• Like
Helyi Pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól - Jó Ha Figyelünk
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Helyi Pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól - Jó Ha Figyelünk

  • 1,229 views
Uploaded on

Helyi Pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól - Jó Ha Figyelünk

Helyi Pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól - Jó Ha Figyelünk

  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
1,229
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
28
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. A TARTALOMBÓL:A természetes gazdasági rend. . . . . . . . . . 2 Minden baj oka a „kamatgazdaság”? . . . . 9 A Szívesség BankPiacgazdaság kapitalizmus nélkül . . . . . . 3 Kamat nélküli piacgazdaság A pénz parkolási díja A pénz: A piac uralkodójából... Szabadpénz-rendszer Magyarország és a globalizáció. . . . . . . . 18 …a piac semleges szolgálója lesz Van-e harmadik út? . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A természetes társadalom . . . . . . . . . . . 19 A föld: kereskedelmi áru és spekuláció Kamatozó szívességek. . . . . . . . . . . . . . . 13 Drábik János tanulmánya. . . . . . . . . . . . 21 tárgya helyett a gondunkra bízott létalap A jó öreg neoliberalista közgazdaságtan Van-e különbség a pénz és a hitel között? A nõk és férfiak gazdasági egyenjogúsítása A világ, ami egy ilyen közgazdaságtanra épül A pénzkibocsátás meghatározza a demokráciátGazdasági növekedés és kamatrendszer. . 7 Gazdaság kamatos kamat nélkül Milyen lenne egy globális valódi pénz? Ön a Jó Ha Figyelünk külföldre is!!! címû alkalmi megjelenésû újság olvassa. A lap elektronikus formában ingyenesen letölthetõ, a www.tar.hu/jhfK weboldalról. Észrevételeiket, kritikáikat és véleményeiket is ide küldjék. Amennyiben a lap megnyeri tetszését, kérjük jó szívvel ajánlja azt másoknak is elolvasásra! Kö- szönjük, és jó szórakozást! JHF könyvek a NETEN!!! http://www.tar.hu/layout
  • 2. Kétezeregy KiadóSilvio Gesell: másrészt felhalmozható dolog, s e minõségé-A természetes gazdasági rend ben akár akadályozhatja is a cserekereskedel-Kétezeregy Kiadó met. Egy zsák alma, ha nem veszik meg,ISBN 963-86243-8-8 elõbb-utóbb elrohad, a pénz azonban, ame-380 oldal lyért megvennék, megõrzi eredeti értékét ak-3900 Ft kor is, ha tulajdonosánál marad. Mivel a pénz értékálló és mindenre használható joker, ka-Meglehetõsen szokatlan feladatra vállalko- matot lehet kérni érte. Tulajdonosa úgyzott kiadónk Silvio Gesell magyarul mind- szedhet kamatot, hogy a kisujját sem kelleddig meg nem jelent mûvének kiadásával, megmozdítania.hiszen a könyv 1916-ban, 88 éve jelent meg A József-fillér híres példája bemutatja,elõször. Annak idején Gesell alternatív gaz- hogy a kamat mindig csak középtávon, és so-dasági modellje nagy visszhangra talált, hasem hosszabb távon biztosítja a pénzfor-majd a gazdasági és politikai erõk váltako- gást. Ha Krisztus születésekor József betettzásától függõen hol megpróbálták elfelejte- volna egy fillért a bankba 5% kamatra, akkorni, hol elkezdték újragondolni elméletét. 1990-ben, a német újraegyesítés évében - az A harmincas években a geselli szabad akkor érvényes aranyár mellett - 134 milliárdgazdaság hívei vállalkoztak arra, hogy kísér- darab, a Föld tömegének megfelelõ aranygo-leteket folytatnak kamatmentes pénzzel el- Irving Fisher az Egyesült Államok egyik lyót vásárolhatott volna. Ez azt mutatja, hogygondolásaik helyességének bizonyítására. legismertebb közgazdásza és pénzteoretikusa a tartós kamatszedés matematikai-logikai le-Németországban, Ausztriában, Svájcban, volt. Fisher magát „Gesell kereskedõ szerény hetetlenség, ezért ez a pénzforgást mindigFranciaországban, Spanyolországban és az tanítványának“ nevezte, és támogatta a ka- csak középtávon biztosíthatja.Egyesült Államokban fáradoztak szabad- matmentes pénzzel folytatott kísérleteket az Minden ár kamatot tartalmaz, amelyet apénz bevezetésén, hogy a munkanélkülisé- USA-ban. „A szabadpénz - mondta egyszer termelõ és a szolgáltató fizet a banknak azért,get megszüntessék. A legsikeresebbnek az Fisher - a legjobb szabályozója lehetne a pénz hogy gépekhez és épületekhez jusson. A sze-osztrák Wörgl kísérlete bizonyult. forgási sebességének, amely a legzavaróbb té- métdíjnak például körülbelül 12%-a, a vízdíj- Abban az idõben,amikor Európa sok or- nyezõje az árszínvonal stabilizálásának. Helyes nak 38%-a, a lakbérnek pedig 77%-a kamat.szágában tetemes munkanélküliséggel kellett alkalmazása esetén néhány hét alatt kisegíte- Egy 40 m2-es lakás esetében, amely 150 000harcolni, Wörglben egy év alatt a munkanél- ne bennünket a válságból.“ A harmincas német márkába kerül, ez körülbelül 750 000küliség 25%-kal csökkent. Amikor azután években az USA-ban több mint száz község, márkát jelent száz év alatt. Minden ár, mellyelAusztriában több, mint száz község kezdett köztük több nagyváros, tervezte olyan pénz életünkben találkozunk, átlagosan 30-50% ka-érdeklõdni a modell iránt, az Osztrák Nem- bevezetését, amely a Wörgl-beli munkabi- matot vagy tõkeköltséget tartalmaz. Ez azt je-zeti Bank veszélyeztetve látta monopóliu- zonylatoknak megfelelõen funkcionált volna. lenti, hogy ha kamat helyett forgalmi illetéketmát. Közbenjárt és betiltatta ezeknek a helyi „A pénz, amelyet nap mint nap haszná- vezetnénk be, legtöbbünknek megduplázódnapénzeknek a további használatát. Ugyanez lunk, kétféle, egymásnak ellentmondó célt a jövedelme, vagy ugyanazon életszínvonalértlett a sorsuk a hasonló kísérleteknek Svájc- szolgál: egyrészt csereeszköz, a munkameg- arányosan kevesebbet kellene dolgoznunk."ban és Franciaországban is. osztás feltétele, így minden civilizáció alapja; (Margrit Kennedy) AZ OLVASÓHOZ! Tisztelt Olvasó! Valóban minden baj oka a „kamatgazdaság”? Mi a szabadpénz-rend- Új lapot indít útjára a szocialista nagyváros öntudatos polgára JHFK – szer? Van-e harmadik út? vagyis Jó Ha Figyelünk KÜLFÖLDRE IS címmel. Ebben a lapban jobbá- Nagy Gábor „Kamatozó szívességek” címû kitûnõ tanulmányában bõ- ra külföldi anyagok olvashatók majd, olyanok, melyek a hazai sajtóban vebben olvashat a jó öreg neoliberalista közgazdaságtanról és egy olyan vi- nem vagy csak kevés publicitást kapnak. Természetesen, ha kapcsolódó lágról, amely ilyen gazdaságtanra épül, ahol a tömeglét az uralkodó. A ta- hazai írások is vannak az adott témakörben, azokat is igyekszünk megje- nulmány is feszegeti azt a kérdést, hogy vajon létezhet-e gazdaság kamatos lentetni. kamat nélkül? Visszatér a kaláka? Vagy Hallott már Ön a Szívesség Bank- Elsõ számunkkal a gazdaságpolitikát vesszük górcsõ alá nem éppen hét- ról? Cseréljünk! Jó? Mond Önnek valamit a LET SYSTEM kifejezés? És köznapi szemszögbõl, egyúttal tisztelgünk a brilliáns közgazdász Silvio milyen pénz a zöld pénz? Mit gondol, vajon mennyire rúg a pénz parkolási Gesell és munkássága, a szabad pénz elõtt is. Egy kis ízelítõ a lap tartalmá- díja? Milyen pénzügyei lehetnek az ökofalvaknak? Lehet, hogy ott már bel- ból: Ön mit gondol, létezhet piacgazdaság kapitalizmus nélkül? A pénz va- sõ pénzt használnak? De az is lehet, hogy a Szivárvány Közgazdaság a meg- laha is válhat a piac uralkodójából a piac semleges szolgálójává? Ma úgy tû- oldás? És vajon hogyan viszonyul hazánk a globalizációs folyamatokhoz? nik a politikum megfeledkezik arról, hogy a föld: kereskedelmi áru és spe- Milyen a természetes társadalom? kuláció tárgya helyett a gondunkra bízott létalap. Fontos téma a nõk és Ezekrõl és még sok minden másról olvashat a JHFK – Jó Ha Figyelünk férfiak gazdasági egyenjogúsítása is. Tudja Ön, kik a kapitalizmusmentes KÜLFÖLDRE IS címû új lapban. Az egyszemélyes szerkesztõbizottság kie- piacgazdaság úttörõi? Milyen kapcsolatban van egymással a gazdasági nö- gészülve segítõkkel ebben a kiadványban is azon munkálkodik, hogy olva- vekedés és a kamatrendszer? sói számára minél szélesebb látókört biztosítson. LAYOUT2 jó ha figyelünk külföldre is
  • 3. Összefoglalás az eszme alapgondolatairól, történelmi eredetérõl pénz visszatartására költséget róna ki, amely semlegesítené a felhal-és jelenlegi fejlõdési állapotáról, szervezeteirõl, valamint az mozás és a likviditás elõnyét. Ha a visszatartott pénzre díjat szabnakajánlott irodalomról ki – ahogy a közlekedésben is állópénzt rónak ki a tehervonatokra -, akkor az elveszíti a piac feletti uralkodó szerepét, és csupán csereesz-A pénz: A piac uralkodójából… közként fogja majd azt szolgálni. Ha nem tudják spekulációs manõve-1891-ben Silvio Gesell, német-argentín kereskedõ (1862 - 1930) rekkel megzavarni a körforgást, akkor lehetõvé válik, hogy a forga-Buenos Airesben kiadta elsõ röpiratát, Die Reformation im lomban levõ pénz mennyiségét állandóan úgy alakítsák az árukínálat-Münzwesen als Brücke zum sozialen Staat (A pénzügy reformja mint hoz, hogy annak vásárlóereje hosszú idõszakon át stabil maradjon,a szociális államhoz vezetõ út) címmel. Ez képezte annak a nagysza- akárcsak a súlyok és a mértékegységek.bású mûnek az alapját, amely a szociális dilemma okait és a helyzet- Elsõ kiadványaiban Gesell a pénzügy organikus reformjának esz-megoldás lehetõségeinek kérdéseit taglalja. Azok a gyakorlati tapasz- közét hangsúlyosan ”rozsdásodó bankók”-nak hívta.talatok, melyeket Gesell az akkori Argentína egyik gazdasági válsága Így lenne érvényes a pénzre is - mely eddig csak egy élettelen ide-folyamán szerzett, a marxizmussal szembenálló szemléletmódra kész- gentest volt mind a társadalom szervezetében, mind a természet egé-tették: az emberi munka kizsákmányolását nem a termelõeszközök szében – a születés és a halál egyetemes törvényszerûsége; mulandóvámagántulajdonára vezette vissza, hanem a pénzrendszer szerkezeté- válna és elveszítené azt a tulajdonságát, hogy a kamat és a kamatos-ben rejlõ hibákra. Akárcsak az antik filozófus, Arisztotelész, Gesell is kamat a végtelenségig felszaporítsa. Ez a pénzügyi reform a szabályozásfelismerte pénz ellentmondásos kettõs szerepét, hiszen az, mint csere- átfogó terápiáját jelentené, mely lebontaná a pénz folyamában levõeszköz, egyrészt a piacot szolgálja, egyidejûleg azonban a hatalom esz- akadályokat, és segítene a társadalom beteg szervezetének, hogy úgyközeként uralkodik is felette. gyógyuljon ki fokozatosan magától a konjunktúrális és szerkezeti válság Gesell a következõbõl indult ki: Hogyan lehetne megakadályozni, sokrétû tünetébõl, hogy azután stabil egyensúlyba kerülhessen, és beil-hogy a pénz a hatalom egyre elhatalmasodóbb eszköze legyen, viszont leszkedhessen a természet harmónikus rendjének egészébe.egyidejûleg semleges csereeszköz is maradjon? Szerinte két oka van a Gesell az 1916-ban Berlinben és Bernben megjelent legjelentõ-pénz piac feletti hatalmának: Elõször is az, hogy a hagyományos pénzt sebb mûvében, Die Natürliche Wirtschaftsordnung durch Freilandmint keresleti eszközt annak birtokosa - az emberi munkával, a ter- und Freigeld (A természetes gazdasági rend szabadföld és szabadpénzmékekkel és a szolgáltatásokkal ellentétben - számottevõ kár veszélye révén) részletesen leírta, hogyan kerülhet egyensúlyba egymással anélkül visszatarthatja úgy, hogy spekulációs céllal kivonja a piacról. tõkekínálat és a -kereslet – feltéve, hogy a pénz körfogása zavarmen-Másodszor is megvan a pénznek az az elõnye, hogy sokkal rugalma- tes - egészen addig, amíg a kamatszint a mostani reál három százalé-sabb, mint az áruk és a szolgáltatások; bevethetõ mindenkor és min- kos alsó határ alá esik. Az ”õskamat”, mely nem más, mint a dolgozódenütt, akár a dzsóker kártyajátékban. A pénznek ezért – és minde- ember áldozata a pénz hatalmának oltárán, így nem lenne már a ka-nekelõtt a nagyobb összegek birtokosainak - különleges kiváltsága mat része - az ezután már csak a kockázati díjból és a banki közvetítésivan: megbonthatja a kereslet és a kínálat, a megtakarítások és a be- díjból tevõdne össze. A piaci kamat az így elért egyensúlyi érték körülfektetések körforgását, és kamat formájában jutalmat követelhet a mozogna, ami biztosítaná, hogy a megtakarítások decentrálisan aztermelõktõl és a fogyasztóktól azért, hogy lemondjanak a pénz speku- igényekhez alkalmazkodó beruházásokba folyjanak. A ”szabadpénz”latív jellegû visszatartásáról illetve a rövid lejáratú pénzbetétekrõl, és az ”õskamat”-tól megszabadított pénz, amely semleges a jövedelmekvisszajuttassák azt a reálgazdaság körforgásába. elosztása szempontjából, és a termelés jellegére és mértékére vonat- A pénz szerkezeti fölényét nemcsak tényleges visszatartása okozza, kozóan nem tud kiváltani a vásárló és az eladó fél érdekeivel ellent-hanem már a körforgás megtörésének lehetõsége is elég, hogy a társa- mondó hatást. Gesell várakozása szerint a csonkítatlan munkajöve-dalmi szervezet gazdasági anyagcseréje csak akkor mûködhessen, ha a delem a lakosság széles rétegei számára tenné lehetõvé, hogy feladjapénzt elõször is kamattal csalogatják elõ. A nyereség fontosabb a gaz- alkalmazotti viszonyát, és magán vagy szövetkezeti vállalkozásidaságosságnál, a termelést nem annyira az emberek szükségletei, ha- formában önállósuljon.nem a pénz kamatozása szabja meg. A tartósan pozitív tartománybanmozgó kamatláb megzavarja a nyereségnek és a veszteségnek azt az A föld: kereskedelmi áru és spekuláció tárgya helyett a gon-egyensúlyát, amely a piac decentrális önszabályozása szempontjából dunkra bízott létalapalapvetõ fontosságú. Gesell szerint ez egy igen komplex tünetû beteg- A 19-edik és a 20-adik század fordulóján Gesell kibõvítette a pénzügységet vált ki a társadalom szervezetében: a kamatos, s ezért nem sem- megreformálásának koncepcióját a földjog reformjának követelésé-leges pénz, a jövedelmeket igazságtalanul, a teljesítménnyel ellenté- vel. Az északamerikai földreformátor, Henry George (1839 – 1897)tesen osztja el, ami a pénz és a dologi eszközök koncentrációjába, és mûveinek olvasása ösztönözte erre, akinek gondolatait Michaelígy a gazdaság monopolizálásába torkollik. Mivel birtokosai dönthe- Flürscheim (1844 – 1912) és Adolf Damaschke (1865 – 1935) ter-tik el, hogy a pénz mozogjon-e vagy álljon, ezért az nem tud úgy ”ma- jesztették tovább Németországban. Damaschke törekvésével ellen-gától” áramlani a társadalom szervezetében, mint a vér az emberi tétben, aki a föld magántulajdonának megtartása mellett csupán an-testben. A társadalom ezért képtelen ellenõrizni a pénz körforgását és nak értékgyarapodását adóztatná meg a köz javára, Gesell inkábbmennyiségének helyes adagolását; elkerülhetetlenné válik az árszint Flürscheim javaslatával értett egyet, aki a földet kártérítés ellenébendeflációs és inflációs ingadozása. Az áruk értékesítése megnehezül és magánkézbõl közkézbe adná, aztán pedig a legtöbbet kínálónak jut-munkanélküliség lép fel, ha a konjunktúra hullámzása során - a ka- tatná haszonbérbe. Amíg a talaj magánkézben levõ kereskedelmi árumat átmeneti lecsökkenése miatt – a majdani kifizetõdõbb befekteté- és a spekuláció tárgya, addig nem alakulhat ki harmónikus viszony azsek reményében jelentõsebb összegeket vonnak ki a piacról. emberek és a Föld között. A népi ideológiákkal ellentétben Gesell nem támogatta a föld és a vér összefonódásának gondolatát.…a piac semleges szolgálója lesz Gesell, a világpolgár, az egész Földet minden egyes ember saját-Gesell a pénz hatalomfosztását nem a középkori skolasztika kánoni jaként tekintette. Szerinte mindenkinek lehetõvé kell tenni, hogykamattilalmának újbóli bevezetésével akarta elérni, de nem is a ”zsi- akadálytalanul bejárja a Földet, és származásától, bõrszínétõl ésdó uzsorások” felszámolásával. Sokkal inkább a pénzrendszer mai in- vallásától függetlenül bárhol letelepedhessen. Csakúgy, mint a ta-tézményének megváltoztatását akarta elérni, méghozzá úgy, hogy a lajnak, az ásványi kincseknek is köztulajdonba kell kerülniük. Errejó ha figyelünk külföldre is 3
  • 4. egy nemzetközi szervezetet hozna létre, melynek az lenne a felada- vetséget (Schweizer Freiland-Freigeld-Bund). Gesell két elõadásá-ta, hogy kezelje az egész emberiség tuladonát képezõ kincset, ban, az ”Arany és béke?” (Gold und Frieden?) illetve a ”Szabadföld -valamint díj ellenében használati jogokat adjon ki rá. a béke alapkövetelménye” (Freiland, die eherne Forderung des Friedens) mutatott rá, hogy milyen jelentõs szerepet játszanak a re-A nõk és férfiak gazdasági egyenjogúsítása formjavaslatai a népek békéje és a társadalmi igazságosság megvalósí-Csakúgy mint több más földreformer, Gesell is arra gondolt elõször, tása szempontjából.hogy a föld bérbeadásából származó bevétel lehetõvé tenné az államszámára, hogy eleget tegyen a feladatainak anélkül, hogy más forrá- A két világháború közöttsokból is adókat kellene szednie (Single-Tax). Azonban elgondolko- A elsõ világháború és a német novemberi forradalom befejeztévelzott azon, hogy az elõidézõ elve alapján végül is kinek jár igazán ez a Gesell, Landauerrel való kapcsolata révén, rövid ideig népi pénzügyihaszonbér, s arra a megfontolásra jutott, hogy a föld haszonbérébõl megbízottként tevékenykedett az elsõ bajor tanácskormányban. En-származó bevétel mennyisége a népsûrûségtõl, vagyis végül is a nõk nek bukása után elõször árulással vádolták, de aztán elejtették a vá-gyermekszülési és –nevelési hajlandóságától függ. Gesell ezért a ha- dat. Ekkor Berlin környékére költözött, ahol figyelemmel kísérte aszonbér bevételét nevelési járandóságként az anyáknak juttatná, s a Weimari Köztársaság fejlõdését és számos brossúrában és fogalmaz-kiskorú gyermekek számától függõen havonta fizetné – a házasságon ványban kommentálta azt. Gesell egy lépcsõzetes, maximum 75%-oskívül született gyermekek édesanyjának és a Németországban élõ vagyonjárulékkal, a nagybirtoki tulajdonból és a nagytõkébõl akartakülföldi anyáknak is. Minden anyát fel kellene szabadítani a pénzke- finanszírozni a háború következményeinek rendbehozatalát, és ezzelresõ apától való gazdasági függõségbõl. A két nem kapcsolatát ezáltal egyidejûleg pedig a földjogra és a pénzre vonatkozó reformja megva-a hatalmi befolyásoktól mentes szerelem alapjára akarta helyezni. A lósításával akarta elindítani a belföldi tõkeképzõdést, amely lehetõvéDer Aufstieg des Abendlandes (A Nyugat felemelkedése) címû elõ- tenné Németország számára, hogy teljesíteni tudja a gyõztes hatal-adásában Gesell reményét fejezte ki, hogy a kapitalizmustól testileg, mak jóvátételi követeléseit. Gesell fáradhatatlanul tiltakozott az el-lelkileg és szellemileg megbetegített emberiség egy kiváltságoktól és len, hogy ehelyett az egymást gyorsan váltogató kormányok egy nagymonopóliumoktól mentes, természetes piaci rendszerben fokozato- inflációval méginkább a középosztályt és a lakosság alsóbb jövedelmisan visszanyeri egészségét és a kultúra új virágkorába léphet be. rétegeit fosztották ki a jómódúak javára, halogatták a reparációs kö- vetelések törlesztését, Németországot a külfödi tõke beáramlásátólA kapitalizmusmentes piacgazdaság más úttörõi tették függõvé és a stabil rentenmárkát (?járadékmárka, ford. megj.)A szabadföld-szabadpénz-elmélet válasz volt mind a klasszikus libera- lecserélték a válságra hajlamos aranyfedezetû valutára.lizmus Laissez-faire elvére mind a marxizmus tervgazdaság-elképzelé- Gesell igen korán elhatárolódott a rasszista és az antiszemitasére. Nem középút a kapitalizmus és a kommunizmus között a késõb- ideologiától. Bár Darwin evolúcióelmélete nagy befolyással volt rá,bi konvergencia vagy a ”mixed economies” értelmében, vagyis nem mégis szembehelyezkedett a szociáldarwinista gondolkodásmóddal.egy államilag irányított kapitalista piacgazdaság, hanem az eddig A túlzott nacionalizmust ellenezve síkra szállt azért, hogy Németor-megvalósított gazdasági rendszereken túlmutató alternatíva. Rend- szág megbékéljen a nyugati és keleti szomszédaival. A nemzetállamokszerpolitikai értelemben ”kapitalizmus nélküli piacgazdaság”-nak le- expanziós politikáját az európai államok hatalommentes föderációjá-het nevezni. Gesell ezzel Pierre Joseph Proudhon francia társadalom- nak kellene felváltania. Gesell ezentúl kifejlesztette a kapitalizmusújító (1809 – 1865) elmélkedéseit gondolta tovább önállóan, aki már utáni világvalutarendszer alapjait. Síkra szállt egy nyílt, kapitalistaa 19. század közepe táján a föld magántulajdonát és a kamatos pénz monopóliumoktól és vámhatároktól, nemzeti kereskedelmi protekci-hatalmát tette felelõssé azért, hogy a feudális abszolutizmus megszûn- onizmustól és gyarmati terjeszkedéstõl mentes világpiacért. A késõbbte után nem tudott kialakulni egy uralkodói rétegtõl mentes társada- létrejövõ Nemzetközi Valutaalappal és Világbankkal ellentétben,lom. Proudhon a privát földjáradékot rosszallóan rablásnak nevezte, amelyek az adott igazságtalan struktúra keretein belül a hatalom kép-a pénz kamatát pedig elburjánzó daganatnak. A jövedelemnek ezek a viselõinek érdekeit képviselik, és ellentétben egy közös európai valu-kizsákmányoló fajtái eredményezték az új uralkodó osztály, a nagy- tával, Gesell egy ”Nemzetközi Valuta-Szövetség”-et akart létrehozni,polgárság létrejöttét, amely mind az államot, mind az egyházat fel amely az összes nemzeti valután felülálló, semleges világpénzt bocsá-tudta használni a kispolgárság és a munkásosztály feletti uralmának tana ki és azt úgy kezelné, hogy az a szabad világkereskedelmi kapcso-gyakorlásához. Gesell alternatív modellje ezenkívül Gustav Landauer latok kiegyenlítõdéséhez vezessen.(1870 – 1919) elméletével is rokonságot mutat, akit szintén Proudon A háború utáni elsõ évek nagy inflációjának köszönhetõen Gesellinspirált, s aki aztán a maga részérõl Martin Buber-re (1878 – 1965) követõinek tábora feldagadt kb. 15.000 fõre. Ez a tábor azonbanvolt nagy befolyással. Párhuzamos gondolatok mutatkoznak Franz 1924-ben szétvált a mérsékelt liberális Szabadgazdasági SzövetségreOppenheimer ( 1861 – 1943) orvos-szociológus szociálliberalizmu- (Freiwirtschaftsbund) s a radikális individuálanarchista Fiziokratasában, illetve Rudolf Steinertnek (1861 – 1925), az antropozófia ala- Harci Szövetségre (Fysiokratischer Kampfbund). Hozzájárult a szét-pítójának, a társadalom hármas tagolásáról szóló elméletében is. váláshoz az a mély ellentét, melyet Gesellnek az ”állam leépítésé”-rõl szóló messzemenõ elképzelései gyújtottak lángra. A belsõ viszályko-Az elsõ szervezetek Németországban és Svájcban az elsõ világ- dások gyengítették a támogatói tábort. Mivel nem sikerült tömeg-háború idején mozgalommá válniuk, az egész weimari idõszak alatt sokféle módonGesell elsõ munkatársa, Georg Blumenthal (1879 – 1929), a földjog próbáltak közeledni a szociáldemokratákhoz és a szakszervezeti moz-és a pénz reformját a társadalom ”természetes rendjének” az elvével galomhoz, valamint az akkori béke-, nõ- és ifjúsági mozgalomhoz. Afûzte egybe, amely elvvel már Francois Quasnay (1694 – 1774) és Szabadgazdasági Szövetség a nagy világgazdasági válság alatt több fo-több más fiziokrata is szembehelyezkedett a feudális abszolutizmussal lyamodványban járult a Reichstagban képviselt összes párthoz, me-a francia felvilágosodás idején. Blumenthal 1909-ben megalapította a lyekben intett az akkori deflációs politika következményeitõl és ja-Fiziokrata Egyesületet (Physiokratische Vereinigung). Ez volt az elsõ vaslatokat tett a válság leküzdésére. Ezek visszhang nélkül maradtak.szervezete Gesell követõinek, akik a berlini és hamburgi földreforme- Amikor a Fiziokrata Harci Szövetség gyakorlati kísérletei felkeltettékrek, individuálanarchisták és szindikalisták soraiból kerültek ki. Ami- a közvélemény figyelmét, a német birodalmi pénzügyminisztériumkor A fiziokrata (Der Physiokrat) címû lap az elsõ világháború alatt a 1931-ben a brüningi szükségrendeletek keretein belül betiltotta azo-cenzúra áldozata lett, Gesell áttelepült Svájcba, ahol az ottani földre- kat. Az 1932-es birodalmi választásokon a Szabadgazdasági Párt si-formerek, reformpedagógusok és életreformerek körében lelt köve- kertelen maradt. A nemzeti szocializmus hatalomra kerülése utántõkre. Közösen megalapították a Svájci Szabadföld-Szabadpénz Szö- Gesell követõinek egy része ellenzéki magatartást vett fel és ezért ül-4 jó ha figyelünk külföldre is
  • 5. döztetésnek lett kitéve. Egy másik részük végül elfojtotta azt, amit az lyek a pénzpiacok reálgazdaságtól való elrugaszkodását illetve a mun-NS-ideológia valódi természetérõl tudott, és abban a csalóka remény- kanélküliség leküzdésének módjait kutatják. A Seminar fürben ringatta magát, hogy Hitler és Gottfried Feder talán komolyan fel freiheitliche Ordnung (Szeminárium a szabadelvû rendszerért)szándékozzák számolni a ”kamatrabszolgaságot” (”Brechung der Fragen der Freiheit (A szabadság kérdései) címmel egy füzetsorozatotZinsknechtschaft”). Így aztán megpróbálták, vezérfunkcionáriusai- jelentet meg. Emellett mûködik az Initiative für Natürlichenak befolyásolásával, az NSDAP (Nemzeti Szocialista Német Mun- Wirtschaftsordnung (Kezdeményezés a Természetes Gazdasági Ren-káspárt) gazdaságpolitikáját belülrõl megváltoztatni. A rezsimhez dért), amely svájci és osztrák baráti szervezetekkel közösen Gesellvaló igen kockázatos taktikai hozzáidomulásuk ellenére 1934 tava- gondolatainak népszerûsítésére törekszik. A Vereinigung Christenszán betiltották a szabadgazdasági szervezeteket és médiumaikat, egy für Gerechte Wirtschaftsordnung (Keresztények Egyesülete az Igaz-részük magától oszlott fel. A totalitárius rezsim kezdeti téves megíté- ságos Gazdasági Rendért) a föld- és pénzreform gondolatát a földdelléséhez nem csak az a fájdalmas visszautasítás járult hozzá, amelyben való spekuláció és a kamatszedés zsidó-keresztény-muzulmán kritiká-a weimari pártok részesítették õket, hanem elsõsorban a tanácstalan- jával kapcsolja össze. Margit Kennedy, Helmut Creutz és más szerzõkság, hogy melyik a föld- és pénzreform megvalósításának megfelelõ Gesell elméletének aktualizálásán dolgoznak. Ebben a vonatkozás-útja. Ausztriában és Svájcban továbbra is léteztek szabadgazdasági ban többek között azzal kérdéssel foglalkoznak, hogyan függ összeszövetségek. Gesell fõ mûve megjelent angol, francia és spanyol nyel- egymással a pénzvagyon és az adósságállomány exponenciális növe-ven, ezenfelül ismertetõ füzetek jelentek meg hollandul, portugálul, kedése a reálgazdaság környezetromboló növekedésével, hogyan le-csehül, románul és szerbhorvátul, valamint eszperantóul. Ebbõl kifo- het megszûntetni a gazdaság növekedési kényszerét, és hogyan lehetlyóan léteztek kisebb csoportok Angliában, Franciaországban, Hol- a föld- és pénzrefomot összekapcsolni egy ökológikus adórendszerrel.landiában, Belgiumban, Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszlá- Az elmélet jelenlegi fejlõdési állapotának mérlegét nyújtja aviában. Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon az Gerechtes Geld – Gerechte Welt (Igazságos pénz – igazságos világ)ottani német bevándorlók alapítottak csoportokat. címû könyv. Ez a 1991-ben Konstanz-ban megrendezett konferencia 100 Jahre Gedanken zu einer Natürlichen Wirtschaftsordnung -1945 után: az újrakezdés, a feledésbe merülés, majd újjáéledés Auswege aus Wachstumszwang und Schuldenkatastrophe (Száv évaz 1970-es évek végétõl gondolatai egy természetes gazdasági rendrõl – kiutak a növekedésiNémetország akkori megszállt övezeteiben újjáalakultak a szabadgaz- kényszerbõl és a hitelválságból) hozzászólásait tartalmazza.dasági szervezetek. A szovjetek által megszállt övezetben 1948-ban Az államszocializmus bukása Közép- és Kelet-Európában afeloszlatták õket; a hatalom ottani képviselõi Gesellt vagy a rendszerek versengésében átmentileg a nyugati kapitalizmus gyõ-”monopólburzsoázia apologétájának” vagy pedig, akár Marx ellenlá- zelmét hozta. De amíg fennmaradnak a szegénység és a gazdagságbasát, Proudhont, ”kispolgári szocialistá”-nak tekintették, akinek közötti ellentétek és az abból kifolyó válságok és háborúk, amíg acéljai nem egyeztethetõk össze a ”tudományos szocializmus”-sal. gazdaság exponenciális növekedése szétrombolja a környezetet, ésNyugat-Németországban Gesell megmaradt követõinek nagy része - amíg az iparosított északi félteke kíméletlenül kizsákmányolja a dé-a weimari pártokkal szerzett tapasztalataik miatt - egy saját pártban lit, addig kutatnunk kell a szokványos gazdasági rendszerek alter-való tevékenykedés mellet döntött. Megalapították a Radikálszo- natívái után. Ezek között Silvio Gesell szabadföld-szabadpénzciális Szabadságpártot (Radikalsoziale Freiheitspartei), amely 1949- elméletében is megtalálhatjuk a jövõ perspektíváját.ben a szövetségi választásokon a szavazatok csaknem 1%-át kaptameg. Majd Szabadszociális Unió-ra (Freisoziale Union) változtatták anevüket, és az ezutáni választásokon már csak minimális szavazatszá- Ajánlott irodalom:mot értek el. Gyûlésteremként azonban továbbra is mûködött a www.alkotmany.ngo.hu/silvio.htm (Silvio Gesell, A természetes gazdasági rendSilvio-Gesell-Ház Wuppertal és Neviges között. Az 1950-es és 60-as szabadföld és szabadföld révén címû könyvének nyersfordítása itt olvasható) - www.fennmaradas.huévek nyugat-német gazdasági csodája folytán alábbhagyott a közér- Silvio Gesell, The Natural Economic Order (translation by Philip Pye), Londondeklõdés a gazdaságpolitikai rendszeralternatívák iránt, bár híres köz- 1958 – www.systemfehler.degazdászok, úgymint Irving Fischer és John Maynard Keynes, elismer- Helmut Creutz, A pénz-szindróma 1-2, Hifa Hungária, 1997. (Segítség mindenki-ték Gesell jelentõségét. A munkanélküliség, a környezetpusztítás és a nek Egyesület, Honvéd u. 40, H – 1055 Budapest)nemzetközi hitelválság eredményeként, csak az 1970-es évek végétõl Lawrence Klein, The Keynesian Revolution. London 1966 and 1980, chap. 5, pp.nõtt meg ismét az érdeklõdés Gesell szinte feledésbe merült alternatív 124 – 152.gazdasági modellje iránt. Így vált lehetõvé a generációváltás is a Dieter Suhr, Der Kapitalismus als monetäres Syndrom – Aufklärung einestámogatói táborban. Widerspruchs in der Marxschen Politischen Ökonomie. Frankfurt 1988. Dieter Suhr, The Capitalistic Cost-Benefit Structure of Money. New York and Ber- Bázelben, a Svájci Gazdasági Archívumban (Schweizerisches lin 1989.Wirtschaftsarchiv) mûködik egy Svájci Szabadgazdasági Könyvtár Gerhard Senft, Weder Kapitalismus noch Kommunismus - Silvio Gesell und das(Schweizerische Freiwirtschaftliche Bibliothek). Németországban az libertäre Modell der Freiwirtschaft. Berlin 1990.Alapítvány a Pénz- és a Földreformért (Stiftung für Refom der Geld- Margrit Kennedy, Interest and Inflation-Free Money - Creating an Exchangeund Bodenordnung) 1983-ban kezdte meg egy Szabadgazdasági Medium That Works for Everybody and Protects the Earth. Okemos/MichiganKönyvtár felépítését. Ez 1988-tól 1997-ig 18 kötetben adta ki Gesell 1995.összes mûvét, mely az elméletével foglalkozó tudományos kutatás William Darity Jr., Keynes’ Political Philosophy: The Gesell Connection, in:alapkövéül szolgál. Erre épül föl egy könyvsorozat ”Tanulmányok a Eastern Economic Journal Vol. 21, No. 1 Winter 1995, pp. 27 – 41. Mario Seccareccia, Early Twentieth-Century Heterodox Monetary Thought andtemészetes gazdasági rendrõl” (“Studien zur Natürlichen the Law of Entropy. In: A. Cohen, H. Hagemann and J. Smithin, FinancialWirtschaftsordnung”) címmel, amely a TGR-mozgalom száz éves Institutions and Macroeconomics. Boston 1997.történetének áttekintésével valamint Gesell legjelentõsebb Marvin Goodfriend, Overcoming the Zero Bound Interest Rate Policy, in: Journaltaníványának, Karl Walkernek a mûveibõl összeálított válogatással of Money, Credit, and Banking Vol. 32, No. 4/2000 (part 2), pp. 845 – 869.indult. Az alapítvány más, a föld- és a pénzreform kérdéseit tárgyaló Bernd Senf, Die blinden Flecken der Ökonomie - Wirtschaftstheorien in der Krise.könyvpublikációkat is támogat és a Társadalomtudományi Társaság- München 2001.gal (Sozialwissenschaftliche Gesellschaft) közösen jelentetik meg a Zeitschrift für Sozialökonomie – www.sozialoekonomie.deSzociálökonómiai Szemle (Zeitschrift für Sozialökonomie) címû fo-lyóiratot. 1988-ban és 1995-ben ezenkívül a Karl-Walker-díjjal Forrás: Werner Onken(Karl-Walker-Preis) tüntettek ki olyan tudományos munkákat, me- Fordította Judit Cseuzjó ha figyelünk külföldre is 5
