Közösségi pénzek                                    A 21. sz. Új eszköze                                    Bernard A. Lie...
1. Az erkölcsi és gazdasági ösztönz er kA nem spontán viselkedési formákat kiváltó három legf bb tényez : erkölcsi nyomás,...
jól megtervezett közösségi pénz pedig olyan szerepet is betölt, amit egy szokásos nemzetifizet eszköz nem képes.A Breton W...
Bár már megszoktuk, és természetesnek vesszük, hogy a pénz betölti az összes szerepet,például az USD esetében a fentiek mi...
Spekuláció eszköze - értékmér eszközJoel Kurtzman: A pénz halála cím könyvében meggy z en kifejti, hogy a spekuláció miért...
4. Problémák a kamattalEgy másik, számunkra magától értet d tulajdonság, hogy a pénz kamatot termel. A nyugatonez általáno...
Magában a struktúra ösztönzi a csereeszköz és az értek rz szerepek szétválasztását, amiazzal az el nnyel járna, hogy jelen...
visszafizetése, házunk h szigetelése, energiatakarékosság, konyhakert létesítése) illetve érték-meg rz    vagy növel      ...
javasolt rendszerben a gazdasági érdek automatikusan a környezet iránt felel s viselkedéstösztönzi. Csak a gazdasági és er...
7. Precedensek a történelembenA közgazdasági-, pénzpolitikai-, és történelem könyvek általában nem foglalkoznak az`értékcs...
Így érthet , hogy az egyiptomi gazdák nem gy jtögették a pénzt, hanem azonnal alegelérhet bb befektetéseket eszközölték: m...
szimbólumaiként, ami aztán hanyatlásnak indult, amikor a "brakteaten" rendszer helyétátvette a király kizárólagos pénzkibo...
Két ev. múlva Worgl városa volt az els , amely megvalósította a teljes foglalkoztatottságot.Általános lett a vízellátás, a...
1933 február 18-án, Petenhill indianai képvisel pedig a Képvisel háznak 1933 február 22-én.Ezalatt Irvin Fisher megkereste...
A jelenlegi létez rendszerek egyszer en a nulla kamatozást használjak. Ezzel szemben a 30-as évek példaiban az akkori pénz...
gazdasági egységként éltek. Aniane Benedictus (V. sz.) úgy érezte, hogy ez a helyzetautomatikusan megalapozza, hogy a közö...
A közösségi pénz csak egy másik jóléti rendszer?A legtöbb ember felfogása szerint, ha valami segíti a szegényeket, akkor a...
összegy jtését nem kukásautók végezték, azoknak csak a lakosság által összegy jtött ésszétválogatott szemetet kellett elsz...
Ugyanúgy a közösségi pénznél is: kihasználatlan lehet ségeket köt össze kielégítetlenigenyekkel. A kifinomultabb közösségi...
Arra a megfigyelésre alapul a fenti kijelentés, hogy a mostani gazdasági ciklus struktúrájábankülönbözik az összes eddigit...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Bernard A. Lietaer - Közösségi pénzek A 21. sz. Új eszköze

831 views
763 views

Published on

Bernard A. Lietaer - Közösségi pénzek A 21. sz. Új eszköze

Published in: Education, Business
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
831
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
19
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Bernard A. Lietaer - Közösségi pénzek A 21. sz. Új eszköze

