Silvio Gesell – Természetes Gazdasági Rend Szabadföld és             Szabadpénz Révén c. m vének magyar kiadásához        ...
A másik összefüggést H.Creutz-tól idézem: A pénzvagyonok – a jelenlegi gazdasági rendben– kamatot követelhetnek, és követe...
Ezért tekintettem feladatomnak, hogy lefordítsam, és megfelel   válogatásban közreadjamGesell alapm vét, és külön kötetben...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Silvio Gesell - Természetes Gazdasági Rend Szabadföld és Szabadpénz Révén c. művének magyar kiadásához

2,035 views
1,995 views

Published on

Silvio Gesell - Természetes Gazdasági Rend Szabadföld és Szabadpénz Révén c. művének magyar kiadásához

Published in: Education, Technology
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
2,035
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
12
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Silvio Gesell - Természetes Gazdasági Rend Szabadföld és Szabadpénz Révén c. művének magyar kiadásához

  1. 1. Silvio Gesell – Természetes Gazdasági Rend Szabadföld és Szabadpénz Révén c. m vének magyar kiadásához Mintegy tizenöt éve, a Római Klub emlékezetes tanulmányai nyomán került szakmai munkásságom középpontjába a világválság. Az elemz irodalom meggy zött arról, hogy a rendszer válságával van dolgunk, azaz, hogy a jelenlegi társadalmi formáció hosszú távon nem életképes. (Csak azok számára t nik életképesnek, akik azt látják, hogykapnak árut a boltokban, és mennek a villamosok, de nem figyelnek a tendenciákra.) Talánelég, ha a válság probléma-komplexumából egyetlen tényez t emelek ki: a kamatos kamatot.Egyfel l azért, mert ennek a társadalmi formációnak ez a legfontosabb mozgatója, másfel lazért, mert ebb l közvetlenül levezethet e társadalmi formáció két f katasztrófa-tendenciája.A kamatos kamat folytán a pénzvagyon exponenciálisan növekszik, ez pedig az emberiségrohamos polarizálódását eredményezi. A világ állapotát és mozgásirányát, az emberiségfejl dését értékel 1998. évi ENSZ-jelentés szerint a Föld lakosságának leggazdagabbegyötöde fogyasztja el az összes javak közel 90%-át, a legszegényebb egyötöde viszont ajavakból 1%-kal részesedik, és kevesebb, mint napi egy dollárból próbál megélni. De mégfontosabb a folyamatot figyelnünk. Bogár László már jó néhány éve figyelmeztetett: “Adomináns er k hatalmi pozíciójuknál fogva, ha nem is teljesen tetszés szerint, de alapvet en asaját javukra formálják a cserearányokat, az árfolyamokat és a kamatviszonyokat, és enneksegítségével egy világméret szivattyút m ködtetnek, óriási er forrástöbbletet szívnak el avilág többi részét l. Jól jelzi ezt, hogy 1950- ben a világ globális jövedelem- megoszlásában65% jutott a leggazdagabb 20%-nak, 3% a legszegényebb 20%-nak. Napjainkra a gazdagokrészesedése 87%-ra n tt, a szegényeké viszont 1,3%-ra csökkent.” (“Tétek és esélyek - azadósságproblémáról, a világgazdaság természetér l és lehet ségeinkr l.” Magyar Nemzet95.4.12.) 1
  2. 2. A másik összefüggést H.Creutz-tól idézem: A pénzvagyonok – a jelenlegi gazdasági rendben– kamatot követelhetnek, és követelnek is. “Ennek nagyságrendjében kell a munkavégz knek,tehát a munkavállalóknak, önállóknak és vállalatoknak az általuk kitermelt jövedelem egyhányadát átadniuk. Ezek a leadandó részek viszont nem a gazdasági teljesítménnyel azonosmértékben növekednek, hanem a többszörösen gyorsabban gyarapodó pénzvagyonokkal,illetve adósságokkal azonos mértékben. Vagyis az értéktermel k évr l-évre többet veszítenekjövedelmükb l. Ez a veszteség csak teljesítménynöveléssel egyenlíthet ki, tehát a bruttónemzeti jövedelem gyarapításával. Ezzel behatárolódik az állandó gazdasági növekedés foka: amíg a kamatláb állandóan pozitív, addig növekedésre vagyunk ítélve, ha a szociálisösszeomlást el akarjuk kerülni.” Márpedig a kamatozás révén a pénzvagyonok csakNémetországban naponta több mint 1000 millió márkával növekednek. (Helmut Creutz: Apénzszindróma. HIFA Hungária kiadása. 2. kötet 59. és 62.old.) Ez a kényszer növekedéspedig nem engedi meg a vállalkozóknak, hogy figyelembe vegyék a természeti környezetmegóvásának követelményeit, aminek következtében rohamosan romlanak életünk természetifeltételei.E tendenciák ismeretében érthet izgalom fogott el, amikor rábukkantam Silvio Gesellkamatmentes piacgazdaság elméletére, amelyet a “hivatalos” közgazdászok, és nyomukban apolitikusok - k tudják miért - nemlétez nek tekintenek, holott a közgazdasági gondolkodásolyan nagyságai, mint Maynard Keynes és Irving Fisher a legnagyobb elismerésselnyilatkoztak Silvio Gesellr l, és elgondolásainak helyességét a 30-as években számos helyikezdeményezés a gyakorlatban is igazolta, amíg ezeket az ellenérdekelt bankkörök nyomásáraa kormányok be nem tiltották.Arra a meggy z désre jutottam, hogy Gesell “természetes gazdasági rend”-je megadja akulcsot a világválság megoldásához. Erre az elméletre olyan program építhet , amelymegfelel mind a szociális igazságosság, mind a természettel való harmóniakövetelményeinek. E felismerés alapján dolgoztuk ki m helytársaimmal a FennmaradásTársadalmi Programját, amely meggy z désünk szerint sikeres alternatívája lehet az egyrekilátástalanabb válságba süllyed globális kapitalizmusnak, nemcsak Magyarország számára. 2
  3. 3. Ezért tekintettem feladatomnak, hogy lefordítsam, és megfelel válogatásban közreadjamGesell alapm vét, és külön kötetben, vele átadjam az érdekl d knek a FennmaradásTársadalmi Programját is. Síklaky István Forrás: www.johafigyelunk.hu/pdf_jhfk/JHFK_2005_1.pdf 3

×