  • 6. Silvio Gesell: TERMÉSZETES GAZDASÁGI REND SZABADFÖLD ÉS SZABADPÉNZ RÉVÉN c. mûvének magyar kiadásáhozMintegy tizenöt éve, a Római Klub emlé- E tendenciák ismeretében érthetõ iz-kezetes tanulmányai nyomán került szak- galom fogott el, amikor rábukkantammai munkásságom középpontjába a világ- Silvio Gesell kamatmentes piacgazdaságválság. Az elemzõ irodalom meggyõzött elméletére, amelyet a “hivatalos” köz-arról, hogy a rendszer válságával van dol- gazdászok, és nyomukban a politikusok -gunk, azaz, hogy a jelenlegi társadalmi for- õk tudják miért - nemlétezõnek tekinte-máció hosszú távon nem életképes. (Csak nek, holott a közgazdasági gondolkodásazok számára tûnik életképesnek, akik azt olyan nagyságai, mint Maynard Keyneslátják, hogy kapnak árut a boltokban, és és Irving Fisher a legnagyobb elismerés-mennek a villamosok, de nem figyelnek a sel nyilatkoztak Silvio Gesellrõl, és el-tendenciákra.) Talán elég, ha a válság gondolásainak helyességét a 30-as évek-probléma-komplexumából egyetlen té- ben számos helyi kezdeményezés a gya-nyezõt emelek ki: a kamatos kamatot. korlatban is igazolta, amíg ezeket azEgyfelõl azért, mert ennek a társadalmi ellenérdekelt bankkörök nyomására aformációnak ez a legfontosabb mozgatója, gyis az értéktermelõk évrõl-évre többet ve- kormányok be nem tiltották.másfelõl azért, mert ebbõl közvetlenül leve- szítenek jövedelmükbõl. Ez a veszteség csak Arra a meggyõzõdésre jutottam, hogyzethetõ e társadalmi formáció két fõ kataszt- teljesítménynöveléssel egyenlíthetõ ki, te- Gesell “természetes gazdasági rend”-je meg-rófa-tendenciája. hát a bruttó nemzeti jövedelem gyarapítá- adja a kulcsot a világválság megoldásához. A kamatos kamat folytán a pénzvagyon sával. Ezzel behatárolódik az állandó gazda- Erre az elméletre olyan program építhetõ,exponenciálisan növekszik, ez pedig az embe- sági növekedés fõ oka: amíg a kamatláb ál- amely megfelel mind a szociális igazságosság,riség rohamos polarizálódását eredményezi. A landóan pozitív, addig növekedésre mind a természettel való harmónia követel-világ állapotát és mozgásirányát, az emberiség vagyunk ítélve, ha a szociális összeomlást el ményeinek. E felismerés alapján dolgoztuk kifejlõdését értékelõ 1998. évi ENSZ-jelentés akarjuk kerülni.” Márpedig a kamatozás ré- mûhelytársaimmal a Fennmaradás Társadal-szerint a Föld lakosságának leggazdagabb egy- vén a pénzvagyonok csak Németországban mi Programját, amely meggyõzõdésünk sze-ötöde fogyasztja el az összes javak közel naponta több mint 1000 millió márkával rint sikeres alternatívája lehet az egyre kilá-90%-át, a legszegényebb egyötöde viszont a növekednek. (Helmut Creutz: A tástalanabb válságba süllyedõ globális kapita-javakból 1%-kal részesedik, és kevesebb, mint pénzszindróma. HIFA Hungária kiadása. 2. lizmusnak, nemcsak Magyarország számára.napi egy dollárból próbál megélni. De még kötet 59. és 62.old.) Ez a kényszerû növeke- Ezért tekintettem feladatomnak, hogyfontosabb a folyamatot figyelnünk. Bogár dés pedig nem engedi meg a vállalkozók- lefordítsam, és megfelelõ válogatásban köz-László már jó néhány éve figyelmeztetett: “A nak, hogy figyelembe vegyék a természeti readjam Gesell alapmûvét, és külön kötet-domináns erõk hatalmi pozíciójuknál fogva, környezet megóvásának követelményeit, ben, vele átadjam az érdeklõdõknek aha nem is teljesen tetszés szerint, de alapvetõ- aminek következtében rohamosan romla- Fennmaradás Társadalmi Programját is.en a saját javukra formálják a cserearányokat, nak életünk természeti feltételei. Síklaky Istvánaz árfolyamokat és a kamatviszonyokat, ésennek segítségével egy világméretû szivattyútmûködtetnek, óriási erõforrástöbbletet szív-nak el a világ többi részétõl. Jól jelzi ezt, hogy1950- ben a világ globális jövedelem- megosz-lásában 65% jutott a leggazdagabb 20%-nak,3% a legszegényebb 20%-nak. Napjainkra agazdagok részesedése 87%-ra nõtt, a szegé-nyeké viszont 1,3%-ra csökkent.” (“Tétek ésesélyek - az adósságproblémáról, a világgazda-ság természetérõl és lehetõségeinkrõl.” Ma-gyar Nemzet 95.4.12.) A másik összefüggést H.Creutz-tól idé-zem: A pénzvagyonok – a jelenlegi gazdasá-gi rendben – kamatot követelhetnek, és kö-vetelnek is. “Ennek nagyságrendjében kella munkavégzõknek, tehát a munkaválla-lóknak, önállóknak és vállalatoknak az ál-taluk kitermelt jövedelem egy hányadát át-adniuk. Ezek a leadandó részek viszont nema gazdasági teljesítménnyel azonos mérték-ben növekednek, hanem a többszörösengyorsabban gyarapodó pénzvagyonokkal, il-letve adósságokkal azonos mértékben. Va-6 jó ha figyelünk külföldre is
  • 7. (1) – Négy alapvetõ tévedés –Témák: bank, gazdaság, kamat, kapitalizmus, kormányzat, Az igazi ok pénzrendszerünk mûködésében keresendõ. Amultinacionális, növekedés, pénz, pénzügy, pénzreform, piac- pénzrendszer hibái négy alapvetõ tévedésre vezethetõk vissza.gazdaság, politika, tõke Az elsõ tévedés a növekedési folyamatok eltérõ sebességével kap- csolatos. Az emberi test, csakúgy mint a növényi és az állati, fizikai ér-„Félelmetes – mondja Soros György egy Spiegel-interjúban telemben egyaránt „természetes módon növekszik“: életünk korai (2)(1998/51. szám, 100. o.) –, ami az elmúlt hónapokban történt.“ szakaszában elég gyorsan, késõbb egyre lassabban gyarapodunk, míg(Emlékeztetõül: Soros György az a spekuláns, akinek pénzalapjai huszonegyedik életévünkre növekedésünk rendszerint leáll. Ettõl1992-ben tízmilliárd dollárt tettek a szerintük túlértékelt angol kezdve, életünk további és jóval hosszabb szakaszában, csak minõsé-font ellen, ami ki is váltotta az angol font leértékelését. Az angol ál- gi, s nem mennyiségi változásokon esünk át, ezért növekedésünketlam egyévi adóbevételének megfelelõ összegtõl esett el, míg Soros kvalitatív növekedési görbével jellemezhetjük. Ismerünk azonbanegymilliárd dollár haszonhoz jutott.) „Valójában - folytatja Soros a két további, egymástól alapvetõen különbözõ növekedésformát is.Spiegel-interjúban - válsághelyzet állt elõ a globális kapitalizmus Mechanikus vagy „lineáris“ a növekedés akkor, amikor példáulperemén. Az események nagyságrendje és súlyossága a félelmetes. több gép több jószágot termel, vagy amikor több szén több energiátA nemzetközi bankrendszer olvadáspontjához már egészen közel szabadít fel. Elemzésünk szempontjából e növekedésformánakjutottunk. Az oroszok fizetésképtelenné váltak, a Long-Term nincs jelentõsége, de azt meg kell jegyezni, hogy ez a fajta egyenle-Capital Management fedezeti befektetési alap pedig majdnem tes teljesítménynövekedés (lásd a Deutsche Bank logóját) semtönkrement. Ha a New-York-i Központi Bank nem avatkozik be, tartható fenn bolygónkon a végtelenségig. (3)olyan hitelkockázat áll elõ, amelyre senki sem számított.“ Fontos azonban, hogy megértsük az úgynevezett „exponenciális“ A rendszer központját képezõ fejlett nyugati országok ekkora vál- növekedés természetét, amelyet akár a már jelzett „természetes“ nö-ságba mindezidáig nem kerültek, ezért lakosaik egy része úgy véli, vekedés ellentétének is nevezhetnénk. E növekedés eleinte nagyon isõket nem fenyegeti az, ami Ázsiában és Latin-Amerikában sokak éle- kismérvû, késõbb felgyorsul, végül majdnem függõleges görbekénttét tönkretette. Soros könyve, A globális kapitalizmus válsága azon- mutat mennyiségi növekedést. Fizikai értelemben ott találkozunkban alaposan megrendíti õket hitükben. A veszélyt látva Soros azt ja- ilyen növekedéssel, ahol betegség és halál következik. A rákos beteg-vasolja - Európa több pénzügyminiszterével egybehangzóan -, hogy séget például ilyen görbe jellemzi. A betegség eleinte lassan növek-vonják szigorúbb ellenõrzés alá a pénzpiacokat. Az eljárás ugyan nem szik: egy rákos sejtbõl 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256, 512 stb. lesz. A nö-szünteti meg a probléma okait, és kipróbált receptekkel még nem is vekedés tehát egyre gyorsul, s mire észreveszik, többnyire már nem le-rendelkezünk ezen a téren, de legalább tüneti kezelés. het megfékezni, a „gazdaszervezet“ halálát okozza. Ha ezt az Ugyanakkor 1916 óta kezünkben a megoldás, amely meglepõen exponenciális növekedést nem értjük meg a pénz mûködésében, aegyszerû és elegáns, amellett gyakorlati és könnyen érthetõ: a „ter- legsúlyosabb következményeknek nézünk elébe. A pénzvagyon a ka-mészetes gazdasági rend“, amelyet Silvio Gesell tett közzé. Megje- mattal és a kamatos kamattal szabályos idõközönként megkétszerezõ-lenése óta a könyv ezreket gyõzött meg (egyesek alaposan félre is dik az exponenciális görbe mentén, ami megmagyarázza a pénzrend-értették), százak fedezik fel, értelmezik és írják le újra és újra, az szer súlyos válságait szabályos idõközönként.uralkodó politikai és (köz)gazdasági rend hivatalos képviselõi még- A József-fillér híres példája bemutatja, hogy a kamat mindigsem akarnak tudomást venni róla, s elhallgatással büntetik. csak középtávon, és sohasem hosszabb távon biztosítja a pénzfor- Vajon miért? Az elmúlt hónapokban végre ez is kiderült. Banki gást. Ha Krisztus születésekor József betett volna egy fillért a bank-támogatás nélkül a végtelenül eladósodott állam életképtelen. Az ba 5% kamatra, akkor 1990-ben, a német újraegyesítés évében - azállam, a politika támogatása nélkül pedig a bankok képviselte akkor érvényes aranyár mellett - 134 milliárd darab, a Föld töme-pénzrendszer mûködésképtelen. gének megfelelõ aranygolyót vásárolhatott volna. Ez azt mutatja, A pénz, amelyet nap mint nap használunk, kétféle, egymásnak el- hogy a tartós kamatszedés matematikai-logikai lehetetlenség, ezértlentmondó célt szolgál: egyrészt csereeszköz, a munkamegosztás felté- ez a pénzforgást mindig csak középtávon biztosíthatja.tele, így minden civilizáció alapja; másrészt felhalmozható dolog, s e A kamat úgy mûködik, mint a „rákos betegség a gazdaság rendsze-minõségében akár akadályozhatja is a cserekereskedelmet. Egy zsák rében“, egyúttal a társadalom szervezetében is. Csak egy egészséges, aalma, ha nem veszik meg, elõbb-utóbb elrohad, a pénz azonban, ame- „természetes“ növekedési görbének megfelelõ pénzrendszer beveze-lyért megvennék, megõrzi eredeti értékét akkor is, ha tulajdonosánál tésével válna lehetõvé az ökológusok és az ökonómusok által régóta (4)marad. Mivel a pénz értékálló és mindenre használható „joker“, ka- elvárt zéró vagy „kvalitatív“ növekedés. Sokan kinevették az albáno-matot lehet kérni érte. Tulajdonosa úgy szedhet kamatot, hogy a kis- kat, amikor azok hittek a pimasz beruházási bankoknak, amikor azokujját sem kell megmozdítania. A hagyományos „baloldali“ elméletek havi 25%-os tõkehozamot ígértek, ami rövid ideig, exponenciálisanezt a problémát gazdasági rendszerünk körforgásában félreismerték, növekvõ betétek mellett, lehetséges is volt, de természetesen hamarés a termelõeszközök államosításával akartak rajta segíteni. kiderült a turpisság. Alapjában véve azonban mi is éppen ilyen buták Az értéktöbblet ugyan a termelõszférában keletkezik, nagyságát vagyunk. Aki a fennálló pénzrendszert elfogadja, ugyanazt kockáztat-és eloszlását azonban a csere körfolyamata határozza meg. „Állam- ja, bár hosszabb távon, amit az albánok tapasztaltak.szocializmus helyett magánkapitalizmus“ azonban, ahogy ezt ma A második alapvetõ tévedést akkor követjük el, amikor azt hisszük,már tudjuk, nem oldja meg a dilemmát. A piacgazdaságot ugyanis csak akkor fizetünk kamatot, ha kölcsönt vettünk fel. Ez bizony nemsem a szocializmus, sem a kapitalizmus nem volt képes a szociális és igaz. Minden ár kamatot tartalmaz, amelyet a termelõ és a szolgáltatóaz ökológiai igazságosság jegyében megreformálni. Szocializmus és fizet a banknak azért, hogy gépekhez és épületekhez jusson. A szemét-kapitalizmus nem egymás alternatívái, hanem ugyanazon érme kü- díjnak például körülbelül 12%-a, a vízdíjnak 38%-a, a lakbérnek pediglönbözõ oldalai. És a szocialista rendszer kudarcát sem csak a min- 77%-a kamat. Egy 40 m²-es lakás esetében, amely 150 000 német már- (5)denkori döntéshozók alkalmatlansága vagy a korrupció okozta, kába kerül, ez körülbelül 750 000 márkát jelent száz év alatt. Mindenahogy azt állandóan hangoztatják. A rendszer bukásához bizonyára ár, mellyel életünkben találkozunk, átlagosan 30-50% kamatot vagyezek is hozzájárultak, de a probléma gyökerei mélyebbre nyúlnak. tõkeköltséget tartalmaz (vö. Creutz [1997], 1. köt., 233-235. o.). Ez aztjó ha figyelünk külföldre is 7
  • 8. jelenti, hogy ha kamat helyett forgalmi illetéket vezetnénk be, legtöb- világkép (amely szerint a Nap kering a Föld körül) a kopernikuszi világ-bünknek megduplázódna a jövedelme, vagy ugyanazon életszínvonal- képhez (amely ennek pontosan az ellenkezõjét állítja). Gesell azt java-ért arányosan kevesebbet kellene dolgoznunk. solja, hogy kamatszedés helyett a pénzt vonják állami hatáskörbe, s a A harmadik alapvetõ tévedés abban nyilvánul meg, hogy azt pénzforgás biztosítása érdekében szedjenek érte pénzhasználati, illetvehisszük, ez a kamat, fizessük bár hitel után vagy az árakban elrejtve, pénzvisszatartási illetéket. Ez az illeték nem azoknak kedvezne, akik-feltétlenül jogos. nek a szükségesnél több pénzük van, hanem az államnak, a régiónak Kevesen tudják ugyanis, hogy a kamatnak és a kamatos-kamatnak vagy a közösségnek, amely kibocsátja és végül is használja. A pénz sze-a javak folyamatos és teljesen legális újraelosztásában van szerepe a repét ezzel csereeszköz funkciójára korlátoznák. Ha több van valakinél,kispénzûektõl a sokpénzûek felé. Ha például a német háztartásokat mint amennyire pillanatnyilag szüksége van, akkor beviszi a bankba,tíz egyenlõ nagyságú csoportba osztjuk, akkor kiderül, hogy 80%-uk ahol kölcsönként újra forgalomba hozzák. A mai szokások így nemigenkevesebb kamatot kap, mint amennyit kifizet, 10%-uk nagyjából változnának, és a takarékosságra továbbra is ösztönöznének. A látraugyanannyit kap, mint amennyit kifizet, és csak a maradék 10% húz szóló betéten a pénzt ugyanis készpénzként kezelik és pénzhasználati il-busás hasznot a rendszerbõl. Az „igazságosság“ - miszerint takarékbe- leték terheli, míg a takarékszámlán nem. A pénz megtartja értékéttéteink és befektetéseink után minden fizetett kamatot visszakapunk (mert a mai pénz számára az államadósság mérséklése és a munkahe--, alaposabban megvizsgálva, csupán képzelgés. Kamatnyeresége csak lyek megtartása céljából nélkülözhetetlen infláció megszûnik). Aza lakosság 10%-ának van, s ez abból származik, amit a nagy többség a adósnak azonban a bank munkadíjat, valamint kockázati prémiumotkamaton veszít. Ahhoz, hogy ebben az üzletben nyereségesek le- számol fel, amit azonban kismértékben eddig is minden tranzakció ese-gyünk, egy több mint ötszázezer márkás kamatozó betétre lenne szük- tén megtett, s többnyire nem tesz ki 2,5%-nál többet.ségünk. Németországban jelenleg naponta egymilliárd márkát (az Noha Keynes már 1936-ban megjósolta, hogy „a jövõben többetegyes után kilenc nulla következik) oszt újra a rendszer a munkából fogunk tanulni Gesell, mint Marx szellemétõl“, ez a jövõ még min-élõktõl a pénzüket kölcsönadni tudók javára. dig nem érkezett el. Kérdés, hogy lesz-e elegendõ idõnk a változta- Ma a kamatrendszer legnagyobb nyertesei a bankok, a biztosító- táshoz. Az ökológiai egyensúly - és alighanem a világgazdaságitársaságok és a multinacionális konszernek. A német bankok kamat- rendszer egyensúlya is - bármikor felbomolhat, s ezt mindenki, gaz-jövedelme az 1971 és 1981 közötti idõszakban körülbelül a négyszere- dagok és szupergazdagok, a rendszer eddigi haszonélvezõi is megsére növekedett, egyedül 1978 és 1994 között 111 milliárd német fogják szenvedni. A küszöbönálló katasztrófa jó alkalom lennemárkáról 482 milliárd márkára nõtt. A vállalkozói nyereség 1971-tõl arra, hogy teljesen más alapokra építkezzünk egy ökologikus pénz-1981-ig 45%-kal nõtt, de 1979 és 1982 között csökkent (vö. Creutz és gazdasági rendszer jegyében.[1997], 1. köt., 226. o.). A konszernméreten aluli cégeknél a balolda-li pártok által még mindig sugalltnál jóval kevesebb az érdekellentét a HIVATKOZÁSOKvállalkozók és a munkavállalók között, mint általában a jövedelmü- Creutz, H. [1997]: A pénz-szindróma - Utak a válságmentes piacgazdasághoz; 2 kö-kért dolgozni kénytelenek és a munka nélkül jövedelemhez jutók kö- tet, HIFA HUNGÁRIA, Budapestzött. Ez utóbbiak többnyire olyan multinacionális konszernek, ame- Gesell, S. [1949]: Die Natürliche Wirtschaftsordnung; Rudolf Zitzmann Verlag; Lauf bei Nürnberg; 9. kiadás; http://userpage.fu-berlin.de/~roehrigw/gesell/nwo/,lyek pénzügyi befektetéseikkel többet keresnek, mint a termelésük- angolul: The Natural Economic Order;kel, valamint a bankok és a biztosítók. http://www.systemfehler.de/en/neo/index.htm vagy A negyedik alapvetõ tévedés szerint azért kell kamatot fizetnünk, http://ccdev.lets.net/neo/neo.htmhogy az inflációt kiegyenlítsük. Valójában az infláció annak a pénz- Soros Gy. [1999]: A globális kapitalizmus válsága - Veszélyben a nyílt társadalom;rendszernek a szükséges velejárója, amelyben a kamatra a pénzforgás Magyar Könyvklub - Scolar, Budapestbiztosítása miatt van szükség. Különbözõ gazdasági mutatók összeha-sonlításával lehet ezt megvilágítani. Az 1968-89-es idõszakban a Né- Lábjegyzetek:met Szövetségi Köztársaság bruttó hazai terméke (GDP-je) a négy- (1) Az 1999. január 31-én Düsseldorfban, az Initiative für Natürlicheszeresére nõtt, éppen úgy, mint a bruttó és nettó bérek és járandósá- Wirtschaftsordnung (INWO – Kezdeményezés a természetes gazdasági rendért)gok, valamint az állami bevételek. Mindeközben ugyanakkor az kongresszusán elhangzott elõadás (http://www.inwo.de/archiv/gchance.htm) Vladimir Svitak által rövidített változata (in. Svitak, V. [szerk.]: Strukturen desállam kamatterhei a tizennégyszeresükre nõttek. Ezen egyensúlyta- Aufbruchs - von der Konkurrenzgesellschaft zur Solidargemeinschaft; Hirzel,lanság enyhítésére az egyik lehetõség több pénz kibocsátása, azaz inf- Stuttgart, 2001, 72-77. o.). A fordítást Kocsis Tamás vetette egybe a német eredeti-láció gerjesztése. Az infláció leginkább a lakosságnak megint csak azt vel. Az írást a szerzõ szíves engedélyével közöljük.a részét érinti, amelynek az inflációval szemben nincs értékálló tulaj- (2) Soros György itt arra a válságsorozatra utal, amellyel az 1987-es tõzsdekrachotdona (földje vagy háza), és a kamatrendszerben egyébként is mindig követõ, pénzügyileg „nyugodt“ periódus lezárult. A sorozat 1997 júliusában Thai-mindenre ráfizet. földön kezdõdött, majd novemberben Hong Kong-ban (és Kelet-Ázsiában), 1998 A piacgazdaság „erõinek játékában“ a kamat ezért hamis ármecha- februárjában Indonéziában, végül Oroszországban okozott jelentõs, az egész világranizmushoz vezet: a „játékosokat“ (a gazdaság szereplõit) kamatköltsé- kiható pénzügyi problémákat. (A szerk.) (3) Az említett fedezeti befektetési alap (hedge fund) 5 milliárd amerikai dollárosgekkel bünteti, a játék elrontóit pedig, akik készpénzt (likviditást) tar- saját tõkével 125 millió dolláros hitelt vett fel, s ezzel - az 1997. évi közgazdaságitanak a kasszában, kamatbevétellel jutalmazza. A kamat ily módon tel- Nobel-díjjal jutalmazott elmélet alkalmazásával és kidolgozói, Myron Scholes ésjesítmény nélküli jövedelmet tesz lehetõvé, növekedésre kényszeríti a Robert Merton aktív közremûködésével - 1250 milliárd dolláros spekulációba fo-gazdaságot, és tovább növeli a jövedelmek közötti egyenlõtlenséget. gott. Az említett válságsorozat az alapot megrendítette, melynek közelgõ összeom-Bernard Lietaer becslése szerint a rendelkezésre álló pénzmennyiség lása a teljes pénzügyi rendszert fenyegette. Ezt elkerülendõ az amerikai jegybank2-3%-a is elég volna ahhoz, hogy világszerte minden áruforgalmat le le- (Fed) 14 nagybank összefogásával 3,625 milliárd dolláros mentõcsomagot dolgozotthessen bonyolítani. A többi 97% spekulációs célokat szolgál, valuták ki, s a gyengélkedõ fedezeti befektetési alapokat nagyrészt átvette. Bõvebben lásdmegingatását teszi lehetõvé (lásd Soros György megnyilatkozását az Dunbar, Nicholas: A talált pénz - Egy pénzgyár tündöklése és bukása, A pénzpiacok természetrajza; Panem-John Wiley & Sons, Budapest, 2000 (A szerk.)írás elején), és nemcsak teljes mértékben terméketlen, de veszélyes is (4) Inflációval terhelt rendszerünkben persze nem a konyhaszekrényben vagy a pár-mindenki számára - fõleg azért, mert javarészt olyan emberek és szerve- nahuzatba varrva õrzi meg az értékét. (A szerk.)zetek kezében összpontosul, akiknek és amelyeknek egyetlen céljuk, (5) 2002. január 1-tõl Németország hivatalos pénzneme az euró. A hivatalos átvál-hogy még több pénzt szerezzenek vele. tási árfolyam: 1 német márka = 0,5112 euró. (A szerk.) Nagyjából 1890 óta létezik a Silvio Gesell által megfogalmazottpénzrendszer és „természetes gazdasági rend“, amely a kapitalizmushoz Fordította: Andrásfalvy Andrásés a kommunizmushoz körülbelül úgy viszonyul, mint a ptolemaioszi Forrás: Margrit Kennedy8 jó ha figyelünk külföldre is
  • 9. A kamat megszûnése a környezetet is megment- piacgazdaság alapelveit. Ha igaz, hogy a bajok nemzetközi egyezmények, kölcsönösen kikény-hetné – állítja egy alternatív közgazdász mögött a kamatgazdaság jellemzõi állnak, akkor szerített korlátozó intézkedések útján - mondja. „A tõkés termelési módot kell megszüntetni a Gesell-féle „szabad pénzen“ alapuló gazdaságvagy átalakítani - mondják sokan. Igen, de egé- biztosíthatná a fenntartható fejlõdést – véli Akciókutatás – társadalmi reformok kí-szen pontosan mit? Maga az árutermelés és piac- Síklaky István. sérletezés útjángazdaság megszüntetendõ? A tõkés magántulaj- A kamat nélküli piacgazdaság életképességérõldon? Esetleg a kizsákmányolás egyéb formáját Szabadpénz-rendszer az elméleti vita mellett kísérleti úton is informá-kellene felismerni és megszüntetni?“ Mi is ez a szabad pénz? Gesell szellemes technikát ciókat szerezhetünk - hívja fel a figyelmet „Az a környezetvédõ, aki nem a környezet- dolgozott ki annak biztosítására, hogy a pénztu- Síklaky István. Gesell és követõi a 20. századpusztítás okai ellen lép fel, a természet ellensége“ lajdonosok legfõbb céljává váljon minél gyorsab- elsõ felében, a Nagy Válság éveiben városi ön-- idézi Chomsky szállóigévé vált gondolatát ban szabadulni a pénzüktõl. Azt ajánlja, hogy a kormányzatok segítségével kipróbálhatták a sza-Síklaky István alternatív közgazdász. A környe- gazdaság szereplõinek kezében lévõ pénz a jegy- badpénz-rendszert. A beszámolók szerint siker-zetrombolás közvetlen oka a gazdaság terjedel- bank által szabályozott nyilvános elvek szerint ál- rel. Ugyancsak a beszámolók szerint a továbbimének állandó növekedése - folytatja. A Föld landóan veszítsen értékébõl. A pénztulajdonosok kísérletezés a feleszmélõ bankszektor nyomásazárt rendszer, s ennek egyik alrendszere sem bõ- tehát kénytelenek „negatív kamattal“ számolni. miatt vált lehetetlenné - mutat rá Síklaky.vülhet korlátlanul. Le kell tehát valahogy állítani Ilyen körülmények között nem érné meg a pén- Mindenképpen elõny, ha egy gazdasági vagya gazdaság növekedését - vonja le a következte- zen ülni. társadalmi reformjavaslat helyi szinten kikísérle-tést. Eddig a pontig nagyon sokan értenek egyet Gesell javaslata megteremtené tehát a „for- tezhetõ, mielõtt széles körben bevezetnék az öt-Síklakyval. A Római Klub híres jelentése nyomán gásbiztosított pénzt“. A negatív kamat drágítaná letet. A magyar - illetve általában a kontinentá-egész tudományos irányzatok fejlõdtek ki, ame- a kölcsönügyleteket és spekulációt, a hitelkínála lis európai - társadalomtudományban szokatlan,lyek a növekedésben látják a bajok okát. egyensúlyba kerülne a kereslettel, s végsõ soron hogy az elméleti viták mellett kísérleti eredmé- Szélesnek mondható az egyetértés abban is, megszûnne a pénztõke kamata - mondja Silvio nyeket is figyelembe vegyenek. A tényeket sok-hogy az állandó növekedési kényszer a tõkés gaz- Gesell nyomán Síklaky István alternatív közgaz- kal inkább tisztelõ amerikai és angol kutatókdaság alaptörvénye. A tõkés gazdaság csak növe- dász. számára természetes, hogy mindazon eszméket,kedés közben lehet egyensúlyban. A növekedést A szabad pénz értelmetlenné tenné a tõkés amelyek kis méretekben kísérletezhetõk, nem-pedig olyan mutatóban - a GDP-ben - méri, amely számára a tõke kivonását a termelésbõl. Ha tu- csak megvitatják, de ki is próbálják a valóság-alkalmatlan a gazdaság és társadalom valódi álla- dom, hogy minden 100 forintom 50 fillérrel ke- ban. A kísérleti társadalomjavítás, az „akcióku-potának, pláne a népjólétnek a mérésére. vesebbet ér a következõ hónapban, vásárolni fo- tatás“ módszere önálló tudományos ágazattá iz- A tõkés termelési módot kell tehát megszün- gok. De nem azért vásárolok, mert pénzem van, mosodott.tetni vagy átalakítani - mondják megint csak na- hanem azért van pénzem, hogy vásároljak. Az angolszász országokban nehéz is megálla-gyon sokan. Igen, de egészen pontosan mit? Persze semmilyen rendszer nem garantálja pítani, hol végzõdik a tudomány, és hol kezdõdikMaga az árutermelés és piacgazdaság megszün- önmagában a társadalmi gondok megoldását - a politika, illetve a reformmozgalmak terepe. Atetendõ? A tõkés magántulajdon? Esetleg a ki- szögezi le Síklaky. A kamat nélküli piacgazdaság válságokra nem elsõsorban politikai pártok ala-zsákmányolás egyéb formáját kellene felismerni sem „automatikusan“ válna környezetkímélõvé. pításával vagy tüntetésekkel válaszolnak. Az an-és megszüntetni? A bõvülés állandó kényszerének kikapcsolásával golszász világban a helyi kísérletek szaporodása azonban jó feltételeket teremtene a környezettel jelzi a legbiztosabban az új születését. (Lásd errõlKamat nélküli piacgazdaság békében élõ rendszer mûködtetéséhez. részletesebben Percenként forradalom címû írá-Síklaky István szokatlan dolgot állít: szerinte sunkat a NOL-on.)a „kamatgazdaságtól“ kellene megszabadul- Kísérletek helyett nemzetközi egyezmé-ni. Az áruk és szolgáltatások elõállítóira ha- nyek? Liska Tibor munkatársa nem tagadja megtalmas terheket ró, hogy költségeik és profit- A szokatlan gondolat vitákat vált ki. A közgaz- magátjuk fedezetén túl a pénztõke kamatát is meg dasági társaság vitáján, amit a Közgáz Bizonyára nem véletlen, hogy Gesell szabad-kell termelniük a pénztulajdonosok számára. környezetgazdaságtani mûhelye szervezett, Kiss pénz-rendszerét éppen Síklaky István kínálja fel Síklaky azt vallja ezért (Silvio Gesell német Károly alternatív közgazdász például alapvetõ kísérletezésre. Síklaky ismert munkatársa volt aközgazdászt követve), hogy nem általában a ma- kifogásokat fogalmazott meg Síklaky gondolat- szabadpiac és vállalkozás apostolának, Liska Ti-gántulajdon, hanem a kamatozó kölcsönpénz a menetével kapcsolatban. Kiss Károly bírálata bornak. Síklaky István nevéhez fûzõdik a nyolc-kizsákmányolás forrása. Érvelése szerint a profit azért érdekes, mert nem a sokat kárhoztatott vanas évek elején nagy port felvert Liska-félea vállalkozó tevékenységéhez kötõdik, de a ka- neokonzervatív közgazdaságtan irányából érkez- szentesi vállalkozási kísérlet lebonyolítása.mat mögött semmilyen hasznos cselekedet nem tek ellenvetései. Kiss személyében a környezet- Liska Tibor a piaci folyamatok teljes felszaba-áll. Az a teher, amit a kamatfizetési kötelezettség pusztítás közgazdasági megoldásait kutató irány- dítását, a magántulajdon monopóliumánakró a piaci szereplõkre, végsõ oka az inflációnak, a zat képviselõje szólalt meg. megszüntetését hirdette, Síklaky Gesell nyomántúltermelési válságoknak. A kamat kényszeríti Kiss Károly úgy látja, hogy nem lehet a kama- a pénztõke monopóliumának megszüntetésénállandó növekedésre is a termelõket - állítja tot kikapcsolni a piacgazdaság mûködésébõl. töpreng. A lényeg az eltérések ellenére nagyonSíklaky István - ezért a kamatgazdaság áll a kör- Aki a kamatot próbálja megszüntetni, annak a hasonló: a kapitalista piacgazdaság alapvetõ re-nyezet katasztrofális pusztulása mögött is. profitot is meg kell szüntetnie, ezzel viszont formjának útjait keresik. Nem azt javasolják Ha így van, meg kellene szabadítani a gazda- maga a piacgazdaság omlana össze, hogy valami- azonban, hogy ugorjunk fejest az ismeretlenbe,ságot a kamattehertõl - folytatódik az okfejtés. féle szovjet típusú gazdaság lépjen a helyébe. Ez hanem „csak“ azt, hogy bátor és szellemes kísér-De vajon lehetséges-e ez, és hogyan? pedig, mint mondja, elfogadhatatlan. letekkel kutassuk a körmünkre égõ problémák Síklaky Silvio Gesell javaslatát ajánlja figyel- A bíráló a kísérletezés helyett a piacgazdaság- megoldásait.münkbe. Gesell „A természetes gazdasági rend nak bizonyos területeken - szociális, környezetiszabad föld és szabad pénz révén“ címû, 1913-ban kérdésekben - történõ korlátozását tartja célra-megjelent munkájában lefektette a kamat nélküli vezetõnek. Kétségeink ellenére is folytatni kell a Forrás: Tamás Tibor – NOLjó ha figyelünk külföldre is 9
