A TARTALOMBÓL:A természetes gazdasági rend. . . . . . . . . . 2            Minden baj oka a „kamatgazdaság”? . . . . 9    ...
Kétezeregy KiadóSilvio Gesell:                                                                                            ...
Összefoglalás az eszme alapgondolatairól, történelmi eredetérõl              pénz visszatartására költséget róna ki, amely...
egy nemzetközi szervezetet hozna létre, melynek az lenne a felada-         vetséget (Schweizer Freiland-Freigeld-Bund). Ge...
döztetésnek lett kitéve. Egy másik részük végül elfojtotta azt, amit az   lyek a pénzpiacok reálgazdaságtól való elrugaszk...
Silvio Gesell: TERMÉSZETES GAZDASÁGI REND SZABADFÖLD                            ÉS SZABADPÉNZ RÉVÉN c. mûvének magyar kiad...
(1)                                                     – Négy alapvetõ tévedés –Témák: bank, gazdaság, kamat, kapitalizmu...
jelenti, hogy ha kamat helyett forgalmi illetéket vezetnénk be, legtöb-      világkép (amely szerint a Nap kering a Föld k...
A kamat megszûnése a környezetet is megment-           piacgazdaság alapelveit. Ha igaz, hogy a bajok        nemzetközi eg...
A Lélegzet 2000. július–augusztusi számának mellékleteTisztelt Olvasó!                                 elõtt: az Európai K...
tés, a közüzemi szolgáltatások, a pihenéssel,      gazdasági, termelési szokásokat, módokat,         tyén, ortodox és angl...
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól   jó ha figyelünk
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól jó ha figyelünk

1,322

Published on

Published in: News & Politics, Business
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
1,322
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
24
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Helyi pénz cikkek a világ legnagyobb közgazdászaitól jó ha figyelünk

  1. 1. A TARTALOMBÓL:A természetes gazdasági rend. . . . . . . . . . 2 Minden baj oka a „kamatgazdaság”? . . . . 9 A Szívesség BankPiacgazdaság kapitalizmus nélkül . . . . . . 3 Kamat nélküli piacgazdaság A pénz parkolási díja A pénz: A piac uralkodójából... Szabadpénz-rendszer Magyarország és a globalizáció. . . . . . . . 18 …a piac semleges szolgálója lesz Van-e harmadik út? . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A természetes társadalom . . . . . . . . . . . 19 A föld: kereskedelmi áru és spekuláció Kamatozó szívességek. . . . . . . . . . . . . . . 13 Drábik János tanulmánya. . . . . . . . . . . . 21 tárgya helyett a gondunkra bízott létalap A jó öreg neoliberalista közgazdaságtan Van-e különbség a pénz és a hitel között? A nõk és férfiak gazdasági egyenjogúsítása A világ, ami egy ilyen közgazdaságtanra épül A pénzkibocsátás meghatározza a demokráciátGazdasági növekedés és kamatrendszer. . 7 Gazdaság kamatos kamat nélkül Milyen lenne egy globális valódi pénz? Ön a Jó Ha Figyelünk külföldre is!!! címû alkalmi megjelenésû újság olvassa. A lap elektronikus formában ingyenesen letölthetõ, a www.tar.hu/jhfK weboldalról. Észrevételeiket, kritikáikat és véleményeiket is ide küldjék. Amennyiben a lap megnyeri tetszését, kérjük jó szívvel ajánlja azt másoknak is elolvasásra! Kö- szönjük, és jó szórakozást! JHF könyvek a NETEN!!! http://www.tar.hu/layout
  2. 2. Kétezeregy KiadóSilvio Gesell: másrészt felhalmozható dolog, s e minõségé-A természetes gazdasági rend ben akár akadályozhatja is a cserekereskedel-Kétezeregy Kiadó met. Egy zsák alma, ha nem veszik meg,ISBN 963-86243-8-8 elõbb-utóbb elrohad, a pénz azonban, ame-380 oldal lyért megvennék, megõrzi eredeti értékét ak-3900 Ft kor is, ha tulajdonosánál marad. Mivel a pénz értékálló és mindenre használható joker, ka-Meglehetõsen szokatlan feladatra vállalko- matot lehet kérni érte. Tulajdonosa úgyzott kiadónk Silvio Gesell magyarul mind- szedhet kamatot, hogy a kisujját sem kelleddig meg nem jelent mûvének kiadásával, megmozdítania.hiszen a könyv 1916-ban, 88 éve jelent meg A József-fillér híres példája bemutatja,elõször. Annak idején Gesell alternatív gaz- hogy a kamat mindig csak középtávon, és so-dasági modellje nagy visszhangra talált, hasem hosszabb távon biztosítja a pénzfor-majd a gazdasági és politikai erõk váltako- gást. Ha Krisztus születésekor József betettzásától függõen hol megpróbálták elfelejte- volna egy fillért a bankba 5% kamatra, akkorni, hol elkezdték újragondolni elméletét. 1990-ben, a német újraegyesítés évében - az A harmincas években a geselli szabad akkor érvényes aranyár mellett - 134 milliárdgazdaság hívei vállalkoztak arra, hogy kísér- darab, a Föld tömegének megfelelõ aranygo-leteket folytatnak kamatmentes pénzzel el- Irving Fisher az Egyesült Államok egyik lyót vásárolhatott volna. Ez azt mutatja, hogygondolásaik helyességének bizonyítására. legismertebb közgazdásza és pénzteoretikusa a tartós kamatszedés matematikai-logikai le-Németországban, Ausztriában, Svájcban, volt. Fisher magát „Gesell kereskedõ szerény hetetlenség, ezért ez a pénzforgást mindigFranciaországban, Spanyolországban és az tanítványának“ nevezte, és támogatta a ka- csak középtávon biztosíthatja.Egyesült Államokban fáradoztak szabad- matmentes pénzzel folytatott kísérleteket az Minden ár kamatot tartalmaz, amelyet apénz bevezetésén, hogy a munkanélkülisé- USA-ban. „A szabadpénz - mondta egyszer termelõ és a szolgáltató fizet a banknak azért,get megszüntessék. A legsikeresebbnek az Fisher - a legjobb szabályozója lehetne a pénz hogy gépekhez és épületekhez jusson. A sze-osztrák Wörgl kísérlete bizonyult. forgási sebességének, amely a legzavaróbb té- métdíjnak például körülbelül 12%-a, a vízdíj- Abban az idõben,amikor Európa sok or- nyezõje az árszínvonal stabilizálásának. Helyes nak 38%-a, a lakbérnek pedig 77%-a kamat.szágában tetemes munkanélküliséggel kellett alkalmazása esetén néhány hét alatt kisegíte- Egy 40 m2-es lakás esetében, amely 150 000harcolni, Wörglben egy év alatt a munkanél- ne bennünket a válságból.“ A harmincas német márkába kerül, ez körülbelül 750 000küliség 25%-kal csökkent. Amikor azután években az USA-ban több mint száz község, márkát jelent száz év alatt. Minden ár, mellyelAusztriában több, mint száz község kezdett köztük több nagyváros, tervezte olyan pénz életünkben találkozunk, átlagosan 30-50% ka-érdeklõdni a modell iránt, az Osztrák Nem- bevezetését, amely a Wörgl-beli munkabi- matot vagy tõkeköltséget tartalmaz. Ez azt je-zeti Bank veszélyeztetve látta monopóliu- zonylatoknak megfelelõen funkcionált volna. lenti, hogy ha kamat helyett forgalmi illetéketmát. Közbenjárt és betiltatta ezeknek a helyi „A pénz, amelyet nap mint nap haszná- vezetnénk be, legtöbbünknek megduplázódnapénzeknek a további használatát. Ugyanez lunk, kétféle, egymásnak ellentmondó célt a jövedelme, vagy ugyanazon életszínvonalértlett a sorsuk a hasonló kísérleteknek Svájc- szolgál: egyrészt csereeszköz, a munkameg- arányosan kevesebbet kellene dolgoznunk."ban és Franciaországban is. osztás feltétele, így minden civilizáció alapja; (Margrit Kennedy) AZ OLVASÓHOZ! Tisztelt Olvasó! Valóban minden baj oka a „kamatgazdaság”? Mi a szabadpénz-rend- Új lapot indít útjára a szocialista nagyváros öntudatos polgára JHFK – szer? Van-e harmadik út? vagyis Jó Ha Figyelünk KÜLFÖLDRE IS címmel. Ebben a lapban jobbá- Nagy Gábor „Kamatozó szívességek” címû kitûnõ tanulmányában bõ- ra külföldi anyagok olvashatók majd, olyanok, melyek a hazai sajtóban vebben olvashat a jó öreg neoliberalista közgazdaságtanról és egy olyan vi- nem vagy csak kevés publicitást kapnak. Természetesen, ha kapcsolódó lágról, amely ilyen gazdaságtanra épül, ahol a tömeglét az uralkodó. A ta- hazai írások is vannak az adott témakörben, azokat is igyekszünk megje- nulmány is feszegeti azt a kérdést, hogy vajon létezhet-e gazdaság kamatos lentetni. kamat nélkül? Visszatér a kaláka? Vagy Hallott már Ön a Szívesség Bank- Elsõ számunkkal a gazdaságpolitikát vesszük górcsõ alá nem éppen hét- ról? Cseréljünk! Jó? Mond Önnek valamit a LET SYSTEM kifejezés? És köznapi szemszögbõl, egyúttal tisztelgünk a brilliáns közgazdász Silvio milyen pénz a zöld pénz? Mit gondol, vajon mennyire rúg a pénz parkolási Gesell és munkássága, a szabad pénz elõtt is. Egy kis ízelítõ a lap tartalmá- díja? Milyen pénzügyei lehetnek az ökofalvaknak? Lehet, hogy ott már bel- ból: Ön mit gondol, létezhet piacgazdaság kapitalizmus nélkül? A pénz va- sõ pénzt használnak? De az is lehet, hogy a Szivárvány Közgazdaság a meg- laha is válhat a piac uralkodójából a piac semleges szolgálójává? Ma úgy tû- oldás? És vajon hogyan viszonyul hazánk a globalizációs folyamatokhoz? nik a politikum megfeledkezik arról, hogy a föld: kereskedelmi áru és spe- Milyen a természetes társadalom? kuláció tárgya helyett a gondunkra bízott létalap. Fontos téma a nõk és Ezekrõl és még sok minden másról olvashat a JHFK – Jó Ha Figyelünk férfiak gazdasági egyenjogúsítása is. Tudja Ön, kik a kapitalizmusmentes KÜLFÖLDRE IS címû új lapban. Az egyszemélyes szerkesztõbizottság kie- piacgazdaság úttörõi? Milyen kapcsolatban van egymással a gazdasági nö- gészülve segítõkkel ebben a kiadványban is azon munkálkodik, hogy olva- vekedés és a kamatrendszer? sói számára minél szélesebb látókört biztosítson. LAYOUT2 jó ha figyelünk külföldre is
