Your SlideShare is downloading. ×
Piacgazdaság Kapitalizmus Nélkül - Werner Onken
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

Piacgazdaság Kapitalizmus Nélkül - Werner Onken

471

Published on

Piacgazdaság Kapitalizmus Nélkül - Werner Onken

Piacgazdaság Kapitalizmus Nélkül - Werner Onken

Published in: Education, Business
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
471
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
4
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. Piacgazdaság Kapitalizmus NélkülÖsszefoglalás az eszme alapgondolatairól, történelmi eredetér l és jelenlegi fejl désiállapotáról, szervezeteir l, valamint az ajánlott irodalomrólA pénz: A piac uralkodójából…1891-ben Silvio Gesell, német-argentín keresked (1862 - 1930) Buenos Airesben kiadta elsröpiratát, Die Reformation im Münzwesen als Brücke zum sozialen Staat (A pénzügyreformja mint a szociális államhoz vezet út) címmel. Ez képezte annak a nagyszabású m nekaz alapját, amely a szociális dilemma okait és a helyzetmegoldás lehet ségeinek kérdéseittaglalja. Azok a gyakorlati tapasztalatok, melyeket Gesell az akkori Argentína egyikgazdasági válsága folyamán szerzett, a marxizmussal szembenálló szemléletmódra késztették:az emberi munka kizsákmányolását nem a termel eszközök magántulajdonára vezette vissza,hanem a pénzrendszer szerkezetében rejl hibákra. Akárcsak az antik filozófus, Arisztotelész,Gesell is felismerte pénz ellentmondásos kett s szerepét, hiszen az, mint csereeszköz,egyrészt a piacot szolgálja, egyidej leg azonban a hatalom eszközeként uralkodik is felette.Gesell a következ b l indult ki: Hogyan lehetne megakadályozni, hogy a pénz a hatalomegyre elhatalmasodóbb eszköze legyen, viszont egyidej leg semleges csereeszköz ismaradjon? Szerinte két oka van a pénz piac feletti hatalmának: El ször is az, hogy ahagyományos pénzt mint keresleti eszközt annak birtokosa – az emberi munkával, atermékekkel és a szolgáltatásokkal ellentétben – számottev kár veszélye nélkülvisszatarthatja úgy, hogy spekulációs céllal kivonja a piacról.Másodszor is megvan a pénznek az az el nye, hogy sokkal rugalmasabb, mint az áruk és aszolgáltatások; bevethet mindenkor és mindenütt, akár a dzsóker kártyajátékban. A pénznekezért – és mindenekel tt a nagyobb összegek birtokosainak - különleges kiváltsága van:megbonthatja a kereslet és a kínálat, a megtakarítások és a befektetések körforgását, és kamatformájában jutalmat követelhet a termel kt l és a fogyasztóktól azért, hogy lemondjanak apénz spekulatív jelleg visszatartásáról illetve a rövid lejáratú pénzbetétekr l, ésvisszajuttassák azt a reálgazdaság körforgásába. 1
  • 2. A pénz szerkezeti fölényét nemcsak tényleges visszatartása okozza, hanem már a körforgásmegtörésének lehet sége is elég, hogy a társadalmi szervezet gazdasági anyagcseréje csakakkor m ködhessen, ha a pénzt el ször is kamattal csalogatják el . A nyereség fontosabb agazdaságosságnál, a termelést nem annyira az emberek szükségletei, hanem a pénzkamatozása szabja meg. A tartósan pozitív tartományban mozgó kamatláb megzavarja anyereségnek és a veszteségnek azt az egyensúlyát, amely a piac decentrális önszabályozásaszempontjából alapvet fontosságú.Gesell szerint ez egy igen komplex tünet betegséget vált ki a társadalom szervezetében: akamatos, s ezért nem semleges pénz, a jövedelmeket igazságtalanul, a teljesítménnyelellentétesen osztja el, ami a pénz és a dologi eszközök koncentrációjába, és így a gazdaságmonopolizálásába