  • 10. A Lélegzet 2000. július–augusztusi számának mellékleteTisztelt Olvasó! elõtt: az Európai Közösség, a piactársada1om gati társadalom alapelve. Ez a leghatéko-Az elmúlt években sokan nagy örömmel üd- útját. Egy harmadik útról már szinte senki nyabb eszköz a források rövid távú elosztásá-vözölték a külföldi tõke beáramlását, most sem beszélt, pedig annak a lehetõségérõl né- ra, de vak a méltányosság és igazságosságmár azonban egyre többen mutatnak rá en- hány évvel korábban többen meg voltak gyõ- iránt. A piac sose tudja megoldani a világnek a jelenségnek az árnyoldalaira is. Felve- zõdve. mezõgazdaságának gondjait, a piac magatik, hogy érdemes volt-e a magyar adófizetõk 1988–1990-ben Czakó Gábor még ezt az okozza az éhség és a bõség gondjait. Különöspénzébõl hatalmas támogatást nyújtani a utat javasolta: „a nyers kapitalizmus elszaba- dolog olyan korban élni, melyben azt mond-külföldi cégeknek és magánszemélyeknek, dítása elõtt szemügyre kéne venni, adódhat- ják, hogy a piac «gyõzött», amikor tudjuk,érdemes volt-e a hazai vagyon jelentõs részét nak-e elõnyök elmaradottságunkból?“ Vagy: hogy a piac semmit sem old meg. Kelet-Euró-– sokszor áron alul – kiárusítani. Hasznára „Ha a magyar társadalomnak sikerülne illõ pában az a veszély fenyeget, hogy visszajön-van-e az országnak, ha olyan termelési és fo- helyére visszaállítani a tudást és az erkölcsöt, nek a piac régi hiányosságai is.gyasztói minták elterjedését ösztönözzük gazdaságunk hamarosan elérne akár valami Tudom mindezeket, és mégis, amikor ab-sok-sok milliárd forinttal, amelyekrõl az kö- századfordulós kapitalizmus-szintet is. De on- ban a helyzetben voltam, hogy végre akartamvetendõ példaként elénk állított Európai nan hová? A korlátlan növekedés zsákutcá- hajtani eszméimet, akkor ott találtam magamUnióban is egyre többen mondják, hogy jába? Ahonnan kifelé igyekeznek azok, akik egy rendszerbe ágyazva. Ebben a helyzetben azsákutcába vezet? Vajon nem lenne-e sokkal a kor idejét élik, és keresik azt az utat, ame- pillanat szükségszerûségének logikája miatt,célszerûbb ezeket a hatalmas összegeket a lyen nemcsak a gazdasági élet, de a Föld élete bár keynesiánus vagyok, monetaristaként kel-magyar vállalkozóknak adni, a még meglévõ is megõrizhetõ?“ lett viselkednem. Bár azt gondoltam, hogy azvagyonunkat megõrizni, és mindezt arra for- 1990 januárjában J. K. Galbraith túl egy- igazságosság fontos, végletesen konzervatív-dítani, hogy az értékes hagyományainknak szerûsítõnek találta azt a nézetet, hogy a világ nak kellett lennem. Bár a bolygóval törõdtem,sokkal inkább megfelelõ, a környezeti és tár- kétsarkú: kapitalista vagy kommunista, bár a helyi dolgokért kellett cselekednem. Megsadalmi szempontból valóban fenntartható Keleten és Nyugaton egyaránt fontosnak vé- akartam szüntetni az éhezést, ehelyett azon fá-fejlõdést valósítsunk meg? lik, hogy teljes legyen a kapitalizmusba való radoztam, hogy a magyar mezõgazdaság minél Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kí- átmenet. versenyképesebb legyen. Egy erõs újraelosztásvánnak válaszolni azok az írások, amelyeket A kapitalista rendszer azonban – fejteget- mellett voltam, s a legkisebbre kellett csök-a Lélegzet jelen mellékletében közlünk. te Galbraith – azért tudott fennmaradni, kentenem az újraelosztást a szabad piac nevé-György Lajos egyebek mellett arra hívja fel mert a jóléti állam enyhítette az eredeti kapi- ben. Mindnyájan, tudatosan vagy nem, aa figyelmet, hogy a helyi termelés és ellátás talizmus bajait és kegyetlenségét. „Amit a rendszerek rabjai vagyunk. Nem vagyunk ké-javítására, az alapvetõ emberi szükségletek kelet-európai országok a szocializmus vagy pesek rá, hogy függetlenül cselekedjünk, kivé-kielégítésére, az egészséges életfeltételek kommunizmus alternatívájának látnak, az ve, ha úgy változtatjuk meg a rendszert, hogymegteremtésére kell fektetni a hangsúlyt. nem a kapitalizmus. Ha az a klasszikus alakú az olyan tetteket kényszerítsen ki, amelyeketSíklaky István javaslatot tesz arra, miként kapitalizmus volna, egy pillanatra sem sze- valóban akarunk.”lehetne elérni, hogy megválasztott önkor- retnének cserélni. Az általuk óhajtott vagy- Hasonlóan vélekedett a rendszer csapdái-mányzati és országgyûlési képviselõink va- lagos lehetõség a korszerû állam, a kormány ról, a növekedés zsákutcájáról, csak éppen alóban a mi érdekeinket képviseljék. Ugyan- nélkülözhetetlen lágyító, állandósító szere- túlsó partról Noam Chomsky 1993-ban:errõl a témáról ír Ignéczi Tibor, aki egy pével.“ A kapitalizmus az õsi, eredeti alakját „Azt gondolom, hogy a kilátások igen komo-konkrét és meg is valósított kezdeménye- nem tudta volna túlélni állami beavatkozás rak Kelet-Európa számára. Nyugatnak meg-zést is bemutat. Éliás Ádám a pénztõl való nélkül, és nem lehet az Adam Smith-féle van a terve – nagy részét át akarják alakítanifüggésünk csökkentésének lehetõségeit szabad piachoz visszatérni. Azt „Nyugaton a harmadik világ új, könnyen kizsákmányol-elemezi. Lukács András és Pavics Lázár sem tûrnénk el, azt nem tudnánk túlélni. ható részévé. Sok tekintetben Kelet- Európapedig konkrét számokat közöl arról, (...) Nem igaz, hogy átmeneti megrázkódta- sokkal vonzóbb a befektetõk számára, mintmekkora összeggel támogatjuk a külföldi tás és nehézségek után azonnali gazdasági ja- Latin-Amerika. Az egyik ok, hogy itt a lakos-tõkét, és javaslatokat tesznek a megoldásra. vulás fog bekövetkezni. Ez szinte teológiai ság fehér bõrû és kék szemû, s ezért könnyebb gondolkodás: hogy az önsanyargatás vezet a kapcsolatot teremteni azoknak a beruházók-Mikola Klára jobbá váláshoz. Jelenleg Kelet-Európában a nak, akik mélyen rasszista társadalmakból, azNémeth László 1943. augusztus 25-én, a ba- szabadságot üdvözlik. Tragikus volna, ha ez Egyesült Államokból vagy Nyugat-Európá-latonszárszói összejövetelen a magyarság elfogadhatatlan gazdasági nélkülözésekkel ból származnak. Jelentõs továbbá, hogy Ke-gyarmati sorsáról tartott elõadást. A vita so- társulna. Ha kelet-európai tanácsadó vol- let-Európában jobb az egészségügyi helyzet ésrán a következõket mondta a harmadik út- nék, a kevésbé fontos fogyasztási javak és jobban képzettek az emberek, mint La-ról: „Tegyük fel, hogy van Új-Guineában egy szolgáltatások piaci szabályozását ösztönöz- tin-Amerikában, amely néhány gazdag és ki-párt, amely azt vallja, hogy Új-Guineának az ném, de óvatos és fokozatos lennék az alap- vételezett területtõl eltekintve, súlyos hely-angolokénak kell lennie. A másik szerint vetõ élelmiszerek, a lakbérek és az egészség- zetben van“. A Világbank útja azt sugalljaÚj-Guinea csak a hollandok alatt lehet bol- ügyi szolgáltatások szabad piacra bocsátását minden segélyezettnek: „ti fejletlenek va-dog. S most feláll valaki és azt kérdezi: nem illetõen. Ez esetben azonnal jelentkeznének gyok, segítségre szorultok, nélkülünk éhenlehetne Új-Guinea a pápuáké? Ez a harma- a bajok, a szenvedés.“ haltok, sõt mi több, farmernadrágotok ésdik oldal“. Rabár Ferenc a pénzügyminiszteri székbõl kokakólátok sem lesz!“ 1994-ben már mindenkinek nyilvánvaló- való távozása (leváltása) után egy nemzetkö- A növekedés kérdését rendszerint nagyonvá vált, hogy a magyar politikai pártoknak zi összejövetelen elõremutatóan tekintett leegyszerûsítik. Kiss Károly fejti ki, hogy nemnincs jövõképük. Egyetlen utat láttak maguk vissza tevékenységére: „A piac az egész nyu- mindegy, mibõl adódik. Szerinte a lakásépí-10 jó ha figyelünk külföldre is
  • 11. tés, a közüzemi szolgáltatások, a pihenéssel, gazdasági, termelési szokásokat, módokat, tyén, ortodox és anglikán egyházakat kép-sporttal, kultúrával, informatikával kapcso- feladatokat, annál inkább kiszolgáltatottak viselõ Egyházak Világtanácsa is fellépett (ezlatos szolgáltatások területén van szükség leszünk, annál inkább biztosítjuk gyarmati utóbbi körlevelében ismertette tagegyháza-növekedésre. (Utóbb kiderült: növekedhet a helyzetünket. Egy nemzeti egyetértésen és ival a MAI veszélyeit). A mozgalom össze-nemzeti össztermék, s az kizárólag a külföldi összefogáson alapuló ökologikus lét csak egy fogása átmenetileg gyõzött, MAI nem lesz.beruházók zsebébe vándorol.) jól megfogalmazott harmadik út fölvázolása Nem szabad azonban túl korán inni a med- A történelem folyamán minden nagy bi- és követése révén valósulhat meg. ve bõrére — 1999 decemberébenrodalom összeomlott. Nyilvánvaló módon a Kevesen törekednek erre. Fentebb Czakó Seattle-ben a WTO arról készül határoza-jelenlegi pénzbirodalom sorsa is ez lesz, az Gábort idéztem, aki 1995-ben a tapasztala- tot hozni, hogy miképpen valósítsák megegész világot gyarmatosító egységes világ- tok hatására már keményebben fogalmazott: más név alatt a MAI célkitûzéseit.gazdasági rendszer széjjel fog esni. Fennma- „Az Antall-Boross-Horn kormányzat abban Remélhetõleg a zöld mozgalom eddigiradhatunk-e és hogyan, a fölbomlás és a egy, hogy az áldozatnak szánt harmadik vi- szövetségeseivel, például az Egyházak Vi-már jelen lévõ ökológiai katasztrófa kitelje- lágból a világgyilkosok közé szeretné bevinni lágtanácsával és másokkal együtt folytatjasedésének idején? Az a dolgunk, hogy elõre az országot. Nemes terv. Szívmelengetõ és harcát, amelyhez esetleg más, katolikus ésfelkészüljünk rá. népszerû: Ugyan ki nézi, hogy ezen az úton egyéb vallási csoportok is csatlakoznak. A jövõ a kis területi egységek önállósodása elõbb-utóbb mindenki áldozattá lesz? Az iga- (Részlet a Vissza a kozmikus Rendhez c.felé mutat. Minden nemzetnek, nekünk is zi kérdés: van-e harmadik út? Esetleg csakis könyvbõl)meg kell õriznünk a nemzeti azonosságtuda- harmadik út létezik? Bizonyos, hogy az a te-tunkat, a kultúránkat, az anyanyelvünket, s hetségében és szorgalmában bízó nép találhat György Lajosazon belül a tájegységek sajátos hagyománya- rá, amelyik elég bátor megkeresni.“ Ismert a sztálini recept: Kinyilatkoztatni – ait, szokásait. A lehetõ legnagyobb mértékig tö- Sokan keresik ezt az utat. A nemzetek fe- hatalom szája íze szerinti – egyetlen igazsá-rekedni kell a kis egységek önálló termelésére, letti vállalatok mindent elkövetnek annak got, és szitkot-átkot zúdítani a másként gon-a helyi mezõgazdaság, ipar, kereskedelem és érdekében, hogy mielõtt rátalálunk a harma- dolkodókra.hitelrendszer fejlesztésére, meg kell akadályoz- dik útra, hosszú idõre megszilárdítsák a pénz- „Harmadik út tehát nincs“ – nyilatkoz-ni azok leépítését. Ezért sem adhatjuk föl a hatalmat. Ezt a folyamatot nevezik globali- tatja ki a Bonifert Mária–Inotai Andrásföldrajzi és kulturális hagyományokból folyó zációnak. 1998 áprilisában akarták megkoro- szerzõpáros (Népszabadság, 2000. 5. 26.),termelési módunkat, terményeinket, növény- názni mûvüket, s a korábbi szerzõdések azon ellenállhatatlan érvelés eredménye-és állatfajainkat, vendéglátási szokásainkat, (GATT, WTO, NAFTA stb.) betetõzésére képpen, hogy eddig már többen sikertele-nemzeti azonosságunkat. Fontosak a helyi tej- aláíratni a Sokoldalú Beruházási Egyezményt nül próbálkoztak vele. Majd a cikk végénüzemek, vágóhídak, füstölõk, pékségek, sör- (Multilateral Agreement on Investment, jön a kiátkozás: „Ebben a helyzetben bezár-fõzdék vagy a helyi energiatermelés. A helyi MAI). (Feiler 1997, György 1998). kózni, vagy «harmadik utat» hirdetni, többlehetõségek fejlesztése sokkal több munkaal- Az egyezményt titokban készítették elõ, mint felelõtlenség. Felnagyítani az új meg-kalmat teremt, mint például egy nemzetek fö- a parlamentek sem tudtak róla. A célja biz- teremtésével járó nehézségeket és tagadnilötti vállalat automatizált kocsi-összeszerelõ tosítani a külföldi cégek legalább egyenlõ az eredményeket több mint bûn.“részlege. A helyi fejlesztésnek együtt kell jár- elbírálását a hitelek és adózási kedvezmé- Aki tehát „harmadik útra“ törekszik, többnia a központosítás csökkentésével, a jobban nyek tekintetében és ezzel megteremteni a mint felelõtlen, több mint bûnös. És hogy mi-érvényesülõ részvételi demokráciával, nemze- külföldi beruházók biztonságát, meggátolni nõsítsük az olyan tanult közgazdászokat, akikti kultúránk megõrzésével. a befektetõk jogainak bármiféle korlátozá- nem vesznek tudomást a jelenlegi gazdasági A részvételi demokráciát a következõ- sát, megakadályozni az emberi egészség rendszer, „az elsõ út“ alapvetõ belsõ ellent-képp látja Lewis Mumford: „...a demokrácia vagy a környezet érdekében történõ bármi- mondásáról, amely kiküszöbölhetetlen, mert atermészetszerûleg olyan kis közösségekben féle kivételezést. Aláírásával a kormányok lényegéhez tartozik? Akik nem vesznek tudo-és csoportokban mûködik a legjobban, ahol teljesen megkötnék a saját kezüket, a kor- mást azokról a tendenciákról, amelyek kérlel-az emberek úton-útfélen találkozhatnak, mányokat, a vállalatok is bíróság elé idéz- hetetlen elõrehaladását évtizedek óta rendreegyenlõ felekként szabadon tárgyalnak és hetnék. Az az ország, amelyik aláírja, 5 évig ENSZ statisztikák tárják a világ elé, és ame-személyes ismeretségben állnak egymással: nem léphet ki, és ha akkor fel is mondja a lyek a rendszer egyre közelgõ összeomlását ve-ez minden tekintetben ellentéte a tömeges szerzõdést, a vállalt kötelezettségek 15 (!) títik elõre olyan valószínûséggel, mint amilyenszövetkezés, a tömegkommunikáció és a tö- éven át érvényben maradnak. valószínûséggel egy szerpentinen lefelé rohanómegszervezet anonim, elszegényedett és A titkos tárgyalások igen nagy sebességgel fék nélküli autó szakadékba zuhan?nagyrészt láthatatlan formáinak. De mihelyt folytak, talán azért, hogy az egyezményt össze Mi ez a belsõ ellentmondás?nagy tömegekrõl van szó, a demokrácia vagy lehessen hozni még mielõtt a nyilvánosság A tõkés gazdaság hajtóereje a kamat: aaláveti magát egy külsõ irányításnak és köz- „észbe kap“. (A egyezmény szövegét egy ka- vagyontulajdonosok joga és lehetõségeponti vezetésnek, vagy arra a nehéz feladatra nadai szervezet szivárogtatta ki és rakta a vi- arra, hogy teljesítmény nélkül, pusztán tu-kényszerül, hogy hatalmát átadja, delegáljon lághálóra 1998 elején. Egy kanadai lap cím- lajdonuk alapján részesüljenek a társadalmivalamiféle kooperatív szervezetnek.“ oldalán tüntetõket látunk ilyen szövegû táb- össztermékbõl, azaz járadékot élvezzenek. A harmadik világ tönkretételében igen lával: „With the MAI - Canada will die“, (Ezt ne mossuk össze a vállalkozói nyereség-nagy szerepe volt annak, hogy a táj és éghaj- azaz a MAI-val Kanada el fog pusztulni.) A gel, amellyel a társadalom a piacon meg-lat jellegének megfelelõ õsi termelési módo- szerzõdés aláírásával megszûnne minden, ed- mért vállalkozói teljesítményt jutalmazza,kat és eljárásokat idegen nyomásra monokul- dig valamennyire is független állam önren- amely nyereség tehát munkabér jellegû. Atúrákkal cserélték fel, s a biológiai-kulturális delkezése, szabadsága. A szerzõdést aláíró profit e két lényegesen különbözõ eleme ak-sokféleségük elveszítése fõ oka volt elszegé- kormány saját népét legalább 20 évre gyar- kor mutatkozik meg tisztán, ha egy vállal-nyedésüknek, eladósodásuknak, éhezésük- mati sorsba, rabszolgaságba döntené. kozó saját tõke nélkül, teljes mértékben hi-nek. Ebbõl az a tanulság, hogy nem mások- A dolognak hihetetlen veszélyei vannak, teltõkét mûködtet.) A kamatos kamat ma-nak kell kijelölni helyünket a világban, azt emellett örömre ad okot, hogy a MAI ellen tematikája folytán a pénzvagyon és vele amagunknak kell biztosítanunk. Minél inkább igen sok emberjogi szervezet, szakszerveze- kamattömeg sokkal meredekebben nõ,elfogadjuk a ránk erõltetett, tõlünk idegen tek, pártok, a zöld mozgalom és a keresz- mint a termelékenység. Változatlan méretûjó ha figyelünk külföldre is 11
  • 12. termelés esetén tehát a társadalmi összter- életviszonyok. Eszünkbe jut a „magyar“ ex- árak világpiacosítását, a bérek alacsony szin-mék egyre nagyobb hányadát kellene ka- port ragyogó növekedése, aminek zömét a ten tartását és legfõképpen a belgazdaságimatként kifizetni, és egyre kisebb hányad vámszabad-területi multik produkálják, míg élénkülést segítõ hitelek kamatrátájánakmaradna a munkateljesítményt nyújtók- a valóban magyar export stagnál, vagy alig magas szinten tartását. A tõkecsapda Mexi-nak, beleértve a vállalkozókat is. (Hadd ne- nõ, de emeljük ki inkább Mexikót. kó esetében is kiválóan mûködik.vezzem õket – Silvio Gesell nyomán — Csontos Gábor írja („Van-e tíz-tizenöt A minden pénzügyi megkötöttség nélkülgyûjtõnéven munkásoknak.) Ha tehát a évünk?“ Magyar Nemzet, 2000. 5. 13.): „A kiáramló tõke állandó tõkeéhséget idéz elõmunkások szinten akarják tartani jövedel- világ dolgaiban járatlan ember számára a nemcsak a költségvetésben, hanem a gazda-müket, állandóan növelniük kell a terme- közel 101 magyarországi vámszabad terület ságban is. Ugyanakkor a belgazdaság képte-lést, akkor is, ha ez már meghaladja a nor- Magyarország technológiai megújításának len fejleszteni a hitelkamatok nagysága mi-mális (természetes) életvitel szükségleteit, jelképe lehetne. Abban az esetben, ha a att, és azért is, mert a beáramló (spekulációs)akkor is, ha nincs rá elegendõ fizetõképes multinacionális vállalatok berendezkedése tõkére a költségvetésnek van szüksége. Te-kereslet, akkor is, ha már régen áttörte az és mûködése hazánkban tényleg különle- hát Mexikó esetében is bezárult az ördögiökoszféra korlátait. (Lásd a Római Klub ges, egyedi jellemvonását tükrözné a sokat kör. S az eredmény? Tömeges elszegényedés,emlékezetes tanulmányát.) hangoztatott új gazdasági rend, az informa- a kisipar tönkremenése, magas munkanélkü- Ebbõl az alapvetõ ellentmondásból ered tikai társadalmat megjelenítõ globalizációs liség (ez biztosítja a maquiladorák bérrabszol-két végzetes tendencia. piacgazdaság szerkezeti kiépítésében. gáit), szociális feszültség.“ Az egyiket már érintettük: ez az élet ter- Azonban a világon elég sok helyen, elsõ- Nagyon is idevágnak „A magyarországimészeti (ökológiai) feltételeinek a rombolá- sorban az olyan adósságszolgálat-szerkezetû SAPRI program fontosabb megállapításai“sa, amelyet száz éve még észre sem vettek, országokban, mint Magyarországé, található is. (Magyar SAPRI Titkárság 2000. április.ma azonban már nyilvánvaló, hogy egy-két az angol gyarmatosítás idejébõl megismert A SAPRI a Világbank, és tíz ország – köz-nemzedéken belül ellehetetleníti a gazdasági területenkívüliség, más néven ipa- tük Mexikó és Magyarország – kormányai-magasrendû életet a Földön. ri-termelõi-összeszerelõi ültetvények, ame- nak és civil szervezeteinek közös gazdaság- A másik tendencia: a polarizáció, a sza- lyek egy adott ország nemzetgazdaságán be- elemzõ programja.) Figyelembe veendõ,kadék, amely a vagyon, a jövedelem, és vele lül, de attól teljesen elszigetelve növelik kül- hogy az, amit Bonifert–Inotai az egyetlena hatalom túlnyomó részét a többiek rová- földi anyacégeik profitját. járható útnak tekintenek, a Magyar SAPRIsára birtokló maroknyi ember és az emberi- Az Egyesült Államok és Mexikó határán Titkárság szóhasználatában „neoliberálisség többi milliárdjai között évrõl évre mé- felsorakozó mexikói vámszabad területek, gazdaságpolitika“ vagy „washingtoni kon-lyül. (Közhely volna erre számokat idézni.) maquiladorák szinte megdöbbentõ hasonló- szenzus“ néven jelenik meg.Nyilvánvaló, hogy ez a szakadék nem mé- ságot mutatnak magyarországi testvéreikkel. „...a rendszerváltás hatalmas veszteségek-lyülhet a végtelenségig, és ha nem megy A legelsõ hasonlóság maga a területenkívüli- kel járt, a fogyasztás, a reáljövedelem szintjevégbe fordulat – azaz rendszerváltás –, a fo- ség, vagyis az, hogy ezek a gazdasági övezetek évtizedeket, a foglalkoztatás szintje többlyamat globális szociális katasztrófába teljesen elszigetelve mûködnek a mexikói mint fél évszázadnyit esett vissza és tíz évvel a(atom-világ-polgárháborúba?) torkollik. gazdaságtól Mexikó területén. rendszerváltást követõen ez a helyzet még Bonifert–Inotai a globalizálódástól való Gyakorlatilag sem húzóágazatként, sem a alig változott. (...) számos országban, olya-elszakadást úgy látja, „mintha egy hangya helyi vállalkozások beszállíttatóiként nem nokban, ahol sohasem volt szocializmus ésaláfeküdne az úthengernek, s megpróbálná játszanak szerepet. Mexikó állam és a rendszerváltás, a mienkhez hasonló problé-feltartóztatni azt“. maquiladorák kapcsolata a rendkívül olcsó mákkal küzdenek a helyi társadalmak. (...) a Elõttem más kép rajzolódik ki: Magyar- mexikói bérmunkaerõ biztosításában, illetve valamennyi országot jellemzõ közös vonás aország tengeren hánykolódó halászhajó, az ott alkalmazottak távol élõ családjuk tá- neoliberális gazdaságpolitika, amelyet kivételamely hirtelen ott találja magát a csillo- mogatásából származó fogyasztásában, meg- nélkül minden olyan országban alkalmaztak,gó-villogó, hatalmas Titanic mellett, és a adóztatásában van. (Az ott alkalmazottak ahol a mondott negatív társadalmi jelensé-Bonifert–Inotaihoz hasonlók sóvárogva hazautalják fizetésük nagy részét.) gek tapasztalhatók voltak. (...) a «neoliberá-igyekeznek felkapaszkodni rá, nem véve tu- A tényleges mexikói gazdaság állapota, lis» jelzõ (...) egy minden állami szabályozásdomást arról, hogy a Titanic oldalát már szerkezete szintén nagyon hasonló a magyar nélküli, szabadon mozgó piacgazdaságot je-felszakította a jéghegy. gazdaságéhoz. (...) Mexikó 1996-ban csatla- lent, amelyet a meglévõbõl a korábbi állami Miután a hagyományosan „második út- kozott a NAFTA-hoz, ami katasztrofális kö- szabályozás lebontásával, így az árak, a külke-nak“ tekintett diktatórikus tervgazdálkodás vetkezményekkel járt. A szabadkereskedelmi reskedelem liberalizálásával, a támogatások– amely magát „szocializmusnak“ nevezte –, övezet következtében ugrásszerûen megnõtt leépítésével, az állami tulajdon privatizálásá-bár a külsõ elemzõk és a belsõ másként gon- a mindennapi szükségleteket fedezõ import, val és további hasonló intézkedésekkel hoz-dolkodók inkább államkapitalizmusnak mi- miközben a hazai termelés a kormány mone- tak létre. A fejletlenebb volt szocialista, vagynõsítették – kudarcot vallott, csak a jelenlegi táris gazdaságpolitikája következében csök- fejlõdõ országoknak (...) meg kellett nyitnirendszer, az abszolutizált magánkapitalizmus kent, vagy jó esetben stagnált. A megnöve- piacaikat a náluknál lényegesen fejlettebb,volna a járható út? Nem, ez a Titanic útja. kedett import következtében a költségvetés tõkeerõsebb országok vállalatai elõtt. Rendre cáfolhatnám Bonifert–Inotai hiánya is nagyobbá vált, amit a beáramló Ez valami olyasmit jelent, mintha az ököl-megdöbbentõen felületes tételeit, de csak tõke fedezett volna. Csakhogy ez a külföldi vívásban eltörölnék a súlycsoportokat, Nemegyet emelek ki illusztrációképpen. tõke – Mexikó adósságszerkezete következ- nehéz megjósolni a nehézsúlyúak gyõzelmét. „Azok az országok – írják – amelyek képe- tében – nem volt más, mint a rövid távú spe- Ez történt a volt szocialista és a fejlõdõ orszá-sek voltak megnövelni feldolgozóipari kapa- kulációs tõke. Amely kierõszakolta a mexi- gokkal is. Az amúgyis szegények még szegé-citásukat és élni tudtak a liberalizált piac le- kói jegybank által meghatározott reálkamat nyebbek lettek, a gazdagok tovább gazdagod-hetõségeivel, mint Kína, de még Mexikó, El magas szintjét. Ez viszont a gazdaságpolitikai tak. (...) ha valamelyik ország a saját jószántá-Salvador vagy a Dominikai Köztársaság is, a irányváltás elmélyítését hozta magával: a ból nem kívánta volna követni az angolszászvilágátlag háromszorosára tudták növelni ki- nemzeti valuta állandó leértékelését az ex- országok által kialakított új közgazdasági diva-vitelüket.“ Ami, ugye, azt jelenti, hogy ezek- port versenyképességére és a termelékenység tot, azt különbözõ eszközökkel erreben az országokban számottevõen javultak az növelésére hivatkozva, a belföldi fogyasztói kényszerítették. (...) Az igazsághoz azonban12 jó ha figyelünk külföldre is
  • 13. – Nagy Gábor tanulmánya –„A modern ipari rendszer minden intellektuális bonyolultságával éppen lek összmennyisége, egyidejûleg a tartozás ne csökkenjen lényege-azokat az alapokat emészti fel, amelyekre épül, közgazdasági nyelven sen. A tõke áramlásának eredõje így hosszú távon folyamatosanszólva: feléli önnön pótolhatatlan tõkéjét, amelyet elégedetten jövede- egyirányú: mindig a szegény eladósodott felõl a gazdag kölcsönadólemként könyvel el. Ennek a tõkének a három válfaját érintettem: az ás- felé – adott esetben tõlünk a nyugati bankok felé.ványi tüzelõanyagokat, a természet tûréshatárait és az ember valóját.“ E.F. Schumacher 1.3 Fel-fel a kamatlábakat mindig magasabbra! Kell-e magyarázni, hogy a gazdaság válságban van. A pénz nem tölti be a munkamegosztást szervezõ funkcióját. Ehelyett, hogy gyorsan1. A jó öreg neoliberalista közgazdaságtan pörögne-forogna egyik kézbõl a másikba munkára, újításra, haté- konyságra serkentve a vállalkozókat, folyton megreked, lomhán moz-1.1 A világgazdasági horror dul tovább. Minek kockázatosan vállalkozni, ha banki biztosítási vagy ingatlanspekulációs ügyletekkel lehet az igazán nagy pénzeketFõcímek a sajtóból: leakasztani. A gazdaságpolitika ugyan tisztában van vele, hogy a nagy1993. október 13. Napi világgazdaság: „A történelem legnagyobb jövedelmek nem a termelésbõl vagy a szolgáltatásból származnak, ha-részvény-árfolyam esése egyetlen nap alatt a londoni tõzsdén.“ nem pénzügyi manipulációkból, de ahelyett, hogy gyökeres megol- 1993. október 16. Mai nap „A dollár árfolyama tovább esik.“ dást keresne, megelégszik tüneti kezeléssel. Arányos közteherviselés 1993. október 20. Új Magyarország „Miért menekül az arab és címén az adókat elsõsorban a jövedelmekhez köti. A folyamatosan ésjapán tõke az amerikai bankokból?“ rohamosan növekvõ társadalmi különbségeket ezzel ugyan jelentõ- 1993. december 1. Népszabadság „Kátyúba futottak a Csepel sen nem tompítja, legfeljebb a gazdagok szûk rétege picit lassabbanamerikai kerékpárjai.“ lesz földönfutó, mintha nem lenne jövedelemhez kötött adózás, vi- 1993. december 3. Reform „Két tonna dollár – pénzhamisítás szont azt sikerül ezzel elérnie, hogy az amúgyis lassan mozgó tõkétcsúcstechnológiával.“ még nehezebben lehessen az emberi munka és találékonyság finanszí- 1994. január 10. Gödöllõi Hírlap „A vadonatúj kábelgyár csõdje rozására fordítani. A pénzügy játékszabályai lehetetlenné teszik, hogy– Mi lesz az ötszáz dolgozóval?“ egyszerû anyagokból sok munkával kiváló minõségû termékek ké- 1994. január 11. Kurír „Ismét benzináremelések.“ szüljenek. Ez megfizethetetlen. Inkább bonyolult gépekkel, valamint 1994. január 16. Magyar Nemzet „A válságstáb tehetetlen – a energia- és nyersanyagfaló technológiákkal váltják ki a munkást, akitkormány ma sem tudott megegyezni a kamionblokád szervezõivel.“ elküldenek munkanélküli segélyre. A segély terheit persze ráterhelik 1994. január 17. Kurír „Már a Távfûtõ Mûvek sem fût.“ a gép mellett megmaradt munkások jövedelmére, hogy a vállalkozó 1994. január 20. Délmagyarország „A kormány Szegedre költö- azon töprengjen, hogy hogyan lehet még tovább csökkenteni a dolgo-zött.“ zó-létszámot. 1994. február 10. Ettõl a naptól kezdve nem jelennek meg a saj- A bankok a kamatlábaikat mindig a csúcs-sikerágazatok megtérü-tótermékek Magyarországon. Nyugalom! Addig még van majdnem lési viszonyaira pislogva állítják be. Ha nem így tennének, maga amásfél évünk!* banküzlet menne csõdbe, hisz mindenki átvinné a tõkéjét a jobban jövedelmezõ termelési ágazatba. Ezzel azonban a vállalkozások túl-1.2 Leonyid Iljics elvtárs megértõ nagybácsi volt nyomó többsége számára túl magasra teszik a mércét. A vállalkozásokaz IMF-hez képest. A hetvenes években a nyugati bankok pukka- éves profitjukat a banki kamatokhoz viszonyítják, fõleg, ha még rész-dásig megteltek arab olajdollárokkal. Szívesen adtak akár még a vényeiket a tõzsdén is szerepeltetik, egyszerûen nem tehetik meg,szovjettömb országainak is iparosításra, pedig jól tudták, hogy pusz- hogy ne a lehetõ legrövidebb idõ alatt a legmagasabb profitot valósít-tán a politikai berendezkedés handicapje miatt is soha nem fogják a sák meg. Rá vannak kényszerítve a Föld erõforrásainak minél gyor-beruházások visszafizetni magukat korszerû termékekben. Emlé- sabb kirablására. Az erõforrások újratermelésének költségeit nemkezhetünk az eocén programba, az acéliparba vagy a húsiparba gyö- tudják elviselni, mert akkor nem lennének képesek a magas bankimöszölt milliárdokra. Mellesleg ezek a pénzek a fejlett nyugati kamatlábakat ûberelni.technológia vásárlása által szépen visszatértek kibocsátási helyük-re. Késõbb már csak fõleg a törlesztésekre és a kamatok fizetésére 2. A világ, ami egy ilyen közgazdaságtanra épülvettük fel az újabb hiteleket. A nyolcvanas években a tõke áramlá-sának iránya megfordult. A törlesztési feltételek és a kamatlábak 2.1 A nagy nem szép, de szükségszerûolyan ügyesen vannak megállapítva, hogy a régi hitelek terhei A gazdaság válsága nem áll önmagában. Ki tudná szétválasztani, hogyadott idõegység alatt mindig nagyobbak legyenek, mint az új hite- okként vagy okozatként, de együtt jár az emberi világ többi nagy terü-hozzá tartozik, hogy a neoliberális gazdaságpo- Igenis vannak sokan világszerte, és ha- dolkodó tanaira, és ezeknek a harmincaslitika magyarországi alkalmazása iránti világ- zánkban is, akik éppen felelõsségtudattól és években történt sikeres megvalósításairabanki igény készséges fogadtatásra talált ha- a tömegek iránti szolidaritás érzésébõl in- támaszkodva – egy „harmadik út“, egy tõ-zánkban, sõt a hazai gazdaságirányítás számos díttatva törekednek egy „harmadik út“ ter- ke- és földjáradék, és így kizsákmányolásesetben messze túlteljesítette a Világbank, il- vének kidolgozására és megvalósítására. nélküli, szociális piacgazdaság és vele egyletve a Nemzetközi Valutaalap kívánságait.“ – Nemrég jelent meg e sorok írójának tollá- résztvevõ demokrácia tervrajzát tartalmaz-Biztos, hogy Bonifert—Inotai jó helyen kere- ból A fennmaradás társadalmi programja za.sik a felelõtlenséget és a bûnösséget a „harma- címû könyv, amely – Silvio Gesell, adik útra“ törekvõk között? Keynes által is nagyrabecsült gazdasági gon- Forrás: http://www.lelegzet.hujó ha figyelünk külföldre is 13
