Your SlideShare is downloading. ×
Silvio Gesell - Madarász Aladár - Szabadpénz az Alvilágból
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

Silvio Gesell - Madarász Aladár - Szabadpénz az Alvilágból

1,043

Published on

Silvio Gesell - Madarász Aladár - Szabadpénz az Alvilágból

Silvio Gesell - Madarász Aladár - Szabadpénz az Alvilágból

Published in: Technology, Economy & Finance
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
1,043
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
13
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. SZABADPÉNZ AZ ALVILÁGBÓL MADARÁSZ ALADÁRSilvio Gesell: vio Gesselt [sic!] és Douglas ôrnagyot ma sem tekin-A természetes gazdasági rend szabadföld és tik »komoly« közgazdásznak…” Egykori világlátá- somnak azt ugyan Gesell javára kellett volna írnia,szabadpénz révén hogy részt vett a „szabadságos halottak” müncheni(Die natürliche Wirtschaftsordnung durch Freiland farsangján, 1919-ben öt napig az elsô, anarchista-li-und Freigeld) berális Bajor Tanácsköztársaság pénzügyi népbiztosaFord.: Síklaky István volt (Gustav Landauer hívta meg, akit a bukás után a börtönben meggyilkoltak, míg Gesellt a bíróság fel-Kétezeregy Kiadó, [Piliscsaba], 2004.380 old., 3900 Ft ■ A tanulmány megírásához felhasználtam az OTKA T046870 jelû programjának támogatását. 1 ■ Jan Tinbergen Ökonometria c. mûvét 1957-ben adta ki a „Bûvös papír! Nem értem jól, mi az?” Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, vélhetôen még 1956 „ha- (Goethe: Faust II. rész. Ford. Kálnoky László) gyatékaként”. 2 ■ John Maynard Keynes: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete. Közgazdasági és Jogi, Bp., 1965. 52.S és 380. old. ilvio Gesell nevével elôször természetesen 3 ■ Fogalmam sem volt róla, hogy ezt már Schumpeter is fel- Keynes Általános elméletében találkoztam, ami- rótta Keynesnek a General Theoryról írt recenziójában: „Nem vagyok marxista. De eléggé tudom értékelni Marx nagyságát kor a Marx Károly Közgazdaságtudományi ahhoz, hogy sértônek lássam ôt Gesell-lel és Douglas ôr-(ifjabb olvasóknak: a mai Corvinus) Egyetem má- naggyal egy osztályba soroltan.” J. A. Schumpeter: Journalsodéves elméleti szakos hallgatójaként reménytelenül of the American Statistical Association 31 (1936), 196. szám, 792. old.küszködtem a számomra érthetetlen nyelvet beszélô 4 ■ A tanítványok reakciója a kézirat olvasásakor jóval élesebb„nagy polgári közgazdász” korszakfordító könyvével, volt: Roy Harrod úgy vélte, hogy amit Keynes a józan ész évszá-amely 1965-ben, hosszú szünet után1 elsô és sokáig zados hagyományához való visszatérésként értelmez, az való- jában „a gazdasági rendszer egészének reménytelenül zavarosegyetlen fecskeként jelent meg magyarul. Az elsô felfogására épül”. Keynes errôl úgy számolt be egy másik tanít-kulcsmondat így szólt: „A hatékony kereslet nagy ványának, hogy Harrod szerint a fejezet érvelése tendenciózusrejtvénye […] eltûnt a közgazdasági irodalomból […] kísérlet „hülyeségek dicsôítésére”. Lásd Roy F. Harrod levelét Keyneshez 1935. augusztus 30-án és Keynes levelét Joan Ro-csak lopva, a felszín alatt élhetett tovább Karl Marx, binsonhoz 1935. szeptember 3-án. In: The Collected WritingsSilvio Gesell vagy Douglas ôrnagy alvilágában.” A of J. M. Keynes. Ed. by Donald Moggridge. Royal Economicmásodik pedig még rátett egy lapáttal: „Azt hiszem, Society, XIII. köt. (The General Theory and After. Part I.) Macmil- lan, London, 1973. 555. és 650. old.a jövô többet fog tanulni Gesell, mint Marx szelle- 5 ■ Irving Fisher az ezüstérmék középkori újraverésének pél-métôl.”2 Ezt legalább megértettem – ez a Keynes dájához hasonlította Gesell javaslatát a lebélyegzett pénz beve-nem átallotta a Gazdasági-filozófiai kéziratok és A zetésére, és úgy vélte: „vagyunk néhányan, akik azt hisszük […] ez több volna, mint idôleges kiegészítô csereeszköz a jelentôke zseniális szerzôjét valami futóbolond társaságá- szükséghelyzetben. Úgy hisszük, ha a mennyiségét és a lebé-ban az elmélettörténeti pokol valamelyik bugyrába lyegzés periódusait a különbözô feltételeknek megfelelôen sza-számûzni, s ezt még tetézte azzal, hogy e „méltatlanul bályoznák, ez szabályozná a legjobban a pénz forgási sebessé-félvállról kezelt prófétát” Marx (!!!) fölé helyezte.3 gét, ami az árszínvonal stabilizálásának legzavaróbb tényezôje.” I. Fisher: Stamp Scrip. Adelphi, New York, 1933. 67. old.Akkortájt a marxizmus reneszánszáról csiviteltek a 6 ■ J. A Schumpeter: History of Economic Analysis. Allen,verebek és a kékharisnyák a Dimitrov téren és a Pes- London, 1954. 802. old.ti Barnabás utcában, egy nemzedék kezdte beleélni 7 ■ Lásd például G. Senft: Piacgazdaság kapitalizmus nélkül. In: Nagy közgazdászok az ókortól napjainkig. Kossuth, Bp.,magát a hitbe: neki kell megforgatni a világot Párizs- 1997. 153–157. old. Ez a kiadvány Gesellt a „Kritikusok” cso-ban, Prágában, Budapesten és Berkeley-ben. 1968 portban tárgyalja, Marx, Veblen és Myrdal társaságában.nemzedéke. Ugyan mi dolgunk van nekünk ilyesfajta 8 ■ Lásd mindazonáltal Darity tanulmányát, amely úgy véli, hogy Keynest éppúgy befolyásolta Gesell politikai filozófiája,képtelenségekkel? Keynes pénzelméletét sem tudtam mint ahogy azt Marx „mutatta ki” Smith és a fiziokraták ese-megemészteni, s a magyar kiadásban a Gesellt is tár- tében. William Darity: Keynes’ Political Philosophy: thegyaló 23. fejezetet en bloc szelíden leminôsítô4 (vél- Gesell Connection. Eastern Economic Journal 21 (1995), 1. szám, 27–41. old.hetôen Andorka Rudolf tollából származó) szer- 9 ■ George Garvy: Keynes and the Economic Activists of Pre-kesztôi lábjegyzet fel is mentett ama fáradság alól, Hitler Germany. Journal of Political Economy 83 (1975), 2.hogy Gesell kamatlábelméletére is vesztegessem az szám, 391–405. old. Idézet: 392. old. 10 ■ J. M. Keynes levele R. Harrodhoz 1932. december 30-án.idômet: „Keynes itt elôadott gondolatai ellenére Sil-
  • 2. BUKSZ 2005 153mentette a hazaárulás vádja alól), de annyit már ak- ban, üzleti levelezô Spanyolországban, majd biztosí-kor is tudtam, ha máshonnan nem, hát Sinkó Ervin tótársaságot alapított Argentínában a XIX. századOptimisták címû regényébôl, hogy mennyi kiforrat- végén, s egy ottani gazdasági válság nyomán kezdettlan, zavaros gondolat kavargott 1919 forradalomcsi- foglalkozni a pénz reformjával mint a szociális állam-nálóinak fejében. Bár az élet úgy alakult, hogy né- hoz vezetô út legfontosabb feltételével (elsô írásánakhány évvel késôbb behatóan kellett foglalkoznom a címe: Die Reformation im Münzwesen als Brücke zumszóban forgó, a közgazdaságtan történetének kánon- sozialen Staat). Késôbb hazatért Európába, elôszörját saját mûvéhez újraszabó Keynes-fejezettel (tanul- Svájcban telepedett le, ahol földet vásárolt, autodi-mányt is írtam az egyik ott tárgyalt kérdéskörrôl, a daktaként tanulmányozta a közgazdaságtant, tanul-merkantilizmus fogalomtörténetérôl, benne Heck- mányokat írt és folyóiratot alapított, majd Németor-scher és Keynes vitájáról), de Gesell mûve egészen ta- szágban élt, de hosszabb idôszakokra visszalátogatottvalyig nem akadt a kezembe. Ekkor az egyik könyves- Argentínába. 