Nagy Gábor - Kamatozó szívességek
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Nagy Gábor - Kamatozó szívességek

on

  • 616 views

Nagy Gábor - Kamatozó szívességek

Nagy Gábor - Kamatozó szívességek

Statistics

Views

Total Views
616
Slideshare-icon Views on SlideShare
616
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
6
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    Nagy Gábor - Kamatozó szívességek Nagy Gábor - Kamatozó szívességek Document Transcript

    • Nagy Gábor Kamatozó szívességek"A modern ipari rendszer minden intellektuális bonyolultságával éppen azokat az alapokatemészti fel, amelyekre épül, közgazdasági nyelven szólva: feléli önnön pótolhatatlan t kéjét,amelyet elégedetten jövedelemként könyvel el. Ennek a t kének a három válfaját érintettem:az ásványi tüzel anyagokat, a természet t réshatárait és az ember valóját."E.F. Schumacher1. A jó öreg neoliberalista közgazdaságtan1.1 A világgazdasági horrorF címek a sajtóból:1993. október 13. Napi világgazdaság: "A történelem legnagyobb részvény-árfolyam eséseegyetlen nap alatt a londoni t zsdén."1993. október 16. Mai nap "A dollár árfolyama tovább esik."1993. október 2O. Új Magyarország "Miért menekül az arab és japán t ke az amerikaibankokból?"1993. december 1. Népszabadság "Kátyúba futottak a Csepel amerikai kerékpárjai."1993. december 3. Reform "Két tonna dollár - pénzhamisítás csúcstechnológiával." 1
    • 1994. január 1O. Gödöll i Hírlap "A vadonatúj kábelgyár cs dje - Mi lesz az ötszázdolgozóval?"1994. január 11. Kurír "Ismét benzináremelések."1994. január 16. Magyar Nemzet "A válságstáb tehetetlen - a kormány ma sem tudottmegegyezni a kamionblokád szervez ivel."1994. január 17. Kurír "Már a Távf t M vek sem f t."1994. január 2O. Délmagyarország "A kormány Szegedre költözött."1994. február 1O. Ett l a naptól kezdve nem jelennek meg a sajtótermékek Magyarországon.Nyugalom! Addig még van majdnem másfél évünk!*1.2 Leonyid Iljics elvtárs megért nagybácsi volt az IMF-hez képest. A hetvenes években anyugati bankok pukkadásig megteltek arab olajdollárokkal. Szívesen adtak akár még aszovjettömb országainak is iparosításra, pedig jól tudták, hogy pusztán a politikaiberendezkedés handicapje miatt is soha nem fogják a beruházások visszafizetni magukatkorszer termékekben. Emlékezhetünk az eocén programba, az acéliparba vagy a húsiparbagyömöszölt milliárdokra. Mellesleg ezek a pénzek a fejlett nyugati technológia vásárlása általszépen visszatértek kibocsátási helyükre. Kés bb már csak f leg a törlesztésekre és a kamatokfizetésére vettük fel az újabb hiteleket. A nyolcvanas években a t ke áramlásának irányamegfordult. A törlesztési feltételek és a kamatlábak olyan ügyesen vannak megállapítva, hogya régi hitelek terhei adott id egység alatt mindig nagyobbak legyenek, mint az új hitelekösszmennyisége, egyidej leg a tartozás ne csökkenjen lényegesen. A t ke áramlásánakered je így hosszú távon folyamatosan egyirányú: mindig a szegény eladósodott fel l agazdag kölcsönadó felé - adott esetben t lünk a nyugati bankok felé.1.3 Fel-fel a kamatlábakat mindig magasabbra!Kell-e magyarázni, hogy a gazdaság válságban van. A pénz nem tölti be a munkamegosztástszervez funkcióját. Ehelyett, hogy gyorsan pörögne-forogna egyik kézb l a másikbamunkára, újításra, hatékonyságra serkentve a vállalkozókat, folyton megreked, lomhán 2
    • mozdul tovább. Minek kockázatosan vállalkozni, ha banki biztosítási vagyingatlanspekulációs ügyletekkel lehet az igazán nagy pénzeket leakasztani. Agazdaságpolitika ugyan tisztában van vele, hogy a nagy jövedelmek nem a termelésb l vagy aszolgáltatásból származnak, hanem pénzügyi manipulációkból, de ahelyett, hogy gyökeresmegoldást keresne, megelégszik tüneti kezeléssel. Arányos közteherviselés címén az adókatels sorban a jövedelmekhez köti. A folyamatosan és rohamosan növekv társadalmikülönbségeket ezzel ugyan jelent sen nem tompítja, legfeljebb a gazdagok sz k rétege picitlassabban lesz földönfutó, mintha nem lenne jövedelemhez kötött adózás, viszont azt sikerülezzel elérnie, hogy az amúgyis lassan mozgó t két még nehezebben lehessen az emberimunka és találékonyság finanszírozására fordítani. A pénzügy játékszabályai lehetetlennéteszik, hogy egyszer anyagokból sok munkával kiváló min ség termékek készüljenek. Ezmegfizethetetlen. Inkább bonyolult gépekkel, valamint energia- és nyersanyagfalótechnológiákkal váltják ki a munkást, akit elküldenek munkanélküli segélyre. A segély terheitpersze ráterhelik a gép mellett megmaradt munkások jövedelmére, hogy a vállalkozó