Helyi közösségek pénzrendszerei - Barbara Brantdt
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Like this? Share it with your network

Share

Helyi közösségek pénzrendszerei - Barbara Brantdt

  • 488 views
Uploaded on

Helyi közösségek pénzrendszerei - Barbara Brantdt

Helyi közösségek pénzrendszerei - Barbara Brantdt

More in: News & Politics
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
488
On Slideshare
488
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
3
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. Barbara BrantdtHelyi közösségek pénzrendszereiAz 1930-as évek válsága folyamán az Egyesült Államokban a bankok bezártak, az általuktartott letétek elt ntek, és több száz közösség számára saját pénz kibocsátása vált szükségessé.Ezen közösségek farmerjai továbbra is élelmiszert termeltek, rengeteg munkanélküli tudott ésszeretett volna dolgozni, a városoknak és az egyes embereknek továbbra is voltakszükségleteik. Viszont a pénzügyi “kapcsolati háló”, amely lehet vé tehette volna a helyimunka és er forrás áramlását és a termelésben való részvételét, nem volt meg. A helyipénzrendszer biztosította ezt a hiányzó kapcsolatot.A globalizáció terjedésének, a folyamatos vagyontranszferek növekedésének, a szegények ésa gazdagok közötti rés tágulásának hatására mára sok közösség gazdaságilag nehéz helyzetbekerült. Ez különösen igaz ott, ahol a már hosszú ideje létez gyárak bezártak vagy átköltöztekmáshová, de súlyos a helyzet számos színes közösségben is, ahol a lakosok már régótaszenvednek a magas munkanélküliségt l és a keveset fizet , bizonytalan munkáktól.A vagyonos küls tulajdonosok gyakran elszívják számos olyan üzlet profitjának nagy részét,amelyek alacsony jövedelm közösségekben m ködnek (még azon üzletekét is, amelyeketazzal a céllal hoztak létre, hogy serkentsék a helyi gazdasági fejl dést). A bankok és ahitelez társaságok folyamatos diszkriminációja korlátozza a szegény lakosság azonlehet ségeit, hogy akár kis kölcsönt felvéve beindítsák saját vállalkozásukat.Az 1980-as évekt l kezdve a helyi pénzrendszerek újra virágzásnak indultak. Ekkoröntudatos, innovatív válaszként jelentkeztek a szisztematikusan fennálló problémákra. Alegnagyobb figyelmet kapó közösségi valuták használata egyre inkább terjed aközépjövedelm ek körében. Emellett az alacsony jövedelm közösségek is bevezettek helyipénzrendszereket, amelyek lehet séget biztosítanak arra, hogy ezúton er sítsék a közösségihálózatot, és lehet vé tegyék a korlátozott jövedelemmel rendelkez lakosok számára aszükséges javak és szolgáltatások beszerzését. Néhányan arra használják a rendszert, hogy avagyont a helyi közösségben tartsák, és az egyébként kihasználatlan helyi képességek éser források nagyobb áramlásának segítésével serkentsék a gazdasági fejl dést. 1
  • 2. Az alacsony jövedelm csoportokban sok ember rendelkezik felesleges szabadid vel, desenkinek sincs elegend dollárja. A pénzrendszer lehet vé teszi, hogy kihasználatlanképességeiket és er forrásaikat egymás kölcsönös segítésére fordítsák. Utópista eszmeként:“olyan világot tesznek számunkra elérhet vé, amely ugyanolyan automatikusan jutalmazza atisztességet és a gondoskodást, mint a piac az önzést és a könyörtelenséget” – mondja EdgarCahn, a “Time Dollar”-nak nevezett rendszer támogatója.Mivel nem lehet az összes szervezetet számon tartani, néhány megfigyel úgy becsüli, hogykb. 