1916-ban jelentette meg fômûvét,bolt polcán rábukkantam A természetes gazdasági rend amely életében még öt további kiadást ért meg.szabadföld és szabadpénz révén címû kötetre, amely aKétezeregy Kiadónál jelent meg Síklaky István fordí- A PÉNZJOBBÍTÓK: A SZABADPÉNZ PRÓFÉTÁJAtásában és a kiadó által jegyzett elôszóval. Nem vet- ÉS TILTON BÁRÓJAtem meg azonnal, de érdekelni kezdett a dolog, és –korunk kutatási módszertanát követve – bóklásztam Gesell kétségkívül Keynesnek köszönheti szerény, dekicsit a világhálón, s egy egyetemi szakkollégium maradandó hírnevét, helyét a közgazdasági eretnekekanyagai között meg is találtam Gesell magyar e-ki- panteonjában. Ha az angol közgazdászok közüladását. Ehhez Síklaky két szöveget is csatolt: az elsô elsôként fôrenddé emelt Keynes nem emlékezett vol-egy utószó, a második egy ismertetés, s mint késôbb na meg „a méltatlanul félvállról kezelt prófétáról” akiderült, egyik sem azonos a nyomtatott kötetben XX. századi közgazdaságtan legnagyobb hatású mû-szereplô elôszóval. Az elsôbôl megtudtam: a jelenlegi vében, akkor Gesell ma a szakmai közvélemény szá-gazdasági-társadalmi formáció világválságának – mára valószínûleg éppúgy ismeretlen lenne, mint aamit csak azok nem vesznek észre, „akik azt látják, korabeli többi „pénzjobbító”, ahogy Haber neveztehogy kapnak árut a boltokban, és mennek a villamo- ôket: Feder, Hubricht, Oppermann, Otto stb. Igazánsok, de nem figyelnek a tendenciákra” – legfontosabb különössé pedig az teszi Gesell méltatását, hogymozgatója a kamatos kamat, s belôle „közvetlenül le- Keynes ritkán volt olyan megértô és nagyvonalú kol-vezethetô e társadalmi formáció két fô katasztrófa- légái, mondjuk Hayek vagy Pigou nézetei iránt, minttendenciája”, nevezetesen a gazdagság és a szegény- amilyen itt egy outsiderrel szemben.ség növekvô polarizálódása, illetve a pozitív kamatláb Gesell és Keynes kapcsolata – annak ellenére, hogyáltal kikényszerített környezetfaló GDP-növekedés. a keynesi forradalom elôfutárainak kutatása siker-A „kamatmentes piacgazdaság elmélete”, Gesell ágazat a hatvanas évek táján a közgazdaságtan-törté-„természetes gazdasági rendje megadja a kulcsot a netben – ma sem teljesen tisztázott, a továbbiak isvilágválság megoldásához”, s reá „olyan program csupán néhány elemet tesznek hozzá a még mindigépíthetô, amely megfelel mind a szociális igazságos- hiányos kirakójátékhoz.8 Tény, hogy Keynes kiadottság, mind a természettel való harmónia követelmé- levelezésében nem fordul elô Gesell neve, bár lehet,nyeinek”. Nos, ez a magamfajta többé-kevésbé ha- hogy ez csupán a szerkesztôk döntése, akik egyebekgyományos közgazdász számára aligha meggyôzô között kihagyták „a megszámlálhatatlan levelet, ame-kedvcsináló, inkább Gesell kortársai, a viktoriánus lyet Keynes monetáris eretnekektôl kapott”. Volt, akiszázadvég utópikus gazdasági regényei,William Mor- hajlott arra a véleményre, hogy mivel Keynes „Geselltris, Theodor Hertzka, Edward Bellamy és társaik, a kivéve mindazon francia, német és orosz szerzôket,„sehonnai szakácskönyvek” világát idézi, de hát akiket a General Theory megemlít, másodlagos forrás-Keynes és hozzá még az ortodox mennyiségi pénzel- ból – Heckscher és Mitchell nyomán – idézi, és nemmélet nagy amerikai újjáélesztôje, Irving Fisher, aki foglalkozik velük részletesen”,9 valószínûleg itt is G.szintén méltatta Gesell mûvét5… lássuk a medvét! D. H. Cole (szerk.) What Everybody Wants To Know Az elsô meglepetés: noha Keynes ítélete nem min- about Money címû, 1933-ban megjelent könyvét hasz-dig megbízható iránytû, Gesellt illetôen többé-kevés- nálta. Ebben a baloldali, fábiánus közgazdászok cik-bé igaza van. Az autodidakta közgazda könyvében vi- keibôl összeállt kötetben H. T. N. Gaitskell, a késôbbiszonylag kevés a prófétai lángolás és átkozódás, pedig pénzügyminiszter és munkáspárti vezér írt egy fejeze-a korabeli német hivatalos tudomány korifeusai is tet „négy monetáris eretnekrôl”, közöttük Douglashasználták a katedrát szenvedélytôl fûtött politikai ôrnagyról és Silvio Gesellrôl. Keynes bizonyíthatóanagitációra (mint például Adolph Wagner, a pénzügy- tudott errôl a kiadványról, mert egyik levelében azttan akkori elsôszámú tekintélye6). A kalandos életû tanácsolta Roy Harrodnak, hogy fogadja el Cole fel-német-argentin kereskedô, aki jól illenék a Jókai- kérését, és írjon az említett kötetbe.10hôsök galériájába (német feldolgozások Karl Mayt és Ezzel szemben Gesell követôi már 1923-ban úgyOld Shatterhandet szokták emlegetni vele kapcsolat- számoltak be Keynes, „az egyik legismertebb angolban),7 kereskedelmi alkalmazott volt Németország- közgazdász” egyik írásáról, hogy az a pénz reformját
  • 3. 154 BUKSZ 2005sürgeti, és közel áll a szabadpénz-mozgalom állás- talékok függvénye, ez a válasz egyáltalán nem meg-pontjához. 1924-ben pedig orgánumuk költeményt gyôzô (singularly unconvincing), és az eretnek blöff-jelentetett meg Keynes új könyve, A Tract on Mone- nek is tartja. A két oldalt összebékítendô, Keynes atary Reform tiszteletére.11 Keynes könyvtárában meg- Treatise alapegyenleteire hivatkozik, mondván, hogyvolt Gesell könyvének 1929-es, Németországban az egyensúlyt lehetôvé tevô hitelteremtés számos kö-megjelent angol nyelvû kiadása. (Elvben akár koráb- rülménytôl függô, bonyolult kérdés, de megválaszol-ban is kezébe kerülhetett volna a szabadpénz aposto- ható; ismérve pedig a kibocsátás árszínvonalának sta-lának valamelyik mûve, hiszen Gesell elsô angol for- bilitása vagy instabilitása. Mivel az eretnek reforme-dítása 1920-ban napvilágot látott a texasi San Anto- rek nem veszik figyelembe, hogy a pótlólagos beruhá-nióban, Keynes pedig azt írta az idézett fejezetben: zás többlet-vásárlóerôt hoz létre anélkül, hogy egy-„Tisztelôi a háborút követô években valósággal bom- idejûleg többletfogyasztási jószág is rendelkezésre áll-báztak engem könyvei példányaival […] a mozgalom na, „tévedésük abban áll, hogy nem engedik meg airodalmát a texasbeli San Antonióból küldik szét.” (I. profit-infláció lehetôségét”.m. 378. old.) Haber a pénzjobbítókat két csoportra osztja: az Keynes azonban nemcsak a hívektôl szerezhetett egyikbe tartoznak azok, akik – mint Fisher, Keynestudomást már az 1920-as években Gesell mûködé- stb. – a pénz vásárlóerejét akarják stabilizálni, és asérôl. Sajátos módon ebben az összefüggésben több- válságokat, konjunktúraingadozásokat kiküszöbölni;nyire elkerülte az irodalom figyelmét a Treatise on a másik pedig alapvetôen társadalmi célokat követ,Money 31. fejezete, amely szintén foglalkozik „az mint amilyen például „a társadalmi termék másfajtaeretnekek és holdkórosok12 seregével, akiknek száma elosztása, a teljes munkahozadékhoz való jog érvé-és lelkesedése egyaránt rendkívüli”.13 A pénzügyi re- nyesítése, a munka nélkül szerzett jövedelmek meg-formról szóló értekezése és az aranystandard vissza- szüntetése”. Haber (aki bár fenntartásokkal, az orto-állításának ellenzése nyomán az eretnekek Keynes- dox mennyiségi elmélet híve) kevesebb megértéstben „rokonszenvezô lélekre” véltek találni, s meg is mutat a reformerek iránt – tekintve, hogy azok a pénzindult hozzá a világ minden sarkából a könyvek, reformját csupán eszköznek tekintik a cél eléréséhez,pamfletek, cikkek és levelek áradata, amelyek lénye- ezért nem tanulmányozzák kellô elmélyedéssel a gaz-gében ugyanazt az érvelést fejtették ki. Keynes átte- dasági összefüggéseket, és „részben egészen egyszerûkintése nem említ neveket, csupán egyetlen forrásra logikai hibákból, részben viszont az összefüggésekhivatkozik: „A pénzzel foglalkozó kortárs német nyel- végtelenül összekuszált elképzelésébôl olyan követel-vû holdkóros szerzôk áttekintése megtalálható Ha-ber: Untersuchungen über Irrtümer moderner Geldver- 11 ■ Lásd: G. Fodor: From the Manchester Guardian Recon- struction Supplements to A Tract on Monetary Reform: the earlybesserer (1926)”14 címû munkájában (az én kiemelé- development of Keynes’s thought. Contributions to Politicalsem – M. A.). Haber az elsô helyen tárgyalta Gesell Economy (1990), 83–97. old.nézeteit, s bár Keynes saját bevallása szerint „néme- 12 ■ A crank Erdôs Péter fordításában: „ficamodott agyú em- ber” (378. old.).tül igazából csak azt értette meg, amit már tudott”,15 13 ■ John Maynard Keynes: A Treatise on Money. Macmillan,a két szöveg összevetése azt mutatja, hogy a Treatise London, 1930. II. köt. 216. old.szerzôje nemcsak idézte Haber disszertációját, ha- 14 ■ Uo. lábjegyzet. 