torkollik. Mivel birtokosai dönthetik el, hogy a pénz mozogjon-e vagyálljon, ezért az nem tud úgy ”magától” áramlani a társadalom szervezetében, mint a vér azemberi testben. A társadalom ezért képtelen ellen rizni a pénz körforgását és mennyiségénekhelyes adagolását; elkerülhetetlenné válik az árszint deflációs és inflációs ingadozása. Az árukértékesítése megnehezül és munkanélküliség lép fel, ha a konjunktúra hullámzása során - akamat átmeneti lecsökkenése miatt – a majdani kifizet d bb befektetések reményébenjelent sebb összegeket vonnak ki a piacról.…a piac semleges szolgálója leszGesell a pénz hatalomfosztását nem a középkori skolasztika kánoni kamattilalmának újbólibevezetésével akarta elérni, de nem is a ”zsidó uzsorások” felszámolásával. Sokkal inkább apénzrendszer mai intézményének megváltoztatását akarta elérni, méghozzá úgy, hogy a pénzvisszatartására költséget róna ki, amely semlegesítené a felhalmozás és a likviditás el nyét.Ha a visszatartott pénzre díjat szabnak ki – ahogy a közlekedésben is állópénzt rónak ki atehervonatokra -, akkor az elveszíti a piac feletti uralkodó szerepét, és csupán csereeszközkéntfogja majd azt szolgálni. Ha nem tudják spekulációs man verekkel megzavarni a körforgást,akkor lehet vé válik, hogy a forgalomban lev pénz mennyiségét állandóan úgy alakítsák azárukínálathoz, hogy annak vásárlóereje hosszú id szakon át stabil maradjon, akárcsak asúlyok és a mértékegységek. 2
  • 3. Els kiadványaiban Gesell a pénzügy organikus reformjának eszközét hangsúlyosan”rozsdásodó bankók”-nak hívta.Így lenne érvényes a pénzre is - mely eddig csak egy élettelen idegentest volt mind atársadalom szervezetében, mind a természet egészében – a születés és a halál egyetemestörvényszer sége; mulandóvá válna és elveszítené azt a tulajdonságát, hogy a kamat és akamatos kamat a végtelenségig felszaporítsa. Ez a pénzügyi reform a szabályozás átfogóterápiáját jelentené, mely lebontaná a pénz folyamában lev akadályokat, és segítene atársadalom beteg szervezetének, hogy úgy gyógyuljon ki fokozatosan magától akonjunkturális és szerkezeti válság sokrét tünetéb l, hogy azután stabil egyensúlybakerülhessen, és beilleszkedhessen a természet harmonikus rendjének egészébe.Gesell az 1916-ban Berlinben és Bernben megjelent legjelent sebb m vében, Die NatürlicheWirtschaftsordnung durch Freiland und Freigeld (A természetes gazdasági rend szabadföld ésszabadpénz révén) részletesen leírta, hogyan kerülhet egyensúlyba egymással a t kekínálat ésa – kereslet – feltéve, hogy a pénz körfogása zavarmentes - egészen addig, amíg a kamatszinta mostani reál három százalékos alsó határ alá esik. Az ” skamat”, mely nem más, mint adolgozó ember áldozata a pénz hatalmának oltárán, így nem lenne már a kamat része - azezután már csak a kockázati díjból és a banki közvetítési díjból tev dne össze.A piaci kamat az így elért egyensúlyi érték körül mozogna, ami biztosítaná, hogy amegtakarítások decentrálisan az igényekhez alkalmazkodó beruházásokba folyjanak. A”szabadpénz” az ” skamat”-tól megszabadított pénz, amely semleges a jövedelmek elosztásaszempontjából, és a termelés jellegére és mértékére vonatkozóan nem tud kiváltani a vásárlóés az eladó fél érdekeivel ellentmondó hatást. Gesell várakozása szerint a csonkítatlanmunkajövedelem a lakosság széles rétegei számára tenné lehet vé, hogy feladja alkalmazottiviszonyát, és magán vagy szövetkezeti vállalkozási formában önállósuljon.A föld: kereskedelmi áru és spekuláció tárgya helyett a gondunkra bízott létalapA 19-edik és a 20-adik század fordulóján Gesell kib vítette a pénzügy megreformálásánakkoncepcióját a földjog reformjának követelésével. Az észak-amerikai földreformátor, HenryGeorge (1839 – 1897) m veinek olvasása ösztönözte erre, akinek gondolatait MichaelFlürscheim (1844 – 1912) és Adolf Damaschke (1865 – 1935) terjesztették tovább 3