  3. 3. Összefoglalás az eszme alapgondolatairól, történelmi eredetérõl pénz visszatartására költséget róna ki, amely semlegesítené a felhal-és jelenlegi fejlõdési állapotáról, szervezeteirõl, valamint az mozás és a likviditás elõnyét. Ha a visszatartott pénzre díjat szabnakajánlott irodalomról ki – ahogy a közlekedésben is állópénzt rónak ki a tehervonatokra -, akkor az elveszíti a piac feletti uralkodó szerepét, és csupán csereesz-A pénz: A piac uralkodójából… közként fogja majd azt szolgálni. Ha nem tudják spekulációs manõve-1891-ben Silvio Gesell, német-argentín kereskedõ (1862 - 1930) rekkel megzavarni a körforgást, akkor lehetõvé válik, hogy a forga-Buenos Airesben kiadta elsõ röpiratát, Die Reformation im lomban levõ pénz mennyiségét állandóan úgy alakítsák az árukínálat-Münzwesen als Brücke zum sozialen Staat (A pénzügy reformja mint hoz, hogy annak vásárlóereje hosszú idõszakon át stabil maradjon,a szociális államhoz vezetõ út) címmel. Ez képezte annak a nagysza- akárcsak a súlyok és a mértékegységek.bású mûnek az alapját, amely a szociális dilemma okait és a helyzet- Elsõ kiadványaiban Gesell a pénzügy organikus reformjának esz-megoldás lehetõségeinek kérdéseit taglalja. Azok a gyakorlati tapasz- közét hangsúlyosan ”rozsdásodó bankók”-nak hívta.talatok, melyeket Gesell az akkori Argentína egyik gazdasági válsága Így lenne érvényes a pénzre is - mely eddig csak egy élettelen ide-folyamán szerzett, a marxizmussal szembenálló szemléletmódra kész- gentest volt mind a társadalom szervezetében, mind a természet egé-tették: az emberi munka kizsákmányolását nem a termelõeszközök szében – a születés és a halál egyetemes törvényszerûsége; mulandóvámagántulajdonára vezette vissza, hanem a pénzrendszer szerkezeté- válna és elveszítené azt a tulajdonságát, hogy a kamat és a kamatos-ben rejlõ hibákra. Akárcsak az antik filozófus, Arisztotelész, Gesell is kamat a végtelenségig felszaporítsa. Ez a pénzügyi reform a szabályozásfelismerte pénz ellentmondásos kettõs szerepét, hiszen az, mint csere- átfogó terápiáját jelentené, mely lebontaná a pénz folyamában levõeszköz, egyrészt a piacot szolgálja, egyidejûleg azonban a hatalom esz- akadályokat, és segítene a társadalom beteg szervezetének, hogy úgyközeként uralkodik is felette. gyógyuljon ki fokozatosan magától a konjunktúrális és szerkezeti válság Gesell a következõbõl indult ki: Hogyan lehetne megakadályozni, sokrétû tünetébõl, hogy azután stabil egyensúlyba kerülhessen, és beil-hogy a pénz a hatalom egyre elhatalmasodóbb eszköze legyen, viszont leszkedhessen a természet harmónikus rendjének egészébe.egyidejûleg semleges csereeszköz is maradjon? Szerinte két oka van a Gesell az 1916-ban Berlinben és Bernben megjelent legjelentõ-pénz piac feletti hatalmának: Elõször is az, hogy a hagyományos pénzt sebb mûvében, Die Natürliche Wirtschaftsordnung durch Freilandmint keresleti eszközt annak birtokosa - az emberi munkával, a ter- und Freigeld (A természetes gazdasági rend szabadföld és szabadpénzmékekkel és a szolgáltatásokkal ellentétben - számottevõ kár veszélye révén) részletesen leírta, hogyan kerülhet egyensúlyba egymással anélkül visszatarthatja úgy, hogy spekulációs céllal kivonja a piacról. tõkekínálat és a -kereslet – feltéve, hogy a pénz körfogása zavarmen-Másodszor is megvan a pénznek az az elõnye, hogy sokkal rugalma- tes - egészen addig, amíg a kamatszint a mostani reál három százalé-sabb, mint az áruk és a szolgáltatások; bevethetõ mindenkor és min- kos alsó határ alá esik. Az ”õskamat”, mely nem más, mint a dolgozódenütt, akár a dzsóker kártyajátékban. A pénznek ezért – és minde- ember áldozata a pénz hatalmának oltárán, így nem lenne már a ka-nekelõtt a nagyobb összegek birtokosainak - különleges kiváltsága mat része - az ezután már csak a kockázati díjból és a banki közvetítésivan: megbonthatja a kereslet és a kínálat, a megtakarítások és a be- díjból tevõdne össze. A piaci kamat az így elért egyensúlyi érték körülfektetések körforgását, és kamat formájában jutalmat követelhet a mozogna, ami biztosítaná, hogy a megtakarítások decentrálisan aztermelõktõl és a fogyasztóktól azért, hogy lemondjanak a pénz speku- igényekhez alkalmazkodó beruházásokba folyjanak. A ”szabadpénz”latív jellegû visszatartásáról illetve a rövid lejáratú pénzbetétekrõl, és az ”õskamat”-tól megszabadított pénz, amely semleges a jövedelmekvisszajuttassák azt a reálgazdaság körforgásába. elosztása szempontjából, és a termelés jellegére és mértékére vonat- A pénz szerkezeti fölényét nemcsak tényleges visszatartása okozza, kozóan nem tud kiváltani a vásárló és az eladó fél érdekeivel ellent-hanem már a körforgás megtörésének lehetõsége is elég, hogy a társa- mondó hatást. Gesell várakozása szerint a csonkítatlan munkajöve-dalmi szervezet gazdasági anyagcseréje csak akkor mûködhessen, ha a delem a lakosság széles rétegei számára tenné lehetõvé, hogy feladjapénzt elõször is kamattal csalogatják elõ. A nyereség fontosabb a gaz- alkalmazotti viszonyát, és magán vagy szövetkezeti vállalkozásidaságosságnál, a termelést nem annyira az emberek szükségletei, ha- formában önállósuljon.nem a pénz kamatozása szabja meg. A tartósan pozitív tartománybanmozgó kamatláb megzavarja a nyereségnek és a veszteségnek azt az A föld: kereskedelmi áru és spekuláció tárgya helyett a gon-egyensúlyát, amely a piac decentrális önszabályozása szempontjából dunkra bízott létalapalapvetõ fontosságú. Gesell szerint ez egy igen komplex tünetû beteg- A 19-edik és a 20-adik század fordulóján Gesell kibõvítette a pénzügységet vált ki a társadalom szervezetében: a kamatos, s ezért nem sem- megreformálásának koncepcióját a földjog reformjának követelésé-leges pénz, a jövedelmeket igazságtalanul, a teljesítménnyel ellenté- vel. Az északamerikai földreformátor, Henry George (1839 – 1897)tesen osztja el, ami a pénz és a dologi eszközök koncentrációjába, és mûveinek olvasása ösztönözte erre, akinek gondolatait Michaelígy a gazdaság monopolizálásába torkollik. Mivel birtokosai dönthe- Flürscheim (1844 – 1912) és Adolf Damaschke (1865 – 1935) ter-tik el, hogy a pénz mozogjon-e vagy álljon, ezért az nem tud úgy ”ma- jesztették tovább Németországban. Damaschke törekvésével ellen-gától” áramlani a társadalom szervezetében, mint a vér az emberi tétben, aki a föld magántulajdonának megtartása mellett csupán an-testben. A társadalom ezért képtelen ellenõrizni a pénz körforgását és nak értékgyarapodását adóztatná meg a köz javára, Gesell inkábbmennyiségének helyes adagolását; elkerülhetetlenné válik az árszint Flürscheim javaslatával értett egyet, aki a földet kártérítés ellenébendeflációs és inflációs ingadozása. Az áruk értékesítése megnehezül és magánkézbõl közkézbe adná, aztán pedig a legtöbbet kínálónak jut-munkanélküliség lép fel, ha a konjunktúra hullámzása során - a ka- tatná haszonbérbe. Amíg a talaj magánkézben levõ kereskedelmi árumat átmeneti lecsökkenése miatt – a majdani kifizetõdõbb befekteté- és a spekuláció tárgya, addig nem alakulhat ki harmónikus viszony azsek reményében jelentõsebb összegeket vonnak ki a piacról. emberek és a Föld között. A népi ideológiákkal ellentétben Gesell nem támogatta a föld és a vér összefonódásának gondolatát.…a piac semleges szolgálója lesz Gesell, a világpolgár, az egész Földet minden egyes ember saját-Gesell a pénz hatalomfosztását nem a középkori skolasztika kánoni jaként tekintette. Szerinte mindenkinek lehetõvé kell tenni, hogykamattilalmának újbóli bevezetésével akarta elérni, de nem is a ”zsi- akadálytalanul bejárja a Földet, és származásától, bõrszínétõl ésdó uzsorások” felszámolásával. Sokkal inkább a pénzrendszer mai in- vallásától függetlenül bárhol letelepedhessen. Csakúgy, mint a ta-tézményének megváltoztatását akarta elérni, méghozzá úgy, hogy a lajnak, az ásványi kincseknek is köztulajdonba kell kerülniük. Errejó ha figyelünk külföldre is 3
  4. 4. egy nemzetközi szervezetet hozna létre, melynek az lenne a felada- vetséget (Schweizer Freiland-Freigeld-Bund). Gesell két elõadásá-ta, hogy kezelje az egész emberiség tuladonát képezõ kincset, ban, az ”Arany és béke?” (Gold und Frieden?) illetve a ”Szabadföld -valamint díj ellenében használati jogokat adjon ki rá. a béke alapkövetelménye” (Freiland, die eherne Forderung des Friedens) mutatott rá, hogy milyen jelentõs szerepet játszanak a re-A nõk és férfiak gazdasági egyenjogúsítása formjavaslatai a népek békéje és a társadalmi igazságosság megvalósí-Csakúgy mint több más földreformer, Gesell is arra gondolt elõször, tása szempontjából.hogy a föld bérbeadásából származó bevétel lehetõvé tenné az államszámára, hogy eleget tegyen a feladatainak anélkül, hogy más forrá- A két világháború közöttsokból is adókat kellene szednie (Single-Tax). Azonban elgondolko- A elsõ világháború és a német novemberi forradalom befejeztévelzott azon, hogy az elõidézõ elve alapján végül is kinek jár igazán ez a Gesell, Landauerrel való kapcsolata révén, rövid ideig népi pénzügyihaszonbér, s arra a megfontolásra jutott, hogy a föld haszonbérébõl megbízottként tevékenykedett az elsõ bajor tanácskormányban. En-származó bevétel mennyisége a népsûrûségtõl, vagyis végül is a nõk nek bukása után elõször árulással vádolták, de aztán elejtették a vá-gyermekszülési és –nevelési hajlandóságától függ. Gesell ezért a ha- dat. Ekkor Berlin környékére költözött, ahol figyelemmel kísérte aszonbér bevételét nevelési járandóságként az anyáknak juttatná, s a Weimari Köztársaság fejlõdését és számos brossúrában és fogalmaz-kiskorú gyermekek számától függõen havonta fizetné – a házasságon ványban kommentálta azt. Gesell egy lépcsõzetes, maximum 75%-oskívül született gyermekek édesanyjának és a Németországban élõ vagyonjárulékkal, a nagybirtoki tulajdonból és a nagytõkébõl akartakülföldi anyáknak is. Minden anyát fel kellene szabadítani a pénzke- finanszírozni a háború következményeinek rendbehozatalát, és ezzelresõ apától való gazdasági függõségbõl. A két nem kapcsolatát ezáltal egyidejûleg pedig a földjogra és a pénzre vonatkozó reformja megva-a hatalmi befolyásoktól mentes szerelem alapjára akarta helyezni. A lósításával akarta elindítani a belföldi tõkeképzõdést, amely lehetõvéDer Aufstieg des Abendlandes (A Nyugat felemelkedése) címû elõ- tenné Németország