15 ■ I. m. I. köt. 199. old.nem bele is nézett, Haber pedig figyelemmel kísérte 16 ■ Franz Haber: Geldreformer. Lásd L. Elster, A. Weber,Keynes írásait és a Handwörterbuch der Staatswissen- F. Wieser (Hrsg.): Handwörterbuch der Staatswissenschaften.schaften „Geldreformer” szócikkében, amely egy év- Fischer, Jena, 1927. IV. köt. 762–763. old. 17 ■ Adolph Löwe: Wie ist Konjunkturtheorie überhaupt mög-vel disszertációja után jelent meg, ismertette a Tract lich? Weltwirtschaftliches Archiv 24 (1926), 165–197. old.gondolatmenetét. Keynes szerint a monetáris eretnek 18 ■ Haber: i. m. 767. old.„becsületes gondolkodó, aki mer ragaszkodni követ- 19 ■ Franz Haber: Untersuchungen über Irrtümer moderner Geldverbesserer. Fischer. Jena, 1926, 56. old.keztetéseihez, akkor is, ha azok meglepôek, mindad- 20 ■ „A Buenos Aires tartomány által 1869-ben kiadott papír-dig, amíg a hozzá vezetô gondolatmenetet saját logi- pénz” volt Gesell tudomása szerint az elsô, amelynek felirata „akája nem cáfolja”. Szinte minden monetáris eretnek pénz-levelet önmagában (tehát a cetlit, a négyszögletes papír- darabkát) pénzzé nyilvánította, és amelyen a birtokosnak sem-azt kívánja elérni, hogy a hitelteremtés elegendô le- milyen beváltást nem ígértek”. Noha nem tudta kideríteni, hogygyen a mûködô tôke és a munka teljes foglalkoztatá- a bankjegy felirata „helyes felismerés következménye, vagy egy-sához, amit szerintük csak a bankárok akadályoznak szerûen zavarodottságból ered”, a továbbiakban nem foglalko- zott argentínai élményeivel.meg azért, hogy a hitelkínálat szûkítése révén profit- 21 ■ Lásd errôl: Michael Bordo, Bordo Eichengreen: Is Ourra tegyenek szert. A monetáris reform azt jelenti, Current Economic Environment Unusually Crisis Prone? Re-hogy a hitelteremtésnek a mûködô tôke valódi szük- serve Bank of Australia Annual Conference Volume 1999–03.; H. S. Ferns: The Baring Crisis Revisited. Journal of Latin Ame-ségleteihez kell alkalmazkodnia, s ha ezt teszi, nincs rican Studies 24 (1992), 2. szám, 241–273. old.; A. G. Ford: Ar-inflációs veszély, s az adminisztratív költségeken kívül gentina and the Baring Crisis of 1890. Oxford Economic Papersa hitelnek nem lesz költsége sem. „Nem múlik el hét, 8 (1956), 2. szám, 127–150. old.; Carlos Marichal: A Century of Debt Crises in Latin America: from Independence to the Greatde talán nap vagy óra sem anélkül, hogy az emberi- Depression. Princeton University Press, Princeton, 1989.ség valamelyik jóakarója ne látná meg a fényt – itt van 22 ■ W. H. Bishop: The Argentine Crisis. Economic Journal 1Utópia kulcsa.” Noha a bankárok hagyományos vála- (1891), 3. szám, 535. old.sza erre az, hogy a hitelteremtés mértéke a banki tar- 23 ■ Marichal: i. m. 140. old.
  • 4. MADARÁSZ – GESELL 155ményeket írnak elô a pénz átalakításához, amelyek be. Amikor ez megváltozott, az export egyedül nemönmagukban nézve egyáltalán nem értelmezhe- nyújtott fedezetet a szükséges importra és az adós-tôk”.16 Az árszínvonal stabilizálását illetôen viszont ságszolgálatra, amit csak súlyosbított részint az ar-azért szkeptikus – a korabeli német ciklusirodalom gentin export világpiaci áresése, részint az ingatlan-más képviselôihez, így Adolph Löwéhez hasonlato- buborék kipukkanása, a földárak 50 százalékos csök-san17 –, mert úgy véli, hogy „a konjunktúra nem a kenése. Ez pénzügyi krachot eredményezett, a Bancapénz, hanem a tôke jelensége […] szervesen követke- de la Nacion felfüggesztette az argentin államkötvé-zik a gazdaság folyamatából […] a cseregazdaság nyek törlesztését, a kormány megbukott. A portfólió-mozgatóerôinek tipikus tünete”. A kereslet és a kíná- jának háromnegyedét Argentínában és Uruguaybanlat alkalmazkodása a konjunktúra során az árak inga- befektetô patinás londoni Baring bankház a csôd szé-dozásán keresztül valósul meg, beleértve a termelési lére került, s csak a Bank of England és Lord Roth-eszközök és a fogyasztási cikkek közötti aránytalansá- schild által szervezett mentôakciónak köszönhetôengokat is. A konjunktúraingadozás mérséklését célul élte túl a válságot (még száz évig, mígnem egy hong-lehet tûzni, de a pénzpolitika eszközével megakadá- kongi brókernak, Nick Leesonnak sikerül végérvé-lyozni annyit jelentene, mint láncra verni a gazdaság nyesen csôdbe vinnie 1996-ban). Az argentin pesohajtóerôit. „A tôkés gazdaságban immanens dinami- értéke a font sterlinggel szemben két év alatt egyhar-kus erôk uralkodnak, és ezért nem stabil az árszínvo- madára esett, és a megnövekedett kölcsönkockázatnal.”18 Gesell pénzfelfogását Haber marxista érvekkel negatív hatásai még az ausztrál és az új-zélandi piac-is támadja: szerinte Gesell nézôpontja az egyéni ke- ra is „begyûrûztek”, mert a bankválságok az arany-reskedôé, aki a gazdasági körforgást az áruk kereske- standard rendszerben (is) gyorsan tovaterjedtek.21delmére egyszerûsíti le, s ezért a pénzt a piac uralko- 1880-ban argentin monetáris politikáról nehéz voltdójának tartja, holott az csupán egy mozgató esz- beszélni. Nem létezett egységes nemzeti valuta, a ko-köz.19 Ami pedig a pénz forgási sebességének növeke- rábban nemzeti és helyi bankok által kibocsátott ésdésétôl várt termelésnövekedést illeti, Haber szerint leértékelôdött különbözô bankjegyek együtt forogtakazért kétséges, mert ezt csupán a termelékenység nö- mindenféle külföldi érmével. A nemzeti vagy tarto-vekedése biztosíthatja, különben csak az árak nônek mányi kormányok felhatalmazása alapján egymást(vagyis a mennyiségi pénzelmélet alapegyenletének követôen kibocsátott papírpénzek és az arannyalmegfelelôen Haber is feltételezi az erôforrások teljes szembeni leértékelôdésük zûrzavara már akkor isfoglalkoztatását). hosszú múltra tekinthetett vissza. Ennek kívánt 1881-ben a kormány véget vetni, amikor új arany-,AZ ARGENTIN VÁLSÁG ezüst- és papírpénz kibocsátásra került sor, biztosítva a papírpénz névértékben aranyra válthatóságát, vagy-Bár Gesell korai írásait nem ismerem, a TGR pedig is bevezették az aranystandardot, ami 1883 végérecsak egyetlen helyen utal az argentin tapasztalatokra meg is valósult. A siker azonban rövid életûnek bizo-(159. old.),20 mégis hasznos néhány mondatban nyult, valódi központi bank nélkül a bankrendszer to-összefoglalni a „boldog békeidôk” elfelejtett válságai- vábbra is csökevényes maradt, az arany ázsiója emel-nak néhány jellemzôjét. Az 1890-es argentin pénz- kedni kezdett, és fel kellett függeszteni a peso névér-ügyi krach – Gesell elsô röpiratának kiindulópontja – téken történô beváltását. Az egykorú beszámoló aa feltörekvô piacok egyik elsô jellegzetes válságaként banktörvényt hibáztatta: „a legnagyobb monetárisszerepel a modern szakirodalomban. A XIX. századi zavar elôtt a szabad banki tevékenységrôl szóló tör-latin-amerikai krízisek harmadik hullámát az elsôsor- vény nyitotta meg az utat […], amely az 1886-ban 10ban brit kölcsöntôke masszív beáramlása elôzte meg, százalékos aranyázsiót 100 százalék fölé vitte.”22 Eamely Argentína és Uruguay belsô fejlôdését (vasút- hosszúra nyúlt gazdaságtörténeti áttekintést konklú-építés, városi ivóvízellátás és csatornázás, termôföl- zió helyett egy – a magyar olvasónak ismerôsen hang-dek feljavítása stb.) finanszírozta. 