  • 14. leteinek válságaival. A vállalkozások versenyben a bankkamatokkal ben: ózonlyuk, üvegházhatás, felmelegedés, tengerszint emelkedésés egymással a legtöbbször jobban meg tudták állni a helyüket, ha stb. A bioszféra évmilliók evolúciója során felgyülemlett roppantegyre nagyobbra nõttek. Ma már egy-egy iparág nagy részét néhány gazdagsága folyamatosan és egyre gyorsabb ütemben erodálódik. Amultinacionális cég tartja a kezében. A vállalkozások méretének nö- nagyvárosok okozta koncentrált levegõ és vízszennyezés ezt a ha-vekedése együtt járt a városok és különösen a nagyvárosok elszaporo- tást tovább tetézi. A globálissá vált gazdasági rendszereket világ-dásával. A áttekinthetõ falusi kisközösségi viszonyok felbomlottak. A méretû szállítási és közlekedési kapcsolatokkal kell kiszolgálni. Aközösségként egyszerûen méreténél fogva mûködésképtelen társadal- fokozódó motorizáció és légiforgalom nemcsak energiafaló, hanemmi egységek ügyeinek intézésére hierarchikus és képviseleti döntés- az egyik legnagyobb szennyezõforrássá is lép elõ.hozó rendszereket kellett kiépíteni, amelyek szükségképpen elidege-nedettek az egyéntõl. A közösségi szellem megszûnik, vele vész a ha- 3. Gazdaság kamatos kamat nélkülgyomány, a szakralitás és a közösségi szolidaritás. A közgazdászok túlnyomó többsége a kamatos kamatot mint eleve adott és örökké fennmaradó gazdasági intézményt tekinti. Fel sem2.2 A tömeglét tételezi, hogy kamatmentes pénz valaha is létezhetett.A hagyomány és szakralitás veszését nemcsak a közösségek eróziója Pedig már Mózes is meghagyta népének: „A te atyádfiától neokozza, hanem a gazdaság belsõ törvényszerûségei is. A kamatos ka- végy kamatot: se pénznek kamatját, se ellenségnek kamatját, semattal állandó versenyfutásban lévõ embernek nincs ideje a saját bel- semmi egyébnek kamatját, amit kamatra szokás adni.“ 5 Móz.sõ lelki és szellemi funkcióinak ápolására. Még a munkáját sem tudja 23,19. Bár az is igaz, hogy rögtön azt is hozzáteszi: „Az idegentõl ve-jól és tiszta szívvel elvégezni, mert egyrészt erre nincs ideje, másrészt hetsz kamatot...“ 5 Móz. 23,2O.belekerül egy olyan nagy gazdasági termelõ-szolgáltató szervezetbe, A pénz a társadalomban ugyanolyan szerepet tölt be, mint a víz aamelyben alig valami van reá bízva, a munkája is elidegenedett tõle. tájban. Hordja-viszi az anyagokat, információkat, és segíti a gazdagA jövedelmek polarizálódása folyamatos. Egyre kevesebbek kezében rendszer kiépülését. A víz a tájban nem akkor tölti be jól a szerepét,egyre nagyobb jövedelmek halmozódnak fel, és egyre többen élnek a ha sok van belõle, hanem, ha gyorsan forog a természetes körfor-létminimum határán vagy alatta. Ez a két piac élesen ketté válik. A gásban, és rövid idõ alatt sok rendszer-elem tudja építõ módon fel-vásárlóerõ nagyrésze a gazdagok kezében van. A mindennapi létszük- használni. Baj pedig akkor van, ha a víz túl gyorsan távozik a tájból.ségleteik kielégítése nem túl nagy piac, hiszen kevesen vannak. A Ugyanígy a közösség pénzgazdálkodásában is az a cél, hogy minélvállalkozások egy része rááll tehát a gazdagok luxusigényeinek kielé- gyorsabban forogjon a pénz és minél kevesebb szivárogjon ki a kö-gítésére. Ezek az igények igény voltuk nem magától értetõdõ, ezeket zösségbõl. A tájban az erdõ tölti be a víz körforgását szabályzó leg-mesterségesen fel kell kelteni. Be kell bizonyítani a pénzes fogyasztó- fontosabb szerepet. Ha kiirtjuk az erdõt, a mélyen fekvõ részek el-nak, hogy az õ színvonalán az a fogyasztási szint részben megérdemelt mocsarasodnak, a magasak kiszáradnak, a termõföldet pedig elvi-jutalom, részben az emberi méltóságát garantáló társadalmi kötele- szik az erózió. Ami az erdõirtás a vízháztartásban, az a kamatoszettség. Erre szolgálnak a reklámok. A nemlétezõ igényeket felkelteni kamat a pénzgazdálkodásban. A mocsár a gazdagok világa, ahol aés állandóan ápolva ébren tartani a gazdaság legnagyobb kihívása. túl sok pénz hoz létre egészségtelen, romboló rendszereket. A kiszá- A szükségesnél ezerszer többet tudó méregdrága termékek rek- radó részek a szegények világának felel meg, de biztosak lehetünk,lámjai árasztják el az emberi kommunikáció csatornáit, eldugítva a hogy csak idõ kérdése, amíg az egész táj el nem sivatagosodik - avalóban lélektõl lélekhez szóló üzenet útját. gazdagok világa is hosszú távon fenyegettetve van a kamatos ka- A piac másik nagy területe a szegények igényeinek kielégítése. Õk matra épülõ gazdálkodás által. A jövedelemadózás olyan, mint augyan nagyon sokan vannak, de kicsi a vásárlóerejük. Õk csak a na- mocsarakat lecsapoló folyószabályozás. Megadja a kegyelemdöféstgyon nagy tömegben termelt silány minõségû terméket képesek megfi- a haldokló gazdaságnak. A lecsapolt mocsarak helyén szikes,zetni, ha egyáltalán meg tudják. A termékek minõségükkel nem tud- semmire se jó föld marad vissza, a jövedelemadózás egyenesennak versenyezni, ezért legalább csomagolásuknak kell nagyon vonzó- vezet az inflációhoz és a munkanélküliséghez.nak lenni, hogy abban a lélektani pillanatban, amikor az üzletben a Nézzünk meg néhány példát a kamatos kamatot kizáró gazdál-vásárló szembekerül a polcon lévõ termékkel, a mérleg nyelve lehetõ- kodási módok közül.leg a vásárlás felé billenjen. A reklám nem válogat. Ugyanúgy bombáz-za a tehetõseket, mint a szegényeket. A szegények is a televízió és a rek- 3.1 A Kalákalámok kínálta minták szerint szeretnének élni, de ezt jövedelmi viszo- Mindenütt a világon ismert. A brazilok „mutirao“-nak hívják, anyaik nem teszik lehetõvé. A mindennapi megélhetési gondok és a csendes óceáni maorik „mahi“-nak. A lényege valamilyen nagyobbkövethetetlen minták miatt érzett csalódottság gyakran vezetnek tár- munka elvégzése közösen, viszonossági alapon. Ha Magyarorszá-sadalmi betegségekhez, bûnözéshez, kábítószerezéshez, alkoholizmus- gon a házépítõ kaláka a legelterjedtebb, amikor rokonok, barátok,hoz. A hagyományukat, szakralitásukat, közösségüket veszített kisza- ismerõsök ingyen elmennek egymáshoz segíteni, remélve, hogy akadt lelkek védtelenek a szenvedélybetegségekkel szemben. megsegített majd nekik is viszonozza, ha majd hasonlóra lesz szük- sége. De elterjedtek voltak az arató és szõlõszüretelõ kalákák is. Sõt2.3 A Föld egyszer láttam egy erdélyi táncot, aminek az volt a címe: AA kamatos kamat az erõforrások kirablására kényszeríti a termelõt. pityókalapó kaláka (krumpli tolvajlásra szövetkeztek a legények).A jövedelmekhez kötött adózás lehetetlenné tesz minden „szelíd“ De van ennek szabályozottabb formája is, mint a nálunk szokásos.technológiát, ami kevés energiát és nyersanyagot, ámde sok mun- Az ausztráliai Victoriában mûködik a Bendigo Home Builder’skát és odafigyelést követel. Az egyre szûkülõ piacon saját maga Club. Az 5 dollár évi klubtagságból a hírlevél nyomdai és posta-alatt vágja a fát az a vállalkozó, aki túlságosan hosszúéletû termé- költségét fedezik. Minden tag adhat, és ha már legalább 6O órátkeket termel. Ez az eldobható, egyszer használatos termékek kora. adott, akkor kaphat is építõmunka segítséget. A csereegység a le-A csomagolás egyre nagyobb szerepet kap a termékek versenyké- dolgozott munkaóra, amelyet azonos értékûnek tételeznek fel. Apességében. A hamar elromló termékek és a gyülemlõ csomagoló- munkaszervezõ tartja számon az egyes tagok „folyószámláján“ levõanyagok hatalmas szemétsáncokként veszik körbe a településeket. hitelezett vagy kölcsönvett órákat, és toborozza a munkásokatAz erdõket, a termõföldet, a fosszilis energiahordozókat néhány egy-egy kalákához. 3.2 A közösségi barter klubévtized alatt felzabálja a gazdaság. Az erdõktõl megfosztott terüle- A kalákának az a hátránya, hogy csak egyféle szolgáltatásra korlá-teken szélsõségesebbé válik az éghajlat, megindul a talaj gyors eró- tozódik. A viszonossági cserealapon mûködõ közösségi barter klubziója, és zavarok támadnak a Föld globális önszabályzó rendszerei- már gyakorlatilag a közösségen belül megtalálható bármilyen képes-14 jó ha figyelünk külföldre is
  • 15. ségnek piacot tud találni. Ezesetben is mindenkinek folyó- számlája Courtenaz városában 1983-ban próbálkoztak vele elõször. A rend-van, amelyre rávezetik az elvégzett munkaórát. A munkaórákat nem szert LETS-nek nevezték el /Local Employment and Tradeegységesen kezelik, hanem kvalifikáltsági kategóriák szerint súlyoz- System/. A pénzük a „zöld dollár“, amelynek értéke egy az egyben azák. Ilyen rendszerek mûködnek Angliában, ahol általában hírlevél- kanadai dollár. Sajnos ez nem bizonyult szerencsés választásnak,ben hirdetik meg a kínálatot és az eladók, ill. vásárlók egymás közt ál- mivel mint minden nemzeti valuta, a dollár is inflálódik, tehát ve-lapodnak meg a szolgáltatás értékében, amit rávezetnek kinek-kinek szít vásárlóerejébõl a zöld dollár is.a folyószámlájára. Ilyen hírlevél például az „Exchange and Mart“. Az infláció arra ösztönzi a LETS részvevõit, hogy minél késõbb fi- zessék tartozásaikat, hiszen annál „olcsóbb“ pénzben fizethetnek. Ez4. A Szívesség Bank könnyen összeomlással fenyegeti a rendszert. Courtenazban ez be isAki kormánytól, pártoktól, szakszervezetektõl, hivataloktól, önkor- következett, miután egy résztvevõ 14.OOO dolláros tartozást gyûj-mányzattól, pénzintézetektõl és cégektõl várja létbiztonsága megte- tött össze 18O.OOO dollár teljes évi forgalom mellett. Ennek ellené-remtését, végül mindig csalódik. Õk jót akarnak, de az egymással re a LETS gyorsan terjed Észak-Amerikában, Ausztráliában. Azfolytatott versengéssel túlságosan el vannak foglalva. Viszont itt va- Egyesült Királyság legkiterjedtebb rendszere Stroudban mûködik, ésgyunk mi, akik egy kerületben, egy városban, egy faluban élünk. Egy- van egy rendszer a dél-angliai Tetnesben is. Új-Zélandon utolsó más-más rokonai, barátai, kollégái vagyunk, egy templomba járunk, egy fél évben 1O helyen szervezték meg a zöld dollár rendszert.kisebbséghez tartozunk, egy klubban sportolunk stb., mi, akik szemé- Aucklandban a túlzott adóssághalmozást 5OO dolláros felsõ korláto-lyesen ismerjük egymás gondját, baját. Mindannyiunkban ezer féle zással próbálják kordában tartani. Az Amerikai Schumacher Társa-képesség szunnyad, csak idõnk nincs kibontakoztatni azokat a pén- ság dolgozta ki a SHARE rendszert, amelyben a zöld dollár értékétzért folyó napi hajsza mellett. Én remekül tudnék angol nyelvlecké- nem a nemzeti valutához, hanem valamely helyi termékhez, példáulket adni, te kitûnõ bioterményeket termelsz a kertedben, õ csodála- a tûzifához köti. Így biztosítható a zöld dollár stabil vásárlóértéke.tos szilvalekvárt fõz, mi remek kosarakat fonunk szabadidõnkban, tiértetek a könyveléshez, õk meg tudnák javítani a porszívót. De ez saj- 4.3 Ha árad a víznos ki sem derül, mert nincs pénzünk egymás szolgálatainak megfize- Tegyük fel, hogy városunkban elkezdenének mûködtetni egy zöldtésére, és nincs elég bátorságunk szívességet kérni egymástól. forint rendszert. Kössük a zöld forint értékét egy helyi termékhez, mondjuk az ivóvízhez. Jelenleg az ivóvíz ára 35,2O Ft/m3. Tegyük4.1 Cseréljünk! Jó? fel, hogy a Vízmûvek felemeli 7.- Ft-tal az ivóvíz árát, ami 2O %-osPorszívójavításért lekvárt, könyvelésért nyelvleckét adok cserébe. emelkedést jelent. Ekkor feltételezett szívesség banknál lévõ összesA pénzt kikapcsoló közvetlen áru- és szolgáltatáscsere létezik, ami- betétet és tartozást külön-külön meg kell növelni 2O %-kal, ha aztóta ember az ember. Mi lenne akkor, ha a helyi közösségi barter akarjuk, hogy ivóvíz m3-ben kifejezett értékük azonos maradhas-szervezésére „szívesség bankot“ alapítanánk? Ilyesmik léteznek már son. A teljes banki egyenleg ígyis-úgyis nulla. Ez egy sajátos kama-szerte a világban. A mûködési elvük a következõ: tozási forma, a banki adminisztrációban azonban nem okoz annál Havonta hírlevélben közzéteszik, hogy a szívesség bank tagjai nagyobb bonyodalmat, mint a jelenlegi kamatos kamat számítása.milyen termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, illetve keresnek.Ezután az, aki pont azt keresi, amit egy másik tagtárs kínál, egysze- 4.4 Milyen pénz a zöld pénz?rûen felkeresi a másikat és megkötik az üzletet. A vevõ az áru érté- A zöld forint nem inflálódik, csak annyit kamatozik, hogy az érté-kével tartozni fog a banknak, az eladó pedig ugyannyival hitelezõ- két megõrizze, nem kell, hogy magunknál tartsuk, ezt nem lehet el-jévé válik. De honnan tudják, hogy mi az áru értéke, ha nincs egy lopni, elveszteni, kezelése végtelenül egyszerû. Ez a pénz önszabály-pénzegység mint egyetemes érték-összehasonlító alap? Hát igen, zó, hiszen mindig valójában O zöld forint van forgalomban. Együttmégis kell, hogy legyen pénz. Ez a pénz azonban nem kell, hogy va- létezhet a meglévõ pénzrendszerre, hiszen a „szívesség bank“ min-lóságosan a vevõ zsebében legyen vásárláskor, hiszen minden egyes den tagja szabadon részt vesz a forintos gazdaság forgalmában is,üzletkötés hitelben történik, amit a bank- központban lévõ mint eddig.kartotékokra telefonos vagy szóbeli közlés alapján rávezetnek. Ez a „pénz“ nem több, mint információ értékek forgalmáról. Tegyük fel, hogy Piroska nagymamája megbetegszik. Elmegy tehát Nem lehet tehát spekulációs céllal kibocsátani, leértékelni, felvá-Juliskához, és vesz tõle 15 petákért egy tégely körömvirág kenõcsöt, sárolni a kamatlábak befolyásolása céljából. Semmilyen hatalomamit Juliska maga készített. Betelefonálnak tehát a bank központba, nem képes áramlását kívülrõl befolyásolni. Aki eladósodik, nemhogy Piroska tartozik 15 petákkal. Juliska követel 15 petákot. Másnap kerül hitelezõje hatalmába, hiszen senkise birtokolja elõbb a pénzt,Juliska férje, Jancsi elmegy a Farkashoz és megveszi annak ütött-kopott hogy utóbb kölcsönadhassa.25 éves bogárhátú Volkswagenjét 1OOO petákért, amire régen vá- A zöld forint tökéletesen decentralizálja a gazdaságot. A zöld fo-gyott, de forintban nem tudná kifizetni, viszont sürgõsen szüksége van rint természetes, szerves módon keletkezik – úgy, hogy valaki vala-rá, mert azzal akarja elvinni a hétvégen kirándulni Juliskát. A Farkas miféle valóságos értéket állít elõ, amit valakinek elad, – mind-délután találkozik Piroskával és megveszi tõle 1O petákért a vegetáriá- annyiunk emberi teremtõereje közvetlenül hozza létre.nus szakácskönyvét, mert a Farkas még csak most tér át a növényevõétrendre, viszont Piroska már rég a makrobiotikánál tart. Este a 4.5 Szociális következményekbank-központban az adminisztrátor a telefon üzenetrögzítõrõl átvezeti Minden zöld forint üzletet személyesen kötünk, amivel új barátokat ésaz üzletkötéseket a naplójába, és kinek-kinek elkönyveli a tartozásait és ismerõsöket szerzünk. Ez a rendszer elõsegíti, hogy a közösség végre ön-követeléseit. Piroska kartonján -15 + 1O = -5 peták tartozás, magára ismerjen. Az ismeretségek sûrû szövevénye rengeteg rejtettJuliskáékén 15 – 1OOO = -985 peták tartozás, a Farkasén -1O + gazdagságot hordoz magában, barátságok, gyermeknevelési és felügye-1OOO = 99O peták követelés szerepel egyenlegként. Az összes tag leti kapcsolatok hálózata, összejövetelek lehetõsége, az utcák és terektartozásainak és követeléseinek egyenlege mindig O, hiszen valójában otthonosabbá válása, a közbiztonság javulása. A zöld forint kezdemé-nincs pénz forgalomban, csak áruk és szolgáltatások. nyezõ és teremtõ energiákat szabadít fel, miközben növeli az egyének és családok önértékelését és önállóságát. A teljes munkaidõben foglal-4.2 LET SYSTEM koztatott ember önértékelése ahhoz a munkához kötõdik, amit a mun-Ez a rendszer számos angolszász országban, elsõsorban a munkanél- kahelyén végez. A munkahelyvesztést mint értékvesztést éli át a mun-küliség sújtotta területeken, futótûz gyorsaságával terjed. A feltalá- kanélküli. Ha valaki a hírlevélben közölt ajánlatlistát böngészi, ezerlója is egy munkanélküli, bizonyos Michael Linton volt. A kanadai féle ötletet kaphat, mivel válhatna hasznossá környezetének.jó ha figyelünk külföldre is 15
  • 16. A zöld forint kizárólag a helyi gazdaságban forog. Ha izzólámpát 5. A pénz parkolási díjagyártasz a Tungsramban, akkor szorgalmad gyümölcse talán Dél- A legeredetibb megoldást a pénz forgási sebességének növeléséreAmerikában hasznosul, amíg ha „szívesség“ piacra termelsz, akkor és ezzel a helyi kereskedelem felvirágoztatására egy Silvio Gesellszükségszerûen a településeden élõ barátaidat, ismerõseidet ser- nevû Argentínában tevékenykedõ német üzletember ajánlotta akented arra, hogy õk is találjanak ki valami számodra hasznos század elején. Javaslata szerint olyan pénzt kell kibocsátani, ame-dolgot, amivel portékádat viszonozni tudnák. lyik nemhogy nem kamatozik, de még sarc is terheli. Minden bank- A közönséges gazdaságban nincs beépített biztosíték arra, hogy a jegyet havonta pecsételéssel érvényesíttetni kell, aminek a díja ahelyi termelés a helyi gazdaságot serkentse, viszont a „szívesség bank“ bankjegy értékének egy százada. Elõször 1932-ben próbálták ki arendszer nincs ellentmondásban a szabad világkereskedelem elvével. nagy gazdasági válság következtében súlyos munkanélküliséggel A helyi zöld forint piac kiegészíti, de nem helyettesíti a közönsé- sújtott ausztriai Wörglo nevû városban.ges nemzeti és világpiacot. Ha a helyi gazdaság túlságosan függ a vi- Rávették a kereskedõket, hogy a közmunkák ellenértékekéntlágpiac ingadozásaitól, akkor a helyi közösség stabilitását, sõt lét- kibocsátott helyi pénzt fogadják el. Mindenki szabadulni igyekezettfenntartását veszélyezteti a világpiac változása. Jól ismerjük ezt a a gyorsan értéktelenedõ pénztõl, ezért élénk volt a kereslet mindennehéziparra és bányászatra szakosodott városaink sorsából, amikor iránt, a pénz gyorsan forgott. A városban a válság ellenére ugrássze-az ágazat visszaesése egész ipari régiók szociális válságát okozta. rûen megnövekedett a foglalkoztatottság, mindenki sietett elõleg- ben befizetni az adóit, és a közmunkákat is el tudták végeztetni. A4.6 A személyes jelleg lelki vonatkozásai helyi kereskedõk felvirágoztak. Miután több osztrák város is érdek-Ha Te éppen kosarakat fonsz szabadidõdben, és én egy mózes-kosarat lõdött a rendszer átvétele iránt az Osztrák Nemzeti Bankrendelek Tõled, talán nagyobb szeretettel és odaadással fogod készí- monopóliumát féltve elintézte, hogy az akciót tiltsák be.teni, mintha csak úgy a heti piacra termelnél, hiszen ismersz és sze- Hasonló pénzt bocsátottak ki Chicagoban az USA-ban 1930-retsz engem. A normál gazdaság elidegenedett viszonyai közt nincs ban, amelyik egész 1943-ban volt forgalomban, valamint a svájcihelye az adakozás örömének, ami a „szívességek“ piacán átélhetõ. Baselben 1935-ben. Ez utóbbi még a hetvenes években is forgalom- A MONOPOLY-ban mindig vannak gyõztesek és vesztesek. A ban volt.közönséges gazdaság a MONOPOLY-hoz nagyon hasonló elvekenmûködik. Milliók válnak éhezõvé, kirabolttá, becsapottá néhány vi- 6. Az ökofalvak pénzügyeilágváros tõzsdéjén folyó MONOPOLY játék eredményeként. Az ér- Egyre másra hallunk arról, hogy kis közösségek kivonulnak a nagy-mében vagy bankjegyben megjelenõ pénz beépített tulajdonsága a városokból, hogy falusi körülmények közt teremtsenek maguknakmagán jelleg és individualizmus. Maga a rendszer ösztönöz önzésre és új világot. Az ökofalvak a fenntartható civilizáció kísérleti modell-versenyre. A zöld forint viszont közösségi pénz, forgalma szociális üze- jei. Alternatív gazdálkodást csak alternatív közgazdasági rend alap-netet hordoz, nem a versenyt, hanem az összefogást hirdeti. ján lehet folytatni. Magam is részt veszek a Galgafarm kezdemé- nyezésben, Galgahévíz határában akarunk egy ökofalut létesíteni.4.7 KözterhekMagyarországon csak az adótörvényben külön meghatározott bizo- 6.1 A közösségi kiadások finanszírozásanyos esetekben van adókedvezmény a nem pénzbeli, hanem termé- Vegyük a természet két jellegzetes növekedési modelljét. Harmo-szetbeni jövedelmekre vonatkozóan. Ha tehát valahol hazánkban nikusan úgy növekednek az élõ rendszerek, hogy fejlõdésük kelet-egy ilyen rendszer létrejönne, a zöld forintban szerzett jövedelmek a kezésük utáni gyors üteme az idõ elõrehaladtával egyre mérséklõ-pénzbeli jövedelmekkel azonos elbírálás alá esnének. Kanadában dik, majd az optimális rendszerméretet elérve a növekedés mennyi-csak a szakmaszerûen folytatott tevékenység körében szerzett zöld ségi értelemben megáll. A rendszer egyensúlyba kerüldollár jövedelem adóköteles, egyéb tevékenység zöld jövedelme adó- környezetével. Diszharmonikus az a fejlõdés, amelyik idõegységmentes. Új-Zélandon egy minisztériumi állásfoglalás alapján jelenleg alatt állandó rátával kíván növekedni (mint a kamatos kamat, va-mind a társadalombiztosítási, mint a jövedelemadó fizetési kötele- lamint a reá épülõ gazdasági rendszer), a folyamatosan erõltetettzettség alól mentesek a zöld dolláros tevékenységek. Az ÁFA köteles növekedés lassan feléli környezetét és az egész rendszer összeomlik.termékek esetén a zöld dolláros árhoz hozzáteszik az ÁFA-t közönsé- Ez a rákos sejtburjánzás modellje is.ges dollárban. Általánosan is elég gyakori, hogy valamely terméknek A fenntartható gazdálkodási rendszereknek a harmonikus nö-részben zöld, részben közönséges pénzben számított ára van. Közön- vekedési modell szerint kell kiépülniük.séges pénzben a költséget, zöld pénzben a hozzáadott értéket fedezik. Sajnos ez azzal jár, hogy az elsõ idõben a rendszer kiépítése során nagy külsõ erõforrástömeget kell bevonni egészen addig, amíg a4.8 És ha valaki nem fizeti meg a tartozását? rendszer annyira meg nem érik, hogy a környezetével egyensúlybaElõfordulhat, hogy valaki elköltözik a városból nagy tartozást hagy- kerülve szinte önfenntartóvá nem válik.va maga után, vagy csak egyszerûen nem hajlandó visszafizetni „szí- Az ökofalu az elsõ idõben semmiképpen sem mondhat le a kül-vesség“ tartozásait. Ennek a kockázata mindig fennáll. Ilyenkor a világgal való nagyarányú kereskedelemrõl. A rendszer kiépítéséhezveszteség a teljes közösségre megoszolva hárul, olyan formában, behozott nagymennyiségû anyagot, berendezést, erõforrást éppenmintha ezáltal kreatív energiák kerülnének ki a forgalomból. Ha ez egy olyan idõszakban kell „importálni“, amikor a belsõ erõforrásokgyakorivá válik, az a rendszer szétzülléséhez vezet, hiszen megren- még nincsenek jól mûködõ rendszerekkel fenntartható módondül ezáltal a közösség önmagába vetett bizalma. Aki tehát a rend- hasznosítva. Az import minimalizálása és a táj ökológiai védelmeszerhez csatlakozik, tisztában kell legyen vele, hogy ezzel milyen fe- azt követeli meg, hogy a nagytömegû importot olyan export ellen-lelõsséget vállal magára. A kockázatot némileg lehet adminisztra- tételezze, amelynek nagyon alacsony a nyersanyag és energia há-tív eszközökkel is csökkenteni. Nagyobb összegû üzlet megkötése nyada, de nagyon magas az információs tartalma. Ha a közösségelõtt az eladó tájékozódhat a vevõ tartozásairól a bank-központ- úgy is dönt, hogy az önfenntartás elõsegítése érdekében belsõ valu-ban. Szokásos dolog, hogy a hírlevél diagramot közöl a betétek és tarendszert használ, még akkor is a külsõ pénz forgalmának viszo-tartozások nagyságának statisztikai megoszlásáról, amelybõl ki-ki nyai döntõen befolyásolják a falu fejlõdést. A külsõ és belsõ pénz-tájékozódhat, hogy meddig érdemes hiteleit növelnie zöld forintos rendszer kompatibilitásának megteremtése a legnagyobb kihívás ajövedelemszerzés útján. Célszerû a hiteleknek és tartozásoknak egy falu gazdaságával szemben. A falunak egyrészt közösségi beruházá-felsõ határt szabni, valamint kiugróan nagy egyenlegeket a hírle- sokra, másrészt szociális célokra külsõ pénzben alapokat kell létre-vélben nyilvánosságra hozni. hoznia. Ennek egy módja a közösségi hitelszövetkezet – nevezzük16 jó ha figyelünk külföldre is
  • 17. úgy, hogy Ökobank, amelyik a közösség tagjainak külsõ pénzben törvényszerûen mindig gyorsabban emelkednek. E két tényezõ a je-lévõ megtakarításait kezeli, és a közös célokra használja. Betétesek len pénzügyi rendszer viszonyai között stabilizálja, sõt folyamatosana közös célok elõsegítése érdekében kamatjövedelmük egy részérõl, szélesíti a szélsõséges társadalmi különbségeket. A telektulajdonvagy az egészrõl lemondanak. alkalmas eszköz az ellenszolgáltatás nélküli jövedelemszerzéshez. A közösségi alapok képzésének másik lehetséges módja a külsõ jö- Az ökofalu közösségének legfontosabb létforrása a bioszférának azvedelmek helyi adóztatása. Az adózás konkrét rendszerét és mértékét a darabja, ami a faluhoz tartozó területekre esik. Ennek ápolása kö-a közösség jövedelemszerzési képességének és a kiadásigényeknek a zös gond. A bioszféra egészének érdekei szerint történõ gazdálko-viszonya szabja meg. Tetemes kiadások mellett, ha a külsõ jövedel- dás közös felelõsség. Ez a felelõsség nem érvényesíthetõ korlátlanmek alacsonyak maradnak, akkor ez igen kényes feladat lesz. telek-magántulajdon esetén. A hatékony gazdálkodás megköve- Harmadik mód pénzszerzésre közösségi vállalkozások indítása, telheti a telkek magánhasználatának biztosítását, de ennek nemamelyek profitjukat a közösségi alapokba forgatják vissza. Ilyen in- kell a terület magántulajdonlásával együtt járnia. Az ökofalut meg-dítékok alapján jött létre a Galgafarm Kft, amelynek bonyodalmas alapozó erkölcsi világképbe sem illeszthetõ be az, hogy valaki atörténetébõl fontos tanulságot lehet leszûrni. Szigorúan mérlegelni mindannyiunkat tápláló Anyatermészet egy darabját tulajdona-kell, hogy szabad-e a közösségen kívülrõl jövõ tõkét beengedni a ként birtokolja. Az egész terület a közösséget szimbolizáló és képvi-vállalkozásba. Bármennyire is csábító lehet az ajánlat, ez több selõ szervezet, jelen esetben az alapítvány tulajdonában kell le-veszélyt is hordoz magában. gyen. A beköltözõk az alapítványtól hosszú idõre (p. 1OO év) szóló 1. El akarja vinni a hozadékot, ami nem kívánt tõkekiáramlás. szerzõdéssel kibérelik a telket. A szerzõdésben összhangba kell hoz- 2. Döntési jogot szerez a közösség tulajdonának egy része felett, ni a közösség és a bioszféra érdekeit a hosszútávú magánhasználatés döntéseit nem biztos, hogy az ökofalut létrehozók erkölcsi világ- biztonságának érdekeivel. A telek nem adható el és az is lehetsé-képének megfelelõen, és céljaikkal összhangban hozza. Lehetõleg ges, hogy az örökléssel kapcsolatban is lesznek korlátozások. A tel-olyan társasági formát kell elõnyben részesíteni, amelynél a vezetõk ken épülõ lakóház magántulajdonlása természetesen magától érte-és az alkalmazottak mind a közösség tagjaiból kerüljenek ki, és egy- tõdõ, csak meg kell találni a megfelelõ jogi formulát a köztelkenben õk legyenek a tulajdonosok is. A részvénytársaságnál jobb a álló magánház ellentmondásának feloldására.kft, de a kft-nél jobb a szövetkezet. 7. A Szivárvány Közgazdaság6.2 A belsõ pénz Bár közhely, azért nem árt újra és újra emlékeztetni rá az emberi ci-A pénz szerepe egészséges gazdaságban az információ-közvetítés. Tájé- vilizációt három oldalról is végveszély fenyegeti.koztat a termelt javak keresettségérõl, a piacot alkotó közösség kollek- – A nem újratermelõdõ nyersanyag és energia források rohamo-tív értékrendjérõl, a javak elõállítására fordított erõfeszítések mértéké- san apadnak. Ha ezt makacsul nem is akarjuk tudomásul venni,rõl, a felhasznált erõforrások értékérõl. Beteg az a gazdaság, ahol a pénz az összeomlás technikai vonatkozásban már nagyon közeli.a kincsképzés a társadalmi különbségek konzerválásának és szélesítésé- – A emberi tevékenység következtében a bioszféra eróziója fel-nek eszköze. Feltehetõen az információhordozó funkció csorbul akkor, gyorsult, ami már érezhetõ módon megváltoztatta a föld légköriha a wörgli rendszerhez hasonló eszközökkel mesterségesen erõltetjük viszonyait. Az egymást erõsítõ hatás-ellenhatás egyre gyorsul,a kereslet növekedését. Ez jó ellenszer lehet mély válságokra, súlyos ke- végül a globális ökológiai rendszer teljes felbomlásához vezet,reslethiány ellen, de egészséges gazdaságban cél a fogyasztás vagy fel- hacsak az ipari civilizáció nem tér észhez még idõben.halmozás mindenáron erõltetése. A LETS technikailag is sokkal egy- – A totális tömegtermelés a fizikai és szellemi munkát végzetesenszerûbb a wörlinél, hiszen nem kell valóságos bankjegyet nyomtatni, különválasztotta. Hatalmas tömegek végeznek az anyagi való-kezelni, pecsételni stb. A wörgli rendszerben az értékstabilitást valami- ság reálfolyamataitól elszakadt adminisztratív részfeladatot, mi-lyen fedezettel kell biztosítani. A fedezetet valamilyen valóságos hasz- közben a fizikai munkát végzõk szûk kisebbsége mechanikus ru-nálati értéket hordozó létforrásnak kell képeznie (semmiképpen nem tinmunkára kényszerítve ugyanattól szenved mint a többség: aarany, ami alig használható valamire). Viszont, ha a stabilitás érdeké- túlhierarhizált rendben nincs mód a kreatív önmegvalósításra,ben letétbe rakom a fedezetül kiválasztott létforrást (pl. tûzifa, vályog- az ész és a kéz harmonikus együttmûködtetésére, a teljesség át-tégla, ivóvíz stb.), akkor kivonom a forgalomból, ami fenntartható gaz- élésére. Az önértékelés zavarai egyenesen vezetnek a szociálisdálkodás alapelvébe ütközik. LETS ebbõl a szempontból is egyszerûbb, rend széteséséhez a külsõdleges értékek hajszolásához (gazdag-hiszen ott a forgalomban lévõ pénz mennyisége mindig O, hiszen a tar- ság, hatalom), a faji, etnikai és vallási gyûlölködéshez, alkoho-tozások és a követelések kiegyenlíti egymást. lizmushoz, kábítószer fogyasztáshoz, az erõszak terjedéséhez. Bármilyen rendszerû belsõ pénz kerül az ökofaluban forgalomba, A hármas válságból igenis van kiút. Már körvonalazódnak azoka külsõ adózással kapcsolatos összeütközésekre fel kell készülni. az új civilizációs formák, amelyek a központosított technikai, gaz- dasági, politikai és szociális világot decentralizálni fogják. A csúcs-6.3. A belsõ adózás technológiák mellett fokozatosan tért nyernek a köztes technológi-A belsõ adókra a szociális biztonság és a közös célok finanszírozása ák, a nemzetállamokat biorégiók hálózata fogja felváltani, és a ka-miatt szükség van. A külsõ pénzforgalomban a hatékonyabb közte- matos kamatra épülõ közgazdaságtani gondolkodás rovására aherviselés érdekében a jövedelmek adóztatása indokolt. Elképzel- közösségi közgazdaságtan (ami nem marxizmus!) fog tért hódítani.hetõ a takarékosságra ösztönzés érdekében az erõforrások behoza- Viharban élünk. A felettünk tornyosuló sötét felhõkbõl csattog-tali és kiviteli vámoltatása is. Belsõ pénzforgalomban a jövedelem- nak a villámok. Nem biztos, hogy túléljük. Egy kis darabon már vi-adózás az élõmunka és az emberi találékonyság gépekkel és a lágosodik az ég. A vihar után szivárvány dereng a távolban.természeti erõforrások pazarlásával való helyettesítésére ösztönöz,ezért káros. A létforrások takarékosságra ösztönzõ adóztatása a bel- Források:sõ pénzforgalomban is indokolt lehet. A belsõ létforrások újraelõál- E.F. Schumacher: A kicsi szép. KJK. Budapest 1991. G. Dauncey: After the Crash.lításának költségei ebbõl az adófajtából finanszírozhatók. The Emergence of the Rainbow Economy. Green Print, London 1991. D.Boyle: Down Under: A Whole New Kind of Barter. New Economics, 1992/5. D. Weston: Glorified Barter. New Economincs, 1992/5.6.4 A Földtulajdon M. Kennedy: Geld ohne Zinsen und Inflation, Berlin 1991.A jelzálog biztosíték miatt vállalkozói kölcsönhöz elsõsorban csak B. Mollison: Permaculture: Designer’s Manual, Tagari, Tyalgum, Australia 1988.az juthat, aki megterhelhetõ ingatlannal, például telekkel vagy * A tanulmány 1991-ben jelent meg.földdel rendelkezik. A telekárak az általános inflációhoz képestjó ha figyelünk külföldre is 17