számára, hogy teljesíteni tudja a gyõztes hatal-adásában Gesell reményét fejezte ki, hogy a kapitalizmustól testileg, mak jóvátételi követeléseit. Gesell fáradhatatlanul tiltakozott az el-lelkileg és szellemileg megbetegített emberiség egy kiváltságoktól és len, hogy ehelyett az egymást gyorsan váltogató kormányok egy nagymonopóliumoktól mentes, természetes piaci rendszerben fokozato- inflációval méginkább a középosztályt és a lakosság alsóbb jövedelmisan visszanyeri egészségét és a kultúra új virágkorába léphet be. rétegeit fosztották ki a jómódúak javára, halogatták a reparációs kö- vetelések törlesztését, Németországot a külfödi tõke beáramlásátólA kapitalizmusmentes piacgazdaság más úttörõi tették függõvé és a stabil rentenmárkát (?járadékmárka, ford. megj.)A szabadföld-szabadpénz-elmélet válasz volt mind a klasszikus libera- lecserélték a válságra hajlamos aranyfedezetû valutára.lizmus Laissez-faire elvére mind a marxizmus tervgazdaság-elképzelé- Gesell igen korán elhatárolódott a rasszista és az antiszemitasére. Nem középút a kapitalizmus és a kommunizmus között a késõb- ideologiától. Bár Darwin evolúcióelmélete nagy befolyással volt rá,bi konvergencia vagy a ”mixed economies” értelmében, vagyis nem mégis szembehelyezkedett a szociáldarwinista gondolkodásmóddal.egy államilag irányított kapitalista piacgazdaság, hanem az eddig A túlzott nacionalizmust ellenezve síkra szállt azért, hogy Németor-megvalósított gazdasági rendszereken túlmutató alternatíva. Rend- szág megbékéljen a nyugati és keleti szomszédaival. A nemzetállamokszerpolitikai értelemben ”kapitalizmus nélküli piacgazdaság”-nak le- expanziós politikáját az európai államok hatalommentes föderációjá-het nevezni. Gesell ezzel Pierre Joseph Proudhon francia társadalom- nak kellene felváltania. Gesell ezentúl kifejlesztette a kapitalizmusújító (1809 – 1865) elmélkedéseit gondolta tovább önállóan, aki már utáni világvalutarendszer alapjait. Síkra szállt egy nyílt, kapitalistaa 19. század közepe táján a föld magántulajdonát és a kamatos pénz monopóliumoktól és vámhatároktól, nemzeti kereskedelmi protekci-hatalmát tette felelõssé azért, hogy a feudális abszolutizmus megszûn- onizmustól és gyarmati terjeszkedéstõl mentes világpiacért. A késõbbte után nem tudott kialakulni egy uralkodói rétegtõl mentes társada- létrejövõ Nemzetközi Valutaalappal és Világbankkal ellentétben,lom. Proudhon a privát földjáradékot rosszallóan rablásnak nevezte, amelyek az adott igazságtalan struktúra keretein belül a hatalom kép-a pénz kamatát pedig elburjánzó daganatnak. A jövedelemnek ezek a viselõinek érdekeit képviselik, és ellentétben egy közös európai valu-kizsákmányoló fajtái eredményezték az új uralkodó osztály, a nagy- tával, Gesell egy ”Nemzetközi Valuta-Szövetség”-et akart létrehozni,polgárság létrejöttét, amely mind az államot, mind az egyházat fel amely az összes nemzeti valután felülálló, semleges világpénzt bocsá-tudta használni a kispolgárság és a munkásosztály feletti uralmának tana ki és azt úgy kezelné, hogy az a szabad világkereskedelmi kapcso-gyakorlásához. Gesell alternatív modellje ezenkívül Gustav Landauer latok kiegyenlítõdéséhez vezessen.(1870 – 1919) elméletével is rokonságot mutat, akit szintén Proudon A háború utáni elsõ évek nagy inflációjának köszönhetõen Gesellinspirált, s aki aztán a maga részérõl Martin Buber-re (1878 – 1965) követõinek tábora feldagadt kb. 15.000 fõre. Ez a tábor azonbanvolt nagy befolyással. Párhuzamos gondolatok mutatkoznak Franz 1924-ben szétvált a mérsékelt liberális Szabadgazdasági SzövetségreOppenheimer ( 1861 – 1943) orvos-szociológus szociálliberalizmu- (Freiwirtschaftsbund) s a radikális individuálanarchista Fiziokratasában, illetve Rudolf Steinertnek (1861 – 1925), az antropozófia ala- Harci Szövetségre (Fysiokratischer Kampfbund). Hozzájárult a szét-pítójának, a társadalom hármas tagolásáról szóló elméletében is. váláshoz az a mély ellentét, melyet Gesellnek az ”állam leépítésé”-rõl szóló messzemenõ elképzelései gyújtottak lángra. A belsõ viszályko-Az elsõ szervezetek Németországban és Svájcban az elsõ világ- dások gyengítették a támogatói tábort. Mivel nem sikerült tömeg-háború idején mozgalommá válniuk, az egész weimari idõszak alatt sokféle módonGesell elsõ munkatársa, Georg Blumenthal (1879 – 1929), a földjog próbáltak közeledni a szociáldemokratákhoz és a szakszervezeti moz-és a pénz reformját a társadalom ”természetes rendjének” az elvével galomhoz, valamint az akkori béke-, nõ- és ifjúsági mozgalomhoz. Afûzte egybe, amely elvvel már Francois Quasnay (1694 – 1774) és Szabadgazdasági Szövetség a nagy világgazdasági válság alatt több fo-több más fiziokrata is szembehelyezkedett a feudális abszolutizmussal lyamodványban járult a Reichstagban képviselt összes párthoz, me-a francia felvilágosodás idején. Blumenthal 1909-ben megalapította a lyekben intett az akkori deflációs politika következményeitõl és ja-Fiziokrata Egyesületet (Physiokratische Vereinigung). Ez volt az elsõ vaslatokat tett a válság leküzdésére. Ezek visszhang nélkül maradtak.szervezete Gesell követõinek, akik a berlini és hamburgi földreforme- Amikor a Fiziokrata Harci Szövetség gyakorlati kísérletei felkeltettékrek, individuálanarchisták és szindikalisták soraiból kerültek ki. Ami- a közvélemény figyelmét, a német birodalmi pénzügyminisztériumkor A fiziokrata (Der Physiokrat) címû lap az elsõ világháború alatt a 1931-ben a brüningi szükségrendeletek keretein belül betiltotta azo-cenzúra áldozata lett, Gesell áttelepült Svájcba, ahol az ottani földre- kat. Az 1932-es birodalmi választásokon a Szabadgazdasági Párt si-formerek, reformpedagógusok és életreformerek körében lelt köve- kertelen maradt. A nemzeti szocializmus hatalomra kerülése utántõkre. Közösen megalapították a Svájci Szabadföld-Szabadpénz Szö- Gesell követõinek egy része ellenzéki magatartást vett fel és ezért ül-4 jó ha figyelünk külföldre is
  5. 5. döztetésnek lett kitéve. Egy másik részük végül elfojtotta azt, amit az lyek a pénzpiacok reálgazdaságtól való elrugaszkodását illetve a mun-NS-ideológia valódi természetérõl tudott, és abban a csalóka remény- kanélküliség leküzdésének módjait kutatják. A Seminar fürben ringatta magát, hogy Hitler és Gottfried Feder talán komolyan fel freiheitliche Ordnung (Szeminárium a szabadelvû rendszerért)szándékozzák számolni a ”kamatrabszolgaságot” (”Brechung der Fragen der Freiheit (A szabadság kérdései) címmel egy füzetsorozatotZinsknechtschaft”). Így aztán megpróbálták, vezérfunkcionáriusai- jelentet meg. Emellett mûködik az Initiative für Natürlichenak befolyásolásával, az NSDAP (Nemzeti Szocialista Német Mun- Wirtschaftsordnung (Kezdeményezés a Természetes Gazdasági Ren-káspárt) gazdaságpolitikáját belülrõl megváltoztatni. A rezsimhez dért), amely svájci és osztrák baráti szervezetekkel közösen Gesellvaló igen kockázatos taktikai hozzáidomulásuk ellenére 1934 tava- gondolatainak népszerûsítésére törekszik. A Vereinigung Christenszán betiltották a szabadgazdasági szervezeteket és médiumaikat, egy für Gerechte Wirtschaftsordnung (Keresztények Egyesülete az Igaz-részük magától oszlott fel. A totalitárius rezsim kezdeti téves megíté- ságos Gazdasági Rendért) a föld- és pénzreform gondolatát a földdelléséhez nem csak az a fájdalmas visszautasítás járult hozzá, amelyben való spekuláció és a kamatszedés zsidó-keresztény-muzulmán kritiká-a weimari pártok részesítették õket, hanem elsõsorban a tanácstalan- jával kapcsolja össze. Margit Kennedy, Helmut Creutz és más szerzõkság, hogy melyik a föld- és pénzreform megvalósításának megfelelõ Gesell elméletének aktualizálásán dolgoznak. Ebben a vonatkozás-útja. Ausztriában és Svájcban továbbra is léteztek szabadgazdasági ban többek között azzal kérdéssel foglalkoznak, hogyan függ összeszövetségek. Gesell fõ mûve megjelent angol, francia és spanyol nyel- egymással a pénzvagyon és az adósságállomány exponenciális növe-ven, ezenfelül ismertetõ füzetek jelentek meg hollandul, portugálul, kedése a reálgazdaság környezetromboló növekedésével, hogyan le-csehül, románul és szerbhorvátul, valamint eszperantóul. Ebbõl kifo- het megszûntetni a gazdaság növekedési kényszerét, és hogyan lehetlyóan léteztek kisebb csoportok Angliában, Franciaországban, Hol- a föld- és pénzrefomot összekapcsolni egy ökológikus adórendszerrel.landiában, Belgiumban, Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszlá- Az elmélet jelenlegi fejlõdési állapotának mérlegét nyújtja aviában. Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon az Gerechtes Geld – Gerechte Welt (Igazságos pénz – igazságos világ)ottani német bevándorlók alapítottak csoportokat. címû könyv. Ez a 1991-ben Konstanz-ban megrendezett konferencia 100 Jahre Gedanken zu einer Natürlichen Wirtschaftsordnung -1945 után: az újrakezdés, a feledésbe merülés, majd újjáéledés Auswege aus Wachstumszwang und Schuldenkatastrophe (Száv évaz 1970-es évek végétõl gondolatai egy természetes gazdasági rendrõl – kiutak a növekedésiNémetország akkori megszállt övezeteiben újjáalakultak a szabadgaz- kényszerbõl és a hitelválságból) hozzászólásait tartalmazza.dasági szervezetek. A szovjetek által megszállt övezetben 1948-ban Az államszocializmus bukása Közép- és Kelet-Európában afeloszlatták õket; a hatalom ottani képviselõi Gesellt vagy a rendszerek versengésében átmentileg a nyugati kapitalizmus gyõ-”monopólburzsoázia apologétájának” vagy pedig, akár Marx ellenlá- zelmét hozta. De amíg fennmaradnak a szegénység és a gazdagságbasát, Proudhont, ”kispolgári szocialistá”-nak tekintették, akinek közötti ellentétek és az abból kifolyó válságok és háborúk, amíg acéljai nem egyeztethetõk össze a ”tudományos szocializmus”-sal. gazdaság exponenciális növekedése szétrombolja a környezetet, ésNyugat-Németországban Gesell megmaradt követõinek nagy része - amíg az iparosított északi félteke kíméletlenül kizsákmányolja a dé-a weimari pártokkal szerzett tapasztalataik miatt - egy saját pártban lit, addig kutatnunk kell a szokványos gazdasági rendszerek alter-való tevékenykedés mellet döntött. Megalapították a Radikálszo- natívái után. Ezek között Silvio Gesell szabadföld-szabadpénzciális Szabadságpártot (Radikalsoziale Freiheitspartei), amely 1949- elméletében is megtalálhatjuk a jövõ perspektíváját.ben a szövetségi választásokon a szavazatok csaknem 1%-át kaptameg. Majd Szabadszociális Unió-ra (Freisoziale Union) változtatták anevüket, és az ezutáni választásokon már csak minimális szavazatszá- Ajánlott irodalom:mot értek el. Gyûlésteremként azonban továbbra is mûködött a www.alkotmany.ngo.hu/silvio.htm (Silvio Gesell, A természetes gazdasági rendSilvio-Gesell-Ház Wuppertal és Neviges között. Az 1950-es és 60-as szabadföld és szabadföld révén címû könyvének nyersfordítása itt olvasható) - www.fennmaradas.huévek nyugat-német gazdasági csodája folytán alábbhagyott a közér- Silvio Gesell, The Natural Economic Order (translation by Philip Pye), Londondeklõdés a gazdaságpolitikai rendszeralternatívák iránt, bár híres köz- 1958 – www.systemfehler.degazdászok, úgymint Irving Fischer és John Maynard Keynes, elismer- Helmut Creutz, A pénz-szindróma 1-2, Hifa Hungária, 1997. (Segítség mindenki-ték Gesell jelentõségét. A munkanélküliség, a környezetpusztítás és a nek Egyesület, Honvéd u. 40, H – 1055 Budapest)nemzetközi hitelválság eredményeként, csak az 1970-es évek végétõl Lawrence Klein, The Keynesian Revolution. London 1966 and 1980, chap. 5, pp.nõtt meg ismét az érdeklõdés Gesell szinte feledésbe merült alternatív 124 – 152.gazdasági modellje iránt. Így vált lehetõvé a generációváltás is a Dieter Suhr, Der Kapitalismus als monetäres Syndrom – Aufklärung einestámogatói táborban. Widerspruchs in der Marxschen Politischen Ökonomie. Frankfurt 1988. Dieter Suhr, The Capitalistic Cost-Benefit Structure of Money. New York and Ber- Bázelben, a Svájci Gazdasági Archívumban (Schweizerisches lin 1989.Wirtschaftsarchiv) mûködik egy Svájci Szabadgazdasági Könyvtár Gerhard Senft, Weder Kapitalismus noch Kommunismus - Silvio Gesell und das(Schweizerische Freiwirtschaftliche Bibliothek). Németországban az libertäre Modell der Freiwirtschaft. Berlin 1990.Alapítvány a Pénz- és a Földreformért (Stiftung für Refom der Geld- Margrit Kennedy, Interest and Inflation-Free Money - Creating an Exchangeund Bodenordnung) 1983-ban kezdte meg egy Szabadgazdasági Medium That Works for Everybody and Protects the Earth. Okemos/MichiganKönyvtár felépítését. Ez 1988-tól 1997-ig 18 kötetben adta ki Gesell 1995.összes mûvét, mely az elméletével foglalkozó tudományos kutatás William Darity Jr., Keynes’ Political Philosophy: The Gesell Connection, in:alapkövéül szolgál. Erre épül föl egy könyvsorozat ”Tanulmányok a Eastern Economic Journal Vol. 21, No. 1 Winter 1995, pp. 27 – 41. Mario Seccareccia, Early Twentieth-Century Heterodox Monetary Thought andtemészetes gazdasági rendrõl” (“Studien zur Natürlichen the Law of Entropy. In: A. Cohen, H. Hagemann and J. Smithin, FinancialWirtschaftsordnung”) címmel, amely a TGR-mozgalom száz éves Institutions and Macroeconomics. Boston 1997.történetének áttekintésével valamint Gesell legjelentõsebb Marvin Goodfriend, Overcoming the Zero Bound Interest Rate Policy, in: Journaltaníványának, Karl Walkernek a mûveibõl összeálított válogatással of Money, Credit, and Banking Vol. 32, No. 4/2000 (part 2), pp. 845 – 869.indult. Az alapítvány más, a föld- és a pénzreform kérdéseit tárgyaló Bernd Senf, Die blinden Flecken der Ökonomie - Wirtschaftstheorien in der Krise.könyvpublikációkat is támogat és a Társadalomtudományi Társaság- München 2001.gal (Sozialwissenschaftliche Gesellschaft) közösen jelentetik meg a Zeitschrift für Sozialökonomie – www.sozialoekonomie.deSzociálökonómiai Szemle (Zeitschrift für Sozialökonomie) címû fo-lyóiratot. 1988-ban és 1995-ben ezenkívül a Karl-Walker-díjjal Forrás: Werner Onken(Karl-Walker-Preis) tüntettek ki olyan tudományos munkákat, me- Fordította Judit Cseuzjó ha figyelünk külföldre is 5
  6. 6. Silvio Gesell: TERMÉSZETES GAZDASÁGI REND SZABADFÖLD ÉS SZABADPÉNZ RÉVÉN c. mûvének magyar kiadásáhozMintegy tizenöt éve, a Római Klub emlé- E tendenciák ismeretében érthetõ iz-kezetes tanulmányai nyomán került szak- galom fogott el, amikor rábukkantammai munkásságom középpontjába a világ- Silvio Gesell kamatmentes piacgazdaságválság. Az elemzõ irodalom meggyõzött elméletére, amelyet a “hivatalos” köz-arról, hogy a rendszer válságával van dol- gazdászok, és nyomukban a politikusok -gunk, azaz, hogy a jelenlegi társadalmi for- õk tudják miért - nemlétezõnek tekinte-máció hosszú távon nem életképes. (Csak nek, holott a közgazdasági gondolkodásazok számára tûnik életképesnek, akik azt olyan nagyságai, mint Maynard Keyneslátják, hogy kapnak árut a boltokban, és és Irving Fisher a legnagyobb elismerés-mennek a villamosok, de nem figyelnek a sel nyilatkoztak Silvio Gesellrõl, és el-tendenciákra.) Talán elég, ha a válság gondolásainak helyességét a 30-as évek-probléma-komplexumából egyetlen té- ben számos helyi kezdeményezés a gya-nyezõt emelek ki: a kamatos kamatot. korlatban is igazolta, amíg ezeket azEgyfelõl azért, mert ennek a társadalmi ellenérdekelt bankkörök nyomására aformációnak ez a legfontosabb mozgatója, gyis az értéktermelõk évrõl-évre többet ve- kormányok be nem tiltották.másfelõl azért, mert ebbõl közvetlenül leve- szítenek jövedelmükbõl. Ez a veszteség csak Arra a meggyõzõdésre jutottam, hogyzethetõ e társadalmi formáció két fõ kataszt- teljesítménynöveléssel egyenlíthetõ ki, te- Gesell “természetes gazdasági rend”-je meg-rófa-tendenciája. hát a bruttó nemzeti jövedelem gyarapítá- adja a kulcsot a világválság megoldásához. A kamatos kamat folytán a pénzvagyon sával. Ezzel behatárolódik az állandó gazda- Erre az elméletre olyan program építhetõ,exponenciálisan növekszik, ez pedig az embe- sági növekedés fõ oka: amíg a kamatláb ál- amely megfelel mind a szociális igazságosság,riség rohamos polarizálódását eredményezi. A landóan pozitív, addig növekedésre mind a természettel való harmónia követel-világ állapotát és mozgásirányát, az emberiség vagyunk ítélve, ha a szociális összeomlást el ményeinek. E felismerés alapján dolgoztuk kifejlõdését értékelõ 1998. évi ENSZ-jelentés akarjuk kerülni.” Márpedig a kamatozás ré- mûhelytársaimmal a Fennmaradás Társadal-szerint a Föld lakosságának leggazdagabb egy- vén a pénzvagyonok csak Németországban mi Programját, amely meggyõzõdésünk sze-ötöde fogyasztja el az összes javak közel naponta több mint 1000 millió márkával rint sikeres alternatívája lehet az egyre kilá-90%-át, a legszegényebb egyötöde viszont a növekednek. (Helmut Creutz: A tástalanabb válságba süllyedõ globális kapita-javakból 1%-kal részesedik, és kevesebb, mint pénzszindróma. HIFA Hungária kiadása. 2. lizmusnak, nemcsak Magyarország számára.napi egy dollárból próbál megélni. De még kötet 59. és 62.old.) Ez a kényszerû növeke- Ezért tekintettem feladatomnak, hogyfontosabb a folyamatot figyelnünk. Bogár dés pedig nem engedi meg a vállalkozók- lefordítsam, és megfelelõ válogatásban köz-László már jó néhány éve figyelmeztetett: “A nak, hogy figyelembe vegyék a természeti readjam Gesell alapmûvét, és külön kötet-domináns erõk hatalmi pozíciójuknál fogva, környezet megóvásának követelményeit, ben, vele átadjam az érdeklõdõknek aha nem is teljesen tetszés szerint, de alapvetõ- aminek következtében rohamosan romla- Fennmaradás Társadalmi Programját is.en a saját javukra formálják a cserearányokat, nak életünk természeti feltételei. Síklaky Istvánaz árfolyamokat és a kamatviszonyokat, ésennek segítségével egy világméretû szivattyútmûködtetnek, óriási erõforrástöbbletet szív-nak el a világ többi részétõl. Jól jelzi ezt, hogy1950- ben a világ globális jövedelem- megosz-lásában 65% jutott a leggazdagabb 20%-nak,3% a legszegényebb 20%-nak. Napjainkra agazdagok részesedése 87%-ra nõtt, a szegé-nyeké viszont 1,3%-ra csökkent.” (“Tétek ésesélyek - az adósságproblémáról, a világgazda-ság természetérõl és lehetõségeinkrõl.” Ma-gyar Nemzet 95.4.12.) A másik összefüggést H.Creutz-tól idé-zem: A pénzvagyonok – a jelenlegi gazdasá-gi rendben – kamatot követelhetnek, és kö-vetelnek is. “Ennek nagyságrendjében kella munkavégzõknek, tehát a munkaválla-lóknak, önállóknak és vállalatoknak az ál-taluk kitermelt jövedelem egy hányadát át-adniuk. Ezek a leadandó részek viszont nema gazdasági teljesítménnyel azonos mérték-ben növekednek, hanem a többszörösengyorsabban gyarapodó pénzvagyonokkal, il-letve adósságokkal azonos mértékben. Va-6 jó ha figyelünk külföldre is