azontöprengjen, hogy hogyan lehet még tovább csökkenteni a dolgozó- létszámot.A bankok a kamatlábaikat mindig a csúcs-sikerágazatok megtérülési viszonyaira pislogvaállítják be. Ha nem így tennének, maga a banküzlet menne cs dbe, hisz mindenki átvinné at kéjét a jobban jövedelmez termelési ágazatba. Ezzel azonban a vállalkozások túlnyomótöbbsége számára túl magasra teszik a mércét. A vállalkozások éves profitjukat a bankikamatokhoz viszonyítják, f leg, ha még részvényeiket a t zsdén is szerepeltetik, egyszer ennem tehetik meg, hogy ne a lehet legrövidebb id alatt a legmagasabb profitot valósítsákmeg. Rá vannak kényszerítve a Föld er forrásainak minél gyorsabb kirablására. Azer források újratermelésének költségeit nem tudják elviselni, mert akkor nem lennénekképesek a magas banki kamatlábakat berelni.2. A világ, ami egy ilyen közgazdaságtanra épül2.1 A nagy nem szép, de szükségszerA gazdaság válsága nem áll önmagában. Ki tudná szétválasztani, hogy okként vagyokozatként, de együtt jár az emberi világ többi nagy területeinek válságaival. A vállalkozásokversenyben a bankkamatokkal és egymással a legtöbbször jobban meg tudták állni a helyüket,ha egyre nagyobbra n ttek. Ma már egy-egy iparág nagy részét néhány multinacionális cégtartja a kezében. A vállalkozások méretének növekedése együtt járt a városok és különösen anagyvárosok elszaporodásával. A áttekinthet falusi kisközösségi viszonyok felbomlottak. Aközösségként egyszer en méreténél fogva m ködésképtelen társadalmi egységek ügyeinekintézésére hierarchikus és képviseleti döntéshozó rendszereket kellett kiépíteni, amelyekszükségképpen elidegenedettek az egyént l. A közösségi szellem megsz nik, vele vész ahagyomány, a szakralitás és a közösségi szolidaritás. 3
    • 2.2 A tömeglétA hagyomány és szakralitás veszését nemcsak a közösségek eróziója okozza, hanem agazdaság bels törvényszer ségei is. A kamatos kamattal állandó versenyfutásban lévembernek nincs ideje a saját bels lelki és szellemi funkcióinak ápolására. Még a munkájátsem tudja jól és tiszta szívvel elvégezni, mert egyrészt erre nincs ideje, másrészt belekerül egyolyan nagy gazdasági termel -szolgáltató szervezetbe, amelyben alig valami van reá bízva, amunkája is elidegenedett t le. A jövedelmek polarizálódása folyamatos. Egyre kevesebbekkezében egyre nagyobb jövedelmek halmozódnak fel, és egyre többen élnek a létminimumhatárán vagy alatta. Ez a két piac élesen ketté válik. A vásárlóer nagyrésze a gazdagokkezében van. A mindennapi létszükségleteik kielégítése nem túl nagy piac, hiszen kevesenvannak. A vállalkozások egy része rááll tehát a gazdagok luxusigényeinek kielégítésére. Ezekaz igények igény voltuk nem magától értet d , ezeket mesterségesen fel kell kelteni. Be kellbizonyítani a pénzes fogyasztónak, hogy az színvonalán az a fogyasztási szint részbenmegérdemelt jutalom, részben az emberi méltóságát garantáló társadalmi kötelezettség. Erreszolgálnak a reklámok. A nemlétez igényeket felkelteni és állandóan ápolva ébren tartani agazdaság legnagyobb kihívása.A szükségesnél ezerszer többet tudó méregdrága termékek reklámjai árasztják el az emberikommunikáció csatornáit, eldugítva a valóban lélekt l lélekhez szóló üzenet útját.A piac másik nagy területe a szegények igényeinek kielégítése. k ugyan nagyon sokanvannak, de kicsi a vásárlóerejük. k csak a nagyon nagy tömegben termelt silány min ségterméket képesek megfizetni, ha egyáltalán meg tudják. A termékek min ségükkel nemtudnak versenyezni, ezért legalább csomagolásuknak kell nagyon vonzónak lenni, hogy abbana lélektani pillanatban, amikor az üzletben a vásárló szembekerül a polcon lév termékkel, amérleg nyelve lehet leg a vásárlás felé billenjen. A reklám nem válogat. Ugyanúgy bombázzaa tehet seket, mint a szegényeket. A szegények is a televízió és a reklámok kínálta mintákszerint szeretnének élni, de ezt jövedelmi viszonyaik nem teszik lehet vé. A mindennapimegélhetési gondok és a követhetetlen minták miatt érzett csalódottság gyakran vezetnektársadalmi betegségekhez, b nözéshez, kábítószerezéshez, alkoholizmushoz. Ahagyományukat, szakralitásukat, közösségüket veszített kiszakadt lelkek védtelenek aszenvedélybetegségekkel szemben.2.3 A FöldA kamatos kamat az er források kirablására kényszeríti a termel t. A jövedelmekhez kötöttadózás lehetetlenné tesz minden "szelíd" technológiát, ami kevés energiát és nyersanyagot,ámde sok munkát és odafigyelést követel. Az egyre sz kül piacon saját maga alatt vágja a fátaz a vállalkozó, aki túlságosan hosszúélet termékeket termel. Ez az eldobható, egyszer 4