3000 m köd közösség létezik ma a világon, ebb l több mint 400 Angliában, több százAusztráliában és Új-Zélandon. Számuk Kanadában, Európában és az Egyesült Államokban isjelent s, és található néhány Mexikóban, Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában. Bizonyosrendszerekben a résztvev k száma nem éri el a százat, miközben akad olyan is, amely többezer tagot számlál. Néhányat innovatív személyek indítottak be válaszul a környezetükbenjelentkez elbocsátásokra és pénzhiányra, másokat pedig nonprofit szervezetek vagy közösségfejlesztési tanácsadók kezdeményeztek, akik egy speciális gazdasági terület javításáratörekedtek.Bár néhány országban tiltott a helyi pénz létrehozatala, számos más nemzet, beleértve azEgyesült Államokat, Kanadát és Európa többségét, engedélyezi ezeket a rendszereket.Hamisításnak csak az min sül, ha olyan pénzt nyomtatsz, amely hasonlít a hivatalos pénzre.Ellenben teljesen legális saját pénz kibocsátása, ha az egyáltalán nem hasonlít a hivatalospénzre. Ez a szabály el segíti a helyi pénzek különböz fantáziadús megjelenéseit. Példáulegy vidéki massachusetts-i rendszerben sajátos bankjegyet nyomtattak ki: egy káposztafejetaz alábbi szavakkal: “hiszünk a farmokban”.Noha sok közösségi pénzrendszer használja a kereskedelem illetve a csere szót a nevébenvagy tevékenységének leírásakor, valójában nem közvetlen barter formában (elcserélem alovamat a tehenedre; vagy egy hét a nyaralómban cserébe egy hét a jachtodon) m ködnek.Azok a helyi valuták, amelyeket kinyomtatnak, és papírpénzként szétosztanak, ugyanúgyfunkcionálnak, mint a hagyományos pénz. S t, ha kereskedelmi céllal hozták létre,használatuk után még adózni is kell. A Time Dollár – ahol minden egyes ember munkaórájaugyanannyit ér – és a LETS-type – ahol az emberek piaci áron értékelt munkája növeli ahitelkeretüket – rendszereket úgy írhatnánk le, mint közvetett barter vagy kölcsönös hitelrendszereket. A résztvev k egyoldalú tranzakciókat hajtanak végre (Steve f z Jane-nek, Jane 2
  • 3. megjavítja Sue kocsiját, Sue pedig paradicsomot termeszt Stevenek). A szponzor szervezetminden egyes tranzakció értékét (órában vagy “hitel-dollárban”) rögzíti az egyes tagokszámláján, mint hitelkövetelés vagy tartozás. Amikor szükségük van rá, a tagok beválthatjákköveteléseiket az egymás közötti tranzakciókban. A Time Dollár és a LETS-style rendszerekaz IRS szabályozása szerint adómentesek, mivel nem piaci rátákat használnak, és jótékonycélt szolgálnak.Valley Dollars és a vidéki gazdasági fejl désFranklin megye Massachusetts legszegényebb tartománya, lakosai többsége azon küzd, hogykijöjjön az állam, a rosszul fizet magánvállalkozások nyújtotta, és a részid s munkákbólszármazó fizetésb l. A lakosok gazdasági helyzetének javítása érdekében a Franklin CountyCommunity Development Corporation (CDC, Franklin Megye Közösség FejlesztésiTársasága) szponzorálta a “Valley Dollars”-nak nevezett közösségi pénzrendszerlétrehozatalát.A rendszert rosszul fizetett irodai és m szaki n i alkalmazottak alapították 1991-ben aszomszédos Hampshire megye állami egyetemén. 1995-ben, amikor a Franklin County CDCátvette és elkezdte fejleszteni, 70 tagja volt. Tim Cohen-Mitchell koordinátor szerint aszervezetnek ma több mint 400 tagja van, többségében egyének, de akad néhány helyivállalkozás is, ideértve az élelmiszer és más kiskereskedelmi egységeket s néhány kisebb iparitermel vállalatot.A vidéki CDC közösségi valutát bocsát ki, és az egyenl séget el segítend , arra ösztönzihasználóit, hogy vásároljanak szolgáltatásokat a piaci ártól függetlenül, 10 $/munkaóra áron.A résztvev k természetesen megállapodhatnak ett l különböz árban is.Csatlakozáskor a tagok 10 $ és 20 $ közötti (amerikai dollár) éves díjat fizetnek a CDC“Valley Trade Commision” (VTC, Völgy Kereskedelmi Bizottság) számára, ezen felülajándék gyanánt 25 $ értékben szolgáltatásokat vagy termékeket kell biztosítaniuk. Cserébekapnak 25 $ érték Valley dollárt. Ha részt vesznek egy 1 órás orientációs programon, kapnaktovábbi 25 $ érték Valley dollárt. A VTC címjegyzéket ad Franklin és Hampshire megyeminden olyan személyének és vállalkozásának, akik szolgáltatásokat nyújtanak, javakat 3