  • 4. Németországban. Damaschke törekvésével ellentétben, aki a föld magántulajdonánakmegtartása mellett csupán annak értékgyarapodását adóztatná meg a köz javára, Gesell inkábbFlürscheim javaslatával értett egyet, aki a földet kártérítés ellenében magánkézb l közkézbeadná, aztán pedig a legtöbbet kínálónak juttatná haszonbérbe. Amíg a talaj magánkézben levkereskedelmi áru és a spekuláció tárgya, addig nem alakulhat ki harmonikus viszony azemberek és a Föld között. A népi ideológiákkal ellentétben Gesell nem támogatta a föld és avér összefonódásának gondolatát.Gesell, a világpolgár, az egész Földet minden egyes ember sajátjaként tekintette. Szerintemindenkinek lehet vé kell tenni, hogy akadálytalanul bejárja a Földet, és származásától,b rszínét l és vallásától függetlenül bárhol letelepedhessen. Csakúgy, mint a talajnak, azásványi kincseknek is köztulajdonba kell kerülniük. Erre egy nemzetközi szervezetet hoznalétre, melynek az lenne a feladata, hogy kezelje az egész emberiség tulajdonát képez kincset,valamint díj ellenében használati jogokat adjon ki rá.A n k és férfiak gazdasági egyenjogúsításaCsakúgy mint több más földreformer, Gesell is arra gondolt el ször, hogy a földbérbeadásából származó bevétel lehet vé tenné az állam számára, hogy eleget tegyen afeladatainak anélkül, hogy más forrásokból is adókat kellene szednie (Single-Tax). Azonbanelgondolkozott azon, hogy az el idéz elve alapján végül is kinek jár igazán ez a haszonbér, sarra a megfontolásra jutott, hogy a föld haszonbéréb l származó bevétel mennyisége anéps r ségt l, vagyis végül is a n k gyermekszülési és –nevelési hajlandóságától függ.Gesell ezért a haszonbér bevételét nevelési járandóságként az anyáknak juttatná, s a kiskorúgyermekek számától függ en havonta fizetné – a házasságon kívül született gyermekekédesanyjának és a Németországban él külföldi anyáknak is. Minden anyát fel kelleneszabadítani a pénzkeres apától való gazdasági függ ségb l. A két nem kapcsolatát ezáltal ahatalmi befolyásoktól mentes szerelem alapjára akarta helyezni. A Der Aufstieg desAbendlandes (A Nyugat felemelkedése) cím el adásában Gesell reményét fejezte ki, hogy akapitalizmustól testileg, lelkileg és szellemileg megbetegített emberiség egy kiváltságoktól ésmonopóliumoktól mentes, természetes piaci rendszerben fokozatosan visszanyeri egészségétés a kultúra új virágkorába léphet be. 4
  • 5. A kapitalizmusmentes piacgazdaság más úttör iA szabadföld-szabadpénz-elmélet válasz volt mind a klasszikus liberalizmus Laissez-faireelvére mind a marxizmus tervgazdaság-elképzelésére. Nem középút a kapitalizmus és akommunizmus között a kés bbi konvergencia vagy a ”mixed economies” értelmében, vagyisnem egy államilag irányított kapitalista piacgazdaság, hanem az eddig megvalósítottgazdasági rendszereken túlmutató alternatíva. Rendszerpolitikai értelemben ”kapitalizmusnélküli piacgazdaság”-nak lehet nevezni. Gesell ezzel Pierre Joseph Proudhon franciatársadalomújító (1809 – 1865) elmélkedéseit gondolta tovább önállóan, aki már a 19. századközepe táján a föld magántulajdonát és a kamatos pénz hatalmát