    • használatos termékek kora. A csomagolás egyre nagyobb szerepet kap a termékekversenyképességében. A hamar elromló termékek és a gyüleml csomagolóanyagok hatalmasszemétsáncokként veszik körbe a településeket. Az erd ket, a term földet, a fosszilisenergiahordozókat néhány évtized alatt felzabálja a gazdaság. Az erd kt l megfosztottterületeken széls ségesebbé válik az éghajlat, megindul a talaj gyors eróziója, és zavaroktámadnak a Föld globális önszabályzó rendszereiben: ózonlyuk, üvegházhatás, felmelegedés,tengerszint emelkedés stb. A bioszféra évmilliók evolúciója során felgyülemlett roppantgazdagsága folyamatosan és egyre gyorsabb ütemben erodálódik. A nagyvárosok okoztakoncentrált leveg és vízszennyezés ezt a hatást tovább tetézi. A globálissá vált gazdaságirendszereket világméret szállítási és közlekedési kapcsolatokkal kell kiszolgálni. A fokozódómotorizáció és légiforgalom nemcsak energiafaló, hanem az egyik legnagyobbszennyez forrássá is lép el .3. Gazdaság kamatos kamat nélkülA közgazdászok túlnyomó többsége a kamatos kamatot mint eleve adott és örökkéfennmaradó gazdasági intézményt tekinti. Fel sem tételezi, hogy kamatmentes pénz valaha islétezhetett.Pedig már Mózes is meghagyta népének: "A te atyádfiától ne végy kamatot: se pénznekkamatját, se ellenségnek kamatját, se semmi egyébnek kamatját, amit kamatra szokás adni." 5Móz. 23,19. Bár az is igaz, hogy rögtön azt is hozzáteszi: "Az idegent l vehetsz kamatot..." 5Móz. 23,2O.A pénz a társadalomban ugyanolyan szerepet tölt be, mint a víz a tájban. Hordja-viszi azanyagokat, információkat, és segíti a gazdag rendszer kiépülését. A víz a tájban nem akkortölti be jól a szerepét, ha sok van bel le, hanem, ha gyorsan forog a természetes körforgásban,és rövid id alatt sok rendszer-elem tudja épít módon felhasználni. Baj pedig akkor van, ha avíz túl gyorsan távozik a tájból. Ugyanígy a közösség pénzgazdálkodásában is az a cél, hogyminél gyorsabban forogjon a pénz és minél kevesebb szivárogjon ki a közösségb l. A tájbanaz erd tölti be a víz körforgását szabályzó legfontosabb szerepet. Ha kiirtjuk az erd t, amélyen fekv részek elmocsarasodnak, a magasak kiszáradnak, a term földet pedig elviszikaz erózió. Ami az erd irtás a vízháztartásban, az a kamatos kamat a pénzgazdálkodásban. Amocsár a gazdagok világa, ahol a túl sok pénz hoz létre egészségtelen, romboló rendszereket.A kiszáradó részek a szegények világának felel meg, de biztosak lehetünk, hogy csak idkérdése, amíg az egész táj el nem sivatagosodik - a gazdagok világa is hosszú távonfenyegettetve van a kamatos kamatra épül gazdálkodás által. A jövedelemadózás olyan, minta mocsarakat lecsapoló folyószabályozás. Megadja a kegyelemdöfést a haldokló gazdaságnak.A lecsapolt mocsarak helyén szikes, semmire se jó föld marad vissza, a jövedelemadózásegyenesen vezet az inflációhoz és a munkanélküliséghez. 5
    • Nézzünk meg néhány példát a kamatos kamatot kizáró gazdálkodási módok közül.3.1 A KalákaMindenütt a világon ismert. A brazilok "mutirao"-nak hívják, a csendes óceáni maorik"mahi"-nak. A lényege valamilyen nagyobb munka elvégzése közösen, viszonossági alapon.Ha Magyarországon a házépít kaláka a legelterjedtebb, amikor rokonok, barátok, ismer sökingyen elmennek egymáshoz segíteni, remélve, hogy a megsegített majd nekik is viszonozza,ha majd hasonlóra lesz szüksége. De elterjedtek voltak az arató és sz l szüretel kalákák is.S t egyszer láttam egy erdélyi táncot, aminek az volt a címe: A pityókalapó kaláka (krumplitolvajlásra szövetkeztek a legények). De van ennek szabályozottabb formája is, mint a nálunkszokásos. Az ausztráliai Victoriában m ködik a Bendigo Home Builders Club. Az 5 dollárévi klubtagságból a hírlevél nyomdai és postaköltségét fedezik. Minden tag adhat, és ha márlegalább 6O órát adott, akkor kaphat is épít munka segítséget. A csereegység a ledolgozottmunkaóra, amelyet azonos érték nek tételeznek fel. A munkaszervez tartja számon az egyestagok "folyószámláján" lev hitelezett vagy kölcsönvett órákat, és toborozza a munkásokategy-egy kalákához. 