
    • http://www.reak.bme.hu/
    • http://nukleraj.blog.hu/
    • http://nukleraj.blog.hu/2011/03/12/a_foldrenges_es_tsunami_altal_sujtott_fukushima_i_atomeromu
    • http://www.tepco.co.jp/en
    • http://www.haea.gov.hu/
    • Margulova: Atomerőművek