1885 és 1890 kö- zó – anekdotával zárom: egy korabeli beszámoló sze-zött a külföldi tôkeberuházás összege Argentínában rint Máximo Paz, aki 1886 és 1890 között volt Bue-150 millió fontról 400 millióra nôtt. A kölcsönök zö- nos Aires tartomány kormányzója, naponta magáhozmét a kormány és a vállalatok fix kamat mellett vet- kérette a tartományi bank igazgatóját, és átadta nekiték föl, gyakran biztosíték nélkül, és a törlesztés azon személyek listáját, akiket a következô naponaranyban történt, a mezôgazdaság jelzálogkölcsöneit pénzügyi szívességben kellett részesíteni.23viszont lehetett papírpesóban is törleszteni. Az ingat-lanárak az égbe szöktek, amikor a helyi és a tartomá- A PÉNZ MINT „A NÉPGAZDASÁGnyi bankok a törvény szabta határon túl is bocsátot- FUTBALL-LABDÁJA”tak ki bankjegyeket. A gyorsan növekvô kölcsönökadósságszolgálatának teljesítésével az argentin export Az argentin válságból Gesell már 1891-ben azt a ta-csak addig tarthatott lépést, amíg a tôkebeáramlás fo- nulságot vonta le, hogy „a pénz jelenlegi formájalyamatos volt, vagyis az új hitelekbôl fedezni lehetett mellett a legkisebb riadalom is elég, hogy a pénz ki-a régiek törlesztését, mivel a kormányzat bevételei vonuljon a forgalomból. Következésképp az áruk cse-természetesen nem aranyban vagy fontban folytak réje bármely pillanatban megakadhat; az állam által
  • 5. 156 BUKSZ 2005szervezett forgalom legfontosabb eszköze bármely szaporítja. Innen ered az uzsora görög neve is, amipillanatban megtagadhatja, hogy szolgálatban ma- azt jelenti hogy »magzat«, a megszületett kicsinyekradjon.” Ezért a pénzt államosítani kellene, és a vas- rendesen hasonlítanak az ôket létrehozó lényekhez,utak mintájára mûködtetni, vagyis a pénz tegye le- márpedig az uzsora mi egyéb, mint mikor a pénzhetôvé az áruk cseréjét, használói pedig fizessék meg megfiadzik. Valóban elmondhatjuk, hogy ez a gazdál-ezt a szolgáltatást.Technikailag ezt elôször a „rozsdá- kodási mód valamennyi közt a legtermészetel-sodó bankjegyek” segítségével kívánta elérni: a sza- lenesebb.” (362–369. old.)26 Nincs itt terünk akárbadpénz értéke ugyanúgy csökkenne az idô múltával, csak vázlatosan is bemutatni a kamatra vonatkozómint a közönséges áruké, azzal a különbséggel, hogy felfogások alakulását, csupán arra utalhatunk, hogya bankjegy értékcsökkenését a kibocsátáskor rányom- Gesell, bár autodidakta volt, ismerte történetüket, hi-tatott táblázat mutatná. A pénzforgás meggyorsítása szen a korabeli közgazdaságtan más fontos pénzel-azonban csak az elsô lépcsô a kamat megszüntetésé- méleti munkái között nemcsak hivatkozott az osztrákhez, ami maga is csak eszköz a szabad társadalom Böhm-Bawerk elôször 1884-ben megjelent Geschich-megteremtéséhez. te und Kritik der Kapitalzins-theorien címû „kitûnô Gesell az argentínai tapasztalatok nyomán szocia- mûvére”, hanem ennek nyomán foglalta is össze a ka-lista, de a marxista változattól jócskán eltérô követ- matelméleteket. A kapcsolat kétirányú, ám aszim-keztetésekre jutott: az emberi munka kizsákmányolá- metrikus volt: Böhm-Bawerk könyve 1914-es kiadá-sát nem a termelôeszközök magántulajdonára vezet- sában csupán egyetlen, bár majdnem féloldalas kör-te vissza, hanem a pénzrendszer szerkezetében rejlô mondattal söpörte le a szabadpénz szószólóját, leszö-hibákra. Szerinte Marx, aki „a tôkét – jó paraszt gezve, hogy nem hajlandó részletesebben foglalkoznimódjára – dologi jószágnak tekinti” tévúton járt, „ama naiv kizsákmányolási elmélettel, […] amelyProudhon ellenben piaci viszonynak fogta fel, s így már Hume óta egyszer s mindenkorra jogosan hitelétfelfedezte „a tôke valódi természetét”, továbbá azt is, vesztette”.27 Ez azonban Gesellt nyilvánvalóan nemhogy a pénz „olyan ôrszem, aki a piac bejáratánál áll zavarta abban, hogy a proletariátus létrejöttét és a ki-azzal a paranccsal, hogy senkit se engedjen keresz- zsákmányolást „a hagyományos pénz törvényszerûentül”. A „cserebank”, Proudhon megoldása az áruk és létrejövô kísérôjelenségeként” vezesse le. Nem úgy,a pénz egyenjogúsítására azonban kudarcot vallott. mint a munka, a javak és szolgáltatások esetében, aGesell szerint azért, mert „figyelmen kívül hagyta, hagyományos pénzt birtokosa visszatarthatja a piacihogy a pénz nemcsak csereeszköz, hanem a megtaka- körforgástól anélkül, hogy emiatt kárt szenvedne. Sôtrítás eszköze is”, és a takarékoskodók soha, semmi- a pénz birtokosa nemcsak megszakíthatja kereslet éslyen körülmények között nem fogják a fogyasztási ja- kínálat, megtakarítás és befektetés körforgását, ha-vakat a pénzzel azonos értékûnek tekinteni. Gesell ja- nem kamat formájában jutalmat tud kikényszerítenivaslata ellentétes logikát követett: a pénzt kell lefo- magának, ha visszajuttatja a pénzt a reálgazdaságkozni, hogy „az árukhoz hasonlóan rozsdásodjék, ro- körforgásába, vagyis engedi, hogy arra használják,moljon, rothadjon, rágják szét, betegedjen meg, szök- amire való. A pénznek perpetuum mobileként kell mû-jön el, és ha elpusztult, akkor tulajdonosa fizesse meg ködnie az igazságos és gyarapodó gazdaságban, smég a sintér bérét is”. „Akárcsak az antik filozófus, anyaga, aranyfedezete ebbôl a szempontból éppolyArisztotelész, Gesell is felismerte a pénz ellentmon- közömbös, mint ahogy a futballistákat sem érdekli adásos kettôs szerepét, hiszen mint csereeszköz egy- labdához felhasznált bôr. „Ha a labda megfogható ésrészt a piacot szolgálja, egyidejûleg azonban uralko- 24 ■ Werner Onken: The Political Economy of Silvio Gesell.dik is felette mint a hatalom eszköze” – írja tanulmá- American Journal of Economics and Sociology 59 (1998), 4.nyában Werner Onken, Gesell 18 kötetbe gyûjtött szám, 610–611. old.mûveinek kiadója.24 Valóban, Gesell lényegesen 25 ■ Proudhon és Gesell kapcsolatáról lásd G. G. Preparata, J.messzebbre ment, mint a „monetáris eretnekség” E. Elliot: Free Economics. International Journal of Social Econo- mics 31 (2004), 10. szám, 923–954. old.többi egykorú képviselôje: nem elégedett meg azzal, 26 ■ Arisztotelész: Politika. Ford. Szabó Miklós. Gondolat, Bp.,hogy a válságok miatt kétségbe vonja a pénzrendszer 1969. 1258b, 100. old.automatikus alkalmazkodását biztosító mechanizmus 27 ■ Eugen von Böhm-Bawerk: Geschichte und Kritik der Kapitalzins-theorien. Gustav Fischer, Jena, 19213. 463. old.mûködését vagy létezését, hanem meg is akarta fosz- 28 ■ Ludwig von Mises: The Theory of Money and Credit. Yaletani a pénzt különleges és természetellenes hatalmá- University Press, New Haven, 1953. 61. old. Lásd még H-J.tól. Noha csak Proudhonra hivatkozott,25 kiinduló- Stadermann: Die Geldtheorie an der Schwelle zum 20. Jahr- hundert, aki szerint Németországban a XIX. század végén a sta-pontja vélhetôleg a boldog békeidôk mûveltségében tikus és a dinamikus pénzelmélet formájában visszatért azmég mozgósítható hagyomány: az Arisztotelésztôl Arisztotelésztôl kiinduló két pénzelméleti hagyomány: a nemes-származó megkülönböztetés a természetes vagyon- fém nélkülözhetetlenségét valló metallista, és a pénz törvény ál- tal biztosított képviseleti értékét hirdetô nominalista álláspont.szerzés körébe sorolt csere és a természetellenes Lásd: J. Bachhaus, N. J. Stadermann (hg.): Georg Simmelspénzkeresés között. Az egyik a természettôl van, a Philosophie des Geldes. Metropolis, Marburg, 2000.másik nem, mivel a pénz megszerzése határtalan va- 29 ■ Onken: uo. 30 ■ Keynes Általános elméletének magyar fordításában a 382.gyongyûjtés céljából „a pénzt nem arra használja, oldalon „havi egy ezrelékrôl és évi 5,4%-os inflációról” lehet ol-amire az eredetileg rendeltetett. Az a cserekereskedés vasni, ami nyilvánvaló képtelenség. Az angol eredetiben heti egycéljaira keletkezett, s lám, az uzsora mégis ôt magát ezrelék és évi 5,2% szerepel.