tette felel ssé azért, hogy afeudális abszolutizmus megsz nte után nem tudott kialakulni egy uralkodói rétegt l mentestársadalom.Proudhon a privát földjáradékot rosszallóan rablásnak nevezte, a pénz kamatát pedigelburjánzó daganatnak. A jövedelemnek ezek a kizsákmányoló fajtái eredményezték az újuralkodó osztály, a nagypolgárság létrejöttét, amely mind az államot, mind az egyházat feltudta használni a kispolgárság és a munkásosztály feletti uralmának gyakorlásához. Gesellalternatív modellje ezenkívül Gustav Landauer (1870 – 1919) elméletével is rokonságotmutat, akit szintén Proudon inspirált, s aki aztán a maga részér l Martin Buber-re (1878 –1965) volt nagy befolyással. Párhuzamos gondolatok mutatkoznak Franz Oppenheimer ( 1861– 1943) orvos-szociológus szociálliberalizmusában, illetve Rudolf Steinertnek (1861 – 1925),az antropozófia alapítójának, a társadalom hármas tagolásáról szóló elméletében is.Az els szervezetek Németországban és Svájcban az els világháború idejénGesell els munkatársa, Georg Blumenthal (1879 – 1929), a földjog és a pénz reformját atársadalom ”természetes rendjének” az elvével f zte egybe, amely elvvel már FrancoisQuasnay (1694 – 1774) és több más fiziokrata is szembehelyezkedett a feudálisabszolutizmussal a francia felvilágosodás idején. Blumenthal 1909-benmegalapította aFiziokrata Egyesületet (Physiokratische Vereinigung). Ez volt az els szervezete Gesellkövet inek, akik a berlini és hamburgi földreformerek, individuál anarchisták ésszindikalisták soraiból kerültek ki. 5
  • 6. Amikor a fiziokrata (Der Physiokrat) cím lap az els világháború alatt a cenzúra áldozatalett, Gesell áttelepült Svájcba, ahol az ottani földreformerek, reformpedagógusok éséletreformerek körében lelt követ kre. Közösen megalapították a Svájci Szabadföld-Szabadpénz Szövetséget (Schweizer Freiland-Freigeld-Bund). Gesell két el adásában, az”Arany és béke?” (Gold und Frieden?) illetve a ”Szabadföld - a béke alapkövetelménye”(Freiland, die eherne Forderung des Friedens) mutatott rá, hogy milyen jelent s szerepetjátszanak a reformjavaslatai a népek békéje és a társadalmi igazságosságmegvalósításaszempontjából.A két világháború közöttA els világháború és a német novemberi forradalom befejeztével Gesell, Landauerrel valókapcsolata révén, rövid ideig népi pénzügyi megbízottként tevékenykedett az els bajortanácskormányban. Ennek bukása után el ször árulással vádolták, de aztán elejtették a vádat.Ekkor Berlin környékére költözött, ahol figyelemmel kísérte a Weimari Köztársaságfejl dését és számos brossúrában és fogalmazványban kommentálta azt.Gesell egy lépcs zetes, maximum 75%-os vagyonjárulékkal, a nagybirtoki tulajdonból és anagyt kéb l akarta finanszírozni a háború következményeinek rendbehozatalát, és ezzelegyidej leg pedig a földjogra és a pénzre vonatkozó reformja megvalósításával akartaelindítani a belföldi t keképz dést, amely lehet vé tenné Németország számára, hogyteljesíteni tudja a gy ztes hatalmak jóvátételi követeléseit.Gesell fáradhatatlanul tiltakozott az ellen, hogy ehelyett az egymást gyorsan váltogatókormányok egy nagy inflációval méginkább a középosztályt és a lakosság alsóbb jövedelmirétegeit fosztották ki a jómódúak javára, halogatták a reparációs követelések törlesztését,Németországot a külfödi t ke beáramlásától tették függ vé és a stabil rentenmárkát(járadékmárka, ford. megj.) lecserélték a válságra hajlamos aranyfedezet valutára.Gesell igen korán elhatárolódott a rasszista és az antiszemita ideologiától. Bár Darwinevolúcióelmélete nagy befolyással volt rá, mégis szembehelyezkedett a szociál darwinistagondolkodásmóddal. A túlzott nacionalizmust ellenezve síkra szállt azért, hogy Németországmegbékéljen a nyugati és keleti szomszédaival. A nemzetállamok expanziós politikáját azeurópai államok hatalommentes föderációjának kellene felváltania. 6