  • 18. – Beszélgetés Síklaky István közgazdásszal – Hadd emlékeztessem magunkat, kedves hallgatóink - miként az Üzleti 7 címû lap is tette ezt - arra, hogy 2000. tavaszán a szegény-ségérõl, kiszolgáltatottságáról nem különösebben nevezetes Egyesült Államokban sajátos szimbiózisban tüntettek tízezrek a pénz-hatalom hivatalnokai, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap értekezlete alkalmából. Környezetvédõktõl a „tõkenélküliek“ vé-delmi csoportjaiig számosan fejezték ki ellenérzésüket a most fennálló gazdasági világrenddel szemben. Ma már igen népes az aközgazdasági iskola is, számos nemzetközi szaktekintélyt sorakoztat fel, amely csõdös útnak tekinti a két-három évtizede eluralko-dott irányzatot.Paradoxonnak tûnhet, de mindezek tükré- lyokat, hogy a föld kikerüljön azok kezébõl, a tulajdonolható földterület felsõ határát, te-ben szervesen illeszkedik egy új „globális“ akik történelmi jogon és õseik jogán birto- hát korlátlanná kell tenni.szellemi vagy inkább önvédelmi érdekmeg- kolták és mûvelték. És az újgazdagok, a spe- Banos János: El kell törölni a 300 hektá-fogalmazási folyamatba mindaz, amit kulánsok kezébe kerüljön. Sajnos e téren is ros határt.Síklaky István gazdaságpolitikai program- a legrosszabb politikát folytattuk az egész Siklaky István: Köztudott, hogy Sorosként fogalmazott meg, s amit az „összefogás térségben. A többi posztkommunista or- Argentínában valami 600 000 hektár föld-a fennmaradásért“ mozgalom képvisel. A szágban sem fosztották meg ilyen mérték- tulajdont szerzett, tehát efféle tendenciákprogramalkotó és mozgalomszervezõ köz- ben az eredeti földtulajdonosokat, a pa- elõtt kell utat nyitni.gazdászt szerkesztõségünkbõl most Banos rasztságot a földjüktõl, mint nálunk. Banos János: Kellene...János kereste föl, beszélgetésük elején föl- Banos János: Ön szerint ez akkor egy Siklaky István: Ja igen, a gyarmatosítóidézve Balogh János professzor úrnak azon egészen tudatos politika lecsapódása? hatalmak szerint igen, ennek kell utat nyitni.állítását, amely szerint a Kárpát-medencé- Siklaky István: Igen. Én ma, visszapil- A második, hogy gazdasági társaságok számá-ben a világ egyik legértékesebb termõföldje lantva, meg vagyok gyõzõdve arról, hogy ra is lehetõvé kell tenni a földtulajdonlást, te-található, amelyet csak elrontani lehet. már a 80-as évek elején kidolgozták azt a hát részvénytársaságok, nemzetközi befekte-Nos, az elmúlt évtizedek bizonyították, ve- stratégiát a kommunista nomenklatúra és tõk, bankok számára. A harmadik pedig,tette föl kollégám, hogy immár nemcsak el- az újgazdának kiszemelt nemzetközi pénz- hogy meg kell szüntetni minden korlátozást,rontani lehet, hanem ellopni is… ügyi körök. Együttesen, hogy milyen tech- amely állampolgársághoz kötné, tehát a kül- Banos János: Balog János professzor úr nikával, milyen lépéssorozattal kell gyarma- földiek földvásárlása elõtt minden akadálytszerint a világ egyik legértékesebb termõ- tosítani Magyarországot. el kell hárítani. Ezt a három követelményt ál-földje található a Kárpát medencében, amit Banos János: Amit talán a 90-es évek- lította ez a világbanki tanulmány. De mégcsak el lehet rontani. Az elmúlt évtizedek ben hajtottak végre. két másik hadoszlop is nyomul elõre. Atörténései ezt, mintha visszaigazolnák. Ám Siklaky István: Amit nagy sikerrel végre- VTO, a Világkereskedelmi szervezet kereté-arra, talán õ sem gondolt, hogy lopni is fog- hajtottak, és aminek egyik döntõ szakaszá- ben erõteljesen szorgalmazzák egy olyan vi-ják a földet. Mit tud errõl Siklaky István ban éppen Németh Miklósé volt a fõszerep. lág-befektetési egyezmény létrejöttét, amelyközgazdász? Amikor az alaptörvényeket meghozták, me- a befektetõket, a multikat egyértelmûen és Siklaky István: Errõl csak most hallok elõ- lyek ezt a gyarmatosítást megalapozták. Ak- kategorikusan a nemzeti szuverenitás föléször. Ez visszaidézi azt az emléket, amit koriban én is sokadmagammal olyan illúzió- emelné, és minden eszközt megszüntetne,44-45-ben a német megszállás idején hallot- ban éltem, hogy most a szabadság világa és amivel a demokratikusan választott szerveze-tam, hogy a német megszállók Erdélybõl va- egy emberhez méltóbb világ hajnalához ér- tek korlátozhatják a nemzetközi befektetõkgonszámra szállították el Németországba a keztünk. Volt egy mesterem, Liska Tibor, aki tevékenységét. Ez ellen kelt föl nagyon látvá-termõtalajt. Ez megerõsíti azt a régebbi megál- már akkor tisztán látta, hogy mirõl van szó. nyosan már a felvilágosult tömegeknek egylapításomat, hogy tulajdonképpen egy soroza- Úgy nyilatkozott, hogy eddig a tankok dikta- jelentõs csoportja Seattle-ben és utána Wa-tos gyarmatosítás áldozata vagyunk, a Német túrája volt, most jön a bankok diktatúrája és shingtonban is. Ez a harc egyre terjed.Birodalom gyarmatából lettünk az Orosz Biro- ez keményebb lesz. Banos János: Ami igen látványos is volt,dalom gyarmata, most pedig a nemzetközi Banos János: Ma talán az egyik legfon- hiszen utcai harcok voltak valójában.pénzvilág gyarmata lettünk, és úgy látszik, tosabb belpolitikai kérdés a földtulajdon Siklaky István: Igen. Így van. Mindazo-hogy a módszerek nagyon hasonlóak. rendezése. Lát-e Ön erre esélyt? náltal a magyar kormány képviselõje, aki ak- Banos János: Az elmúlt években szinte Siklaky István: Valamilyen módon a je- koriban Chikán Attila volt, de a mostani gaz-rémtörténetbe illõ esetek történtek a föld- lenlegi kaotikus tulajdonviszonyok meg fog- dasági kormánytényezõk sem változtattakdel kapcsolatosan. Nem azok s nem ott ju- nak változni. Mégpedig jellegzetesen és erre ezen az irányzaton, kinyilvánították, hogytottak földhöz, akiket õsi jogon megilletett, éppenséggel több lehetõség is van, rosszabb Magyarország az élén jár ezen törekvésnek,hanem a spekulánsok. és jobb lehetõségek, már ami a magyar társa- amely tehát ezen nemzetközi befektetõi szu- Siklaky István: Igen, és ez nyilvánvaló, dalom többségének az érdekeit illeti. A fõ perhatalom megalkotását tûzte ki célul, éshogy így volt eltervezve, szándékosan. erõ, amivel a gyarmatosításunkat elõre viszik, mindenképpen támogatja. Van egy csoport,Egyik vezetõ törvényelõkészítõ jogászunk és teljessé akarják tenni, nagyon keményen valami tizen-pár országból álló csoport, ame-mondta a fülem hallatára, hogy a jogásznak nyomul abba az irányba, amit egy szóval a lyik szervezetten motorja akar lenni ennek aaz a dolga, hogy olyan törvényt alkosson, földtulajdon liberalizálásának nevezhetünk. folyamatnak, Magyarország benne van. Aamilyet megrendelnek tõle. A 89-90-es át- Ezt klasszikusan fogalmazza meg egy világ- harmadik ilyen hadoszlop pedig Brüsszel,állás jogszabályait és ezek között a földtulaj- banki tanulmány, amely általában a ke- amelyik az Európai Unió szabályainak megfe-don megváltoztatásának jogszabályait is let-európai, de megnevezetten is benne a lelõen követeli, hogy liberalizáljuk a földtu-úgy rendelték meg a jogászoktól, és úgy magyar földtulajdon átalakítására három kö- lajdont, ezen három ismérv szerint. Sajnoshagyta jóvá a parlament ezeket a jogszabá- vetelményt állít. Az egyik: meg kell szüntetni meg kell mondani, hogy a magyar kormá-18 jó ha figyelünk külföldre is
  • 19. nyok eddigi nyilatkozatai nem határolódtak talán tizede, amelyet foglalkoztatni fognak, sza, amely most bekövetkezett ez az utolsóel ettõl a törekvéstõl, a legtovább az Orbán azokat is persze bérmunkásként, zsellérként. szakasz és ezt egy összeomlás kell, hogy lezár-kormány ment el, amikor azt szorgalmazza, Banos János: Nem lehet gátat vetni ja. Mégpedig belátható idõn belül. Tehát az ahogy 10 éves moratóriumot kapjunk a föld- ezeknek a folyamatoknak? feladata a mai értelmiségnek, hogy kidolgoz-tulajdon liberalizálására. De azt nem vonja Siklaky István: De igen, lehet és kell gá- za az emberiség és benne Magyarország, akétségbe, hogy a moratórium után igen is li- tat vetni ezeknek a folyamatoknak. Annál is magyar kultúra fennmaradását lehetõvé tevõberalizálni kell. Egyáltalán nem megoldás egy inkább, mert nemcsak a földünkrõl van szó... új társadalmi, gazdasági rendet. Nos ez a ku-tízéves moratórium. Tíz év múlva is minden Banos János: Hanem a hazánkról. tatásom öltött testet ebben a könyvben, ésésszerû gazdasági prognózis szerint lényegé- Siklaky István: Pontosan így van. Egész ennek a megvalósítására spontán jött létreben olyan helyzetben lesz Magyarország a fej- szabatosan a magyar államiság megszûnésérõl egy mozgalom, ez az Összefogás a fennmara-lett és gazdag nyugati országokhoz képest, van szó. Az állami létünknek már majdnem dásért mozgalom. Mindenki számára, akinekmint most. Ami azt jelenti, a távolság valószí- minden elemét kivontuk a nemzeti szuvere- érték az emberi módon való élés, tehát nem-nûség szerint inkább nõni fog, mint csökken- nitás hatókörébõl. Egy maradt még, a föld. csak termeszek módjára való vegetálás, ha-ni, tehát várható, hogy a liberalizálás után Ha ez is kikerül a nemzeti szuverenitás alól, nem az emberhez méltó módon élés a Föl-pillanatok alatt magyar földet és nem csak a akkor a Magyar Parlament már csak olyan dön. És akinek érték a magyar kultúra, és akitermõföldet, mindent, a multik vásárolnak dolgokról határozhat, hogy kinek kell a ku- úgy gondolja, hogy igenis ennek a népnek isfel és a magyar szellem legjobbjai által megál- tyapiszkot összetakarítani. Megszûnik a ma- hivatása van az emberiségben, és szerepemodott családi gazdaságok által mûvelt gyar államiság az elmúlt 1100 év után. Ez a van, amit a következõ ezer évben is be kellkert-Magyarország helyett kialakul a tét. Igenis lehet ez ellen tenni. Tehát lehet töltenie, annak össze kell fognia és meg kellmulti-latifundiomok, nagybirtokok rendsze- egy új honfoglalást elindítani. Rajtunk múlik valósítania ezt a rendszerváltás. Ez lesz az iga-re. Ahol nem biogazdálkodás folyik, ami a és megvan a lehetõsége is. Ennek a program- zi rendszerváltás.természettel is harmóniában van és az emberi ját néhány héttel ezelõtt megjelent köny-egészséget is szolgálja, hanem a profitmaxi- vemben publikáltam. A fennmaradás társa-málást szolgáló kemizált, génmanipulált dalmi programja címen. Nyilvánvalóvá vált Síklaky István közgazdásszal, az Új Honfogla-nagyüzemi termelés. Ami egyben azt is jelen- számomra már a Római klub tanulmányai lás gazdaságpolitikai programjának kidolgozó-ti, hogy a jelenlegi mezõgazdaságból élõknek alapján, hogy a kapitalizmusnak ez a szaka- jával Banos János beszélgetett.Az emberek jövõjének megjavítására alapvetõen – Rövid összefoglaló – lönbözik a vállalkozótól. A vállalkozó felismer egykét utat látok. Az egyik a pasztoráció, ami arra társadalmi igényt, szükségletet, és megszervezi azirányul, hogy emberileg, szellemileg jobbuljunk. embereket, az eszközöket ennek a szükségletnek aA másik feladat: a társadalmi intézményrendszert kell úgy átalakí- kielégítésére. Alapesetben nincs semmi tõkéje, idegen, kölcsöntõké-tani, hogy jó keretet adjon az emberi, szellemi jobbulás számára, és bõl fedezi költségeit. Ez ma az általános, például a részvénytársaság-semmiképpen ne hasson ellene. oknál. A részvénytársaságban elválik a pénztulajdonlás és a vállalko- Kozmikus fejlõdés megy végbe. Rudolf Steiner erre vonatkozó zás funkciója. A részvényesek kölcsönadják a tõkét, a vállalkozóktanítását fontosnak tartom. A kozmikus fejlõdés a szeretet és a sza- megszervezik a termelést. A mai világgazdaság zömében ez a jellemzõ.badság egyre nagyobb fokú érvényesülése felé halad. A tõkés a vállalkozótól eltérõen – élõsködõ. A kölcsönadható pénz- Amikor elolvastam a Római Klub jelentését: “A növekedés vagyon gyakorlatilag teljesen az õ kezükben van.korlátai”-t, világossá vált, hogy a növekedés nem tartható fenn. A Ennek a világhelyzetnek fontos a társadalmi oldala. Maroknyi em-kapitalizmus egyszerûen nem tud mûködni, ha nem növekszik. A ka- ber kezébe egyre nagyobb pénz és hatalom kerül, egyre nõ a szociálispitalizmus a kamattal járó pénzügyi rendszeren alapszik. Arra épül, szakadék. Ezt igazolják pl. az utóbbi 50 évre vonatkozó ENSZ-statisz-hogy kevés embernek sok fölös pénze van kölcsönadásra. A pénztu- tikák. Ez a tendencia szükségképpen szociális robbanáshoz vezet.lajdonosok erõfölényben vannak az árutulajdonosokkal szemben, Az ökokatasztrófát 50 év múlva várhatjuk, alapos tanulmányokmert az áru romlandó. A pénztulajdonosok képesek kivárni, és így szerint. A szociális robbanás viszont már meg is kezdõdött. 2001zsarolják az árutulajdonososokat. szeptember 11-ével elkezdõdött a világpolgárháború. A társadalmi A társadalom munkamegosztáson alapszik. Az áruk közvetítõje a viszonyoknak igazságosabbaknak kellene lenniük. Ez áll a terroriz-pénz. Ha a pénzt kivonják, magukra maradnak a gyárak, a tulajdono- mus és a terrorizmus elleni harc hátterében. A terrorizmus oka az asok, az áruk, a fogyasztók, nem tudnak összekapcsolódni. Túltermelé- világrend, amely mélyíti a szakadékot, mondta például Brzezinski.si válságnak mondják az így elõidézett állapotot, de valójában ez csak Ebbõl következik, hogy ha fenntartható társadalmi rendszert kere-látszat, ami abból ered, hogy a megtermelt áruk nem jutnak el a fo- sünk, akkor mást kell választanunk a kamatozó pénzre épülõgyasztókhoz a pénz kivonása miatt. Az erõfölény segítségével kény- kapitalizmus helyett. Új elven alapuló pénzre van szükségünk.szerítik ki a nagytõkések a kamatot. Alapos elemzések kimutatták, Zarathustra, Mózes, a katolikus egyház tiltotta a kamatszedést.hogy az elmúlt többszáz évben, sõt egészen 2000 évre visszamenõen, A tilalom részben fenntartható volt. A modern kapitalizmus fellé-átlagosan kb. 5% volt a nettó kamat. Ismert a példa: ha Szent József 1 pése azonban ezt a helyzetet elsöpörte. A modern világban nem le-pfenniget tett volna be 2000 éve a bankba, 5%-os kamat mellett het már parancsszóval eltüntetni a kamatszedõ pénzrendszert.mára 10 000 Földgolyónak megfelelõ súlyú aranya lenne. A termelé- Silvio Gesell (1913)-as „A természetes gazdasági rend szabad földkenység nem nõtt olyan meredeken, mint a kamattömeg. Ezért kell és szabad pénz révén” c. mûvében ismertette az általa kidolgozott újegyre növelni a termelés volumenét, ha a termelõk nem akarnak egy- elvû pénzrendszert.re alacsonyabb életszínvonalon élni. Ez a folytonos kényszernöveke- Épített a georgizmusra. A georgizmus szerint a föld az istené, a ki-dés pedig ökokatasztrófa felé viszi a világot. rályé, csak használatra kapja, aki mûveli. A föld magántulajdona a Egy másik a szociális katasztrófa: szûk csoport kezében van a pénz- kapitalizmusig elképzelhetetlen volt. Csak az lehet áru, amit az embertömeg, ez a szûk csoport adja oda a termelõknek. A tõkés nagyon kü- saját teljesítménye révén hoz létre. A föld, a víz, a levegõ nem lehetjó ha figyelünk külföldre is 19
  • 20. áru, mert ezeket az Isten, a Természet adta az embernek. Ezt az esz- lesz. Ez a rendszer nem pragmatikus, hanem axiomatikus modell.mét Henry George terjesztette. A föld köztulajdonlásához vissza kel- A világegyetemben rend van, törvények uralkodnak. Az ember islett térni. Ezzel a kizsákmányolás egyik forrását elzárja: a földjáradék része a világegyetemnek, õrá is a megfelelõ törvények vonatkoznak.révén húzhatót. A földjáradék azzal függ össze, hogy a földek termelõ- Ha betartja, összhangba kerül vele, ha nem, pusztulásba rohan.képessége és általában, hasznossága különbözõ, pl. mert különbözõ ***messze vannak a piactól. A földtulajdonosoknak módjukban áll a Kérdés: szükséges-e, hogy zárt rendszer legyen a gesell-i?hasznossági többletet zsebre vágni – ez a földjáradék a monopoltulaj- Válasz: A gesell-i pénz nem konvertibilis. A japán és az izraelidon járománya, teljesítmény nélkül. A földtulajdon kikapcsolásával a pénz nem teljesen konvertibilis.meg nem érdemelt jövedelem egyik forrása eltûnik. Kérdés: hogyan szabályozzák a pénzkibocsátást, és nem lesz-e Gesell emellett bevezette az új elvû pénzt. Proudhon rájött, infláció?hogy az áru és a pénz nincs egy szinten. Proudhon az árut próbálta a Válasz: ma a világ legtöbb országában magánkézben van a pénz-pénz szintjére emelni. Ehhez árucsere-áruházakat szervezett, hogy kibocsátás. A geselli rendszerben a valutahivatal bocsátja ki és sze-kiiktassa a pénzt, de megbukott vele. di be a forgalmi járadékot. Ügyel arra, hogy az árukínálat és a pénz- Proudhon azért tévedett, mert az áru romlékonysága természeti tömeg egyensúlyban legyen. A statisztikai hivatal megfelelõ kosár-adottság, nem lehet megváltoztatni. ral figyeli az árszínvonal alakulását. Ha az általános árszínvonal Gesell rájött, hogy nem az árut kell egy szintre emelni a pénzzel, emelkedik, a valutahivatal bevon valamennyi pénzt, vagy csakhanem a pénzt kell az áruhoz hasonlóan romlandóvá tenni, az ál- nem bocsát ki új pénzt a forgalmi járadék pótlására.lam törvényei segítségével. Például minden hónap fordulópontján Kérdés: mekkora csoportra van szükség? Mik a feltételei, hogyfél százalékkal csökken a pénz értéke. 5 pfenniges bélyeget kell a létrejöhessen a kamatmentes pénzrendszer?bankjegyre tenni, hogy érvényes legyen. Nem lesz érdemes vissza- Válasz: egy sziverén ország legitim elhatározására van szükség.tartani a pénzt. A pénz forgása meggyorsul. Ezért a kölcsönkínálat Vagy a választók, és ilyen szerzõdéssel küldjék a képviselõket az or-megnõ. A kamat a kereslet és a kínálat függvénye. Ha a kereslet és szággyûlésbe. Egy község, egy falucsoport is megteheti. Schwanen-a kínálat kiegyenlítõdik, a kamat nullára csökken. Miért éri meg kirchenben egyesületet hoztak létre, többszáz kereskedõ ésmégis kölcsön kínálni? Hogy ne veszítsen a tulajdonos. többezer lakos fogott össze. Wörgl-ben másfél évig mûködött. Az 1930-as években ki is próbálták a nagy világválság idején egy Kérdés: a pasztoráció nem fontosabb-e, nem elõfeltétele-e atiroli kisvárosban. A polgárok nem tudták befizetni az adót. Wörgl pénzrendszer megváltoztatásának, hogy az emberek szellemi szín-városkában összehívták az emberekre hatni tudó személyeket, az or- vonala javuljon?vost, a papot stb. eldöntötték, hogy helyi pénzt vezetnek be. Néhány- Válasz: minden emberbe bele van írva, mi a jó, mi a rossz, és a miszor tízezer schillinget bocsátottak ki. Egy év alatt ötvenszer fordult a dolga a világon. A pasztoráció erre irányul. A jelenlegi rendszermeg. Negyedére csökkent a munkanélküliség, hidakat építettek stb mesterségesen zülleszti a társadalmat, ordító módon.stb. A közgazdászok a csodájára jártak. A bankok nyomására a fran- Ha elég tudatos és erkölcsös a társadalom, elkapják a visszaélõcia, német, osztrák, svájci kormány törvénnyel tiltották be. A fõára- “erõs embereket”.mú gazdaságtan a hatalom kiszolgálója, elhallgatja, sehol a világon A piacgazdaság igazi mivoltában igen sok nagyjából egyenlõ ere-nem tanítják az egyetemeken. jû szereplõ fogyasztó esetében valósulhat meg. Akkor, ha a terme- A kamatmentes pénzrendszer mûködõképes és fenntartható al- lõk szabadon termelhetnek, a fogyasztók szabadon fogyaszthatnak.ternatívája a pénzhatalmi világrendnek. A kamatmentes pénz- A sok haszon iránti törekvés igyekszik kiemelkedni, erõfölényrerendszer a fenntartható rend gazdasági pillére. A fenntartható rend szert tenni, hogy diktálhasson. Monopóliumra törekszik. Apolitikai pillére a részvételi demokrácia. A demokrácia az ember- magárahagyott piacgazdaságban a monopóliumok valóban kiemel-csoportok önrendelkezésének technikája. A demokrácia a kednek. A mai kapitalizmus vallójában nem piacgazdaság, hanemcsoportos szabadság eszköze. Miért mûködik mégis olyan rosszul? hatalmi struktúra, amelyben az erõfölényre szert tett szereplõk Többmilliós közösség számára a részvételi demokrácia nehezen ér- saját maguk állapítják meg a szabályozókat.hetõ el, de a mai elektronikus számítógépekkel talán lehetséges len- Egy példával szemléltetve: a természetes tavak elõbb-utóbb fel-ne. Ezért képviseleti demokráciát fogadtam el. A képviseleti demok- töltõdnek, ahogy a patakok hordják beléjük a törmeléket, üledé-ráciában a képviselõt személye iránti bizalomból helyezik a parla- ket. A tavat állandóan kotorni kell, hogy fel ne töltõdjön.mentbe, elhívén, hogy a nép javára fog cselekedni – ez a szabad A piacgazdasághoz szabadság kell. Ehhez állandóan éberen õrködnimandátum rendszere. kell a társadalomnak és ki kell gyomlálni azt, aki diktálni akar és tud. A kötött mandátum rendszere ettõl eltér. Ebben a választók A mai magyar társadalom jelenlegi erkölcsi színvonala olyan,szerzõdést kötnek a választottakkal. Ha a képviselõ nem a szerzõ- amilyen, de megítélésem szerint elegendõ a tervezett társadalomdés szerint cselekszik, visszahívhatják. kialakulásához. Sokat mondják, hogy Magyarországon nincs igazi hagyománya de- Kérdés: mi a helyzet az Eu-val? Belépjünk vagy ne lépjünk?mokráciának, és ebben bennünket mindig is megelõztek a nyugati or- Válasz: EU? Így nem! A társulási szerzõdés máris sok milliárdszágok, például Anglia. Ez egy óriási hamisítás. Magyarországon ko- dollárnyi hátrányt okozott. Független, semleges, jóléti Magyaror-moly hagyományai vannak a demokráciának. A tizedes rendszer pél- szág forgatókönyvét dolgoztuk ki. A bezárás elõtt álló gyárakat adául, aminek lényege: szomszédsági közösségek egymást segítõ, dolgozók közös tulajdonába adjuk. Kidolgoztuk a kert-Magyaror-önigazgató szervezete, amely egyben a képviseleti demokrácia legalsó szág programját is. Az adósságcsapdát kell megszüntetnünk, nemlépcsõje. A magyar országgyûlés a nemesek szintjén vármegyékre pedig az Eu-ba belépni, a mai feltételekkel. A hitelrendszert társa-szervezõdött. Meghatározott utasításokkal küldték a követet az or- dalmasítani kell.szággyûlésbe, hogy képviseljék a megyét. A nizzai egyezmény a legmagasabb szintre emelte a tõke szabad A feudalizmus után az Észak-atlanti országokban a szabad man- áramlását. Az összes többi jog fölé emelte. A tõke a teljesítménydátum rendszerét vezették be. Rousseau ezt a helyzetet úgy jelle- nélkül jövedelmet hozó vagyon.mezte, hogy az angolok csak azt hiszik, hogy szabadok, holott négy Kérdés: hogyan állnak a magyarországi pártok az Összefogás aévben csak egy napig szabadok, utána pedig le vannak ejtve. Fennmaradásért programját? Ezek az alappillérek egy axióma megvalósulásai. A posztulátum egy Válasz: Az alkotmány módosításakor lemondtak az önrendelke-axióma jellegû követelmény. Az axióma: szeresd felebarátodat, mint zésünkrõl. És ezt a parlament valamennyi pártjának valamennyitenmagadat. A mindennapi viszonyokra felbontva ez öt posztulátum képviselõje megszavazta. Forrás: http://www.grandpierre.hu20 jó ha figyelünk külföldre is
  • 21. Amikor a pénzügyi rendszer megváltoztatását kat. Ezzel fel lehetne számolni a társadalmi A bevezetõben javasolt reform visszaadnávesszük közelebbrõl szemügyre, fel kell ten- igazságtalanság egyik legfõbb forrását. a demokratikus közhatalomnak azt az elõjo-nünk néhány kérdést: Harmadszor, ha a brit parlament és a londoni gát, hogy közcélra fordítsa a pénzkibocsátás-• Kinek a joga és kötelessége legyen a pénz kormány visszavonná ezt a rejtett támogatást a ból és annak a forgalomba hozatalából eredõ megteremtése és forgalomba hozatala? bankoktól és a bankrendszer egészétõl, akkor többletjövedelmet. Egyes közgazdászok és po-• Hitel formájában kell-e létrehozni a pénzt és sokkal szabadabb piac jönne létre a pénzügyek litikusok arra hivatkozva utasítják el ezt a ja- kamattal megterhelve forgalomba hozni, terén, sokkal versenyképesebb bankári tevé- vaslatot, hogy a kereskedelmi bankok által a vagy pedig lehetséges kamatmentes pénz ki- kenység és a bankok szolgálataihoz is olcsóbban levegõbõl létrehozott pénz nem valódi pénz, bocsátása és forgalomba hozatala is? lehetne hozzájutni az ügyfeleknek. hanem csak hitelpénz. Nem mást állítanak, Negyedszer, az adósságmentes pénz jelen- mint azt, hogy a hitel az nem pénz.Van-e különbség a pénz és a hitel között? tõs mértékben és viszonylag gyors ütemben le- Ennek azonban ellentmond a pénzügyiA jelenlegi pénzrendszer érett formájában hetõvé tenné az államadósság és a magánsze- rendszer és a gazdasági élet egész gyakorlata.elõször Nagy-Britanniában jött létre. Angliá- mélyek adósságának a csökkentését. Az ela- Jelenleg ugyanis a kereskedelmi bankok általban ma a forgalomban lévõ pénz 5%-ka te- dósodás ugyanis jelentõs részben annak kibocsátott bankjegyek, valamint a könyvelésikinthetõ adósságmentes pénznek, amit állami köszönhetõ, hogy a ma forgalomban lévõ pénz úton létrehozott számlapénz és elektronikusszervek bocsátanak ki a központi bank bank- 95%-ka hitelként jön létre, és adósságként pénz, mind a forgalomban lévõ készpénz funk-jegyeinek a formájában, valamint a királyi kerül forgalomba, amelyet kamattal tetézve cióit teljesíti. A bankjegyek nem egyszerûenpénzverde pénzérmék formájában. A forga- kell visszafizetni. azt jelentik, ami az eredeti funkciójuk volt,lomban lévõ pénz több mint 95%-kát a keres- Ötödször, a gazdaság sokkal szilárdabbá hogy „én tartozok neked“. Ezek ma már gya-kedelmi bankok hozzák létre és kölcsönzik ki válna. Nem a bankoktól függne, hogy mennyi korlatilag készpénzként vannak forgalomban.kamattal terhelt hitelpénz formájában. A ke- pénzt hoznak forgalomba, és ily módon csök- Az is bizonyítja ezt az állítást, hogy nincs másreskedelmi bankok ezt a számlapénzt, köny- kenne az a lehetõségük, hogy egyrészt pénzhi- pénz, amire be lehetne õket váltani, példáulvelési pénzt, elektronikus pénzt, a semmibõl ánnyal gazdasági visszaesést, depressziót és nemesfémekre vagy az abból készült érmékre.teremtik elõ és elnevezik hitelnek. Úgy jön válságot idézhessenek elõ, másrészt – ha az ér- A pénz kibocsátás és forgalomba hozatallétre, hogy ügyfeleiknek számlát nyitnak, erre dekük úgy kívánja, mesterségesen felpörges- nemcsak egy-egy ország szintjén, de nemzetkö-ráírják a levegõbõl létrehozott hitel összegét, sék a gazdasági életet. zi szinten is megvalósítható. A világgazdaság-és ezzel az máris átalakul profitot hozó köl- Hatodszor, a köztulajdonú központi bank ban ma használt több nemzeti valuta is, így azcsönné. Nagy-Britanniában ez ma 20 milliárd hatékonyabban tudná ellenõrizni a pénzellá- amerikai dollár, a japán jen, az Európai Uniófont kamatjövedelemhez juttatja ezeket a tást és az inflációt, ha a demokratikus állam pénze az euró és a brit font, mind tartalék-valu-bankokat minden évben, miközben az adófi- által meghatározott közérdek szerint döntene ta funkciót is betölt. Egy globális pénzreformzetõ brit polgárok kevesebb, mint három mil- a gazdaság számára biztosított új pénz esetében olyan egységes világpénzzel lehetneliárd font normális pénzhez juthatnak bankje- mennyiségérõl. Jelenleg a központi bank köz- felváltani ezeket, amelyet egy világszintû mo-gyek és pénzérmék formájában. vetett módon tesz kísérletet az infláció féken netáris hatóság bocsátana ki. Az ebbõl befolyó Ha azonban a kereskedelmi bankoknak tartására oly módon, hogy meghatározza az hasznot azonban csak kizárólag közcélra lehet-megtiltaná a Parlament, hogy hitelpénzt kre- alapkamat-lábat, amelyhez igazodóan vehet- ne fordítani, erre létrehozott világszintû mone-áljanak a semmibõl, továbbá ha ez a jogosít- nek fel az emberek kölcsönöket a bankoktól. táris irányítótestület segítségével.vány csak az állam nevében, annak megbí- A kamatok megemelése valójában fokozza azzottjaként eljáró központi bankot illetné meg inflációt mert a kamatokkal megnövelt hite- A pénzkibocsátás meghatározza a de-és ebbõl következõen a központi bank kamat- lek visszafizetéséhez még nagyobb mennyisé- mokráciátmentesen adná át ezt a pénzt az államnak, gû pénzt kell forgalomba hozni, ez pedig egy- Miért kell a gazdasági élet szereplõinek, a társa-hogy közkiadások formájában forgalomba értelmûen gerjeszti az inflációt. dalom minden tagjának eladósodnia ahhoz,hozza, akkor a pénz kibocsátásból évente a Az elmondottakat seigniorage-reformok- hogy hozzájuthasson a létfenntartásához szük-társadalom egészének 45 milliárd font jöve- nak is nevezhetjük. A seigniorage vagy séges javakhoz? Jelenleg pénz csak úgy érhetõdelme lenne. Az erre vonatkozó amerikai, né- szegniorázs, nem más mint a „kamara hasz- el, ha eladósodunk. Miért szükséges kizárólagmet és magyar adatokat is ismerjük, és a ké- na“. Történelmileg és a pénz esetében a pénz- adósság formájában létrehozni a gazdasági életsõbbiekben majd még hivatkozunk rájuk. verdébe bevitt nemesfémre kivetett adó volt, közvetítõ közegét, a valódi értéket hordozó Maradjunk azonban még mindig Angliá- amely az érmeverés költségeinek a fedezésére termékek és szolgáltatások jeleit? Miért kell anál, a jelenlegi globális pénzrendszer történel- szolgált és az államot megszemélyesítõ király demokratikus államnak és a politikai felelõs-mileg talán legfontosabb államánál. Mi követ- jövedelmét jelentette. Ezért a szegniorázs ki- séggel tartozó kormányoknak átadniuk a pénz-kezik a fent ismertetett adatokból? rályi elõjog volt. kibocsátás és forgalomba hozatal jogát és fele- Elõször az, hogy az adózás és az államadós- A jelenlegi monetáris rendszerben ezzel a lõsségét a magántulajdonban lévõ bankrend-ság csökkenthetõ vagy a közcélú kiadások nö- szakszóval azt a jövedelmet jelölik, amelyet szernek? Ez azért is fontos kérdés, hiszen azvelhetõk évente 45 milliárd fonttal attól füg- valamely pénzkibocsátó hatóság csapol le a alkotmányok - így például az amerikai Alkot-gõen, hogy kié a pénzkibocsátás joga. saját maga számára. Mivel a pénzkibocsátás mány vagy a Német Szövetségi Köztársaság Másodszor, ha az állam és a kormány bizto- pénzteremtést jelent, ekkor a központi bank Alkotmánya, de a magyar Alkotmány is - az ál-sítaná a megfelelõ pénzmennyiséget a gazda- olyan hitelt nyújt, amely mögött nincs betéti lamot hatalmazzák fel a pénz kibocsátásának ésság számára, akkor az ebbõl származó jövede- fedezet. Az ebbõl származó speciális nyereség forgalomba hozatalának jogával.lem a társadalom egészét gazdagítaná és nem az államkincstárt gazdagítja. Ez lényegében a Mit jelent a demokrácia számára az, ha aprivát profitként a pénzvagyon- tulajdonoso- seigniorage, vagyis a pénzállomány adója. polgároknak kizárólag a magántulajdonbanjó ha figyelünk külföldre is 21