  • 6. MADARÁSZ – GESELL 157látható, kezdôdhet a mérkôzés. És többrôl a pénz mint likvid jószág birtoklásának elônyéért fizetett pré-esetében sincs szó. Van pénzünk vagy nincs; az állan- miumból. Az elsô kettônek Gesell szerint semmi közedó, szüntelen harc a megszerzéséért folyik […], aki a kamathoz, csupán a harmadiknak: ez az „ôskamat”,szereti a rövid fogalmi meghatározásokat, talán örö- amely nem áru és pénz cseréjébôl vagy kölcsönügy-mét leli abban, ha azt mondom: A pénz a népgazda- letbôl származik, hanem a pénz már ismert hatalmá-ság futball-labdája.” (161. old.) Gesell érvelésének ból, abból, hogy birtoklása nem jár költséggel, és bár-egyik meghatározó vonulata mai olvasatban redun- mit meg tud szerezni. „A legrövidebb út […] a ter-dánsnak tûnhet; de a XIX. század végén még egyál- melô és a fogyasztó között s ezért a legtakarékosabbtalán nem elcsépelt igazságot bizonygatott, aki azt ál- is, a pénz. […] De ezt a legolcsóbb és legrövidebb utatlította, hogy a csereeszköz-funkció nem áll semmifé- a pénztulajdonos elzárhatja, és csak akkor szabadítjale vonatkozásban a pénz anyagi mibenlétével. Mises föl, ha megfizetik azt az elônyt, amelyet a készpénz1912-ben jelen idôben beszélt az érték ama naiv és mint egyenes út a görbe utakkal szemben nyújt […]zavaros elképzelésérôl, amely a nemesfémekben vala- Az ôskamat tehát levonás […] [vele] nem fizetünkmi „belsôleg” értékest lát, a papír anyagú hitelpénz- meg semmi egyebet, mint a tôkések tevékenységét,ben viszont szükségképpen visszásságot.28 ami abból áll, hogy a kereskedelem útjába köveket Már a körforgás megszakításának a lehetôsége is gördítenek.” (336–337. old.)elég ahhoz, hogy a társadalmi szervezet gazdasági Mi az útja a pénz hatalomfosztásának? A kamatlábanyagcseréje csak akkor mûködjék, ha a pénzt elôször csökkentése vagy az uzsora középkori tilalmánakis kamattal csalogatják elô. A tôke hozadéka fonto- felelevenítése nem ígér megoldást, hiszen attól a pénzsabb az átfogóbb gazdasági szempontoknál, a terme- hatalma nem szûnik meg, csupán a kincsképzés for-lést nem az emberek valódi szükségletei, hanem a mái változnak. A kívánt célt, a társadalom átalakítá-pénz kamatozása szabja meg. A pozitív kamatláb sát a pénz „amortizációjának” bevezetésével lehetmegzavarja nyereségnek és veszteségnek a piacok de- csak elérni, s ez magával hozza a kamat megszûnését,centralizált önszabályozása szempontjából alapvetô a gazdasági válságok és a munkanélküliség felszámo-fontosságú egyensúlyát. Gesell szerint ez betegséget lását, az általános áringadozások eltûnését, a tôzsdevált ki a társadalom szervezetében: a nem semleges, és a spekuláció kikapcsolását, a háborúk gazdaságikamatozó pénz a jövedelmeket igazságtalanul, a ter- okainak megszûntét, miközben a szabad verseny ésmelékenységi különbségektôl függetlenül osztja el, az önérdek továbbra is meghatározó mozgatója a gaz-ami a pénz és a javak koncentrációjába és így a mo- daságnak. S természetesen ezzel beköszönt a bôségnopolista struktúrák uralmába torkollik. Mivel birto- kora: „A szabadpénz legszebb, felforgató tevékenysé-kosai dönthetik el, hogy a pénz mozogjon-e vagy áll- ge azonban az lesz, hogy a munkanélküliség felszá-jon, ezért az nem tud csak úgy „magától” áramlani a molása révén, a tárgyi vagyonnak (a reáltôkének) atársadalom szervezetében, mint a vér az emberi test- kamathozamtól függetlenné vált elôállítása révén aben. A társadalom ezért képtelen ellenôrizni a pénz kamat hamarosan belefullad a tôke bôségébe. Ezáltalkörforgását és kínálatának helyes adagolását; elkerül- a fejedelmek, járadékosok és nincstelenek jelenlegihetetlenné válik az árszint deflációs és inflációs inga- méltatlan népkeveréke a földbe lesz döngölve, és he-dozása. A konjunktúra hullámzása során gazdasági lyet csinál a szabad és önálló polgárok büszke nemé-stagnálás és munkanélküliség lép fel, ha – a csökkenô nek…” (263. old.) A dolog mûködését Robinson pél-kamatláb miatt – a majdani kifizetôdôbb befektetések dája szemlélteti, aki felhalmozott készleteit kamatreményében jelentôsebb pénzösszegeket vonnak ki a nélküli kölcsönként bocsátja a szigetére vetôdött újpiacról.29 hajótörött rendelkezésére, aki ezeket a javakat, me- lyek máskülönben a tárolás során értéküket veszte-ROBINSON ÉS AZ ÔSKAMAT nék, az általa létrehozott új termékek formájában fi- zeti vissza, s így mindketten jól járnak. A modernGesell pénzelmélete meg kívánja szabadítani a pénzt pénzgazdaságban ez úgy fog történni, hogy létrehoz-a kamattól, hogy biztosíthassa fogyasztás, termelés és nak egy Birodalmi Pénzhivatalt, amely szabályozza ahitel dinamikáját, a forgalom felgyorsítását. A pénzel- pénzmennyiséget, és – ameddig a rendszer nem válikmélet kemény magja a kamat magyarázata, ami pénz- világszerte elfogadottá – választ, hogy a belföldi ár-kamat és reálkamat megkülönböztetésén nyugszik. Ez színvonalat vagy az átváltási árfolyamot tartsa-e sta-a gondolat az iskolázott olvasót Knut Wicksellre, a bilan. A kibocsátott szabadpénz minden címlete he-mennyiségi pénzelmélet aranykorának (1871–1920) tenként elveszti értékének egy ezrelékét, tulajdonosá-legkiemelkedôbb teoretikusára emlékeztetheti. Ami nak költségére, aki vagy rendszeresen kiegészíti vásár-talán nem véletlen, hisz Gesell idézi a svéd közgazdász lóerejét a szükséges felülbélyegzés megvásárlásával,két legfontosabb könyvét, még ha annak okfejtésével vagy – ami sokkal valószínûbb – igyekszik minél ha-szemben az ô elméletében a szabadpénz megalapozá- marabb megszabadulni az évente 5,2 százalékkal inf-sában a pénzkamat a meghatározó is, a reálkamat lálódó bankjegytôl.30 A meghirdetett és állandó mo-ettôl függ. A pénzkamat három részbôl tevôdik össze: netáris feltételrendszer viszonyai között a tranzakcióka kölcsön kockázati prémiumából, a várt inflációhoz felgyorsulnak, „mindenki azonnal készpénzzel fizet,kapcsolódó prémiumból és mindenekfölött a pénz törleszti adósságát, és az esetleg még megmaradó