  • 7. Gesell ezentúl kifejlesztette a kapitalizmus utáni világvaluta rendszer alapjait. Síkra szállt egynyílt, kapitalista monopóliumoktól és vámhatároktól, nemzeti kereskedelmiprotekcionizmustól és gyarmati terjeszkedést l mentes világpiacért. A kés bb létrejövNemzetközi Valutaalappal és Világbankkal ellentétben, amelyek az adott igazságtalanstruktúra keretein belül a hatalom képvisel inek érdekeit képviselik, és ellentétben egy közöseurópai valutával, Gesell egy ”Nemzetközi Valuta-Szövetség”-et akart létrehozni, amely azösszes nemzeti valután felülálló, semleges világpénzt bocsátana ki és azt úgy kezelné, hogy aza szabad világkereskedelmi kapcsolatok kiegyenlít déséhez vezessen.A háború utáni els évek nagy inflációjának köszönhet en Gesell követ inek tábora feldagadtkb. 15.000 f re. Ez a tábor azonban 1924-ben szétvált a mérsékelt liberális SzabadgazdaságiSzövetségre (Freiwirtschaftsbund) s a radikális individuál anarchista Fiziokrata HarciSzövetségre (Fysiokratischer Kampfbund). Hozzájárult a szétváláshoz az a mély ellentét,melyet Gesellnek az ”állam leépítésé”-r l szóló messzemen elképzelései gyújtottak lángra. Abels viszálykodások gyengítették a támogatói tábort. Mivel nem sikerült tömegmozgalommáválniuk, az egész weimari id szak alatt sokféle módon próbáltak közeledni aszociáldemokratákhoz és a szakszervezeti mozgalomhoz, valamint az akkori béke-, n - ésifjúsági mozgalomhoz.A Szabadgazdasági Szövetség a nagy világgazdasági válság alatt több folyamodványbanjárult a Reichstagban képviselt összes párthoz, melyekben intett az akkori deflációs politikakövetkezményeit l és javaslatokat tett a válság leküzdésére. Ezek visszhang nélkül maradtak.Amikor a Fiziokrata Harci Szövetség gyakorlati kísérletei felkeltették a közvéleményfigyelmét, a német birodalmi pénzügyminisztérium 1931-ben a brüningi szükségrendeletekkeretein belül betiltotta azokat. Az 1932-es birodalmi választásokon a Szabadgazdasági Pártsikertelen maradt. A nemzeti szocializmus hatalomra kerülése után Gesell követ inek egyrésze ellenzéki magatartást vett fel és ezért üldöztetésnek lett kitéve.Egy másik részük végül elfojtotta azt, amit az NS-ideológia valódi természetér l tudott, ésabban a csalóka reményben ringatta magát, hogy Hitler és Gottfried Feder talán komolyan felszándékozzák számolni a ”kamatrabszolgaságot” (”Brechung der Zinsknechtschaft”). Ígyaztán megpróbálták, vezérfunkcionáriusainak befolyásolásával, az NSDAP (NemzetiSzocialista Német Munkáspárt) gazdaságpolitikáját belülr l megváltoztatni. A rezsimhez való 7
  • 8. igen kockázatos taktikai hozzáidomulásuk ellenére 1934 tavaszán betiltották aszabadgazdasági szervezeteket és médiumaikat, egy részük magától oszlott fel. A totalitáriusrezsim kezdeti téves megítéléséhez nem csak az a fájdalmas visszautasítás járult hozzá,amelyben a weimari pártok részesítették ket, hanem els sorban a tanácstalanság, hogymelyik a föld- és pénzreform megvalósításának megfelel útja. Ausztriában és Svájcbantovábbra is léteztek szabadgazdasági szövetségek.Gesell f m ve megjelent angol, francia és spanyol nyelven, ezenfelül ismertet füzetekjelentek