  • 22. lévõ bankrendszerhez kell fordulniuk a gazda- rólag magánszemélyek, és magánintézmények népszerûséget magának a választópolgárok kö-sági és a társadalmi élet közvetítõ közegének a útján kerül a forgalomba. Akik ezt felismer- rében az elkövetkezõ választáson? A kormánybeszerzése végett? Hogyan mûködhet egy ték, egyre hangosabban követelik, hogy a köz- azért, hogy növelje népszerûségét, egyszerûennépszuverenitáson nyugvó rendszer: a nép hatalom teremtse meg és hozza forgalomba arra használhatná a kamatmentes közpénzt,kormánya, a nép által, a népért - ha teljesen ki ezt a közvetítõ közeget! A társadalom minden hogy csökkentse az adókat.“van szolgáltatva a bankárok kénye-kedvének? tagjának joga van ahhoz, hogy valamilyen ér- Ha az egyes kormányok visszakapnák azt aA fõáramlatú, hivatalos tudományosság, a dekeltsége legyen a pénz kibocsátásában és jogot, hogy kamat- és adósságmentes köz-szakképzett közgazdászok és egyetemi taná- forgalomba hozatalában. Jelenleg a pénzkibo- pénzt hozzanak forgalomba, akkor ehhez arok, valamint a választott politikusok, miért csátás és forgalomba hozatal hasznát a szerve- joghoz szigorú jogi kötöttségeket is csatolninem látják a szoros kapcsolatot a hatványo- zett pénzhatalom irányítói élvezik. A bankok kell. Az új pénz létrehozására és kibocsátásárazottan növekvõ eladósodás és a társadalmi szedik be a hatalmas összegû kamatokat és a csak törvény által meghatározott keretek kö-problémák között? Valószínûleg látják, de beruházónak nevezett spekulánsok teszik el a zött és alkotmányosan is garantált paraméte-gondosan hallgatnak róla, és ezek az összefüg- pénzzel és a pénzhelyettesítõ-eszközökkel rek betartásával kerülhet sor.gésekrõl nincsenek viták a tömegtájékoztatási való manipulációból, valamint a vállalati át- A kormányok abban is érdekeltek, hogy azintézményekben. vételekbõl (hostile take- over-bõl) származó általuk létrehozott és kibocsátott adósság- Amikor a monetáris felségjogokról beszé- hatalmas hasznot. mentes közpénzzel ne okozzanak rombolólünk, azaz egy ország pénzügyi szuverenitásáról, Egyre többen képviselik azt az álláspontot, erejû inflációt. Ezért ezt a fajta pénzkibocsá-akkor lényegében az erõforrások és a javak fel- hogy amíg a pénz kibocsátása és forgalomba tást gondosan hozzá kell igazítani a reálgazda-osztásáról is szólunk. Ha a hitelek létrehozása hozatala a magántulajdonban lévõ bankok elõ- ság szükségleteihez, a forgalomban lévõ árukés szétosztása kizárólag a magántulajdonban joga, akik ezt a hatalmat kizárólag saját hasz- és szolgáltatások mennyiségéhez, valamint alévõ bankrendszer privilégiuma, akkor e bank- nukra gyakorolják, addig nem lehet valódi de- lakosság létszámához. Ha egy kormányzat el-rendszer irányítói döntenek arról, hogy ki jut a mokráciáról, a népakarat érvényesülésérõl be- mulasztja ezeknek a szabályoknak a betartá-társadalomban vásárlóerõhöz, és ahhoz a lehe- szélni. Az egyik legtöbbet hangoztatott érvelés sát, valójában a saját jövõjét teszi kockára, hi-tõséghez, hogy mint gazdasági szereplõ fenn- a közpénzrendszer ellen az, hogy ha az egyes ál- szen egy infláció által sújtott társadalom nemmaradhasson. Amikor az igazságos társadalmi lamok és kormányok kezébe kerülne a pénz ki- fogja újból megválasztani. Ezért egy felelõsviszonyok megteremtése érdekében felmerült bocsátás és forgalomba hozatal joga, akkor azt kormánynak legalább annyi érdeke fûzõdik aaz erõforrások és javak igazságos elosztása, nem egyrészt arra használnák, hogy elárasszák a gaz- túlzott pénzkibocsátás és költekezés, valamintkerült igazán elemzésre, hogy ez valójában a hi- daságot ilyen adósságmentes pénzzel, másrészt a nyomukban járó infláció elkerülésére, minttel szétosztásától függ. a saját kezükben centralizálnák a hatalmat. ahhoz, hogy olcsó közpénzzel optimálisan (Sokat ismételt, divatos jelszó ma Magyaror- Amikor ezt az érvet hangoztatják, valójában tartsák mozgásban a gazdasági életet.szágon, hogy „csak egy Magyarország van“. Ez nem a közpénzrendszer pénzügyi és gazdasági A harmadik érv: „Közismert, hogy a pénz-földrajzi értelemben annyiban igaz, hogy a törté- helyességét cáfolják, hanem rámutatnak a je- ügyi problémák legfõbb okozói az államok és anelmi Magyarország egyik maradékát még min- lenlegi kormányzati rendszer demokratikus el- kormányok. Miért adnánk nekik még többdig Magyarországnak nevezik. A többi maradé- lenõrzésének a hiányára. hatalmat és hatáskört a pénzügyek terén?“kát, ahol szintén élnek nagy létszámban az egy- Ha ugyanis az alulról jövõ demokratikus el- Mindent megelõzõ feladat a forgalombankori Magyarország polgárai és leszármazottai, lenõrzés hatékony, akkor az egyes kormányok, lévõ pénz mennyiségének a demokratikusmár nem hívják Magyarországnak, de azért az a a közpénzrendszer irányítása révén nem tehet- kontrollja, mégpedig a konkrét számonkérés ésföld még ma is annyiban magyarnak tekintendõ, nének szert olyan különleges hatalomra, amely felelõsségre vonás lehetõségével. Ezért nem ki-hogy magyarok is élnek rajta. Gazdasági érte- már a társadalom egészének az érdekeit sérti. zárólag kormány által kibocsátott közpénzrõllemben egyértelmûen két Magyarország van, kell gondolkodni, hanem minden olyan másamelyet tátongó szakadék választ el egymástól. Miként cáfolhatjuk a közpénzrendszer el- módozatról, amellyel elérhetõ, hogy a szerve-Az egyik a milliárdos vagyonok Magyarországa, leni érveket? zett közhatalom – a társadalom egésze – ellen-a másik a hárommillió koldus, a további három- Elsõ érv: „A legutolsó, amire szükségünk le- õrizze a forgalomban lévõ pénz mennyiségét. Amillió létminimumon lévõ és a további kétmillió het az, hogy a kormányzatnak hozzáférése le- kormányzat szerepe ebben csak az egyik lehet-állásban lévõ, de egyre eladósodók Magyaror- gyen korlátlan mennyiségû pénzhez.“ séges megoldási módozat. De a közérdek érvé-szága. E két társadalmi és gazdasági csoporthoz A közpénzrendszer hívei nem korlátlan nyesítése a pénzrendszer ellenõrzésében mástartozó embereknek a szükségletei és érdekei ki- mennyiségû pénz kibocsátását szorgalmazzák. módokon is megvalósítható.békíthetetlen ellentétben állnak egymással. A közpénzrendszer nem korlátlan mennyiségû Valójában a gazdasági demokráciáról van A kétféle Magyarország-lakók közti táton- pénz felelõtlen forgalomba hozatalát jelenti. A szó, a teljesítményhez kötött tulajdoni rend-gó szakadékot az egykor közös tulajdont képe- közpénzrendszer sürgetõi azt ajánlják, hogy egy szer megvalósításáról és a gazdasági hatalom-zõ nemzeti vagyon igazságosabb elosztásával demokratikusan ellenõrzött és felelõsségre ban való részesedésnél az egyenlõ esélyek biz-lehetne áthidalni. Ezt a megjegyzést csak azért vonható állami hatóság hozzon forgalomba tosításáról. A gazdasági hatalomban nem le-tettük, mert a pénzvagyonos uralkodó réteg meghatározott gazdasági programokhoz meg- het az egyenlõ esélyek alapján részesednifél attól a megosztottságtól, amelyet a közva- határozott mennyiségû adósságmentes köz- akkor, ha a gazdasági élet közvetítõ közege, agyon szélsõségesen igazságtalan kisajátításá- pénzt. Ezt a pénzt csak akkor lehetne forga- pénz nincs demokratikus ellenõrzés alatt. Aval maga hozott létre. A megszerzett vagyont lomba hozni, ha már a finanszírozandó projek- magánpénzrendszert közpénzrendszerré kellés elõjogokat szeretné nyugodtan élvezni, és tet az arra illetékes hatóságok elfogadták. A átalakítani ahhoz, hogy a formális demokráciaehhez jó lenne a rendszerváltás veszteseinek is kibocsátott közpénzt kizárólag erre a termelõi tényleges demokráciává alakulhasson át. Aa támogatását megnyerni. Ezt a támogatást programra lehet elkölteni. A pénz nem kama- többpártrendszerû parlamenti demokráciákazonban a megvásárolt sajtó és tömegtájékoz- tozó hitelpénz lenne, hanem a konkrét progra- kormányait nem lehet kihagyni a közpénz-tatás segítségével csak ideig-óráig tudja bizto- mot finanszírozó közvetítõ közeg. rendszer mûködtetésébõl. Való igaz, hogy esítani a maga számára.) A második érv: „Mivel lehet majd bármely feladattal azonban csak a demokratikus ellen- Egyre többen ismerik fel és mondják is ki: kormányt megakadályozni abban, hogy annyi õrzési technikák továbbfejlesztésével lehethelytelen és szükségtelen, hogy a gazdasági és kamatmentes közpénzt hozzon forgalomba, megbirkózni. A kormányok felelõsségre voná-társadalmi élet közvetítõ közege a pénz, kizá- amennyit csak akar, azért, hogy így szerezzen sa és alulról jövõ szoros ellenõrzése azonban22 jó ha figyelünk külföldre is
  • 23. nemcsak pénzügyi-gazdasági követelmény, A közpénzrendszer visszaállítói nem kí- mat- és árfolyamszabályozás, akkor ez korrup-hanem elsõsorban politikai. A kormányokat a vánják valamennyi hitel centralizálását. Azt cióhoz vezet.“monetáris reformból, a közpénzrendszer szorgalmazzák, hogy a forgalomban lévõ pénz Kétségtelenül számításba kell venni avisszaállításából nem lehet kizárni. mennyiségének nagyobb része legyen olyan visszaélés lehetõségét. Ez azonban akkor is le- Ezt a demokratikus pénzrendszer hívei adósság és kamatmentes közpénz, amelyet egy hetséges, ha a pénzkibocsátás a szervezett ma-nem is tûzték ki célul. Azt viszont megoldha- demokratikusan felelõsségre vonható és el- gánhatalom kezében van. A korrupcióhoztónak tartják, hogy a közpénzrendszer irányí- mozdítható köztestület, állami intézmény hoz nincs szükség, hogy a pénzkibocsátás felségjo-tását a kormányok a társadalom szigorú és forgalomba, és nem hitelként kölcsönzi ki a gát a közhatalom gyakorolja. Ha az államok ésalulról jövõ ellenõrzésével végezzék. gazdasági élet résztvevõinek. A közpénzrend- a kormányok élnek vissza a monetáris jogaik- Negyedik érv: „Ha figyelemmel vagyunk a szerben is lehet bizonyos fokú szerepe a ma- kal, akkor a választópolgároknak módjukbanjelenlegi demokratikus rendszerek fogyaté- gántulajdonban lévõ pénzintézeteknek. Az áll a korrupcióba keveredett köztisztviselõk fe-kosságaira – arra, hogy milyen feszültség van a adósságmentes közpénz kibocsátása elsõsor- lelõsségre vonása és elmozdítása. Ahhoz, hogykormányok és a lakosság között, akkor ban nem politikai elképzelés és nem is lehet ezt a jogukat gyakorolhassák, valójában a de-könnyen elképzelhetõ, hogy ezek a kormá- sem baloldalinak, sem jobboldalinak minõsí- mokrácia technikáit kell tökéletesíteni.nyok még több hatalomhoz jussanak.“ teni. Természetesen van politikai vonatkozá- Ha viszont a pénzkibocsátás és az ezzel Erre az érvre is az a válasz, hogy nem cáfol- sa is és egyik fontos célja a formális demokrá- kapcsolatos monetáris jogok magánintézmé-ja a közpénzrendszer visszaállításának a pénz- cia kiegészítése gazdasági demokráciával. nyek monopóliumát képezik, a visszaélés sok-ügyi és gazdasági megalapozottságát, társadal- Semmiféleképpen nem az a célja, hogy cent- kal inkább rejtve marad. Ezért nehezebb ami szükségszerûségét. Ez lényegében csak ralizálja az állam kezében a gazdasági hatal- korrupciót felderíteni és megfékezni. A szer-annyit állít, hogy a jelenleg mûködõ reál-de- mat, hanem az, hogy megteremtse vala- vezett magánhatalomnak pontosan az a rend-mokrácia tökéletlen rendszer és szükség van mennyi állampolgár számára a gazdasági kívüli hátránya a közhatalommal szemben,lényegi demokratikus reformokra az alibi-de- esélyegyenlõséget és a saját teljesítmény révén hogy miközben befolyásolja, sõt meghatározzamokrácia kulissza-jellegének a megszünteté- létrejött tulajdonhoz való jogát. a társadalom egészének az életét, a társada-sére a pénzügyek demokratikus szabályozása Hetedik érv: „Az adósságmentes közpénz lom nem tudja felelõsségre vonni. Valójábanérdekében. A pénzügyi-gazdasági kérdéseket kibocsátása lehetõvé teszi társadalmilag kívá- arra kell törekedni, hogy olyan átlátható ésazonban nem szabad a politikai demokrácia natos progamok finanszírozását, de meg- számon kérhetõ közintézmények gyakoroljákkérdéseivel összekeverni csupán azért, mert könnyíthetik azt is, hogy az egyes államok ki- a monetáris jogokat, amely intézmények aszorosan összefüggnek egymással. fejezetten kártékony dolgokra tudjanak több parlamenti demokrácia eszközeivel ellenõriz- Ötödik érv: „Az az elképzelés, hogy a kor- pénzt fordítani.“ hetõek. Ezért a demokrácia egyik elõfeltétele,mányzat bocsásson ki és hozzon forgalomba Ez igaz, de itt is arról van szó, hogy elsõsor- hogy a közhatalom által kibocsátott közpénzadósságmentes és kamatmentes pénzt, tovább ban politikai és nem pénzügyi kérdést érint. A legyen forgalomban.fogja centralizálni az egyes kormányok hatal- kormányok, amikor pénzügyi kiadásokról dön-mát. Ez a fajta hatalomnövekedés végül is el- tenek a politikai racionalitás szerint mérlegel- Milton Friedman javaslata a magánpénz-vezet a zsarnoksághoz.“ nek, amely természetesen az általuk képviselt monopólium szabályozására Ismét arra kell hivatkoznunk, hogy a pénz- ideológiához is igazodik. Az a tény, hogy a kor- A Nobel-díjas közgazdász, Milton Friedmanügyi és gazdasági kérdéseket meg kell külön- mányok még a jelenlegi tökéletlen demokrácia azt javasolta, hogy az úgynevezett „fractionalböztetni a politikai hatalom problémáitól. A körülményei között is sokkal inkább felelõsség- reserve system“, azaz a részlegesen fedezettközpénzrendszer hívei egyetértenek azzal, re vonhatóak és elmozdíthatóak, mint a jelen- pénz kibocsátását meg kell szüntetni. Az õhogy nem az egyes kormányzatok kezében legi magánpénz-rendszer vezetõi, amellett szól, módszere szerint az Egyesült Államok – a világlévõ gazdasági hatalmat kell tovább centrali- hogy a pénzrendszer irányítását át kell adni a legeladósodottabb állama -három év leforgásazálni és koncentrálni. Ugyanakkor még a je- hatáskörükbe. A polgároknak fel kell tenni vá- alatt úgy tudná kifizetni államkötvényekbenlenlegi tökéletlen reál-demokráciákban is az lasztott képviselõiknek és kormányuknak a lévõ hatalmas adósságát, hogy ehhez saját ki-egyes kormányokat sokkal több politikai fele- kérdést, hogy ki az, aki a döntéseket hozza? bocsátású adósság- és kamatmentes pénztlõsség terheli a társadalom egészével szemben, Van-e a választópolgároknak választási lehetõ- használna a néhai Lincoln elnök által kibo-mint a szervezett magánhatalommá integráló- ségük egy adott kérdés tekintetében? Megfele- csátott állami-dollárhoz (greenbacks- hez)dott bankokat, pénzintézeteket. Az integrált lõ elõkészítés és konzultációk után hozták-e a hasonlóan. Friedman szerint mindezt inflá-pénzrendszer ma állam az államban, és e pénz- döntéseket? Ezek vajon a lakosság közös szük- ció-mentesen is végre lehet hajtani. El lehetrendszer irányítói rejtett kormányt alkotnak, ségleteit és érdekeit tükrözik vagy sem? kerülni mind az inflációt, mind a deflációt mi-amely nem tartozik felelõsséggel a választó- Továbbá, hogy ezeket a döntéseket arra fi- közben megfelelõ mennyiségû pénz maradpolgároknak. gyelemmel hozták-e, hogy a döntéshozók sze- forgalomban, és az állam adóssága is felszá- A bankárokat senki nem választja, és nem mély szerint felelõsek-e értük, és ha hibáztak, molható. Az amerikai Államkincstár a koráb-is lehet õket elmozdítani. Ha viszont a mone- akkor elmozdíthatók-e? ban kibocsátott államkötvényeket (adósleve-táris döntések meghozatala a politikai felelõs- Szó sincs arról, hogy a közpénzrendszer leket) visszavásárolja állami kibocsátásúséggel tartozó legitim kormány illetékességé- visszaállítása mindent megoldó csodamód- bankjegyekkel az úgynevezett nyílt piacon.be tartozik, akkor ennek a kormánynak a tag- szer. Csupán arról van szó, hogy a közpénz- Az így keletkezõ hatalmas pénzmennyisé-jai rossz döntéseikért felelõsségre vonhatók és rendszer jobb, mint a magánpénzrendszer és get azonban nem engednék rá a gazdaságra,leválthatók. A kormányokat a választások út- bevezetése elõsegítheti, hogy a formális de- hanem elõírnák a bankoknak, hogy fokozato-ján el lehet mozdítani, a bankárokat, beruhá- mokráciát kiegészíthessük a gazdasági esély- san emeljék a jelenlegi 10%-ról 100%-ra tar-zó pénzembereket azonban nem. egyenlõséget is biztosító alapvetõ demokrati- talékaikat. Az így kibocsátott állami pénz a Hatodik érv: „Akik a közpénzrendszert kus jogokkal. A közpénzrendszer felgyorsít- bankoknál maradna, és nem kerülne forga-akarják visszaállítani valójában marxisták, hatja azokat az erõfeszítéseket, amelyek a lomba. A bankok tulajdonában lévõ visszavá-mert Marx hirdette meg a Kommunista Kiált- szervezett magánhatalom korlátozását céloz- sárolt államkötvényeket kivonnák a forga-ványban, hogy a hitelt centralizálni kell az ál- zák a jelenlegi a pénzuralmi rendszerben. lomból és helyükre adósságmentes állami-ki-lam kezében és a pénzrendszer irányítását kizá- Nyolcadik érv: „Amennyiben az állam és a bocsátású bankjegyek kerülnének. Amikor azrólagos állami monopóliummá kell tenni.“ kormány kezébe kerül a pénzkibocsátás, a ka- államkötvények kicserélése kamatmentes ál-jó ha figyelünk külföldre is 23
  • 24. lami kibocsátású pénzre eléri a 100%-kot, ak- Reserve Act (FED-törvény), valamint az Ily módon biztosítani lehetne, hogy min-kor a bankok már csak olyan pénzeszközökkel 1864. évi National Banking Act (Nemzeti den évben mintegy 3%-kal növekedjék a for-folytathatnák tevékenységüket, amelynek a Bank törvény) érvényteleníthetõ. Ez az a két galomban lévõ pénz mennyisége. Ez nemcsakfedezetével 100%-kosan rendelkeznek. törvény, amely a monetáris hatalmat átruház- szilárd árakat eredményezne, de megakadá- Az Egyesült Államok központi bankjának a ta a magántulajdonú bankrendszerre és állami lyozná a pénzhiány miatti csõdöket, valamintszerepét betöltõ – magántulajdonban lévõ monopóliumból magánmonopóliumot hozott a túlzott pénzmennyiség miatti inflációt.-pénzintézet, a Federal Reserve Bank, a FED, létre. Mindezek nyomában a monetáris hata-ettõl kezdve már csak arra szolgálna, hogy köz- lom Lincoln elnök idejéhez hasonlóan az Joseph Stiglitz javaslatai a globális pénz-ponti klíringház legyen, ahol átváltják ameri- Egyesült Államok Pénzügyminisztériumánál ügyi rendszer reformjárakai állami bankjegyekre a csekkeket. Ez egyben lenne. Ezt követõen többé egyetlen magán- Joseph E. Stiglitz, aki 1997-tõl 2000-ig a Vi-azt is jelenti, hogy az 1913-ban elfogadott bankház sem szabályozhatná a pénzügyi intéz- lágbank elsõ elnökhelyettese és fõ közgazda-Federal Reserve Törvény feleslegessé válik és mények és a pénzrendszer mûködését. sági szakértõje volt, számos tudományos foko-minden további nélkül hatálytalanítani lehet. 4. Ezek után az Egyesült Államoknak ki kell zattal rendelkezik. Olyan egyetemeken okta-Ezáltal a monetáris hatalom visszakerülhetne a lépnie a Nemzetközi Valutaalapból, a baseli tott, mint a Stanford és a Columbia. Stiglitzközhatalmat képviselõ amerikai kormányhoz, Nemzetközi Fizetések Bankjából, a BIS-bõl, és a arra a meggyõzõdésre jutott, hogy a világazon belül is a Pénzügyminisztériumhoz. Világbankból. A felsorolt nemzetközi pénzinté- pénzügyi rendszerét alapvetõen meg kell vál-Mindennek nyomában megszûnne a bankok zetek az amerikai Federal Reserve System-mel toztatni. Azt feltételezhetnénk, hogy normá-lehetõsége arra, hogy a forgalomban lévõ pénz együtt azt a célt szolgálják, hogy centralizálják a lis körülmények között a pénz a gazdag orszá-mennyiségét növeljék vagy csökkentsék. Ezzel nemzetközi bankárok hatalmát a világ pénz- gokból áramlik a szegény országokba és ilya módszerrel az államadósságot viszonylag rö- rendszere és a világ gazdasági élete felett. Azok a módon hozzájárul a világ gazdasági egyensú-vid idõ alatt fel lehetne számolni. tevékenységek, amelyek hasznosnak minõsíthe- lyához. A valóságban pont az ellenkezõje tör- A FED-et, valamint a részleges tartalék- tõk, így a valuta átváltás szabályozása, megold- ténik. Egy kiegyensúlyozottan mûködõ pénz-rendszeren alapuló banki mûködést tehát úgy ható más és a közérdek által jobban ellenõrzött ügyi rendszerben lenne jogilag szabályozott le-lehetne végérvényesen megszüntetni, hogy új intézmények által. A tervezett monetáris re- hetõség az újrakezdésre azoknak, akiknem lenne szükség államcsõdre, pénzügyi formtörvény olyan biztosítékokkal rendelkezne, valamilyen okból nem tudták teljesíteni adós-összeomlásra, inflációra vagy deflációra, illet- amelyek garantálják, hogy a forgalomban lévõ ság-szolgálati kötelezettségeiket.ve bármely lényeges változásra az amerikai pénz mennyisége stabil maradjon, és így mini- A jelenlegi pénzügyi rendszer nem ad ilyengazdasági életben. málisra csökkenti az infláció és a defláció veszé- lehetõséget. Ezért egyre gyakoribbak a válsá- Az átlag adófizetõ polgár elõször kerülhet- lyét. Az elmúlt három évtizedben a FED tíz gok, illetve a válságközeli helyzetek. Már nemne 1913 óta – amióta a FED-re vonatkozó tör- évenként megkétszerezte a forgalomban lévõ az a kérdés, hogy ilyenekre sor kerül e vagyvényt elfogadták – olyan helyzetbe, hogy je- pénz mennyiségét Amerikában. Ez párosulva a sem, hanem az, hogy hol és mikor fordul elõlentõsen csökkennének az adóterhei és egyi- részleges tartalékráta rendszerrel, folyamatosan biztosan. Eddig már Mexikó, Dél-Korea, In-dejûleg az infláció is fokozatosan kiküszöbö- hajtotta elõre az inflációt. donézia, Thaiföld, Oroszország, Brazília, Ar-lõdne. Mindez természetesen csökkentené a A pénzhígulás eredményeként pedig egyre gentína és Törökország ment keresztül nagy-magánpénz-monopólium alapján mûködõ csökkent a lakosság vásárlóereje, azaz rejtett arányú pénzügyi válságon. Ez a felsorolás nembankoknak a szerepét és a hatalmát. adót kellett fizetnie. Ez a rejtett adó, valamint teljes és a kisebb méretû országokat mellõzi. a magánpénz monopóliuma nyomában járó Egyre ritkábbá válik, hogy egy országban neMit tartalmazzon egy monetáris reform- egyéb adók okozták azt, hogy az amerikai csa- legyenek fizetési nehézségek és válságközelitörvény? ládokban most már mindkét szülõnek dolgoz- helyzetek. A Nemzetközi Valutaalap, amely1. Legfontosabb az államadósság kifizetése álla- nia kell és még így sem tudják tartani korábbi azért jött létre, hogy közremûködjön a világmi kibocsátású kamatmentes pénzzel. Itt érde- életszínvonalukat, amikor csak egy keresõ pénzügyi rendszerének a stabilizálásában,mes emlékeztetni Thomas Edison szavaira: tartotta el az egész családot. nem volt képes ezt a feladatát teljesíteni. Te-„Ha az Egyesült Államok kibocsáthat dollár- A forgalomban lévõ pénz mennyiségét vékenysége inkább fokozza a világ pénzügyikötvényt, akkor dollárbankjegyet is forgalom- megfelelõ technikákkal ellenõrzés alatt lehet nehézségeit. Szakértõk már régóta tudják,ba hozhat.“ Mindkettõ vásároló ereje azon a tartani, és így megoldhatóvá válik, hogy a la- hogy az úgynevezett „harmadik országok“ gaz-bizalmon nyugszik, hogy az Egyesült Államok kosság létszámához és a gazdaság szükségletei- dasági nehézségeinek fõ oka a tõke megfelelõolyan fizetési kötelezettséget vállalt, amelyet hez igazodva arányosan növekedjék, mondjuk áramlásának a hiánya.teljesíteni fog. A két állami kötelezettség-válla- évi 3%-kal. Ezeket a technikákat és eljáráso- Változatlanul érvényesül, hogy a bankárok,lás között az a különbség, hogy a kibocsátott ál- kat is törvényekkel szükséges szabályozni. Ez befektetõk és spekulánsok azoknak kölcsönziklamkötvényért (adóslevélért) kamatot kell fi- nagy változást jelentene a jelenlegi magán- a pénzt, akiknek nincs szükségük rá és nemzetni, a kibocsátott pénzjegyekért pedig nem. pénz-monopóliummal szemben, amikor ban- hajlandók hitelezni, amikor arra a legnagyobbAz eddig kibocsátott FED-dollárok fokozato- károk egyes csoportjai saját partikuláris érde- szükség lenne. Ha abból indulunk ki, hogy a hi-san kikerülnének a forgalomból és helyükre a keik és kényük-kedvük szerint tudják változ- telezés nem jótékonykodás, akkor ezt meg le-kamatmentes állami kibocsátású dollár lépne. tatni a társadalom rendelkezésére álló het érteni. A felelõsség sokkal inkább a Nem- 2. Meg kell szüntetni a részleges tartalékrá- pénzmennyiségét. A komputer-technológia zetközi Valutaalapé és az Egyesült Államokta rendszerét. Ahogyan fokozatosan kifizetés- és elektronika lehetõvé teszi, hogy tudomá- pénzügyi kormányzatáé, amely azt ígérte a fej-re kerül az államadósság, és a bankoknak a nyos módszerekkel, statisztikai adatokra tá- lõdõ országoknak, hogy ha megnyitják piacai-tartalékrátáját egyidejûleg a jelenlegi 10%-ról maszkodva lehessen hozzákapcsolni a pénz- kat a spekulációs tõkebeáramlás elõtt, akkor az100%-ra növelik azért, hogy az õ trezorjaik- mennyiség szabályozását a népesség növeke- nagyobb stabilitást eredményez. Bebizonyoso-ban kössön ki az állami kibocsátású pénz, ez- déséhez és az árak alakulásához. A tervezett dott, hogy a tõkepiac liberalizációja olyan koc-zel megelõzhetõ az infláció. A 100%-ra növelt monetáris reform számításba veszi egy olyan kázatoknak teszi ki ezeket az országokat, ame-banki tartalékok feleslegessé tennék a Federal bizottságnak a létrehozását a Pénzügyminisz- lyeket nem tudnak kezelni a reálgazdaság meg-Reserve pénzkibocsátási tevékenységét. Már tériumon belül, amely szigorúan a közérdek felelõ növekedése nélkül.egy év után a FED megszüntethetõvé válik. szem elõtt tartásával – a pártok befolyásától A hitelezõ bankok még pénzügyi válság ide- 3. Ennek megfelelõen az 1913. évi Federal távol tartva – hozhatná meg döntéseit. jén is kényszerítették a fejlõdõ országokat,24 jó ha figyelünk külföldre is
  • 25. hogy fizessék kamatterheiket és viseljék az ár- mint a külföldi beruházók bizalmának a gyön- sai fedeznek. Egy jól mûködõ globális pénzügyifolyamváltozás költségeit. Ezt ezek az országok gülése vagy elvesztése, a nemzetközi kereslet rendszernek az ugyancsak globálisan jelentkezõcsak úgy tudták teljesíteni, hogy csökkentették nagyarányú csökkenése és az export összeszû- megtakarításokat úgy kellene a legszegényebbaz iskolaügyre, az egészségügyre és a szociális külése. Ily módon a jövedelem jelentõs része országokhoz eljuttatnia, hogy azok reálgazdasá-feladatok ellátására fordított kiadásaikat. Az nem tudja finanszírozni a globális szintû ke- ga szervesen növekedhessék. Ehelyett a megta-1980-as években a FED által bevezetett példa resletet, ami elõfeltétele a reálgazdaság növe- karítások a leggazdagabb országba áramlanak,nélküli magas kamatláb fizetésképtelenségbe kedésének és a világkereskedelem bõvülésé- amelynek polgárai még többet fogyaszthatnak.sodorta ezeket az országokat. Ezt a helyzetet nek. Századunk elsõ éveiben a világ országai Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet csak korlátozottnem a latin-amerikai országok okozták maguk- két és fél, három trillió dollár közötti összeget ideig tartható fenn, még akkor is, ha megmarad-nak, hanem ez a megváltozott amerikai pénz- tartottak ily módon tartalékban. Ezeknek a na az egyes országok azon hajlandósága, hogyügyi politikának a következménye. Mégis tartalékoknak lépést kell tartaniuk az impor- pénztartalékaikat amerikai dollárban tartsák.ezeknek az országoknak kellett egyedül viselni- tok és az adósságszolgálati terhek növekedé-ük a pénzügyi csõddel járó terheket. Mivel sével. Ha ez a növekedés évi 10%, akkor az or- Milyen lenne egy globális valódi pénz?nincs megfelelõ nemzetközi csõdeljárási meg- szágoknak mintegy 200 milliárd dollárt kell John Maynard Keynes amikor részt vett a Nem-állapodás, így ezek az országok magukra ma- minden évben e célra félretenniük. zetközi Valutaalap létrehozásában egy olyanradtak és a gazdasági növekedés szempontjából A tartalékok nagy része ma még aranyban globális pénzben gondolkodott, amelyet a Lin-egy egész évtizedet elveszítettek. és amerikai államkötvényekben van, de már coln által kibocsátott állami dollár (a A nemzetközi pénzügyi és gazdasági intéz- megindult az átállás az euró bevonására is a „greenbacks“) után globális greenbacks- nekmények feladata az ilyen helyzetek megelõzé- tartalékvaluták sorába. Az amerikai állam- képzeltek el. Ez a pénz úgy vált ismerté, hogyse, illetve az elõidézõ okok megszüntetése. A kötvények hozama 1,25%, jóval kisebb, mint SDR (Special Drawing Rights). A nemzetköziNemzetközi Valutaalap egyoldalúan csak a amit a beruházások jövedelmeznek ezen or- közösség szerint az SDR alkalmas arra, hogy fi-piaci viszonyok elõnyeirõl beszélt, azt állítva, szágokban. Ez a különbözet az ára annak, amit zetõképes keresletet hozzon létre és megnöveljehogy a piac alkalmas az alapvetõ problémák a fejlõdõ országoknak azért kell fizetniük, az adott ország vásárlóerejét. Az SDR ugyanisgazdaságos megoldására. John Maynard hogy bebiztosítsák magukat a váratlan piaci egyfajta nemzetközi pénz, amely becserélhetõKeynes, aki a Nemzetközi Valutalap (IMF) fejlemények következményeivel szemben. kemény valutákra, valamint termékek és szol-egyik létrehozójának tekinthetõ, elsõsorban a Hogy még szemléletesebb legyen a problé- gáltatások beszerzésére is alkalmas.teljes foglalkoztatottságot akarta biztosítani. ma, vegyünk egy szegény országban mûködõ Ez a bizonyos „global greenbacks“ finanszí-Véleménye szerint a kormányoknak vagy nö- vállalatot, amely százmillió dollárt kölcsönöz rozhatja a legfontosabb közjavakat – így a kör-velni kell kiadásaikat vagy csökkenteni adó- egy amerikai banktól. Ezért a kölcsönért 18% nyezeti erõforrások megtartását, a betegségekbevételeiket. Keynes tudta azt is, hogy egyes kamatot fizet. Az adott ország is félretesz száz- terjedésének a megakadályozását, az általánosországok a pénzpiacok tökéletlen mûködése millió dollár tartalékot, amelyet a mai helyzet- mûveltségi és kulturális színvonal emelését akövetkeztében így sem fognak hozzájutni a nek megfelelõen amerikai államkötvényekben fejlõdõ országokban. Azok az országok, ame-szükséges pénzügyi eszközökhöz. Ezért világ- tart. Az adott ország tehát egyszerre kölcsön- lyek kevesebb támogatást kapnak, mint amek-szintû megoldáson fáradozott, olyan globális vett és egyszerre hitelezett százmillió dollárt az kora tartalék félretételére kényszerülnek, ez azmakrogazdaság megteremtésén, amelyben Egyesült Államoknak. Az általa felvett kölcsö- új globális pénz olyan kiegészítõ tartalékul szol-nemzetközi pénzügyi alapok nyújtanak pénz- nért 18 millió dollárt fizet, az õ általa nyújtott gálhatna, amely felszabadíthatna a termelõgaz-ügyi támogatást a nehézségekkel küszködõ or- kölcsönért viszont csak egymillió 1 250 000 daság számára olyan pénzeket, amelyeketszágoknak. dollárt kap. Ez azt is jelenti, hogy az adott sze- egyébként félre kellene tenniük. Ahhoz, hogy Stiglitz szerint az IMF-nek segítenie kellett gény ország az Egyesült Államoknak „ajándé- ez az új világpénz hatékonyan mûködjön, elég-volna a gyengébb államokat a gazdasági növe- kozott“ abban az évben 16 750 000 dollárt. séges a legfejlettebb országok hozzájárulása.kedésben, lehetõvé téve költségvetési kiadása- Egy ország, amely nemzeti össztermékénekik növelését. Ehelyett pontosan az ellenkezõ- (GDP-jének) a 30%-át importálni kényszerül, A fizetésképtelenség újraszabályozásajét, azaz a pénzügyi kiadásaik nagyarányú csök- általában a GDP 15%-át helyezi tartalékba. Argentína pénzügyi összeomlása nyomán,kentését kényszerítette rájuk. Ezek a gazdasági Ebbõl már kiszámítható, hogy az úgynevezett amelyet már megelõzött Brazília, Oroszország,megszorító intézkedések csak tovább növelték fejlõdõ országok ily módon elveszítik nemzeti Dél-Korea, Thaiföld és Indonézia válsága,a gazdasági hanyatlást. Ez vezetett azokhoz a összterméküknek a 1,5%-át, ami lényegesen még a Nemzetközi Valutaalap szerint is szük-tragikus eseményekhez, amelyek a felsorolt or- nagyobb, mint a részükre nyújtott gazdasági tá- ségessé vált alternatív pénzügyi válasz keresé-szágokban bekövetkeztek. Hasonló nehézsé- mogatás összege együttvéve. Tovább fokozza a se. Az egyik széles körben vitatott alternatívagekkel az Egyesült Államok is küzdött, de ott a nehézséget az, hogy a nemzetközi kereskede- a csõdeljárás vagy úgynevezett „standstill“ el-FED révén megvolt a lehetõség a gazdaság sti- lemben a kereskedelmi deficit nagysága meg- járás. A „standstill“, amely szó szerint leállást,mulálásához szükséges pénzek elõteremtésére. egyezik a kiviteli többletek nagyságával, mivel megállást, mozdulatlanságot jelent, sikeresNemzetközi szinten ezt az IMF-nek kellett vol- ami az egyik országnak deficit, az a másik or- válságmegoldó módszernek bizonyultna biztosítania a többi ország számára. A Nem- szágnak kiviteli többlet. A deficitért részben Dél-Koreában, ahol ily módon stabilizálták azetközi Valutaalapnak számos eszköze lett vol- azok az országok is felelõsek, akik – mint Japán valutaátváltási arányt. Gyakran kívánatos el-na arra, hogy segítse azoknak a problémáknak és Kína – erre állították át gazdaságukat. A je- lenõrzés alá vonni a tõkemozgásokat egy gaz-a megoldását, amelyek nagyrészt a kamatlábak lenlegi rendszerben azonban, ha az egyik ország dasági válság megállítására. Ugyanez a tõke-nagyarányú megemelésébõl és a devizaárfo- megszabadítja magát a deficittõl az a világgaz- mozgás-ellenõrzés akkor is kívánatos, ha egylyamok szélsõséges ingadozásából keletkeztek. daság egységes rendszerébõl következõen vala- országban erõteljes gazdasági növekedés van, A Világbank korábbi elsõ elnökhelyettese milyen másik országnál jelentkezik. s már nincs szükség újabb külföldi tõke bevo-szerint a világ pénzügyi rendszerének legfõbb Stiglitz úgy véli, hogy a jelenlegi világgazda- nására. A tõke gyors ki-be áramlása egy or-fogyatékossága a globális tartalékrendszerben sági rendszer azért mûködõképes még, mert az szágból hatalmas többletköltségekkel jár.található. A világ országainak évrõl évre nagy Egyesült Államok betölti a „deficit of last resort“ Ilyenkor kívánatos a szakszerû kormányzatimennyiségû pénzt kell tartalékba helyezniük – a „deficit utolsó felvevõhelye“ funkcióját, azaz beavatkozás.azért, hogy védekezhessenek olyan váratlan az a nagy bevásárló, aki megengedheti, hogy tar- Chile és Malajzia példája szemlélteti, hogy aés kiszámíthatatlan jelenségekkel szemben, tósan többet költsön, mint amit tényleges forrá- tõke ki és beáramlásának ez az állami szabályo-jó ha figyelünk külföldre is 25