  • 7. 158 BUKSZ 2005pénztöbbletet ugyanazzal a sietséggel takarékpénz- gaság felszámolása, szociáldarwinizmus és fajnemesí-tárba viszi”. Mivel a takarékpénztárak az eredeti be- tés, a nô mint anya… folytassuk? Nos, ez a kérdés matét összegével tartoznak a betéteseknek, maguk is ab- is vitákat kelt, de mielôtt ezeket ismertetnénk, rövi-ban érdekeltek, hogy kihelyezéseikre minél gyorsab- den áttekintjük a Gesell eszméi köré szervezôdôban vevôt találjanak, „ha szükséges, akár a kamatláb mozgalmak pályafutását.leszállításával” (252. old.). A levonás nélküli munka-hozadék Gesell várakozása szerint a lakosság széles SIKER VAGY MÍTOSZ: SZABADPÉNZrétegei számára tenné lehetôvé, hogy feladja alkalma- A GYAKORLATBANzotti viszonyát, és magán- vagy szövetkezeti vállalko-zási formában önállósuljon. Gesell elsô munkatársa és követôje, Georg Blumen- thal a pénz és a föld reformját összekapcsolta a „ter-A FÖLD ÉS A NÔK FELSZABADÍTÁSA mészetes rend” fiziokrata koncepciójával, amit az 1909-ben megalapított egyesület névválasztásával isA szabadgazdaság rendszerét Gesell több pillérre kí- kifejezésre juttatott (Physiokratische Vereinigung).vánta alapozni. A pénz reformja mellett a földreform- Amikor az egyesület lapja (Der Physiokrat) az elsô vi-ra, amellyel kapcsolatos elgondolását Henry George lágháború alatt áldozatul esett a német cenzúrának,és németországi követôi (Michael Flürscheim, Adolf Gesell visszaköltözött Svájcba, ahol az ottani földre-Damaschke) elképzeléseire támaszkodva fejtette ki. formerek, reformpedagógusok és életreformerek kö-Damaschkéval ellentétben, aki a földmagántulajdont rében talált újabb támogatókra, s velük alapítottamegtartva csupán annak értéknövekedését akarta meg a Svájci Szabadföld-Szabadpénz Szövetségetmegadóztatni, Gesell inkább Flürscheimmel értett (Schweizer Freiland-Freigeld-Bund). A müncheni ta-egyet, aki a földet kártérítés ellenében államosítani kí- nácsköztársasági epizód után Gesellt a svájci hatósá-vánta, hogy aztán szabad árverésen a legtöbbet kíná- gok nemkívánatos személynek tekintették, ezért is-lónak adja haszonbérbe. Amíg a föld magántulajdon- mét Németországban telepedett le, Berlin környékénban lévô kereskedelmi áru, és spekuláció tárgya, addig egy vegetáriánus szövetkezeti közösségben élt 1930-nem alakulhat ki harmonikus viszony az emberek és a ban bekövetkezett haláláig.Föld között. A Föld az egész emberiségé, a szabadföldminden ember egyenlô jogát jelenti, ezért az államok 31 ■ A Der Aufstieg des Abendlandes (A Nyugat felemelkedé- se) címû elôadásában Gesell reményét fejezte ki, hogy a kapita-nem támaszthatnak igényt egyetlen földdarabra sem, lizmustól testileg, lelkileg és szellemileg megbetegített emberi-a határok csupán közigazgatási értelemben maradnak ség egy kiváltságoktól és monopóliumoktól mentes, természe-fenn, minden vámhatár eltûnik, a világkereskedelem tes piaci rendszerben fokozatosan visszanyeri egészségét, és a kultúra új virágkorába lép.és a költözés szabadsága teljessé válik. Noha a földre- 32 ■ A kísérlet korabeli leírását lásd Alex von Muralt: Der Wörg-form ezért nélkülözhetetlen elôfeltétele a békének – ler Versuch mit Schwundgeld. Eredetileg a Ständisches Lebenhangoztatta Gesell az elsô világháború idején tartott c. folyóirat 1933-as évfolyamában jelent meg, újra kiadva: Klaus Schmitt: Silvio Gesell – „Marx” der Anarchisten? Karin Kramerelôadásában –, a szociális kérdés megoldására egyma- Verlag, Berlin, 1989. 275–288. old. Muralt végkövetkeztetése: agában nem elegendô, a pénzreformot nem helyettesít- kísérlet bizonyította, hogy „az ilyesfajta pénzteremtés egy kis körheti. A bérleti díjat Gesell eleinte Henry George fizi- számára rendkívüli körülmények között említésre méltó elônyök- kel jár” (288. old.). Ezzel szemben Bierl azt hangsúlyozza, hogyokrata ihletésû javaslatát követve az egyetlen adó for- a helyhatóság többletbevétele részben a fedezetként szolgálórásaként kezelte, késôbb azonban a „nôkérdés” meg- pénz 6 százalékos kamatából adódott, a munkajegyet terhelôoldását várta tôle, egyfajta anyasági díjként kívánta al- átváltási költség és értékcsökkenés pedig álcázott egységes jö- vedelemadó. Peter Bierl: Schwundgeld, Menschenzucht undkalmazni. Egyfelôl a földjáradék szétosztásával, más- Antisemitismus. 8–9. old. (http://www.rote-ruhr-uni-com/tex-felôl a tôkekamattól való megszabadulással „minden te/bierl_tauschringe.pdf). Fenntartásai vannak a természetesasszony abba a helyzetbe kerülne, hogy vidéken nevel- gazdasági rend mozgalmai történetét feldolgozó Günter Bartschnak is, aki szerint a szabadpénz-kísérletbôl származóje fel gyermekeit anélkül, hogy föltétlenül rá lenne községi bevétel kétezer schilling volt, miközben Wörgl ugyanab-utalva a férj pénzbeli hozzájárulására. Gazdasági ban az évben rendkívüli hitelként és munkanélküli támogatás-megfontolások többé nem tennék tönkre az asszonyo- ként 12 ezer schillinget kapott a tiroli tartományi kormányzattól. „A betiltás alapvetôen hozzájárult ahhoz, hogy a csupán félig si-kat. Minden nemi kérdésben hajlamaik, kívánságaik került kísérlet mítosszá váljon.” G. Bartsch: Die NWO-Bewe-és ösztöneik szerint dönthetnének. A párválasztásnál gung Silvio Gesells. Gauke, Lütjenburg, 1994. 87. old.a szellemi, a testi, az örökletes adottságokat részesít- 33 ■ Keynes: i. m. 382. old. 34 ■ Jérome Blanc: Free Money for Social Progress. American ˆhetnék elônyben a pénzeszsák helyett. Így jutnának az Journal of Economics and Sociology 57 (1998), 4. szám,asszonyok ismét választási joghoz, mégpedig nem a 469–483. old.jellegtelen politikai választási joghoz, hanem a nagy 35 ■ Keynes: „Ha tehát a bankjegyeket a bélyegek rendszeré- vel megfosztanánk a likviditás-prémiumuktól, a helyettesítôkfajtanemesítési választójoghoz.” (114. old.)31 A befe- egész sora lépne a helyükre: bankpénz, látra szóló tartozások,jezô mondat szókincse gyanúsan ismerôs, s ha innen külföldi valuta, ékszer, illetve általában a nemesfémek és így to-fejtjük vissza a diskurzust, egyre kétesebb megvilágí- vább.” I. m., uo. 36 ■ Bierl: i. m.tásba kerülhet Silvio Gesell: nem a náci ideológia 37 ■ Elmar Altvater: Eine andere Welt mit welchem Geld? In:egyik elôfutárával van-e dolgunk? Hiszen mirôl is Wissenschaftlicher Beirat von ATTAC-Deutschland (hg.):szólt ez az egész: termelô és pénztôke szembeállítása Globalisierungskritik und Antisemitismus. Frankfurt, 2004. 24–34. old.(vö. raffendes és schaffendes Kapital), a kamatrabszol-
  • 8. MADARÁSZ – GESELL 159Németországban a világháborús vereséget követô mét, akik részben emlékként gyûjtötték a munkaje-monetáris összeomlás, az addig példa nélküli hi- gyet, vagyis eredeti céljával ellentétben, kivonták aperinflációs robbanás természetszerûleg megnövelte forgalomból. Számos más település is érdeklôdniaz érdeklôdést a „pénzjobbítók” iránt. Gesell ekkor kezdett a wörgli példa iránt, de az osztrák jegybankemelkedett ki közülük, ekkor vált „egy világszerte sok hamarosan beavatkozott, és megtiltotta a helyi pénzezer tanítványt számláló kultusz prófétájává” kibocsátását.32 Noha a szabadpénz bevezetésének si-(Keynes). Egyes források szerint a húszas évek köze- kertörténeteit cum grano salis kell olvasni – a leírásokpén már 15 ezer követôje volt. A heterodox vagy ki- többnyire Gesell híveitôl származnak –, érthetôbbéfejezetten utópikus monetáris elméletek és receptek teszik Keynes óvatosan optimista értékelését: „A ja-vonzerejét csak fokozta, hogy a monetáris viszonyok vaslat mögött rejlô gondolat egészséges. Valószínûlegsehogy sem jutottak nyugvópontra, a vesztes orszá- lehetne módot találni szerény méretû gyakorlati meg-gok inflációs összeomlásait az aranystandardhoz való valósítására.”33 Irving Fisher, akinek egy munkatársavisszatérés súlyos nehézségei követték a gyôztes or- a helyszínre is ellátogatott, meg akarta nyerni a gon-szágok némelyikében is, majd a New York-i tôzsde- dolatnak az 1932-es amerikai választás demokrata el-krach 1929 októberében s a kapitalizmus mûködôké- nökjelöltjét, Franklin D. Rooseveltet, de nem aratottpességét sokak szemében megkérdôjelezô 1929–33- sikert. A kongresszusban is benyújtottak egy javasla-as nagy válság betetôzte a hagyományos pénzrend- tot, amely meghatározott idôre felhatalmazta volna aszer haláltáncát. Gesell számos írásában javasolt a kormányt felbélyegzett pénz kibocsátására, de a ja-weimari köztársaság egymást gyors ütemben váltó vaslat is elbukott. Ennek ellenére az Egyesült Álla-kormányainak alternatív megoldásokat a márka sta- mok több városában és másutt (így például a francia-bilizálására, a jóvátételi terhek alatt megroppanó né- országi Nizzában vagy a kanadai Albertában) is pró-met gazdaság konszolidálására. 