3.2 A közösségi barter klubA kalákának az a hátránya, hogy csak egyféle szolgáltatásra korlátozódik. A viszonosságicserealapon m köd közösségi barter klub már gyakorlatilag a közösségen belül megtalálhatóbármilyen képességnek piacot tud találni. Ezesetben is mindenkinek folyó- számlája van,amelyre rávezetik az elvégzett munkaórát. A munkaórákat nem egységesen kezelik, hanemkvalifikáltsági kategóriák szerint súlyozzák. Ilyen rendszerek m ködnek Angliában, aholáltalában hírlevélben hirdetik meg a kínálatot és az eladók, ill. vásárlók egymás köztállapodnak meg a szolgáltatás értékében, amit rávezetnek kinek-kinek a folyószámlájára.Ilyen hírlevél például az "Exchange and Mart".4. A Szívesség BankAki kormánytól, pártoktól, szakszervezetekt l, hivataloktól, önkormányzattól,pénzintézetekt l és cégekt l várja létbiztonsága megteremtését, végül mindig csalódik. k jótakarnak, de az egymással folytatott versengéssel túlságosan el vannak foglalva. Viszont ittvagyunk mi, akik egy kerületben, egy városban, egy faluban élünk. Egymás rokonai, barátai,kollégái vagyunk, egy templomba járunk, egy kisebbséghez tartozunk, egy klubbansportolunk stb., mi, akik személyesen ismerjük egymás gondját, baját. Mindannyiunkban ezerféle képesség szunnyad, csak id nk nincs kibontakoztatni azokat a pénzért folyó napi hajszamellett. Én remekül tudnék angol nyelvleckéket adni, te kit n bioterményeket termelsz akertedben, csodálatos szilvalekvárt f z, mi remek kosarakat fonunk szabadid nkban, tiértetek a könyveléshez, k meg tudnák javítani a porszívót. De ez sajnos ki sem derül, mert 6
    • nincs pénzünk egymás szolgálatainak megfizetésére, és nincs elég bátorságunk szívességetkérni egymástól.4.1 Cseréljünk! Jó?Porszívójavításért lekvárt, könyvelésért nyelvleckét adok cserébe. A pénzt kikapcsolóközvetlen áru- és szolgáltatáscsere létezik, amióta ember az ember. Mi lenne akkor, ha a helyiközösségi barter szervezésére "szívesség bankot" alapítanánk? Ilyesmik léteznek már szerte avilágban. A m ködési elvük a következ :Havonta hírlevélben közzéteszik, hogy a szívesség bank tagjai milyen termékeket ésszolgáltatásokat kínálnak, illetve keresnek. Ezután az, aki pont azt keresi, amit egy másiktagtárs kínál, egyszer en felkeresi a másikat és megkötik az üzletet. A vev az áru értékéveltartozni fog a banknak, az eladó pedig ugyannyival hitelez jévé válik. De honnan tudják,hogy mi az áru értéke, ha nincs egy pénzegység mint egyetemes érték-összehasonlító alap?Hát igen, mégis kell, hogy legyen pénz. Ez a pénz azonban nem kell, hogy valóságosan avev zsebében legyen vásárláskor, hiszen minden egyes üzletkötés hitelben történik, amit abank- központban lév kartotékokra telefonos vagy szóbeli közlés alapján rávezetnek.Tegyük fel, hogy Piroska nagymamája megbetegszik. Elmegy tehát Juliskához, és vesz t le15 petákért egy tégely körömvirág ken csöt, amit Juliska maga készített. Betelefonálnak teháta bank központba, hogy Piroska tartozik 15 petákkal. Juliska követel 15 petákot. MásnapJuliska férje, Jancsi elmegy a Farkashoz és megveszi annak ütött-kopott 25 éves bogárhátúVolkswagenjét 1OOO petákért, amire régen vágyott, de forintban nem tudná kifizetni, viszontsürg sen szüksége van rá, mert azzal akarja elvinni a hétvégen kirándulni Juliskát. A Farkasdélután találkozik Piroskával és megveszi t le 1O petákért a vegetáriánus szakácskönyvét,mert a Farkas még csak most tér át a növényev étrendre, viszont Piroska már rég amakrobiotikánál tart. Este a bank-központban az adminisztrátor a telefon üzenetrögzít r látvezeti az üzletkötéseket a naplójába, és kinek-kinek elkönyveli a tartozásait és követeléseit.Piroska kartonján -15 + 1O = -5 peták tartozás, Juliskáékén 15 - 1OOO = -985 peták tartozás,a Farkasén -1O + 1OOO = 99O peták követelés szerepel egyenlegként. Az összes tagtartozásainak és követeléseinek egyenlege mindig O, hiszen valójában nincs pénzforgalomban, csak áruk és szolgáltatások.4.2 LET SYSTEMEz a rendszer számos angolszász országban, els sorban a munkanélküliség sújtottaterületeken, futót z gyorsaságával terjed. A feltalálója is egy munkanélküli, bizonyos Michael 7
    • Linton volt. A kanadai Courtenaz városában 1983-ban próbálkoztak vele el ször. A rendszertLETS-nek nevezték el /Local Employment and Trade System/. A pénzük a "zöld dollár",amelynek értéke egy az egyben a kanadai dollár. Sajnos ez nem bizonyult szerencsésválasztásnak, mivel mint minden nemzeti valuta, a dollár is inflálódik, tehát veszítvásárlóerejéb l a zöld dollár is.Az infláció arra ösztönzi a LETS részvev it, hogy minél kés bb fizessék tartozásaikat, hiszenannál "olcsóbb" pénzben fizethetnek. Ez könnyen összeomlással fenyegeti a rendszert.Courtenazban ez be is következett, miután egy résztvev 14.OOO dolláros tartozást gy jtöttössze 18O.OOO dollár teljes évi forgalom mellett. Ennek ellenére a LETS gyorsan terjedÉszak-Amerikában, Ausztráliában. Az Egyesült Királyság legkiterjedtebb rendszereStroudban m ködik, és van egy rendszer a dél-angliai Tetnesben is. Új-Zélandon utolsómásfél évben 1O helyen szervezték meg a zöld dollár rendszert. Aucklandban a túlzottadóssághalmozást 5OO dolláros fels korlátozással próbálják kordában tartani. Az AmerikaiSchumacher Társaság dolgozta ki a SHARE rendszert, amelyben a zöld dollár értékét nem anemzeti valutához, hanem valamely helyi termékhez, például a t zifához köti. Így biztosíthatóa zöld dollár stabil vásárlóértéke.4.3 Ha árad a vízTegyük fel, hogy városunkban elkezdenének m ködtetni egy zöld forint rendszert. Kössük azöld forint értékét egy helyi termékhez, mondjuk az ivóvízhez. Jelenleg az ivóvíz ára 35,2OFt/m3. Tegyük fel, hogy a Vízm vek felemeli 7.