  • 26. zása nemcsak lehetséges, hanem végrehajtható olyan önkéntes hitelezõkbõl és adósokból álló jébõl a világ legeladósodottabb országává vált.is, még pedig káros mellékhatások nélkül. A pi- bizottság létrehozását, amelyek kidolgozhat- Tanúi lehettünk annak, hogy 10 év többlete,acoknak a túlzott reagálását megfelelõen tud- nák egy igazságos és hatékony csõdeljárásra 3000 milliárd dollár elpárolgott és átalakultják kiegyensúlyozni a szakszerûen alkalmazott vonatkozó tervezetüket. Ennek az az elõnye, 2000 milliárd dollár deficitté. Ha ehhez mégstandstill-módszerek és így stabilizálhatják a hogy viszonylag gyorsan munkához láthatna. hozzászámítjuk az ugyancsak költségvetési hi-válsággal szembenézõ ország gazdaságát. Ezen túlmenõen szükség lenne ugyancsak ön- ányt növelõ adócsökkentési javaslatokat, vala- Stiglitz abból indul ki, hogy a nemzetközi kéntes alapon egy csõdeljárással foglalkozó vi- mint az egyre nagyobb számú korporációs bot-csõdeljárás szabályozásához az elsõ feltétel kü- lágszervezet létrehozására, esetleg egy szakosí- rányokat és összeomlásokat, akkor fogalmat al-lönbséget tenni a magánszféra és a közszféra tott bíróság felállítására a nemzetközi bírósá- kothatunk arról, hogy milyen veszélyekkeleladósodottsága között. A magánadósságot gon belül. Stiglitz itt az International Court of terhes a jelenlegi hibás és Stiglitz szerint is sür-nem szabad átalakítani köztartozássá. Ezt a Justice-ra gondol, amelyet az ENSZ Nemzet- gõsen megreformálandó pénzrendszer.hibát számos esetben elkövették a válsággal közi Bíróságának, vagy egyszerûen a Hágai Az Egyesült Államok a világ pénzrendszer-sújtott országok, a nyugati bankoknak és kor- Nemzetközi Bíróságának is neveznek. ének a központja, és mint ilyen számos eszközzelmányoknak a nyomására. Makrogazdasági za- Rövid távon újra kellene fogalmazni a hi- rendelkezik ahhoz, hogy a jelenlegi globális mére-var esetén szükség van a magánadósság gyor- telszerzõdéseket úgy, hogy magába foglalják tû válságból is átmeneti idõre kikerüljön. A ma-sított átütemezésére, amely lehetõvé teszi az az úgynevezett kollektív cselekvésre vonatko- gánpénz-monopóliumon alapuló hitelpénz-rend-adott korporáció gyors átszervezését úgy, zó rendelkezéseket, amelyek felbátorítják a szer alapvetõ fogyatékosságait azonban elõbb-hogy közben folytatódik a termelés. Amikor kötvényeseket, hogy együttesen oldják meg a utóbb orvosolni kell és magának a nemzetközicsak néhány vállalatot fenyeget csõd egy or- problémákat. Ez azonban csak részleges meg- pénzügyi közösségnek is érdekében áll, hogyszágban, a halasztás költséges lehet a részvé- oldást jelent, mert még ilyen kiegészítõ ren- megreformálja a világ pénzügyi rendszerét.nyesek és az alkalmazottak, de nem a gazdaság delkezések esetén is szüksége lehet a kormá-egésze számára. Ha azonban egy ország válla- nyoknak a bírói út igénybe vételére. A helyi pénzek térnyeréselatainak a fele válik fizetésképtelenné, mint A nemzetközi csõdeljárásra vonatkozó vál- Valódi pénzreformnak csak azt lehet tekinteni,Dél-Koreában vagy a háromnegyede, mint In- toztatások megnövelhetik a kamatkiadáso- amely világszinten képes biztosítani a gazdaságidonéziában, akkor a halasztás már nagyon kat, mégis ez a költség hatékonyan korlátoz- esélyegyenlõséget és a javak igazságosabb elosz-költséges és az egész gazdaságra nézve súlyos hatja a magán- és a közszféra túlzott méretû tását. Ez nemcsak javítana a jelenlegi pénzrend-következményekkel jár. eladósodását, amely már sérti mindenkinek az szer kárvallottjainak a helyzetén, de ugyanakkor A csõdeljárás szabályozásánál gondosan érdekeit. A Világbank volt elnökhelyettese a jelenlegi pénzügyi rendszer központját, azkell egyensúlyozni a hitelezõk és az adósok ér- arra is kitér, hogy az amerikaiak eddig nem Egyesült Államokat is erõsítené, mind gazdasá-dekei között, ezért egy ilyen szabályozás egy- érezték a pénzügyi világrendszer fogyatékos- gi, mind biztonsági szempontból. Ilyen gazdaságiben politikai tevékenység is. A Nemzetközi ságainak a hátrányait. Az Egyesült Államok esélyegyenlõséget elõsegítõ módszer a helyi ki-Valutaalap már megpróbálkozott egy nemzet- maga határozza meg a kamatok mértékét, és bocsátású pénzek széles körû használata. A he-közi csõdeljárás bevezetésével, de mivel rend- amerikai dollárban vesz fel kölcsönöket. Így lyi pénzkibocsátás fellendülése védekezés akívül szoros kapcsolatban áll a hitelezõ pénz- Amerikát nem sújtják az árfolyamváltozások globalizáció túlkapásaival szemben és a meglévõintézetekkel, ezirányú törekvéseit bizalmatla- és a kamatlábak kockázatai, amelyek viszont a nemzeti valuták egységes világpénzbe való beol-nul fogadták. Tudomásul kell venni, hogy az a fejlõdõ országok központi problémáját jelen- vasztása ellen hat. A világ centrum-országaibancsõdtörvény, amely jól mûködik az Egyesült tik. Valójában az Egyesült Államok a haszon- is egyre szélesebb körben ismerik fel, hogy a he-Államokban, katasztrofális következmények- élvezõje ennek a rendszernek. Az elmúlt lyi kibocsátású pénzek hatékonyan képesekkel járhat Oroszországban vagy Thaiföldön. években lezajlott pénzügyi válságok, valamint mozgásban tartani a gazdasági életet és fellendí- az a mód, ahogyan a Nemzetközi Valutaalap teni lassú kihalásra ítélt körzeteket.Mi a teendõ az eladósodott államokkal? azt kezelte, óriási költségeket okozott Ke- A Federal Reserve System által kibocsátottItt valójában nemcsak az államok-kormányok let-Ázsiának, miközben az Egyesült Államok- FED-dollár, amely azonban „full legal tender“adósságairól van szó, hanem minden közin- ban a fogyasztási cikkek rendkívül alacsony (azaz olyan elismert pénz – gazdasági közvetítõtézmény eladósodásáról. Az Egyesült Álla- árai csökkentették a fedezetlen pénzkibocsá- közeg, amelyben az adott állam elfogadja azmokban is nemcsak a szövetségi kormány van tás nyomán elõállott inflációs nyomást. adót és az illetékeket) nem zárja ki azt, hogyeladósodva, de az egyes tagállamok és városi Ugyancsak emiatt csökkentek a kamatlá- helyi kibocsátású pénzek is legálisan legyenekönkormányzatok is. Az Egyesült Államok bak, amelyek viszont életben tartották a gaz- forgalomban. A FED-nek és a Szövetségi Adó-Csõdtörvénye például részletesen szabályoz- dasági fellendülést. A globális tartalékrend- hivatalnak (Internal Revenue Service – IRS) aza: milyen eljárást kell lefolytatni, ha a városi szer a többi országot – beleértve a szegény or- jogszabályok megengedik, hogy elfogadják aönkormányzatok nem képesek teljesíteni szágokat is – arra késztette, hogy hatalmas helyi pénzeket, amennyiben azok értéke hozzáadósságszolgálati kötelezettségeiket. Egy kor- összegû kölcsönöket nyújtsanak az Egyesült van kapcsolva a FED-dollárhoz, másrészt alap-mány fizetésképtelensége esetén mind a bel- Államoknak, még akkor is, ha azért csak igen egységük legalább 1 dollárt, ér és a kibocsátottföldi, mind a külföldi hitelezõk bevonandók csekély kamatot kaptak. papírpénzek nem hasonlítanak a FED-dollárra.az összes érdekelttel lefolytatott tárgyalások- Miután a jelenlegi pénzügyi világrendszer- Az egyébként hosszú múlttal rendelkezõ helyiba. Itt kiemelt feladatot jelent a társadalom- nek Amerika a központja, ezért felelõsség ter- pénzeknek az újabb elõtérbe kerülése 1973-biztosítási kötelezettségek teljesítése, az isko- heli azért, amit ez a globális gazdasági rendszer ban kezdõdött, Massachusetts állam Exeterlák és az egészségügyi intézmények zavartalan eredményez: az egyre ismétlõdõ és mélyülõ nevû városkájában.mûködésének a biztosítása. gazdasági és pénzügyi válságokért; a leküzd- Kezdeményezõje a magyar nevû Ralph Azért, hogy egy ilyen eljárást nemzetközi hetetlen munkanélküliségért; a világ nagyobb Borsodi New York-i közgazdász volt. Borsodiszinten is hatékonyan mûködtetni lehessen, részének egyre növekvõ elszegényedéséért; a szembeszállva az egyre erõsödõ inflációval és apártatlan intézményekre van szükség. A gazdasági és közbiztonság meggyengüléséért. Keynes-i közgazdaságtan egyeduralmával, beNemzetközi Valutaalap azért nem játszhat eb- Joseph Stiglitz is felteszi a kérdést, hogy akarta bizonyítani – elsõsorban azokkalben meghatározó szerepet, mert az IMF maga meddig lesz hajlandó a világ kölcsönözni az együtt, akikkel egy lakóközösségben élt -,is az egyik fõ hitelezõ és tevékenységét a hite- Egyesült Államoknak – különösen azt követõ- hogy igenis lehet használni olyan alternatívlezõ országok ellenõrzik. Stiglitz javasolja egy en, hogy Amerika a világ legnagyobb hitelezõ- pénzt, amely nem értéktelenedik el.26 jó ha figyelünk külföldre is
  • 27. A helyi bankkal, a helyi kereskedõkkel és új- a kedvezõ hatása miatt. Susan Witt, a pénzben. A helyi pénz elõsegítette, hogy a vá-ságokkal együttmûködve Borsodi kibocsátotta a Schumacher Társaság egyik igazgatója szerint roska lakói jobban megismerjék egymást, ki„constant“ elnevezésû helyi pénzt, amelynek a a „deli dollárok“ és a Berkshare-ek rendkívül mivel foglalkozik, milyen üzletben érdekelt ésfedezetét 30-féle áru alkotta, és amelyet meg le- sikeres nevelési funkciót teljesítettek. Az em- fellendítette a helyi gazdasági élet egészét.hetett vásárolni FED-dollárért a bankban. Ösz- berek megértették: fontos, hogy helyben vásá- Tervbe van véve nagyobb összegû Ithacatönzésére sokan vásároltak és használtak pénz- roljanak, segítsék a környezetükben mûködõ Hour támogatás nyújtása a helyi önkormány-ként „constant“-ot és csak igen kevesen váltot- üzleteket, továbbá hozzájárult ahhoz is, hogy a zatnak azért, hogy azt szociális kiadásokra for-ták be dollárra. A helyi pénz éveken át kiválóan FED-dollárral jobban bánjanak. díthassa. A kommunális adót elfogadják Itha-mûködött és a kísérletet lényegében a természet ca Hour-ban is, így olyan alkalmazottak is el-fejezte be, mert amikor Borsodi már 90-es évei- Az Ithaca-dollár nagy sikere fogadhatják, akik a lakbéreiket is már ebbõlben járt, nem tudta megfelelõen irányítani. Paul Glover miután pénzügyi támogatást ka- fizethetik. Az Ithaca Hour hatása minden vá- A következõ mérföldkövet 1989. jelenti, pott ökológiai tanulmányok folytatására, elha- rakozást felülmúlt. Ma már 66 különbözõamikor egy bank elutasította az ugyancsak tározta az Ithaca dollár kibocsátását. Azt ta- rendszer mûködik az Ithaca Program alapján.Massachusetts államban lévõ Great Barring- pasztalta ugyanis, hogy a környezetvédelmi Sok város mûködteti helyi pénzét a „Hometonban az egyik csemegeüzlet-tulajdonosnak a megfontolásokat igen sokan félretolják a mun- Town Money Starter Kit“ (Szülõvárosi-pénzhitelkérelmét. Ebben a városban mûködik az káért és a profitért folytatott hajszában, ezért kezdõcsomag) alapján. A közös példa nyomán1960-as évek világhírû tudósának és társada- környezetvédelmi újításokra igen nehéz volt azonban a legváltozatosabb gyakorlat alakultlom reformerének, Eric Fritz Schumacher-nek pénzügyi támogatásokat szerezni. Az Itha- ki. Ez annak is a következménye, hogy egyesa nevét viselõ társaság, amely egyik feladatá- ca-dollár kibocsátásával akarta elõsegíteni azt helyi közösségek áru és szolgáltatás-csere cso-nak tekintette a helyi pénzek használatának a a helyi gazdasági és kereskedelmi tevékenysé- portokkal kezdték non-profit kezdeményezé-fellendítését. Azért karolták fel ezt a célt, mert get, amely figyelembe veszi a környezetvéde- sekkel vagy az iskolák támogatásával, anélkül,a helyi pénzek nemcsak alátámasztják egy lem és a társadalmi igazságosság szempontjait hogy használtak volna helyi kibocsátásúadott közösség tagjainak a munkáját, de haté- is. Ha például a helyileg rendelkezésre álló ja- pénzt. Philadelphiában például az Equalkonyan erõsítik is az adott közösség kohézióját. vak forgalma növekszik a városban, akkor fe- Hours egy olyan non-profit csoport tevékeny-Great Barringtonban egy Frank Tortoliello leslegessé válik, hogy azt messzirõl szállítsák ségébõl bontakozott ki, amely 120 szolgáltatá-nevû tulajdonos az úgynevezett „Deli dolláro- oda. Ezzel máris nagy mennyiségû energiahor- si programot mûködtet és 80 000 dollárnakkat“ bocsátotta ki vásárlói számára, akik 8 dol- dozót lehet megtakarítani. A városka lakói megfelelõ helyi pénzt forgalmaz.lár értékû helyi pénzért 10 dollár értékû árut többet találkoztak a közösen látogatott piaco- Mûködik helyi pénz New Orleans-ban,vásárolhattak. A „deli dollárok“ hatékonyan kon és üzletekben. Ez elõsegítette, hogy ne forgalomban van a Valley Dollar Massa-növelték a forgalmat és biztosították a megfe- csak ismerõsök, hanem adott esetben barátok chusetts-ben és a Sound Hours a Washingtonlelõ finanszírozást további eladósodás nélkül. is legyenek. Ez jelentõsen megjavította a város- állambeli Olympia-ban, és még számos más A siker nyomán további öt helyi üzlet is ka lakóinak a közérzetét. helyen.hasonló programot indított be, amelyhez csat- Egyik kedvezõ tapasztalat az volt, hogy le- A felsorolt tényekbõl láthatjuk, hogy szá-lakozott két mezõgazdasági üzem is, amely szoktatta az embereket a kényszeres vásárlás- mos helyen létesültek közösségi bankok és hi-úgynevezett „Berkshire Farm Preserve ról, amellyel valójában a bennük lévõ üressé- telforrások, növelve ezzel a helyi vállalkozá-Notes“-ot bocsátott ki. 1993. a Schumacher get próbálták pótcselekvéssel kitölteni. sok számára rendelkezésre álló tõkét, lehetõ-Society megszervezte az egész városra kiterje- Glover 90 fõvel kezdte. Nekik mutatta vé téve, hogy az emberek a pénzüket sajátdõen a Berkshare kibocsátását, amelyet azon- meg az általa megtervezett helyi pénz minta- közösségükben fektessék be, ne pedig távoliban úgy terveztek meg, hogy csak hat héten át példányát. Az alapegység, aminek õ az Ithaca vállalatokba.van forgalomban, az elkövetkezõ három nyár Hour (Ithaca Óra) elnevezést adta, 10 dollár- A „vásárolj helyi terméket“ mozgalmak segí-idején. A vásárlók kaptak egy Berkshare-t ral volt egyenértékû, és arra az órabérre utalt, tik a helyi vállalkozók fennmaradását akkor is,minden 10 dollárt elérõ vásárlás után a prog- amit egy átlagos munkavállaló tartósan igé- ha erõsen támogatott nagyvállalatokkal kellramban részt vevõ üzletekben. Ezek az üzletek nyelhet. Magasabb szakképzettséget igénylõ versenyezniük. Ezek a mozgalmak megakadá-150 dollárt fizettek azért, hogy a programban személyek több Ithaca Hour-t is kérhettek. lyozzák a pénz távozását a helyi gazdaságból ésrészt vehessenek. Az egymást követõ eszten- Az Ithaca Hours-t elsõsorban azoknak bocsá- ráébresztik az embereket a rejtett költségekdõk szeptemberében a vásárlók dollárként tották ki, akik azt elfogadták bónuszként, azaz meglétére. Az olcsóbb, de távolról szállított árukhasználhatták a náluk lévõ Berkshare-eket és többletjuttatásként. Ebben a helyi pénzben vásárlása a környezet károsítása és a szállításiaz általuk vásárolt áruk 25-tõl 100-ig terjedõ kamatmentes kölcsönökhöz is lehetett jutni. költségek miatt terhelik a közösséget és a termé-százalékát így egyenlíthették ki. A kibocsátott A helyi pénz 5%-ka az adminisztratív költsé- szetet egyaránt. Az Egyesült Államokban, Ka-75 000 Berkshare-bõl már az elsõ évben 28 geket, úgy mint a kinyomtatást, a jogi jellegû nadában és Európában létrejött csoportok000-et levásároltak. Az egész akció valósággal díjakat és a népszerûsítést fedezte. A helyi szembeszálltak a nagyvállalati láncok falusi ésmozgásba lendítette a város lakóit. pénz mûködését segítette egy kéthavonta kisvárosi gazdaságba történõ behatolásával. Nemcsak az üzleti forgalom lendült fel, de megjelenõ jegyzék az Ithaca Hours-ért besze- A pénznek a helyi gazdaságban tartására azaz emberek kapcsolatára is jó hatást tett. rezhetõ árukról és szolgáltatásokról. Ennek a egyik legismertebb módszer az úgynevezettEgyesek, amikor nyári szabadságukra mentek, pénznek a fedezetét az érte vásárolható áruk helyi cserekereskedelmi rendszer, amit aabban az idõszakban, amikor a helyi pénz le- és szolgáltatások biztosították. Local Exchange Trading Systems kezdõbetûi-vásárolható volt, átadták a szomszédaiknak A program keretében eddig 66 000 dollár bõl LETS-nek neveznek. A LETS keretében afelhasználásra. értékben bocsátottak ki Ithaca Hours-t, és ma tagok felsorolják az általuk kínált szolgáltatá- A bankok és a kereskedõk is most már arra már 370 üzlet, bank, filmszínház, sportklub, sokat és javakat és azt is megjelölik, hogy mittörekednek, hogy a helyi pénz egész éven át le- egészségügyi intézmény, vendéglátó egység, ja- kérnek cserébe azokért. A számlájukon a ja-vásárolható legyen. A lakosok 90 dollár ellené- vító és szolgáltató kisiparosok, valamint kórhá- vukra írják mindazokat az árukat és szolgálta-ben 100 dollár helyi pénzt kapnak a banktól. zak fogadják el pénzként. A legtöbbjük áruja és tásokat, amelyeke a LETS más tagjainakMindez látszatra ellenkezik egy bank normális szolgáltatása 100%-ban kiegyenlíthetõ Ithaca nyújtottak. Az így kapott jóváírást aztán atevékenységével, valójában a Bank of Boston – Hours-zal, de vannak olyanok is, amelyek csak LETS többi tagjától kapott szolgáltatásokra ésa városban mûködõ egyedüli bank – támogatta költségeik egy részét fogadják el ebben a helyi javakra tudják fordítani. A LETS-ben a kis-jó ha figyelünk külföldre is 27
  • 28. pénzû emberek is részt vehetnek, és elõnyök- vált és a mások hasznára tudta fordítani szak- resen meglátogathassa a gazdaságot, ahol szá-höz juthatnak a helyi gazdaság keretein belül. értelmét és tudását. mára terem az élelem. Egyes esetekben magábaA LETS elõször Angliában jött létre és a szi- A LETS-hez jól kapcsolhatóak az úgyne- a termelõmunkába is bekapcsolódik. Napjaink-getországban már több mint 250 szervezet vezett helyi kölcsöneszköz-tárak. Ezek révén ban ez a rendszer terjed Európában, Észak-mûködik, de vannak hasonló cserekereske- az emberek meg tudják osztani szerszámaikat, Amerikában, de még a távol-keleti Japánban is.delmi rendszerek Írországban, Kanadában, munkagépeiket a közösséggel. Ezzel csökken- Az ökofalu alapítási mozgalom is sikeres-Franciaországban, Argentínában, az Egyesült teni lehet a mezõgazdaságban, erdészetben, nek bizonyult a transznacionális cégek általÁllamokban és Új-Zélandon. kertészetben, a háztartási javítások során uralt világpiactól való függetlenedésre. A vi- A helyi cserekereskedelmi rendszer lehetõ- használt eszközök egyéni birtoklását. Az lág számos részén jöttek létre közösségek,vé teszi a legkülönfélébb szolgáltatások és együttmûködõ lakosok pénzt takarítanak meg amelyek igyekeznek megszabadulni a környe-áruk – tetõfedés és ácsmunka, kõmûves mun- ily módon, és ezzel erõsítik a szomszédsági zet szennyezésétõl és az értelmetlen versen-ka, kocsijavítás, kertgondozás, gyermekfel- együttmûködést, a kölcsönös elõnyök alapján géstõl. Helyébe az együttmûködést helyezik.ügyelet, varrás, festés és mázolás, könyvelés, való együttes tevékenységet. Arra törekednek, hogy a megújuló energiafor-ápolás-gondozás, valamint helyben elõállított Létrejött már az úgynevezett CSA-mozga- rásokra támaszkodva önellátó helyi gazdasá-mezõgazdasági és ipari termékek – cseréjét. lom is (Communities Supported Agriculture – gokat fejlesszenek ki. Ezeket a mozgalmakat A helyi cserekereskedelmi-rendszer igen Közösségi Támogatott Mezõgazdaság), amely- az Ökofalu Hálózat (Global Eco Villagesikeres olyan területeken, ahol magas a mun- nek keretében a városi fogyasztók közvetlen Network) kapcsolja össze. A túlzott globalizá-kanélküliek száma. Több helyi és városi ön- kapcsolatba kerültek egyes közeli termelõkkel. cióval szemben tehát növekvõ ellenhatáskéntkormányzat azért támogatta a LETS-rend- A gyakorlatban az is kialakult, hogy a fogyasztók felértékelõdtek a helyi erõforrásokra támasz-szert mûködési területén, mert a helyi csere- elõre megveszik az egész évi termést – megoszt- kodó lokális rendszerek. Ezekben az emberekkereskedelmi rendszer a lakosok közérzetét is va a kockázatot a termelõvel. Más esetekben a újra felfedezték a közösségekben rejlõ elõnyö-megjavította. Sok lakos, aki addig „csak“ termést havi vagy negyedévi részletekben veszik ket, a jó értelemben vett lokálpatriotizmust.munkanélküli volt a LETS hatására értékessé meg. A fogyasztónak joga van rá, hogy rendsze- Forrás: Drábik JánosMiként lehetne a pénzhiányt megszüntetni Magyarországon? 2. rész Ténylegesen tehát húsz milliárddal gazdálkodhat, noha a beté-A magyar költségvetésnek többek között azért nincs pénze, mert tesektõl csak egy milliárdot gyûjtött össze. A magántulajdonúa magyar állam adóbevétele fedezetére több mint egy évtizede kereskedelmi bank akkor bocsátja ki a pénzt, amikor valaki hi-már csak hitellevelet bocsátott ki és nem normális állami pénzt. A hi- telt vesz fel tõle. Ily módon óriási a pénzszaporulat és a bankok hatal-tellevél formájában történõ pénzkibocsátásnak viszont az a hátránya, mas profitra tesznek szert a saját kibocsátású milliárdok révén.hogy érte tetemes kamatot kell fizetni a bankrendszernek. Mára már Vannak közgazdászok, akik azt állítják (tájékozatlanságból vagy meg-több mint 12 000 milliárd forint értékû állami hitellevél van forgalom- tévesztés végett), hogyha egy bank összegyûjt egy milliárdot a betéteseitõl,ban államkötvények, kincstárjegyek és más állami adóslevelek formá- akkor annak az 5%-át köteles az MNB-nél, mint központi banknál tarta-jában. Ezeket a hitelleveleket a magyar állam saját kibocsátású pénzzel lékba helyezni. A józanész szerint így is lehetne és kellene értelmezni avisszavásárolhatná. Ennek nincs alkotmányos akadálya. Jogi akadályát Magyarországon elõírt 5% tartalékrátát. De nem így értelmezik és nem isis csupán az képezi, hogy az egyszerû többséggel megváltoztatható így alkalmazzák a gyakorlatban, hanem úgy, ahogyan azt az elõzõ bekez-Nemzeti Banki törvényben az állam önként lemondott pénzkibocsátá- désben ismertettem: a betétesektõl összegyûjtött összeget tekintiksi jogáról s azt átengedte az MNB-nek. Ezt a jogszabályt az állam min- 5%-nak, és ezt saját kibocsátású hitelpénzzel kiegészíthetik (és ki is egészí-den további nélkül egyszerû parlamenti többséggel megváltoztathatná. tik) 100%-ra a hitelnyújtás során. Az ekkor megnyitott számlákra a bankAz igazi akadályt nem ez jelenti, hanem a bankrendszernek és azok tu- egyszerûen ráírja a levegõbõl (semmibõl) elõteremtett hitelpénz összegét.lajdonosainak az ellenállása. És szedni kezdi az utána járó kamatokat és egyéb hasznokat. Ez a bank- és pénzrendszer hatalmas profitjának az egyik, de talán a legfõbb „titka“. EzMi is valójában a „kötelezõ tartalékráta“? azt is jelenti, hogy ma Magyarországon – alkotmányellenesen! – pénzkibo-Amennyiben az állam hajlandó lenne saját kibocsátású pénzzel visszavá- csátási jogosultsága van a magántulajdonban lévõ kereskedelmi bankok-sárolni a hitelleveleit, akkor egyidejûleg azt is elõ kellene írnia a Magyar- nak is központi bank szerepét betöltõ jegybank, az MNB mellett. Ezt aországon mûködõ bankok és pénzintézetek számára, hogy a részleges pénzhamisítás legalizált változatának is tekinthetjük.tartalékrendszerrõl fokozatosan át kell térniük a száz százalékosan fede-zett tartalékrendszerre. 2002. augusztus 1. óta a bankok számára Ma- Fizessék vissza a bankkonszolidációs segélyt!gyarországon elõírt kötelezõ tartalékráta 5%. Amennyiben az állam elõ- Közismert, hogy amikor a bankok pénzügyi nehézségekkel küszködtek, azírná a bankoknak, hogy tartalékalapjaikat 5%-ról 100%-ra töltsék fel, állami költségvetésbõl három ízben is kaptak nagy összegû támogatást –úgy a bankok a tõlük állami kibocsátású pénzzel visszavásárolt államköt- összesen 500 milliárd forint került a bankokhoz 20 évi kamatozású államivények ellenértékét erre a célra használhatnák. Ez azt jelenti, hogy a kötvények révén a háromszori bankkonszolidáció keretében. A Postabankmagyar állam úgy szabadulhatna meg a több mint 12 000 milliárd forint- többszöri állami támogatás keretében további 130 milliárd forintot kapott anyi adóslevelétõl, hogy az nem okozna inflációt, mert a bankrendszerbe költségvetéstõl. Így összesen 630 milliárd forint ajándékot kaptak a bankokkerülne a hitellevelek ellenértéke és ez a pénz nem lenne forgalomban. a költségvetéstõl – az adófizetõktõl – a bankkonszolidáció keretében. Ezt a Ez a költségvetést tehermentesítené évi mintegy 1200 milliárd fo- pénzt az eladósodott termelõvállalatok is megkaphatták volna. Így sok elke-rint kamatkiadás alól. Nyilvánvaló, hogy ebbõl az összegbõl megfelelõ- rülhette volna a csõdöt és több tízezer ember munkahelye megmaradhatotten finanszírozni lehetne az egészségügy, az iskolaügy és a nyugdíj-rend- volna. (Egyébként Csehországban nem a bankokat, hanem a termelõválla-szer konszolidálását, korszerûsítését. tokat konszolidálták.) Ma a bankrendszer egésze folyamatosan óriási nyere- A jelenlegi magyar pénzügyi rendszerben egy kereskedelmi bank az séget ér el, ezért az ország jelenlegi eladósodása indokolttá teszi, hogy aáltala a betétesektõl összegyûjtött pénzt „tartaléknak“ minõsítheti. Ha bankrendszer visszafizesse a számára nyújtott konszolidációs támogatást.tehát összegyûjt a betétesektõl egy milliárd forintot, akkor ezt az 1 mil- Ennek nincs sem pénzügytechnikai, sem jogi akadálya – mindössze a politi-liárdot 5% „tartaléknak“ tekinti és saját kibocsátású hitelpénzzel, kai akarat hiányzik hozzá.amellyel valójában nem rendelkezik, kiegészítheti 100%-ra, azaz a pél- Felül kell vizsgálni a költségvetés és a Nemzeti Bank, illetve a költ-dánkban szereplõ egy milliárd forintot húsz milliárd forintra növelheti. ségvetés és az egész bankrendszer kapcsolatát. Ezen igény alátámasztá-28 jó ha figyelünk külföldre is