1929-ben egyik ba- bálkoztak hasonlókkal, ezek azonban nem éltek né-rátja és követôje megalapította a Wära (a Ware = áru hány hónapnál tovább, nem lépték túl a helyi kerete-és a Währung = valuta szavakból) cseretársaságot, ket, nem váltak a geselli természetes gazdasági rendamely saját lebélyegzett pénzt bocsátott ki és fogadott kiindulópontjává.34 A rendszer mûködôképességénekel (wära) a birodalmi márka helyettesítôjeként. A bizonyításához egyikük sem volt elegendô, hisz ehhezpénz kezdetben sikeresnek bizonyult, 1931-ben már a közönségnek az újfajta pénzbe vetett bizalmán túltöbb mint ezer bolt csatlakozott a társasághoz, és hir- az is kellett volna, hogy ne legyen módja az értékétdette kirakatában, hogy elfogadja a wärát, 1930 vesztô pénzt más fizetôeszközzel helyettesíteni, amelyôszén pedig egy bajorországi faluban (Schwanenkir- nemcsak kincsképzôként, de fizetési eszközként is achen) wära-hitel segítségével megnyitottak egy ko- szabadpénz helyére lép – amint erre már Keynes isrábban bezárt bányát. A birodalmi kormány hiába rámutatott.35próbálta bírósági úton betiltatni, ezért végül 1931-ben a Brüning-kormány rendkívüli felhatalmazásával „KAMATRABSZOLGASÁG” ÉS „STRUKTURÁLISélve a pénzügyminiszter tiltotta meg a birodalmi ANTISZEMITIZMUS”jegybank kiváltságát sértô tevékenységet. A leghíresebb kísérletre egy tiroli kisvárosban, Hitler hatalomra kerülése után a különbözô szabad-Wörglben került sor. 1932-ben a város pénzügyi gazdasági mozgalmakat és csoportokat is betiltották,helyzete tragikus volt, nem tudta törleszteni adóssá- az egyéni utak pedig szerteágaztak a náci rezsimmelgainak kamatát, a helyi üzemek bezártak, a vasút le- való együttmûködéstôl (erre alakult meg a Roland-épített, a város és környéke 4000 lakójának nagy szövetség) az alkalmazkodáson át a passzív reziszten-többsége nem talált munkát. Ebben a helyzetben ha- ciáig vagy az emigrációig. Ez is szerepet játszott ab-tározta el a szociáldemokrata polgármester, Michael ban, hogy amikor a kilencvenes években Gesell kö-Unterguggenberger a lebélyegzett pénz bevezetését vetôi, a „cseretársaságok” létrehozói és a globalizá-1932 júliusában. A városháza „munkajegyeket” bo- cióellenes mozgalmak, mindenekelôtt az ATTACcsátott ki 12 ezer schilling értékben (fedezetül a tar- egymásra találtak, hamarosan elhangzott a marxistatományi kormány rendkívüli kölcsöne szolgált), ame- vád: Gesell eredendô manchesterizmusa, vagyis alyek havonta névértékük egy százalékát vesztették el szabad verseny iránti elkötelezettsége és szociáldar-(vagyis az éves infláció 12 százalékos volt), a közal- winista meggyôzôdése olyan „abszurd gazdasági el-kalmazottak bérének egy részét ilyen munkajegyek- méletet jelent, amely strukturálisan antiszemita, ésben fizették, de az adókat is be lehetett velük fizetni. amelynek célja egyfajta fajhigiéné és embertenyész-A munkajegy a helyi takarékpénztárban (Raiffeisen- tés”.36 Hasonló következtetésre jut Elmar Altvater is:kasse) 1 : 1 arányban volt átváltható közönséges „Csupán kis lépés választja el a »pénz hatalmának«schillingre, 2 százalékos kezelési költség mellett. A kí- konstatálásától a »nemzetközi bankárok zsidó klikkjé-sérlet sikeresnek bizonyult, a pénzforgás felgyorsult, a nek« azonosítását és megrágalmazását. Gesell követôiberuházásokkal (csatornázás, síugrósánc építése stb.) általában óvakodtak megtenni ezt a lépést, de sok fa-a munkaalkalmak száma is növekedésnek indult, és a siszta, aki Gesell követôivel azonos elméleti alaponvároska felkeltette az újfajta pénzt látni akaró turisták állt, nagyon szívesen megtette […] ezért nem vélet-(közülük a leghíresebb Edouard Daladier volt) figyel- len, s nem néhány ember sajnálatos félrelépése volt,
  • 9. 160 BUKSZ 2005hogy a szabadgazdaság tanának képviselôi 1933 után Megmerítkezvén a XX. század valódi történelmimegpróbáltak közös alapot találni a nácikkal.”37 Vé- poklában, térjünk vissza a jelenbe. Miért lehet ezekgül is Gesell koncepciója a versenyt és a természetes után ma aktualitás a természetes gazdasági rend esz-kiválasztást természettörvényként kezelte, a földkér- méje? Azért – mondja Gesell és az ATTAC egyik hí-dés ábrázolásában benne volt a vér-és-föld típusú in- ve –, mert alternatívát kínál, mert szemben áll a szû-terpretációk lehetôsége, a kamat ördögi jellege mint a kösség és a piacgazdaság egyedül üdvözítôként hirde-„karvalytôke” következménye, az egyén túlértékelése, tett vallásával, mert a kamat, a likviditási prémium el-a nôi lét anyaszerepre redukálása stb. pedig további tûnésével láthatóvá válhat a rendelkezésre álló tôkekapcsolódási pontokat kínált. De a radikális baloldali tényleges bôsége, s elindulhatunk a profitelvû gon-kritika szerint az sem véletlen, hogy több Gesell-kö- dolkodás megszüntetése felé. A pénz likviditási terhé-vetô, aki a náci idôkben Hitlert tekintette a szabad- nek bevezetése legyôzheti a pozitív kamat számos maigazdaság vezérének, a háború után a szociális piacgaz- negatív következményét: „a jólét teljesítménytôl füg-daság és a monopóliumellenes neoliberalizmus hívéül getlen újraelosztását, a növekvô eladósodást, a pénz-szegôdött. Az elméletnek ahelyett, hogy a pénzt és a rendszer instabilitását, és a szükséges környezeti ésnemzetközi pénzpiacokat önálló alakzatokként jelení- oktatási beruházások megakadályozását”. A kamattené meg, arccal ruházná fel, amit azután az antisze- megszûnése a likviditási teher bevezetése révén elen-mitizmus gond nélkül használhat ellenségkép gya- gedhetetlen alkotórésze bármely belátható idôn belülnánt, e jelenségeket „mindig társadalmi viszonyként realisztikus alternatív világgazdasági rendnek.41kell elemezni a politikai gazdaságtan kritikájának ke-retében”. Amikor Gesell felrótta, hogy Marx pénzel- 38 ■ Idézi Gottfried Feder: Das Programm der NSDAP und sei-mélete a pénzt és az árut egyenlônek kezelve „a pro- ne weltanschaulichen Grundgedanken. Elôszó. 