  7. 7. (1) – Négy alapvetõ tévedés –Témák: bank, gazdaság, kamat, kapitalizmus, kormányzat, Az igazi ok pénzrendszerünk mûködésében keresendõ. Amultinacionális, növekedés, pénz, pénzügy, pénzreform, piac- pénzrendszer hibái négy alapvetõ tévedésre vezethetõk vissza.gazdaság, politika, tõke Az elsõ tévedés a növekedési folyamatok eltérõ sebességével kap- csolatos. Az emberi test, csakúgy mint a növényi és az állati, fizikai ér-„Félelmetes – mondja Soros György egy Spiegel-interjúban telemben egyaránt „természetes módon növekszik“: életünk korai (2)(1998/51. szám, 100. o.) –, ami az elmúlt hónapokban történt.“ szakaszában elég gyorsan, késõbb egyre lassabban gyarapodunk, míg(Emlékeztetõül: Soros György az a spekuláns, akinek pénzalapjai huszonegyedik életévünkre növekedésünk rendszerint leáll. Ettõl1992-ben tízmilliárd dollárt tettek a szerintük túlértékelt angol kezdve, életünk további és jóval hosszabb szakaszában, csak minõsé-font ellen, ami ki is váltotta az angol font leértékelését. Az angol ál- gi, s nem mennyiségi változásokon esünk át, ezért növekedésünketlam egyévi adóbevételének megfelelõ összegtõl esett el, míg Soros kvalitatív növekedési görbével jellemezhetjük. Ismerünk azonbanegymilliárd dollár haszonhoz jutott.) „Valójában - folytatja Soros a két további, egymástól alapvetõen különbözõ növekedésformát is.Spiegel-interjúban - válsághelyzet állt elõ a globális kapitalizmus Mechanikus vagy „lineáris“ a növekedés akkor, amikor példáulperemén. Az események nagyságrendje és súlyossága a félelmetes. több gép több jószágot termel, vagy amikor több szén több energiátA nemzetközi bankrendszer olvadáspontjához már egészen közel szabadít fel. Elemzésünk szempontjából e növekedésformánakjutottunk. Az oroszok fizetésképtelenné váltak, a Long-Term nincs jelentõsége, de azt meg kell jegyezni, hogy ez a fajta egyenle-Capital Management fedezeti befektetési alap pedig majdnem tes teljesítménynövekedés (lásd a Deutsche Bank logóját) semtönkrement. Ha a New-York-i Központi Bank nem avatkozik be, tartható fenn bolygónkon a végtelenségig. (3)olyan hitelkockázat áll elõ, amelyre senki sem számított.“ Fontos azonban, hogy megértsük az úgynevezett „exponenciális“ A rendszer központját képezõ fejlett nyugati országok ekkora vál- növekedés természetét, amelyet akár a már jelzett „természetes“ nö-ságba mindezidáig nem kerültek, ezért lakosaik egy része úgy véli, vekedés ellentétének is nevezhetnénk. E növekedés eleinte nagyon isõket nem fenyegeti az, ami Ázsiában és Latin-Amerikában sokak éle- kismérvû, késõbb felgyorsul, végül majdnem függõleges görbekénttét tönkretette. Soros könyve, A globális kapitalizmus válsága azon- mutat mennyiségi növekedést. Fizikai értelemben ott találkozunkban alaposan megrendíti õket hitükben. A veszélyt látva Soros azt ja- ilyen növekedéssel, ahol betegség és halál következik. A rákos beteg-vasolja - Európa több pénzügyminiszterével egybehangzóan -, hogy séget például ilyen görbe jellemzi. A betegség eleinte lassan növek-vonják szigorúbb ellenõrzés alá a pénzpiacokat. Az eljárás ugyan nem szik: egy rákos sejtbõl 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256, 512 stb. lesz. A nö-szünteti meg a probléma okait, és kipróbált receptekkel még nem is vekedés tehát egyre gyorsul, s mire észreveszik, többnyire már nem le-rendelkezünk ezen a téren, de legalább tüneti kezelés. het megfékezni, a „gazdaszervezet“ halálát okozza. Ha ezt az Ugyanakkor 1916 óta kezünkben a megoldás, amely meglepõen exponenciális növekedést nem értjük meg a pénz mûködésében, aegyszerû és elegáns, amellett gyakorlati és könnyen érthetõ: a „ter- legsúlyosabb következményeknek nézünk elébe. A pénzvagyon a ka-mészetes gazdasági rend“, amelyet Silvio Gesell tett közzé. Megje- mattal és a kamatos kamattal szabályos idõközönként megkétszerezõ-lenése óta a könyv ezreket gyõzött meg (egyesek alaposan félre is dik az exponenciális görbe mentén, ami megmagyarázza a pénzrend-értették), százak fedezik fel, értelmezik és írják le újra és újra, az szer súlyos válságait szabályos idõközönként.uralkodó politikai és (köz)gazdasági rend hivatalos képviselõi még- A József-fillér híres példája bemutatja, hogy a kamat mindigsem akarnak tudomást venni róla, s elhallgatással büntetik. csak középtávon, és sohasem hosszabb távon biztosítja a pénzfor- Vajon miért? Az elmúlt hónapokban végre ez is kiderült. Banki gást. Ha Krisztus születésekor József betett volna egy fillért a bank-támogatás nélkül a végtelenül eladósodott állam életképtelen. Az ba 5% kamatra, akkor 1990-ben, a német újraegyesítés évében - azállam, a politika támogatása nélkül pedig a bankok képviselte akkor érvényes aranyár mellett - 134 milliárd darab, a Föld töme-pénzrendszer mûködésképtelen. gének megfelelõ aranygolyót vásárolhatott volna. Ez azt mutatja, A pénz, amelyet nap mint nap használunk, kétféle, egymásnak el- hogy a tartós kamatszedés matematikai-logikai lehetetlenség, ezértlentmondó célt szolgál: egyrészt csereeszköz, a munkamegosztás felté- ez a pénzforgást mindig csak középtávon biztosíthatja.tele, így minden civilizáció alapja; másrészt felhalmozható dolog, s e A kamat úgy mûködik, mint a „rákos betegség a gazdaság rendsze-minõségében akár akadályozhatja is a cserekereskedelmet. Egy zsák rében“, egyúttal a társadalom szervezetében is. Csak egy egészséges, aalma, ha nem veszik meg, elõbb-utóbb elrohad, a pénz azonban, ame- „természetes“ növekedési görbének megfelelõ pénzrendszer beveze-lyért megvennék, megõrzi eredeti értékét akkor is, ha tulajdonosánál tésével válna lehetõvé az ökológusok és az ökonómusok által régóta (4)marad. Mivel a pénz értékálló és mindenre használható „joker“, ka- elvárt zéró vagy „kvalitatív“ növekedés. Sokan kinevették az albáno-matot lehet kérni érte. Tulajdonosa úgy szedhet kamatot, hogy a kis- kat, amikor azok hittek a pimasz beruházási bankoknak, amikor azokujját sem kell megmozdítania. A hagyományos „baloldali“ elméletek havi 25%-os tõkehozamot ígértek, ami rövid ideig, exponenciálisanezt a problémát gazdasági rendszerünk körforgásában félreismerték, növekvõ betétek mellett, lehetséges is volt, de természetesen hamarés a termelõeszközök államosításával akartak rajta segíteni. kiderült a turpisság. Alapjában véve azonban mi is éppen ilyen buták Az értéktöbblet ugyan a termelõszférában keletkezik, nagyságát vagyunk. Aki a fennálló pénzrendszert elfogadja, ugyanazt kockáztat-és eloszlását azonban a csere körfolyamata határozza meg. „Állam- ja, bár hosszabb távon, amit az albánok tapasztaltak.szocializmus helyett magánkapitalizmus“ azonban, ahogy ezt ma A második alapvetõ tévedést akkor követjük el, amikor azt hisszük,már tudjuk, nem oldja meg a dilemmát. A piacgazdaságot ugyanis csak akkor fizetünk kamatot, ha kölcsönt vettünk fel. Ez bizony nemsem a szocializmus, sem a kapitalizmus nem volt képes a szociális és igaz. Minden ár kamatot tartalmaz, amelyet a termelõ és a szolgáltatóaz ökológiai igazságosság jegyében megreformálni. Szocializmus és fizet a banknak azért, hogy gépekhez és épületekhez jusson. A szemét-kapitalizmus nem egymás alternatívái, hanem ugyanazon érme kü- díjnak például körülbelül 12%-a, a vízdíjnak 38%-a, a lakbérnek pediglönbözõ oldalai. És a szocialista rendszer kudarcát sem csak a min- 77%-a kamat. Egy 40 m²-es lakás esetében, amely 150 000 német már- (5)denkori döntéshozók alkalmatlansága vagy a korrupció okozta, kába kerül, ez körülbelül 750 000 márkát jelent száz év alatt. Mindenahogy azt állandóan hangoztatják. A rendszer bukásához bizonyára ár, mellyel életünkben találkozunk, átlagosan 30-50% kamatot vagyezek is hozzájárultak, de a probléma gyökerei mélyebbre nyúlnak. tõkeköltséget tartalmaz (vö. Creutz [1997], 1. köt., 233-235. o.). Ez aztjó ha figyelünk külföldre is 7
  8. 8. jelenti, hogy ha kamat helyett forgalmi illetéket vezetnénk be, legtöb- világkép (amely szerint a Nap kering a Föld körül) a kopernikuszi világ-bünknek megduplázódna a jövedelme, vagy ugyanazon életszínvonal- képhez (amely ennek pontosan az ellenkezõjét állítja). Gesell azt java-ért arányosan kevesebbet kellene dolgoznunk. solja, hogy kamatszedés helyett a pénzt vonják állami hatáskörbe, s a A harmadik alapvetõ tévedés abban nyilvánul meg, hogy azt pénzforgás biztosítása érdekében szedjenek érte pénzhasználati, illetvehisszük, ez a kamat, fizessük bár hitel után vagy az árakban elrejtve, pénzvisszatartási illetéket. Ez az illeték nem azoknak kedvezne, akik-feltétlenül jogos. nek a szükségesnél több pénzük van, hanem az államnak, a régiónak Kevesen tudják ugyanis, hogy a kamatnak és a kamatos-kamatnak vagy a közösségnek, amely kibocsátja és végül is használja. A pénz sze-a javak folyamatos és teljesen legális újraelosztásában van szerepe a repét ezzel csereeszköz funkciójára korlátoznák. Ha több van valakinél,kispénzûektõl a sokpénzûek felé. Ha például a német háztartásokat mint amennyire pillanatnyilag szüksége van, akkor beviszi a bankba,tíz egyenlõ nagyságú csoportba osztjuk, akkor kiderül, hogy 80%-uk ahol kölcsönként újra forgalomba hozzák. A mai szokások így nemigenkevesebb kamatot kap, mint amennyit kifizet, 10%-uk nagyjából változnának, és a takarékosságra továbbra is ösztönöznének. A látraugyanannyit kap, mint amennyit kifizet, és csak a maradék 10% húz szóló betéten a pénzt ugyanis készpénzként kezelik és pénzhasználati il-busás hasznot a rendszerbõl. Az „igazságosság“ - miszerint takarékbe- leték terheli, míg a takarékszámlán nem. A pénz megtartja értékéttéteink és befektetéseink után minden fizetett kamatot visszakapunk (mert a mai pénz számára az államadósság mérséklése és a munkahe--, alaposabban megvizsgálva, csupán képzelgés. Kamatnyeresége csak lyek megtartása céljából nélkülözhetetlen infláció megszûnik). Aza lakosság 10%-ának van, s ez abból származik, amit a nagy többség a adósnak azonban a bank munkadíjat, valamint kockázati prémiumotkamaton veszít. Ahhoz, hogy ebben az üzletben nyereségesek le- számol fel, amit azonban kismértékben eddig is minden tranzakció ese-gyünk, egy több mint ötszázezer márkás kamatozó betétre lenne szük- tén megtett, s többnyire nem tesz ki 2,5%-nál többet.ségünk. Németországban jelenleg naponta egymilliárd márkát (az Noha Keynes már 1936-ban megjósolta, hogy „a jövõben többetegyes után kilenc nulla következik) oszt újra a rendszer a munkából fogunk tanulni Gesell, mint Marx szellemétõl“, ez a jövõ még min-élõktõl a pénzüket kölcsönadni tudók javára. dig nem érkezett el. Kérdés, hogy lesz-e elegendõ idõnk a változta- Ma a kamatrendszer legnagyobb nyertesei a bankok, a biztosító- táshoz. Az ökológiai egyensúly - és alighanem a világgazdaságitársaságok és a multinacionális konszernek. A német bankok kamat- rendszer egyensúlya is - bármikor felbomolhat, s ezt mindenki, gaz-jövedelme az 1971 és 1981 közötti idõszakban körülbelül a négyszere- dagok és szupergazdagok, a rendszer eddigi haszonélvezõi is megsére növekedett, egyedül 1978 és 1994 között 111 milliárd német fogják szenvedni. A küszöbönálló katasztrófa jó alkalom lennemárkáról 482 milliárd márkára nõtt. A vállalkozói nyereség 1971-tõl arra, hogy teljesen más alapokra építkezzünk egy ökologikus pénz-1981-ig 45%-kal nõtt, de 1979 és 1982 között csökkent (vö. Creutz és gazdasági rendszer jegyében.