- Ft-tal az ivóvíz árát, ami 2O %-osemelkedést jelent. Ekkor feltételezett szívesség banknál lév összes betétet és tartozást külön-külön meg kell növelni 2O %-kal, ha azt akarjuk, hogy ivóvíz m3-ben kifejezett értékükazonos maradhasson. A teljes banki egyenleg ígyis-úgyis nulla. Ez egy sajátos kamatozásiforma, a banki adminisztrációban azonban nem okoz annál nagyobb bonyodalmat, mint ajelenlegi kamatos kamat számítása.4.4 Milyen pénz a zöld pénz?A zöld forint nem inflálódik, csak annyit kamatozik, hogy az értékét meg rizze, nem kell,hogy magunknál tartsuk, ezt nem lehet ellopni, elveszteni, kezelése végtelenül egyszer . Ez apénz önszabályzó, hiszen mindig valójában O zöld forint van forgalomban. Együtt létezhet ameglév pénzrendszerre, hiszen a "szívesség bank" minden tagja szabadon részt vesz aforintos gazdaság forgalmában is, mint eddig. 8
    • Ez a "pénz" nem több, mint információ értékek forgalmáról. Nem lehet tehát spekulációscéllal kibocsátani, leértékelni, felvásárolni a kamatlábak befolyásolása céljából. Semmilyenhatalom nem képes áramlását kívülr l befolyásolni. Aki eladósodik, nem kerül hitelez jehatalmába, hiszen senkise birtokolja el bb a pénzt, hogy utóbb kölcsönadhassa.A zöld forint tökéletesen decentralizálja a gazdaságot. A zöld forint természetes, szervesmódon keletkezik - úgy, hogy valaki valamiféle valóságos értéket állít el , amit valakinekelad, - mindannyiunk emberi teremt ereje közvetlenül hozza létre.4.5 Szociális következményekMinden zöld forint üzletet személyesen kötünk, amivel új barátokat és ismer söket szerzünk.Ez a rendszer el segíti, hogy a közösség végre önmagára ismerjen. Az ismeretségek s rszövevénye rengeteg rejtett gazdagságot hordoz magában, barátságok, gyermeknevelési ésfelügyeleti kapcsolatok hálózata, összejövetelek lehet sége, az utcák és terek otthonosabbáválása, a közbiztonság javulása. A zöld forint kezdeményez és teremt energiákat szabadítfel, miközben növeli az egyének és családok önértékelését és önállóságát. A teljesmunkaid ben foglalkoztatott ember önértékelése ahhoz a munkához köt dik, amit amunkahelyén végez. A munkahelyvesztést mint értékvesztést éli át a munkanélküli. Ha valakia hírlevélben közölt ajánlatlistát böngészi, ezer féle ötletet kaphat, mivel válhatna hasznossákörnyezetének.A zöld forint kizárólag a helyi gazdaságban forog. Ha izzólámpát gyártasz a Tungsramban,akkor szorgalmad gyümölcse talán Dél- Amerikában hasznosul, amíg ha "szívesség" piacratermelsz, akkor szükségszer en a településeden él barátaidat, ismer seidet serkented arra,hogy k is találjanak ki valami számodra hasznos dolgot, amivel portékádat viszonoznitudnák.A közönséges gazdaságban nincs beépített biztosíték arra, hogy a helyi termelés a helyigazdaságot serkentse, viszont a "szívesség bank" rendszer nincs ellentmondásban a szabadvilágkereskedelem elvével.A helyi zöld forint piac kiegészíti, de nem helyettesíti a közönséges nemzeti és világpiacot.Ha a helyi gazdaság túlságosan függ a világpiac ingadozásaitól, akkor a helyi közösségstabilitását, s t létfenntartását veszélyezteti a világpiac változása. Jól ismerjük ezt anehéziparra és bányászatra szakosodott városaink sorsából, amikor az ágazat visszaeséseegész ipari régiók szociális válságát okozta. 9
    • 4.6 A személyes jelleg lelki vonatkozásaiHa Te éppen kosarakat fonsz szabadid dben, és én egy mózes-kosarat rendelek T led, talánnagyobb szeretettel és odaadással fogod készíteni, mintha csak úgy a heti piacra termelnél,hiszen ismersz és szeretsz engem. A normál gazdaság elidegenedett viszonyai közt nincshelye az adakozás örömének, ami a "szívességek" piacán átélhet .A MONOPOLY-ban mindig vannak gy ztesek és vesztesek. A közönséges gazdaság aMONOPOLY-hoz nagyon hasonló elveken m ködik. Milliók válnak éhez vé, kirabolttá,becsapottá néhány világváros t zsdéjén folyó MONOPOLY játék eredményeként. Azérmében vagy bankjegyben megjelen pénz beépített tulajdonsága a magán jelleg ésindividualizmus. Maga