39 ■ Uo. Ian Kershaw és Ernst Nolte egyaránt fôszereplônekletariátus figyelmét teljesen elterelte a pénzrôl, és a tekinti Federt Hitler politikai pályájának indulásában. „Az a tény,tôzsdei rablókat, spekulánsokat és gazembereket köz- hogy […] Hitler Feder érveit használja, majd a Mein Kamfpbanvetlenül a tulajdonnélküli osztály, a proletariátus vé- sem fukarkodik a dicsérettel, azt bizonyítja, hogy Feder »kamat- rabszolgasággal« és kapitalizmussal kapcsolatos elméletedelme alá helyezte” (329. old.), akkor megszemélyesí- kulcsfontosságú ideológiai felfedezést jelentett Hitler számára,tette a pénz hatalmát, és ez a nyelv régóta a nyílt, ma- amely lehetôvé tette, hogy »tudományos« érvekkel is megerôsít-napság pedig a kódolt antiszemitizmus nyelve. se és alátámassza a régóta benne élô elôítéleteket.” I. Kershaw: Gottfried Feder, akivel Gesell 1919-ben Mün- Hitler: 1936–1945: nemezis. Szukits, Szeged, 2004. 137. old. 40 ■ Werner Onken: Für eine andere Welt mit anderem Geld?chenben találkozott, s aki a náci mozgalom korai sza- Elôadás az ATTAC nyári akadémiáján Drezdában 2004. augusz-kaszának meghatározó gazdasági teoretikusa volt, így tus 1-jén. www.geldreform.defogalmazta meg az NSDAP 1920-as programjának 41 ■ Ralf Becker válasza Altvaternek: Von einer Ideologie der Knappheit zu einer Realität des Genug für Alle. 2004.11. pontjában a „kamatrabszolgaság” felszámolásá- www.geldreform.denak követelését: „Követeljük a munka és fáradság 42 ■ John Maynard Keynes: Economic Possibilities for Ournélküli jövedelmek felszámolását, a kamatrabszolga- Grandchildren. In: The Collected Writings of J. M. Keynes, ed. by Donald Moggridge. Royal Economic Society, IX. köt. (Essaysság szétzúzását.” Hitler így írt a Mein Kampfban ar- in Persuasion) Macmillan, London, 1972. 330–331. old.ról, hogyan hatott rá 1919 júniusában Münchenben 43 ■ Uo.Feder elôadása a kamatrabszolgaság szétzúzásáról: 44 ■ Lásd ehhez: Melvin Reder: The Anti-Semitism of Some Eminent Economists. History of Political Economy 33 (2000), 2.„azonnal megértettem, hogy itt olyan elméleti igaz- szám, 833–856. old.; továbbá a cikk körül kialakult vitát: Ronaldságról van szó, amelynek hatalmas jelentôsége lesz a Hamowy: A Note on Hayek and Anti-Semitism. History of Poli-német nép jövôje szempontjából.”38 Feder a náci tical Economy 34 (2002), 1. szám, 255–260. old.; Reder: A Reply to Hamowy’s Note on Hayek and Anti-Semitism. I. m.program hivatalos magyarázatában nem hagyott két- 261–272. old.; E. Roy Weintraub: Prejudice and the History ofséget antiszemitizmus és kamatellenesség lényegi Economics, valamint William Coleman: Anti-Semitism and Anti-összefüggése felôl: „Mit értünk kamatrabszolgasá- Economics. History of Political Economy 35 (2003), 4. szám, 685–686. old. és 759–777. old. Robert Skidelsky nagy Keynes-gon? A népek helyzetét az összzsidó pénzarisztokrá- életrajzában említi, hogy Max Radin, az Unversity of Californiacia pénz- vagy kamaturalma alatt […] E kérdés meg- professzora levélben cáfolta Keynes állításait: a zsidó teológiá-oldása alapjában a zsidókérdés megoldását jelenti.”39 ban a halhatatlanság eszméje nem játszik fontos szerepet, a zsidókat jogi helyzetük évszázados bizonytalansága sokkal in-Gesell mai hívei visszautasítják az antiszemitizmus kább az extravaganciára és a felelôtlen kockázatra ösztönözte.vádját, elismerve, „hogy a pénz és a kamat strukturá- Keynes válaszában elnézést kért, de fenntartotta azt a vélemé-lis hatalmának elégtelen megértése mindig újra ah- nyét, hogy a zsidók „nem csupán véletlenszerû okokból az át- lagosnál érdekeltebbnek mutatkoztak az uzsora felhalmozásá-hoz a hibához vezet, hogy a pénzrendszer kérdését ban”. A levélváltás ideje 1933 ôsze. Mindez azonban nem befo-megszemélyesítik, és a zsidókat bûnbakká teszik”.40 lyásolta viselkedését zsidó barátaival és tanítványaival szemben,Mesterükkel kapcsolatban azonban semmiféle alapja a második világháború kitörése idején pedig fontos szerepe volt az ellenséges idegenként internált német és olasz közgaz-nincs ennek a vádnak, hisz Gesell szerint minden dászok kiszabadításában. Robert Skidelsky: John Maynardembert „fajra, vallásra vagy képzettségre tekintet nél- Keynes Macmillan, London, 1992. 2. köt., 239. old.kül” egyenlô jogok illetnek meg a szabadföld birtoko- 45 ■ F. A. Hayek: The Trend of Economic Thinking. Economica 13 (1933. május), 123. old.saiként. S noha a természetes gazdasági rend mozgal- 46 ■ F. A. Hayek: On Being an Economist (1944). In: uô: Themából néhányan valóban csatlakoztak a nácikhoz, Trend of Economic Thinking. The Collected Works of F. A. Ha-maga Feder „hamis prófétának és rajongónak” tekin- yek. Ed. by W. W. Bartley III. köt. és Stephan Kresge. Rout- ledge, London, 1991. 35. old.tette és hevesen bírálta Gesellt.
  • 10. MADARÁSZ – GESELL 161Ismerôsen cseng? Hogyne, de nem csak a szocializ- ni annak, hogy a kamat örvén gentlemanlike ne zsi-must megélô vagy 68 kedvenc jelszavára (Legyetek dózzon egy kicsit.)44 2030 boldog világában a gazda-realisták, kívánjátok a lehetetlent!) ma is emlékezô sági problémák csupán a specialistákra fognak tartoz-generációknak. Keynes 1930-ban azt írta Unokáink ni, mint a fogkezelés a fogorvosokra, és az emberek agazdasági lehetôségei címû cikkében: ha nem lesznek gazdasági kérdés helyett fontosabb és maradandóbbjelentôs háborúk és nagy arányú népességnövekedés, ügyekre fordítják majd a figyelmüket. „Ha a közgaz-akkor száz év múlva a gazdasági probléma, az dászoknak sikerül magukat szerény, kompetens szak-elsôdleges szükségletek problémája megoldódik, a lé- emberekként felfogni, akik egy szinten vannak a fog-tért folyó harc nem lesz többé az emberi faj állandó orvosokkal, az csodálatos lesz!” Vagy továbbra isgondja, s akkor visszatérhetünk a vallás és a hagyo- Hayeknak higgyünk inkább? Ô így válaszolt Keynesmányos erény legbiztosabb elveihez: „hogy a kapzsi- víziójára: „a közgazdaságtan az egymást követô utó-ság vétek, hogy az uzsora helytelen és a pénz szerete- pikus javaslatok vizsgálatából és cáfolatából születettte megvetendô, és hogy azok járnak igazán az erény – utópikuson itt olyan javaslatokat értek, amelyek aés a józan bölcsesség útján, akik a legkevésbé törôd- fennálló rendszer nemkívánatos hatásainak javításátnek a holnappal.”42 Ezt a boldog világot azonban pa- célozzák, teljesen figyelmen kívül hagyva mindazonradox módon éppen a megtakarítás és a belôle szár- erôket, amelyek a rendszert mûködôképessé te-mazó tôkefelhalmozás, a technikai haladás, a profit, a szik.”45 Ezért a közgazdász szükségképpen elszigeteltkamatos kamat hatalma fogja elhozni, „s talán nem és népszerûtlen, hiszen az a dolga, hogy megmutassa,véletlen, hogy az a faj, amely a legtöbbet tette azért, hogyan vezetnek a laikus javaslatok össze nem egyez-hogy a halhatatlanság ígéretét vallásaink lényegévé tethetô céljai a következmények összeütközéséhez,tegye, a kamatos kamat elvéért is nagyon sokat tett, mert a közgazdász olyan területet vizsgál, „ahol talánés különösen kedveli az emberi intézmények eme leg- minden másnál jobban megmutatkozik az embericélszerûbbikét”.43 (Igen, Keynes sem tudott ellenáll- butaság”.46 Még van 25 évünk… ❏

×