[1997], 1. köt., 226. o.). A konszernméreten aluli cégeknél a balolda-li pártok által még mindig sugalltnál jóval kevesebb az érdekellentét a HIVATKOZÁSOKvállalkozók és a munkavállalók között, mint általában a jövedelmü- Creutz, H. [1997]: A pénz-szindróma - Utak a válságmentes piacgazdasághoz; 2 kö-kért dolgozni kénytelenek és a munka nélkül jövedelemhez jutók kö- tet, HIFA HUNGÁRIA, Budapestzött. Ez utóbbiak többnyire olyan multinacionális konszernek, ame- Gesell, S. [1949]: Die Natürliche Wirtschaftsordnung; Rudolf Zitzmann Verlag; Lauf bei Nürnberg; 9. kiadás; http://userpage.fu-berlin.de/~roehrigw/gesell/nwo/,lyek pénzügyi befektetéseikkel többet keresnek, mint a termelésük- angolul: The Natural Economic Order;kel, valamint a bankok és a biztosítók. http://www.systemfehler.de/en/neo/index.htm vagy A negyedik alapvetõ tévedés szerint azért kell kamatot fizetnünk, http://ccdev.lets.net/neo/neo.htmhogy az inflációt kiegyenlítsük. Valójában az infláció annak a pénz- Soros Gy. [1999]: A globális kapitalizmus válsága - Veszélyben a nyílt társadalom;rendszernek a szükséges velejárója, amelyben a kamatra a pénzforgás Magyar Könyvklub - Scolar, Budapestbiztosítása miatt van szükség. Különbözõ gazdasági mutatók összeha-sonlításával lehet ezt megvilágítani. Az 1968-89-es idõszakban a Né- Lábjegyzetek:met Szövetségi Köztársaság bruttó hazai terméke (GDP-je) a négy- (1) Az 1999. január 31-én Düsseldorfban, az Initiative für Natürlicheszeresére nõtt, éppen úgy, mint a bruttó és nettó bérek és járandósá- Wirtschaftsordnung (INWO – Kezdeményezés a természetes gazdasági rendért)gok, valamint az állami bevételek. Mindeközben ugyanakkor az kongresszusán elhangzott elõadás (http://www.inwo.de/archiv/gchance.htm) Vladimir Svitak által rövidített változata (in. Svitak, V. [szerk.]: Strukturen desállam kamatterhei a tizennégyszeresükre nõttek. Ezen egyensúlyta- Aufbruchs - von der Konkurrenzgesellschaft zur Solidargemeinschaft; Hirzel,lanság enyhítésére az egyik lehetõség több pénz kibocsátása, azaz inf- Stuttgart, 2001, 72-77. o.). A fordítást Kocsis Tamás vetette egybe a német eredeti-láció gerjesztése. Az infláció leginkább a lakosságnak megint csak azt vel. Az írást a szerzõ szíves engedélyével közöljük.a részét érinti, amelynek az inflációval szemben nincs értékálló tulaj- (2) Soros György itt arra a válságsorozatra utal, amellyel az 1987-es tõzsdekrachotdona (földje vagy háza), és a kamatrendszerben egyébként is mindig követõ, pénzügyileg „nyugodt“ periódus lezárult. A sorozat 1997 júliusában Thai-mindenre ráfizet. földön kezdõdött, majd novemberben Hong Kong-ban (és Kelet-Ázsiában), 1998 A piacgazdaság „erõinek játékában“ a kamat ezért hamis ármecha- februárjában Indonéziában, végül Oroszországban okozott jelentõs, az egész világranizmushoz vezet: a „játékosokat“ (a gazdaság szereplõit) kamatköltsé- kiható pénzügyi problémákat. (A szerk.) (3) Az említett fedezeti befektetési alap (hedge fund) 5 milliárd amerikai dollárosgekkel bünteti, a játék elrontóit pedig, akik készpénzt (likviditást) tar- saját tõkével 125 millió dolláros hitelt vett fel, s ezzel - az 1997. évi közgazdaságitanak a kasszában, kamatbevétellel jutalmazza. A kamat ily módon tel- Nobel-díjjal jutalmazott elmélet alkalmazásával és kidolgozói, Myron Scholes ésjesítmény nélküli jövedelmet tesz lehetõvé, növekedésre kényszeríti a Robert Merton aktív közremûködésével - 1250 milliárd dolláros spekulációba fo-gazdaságot, és tovább növeli a jövedelmek közötti egyenlõtlenséget. gott. Az említett válságsorozat az alapot megrendítette, melynek közelgõ összeom-Bernard Lietaer becslése szerint a rendelkezésre álló pénzmennyiség lása a teljes pénzügyi rendszert fenyegette. Ezt elkerülendõ az amerikai jegybank2-3%-a is elég volna ahhoz, hogy világszerte minden áruforgalmat le le- (Fed) 14 nagybank összefogásával 3,625 milliárd dolláros mentõcsomagot dolgozotthessen bonyolítani. A többi 97% spekulációs célokat szolgál, valuták ki, s a gyengélkedõ fedezeti befektetési alapokat nagyrészt átvette. Bõvebben lásdmegingatását teszi lehetõvé (lásd Soros György megnyilatkozását az Dunbar, Nicholas: A talált pénz - Egy pénzgyár tündöklése és bukása, A pénzpiacok természetrajza; Panem-John Wiley & Sons, Budapest, 2000 (A szerk.)írás elején), és nemcsak teljes mértékben terméketlen, de veszélyes is (4) Inflációval terhelt rendszerünkben persze nem a konyhaszekrényben vagy a pár-mindenki számára - fõleg azért, mert javarészt olyan emberek és szerve- nahuzatba varrva õrzi meg az értékét. (A szerk.)zetek kezében összpontosul, akiknek és amelyeknek egyetlen céljuk, (5) 2002. január 1-tõl Németország hivatalos pénzneme az euró. A hivatalos átvál-hogy még több pénzt szerezzenek vele. tási árfolyam: 1 német márka = 0,5112 euró. (A szerk.) Nagyjából 1890 óta létezik a Silvio Gesell által megfogalmazottpénzrendszer és „természetes gazdasági rend“, amely a kapitalizmushoz Fordította: Andrásfalvy Andrásés a kommunizmushoz körülbelül úgy viszonyul, mint a ptolemaioszi Forrás: Margrit Kennedy8 jó ha figyelünk külföldre is
  9. 9. A kamat megszûnése a környezetet is megment- piacgazdaság alapelveit. Ha igaz, hogy a bajok nemzetközi egyezmények, kölcsönösen kikény-hetné – állítja egy alternatív közgazdász mögött a kamatgazdaság jellemzõi állnak, akkor szerített korlátozó intézkedések útján - mondja. „A tõkés termelési módot kell megszüntetni a Gesell-féle „szabad pénzen“ alapuló gazdaságvagy átalakítani - mondják sokan. Igen, de egé- biztosíthatná a fenntartható fejlõdést – véli Akciókutatás – társadalmi reformok kí-szen pontosan mit? Maga az árutermelés és piac- Síklaky István. sérletezés útjángazdaság megszüntetendõ? A tõkés magántulaj- A kamat nélküli piacgazdaság életképességérõldon? Esetleg a kizsákmányolás egyéb formáját Szabadpénz-rendszer az elméleti vita mellett kísérleti úton is informá-kellene felismerni és megszüntetni?“ Mi is ez a szabad pénz? Gesell szellemes technikát ciókat szerezhetünk - hívja fel a figyelmet „Az a környezetvédõ, aki nem a környezet- dolgozott ki annak biztosítására, hogy a pénztu- Síklaky István. Gesell és követõi a 20. századpusztítás okai ellen lép fel, a természet ellensége“ lajdonosok legfõbb céljává váljon minél gyorsab- elsõ felében, a Nagy Válság éveiben városi ön-- idézi Chomsky szállóigévé vált gondolatát ban szabadulni a pénzüktõl. Azt ajánlja, hogy a kormányzatok segítségével kipróbálhatták a sza-Síklaky István alternatív közgazdász. A környe- gazdaság szereplõinek kezében lévõ pénz a jegy- badpénz-rendszert. A beszámolók szerint siker-zetrombolás közvetlen oka a gazdaság terjedel- bank által szabályozott nyilvános elvek szerint ál- rel. Ugyancsak a beszámolók szerint a továbbimének állandó növekedése - folytatja. A Föld landóan veszítsen értékébõl. A pénztulajdonosok kísérletezés a feleszmélõ bankszektor nyomásazárt rendszer, s ennek egyik alrendszere sem bõ- tehát kénytelenek „negatív kamattal“ számolni. miatt vált lehetetlenné - mutat rá Síklaky.vülhet korlátlanul. Le kell tehát valahogy állítani Ilyen körülmények között nem érné meg a pén- Mindenképpen elõny, ha egy gazdasági vagya gazdaság növekedését - vonja le a következte- zen ülni. társadalmi reformjavaslat helyi szinten kikísérle-tést. Eddig a pontig nagyon sokan értenek egyet Gesell javaslata megteremtené tehát a „for- tezhetõ, mielõtt széles körben bevezetnék az öt-Síklakyval. A Római Klub híres jelentése nyomán gásbiztosított pénzt“. A negatív kamat drágítaná letet. A magyar - illetve általában a kontinentá-egész tudományos irányzatok fejlõdtek ki, ame- a kölcsönügyleteket és spekulációt, a hitelkínála lis európai - társadalomtudományban szokatlan,lyek a növekedésben látják a bajok okát. egyensúlyba kerülne a kereslettel, s végsõ soron hogy az elméleti viták mellett kísérleti eredmé- Szélesnek mondható az egyetértés abban is, megszûnne a pénztõke kamata - mondja Silvio nyeket is figyelembe vegyenek. A tényeket sok-hogy az állandó növekedési kényszer a tõkés gaz- Gesell nyomán Síklaky István alternatív közgaz- kal inkább tisztelõ amerikai és angol kutatókdaság alaptörvénye. A tõkés gazdaság csak növe- dász. számára természetes, hogy mindazon eszméket,kedés közben lehet egyensúlyban. A növekedést A szabad pénz értelmetlenné tenné a tõkés amelyek kis méretekben kísérletezhetõk, nem-pedig olyan mutatóban - a GDP-ben - méri, amely számára a tõke kivonását a termelésbõl. Ha tu- csak megvitatják, de ki is próbálják a valóság-alkalmatlan a gazdaság és társadalom valódi álla- dom, hogy minden 100 forintom 50 fillérrel ke- ban. A kísérleti társadalomjavítás, az „akcióku-potának, pláne a népjólétnek a mérésére. vesebbet ér a következõ hónapban, vásárolni fo- tatás“ módszere önálló tudományos ágazattá iz- A tõkés termelési módot kell tehát megszün- gok. De nem azért vásárolok, mert pénzem van, mosodott.tetni vagy átalakítani - mondják megint csak na- hanem azért van pénzem, hogy vásároljak. Az angolszász országokban nehéz is megálla-gyon sokan. Igen, de egészen pontosan mit? Persze semmilyen rendszer nem garantálja pítani, hol végzõdik a tudomány, és hol kezdõdikMaga az árutermelés