  • 29. sára vegyünk közelebbrõl szemügyre egy konkrét esetet. 2001-ben sor az érték forintban nagyobb összeg, akkor a különbözetet az MNB meg-került a forint felértékelésére. Ebbõl a Magyar Nemzeti Banknak tarthatja, ha kisebb, akkor azt az adófizetõknek kell megfizetniük. Te-könyvelésileg hátránya származott. A központi költségvetés 250 milli- hát az MNB abban érdekelt, hogy a forint felértékelõdjék, mert így eb-árd forintot fizetett ki készpénzben a Nemzeti Banknak könyvelési bõl tiszta bevétele származik.veszteségei pótlására. Az úgynevezett veszteség alapja a 10 milliárd Harmadszor. A költségvetés elvben azt vállalta fel, hogy adóbesze-euró (mintegy 2500 milliárd forint) devizatartalék forintértékének a déssel vagy pedig vagyoneladással elõteremt 250 milliárd forintot. Eztcsökkenése, a magyar pénz már említett felértékelése miatt. azonban nem tudta megvalósítani, ezért hitelt vett fel, ami azt jelenti, A 2001. évi LVIII törvény a Nemzeti Bankról úgy rendelkezik, hogy az hogy évekig fizetnie kell e hatalmas összeg kamatait. A Magyar Nem-MNB a külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és kötelezettségei- zeti Bank a kapott pénzbõl – ha úgy akarja – vásárolhat egymilliárdnek az év utolsó napján érvényes hivatalos árfolyamon történõ átértékelé- eurót, azaz úgy növelheti meg egymilliárd euróval a kizárólag az õ ren-si különbözetét, akár mint nyereséget, akár mint veszteséget tartalékalap- delkezésére álló devizatartalékot, hogy ezért semmilyen ellentételezés-jába köteles helyezni. Így kell eljárnia értékpapír-állományával is, piaci ér- sel nem tartozik. Így lett lényegében egy könyvelési trükkbõl egymilli-tékelés figyelembe vételével. A hivatkozott törvény 17. §-a arról is árd eurónyi reálbevétel.rendelkezik, hogy a pénz- és értékpapír eredetû árfolyamkülönbözetek Negyedszer. 1997-ben a de jure 100 százalékosan állami tulajdonbantartalékai nem vonhatóak össze. Ha az ilyen nyilvántartás pozitív egyenle- lévõ MNB-tõl a költségvetéshez került az adósság, de nem ment velegû, akkor a pénz a Magyar Nemzeti Banké, ha hiány mutatkozik, akkor együtt a deviza-tartalék. A költségvetésnek az MNB-vel szemben fennál-azt a központi költségvetés készpénzben megtéríti. Az összeget a tárgyévet ló kamatmentes, lejárat nélküli forint-adóssága kamatozó, meghatározottkövetõ március 31-ig kell kifizetni, de a tárgyév december 31-re kell el- lejáratú, devizaadóssággá lett átminõsítve. Ezt 2006-ig kell letörleszteni.könyvelni. Miután semmire sincs pénz, jogos a kérdés, hogy honnan lehet A köznyelvbe ez adósságcsere néven került be, bár csere nem történt.mégis ilyen hatalmas összeget az MNB támogatására biztosítani? A tények Még a rendszerváltást megelõzõen az MNB-nél külön számlát létesítet-azt mutatják, hogy az Államadósság-kezelõ Központ, amely részvénytár- tek, amelyen a költségvetéssel szembeni kamatmentes, lejárat nélküli kö-saság, már hónapokkal korábban növelte hitelfelvételét és kötvénykibo- vetelésként tartották nyilván az árfolyamváltozásból származó, forintbancsátását. Az így kapott pénzt a költségvetés egyszámlájára helyezte, és in- jelentkezõ tartozásnövekedést. Ez részben abból adódott, hogy az inflációnen az MNB inkasszóval leemelte. hatására egy adott devizának a forintban kifejezett összege az adott év ja- nuárjában kisebb volt, mint decemberében. Ez a külön számlán jelentkezõMilyen következtetések vonhatók le ebbõl a tényállásból? összeg az évek során a forintárfolyam leértékelése következtében egyre1. A központi költségvetés adósságvállaló képessége felülrõl nincs kor- nõtt és 1995. végén elérte a 2023 milliárd forintot. (Ez akkori dollárérté-látozva, ha az így hitelbõl szerzett pénzt a bankrendszernek fizeti, mint ken 14,5 milliárd dollárnak felelt meg.)kötelezettséget. A társadalomra nehezedõ, ténylegesen érezhetõ teher Ez az óriási összeg azért nem jelentett gondot, mert kamatmentes, le-a kamatokon keresztül jelentkezik. járat nélküli összeg lévén nem rótt semmiféle terhet a magyar gazdaság- 2. Az így létrejövõ hitelfelvétellel és további eladósodással számos ra. Egyszerû könyvelési tétel volt a Nemzeti Bank mérlegében. Az MNBéletbevágóan fontos társadalmi cél is finanszírozható lehetne, de ez és a Kormány közös megegyezéssel és az Országgyûlés hozzájárulásávalnem történik meg. Az Államháztartási és a Költségvetési törvény szá- azonban ezt a fiktív „adósságot“ (azért fiktív, mert az állam egyik zsebemos korlátot szab a pénzügyi döntések meghozóinak, ugyanakkor ki- tartozott a másik zsebének) kamatozó, meghatározott lejáratú valódivételt tesz, ha az eladósodásból származó pénz ugyanoda megy vissza, adóssággá minõsítette át. Ez két lépésben történt – 1996-ban ebbõl a fik-ahonnan a hitelt felvették, vagyis a bankrendszerbe. tív adósságból 500 milliárd állampapírban megjelenõ tényleges adósság- 3. A szóban forgó 250 milliárd forint elég nagy összeg ahhoz, hogy a gá lett átalakítva; 1997. januárjában pedig a maradék 1563 milliárdot atömegtájékoztatás foglalkozzon vele. Ez azonban nem történt meg. A költségvetésnek az MNB-vel szembeni ténylegesen fennálló devizaadós-kifizetés esedékessége akkor volt, amikor a nyugdíjasok a 19 ezer forint ságává minõsítették át. Ennek az adósságátminõsítésnek volt a követ-kegyelem-összeget megkapták. Errõl sok hír hangzott el, de arról már kezménye, hogy az államháztartás kamatozó adóssága 1997-re a nemzetinem, hogy egyidejûleg ugyanezek a nyugdíjasok a többi magyar állam- össztermék 67%-ra növekedett.polgárral együtt 25 000 forintot fizettek, mert ennyivel nõtt az ország (Nagy Pongrác: „Mindenkinek: a rendszerváltás gazdaságpolitiká-megnövekedett adósságterheibõl a rájuk esõ rész. ja“ címû (C.E.T. Belvárosi Könyvkiadó, 2001.) munkájának 108. ol- 4. Amikor a Nemzeti Bank megajándékozására sor került, a minden dalán e ténnyel kapcsolatban két kérdést tesz fel. Az elsõ kérdés: mi-egyes magyar állampolgárra nehezedõ adósság-teher szintje elérte az képpen számította ki az MNB az árfolyamváltozásból származó költ-egymillió forintot. Ez azt jelenti, hogy minden évben a nevükben és a ségvetéssel szemben fennálló kamatmentes, lejárat nélküliterhükre ekkora összeg után fizet a költségvetés kamatot, amely eléri a követelésének az éves növekedését? Ugyanis a devizára átváltott 156380 000 forint / fõ / év összeget. milliárd forint 9,5 milliárd dollárnak felelt meg. Ezzel szemben az MNB A felsorolt észrevételek nyomán válaszolni kell arra a kérdésre: In- nettó külföldi adóssága csak 6,4 milliárd dollár volt. Az átváltáshoz pe-dokolt volt-e a kifizetés, illetve mennyire elfogadható társadalompoli- dig csak a nettó adósság jöhetett számításba. Ez azért van így, mert atikailag és jogilag az a hivatkozás, amely szerint az MNB-nek ez a segé- devizatartalékok feltöltésére felvett külföldi hiteleket a Nemzeti Banklyezése megtörtént? Több okból is kifogásolható ez az eljárás. nem kölcsönözte tovább, s így abból nem keletkezhetett árfolyamvál- Elõször. Feltételezve, hogy a deviza-tartalék rögzített euróban kifeje- tozásból származó követelés a költségvetéssel szemben. A másodikzett érték, akkor az a forint árfolyamának változása következtében több kérdés, amit Nagy Pongrác feltesz, így hangzik: Miért kellett az átvál-vagy kevesebb forintösszeggel kerül az üzleti könyvekbe. Senki nem jogo- tásnak éppen 1997. januárjában megtörténnie?sult magyar gazdasági alanyként devizában vezetni pénzügyi könyveit. Így Az elsõ kérdésre a válasz röviden ez: Az MNB az árfolyam-különbö-az árfolyamváltozás hatása úgy mutatkozik meg, hogy ha a forintot leérté- zetbõl származó forintadósság-növekedését azután is teljes egészében akelik, akkor devizabevétele forintban nagyobb lesz és e nagyobb összeg költségvetés terhére írta, miután a költségvetés a neki továbbkölcsön-után adózik. Ha azonban a forint felértékelõdik, akkor a bevétele kisebb zött összegeket már részben vagy egészben visszafizette. Azaz olyan kül-lesz és ennek megfelelõen adóalapja is lejjebb száll. Senki nem értékelheti földi adósság után is számított árfolyam-különbözetet a költségvetésnek,át úgy a devizaértéket, hogy valakitõl követeli a megtérítését, hacsak ilyen amelyet nem kölcsönzött tovább sem az államnak, sem a vállalatoknak.esetben nem áll fenn az ajándékozás szándéka. Az adósságnak abból a részébõl, amelyet az MNB a devizatartalékok fel- Másodszor. A hivatkozott jogszabály úgy mûködik, mint egy vízcsa- töltésére vett fel, nem származhatott a mérlegben egyensúlyhiány. Ami-pó szelep. A pénzáramlást csak a költségvetésbõl engedi a jegybank kor tehát az MNB az árfolyam-növekedésbõl származó forintadós-irányába, de visszafelé már nem. Ha a forintleértékelés miatt ugyanaz ság-növekedést bruttó adóssága után számította ki, akkor a devizatarta-jó ha figyelünk külföldre is 29
  • 30. lékokkal egyenértékû adósság forint értékének az árfolyam- ezeket az átértékelõdéseket még az Állami Számvevõszék sem ellen-növekedésbõl származó növekedését kétszer számolta el. Másként kife- õrizheti:jezve az MNB költségvetési támogatást utalt ki önmagának. A már idézett MNB-törvény a következõképpen rendelkezik: A második kérdésre Nagy Pongrác ezt a választ adja: 1996-ban fõ- „45. § (1) Az MNB mûködésének ellenõrzésével kapcsolatos fel-ként a sterilizáció miatt az MNB veszteséges volt. Ez egy teljesen függet- adatokat az Állami Számvevõszék (a továbbiakban: ÁSZ) végzi.len központi bank esetében szokatlan jelenség. Az MNB a költségvetés- (2) Az ÁSZ azt ellenõrzi, hogy az MNB a törvényeknek, más jogsza-bõl 58,1 milliárd forintnyi támogatásra szorult, noha bevételeit jelentõ- bályoknak, az alapszabálynak és a közgyûlés határozatainak megfelelõensen növelte annak a mintegy 500 milliárdos kötvénycsomagnak a mûködik-e. Az ÁSZ hatásköre kiterjed az MNB mûködésének és gazdál-kamata, amely a lejárat és kamat nélküli adósság elsõ részletének az át- kodásának egészére, kivéve a 4. § (1) és (3)-(7) bekezdésben meghatáro-minõsítésébõl származott. 1996. végén elõrelátható volt, hogy a követ- zott feladatait, és azok hatását az MNB eredményére”kezõ évben tovább kell folytatni a sterilizációt (a forgalomban lévõ pénz „4. § (1) Az MNB a nemzeti fizetõeszköz értékállóságának védelmemennyiségének a csökkentését magas kamatozású nemzeti banki hitel- érdekében meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.levelek kibocsátásával). Ezt az eljárást azért nevezik sterilizációnak, (3) Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt.mert ezzel az MNB egyéb monetáris intézkedése révén elõálló inflációs (4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitikahatás semlegesíthetõ, közömbösíthetõ. 1997-ben a mérlegben fel kellett végrehajtásával kapcsolatban devizamûveleteket végez.tüntetni az MNB bécsi leányvállalatának (Central Kredit Wechsel- (5) Az MNB kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolásibank) 85 milliárd forintra becsült veszteségét is. rendszereket, támogatja azok biztonságos és hatékony mûködését. Mivel újabb, az elõzõ évinél jóval nagyobb veszteség lehetõségével is (6) Az MNB a feladatai ellátásához szükséges statisztikai informáci-számolni kellett, talán ezért volt az MNB-nek szüksége a maradék ka- ókat gyûjt és tesz közzé.mat és lejárat nélküli adósság kamatozó adóssággá való átminõsítésére. (7) Az MNB támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint a A magyar állam – pontosabban a költségvetés – 2002-ben ugyan- pénzügyi rendszer prudenciális felügyeletére vonatkozó politika kiala-ilyen módon ismert el egy adósságot a forint felértékelése miatt. Miu- kítását és hatékony vitelét."tán az MNB-nél nem a hitel van, hanem a tartalék, a megváltozott szá- Ez azt jelenti, hogy az MNB-jogszabály megalkotói – köztük az Or-mítási alapra tekintettel megváltozott az ösztönzõ rendszer. Ezúttal szággyûlés tagjai – bekötötték a Kormány szemét arra az esetre, amikornem le, hanem fel kellett értékelni a forintot ahhoz, hogy a költségve- fizetni kell és megkötötték a kezét, amikor azt a Kormány a köz érdeké-tés terhére és az MNB javára fizetést generáljon. Ily módon még maga- ben kinyújthatná az õt megilletõ összegért. Ez a szabályozás ellent-sabb összeg után fizetünk évente kamatot csupán ezen árfolyammal mond a logika és a közgazdaság egyébként szokásos eljárásainak, mertfolytatott könyvelési játék következményeként.) nem teszi lehetõvé az elszámoltatást. A költségvetésnek sem kötele- Ötödször. Fel kell tenni azt a kérdést is, hogy mi lesz ezzel a pénzzel, zettsége, sem követelése nem lehet az árfolyam-változásból kifolyólag.amikor átkerül az MNB-hez? Logikus feltételezés, hogy nettó nyereségképzõdik, amit lévén az MNB 100%-ig a magyar állam tulajdona, be További javaslatok az eladósítás csökkentésérekellene fizetni a költségvetésbe. Erre azonban azért nem kerül sor, 1. A bankkonszolidáció keretében több mint 630 milliárd forint „aján-mert még az Orbán-kormány idején beterjesztett törvényben az szere- dékot“ kaptak a bankok és pénzintézetek. Mind a Központi Statiszti-pel, hogy az ilyen befizetés az MNB tõkéjét képezi és ezt a pénzt csak a kai Hivatal, mind a Nemzeti Bank adatai szerint most egyedül a pénz-központi bank költheti el. Ha az MNB mérlegét megvizsgáljuk, megál- ügyi szektor nyereséges miközben a termelõszféra, a magánháztartá-lapíthatjuk, hogy el is költötte ezt a pénzt. sok, valamint a költségvetés óriási mértékben el van adósodva. Hatodszor. Az eddigiekben árfolyam-különbözetrõl szóltunk. De Logikusan merül fel az az igény, hogy a hatalmas nyereséget elkönyve-nem ez képezi a kifizetés alapját. A devizatartalékoknak csak elenyészõ lõ bankok fizessék vissza azt a közpénzbõl kapott ajándékot, amit ahányada van készpénzben, a többségük értékpapírban fekszik. bankkonszolidáció keretében kaptak. Ebbõl a pénzbõl fokozatosan Az MNB-törvény 17. § (2) bekezdése szerint: vissza lehetne juttatni az egészségügyi szektorba az onnan kiemelt ezer- „Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések milliárd forintot és az oktatási rendszert is konszolidálni lehetne. De felpiaci értékelése alapján megállapított különbözetet – a nyitóállomány lehetne belõle gyorsítani a nyugdíjak felzárkóztatását az Európai Unióvisszavezetése után – a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába alsó harmadának az átlagos szintjéhez.köteles helyezni.“ 2. A nemzetközi nagyvállalatok számos kedvezményt kaptak a ma- Az MNB maga dönti el, hogy a devizaköveteléseknek minõségüktõl gyar államtól azért, hogy Magyarországon mûködjenek és a magyarfüggõen milyen értéket tulajdonít, azaz saját maga minõsíti a követelé- munkaerõt foglalkoztassák. Ez az úgynevezett mûködõ-tõke azonbanseit. Ha rosszabb szám jön ki egy minõsítésnél, nem történik semmi az elmúlt öt évben gyorsított ütemben távozik keletre – Romániába,baj, hiszen a költségvetés állja a számlát. Az MNB maga definiálja az Ukrajnába, Kínába – ahol még olcsóbb a munkaerõ. A távozó multina-állományok változását. Ennek módja a tranzakció, az átértékelõdés és cionális korporációk nagy összegû extraprofithoz jutottak a magyar ál-az egyéb úgynevezett technikai változás. Az MNB írja: lamtól kapott adókedvezmények révén. Távozásukat természetesen „Minden pénzügyi instrumentumra igaz a következõ alapvetõ nem lehet megakadályozni, de el lehet fogadni olyan törvényt, amelyösszefüggés: nyitóállomány + tranzakció + átértékelõdés + egyéb vo- kötelezi õket arra, hogy távozásuk esetén a kapott adókedvezménye-lumenváltozás = záróállomány“. ket, vagy azoknak egy részét fizessék vissza a magyar költségvetésnek. Más szóval a törvényben lévõ értékkülönbözet az a nyitó- és 3. Indokolatlan, hogy a költségvetés fizesse az általa nem ellenõriz-záróállomány különbözete. Ha tehát valakinek van 10 milliárd eurója hetõ Magyar Nemzeti Bank devizatartalékának a kamatait. A mintegyvagy dollárja, akkor természetesen tudja gyarapítani ezt a készletet, 10 milliárd euró körül mozgó devizatartalékot az MNB forgatja a sajátaminthogy azt a nemzetközi pénzügyi közösség tagjai és intézményei hasznára, de mint már utaltunk rá, elszámolni nem köteles vele a költ-meg is teszik. Az MNB-nél azonban ez az állomány vagy gyarapszik, ségvetésnek, és egyetlen állami szerv sem szólhat bele érdemi döntései-vagy csökken számos okból, például átalakul forintállománnyá. Egy kí- be. Ezek után teljesen indokolatlan, hogy a magyar adófizetõk viseljékvülállónak az MNB nyilvánosságra hozott kimutatásaiból követhetet- a 10 milliárd eurónyi devizatartalék kamatterheit.len a tranzakció oka és eredménye. Az MNB az itt említett 250 milli- 4. Meg kell változtatni azt az egyébként nem 2/3-os törvényt, hogyárd forint igényére nyilvánvalóan letesz egy számítási alapot. De az is az állam adóbevételének a fedezetével csak adóslevelet, államköt-elképzelhetõ, hogy a Pénzügyminisztérium ilyen vagy olyan okból még vényt, kincstárjegyet bocsáthasson ki. Az állam ugyanerre a fedezetreerre sem tart igényt. A valódi probléma az, hogy az MNB számítását támaszkodva normál pénzt is kibocsáthatna, amire nem kellene kama-senki nem ellenõrizheti, mert az MNB-törvény külön kitér arra, hogy tot fizetnie. Jelenleg 12 000 milliárd forintot meghaladó nagyságrend-30 jó ha figyelünk külföldre is
  • 31. ben került államkötvény (adóslevél) kibocsátásra és ennek kamatai A Bokros-csomagot a külgazdasági egyensúly helyreállításának alegalább 1200 milliárd forinttal terhelik meg évrõl-évre a költségve- szükségességével indokolták. Minimális és látszólagos gazdasági javu-tést. Az állam saját maga tiltotta meg önmagának, hogy normál pénzt lás érdekében a magyar társadalmat azonban óriási összegû álbocsásson ki adóbevétele fedezetével. Erre az önkorlátozásra semmi- dozatvállalásra kényszerítették, amely nemcsak, hogy felesleges volt,lyen logikus magyarázat nincs, s ha ezzel kapcsolatban tudakozódunk, hanem óriási károkat okozott az ország és annak lakosai számára. 1995akkor azt a választ kapjuk, hogy egyrészt más országokban is ez így van, és 1998 között összesen 31 milliárd dollárt préseltek ki a magyar társa-ez az, ami eurokonform, másrészt a nemzetközi pénzügyi közösség nem dalomból. Hacsak a külkereskedelmi mérleg négy év alatti javulását, atûrné el, hogy Magyarország külön utakon járjon. 0,6 milliárd dollárt tekintjük, akkor a rendelkezésre álló hivatalos ada- Válaszunk erre az, hogy amíg Magyarországon nincs bevezetve az euró tok szerint is a befektetett összeg több mint 97%-a – vagyis 30 milliárdés formailag még Magyarország a pénzügyi szuverenitás alanya, addig elvi- dollár – egyszerûen elveszett. Ha összeadjuk az egészségbiztosítási és aleg nincs akadálya annak, hogy Magyarország az Európai Központi Bank, nyugdíjbiztosítási alaptól, a helyi önkormányzatoktól, a központi költ-valamint a Baselben mûködõ Nemzetközi Fizetések Bankja iránymutatá- ségvetési szervektõl elvont pénzeket, továbbá a vállalkozásoknál el-saitól eltérõen önállóan járjon el saját pénzügyeiben. vont nettó béreket, és összesítjük az 1995-ben, 1996-ban, 1997-ben és 5. Többszörösen bebizonyosodott a gazdaságtörténetben (Német- 1998-ban eszközölt elvonásokat, akkor megkapjuk a fent megjelölt 30ország, 1933 után; Franciaország, De Gaulle elnöksége alatt; az Egye- milliárd dollárnyi összeget.sült Államok, Franklin Delano Roosevelt elnöksége idején), hogy a A mesterségesen megnövelt infláció is romboló hatást gyakorolt.termelõprogramokhoz kötött olcsó állami pénzkibocsátásból nyújtott Az 1994. évi 18,8%-os infláció 1995-ben 28,2%-ra ugrott és a követ-közhitelek nem okoznak inflációt. Az ilyen termelõprogramokhoz kö- kezõ évben is még 23,6% volt. 1997-ben 18,3%-ra csökkent, ami lé-tött pénznek a forgalombahozatala a gazdaság egészében kiegyensúlyo- nyegében az 1994. szint elérését jelentette. Eközben az európai uniószásra kerül a folyamat révén elõálló termelõi kapacitás megnövekedé- partnereinknél az infláció mérséklõdött. A magas infláció elsõsorbansével, a többletobjektumok, termékek és szolgáltatások értékével. az állampolgárokat, továbbá a hazai kis és középvállalkozásokat sújtot- 6. A tõzsdei árfolyamnyereséget és kamatjövedelmet a többi nyuga- ta.ti országban érvényes módon adóköteles jövedelemmé kellene tenni. A Bokros-csomag következtében 1994-hez viszonyítva 1998-ig 300Az Egyesült Államokban kötelezõ e tõkejövedelem után adót fizetni. ezer munkahely szûnt meg, és ezzel a foglalkoztatás Magyarországon(capital gain tax). A Német Szövetségi Köztársaságban is adóköteles a katasztrofálisan mélyre süllyedt. A családokat egyre kevesebb keresõ-tõkejövedelem és a kamat. nek kellett eltartaniuk. Az államháztartás nettó hiánya 1997-ben 150 7. A rendszerváltás óta tizedére, 760 milliárd forintra, csökkent az álla- milliárd forinttal nõtt, az adó- és társadalombiztosítási járulék bevéte-mi vagyon – állapította meg az Állami Számvevõszék az Országgyûlés ille- lek kiesése és a szociális kiadások megnövekedése miatt. Ezeket a vál-tékes bizottsága elõtt. Az Állami Számvevõszék által készített tanulmány tozásokat az OECD (Organisation for Economic Co-operation andmegállapítja, hogy a teljes közvagyon mindössze harmadát értékesítették. Development – a Gazdasági Együttmûködés és Fejlesztés Szervezete)A nemzeti vagyon 10%-át felszámolások és végelszámolások emésztették is nyomon követte. A Bokros Lajos nevével jelzett pénzügyi restrikciófel, további 20%-át az önkormányzatoknak és más – nem állami vagyon- 1997-ig, 1994-hez viszonyítva további 4,4 százalékponttal csökkentet-kezelõknek adták át. Az Állami Számvevõszék szerint az 1990. évi induló te az amúgy is alacsony foglalkoztatási szintet. Egyetlen százalékpontosvagyonból mintegy 30% hiányzik. Ennek egy része a piaci értékvesztés és a változás 69 000 munkahely elvesztését jelentette. Több mint 300 000rossz gazdálkodás áldozata lett. Míg a fennmaradó hányad a gazdasági ember vesztette el munkahelyét, amely miatt a lakosság jövedelme to-kényszerek és a rövid távú érdekek által diktált alulértékelés miatt veszett vábbi 8%-kal csökkent a reálbér mérséklésén felül.el. El kellene készíteni a konkrét felelõsök megnevezésével a nemzeti va- A lakosság megtévesztésére mindig a munkanélküliek számánakgyon elveszett 30%-ának a pontos részletezését. csökkenését mutatták ki, amibõl csak annyi igaz, hogy aki kiesett az el- A konkrét tények alapján pedig – még az elévülési idõ elõtt – intéz- látásból az statisztikailag is eltûnt.kedni kellene kármentés, a kárenyhítés érdekében és errõl tájékoztatni A lakossági kereseteket és jövedelmeket az alábbi módon csökken-kell e vagyon tulajdonosait, a magyar állampolgárok összességét. Ha tették: Az egy keresõre jutó reálkeresetek szintje 1998-ra – az 1994.nem is lehet az eredeti állapotot visszaállítani, rendkívül fontos, hogy az évihez viszonyítva – 9,35%-kal csökkent. További 8%-osállampolgárok tudják: mi történt a nemzeti vagyonnal? jövedelemelvonást okozott a foglalkoztatottak számának 300 000 fõ- 8. Újra kell tárgyalni az Európai Uniós tagság néhány Magyaror- vel való csökkenése. Ez tragikus viszonyokat hozott létre az egykeresõsszágra különösen hátrányos feltételét, elsõsorban azért, hogy az Euró- vagy keresõ nélkül maradt családoknál. 14,6%-kal lett alacsonyabb apai Unió régebbi tagjaihoz hasonlóan a magyar termõföld is védelem- reálértéken számított minimálbér is.ben részesüljön és megmaradhasson a magyar természetes személyek Az importált energia ára ebben az idõszakban csökkent (1998-bantulajdonában. A magyar nép csak a magyar földdel együtt magyar nép! egy hordó kõolaj 11 dollárba került). Ennek ellenére 1995 és 1998 kö-Ne kelljen 500 ezer magyar gazdálkodónak kényszerûségbõl eladnia zött a fogyasztói árak megkétszerezõdtek. A szándékosan felpörgetettföldjét és elhagynia szülõföldjét. infláció miatt a költségvetés kamatkiadásai is megugrottak. Az adós- 9. Semmilyen formában sem szabad privatizálni az egészségügyi és ságszolgálat kamata évente egymilliárd dollárral nõtt, ami jelentéke-az oktatási rendszert. Nincs olyan privatizálási módszer, amely ne von- nyen rontotta a folyó fizetési mérleget.na ki több pénzt az egészségügyi és az oktatási rendszerbõl, mint 1995 és 1998 között a privatizáció során 11,1 milliárd dollár összegûamennyit kezdetben oda bevisz. Privatizálás esetén az egészségügynek magyar vagyont árusítottak ki a külföldieknek (1998 évi áron számol-és az oktatásnak nemcsak a saját költségeit kellene „kitermelnie“ de a va a dollárt). Ebbõl az összegbõl csökkentették az államadósságot és azmagánbefektetõk profitját is. A magánosítás hosszú távon profitszerzé- ezzel járó kamatköltséget. Levonva a külkereskedelmi mérlegjavulássi eszközzé degradálja az egészségügyet és az oktatási rendszert is. 0,6 milliárd dollár összegét a kamatkiadások 4,6 milliárd dollárnyi többletébõl megkapjuk, hogy a Bokros-csomag ezen a téren összesen 4Nincs szükség újabb Bokros-csomagra milliárd dollár kárt okozott az országnak.Az elõzõekben ismertetett javaslatok újabb Bokros-csomag nélkül Vannak olyan káros hatások is, amelyek nem számszerûsíthetõk.tudnák megteremteni a pénzügyi és gazdasági egyensúlyt Magyarorszá- Az oktatásból kimaradt fiatalok egy része bûnözõvé válhat, mert nemgon. Az utóbbi idõben a magyar tömegtájékoztatásban egyre többször jut munkához. A Horn-kormány úgy emelte meg a nyugdíjkorhatárt,értékelik pozitívan Bokros Lajos pénzügyminiszteri tevékenységét a hogy nem indított munkahelyteremtõ programokat. Emiatt – mintHorn-kormány idején. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy kitérjünk már utaltunk rá – félmillió munkahely tûnt el Európa egyik legalacso-Bokros Lajos tevékenységének az elemzésére. nyabb foglalkoztatottságú országában. A fiatalok jelentõs része számá-jó ha figyelünk külföldre is 31
  • 32. ra a tanulás még a tandíj bevezetése miatt is nehezebbé vált. A felsõok- 1997-ben is 90 648 forinttal és 1998-ban 64 452 forinttal folytatódotttatási intézmények a puszta létükért küzdöttek. 2002. évi áron számol- az elvonás.va 554 milliárd forintot vontak el a költségvetés oktatási Ezt az összeget természetesen vissza kellene adni a nyugdíjasoknak,támogatásából. Ezekben az években ezer oktatót bocsátottak el a ma- ez 2002 végéig 175 737 forintot tesz ki, évi 2% reálkamattal számolvagyar felsõoktatásból. ez az összeg minden magyar nyugdíjast megilletne. A Bokros-csomag megszorító intézkedései olyan idõszakban ron-Az egészségügy tudatos leépítése csolták a magyar társadalmat, amikor az Európai Unióban 1994-benA Bokros-csomag hatása talán az egészségügyben volt a legsúlyosabb. beindult konjunktúra jó piaci lehetõséget biztosított a magyar exportAz akkori egészségügyi miniszter, Kovács Pál, le is mondott az egész- növelésére, amelyre a magyar gazdaság már fel is készült. Lehetõségségügyet sújtó pénzügyi elvonások miatt. A lakosság egészségi állapo- volt a külkereskedelmi hiány fokozatos ledolgozására, s ha erre kerültáról szóló jelentés szerint az elkerülhetõ halálozások 11-18%-áért az sor, akkor gazdasági fejlettségünk szintje ma legalább 10%-kal lehetneellátás pénzügyi hiányosságai okolhatóak. A Bokros-csomag 1995 és magasabb. Magyarország 1995-ben és 1996-ban nemzeti össztermék-1998 között – 2001 évi áron és kamatok nélkül számolva – 1048 milli- ének a 3%-át kitevõ növekedési lehetõséget vesztett el. Ez számszerû-árd forintot vont el az egészségügyi alaptól és ezzel statisztikailag alátá- sítve 500 milliárd forintot tesz ki.maszthatóan több ezer ember korai halálát okozta. Az OECD módszereit alkalmazva kiszámítható, hogy a Horn-kor- Az emberi életek veszélyeztetése és kioltása a következõkkel bizo- mány négy éve alatt a növekedést mesterségesen fékezõ Bokros-cso-nyítható: mag neoliberális pénzügyi túlzásai következtében 2500 milliárd forint 1. Az ezermilliárd forintot kitevõ elvonás lehetetlenné tett nélkü- növekedési deficitet halmozott fel Magyarország. Ez azt jelenti, hogylözhetetlen életmentõ mûtéteket. ilyen összegû kár ért minden magyar állampolgárt, csecsemõket is bele- 2. A szociális katasztrófába kergetett embereknek – az egészségügy értve. Ez egy fõre átszámítva 250 ezer forintot jelent.kiadásainak említett nagyarányú és folyamatos csökkentése következ- A kizárólag pénzügyi érdekeket szolgáló restrikció nyomán 1996-ratében – egyéni tragédiák egész sorát kellett átélniük. Ez is tényekkel bi- visszaesett a népegészségügyi szempontból fontos terméknek, a hazaizonyítható. tejnek a felvásárlása és fogyasztása. A termelõknek fizetett felvásárlási 3. A Bokros-csomag következményeként ugrásszerûen nõtt a terhes- ár reálértékben csökkent, a forgalmazók árrése pedig csúcsot döntött.ség-megszakítások száma. Ez demográfiai következményein túl tartós A külföldiek kezére játszották a magyar tejipar döntõ részét. A mezõ-egészségkárosodást is okoz az esetek nagy részében, továbbá halálozás is gazdasági vertikum - termékpálya - privatizációját olyan feltételekkelelõfordul rendszeresen. A fogamzásgátlás módszereinek a fejlõdése követ- bonyolították le, hogy a magyar parasztokból sajtolták ki az ahhozkeztében eleve csökken a terhesség-megszakítások száma. Ennek ellenére szükséges tõkét. Így például a tej árát a termelõknek csak két hónap el-a Bokros-csomag következtében nõtt az abortuszok száma. teltével fizették meg, amikor azt már régen eladták. Ezzel a módszerrel 4. A Bokros-csomag keretében megszüntették a korábban ingyenes 21 milliárd forinttal rövidítették meg a magyar gazdákat. A magyar tejfogmegtartó kezeléseket. Az évente elvégzett fogtömések száma há- háttérbe szorításával megindult „Reggeli ital“ címén értéktelen termé-rommillióról a felére csökkent, a megmenthetõ fogakat tehát egyszerû- kek forgalomba hozatala, amibõl a nyugati exportálók profitálnak.en kihúzták. Az elmaradt fogpótlás pedig rontja a táplálkozás haté- A magyar energiaipar privatizálására is szakszerûtlen módon kerültkonyságát és így egészségi károsodást, rövidebb életet jelent. sor és tényekkel bizonyítható, hogy a magyar erõmûveket mélyen reá- 5. A gyógyszertámogatások esetében a Bokros-csomag „nagyvona- lis értékük alatt adták el külföldieknek. A külföldieknek óriási kedvez-lúan“ járt el. A külföldi gyógyszerek dobozonkénti ára a hazaiaknál ményeket jelentett az is, hogy a gépjármû-adóról szóló 1991 LXXXII.négyszer drágább. Mégis a külföldi gyógyszerek támogatása terén érvé- törvény kijátszásával - a külföldi rendszámú kamionok számára - 1994nyesült az abszolút liberalizmus: és 1998 között a magyar állam elengedett 238,6 milliárd forint összegû– vám és ÁFA-mentesség adót. A pénzügyminiszter ezzel az intézkedésével még az államháztar-– 75%-os társadalombiztosítási támogatás. tásról szóló törvényt is megsértette. A kamionok elhasználták útjain- A negyed annyiba kerülõ hazai gyógyszerek kiszorítása a drágább kat. Egy kamion útigénybevételi kára - szakértõi becslési szerint - 1 000külföldiek által 1998-ig további 36 milliárd forintot vett el az egészség- 000 személygépkocsi által okozott útigénybevételi kárral egyenértékû.biztosítástól és ezzel a betegektõl, tovább csökkentve a gyógyításra for- Az utak megromlott állapota a magyar személygépkocsik állagát többdítható összegeket. százmilliárd forinttal károsította. Emiatt a magyar autóklub milliárdos A globalizáció neoliberális dogmatikusai tudatosan hajtják végre a nagyságrendû kárigényt nyújthat be a pénzügyi kormányzat ellen.családi közösségek felbomlásának a programját. Magyarországon ezt a Hozzá kell ehhez még számítani a természeti környezetben okozottszélsõséges neoliberális programot Bokros Lajos vezényelte le a családi kárt, amely évente eléri a 48 milliárd forintot. A külföldieknek biztosí-jövedelmek szétzilálásával. Az élveszületések csökkenõ száma ellenére tott ingyenes út miatt a Magyar Államvasút vesztett versenyképessé-az anyagi okokból veszélyeztetett kiskorúak száma 1996 és 1998 között gébõl, mivel a MÁV-ot a vasúti pálya fenntartásának a költsége is ter-200 000 fõvel nõtt. heli. Ezért a MÁV is jogosan követelhetne kárpótlást az akkori pénz- ügyminisztertõl. Hivatásos pénzügyi szakemberek (Pavics LázárNincs szükség a nyugdíjasokra közgazdász, nyugalmazott pénzügyminisztériumi fõtanácsos; valamintA szélsõségesen neoliberális Bokros-csomag a nyugdíjasokat sújtotta a Dr. Minarik György) a felsorolt tényezõkbõl származó halmozott kárlegerõteljesebben. A magyar nyugdíjasok több mint 20%-ának a nyug- összegét - 2002. évi áron - 500 milliárd forintra becsülték.díja a létminimum fele körül volt és ezért számukra minden egyes fo- Kedves olvasó! Lehetne még sorolni a szomorú, sõt tragikus ténye-rint elvonása szinte létkérdés. A Bokros-csomag minden gátlás és dif- ket. Fárasztó mindez. De pénzuralmi korszakban élünk, elkerülhetet-ferenciálás nélküli elvonó intézkedései megalázó helyzetbe hozták a len a pénzviszonyok tanulmányozása. A magyar társadalom bajai a la-magyar nyugdíjasokat. A nyugdíjelvonás a következõképpen történt: kosság szegénységében gyökereznek. A szegénység legfõbb oka pedig a1995-ben a fogyasztói árak 28,2%-kal, a nyugdíjak pedig csak magánpénzmonopólium. Azért kell megismerni mûködését, hogy kö-14,7%-kal emelkedtek. Emiatt a nyugdíjak reálértéke 10,5%-kal csök- zös erõvel fel tudjuk számolni. Magyarországnak közpénzrendszerre, akent. 1996-ban ez a folyamat folytatódott, a reálnyugdíj tovább csök- teljesítmény és a tulajdon összekapcsolására, az adósságcsapdából tör-kent és 1997-ben ezen az alacsony szinten maradt. 2002. évi áron szá- ténõ kikerülésre van szüksége! Ezért kell átrágni magunkat az unalmasmolva 1995-ben 1994-hez viszonyítva egy átlagos nyugdíjastól havi és fárasztó adatokon.4626 forintot, éves szinten 55 512 forintot vontak el. 1996-ban márhavi 7626 forintot – egész évre vetítve 91 512 forintot vettek el. Forrás: Drábik János32 jó ha figyelünk külföldre is