a rendszer ösztönöz önzésre és versenyre. A zöld forint viszontközösségi pénz, forgalma szociális üzenetet hordoz, nem a versenyt, hanem az összefogásthirdeti.4.7 KözterhekMagyarországon csak az adótörvényben külön meghatározott bizonyos esetekben vanadókedvezmény a nem pénzbeli, hanem természetbeni jövedelmekre vonatkozóan. Ha tehátvalahol hazánkban egy ilyen rendszer létrejönne, a zöld forintban szerzett jövedelmek apénzbeli jövedelmekkel azonos elbírálás alá esnének. Kanadában csak a szakmaszer enfolytatott tevékenység körében szerzett zöld dollár jövedelem adóköteles, egyéb tevékenységzöld jövedelme adómentes. Új-Zélandon egy minisztériumi állásfoglalás alapján jelenlegmind a társadalombiztosítási, mint a jövedelemadó fizetési kötelezettség alól mentesek a zölddolláros tevékenységek. Az ÁFA köteles termékek esetén a zöld dolláros árhoz hozzáteszik azÁFA-t közönséges dollárban. Általánosan is elég gyakori, hogy valamely terméknek részbenzöld, részben közönséges pénzben számított ára van. Közönséges pénzben a költséget, zöldpénzben a hozzáadott értéket fedezik.4.8 És ha valaki nem fizeti meg a tartozását?El fordulhat, hogy valaki elköltözik a városból nagy tartozást hagyva maga után, vagy csakegyszer en nem hajlandó visszafizetni "szívesség" tartozásait. Ennek a kockázata mindigfennáll. Ilyenkor a veszteség a teljes közösségre megoszolva hárul, olyan formában, minthaezáltal kreatív energiák kerülnének ki a forgalomból. Ha ez gyakorivá válik, az a rendszerszétzülléséhez vezet, hiszen megrendül ezáltal a közösség önmagába vetett bizalma. Aki tehát 10
    • a rendszerhez csatlakozik, tisztában kell legyen vele, hogy ezzel milyen felel sséget vállalmagára. A kockázatot némileg lehet adminisztratív eszközökkel is csökkenteni. Nagyobbösszeg üzlet megkötése el tt az eladó tájékozódhat a vev tartozásairól a bank-központban.Szokásos dolog, hogy a hírlevél diagramot közöl a betétek és tartozások nagyságánakstatisztikai megoszlásáról, amelyb l ki-ki tájékozódhat, hogy meddig érdemes hiteleitnövelnie zöld forintos jövedelemszerzés útján. Célszer a hiteleknek és tartozásoknak egyfels határt szabni, valamint kiugróan nagy egyenlegeket a hírlevélben nyilvánosságra hozni.5. A pénz parkolási díjaA legeredetibb megoldást a pénz forgási sebességének növelésére és ezzel a helyikereskedelem felvirágoztatására egy Silvio Gesell nev Argentínában tevékenyked németüzletember ajánlotta a század elején. Javaslata szerint olyan pénzt kell kibocsátani, amelyiknemhogy nem kamatozik, de még sarc is terheli. Minden bankjegyet havonta pecsételésselérvényesíttetni kell, aminek a díja a bankjegy értékének egy százada. El ször 1932-benpróbálták ki a nagy gazdasági válság következtében súlyos munkanélküliséggel sújtottausztriai Wörglo nev városban.Rávették a keresked ket, hogy a közmunkák ellenértékeként kibocsátott helyi pénzt fogadjákel. Mindenki szabadulni igyekezett a gyorsan értéktelened pénzt l, ezért élénk volt a keresletminden iránt, a pénz gyorsan forgott. A városban a válság ellenére ugrásszer enmegnövekedett a foglalkoztatottság, mindenki sietett el legben befizetni az adóit, és aközmunkákat is el tudták végeztetni. A helyi keresked k felvirágoztak. Miután több osztrákváros is érdekl dött a rendszer átvétele iránt az Osztrák Nemzeti Bank monopóliumát féltveelintézte, hogy az akciót tiltsák be.Hasonló pénzt bocsátottak ki Chicagoban az USA-ban 193O-ban, amelyik egész 1943-banvolt forgalomban, valamint a svájci Baselben 1935-ben. Ez utóbbi még a hetvenes években isforgalomban volt.6. Az ökofalvak pénzügyeiEgyre másra hallunk arról, hogy kis közösségek kivonulnak a nagyvárosokból, hogy falusikörülmények közt teremtsenek maguknak új világot. Az ökofalvak a fenntartható civilizációkísérleti modelljei. Alternatív gazdálkodást csak alternatív közgazdasági rend alapján lehetfolytatni. Magam is részt veszek a Galgafarm kezdeményezésben, Galgahévíz határábanakarunk egy ökofalut létesíteni. 11