és piacgazdaság megszün- önmagában a társadalmi gondok megoldását - a politika, illetve a reformmozgalmak terepe. Atetendõ? A tõkés magántulajdon? Esetleg a ki- szögezi le Síklaky. A kamat nélküli piacgazdaság válságokra nem elsõsorban politikai pártok ala-zsákmányolás egyéb formáját kellene felismerni sem „automatikusan“ válna környezetkímélõvé. pításával vagy tüntetésekkel válaszolnak. Az an-és megszüntetni? A bõvülés állandó kényszerének kikapcsolásával golszász világban a helyi kísérletek szaporodása azonban jó feltételeket teremtene a környezettel jelzi a legbiztosabban az új születését. (Lásd errõlKamat nélküli piacgazdaság békében élõ rendszer mûködtetéséhez. részletesebben Percenként forradalom címû írá-Síklaky István szokatlan dolgot állít: szerinte sunkat a NOL-on.)a „kamatgazdaságtól“ kellene megszabadul- Kísérletek helyett nemzetközi egyezmé-ni. Az áruk és szolgáltatások elõállítóira ha- nyek? Liska Tibor munkatársa nem tagadja megtalmas terheket ró, hogy költségeik és profit- A szokatlan gondolat vitákat vált ki. A közgaz- magátjuk fedezetén túl a pénztõke kamatát is meg dasági társaság vitáján, amit a Közgáz Bizonyára nem véletlen, hogy Gesell szabad-kell termelniük a pénztulajdonosok számára. környezetgazdaságtani mûhelye szervezett, Kiss pénz-rendszerét éppen Síklaky István kínálja fel Síklaky azt vallja ezért (Silvio Gesell német Károly alternatív közgazdász például alapvetõ kísérletezésre. Síklaky ismert munkatársa volt aközgazdászt követve), hogy nem általában a ma- kifogásokat fogalmazott meg Síklaky gondolat- szabadpiac és vállalkozás apostolának, Liska Ti-gántulajdon, hanem a kamatozó kölcsönpénz a menetével kapcsolatban. Kiss Károly bírálata bornak. Síklaky István nevéhez fûzõdik a nyolc-kizsákmányolás forrása. Érvelése szerint a profit azért érdekes, mert nem a sokat kárhoztatott vanas évek elején nagy port felvert Liska-félea vállalkozó tevékenységéhez kötõdik, de a ka- neokonzervatív közgazdaságtan irányából érkez- szentesi vállalkozási kísérlet lebonyolítása.mat mögött semmilyen hasznos cselekedet nem tek ellenvetései. Kiss személyében a környezet- Liska Tibor a piaci folyamatok teljes felszaba-áll. Az a teher, amit a kamatfizetési kötelezettség pusztítás közgazdasági megoldásait kutató irány- dítását, a magántulajdon monopóliumánakró a piaci szereplõkre, végsõ oka az inflációnak, a zat képviselõje szólalt meg. megszüntetését hirdette, Síklaky Gesell nyomántúltermelési válságoknak. A kamat kényszeríti Kiss Károly úgy látja, hogy nem lehet a kama- a pénztõke monopóliumának megszüntetésénállandó növekedésre is a termelõket - állítja tot kikapcsolni a piacgazdaság mûködésébõl. töpreng. A lényeg az eltérések ellenére nagyonSíklaky István - ezért a kamatgazdaság áll a kör- Aki a kamatot próbálja megszüntetni, annak a hasonló: a kapitalista piacgazdaság alapvetõ re-nyezet katasztrofális pusztulása mögött is. profitot is meg kell szüntetnie, ezzel viszont formjának útjait keresik. Nem azt javasolják Ha így van, meg kellene szabadítani a gazda- maga a piacgazdaság omlana össze, hogy valami- azonban, hogy ugorjunk fejest az ismeretlenbe,ságot a kamattehertõl - folytatódik az okfejtés. féle szovjet típusú gazdaság lépjen a helyébe. Ez hanem „csak“ azt, hogy bátor és szellemes kísér-De vajon lehetséges-e ez, és hogyan? pedig, mint mondja, elfogadhatatlan. letekkel kutassuk a körmünkre égõ problémák Síklaky Silvio Gesell javaslatát ajánlja figyel- A bíráló a kísérletezés helyett a piacgazdaság- megoldásait.münkbe. Gesell „A természetes gazdasági rend nak bizonyos területeken - szociális, környezetiszabad föld és szabad pénz révén“ címû, 1913-ban kérdésekben - történõ korlátozását tartja célra-megjelent munkájában lefektette a kamat nélküli vezetõnek. Kétségeink ellenére is folytatni kell a Forrás: Tamás Tibor – NOLjó ha figyelünk külföldre is 9
  10. 10. A Lélegzet 2000. július–augusztusi számának mellékleteTisztelt Olvasó! elõtt: az Európai Közösség, a piactársada1om gati társadalom alapelve. Ez a leghatéko-Az elmúlt években sokan nagy örömmel üd- útját. Egy harmadik útról már szinte senki nyabb eszköz a források rövid távú elosztásá-vözölték a külföldi tõke beáramlását, most sem beszélt, pedig annak a lehetõségérõl né- ra, de vak a méltányosság és igazságosságmár azonban egyre többen mutatnak rá en- hány évvel korábban többen meg voltak gyõ- iránt. A piac sose tudja megoldani a világnek a jelenségnek az árnyoldalaira is. Felve- zõdve. mezõgazdaságának gondjait, a piac magatik, hogy érdemes volt-e a magyar adófizetõk 1988–1990-ben Czakó Gábor még ezt az okozza az éhség és a bõség gondjait. Különöspénzébõl hatalmas támogatást nyújtani a utat javasolta: „a nyers kapitalizmus elszaba- dolog olyan korban élni, melyben azt mond-külföldi cégeknek és magánszemélyeknek, dítása elõtt szemügyre kéne venni, adódhat- ják, hogy a piac «gyõzött», amikor tudjuk,érdemes volt-e a hazai vagyon jelentõs részét nak-e elõnyök elmaradottságunkból?“ Vagy: hogy a piac semmit sem old meg. Kelet-Euró-– sokszor áron alul – kiárusítani. Hasznára „Ha a magyar társadalomnak sikerülne illõ pában az a veszély fenyeget, hogy visszajön-van-e az országnak, ha olyan termelési és fo- helyére visszaállítani a tudást és az erkölcsöt, nek a piac régi hiányosságai is.gyasztói minták elterjedését ösztönözzük gazdaságunk hamarosan elérne akár valami Tudom mindezeket, és mégis, amikor ab-sok-sok milliárd forinttal, amelyekrõl az kö- századfordulós kapitalizmus-szintet is. De on- ban a helyzetben voltam, hogy végre akartamvetendõ példaként elénk állított Európai nan hová? A korlátlan növekedés zsákutcá- hajtani eszméimet, akkor ott találtam magamUnióban is egyre többen mondják, hogy jába? Ahonnan kifelé igyekeznek azok, akik egy rendszerbe ágyazva. Ebben a helyzetben azsákutcába vezet? Vajon nem lenne-e sokkal a kor idejét élik, és keresik azt az utat, ame- pillanat szükségszerûségének logikája miatt,célszerûbb ezeket a hatalmas összegeket a lyen nemcsak a gazdasági élet, de a Föld élete bár keynesiánus vagyok, monetaristaként kel-magyar vállalkozóknak adni, a még meglévõ is megõrizhetõ?“ lett viselkednem. Bár azt gondoltam, hogy azvagyonunkat megõrizni, és mindezt arra for- 1990 januárjában J. K. Galbraith túl egy- igazságosság fontos, végletesen konzervatív-dítani, hogy az értékes hagyományainknak szerûsítõnek találta azt a nézetet, hogy a világ nak kellett lennem. Bár a bolygóval törõdtem,sokkal inkább megfelelõ, a környezeti és tár- kétsarkú: kapitalista vagy kommunista, bár a helyi dolgokért kellett cselekednem. Megsadalmi szempontból valóban fenntartható Keleten és Nyugaton egyaránt fontosnak vé- akartam szüntetni az éhezést, ehelyett azon fá-fejlõdést valósítsunk meg? lik, hogy teljes legyen a kapitalizmusba való radoztam, hogy a magyar mezõgazdaság minél Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kí- átmenet. versenyképesebb legyen. Egy erõs újraelosztásvánnak válaszolni azok az írások, amelyeket A kapitalista rendszer azonban – fejteget- mellett voltam, s a legkisebbre kellett csök-a Lélegzet jelen mellékletében közlünk. te Galbraith – azért tudott fennmaradni, kentenem az újraelosztást a szabad piac nevé-György Lajos egyebek mellett arra hívja fel mert a jóléti állam enyhítette az eredeti kapi- ben. Mindnyájan, tudatosan vagy nem, aa figyelmet, hogy a helyi termelés és ellátás talizmus bajait és kegyetlenségét. „Amit a rendszerek rabjai vagyunk. Nem vagyunk ké-javítására, az alapvetõ emberi szükségletek kelet-európai országok a szocializmus vagy pesek rá, hogy függetlenül cselekedjünk, kivé-kielégítésére, az egészséges életfeltételek kommunizmus alternatívájának látnak, az ve, ha úgy változtatjuk meg a rendszert, hogymegteremtésére kell fektetni a hangsúlyt. nem a kapitalizmus. Ha az a klasszikus alakú az olyan tetteket kényszerítsen ki, amelyeketSíklaky István javaslatot tesz arra, miként kapitalizmus volna, egy pillanatra sem sze- valóban akarunk.”lehetne elérni, hogy megválasztott önkor- retnének cserélni. Az általuk óhajtott vagy- Hasonlóan vélekedett a rendszer csapdái-mányzati és országgyûlési képviselõink va- lagos lehetõség a korszerû állam, a kormány ról, a növekedés zsákutcájáról, csak éppen alóban a mi érdekeinket képviseljék. Ugyan- nélkülözhetetlen lágyító, állandósító szere- túlsó partról Noam Chomsky 1993-ban:errõl a témáról ír Ignéczi Tibor, aki egy pével.“ A kapitalizmus az õsi, eredeti alakját „Azt gondolom, hogy a kilátások igen komo-konkrét és meg is valósított kezdeménye- nem tudta volna túlélni állami beavatkozás rak Kelet-Európa számára. Nyugatnak meg-zést is bemutat. Éliás Ádám a pénztõl való nélkül, és nem lehet az Adam Smith-féle van a terve – nagy részét át akarják alakítanifüggésünk csökkentésének lehetõségeit szabad piachoz visszatérni. Azt „Nyugaton a harmadik világ új, könnyen kizsákmányol-elemezi. Lukács András és Pavics Lázár sem tûrnénk el, azt nem tudnánk túlélni. ható részévé. Sok tekintetben Kelet- Európapedig konkrét számokat közöl arról, (...) Nem igaz, hogy átmeneti megrázkódta- sokkal vonzóbb a befektetõk számára, mintmekkora összeggel támogatjuk a külföldi tás és nehézségek után azonnali gazdasági ja- Latin-Amerika. Az egyik ok, hogy itt a lakos-tõkét, és javaslatokat tesznek a megoldásra. vulás fog bekövetkezni. Ez szinte teológiai ság fehér bõrû és kék szemû, s ezért könnyebb gondolkodás: hogy az önsanyargatás vezet a kapcsolatot teremteni azoknak a beruházók-Mikola Klára jobbá váláshoz. Jelenleg Kelet-Európában a nak, akik mélyen rasszista társadalmakból, azNémeth László 1943. augusztus 25-én, a ba- szabadságot üdvözlik. Tragikus volna, ha ez Egyesült Államokból vagy Nyugat-Európá-latonszárszói összejövetelen a magyarság elfogadhatatlan gazdasági nélkülözésekkel ból származnak. Jelentõs továbbá, hogy Ke-gyarmati sorsáról tartott elõadást. A vita so- társulna. Ha kelet-európai tanácsadó vol- let-Európában jobb az egészségügyi helyzet ésrán a következõket mondta a harmadik út- nék, a kevésbé fontos fogyasztási javak és jobban képzettek az emberek, mint La-ról: „Tegyük fel, hogy van Új-Guineában egy szolgáltatások piaci szabályozását ösztönöz- tin-Amerikában, amely néhány gazdag és ki-párt, amely azt vallja, hogy Új-Guineának az ném, de óvatos és fokozatos lennék az alap- vételezett területtõl eltekintve, súlyos hely-angolokénak kell lennie. A másik szerint vetõ élelmiszerek, a lakbérek és az egészség- zetben van“. A Világbank útja azt sugalljaÚj-Guinea csak a hollandok alatt lehet bol- ügyi szolgáltatások szabad piacra bocsátását minden segélyezettnek: „ti fejletlenek va-dog. S most feláll valaki és azt kérdezi: nem illetõen. Ez esetben azonnal jelentkeznének gyok, segítségre szorultok, nélkülünk éhenlehetne Új-Guinea a pápuáké? Ez a harma- a bajok, a szenvedés.