  • 4. termelnek és ezért elfogadnak Valley dollárt. Napjainkra körülbelül 60000 $ érték Valleydollár van forgalomban.Mivel a bizottság nem követeli meg tagjaitól, hogy tranzakcióikat rögzítsék, senki nem tudja,hányszor használják fel újra a Valley dollárokat. Bár a bizottság hangsúlyozza a rendszeralacsony jövedelm ek számára biztosított elérhet ségét (a tagok kétharmadaalacsonyjövedelm csoportból származik), a címjegyzékben szerepl szolgáltatások közül sokinkább ezoterikus (sokféle masszázs, spirituális /szellemi/ tanácsadás, elektronikuskiadványszerkesztés). Cohen-Mitchell úgy véli, ahhoz, hogy a rendszer jobb közösségi hatástérjen el, legalább 2000 tag kellene és több vállalkozó részvétele. A növekedést gátolja apénzhiány, nem tudják megfizetni a szervez ket, akik a rendszert bemutathatnák, és többtagot toboroznának.A részvev k közül sokan magánvállalkozók vagy épp most indítják be saját vállalkozásukat,és arra használják a Valley dollár rendszert, hogy üzletükhöz köt d szolgáltatásokat éskészleteket szerezzenek be. Így megvásárolhatják a szükséges termékeket anélkül, hogybankkölcsönt kellene felvenniük.More Time Dollar: A belvárosban ezrek kiszolgálójaA középosztály tagjai gyakran azért vesznek részt egy helyi pénzrendszerben, hogy ezáltaler södjön bennük a közösséghez tartozás érzése. Az alacsonyabb jövedelm ek inkább azolyan javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést helyezik középpontba, amelyeket alakosok egyébként nem engedhetnének meg maguknak, bár a közösségi érzés itt is ugyanúgylétrejön.A MORE Time dollár (Member Organized Resource Exchange = Tagok által SzervezettEr forrás Csere) Missouri államban, St. Louisban és környékén tíz alacsonyjövedelmszomszédos csoportot foglal magába, több ezer fekete és fehér lakost szolgál. George Eberle,a St. loiusi Grace Hill Settlement House vezérigazgatója 1980-ban alapította a MORErendszert, amely nem bocsát ki pénzt, helyette a lakosok egymásnak különféleszolgáltatásokat nyújtanak: a lovaglástól a doktorig, gyerekre vigyázás, háztartásvezetés,autószerelés, ételszállítás az öregeknek, hólapátolás, magántanítás stb… mind azon az elvenalapul, hogy “az általam rászánt 1 óra egyenérték az általad rászánt 1 órával”. 4
  • 5. Átlagosan 6000 ember vesz részt benne, de minden évben legalább 3000 tagja volt. Néhányanarra használják a MORE rendszert, hogy a szomszédaikon segítve, mások szemébenmegbízhatóvá váljanak, mások a Grace Hill Programjában végzett önkéntes munkafizetségének tekintik.A rendszer hatalmas sikerében számos tényez játszik közre. Tökéletesen illeszkedik ahivatali programokba, ideértve a társadalmi osztályoknak, családoknak nyújtottszolgáltatásokat, az egészségügyi programokat. Grace Hill b séges intézményi támogatástnyújt, kiterjedt helyi elérhet séget biztosít, és minden egyes lakosnak 20 órás tréninget tart arendszer m ködésér l. A résztvev k a tréningért fizetést kapnak: a szövetségi valuta és aMORE hitel egyfajta egyvelegét, amivel még több tag toborzására ösztönöznek.Számítógépes nyilvántartást vezetnek a tagok által nyújtott és kapott szolgáltatásokról. Aztán,mondja egy résztvev , “a számítógép segítségével megtudhatod, kinek milyen szolgáltatásravan szüksége. Csak rákérdezel és megnézed. Tegyük fel, hogy különösen érdekelt vagy atakarításban; megtudhatod, hogy a szomszédodban él egy csomó ember, akiknek szükségükvan erre a szolgáltatásra.”Bár eredetileg a szolgáltatásokat olyan öregek számára kívánták biztosítani, akik