    • 6.1 A közösségi kiadások finanszírozásaVegyük a természet két jellegzetes növekedési modelljét. Harmonikusan úgy növekednek azél rendszerek, hogy fejl désük keletkezésük utáni gyors üteme az id el rehaladtával egyremérsékl dik, majd az optimális rendszerméretet elérve a növekedés mennyiségi értelembenmegáll. A rendszer egyensúlyba kerül környezetével. Diszharmonikus az a fejl dés, amelyikid egység alatt állandó rátával kíván növekedni (mint a kamatos kamat, valamint a reá épülgazdasági rendszer), a folyamatosan er ltetett növekedés lassan feléli környezetét és az egészrendszer összeomlik. Ez a rákos sejtburjánzás modellje is.A fenntartható gazdálkodási rendszereknek a harmonikus növekedési modell szerint kellkiépülniük.Sajnos ez azzal jár, hogy az els id ben a rendszer kiépítése során nagy külser forrástömeget kell bevonni egészen addig, amíg a rendszer annyira meg nem érik, hogy akörnyezetével egyensúlyba kerülve szinte önfenntartóvá nem válik.Az ökofalu az els id ben semmiképpen sem mondhat le a külvilággal való nagyarányúkereskedelemr l. A rendszer kiépítéséhez behozott nagymennyiség anyagot, berendezést,er forrást éppen egy olyan id szakban kell "importálni", amikor a bels er források mégnincsenek jól m köd rendszerekkel fenntartható módon hasznosítva. Az importminimalizálása és a táj ökológiai védelme azt követeli meg, hogy a nagytömeg importotolyan export ellentételezze, amelynek nagyon alacsony a nyersanyag és energia hányada, denagyon magas az információs tartalma. Ha a közösség úgy is dönt, hogy az önfenntartásel segítése érdekében bels valutarendszert használ, még akkor is a küls pénz forgalmánakviszonyai dönt en befolyásolják a falu fejl dést. A küls és bels pénzrendszerkompatibilitásának megteremtése a legnagyobb kihívás a falu gazdaságával szemben. Afalunak egyrészt közösségi beruházásokra, másrészt szociális célokra küls pénzben alapokatkell létrehoznia. Ennek egy módja a közösségi hitelszövetkezet - nevezzük úgy, hogyÖkobank, amelyik a közösség tagjainak küls pénzben lév megtakarításait kezeli, és a közöscélokra használja. Betétesek a közös célok el segítése érdekében kamatjövedelmük egyrészér l, vagy az egészr l lemondanak.A közösségi alapok képzésének másik lehetséges módja a küls jövedelmek helyi adóztatása.Az adózás konkrét rendszerét és mértékét a közösség jövedelemszerzési képességének és akiadásigényeknek a viszonya szabja meg. Tetemes kiadások mellett, ha a küls jövedelmekalacsonyak maradnak, akkor ez igen kényes feladat lesz. 12
    • Harmadik mód pénzszerzésre közösségi vállalkozások indítása, amelyek profitjukat aközösségi alapokba forgatják vissza. Ilyen indítékok alapján jött létre a Galgafarm Kft,amelynek bonyodalmas történetéb l fontos tanulságot lehet lesz rni. Szigorúan mérlegelnikell, hogy szabad-e a közösségen kívülr l jöv t két beengedni a vállalkozásba. Bármennyireis csábító lehet az ajánlat, ez több veszélyt is hordoz magában.1. El akarja vinni a hozadékot, ami nem kívánt t kekiáramlás.2. Döntési jogot szerez a közösség tulajdonának egy része felett, és döntéseit nem biztos, hogyaz ökofalut létrehozók erkölcsi világképének megfelel en, és céljaikkal összhangban hozza.Lehet leg olyan társasági formát kell el nyben részesíteni, amelynél a vezet k és azalkalmazottak mind a közösség tagjaiból kerüljenek ki, és egyben k legyenek a tulajdonosokis. A részvénytársaságnál jobb a kft, de a kft-nél jobb a szövetkezet.6.2 A bels pénzA pénz szerepe egészséges gazdaságban az információ-közvetítés. Tájékoztat a termelt javakkeresettségér l, a piacot alkotó közösség kollektív értékrendjér l, a javak el állításárafordított er feszítések mértékér l, a felhasznált er források értékér l. Beteg az a gazdaság,ahol a pénz a kincsképzés a társadalmi különbségek konzerválásának és szélesítésénekeszköze. Feltehet en az információhordozó funkció csorbul akkor, ha a wörgli rendszerhezhasonló eszközökkel mesterségesen er ltetjük a kereslet növekedését. Ez jó ellenszer lehetmély válságokra, súlyos kereslethiány ellen, de egészséges gazdaságban cél a fogyasztás vagyfelhalmozás mindenáron er ltetése. A LETS technikailag is sokkal egyszer bb a wörlinél,hiszen nem kell valóságos bankjegyet nyomtatni, kezelni, pecsételni stb. A wörglirendszerben az értékstabilitást valamilyen fedezettel kell biztosítani. A fedezetet valamilyenvalóságos használati értéket hordozó létforrásnak kell képeznie (semmiképpen nem arany,ami alig használható valamire). Viszont, ha a stabilitás érdekében letétbe rakom a fedezetülkiválasztott létforrást (pl. t zifa, vályogtégla, ivóvíz stb.), akkor kivonom a forgalomból, amifenntartható gazdálkodás alapelvébe ütközik. LETS ebb l a szempontból is egyszer bb,hiszen ott a forgalomban lév pénz mennyisége mindig O, hiszen a tartozások és akövetelések kiegyenlíti egymást.Bármilyen rendszer bels pénz kerül az ökofaluban forgalomba, a küls adózássalkapcsolatos összeütközésekre fel kell készülni. 13