“ haltok, sõt mi több, farmernadrágotok ésdik oldal“. Rabár Ferenc a pénzügyminiszteri székbõl kokakólátok sem lesz!“ 1994-ben már mindenkinek nyilvánvaló- való távozása (leváltása) után egy nemzetkö- A növekedés kérdését rendszerint nagyonvá vált, hogy a magyar politikai pártoknak zi összejövetelen elõremutatóan tekintett leegyszerûsítik. Kiss Károly fejti ki, hogy nemnincs jövõképük. Egyetlen utat láttak maguk vissza tevékenységére: „A piac az egész nyu- mindegy, mibõl adódik. Szerinte a lakásépí-10 jó ha figyelünk külföldre is
  11. 11. tés, a közüzemi szolgáltatások, a pihenéssel, gazdasági, termelési szokásokat, módokat, tyén, ortodox és anglikán egyházakat kép-sporttal, kultúrával, informatikával kapcso- feladatokat, annál inkább kiszolgáltatottak viselõ Egyházak Világtanácsa is fellépett (ezlatos szolgáltatások területén van szükség leszünk, annál inkább biztosítjuk gyarmati utóbbi körlevelében ismertette tagegyháza-növekedésre. (Utóbb kiderült: növekedhet a helyzetünket. Egy nemzeti egyetértésen és ival a MAI veszélyeit). A mozgalom össze-nemzeti össztermék, s az kizárólag a külföldi összefogáson alapuló ökologikus lét csak egy fogása átmenetileg gyõzött, MAI nem lesz.beruházók zsebébe vándorol.) jól megfogalmazott harmadik út fölvázolása Nem szabad azonban túl korán inni a med- A történelem folyamán minden nagy bi- és követése révén valósulhat meg. ve bõrére — 1999 decemberébenrodalom összeomlott. Nyilvánvaló módon a Kevesen törekednek erre. Fentebb Czakó Seattle-ben a WTO arról készül határoza-jelenlegi pénzbirodalom sorsa is ez lesz, az Gábort idéztem, aki 1995-ben a tapasztala- tot hozni, hogy miképpen valósítsák megegész világot gyarmatosító egységes világ- tok hatására már keményebben fogalmazott: más név alatt a MAI célkitûzéseit.gazdasági rendszer széjjel fog esni. Fennma- „Az Antall-Boross-Horn kormányzat abban Remélhetõleg a zöld mozgalom eddigiradhatunk-e és hogyan, a fölbomlás és a egy, hogy az áldozatnak szánt harmadik vi- szövetségeseivel, például az Egyházak Vi-már jelen lévõ ökológiai katasztrófa kitelje- lágból a világgyilkosok közé szeretné bevinni lágtanácsával és másokkal együtt folytatjasedésének idején? Az a dolgunk, hogy elõre az országot. Nemes terv. Szívmelengetõ és harcát, amelyhez esetleg más, katolikus ésfelkészüljünk rá. népszerû: Ugyan ki nézi, hogy ezen az úton egyéb vallási csoportok is csatlakoznak. A jövõ a kis területi egységek önállósodása elõbb-utóbb mindenki áldozattá lesz? Az iga- (Részlet a Vissza a kozmikus Rendhez c.felé mutat. Minden nemzetnek, nekünk is zi kérdés: van-e harmadik út? Esetleg csakis könyvbõl)meg kell õriznünk a nemzeti azonosságtuda- harmadik út létezik? Bizonyos, hogy az a te-tunkat, a kultúránkat, az anyanyelvünket, s hetségében és szorgalmában bízó nép találhat György Lajosazon belül a tájegységek sajátos hagyománya- rá, amelyik elég bátor megkeresni.“ Ismert a sztálini recept: Kinyilatkoztatni – ait, szokásait. A lehetõ legnagyobb mértékig tö- Sokan keresik ezt az utat. A nemzetek fe- hatalom szája íze szerinti – egyetlen igazsá-rekedni kell a kis egységek önálló termelésére, letti vállalatok mindent elkövetnek annak got, és szitkot-átkot zúdítani a másként gon-a helyi mezõgazdaság, ipar, kereskedelem és érdekében, hogy mielõtt rátalálunk a harma- dolkodókra.hitelrendszer fejlesztésére, meg kell akadályoz- dik útra, hosszú idõre megszilárdítsák a pénz- „Harmadik út tehát nincs“ – nyilatkoz-ni azok leépítését. Ezért sem adhatjuk föl a hatalmat. Ezt a folyamatot nevezik globali- tatja ki a Bonifert Mária–Inotai Andrásföldrajzi és kulturális hagyományokból folyó zációnak. 1998 áprilisában akarták megkoro- szerzõpáros (Népszabadság, 2000. 5. 26.),termelési módunkat, terményeinket, növény- názni mûvüket, s a korábbi szerzõdések azon ellenállhatatlan érvelés eredménye-és állatfajainkat, vendéglátási szokásainkat, (GATT, WTO, NAFTA stb.) betetõzésére képpen, hogy eddig már többen sikertele-nemzeti azonosságunkat. Fontosak a helyi tej- aláíratni a Sokoldalú Beruházási Egyezményt nül próbálkoztak vele. Majd a cikk végénüzemek, vágóhídak, füstölõk, pékségek, sör- (Multilateral Agreement on Investment, jön a kiátkozás: „Ebben a helyzetben bezár-fõzdék vagy a helyi energiatermelés. A helyi MAI). (Feiler 1997, György 1998). kózni, vagy «harmadik utat» hirdetni, többlehetõségek fejlesztése sokkal több munkaal- Az egyezményt titokban készítették elõ, mint felelõtlenség. Felnagyítani az új meg-kalmat teremt, mint például egy nemzetek fö- a parlamentek sem tudtak róla. A célja biz- teremtésével járó nehézségeket és tagadnilötti vállalat automatizált kocsi-összeszerelõ tosítani a külföldi cégek legalább egyenlõ az eredményeket több mint bûn.“részlege. A helyi fejlesztésnek együtt kell jár- elbírálását a hitelek és adózási kedvezmé- Aki tehát „harmadik útra“ törekszik, többnia a központosítás csökkentésével, a jobban nyek tekintetében és ezzel megteremteni a mint felelõtlen, több mint bûnös. És hogy mi-érvényesülõ részvételi demokráciával, nemze- külföldi beruházók biztonságát, meggátolni nõsítsük az olyan tanult közgazdászokat, akikti kultúránk megõrzésével. a befektetõk jogainak bármiféle korlátozá- nem vesznek tudomást a jelenlegi gazdasági A részvételi demokráciát a következõ- sát, megakadályozni az emberi egészség rendszer, „az elsõ út“ alapvetõ belsõ ellent-képp látja Lewis Mumford: „...a demokrácia vagy a környezet érdekében történõ bármi- mondásáról, amely kiküszöbölhetetlen, mert atermészetszerûleg olyan kis közösségekben féle kivételezést. Aláírásával a kormányok lényegéhez tartozik? Akik nem vesznek tudo-és csoportokban mûködik a legjobban, ahol teljesen megkötnék a saját kezüket, a kor- mást azokról a tendenciákról, amelyek kérlel-az emberek úton-útfélen találkozhatnak, mányokat, a vállalatok is bíróság elé idéz- hetetlen elõrehaladását évtizedek óta rendreegyenlõ felekként szabadon tárgyalnak és hetnék. Az az ország, amelyik aláírja, 5 évig ENSZ statisztikák tárják a világ elé, és ame-személyes ismeretségben állnak egymással: nem léphet ki, és ha akkor fel is mondja a lyek a rendszer egyre közelgõ összeomlását ve-ez minden tekintetben ellentéte a tömeges szerzõdést, a vállalt kötelezettségek 15 (!) títik elõre olyan valószínûséggel, mint amilyenszövetkezés, a tömegkommunikáció és a tö- éven át érvényben maradnak. valószínûséggel egy szerpentinen lefelé rohanómegszervezet anonim, elszegényedett és A titkos tárgyalások igen nagy sebességgel fék nélküli autó szakadékba zuhan?nagyrészt láthatatlan formáinak. De mihelyt folytak, talán azért, hogy az egyezményt össze Mi ez a belsõ ellentmondás?nagy tömegekrõl van szó, a demokrácia vagy lehessen hozni még mielõtt a nyilvánosság A tõkés gazdaság hajtóereje a kamat: aaláveti magát egy külsõ irányításnak és köz- „észbe kap“. (A egyezmény szövegét egy ka- vagyontulajdonosok joga és lehetõségeponti vezetésnek, vagy arra a nehéz feladatra nadai szervezet szivárogtatta ki és rakta a vi- arra, hogy teljesítmény nélkül, pusztán tu-kényszerül, hogy hatalmát átadja, delegáljon lághálóra 1998 elején. Egy kanadai lap cím- lajdonuk alapján részesüljenek a társadalmivalamiféle kooperatív szervezetnek.“ oldalán tüntetõket látunk ilyen szövegû táb- össztermékbõl, azaz járadékot élvezzenek. A harmadik világ tönkretételében igen lával: „With the MAI - Canada will die“, (Ezt ne mossuk össze a vállalkozói nyereség-nagy szerepe volt annak, hogy a táj és éghaj- azaz a MAI-val Kanada el fog pusztulni.) A gel, amellyel a társadalom a piacon meg-lat jellegének megfelelõ õsi termelési módo- szerzõdés aláírásával megszûnne minden, ed- mért vállalkozói teljesítményt jutalmazza,kat és eljárásokat idegen nyomásra monokul- dig valamennyire is független állam önren- amely nyereség tehát munkabér jellegû. Atúrákkal cserélték fel, s a biológiai-kulturális delkezése, szabadsága. A szerzõdést aláíró profit e két lényegesen különbözõ eleme ak-sokféleségük elveszítése fõ oka volt elszegé- kormány saját népét legalább 20 évre gyar- kor mutatkozik meg tisztán, ha egy vállal-nyedésüknek, eladósodásuknak, éhezésük- mati sorsba, rabszolgaságba döntené. kozó saját tõke nélkül, teljes mértékben hi-nek. Ebbõl az a tanulság, hogy nem mások- A dolognak hihetetlen veszélyei vannak, teltõkét mûködtet.) A kamatos kamat ma-nak kell kijelölni helyünket a világban, azt emellett örömre ad okot, hogy a MAI ellen tematikája folytán a pénzvagyon és vele amagunknak kell biztosítanunk. Minél inkább igen sok emberjogi szervezet, szakszerveze- kamattömeg sokkal meredekebben nõ,elfogadjuk a ránk erõltetett, tõlünk idegen tek, pártok, a zöld mozgalom és a keresz- mint a termelékenység. Változatlan méretûjó ha figyelünk külföldre is 11

×