sokféleszükséglettel és kevés pénzzel rendelkeznek, mára a helyi lakosság különböz generációivesznek részt a rendszerben, egymás számára a legkülönfélébb szolgáltatásokat nyújtva.Tovább emeli a rendszer hasznosságát, hogy a Grace Hill mint “Id – Raktár” kezdtem ködését, adományokat: használt ruhát, játékot, iskolai felszerelést, új és használtberendezéseket tárolt. Az áruk nagyobb részét a Time dollár tagok maguk hajtották fel.H ek maradva az “órát az óráért” értékrendszerhez, a termékek eladási árát a biztosításukra éstárolásukra fordított id nagysága (órák száma) határozta meg. A MORE tagok közül sokanszéls ségesen szegények. A Time dollárok lehet vé teszik számukra, hogy kiegészítsékkorlátozott pénzjövedelmüket és megvásárolják a létfenntartási cikkeket, mint pl. a szappantés a sampont. A Time dollárok “segítettek, mivel rokkant nyugdíjas vagyok, és teljesenkifogytam a WC papírból” – mondja az egyik tag. 5
  • 6. Tapasztalatok szerint, a Time dollár az embereket olyan szomszédaikkal kötheti össze, akikbírnak bizonyos képességekkel, amelyekr l eddig talán tudomásuk sem volt. Absztraktabbszinten szemlélve, a tagoknak lehet ségük van arra, hogy az idejüket produktívan használjákki, ami a munkanélküliek és a részid s munkások számára – mind pszichológiailag, mindgazdaságilag – különösen értékes.“Mióta megszületett a gyerekem, és munkanélküli vagyok, nincs pénzem. Egy barátommesélte, hogy van egy program, ahol megkaphatom a számomra szükséges szolgáltatásokatanélkül, hogy fizetnem kellene értük. Id m volt b ven, hogy másoknak szolgáltatásokatnyújtsak, de pénzem egy garas se.” – mondja az egyik résztvev . “Unalmas volt mindig csakotthon ülni, pénz nélkül nem tudtam elmenni sehova.”A Time dollár hatékony szervez eszköznek bizonyult. “Többet tudok a közösség különbözproblémáiról” – állítja az egyik tag. “Azel tt nem érdekeltek mások problémái” – mondja egymásik. A harmadik szerint: “Rájöttem, hogy mások ugyanolyan helyzetben vannak, mint én,és a problémáinkat együtt tudjuk megoldani.”Közösségi pénzrendszerek: egyre terjed újdonságA fejlett és a fejl d országokban egyre több közösségi pénzrendszert hoznak létre, egyrenagyobb az érdekl dés irántuk. A múlt évben, San Franciscóban körülbelül 85 ember, többtucat kanadai és amerikai szervezet képvisel je, rendezett egy konferenciát a közösségipénzrendszerekr l. Június közepén Chicagóban szerveznek egy hasonló, a Berkley-benalapított Center for Community Futures által szponzorált konferenciát, amelynek résztvev i abizalmon alapuló gazdasági fejl dés propagálói, a helyi lakásügyi hatóságok képvisel i ésmás, a közösségek közeledését támogató személyek.Jim Masters szerint – aki a szervezet vezet je és már hosszú ideje szegénységellenes aktivista– az évek óta tartó harc ellenére több alacsony jövedelm vidék maradt továbbra is nagyszegénységben. A helyi pénzrendszerek konkrét lehet séget teremtenek, hogy javítsunk egyközösség és tagjai gazdasági életén. Ezek a rendszerek azáltal is támogatják a tartósabbváltoztatásokért folytatott harcot, hogy el segítik az emberek közötti kapcsolatok ápolását.Egyel re a közösségi pénzrendszereknek még nincsen szélesebb értelemben vett gazdaságihatása. Még egyetlen rendszer sem elég nagy ahhoz, hogy egy gyakran emlegetett célt 6
  • 7. teljesítsen: megállíthassa a vagyon kiáramlását a közösségb l. A rendszer hétköznapi emberekszámára biztosít hatalmat, hogy eldöntsék, mi jelent számukra értéket, és ezt az értéketvalóságossá is tegyék, egy olyan gazdasági mechanizmus alkalmazásával, amely az általukel állított javak, szolgáltatások és a szociális segély körforgását biztosítja.Forrás: http://eszmelet.freeweb.hu/51/brantdt51.html 7