meg hollandul, portugálul, csehül, románul és szerbhorvátul, valamint eszperantóul.Ebb l kifolyóan léteztek kisebb csoportok Angliában, Franciaországban, Hollandiában,Belgiumban, Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszláviában. Észak- és Dél-Amerikában,Ausztráliában és Új-Zélandon az ottani német bevándorlók alapítottak csoportokat.1945 után: az újrakezdés, a feledésbe merülés, majd újjáéledés az 1970-es évek végét lNémetország akkori megszállt övezeteiben újjáalakultak a szabadgazdasági szervezetek. Aszovjetek által megszállt övezetben 1948-ban feloszlatták ket; a hatalom ottani képvisel iGesell-t vagy a ”monopol burzsoázia apologétájának” vagy pedig, akár Marx ellenlábasát,Proudhont, ”kispolgári szocialistá”-nak tekintették, akinek céljai nem egyeztethet k össze a”tudományos szocializmus”-sal. Nyugat-Németországban Gesell megmaradt követ inek nagyrésze - a weimari pártokkal szerzett tapasztalataik miatt - egy saját pártban valótevékenykedés mellet döntött.Megalapították a Radikálszociális Szabadságpártot (Radikalsoziale Freiheitspartei), amely1949- ben a szövetségi választásokon a szavazatok csaknem 1%-át kapta meg. MajdSzabadszociális Unió-ra (FreisozialeUnion) változtatták a nevüket, és az ezutániválasztásokon már csak minimális szavazatszámot értek el. Gy lésteremként azonbantovábbra is m ködött a Silvio-Gesell-HázWuppertal és Neviges között. Az 1950-es és 60-asévek nyugat-német gazdasági csodája folytán alábbhagyott a közérdekl dés agazdaságpolitikai rendszeralternatívák iránt, bár híres közgazdászok, úgymint Irving Fischerés John Maynard Keynes, elismerték Gesell jelent ségét. 8
  • 9. A munkanélküliség, a környezetpusztítás és a nemzetközi hitelválság eredményeként, csak az1970-es évek végét l n tt meg ismét az érdekl dés Gesell szinte feledésbe merült alternatívgazdasági modellje iránt. Így vált lehet vé a generációváltás is a támogatói táborban.Bázelben, a Svájci Gazdasági Archívumban (Schweizerisches Wirtschaftsarchiv) m ködikegy Svájci Szabadgazdasági Könyvtár (Schweizerische Freiwirtschaftliche Bibliothek).Németországban az Alapítvány a Pénz- és a Földreformért (Stiftung für Refom der GeldundBodenordnung) 1983-ban kezdte meg egy Szabadgazdasági Könyvtár felépítését. Ez 1988-tól1997-ig 18 kötetben adta ki Gesell összes m vét, mely az elméletével foglalkozó tudományoskutatás alapkövéül szolgál. Erre épül föl egy könyvsorozat ”Tanulmányok a temészetesgazdasági rendr l” (“Studien zur Natürlichen Wirtschaftsordnung”) címmel, amely a TGR-mozgalom száz éves történetének áttekintésével valamint Gesell legjelent sebb taníványának,Karl Walkernek a m veib l összeállított válogatással indult.Az alapítvány más, a föld- és a pénzreform kérdéseit tárgyaló könyvpublikációkat is támogatés a Társadalomtudományi Társasággal (Sozialwissenschaftliche Gesellschaft) közösenjelentetik meg a Szociálökonómiai Szemle (Zeitschrift für Sozialökonomie) cím folyóiratot.1988-ban és 1995-ben ezenkívül a Karl-Walker-díjjal (Karl-Walker-Preis) tüntettek ki olyantudományos munkákat, melyek a pénzpiacok reálgazdaságtól való elrugaszkodását illetve amunkanélküliség leküzdésének módjait kutatják.A Seminar für freiheitliche Ordnung (Szeminárium a szabadelv rendszerért) Fragen derFreiheit (Aszabadság kérdései) címmel egy füzetsorozatot jelentet meg. Emellett m ködik azInitiative für Natürliche Wirtschaftsordnung (Kezdeményezés a Természetes GazdaságiRendért), amely svájci és osztrák baráti szervezetekkel közösen