    • 6.3. A bels adózás A bels adókra a szociális biztonság és a közös célok finanszírozása miattszükség van. A küls pénzforgalomban a hatékonyabb közteherviselés érdekében ajövedelmek adóztatása indokolt. Elképzelhet a takarékosságra ösztönzés érdekében azer források behozatali és kiviteli vámoltatása is. Bels pénzforgalomban a jövedelemadózásaz él munka és az emberi találékonyság gépekkel és a természeti er források pazarlásávalvaló helyettesítésére ösztönöz, ezért káros. A létforrások takarékosságra ösztönz adóztatása abels pénzforgalomban is indokolt lehet. A bels létforrások újrael állításának költségeiebb l az adófajtából finanszírozhatók.6.4 A FöldtulajdonA jelzálog biztosíték miatt vállalkozói kölcsönhöz els sorban csak az juthat, akimegterhelhet ingatlannal, például telekkel vagy földdel rendelkezik. A telekárak az általánosinflációhoz képest törvényszer en mindig gyorsabban emelkednek. E két tényez a jelenpénzügyi rendszer viszonyai között stabilizálja, s t folyamatosan szélesíti a széls ségestársadalmi különbségeket. A telektulajdon alkalmas eszköz az ellenszolgáltatás nélkülijövedelemszerzéshez. Az ökofalu közösségének legfontosabb létforrása a bioszférának az adarabja, ami a faluhoz tartozó területekre esik. Ennek ápolása közös gond. A bioszféraegészének érdekei szerint történ gazdálkodás közös felel sség. Ez a felel sség nemérvényesíthet korlátlan telek-magántulajdon esetén. A hatékony gazdálkodás megkövetelhetia telkek magánhasználatának biztosítását, de ennek nem kell a terület magántulajdonlásávalegyütt járnia. Az ökofalut megalapozó erkölcsi világképbe sem illeszthet be az, hogy valakia mindannyiunkat tápláló Anyatermészet egy darabját tulajdonaként birtokolja. Az egészterület a közösséget szimbolizáló és képvisel szervezet, jelen esetben az alapítványtulajdonában kell legyen. A beköltöz k az alapítványtól hosszú id re (p. 1OO év) szólószerz déssel kibérelik a telket. A szerz désben összhangba kell hozni a közösség és abioszféra érdekeit a hosszútávú magánhasználat biztonságának érdekeivel. A telek nemadható el és az is lehetséges, hogy az örökléssel kapcsolatban is lesznek korlátozások. Atelken épül lakóház magántulajdonlása természetesen magától értet d , csak meg kell találnia megfelel jogi formulát a köztelken álló magánház ellentmondásának feloldására.7. A Szivárvány KözgazdaságBár közhely, azért nem árt újra és újra emlékeztetni rá az emberi civilizációt három oldalról isvégveszély fenyegeti.- A nem újratermel d nyersanyag és energia források rohamosan apadnak. Ha ezt makacsulnem is akarjuk tudomásul venni, az összeomlás technikai vonatkozásban már nagyon közeli. 14
    • - A emberi tevékenység következtében a bioszféra eróziója felgyorsult, ami már érezhetmódon megváltoztatta a föld légköri viszonyait. Az egymást er sít hatás-ellenhatás egyregyorsul, végül a globális ökológiai rendszer teljes felbomlásához vezet, hacsak az iparicivilizáció nem tér észhez még id ben.- A totális tömegtermelés a fizikai és szellemi munkát végzetesen különválasztotta. Hatalmastömegek végeznek az anyagi valóság reálfolyamataitól elszakadt adminisztratív részfeladatot,miközben a fizikai munkát végz k sz k kisebbsége mechanikus rutinmunkára kényszerítveugyanattól szenved mint a többség: a túlhierarhizált rendben nincs mód a kreatívönmegvalósításra, az ész és a kéz harmonikus együttm ködtetésére, a teljesség átélésére. Azönértékelés zavarai egyenesen vezetnek a szociális rend széteséséhez a küls dleges értékekhajszolásához (gazdagság, hatalom), a faji, etnikai és vallási gy lölködéshez,alkoholizmushoz, kábítószer fogyasztáshoz, az er szak terjedéséhez.A hármas válságból igenis van kiút. Már körvonalazódnak azok az új civilizációs formák,amelyek a központosított technikai, gazdasági, politikai és szociális világot decentralizálnifogják. A csúcstechnológiák mellett fokozatosan tért nyernek a köztes technológiák, anemzetállamokat biorégiók hálózata fogja felváltani, és a kamatos kamatra épülközgazdaságtani gondolkodás rovására a közösségi közgazdaságtan (ami nem marxizmus!)fog tért hódítani.Viharban élünk. A felettünk tornyosuló sötét felh kb l csattognak a villámok. Nem biztos,hogy túléljük. Egy kis darabon már világosodik az ég. A vihar után szivárvány dereng atávolban.Források:E.F. Schumacher: A kicsi szép. KJK. Budapest 1991. G. Dauncey: After the Crash. The Emergence of the Rainbow Economy. Green Print, London1991. D.Boyle: Down Under: A Whole New Kind of Barter. New Economics, 1992/5. D. Weston: Glorified Barter. New Economincs, 1992/5. M. Kennedy: Geld ohne Zinsen und Inflation, Berlin 1991. B. Mollison: Permaculture: Designers Manual, Tagari, Tyalgum, Australia 1988. * A tanulmány 1991-ben jelent meg.Forrás: http://www.bocs.hu/3part/nagyg-13.htm 15