Gesell gondolatainaknépszer sítésére törekszik. A Vereinigung Christen für Gerechte Wirtschaftsordnung(Keresztények Egyesülete az Igazságos Gazdasági Rendért) a föld- és pénzreform gondolatáta földdel való spekuláció és a kamatszedés zsidó-keresztény-muzulmán kritikájával kapcsoljaössze.Margit Kennedy, Helmut Creutz és más szerz k Gesell elméletének aktualizálásán dolgoznak.Ebben a vonatkozásban többek között azzal kérdéssel foglalkoznak, hogyan függ összeegymással a pénzvagyon és az adósságállomány exponenciális növekedése a reálgazdaságkörnyezetromboló növekedésével, hogyan lehet megsz ntetni a gazdaság növekedési 9
  • 10. kényszerét, és hogyan lehet a föld- és pénzrefomot összekapcsolni egy ökológikusadórendszerrel. Az elmélet jelenlegi fejl dési állapotának mérlegét nyújtja a Gerechtes Geld –Gerechte Welt (Igazságos pénz – igazságos világ) cím könyv. Ez a 1991-ben Konstanz-banmegrendezett konferencia 100 Jahre Gedanken zu einer Natürlichen Wirtschaftsordnung -Auswege aus Wachstumszwang und Schuldenkatastrophe (Száv év gondolatai egytermészetes gazdasági rendr l – kiutak a növekedési kényszerb l és a hitelválságból)hozzászólásait tartalmazza.Az államszocializmus bukása Közép- és Kelet-Európában a rendszerek versengésébenátmentileg a nyugati kapitalizmus gy zelmét hozta. De amíg fennmaradnak a szegénység és agazdagság közötti ellentétek és az abból kifolyó válságok és háborúk, amíg a gazdaságexponenciális növekedése szétrombolja a környezetet, és amíg az iparosított északi féltekekíméletlenül kizsákmányolja a délit, addig kutatnunk kell a szokványos gazdasági rendszerekalternatívái után. Ezek között Silvio Gesell szabadföld-szabadpénz elméletében ismegtalálhatjuk a jöv perspektíváját.Ajánlott irodalom:www.alkotmany.ngo.hu/silvio.htm (Silvio Gesell, A természetes gazdasági rend szabadföld ésszabadföld révén cím könyvének nyersfordítása itt olvasható) - www.fennmaradas.huSilvio Gesell, The Natural Economic Order (translation by Philip Pye), London 1958 –www.systemfehler.deHelmut Creutz, A pénz-szindróma 1-2, Hifa Hungária, 1997. (Segítség mindenkinekEgyesület, Honvéd u. 40, H – 1055 Budapest)Lawrence Klein, The Keynesian Revolution. London 1966 and 1980, chap. 5, pp. 124 – 152.Dieter Suhr, Der Kapitalismus als monetäres Syndrom – Aufklärung eines Widerspruchs inder Marxschen Politischen Ökonomie. Frankfurt 1988.Dieter Suhr, The Capitalistic Cost-Benefit Structure of Money. New York and Berlin 1989. 10
  • 11. Gerhard Senft, Weder Kapitalismus noch Kommunismus - Silvio Gesell und das libertäreModell der Freiwirtschaft. Berlin 1990.Margrit Kennedy, Interest and Inflation-Free Money - Creating an Exchange Medium ThatWorks for Everybody and Protects the Earth. Okemos/Michigan 1995.William Darity Jr., Keynes’ Political Philosophy: The Gesell Connection, in: EasternEconomic Journal Vol. 21, No. 1 Winter 1995, pp. 27 – 41.Mario Seccareccia, Early Twentieth-Century Heterodox Monetary Thought and the Law ofEntropy. In: A. Cohen, H. Hagemann and J. Smithin, Financial Institutions andMacroeconomics. Boston 1997.Marvin Goodfriend, Overcoming the Zero Bound Interest Rate Policy, in: Journal of Money,Credit, and Banking Vol. 32, No. 4/2000 (part 2), pp. 845 – 869.Bernd Senf, Die blinden Flecken der Ökonomie - Wirtschaftstheorien in der Krise. München2001.Zeitschrift für Sozialökonomie – www.sozialoekonomie.de Forrás: Werner Onken Fordította: Judit Cseuz Forrás: www.johafigyelunk.hu/pdf_jhfk/JHFK_2005_1.pdf 11

×