  1. 1. Közösségi pénzek A 21. sz. Új eszköze Bernard A. LietaerBevezetés1. Az erkölcsi és a gazdasági mozgatóer k2. A pénz feladatai3. A pénz feladatai közti ellentét4. Mi a probléma a kamattal5. A `láthatatlan kéz átnevelése6. Az `er sít pénz létjogosultsága7. Példák a múltból8. Közösségi pénz9. Lehetséges félreértések10 KonklúzióEgy `zöld konvertibilis pénz.Közösségi pénzek: a 21. század új eszközeA fejlett országokban 616 kortársainkat a leginkább aggasztó három kérdés -munkanélküliség, a kömyezet, a társadalom széthullása - észrevehet en összefut egymásba ésminden jel arra mutat, hogy ugyanezek a problémák a legéget bbek maradnak a következszázadban is. A folyamatos technikai fejl dés biztosítja, hogy a munkanélküliség továbbra isegy f probléma legyen, akkor is, ha a nyugati világnak sikerül kilábalnia a recesszióból.2010-re Kína annyi széndioxidot fog kibocsátani, mint amennyit ma az egész világ. Továbbáa társadalom széthullása az utóbbi 30 ev. egyik legmélyebb, legösszetettebb irányzata, annakleghalványabb jele nélkül, hogy esetleg ez az irány megfordulna.Mivel a belátható jöv ben ezzel együtt kell élnünk, csak egy hosszú távú, alapjaiban másmegközelítést l várhatjuk, hogy ezek a problémák megoldódjanak. Bemutatom, hogy aközösségi pénzek hogyan segítenek hozzá, hogy ezekkel, a problémákkal szembe szálljunk,továbbá lehet vé teszi, hogy a gazdasági késztetést felváltsuk egy elvárható emberségesviselkedési normával. 1
  2. 2. 1. Az erkölcsi és gazdasági ösztönz er kA nem spontán viselkedési formákat kiváltó három legf bb tényez : erkölcsi nyomás,kényszer, gazdasági ösztönzés. Például az. üvegpalackok újrahasznosítása ösztönözhettanítással, szabályozással, vagy a termék árába épített, visszaváltható betétdíj. Az egyszerremind a három tényez t kombináló módszer lesz a leghatékonyabb, természetesen.A probléma az, amikor a különféle ösztönz er k egymásnak ellentmondanak. Ha a gazdaságiérdek olyan dologra ösztönöz, amit a szabályok nem tesznek lehet vé, akkor folyamatosanszükség van egy költséges, szabályokat betartató rendszerre. Egy ilyen rendszer megléteesetén biztosan számíthatunk szabályszegésre, csalásra, a szabályozások rafinált kijátszására.Ez méginkább kézzelfogható olyan esetben, amikor az erkölcsi normáknak kellene agazdasági érdekeknek gátat szabni. Gondoljunk csak a közismert mondásra: A pénz olyanmint a trágya, csak akkor használ, ha szétterítjük. Ezt a felfogást kevésbé virágnyelven alegtöbb vallás már régóta magáévá tette. Azonban ez az erkölcsi nyomás homlokegyenestellenkezik a kamat fogalmával, ami éppen, hogy a pénz felhalmozására ösztönöz. Amikormély, lényegi ellentmondások feszülnek, sok ember nem engedheti meg magának, vagy csaknem érdekli, hogy kövesse, amit a jó erkölcs diktál.Azonban létre lehet hozni egy összefügg és m köd pénzrendszert, ahol ezek az egyértelmellentmondások elt nnek. Más szóval, ha megkérd jelezzük a régi berögz déseket,létrehozhatunk egymással harmóniában lev erkölcsi és gazdasági mozgató er ket.2. A pénz feladataAhhoz, hogy megértsük a közösségi pénz fogalmát, jobban kell, hogy értsük, mit csinál apénz. Látni fogjuk, hogy a közösségi pénz betölti akármelyik pénz néhány funkcióját, s egy 2
  3. 3. jól megtervezett közösségi pénz pedig olyan szerepet is betölt, amit egy szokásos nemzetifizet eszköz nem képes.A Breton Woods-i rendszer 1972-es összeomlása (Ma a világban olyan pénzek léteznek,amelyek mögött nincsen tényleges materiális fedezet. Azonban a pénz továbbra is betöltiugyanazokat a funkciókat, melyek közül kett alapvet : • Értékmér — pl. mind az alma, mind a narancs érteket dollárban fejezzük ki • A leghatékonyabb áruforgalmi csereeszköz, ami sokkal jobb hatásfokú, mint pl. a barter ügylet.Ezek mellett a pénz másodlagos szerepet is betölt napjainkban és régebben egyaránt:Érték rzés — A történelemben ez viszonylag ritkábban fordult el . Például a capital (t ke) alatin capus, capitis szóból származik, ami fejet jelent, egész pontosan a márha fejet értettekrajta. Meg napjainkban is mondjak Texasban, hogy 1000 fejet ér. Egy másik példa, hogyEgyiptomban a kés . klasszikus korszakig, Európában a középkoron át a kés 18-ik századiga vagyont jobbára földben tartották, és annak fokozatos feljavításába fektették.A spekuláció eszköze — különösen most, amikor a pénzmozgás 95 százaléka spekuláció, skevesebb, mint 5 százalék mögött van tényleges áruforgalom, vagy szolgáltatás. Ez legf képpakkor vált ilyen túlnyomóvá, mikor 1972 augusztusában Nixon elnök megteremtette a lebegpénzrendszert, amely azóta is él.A politika eszköze nem túl régi példa, a Szovjetunió konvertibilis rubelen keresztül kontroláltaa KGST országok külkereskedelmét. 3
  4. 4. Bár már megszoktuk, és természetesnek vesszük, hogy a pénz betölti az összes szerepet,például az USD esetében a fentiek mindegyiket, valójában a pénznek csak a két alapvetfeladatot kell ellátnia ahhoz, hogy a pénzrendszer hatékony legyen.3. A pénz egyes funkciói közötti konfliktusValójában a pénz másodlagos funkcióinak betöltése közben akadályozza a két alapvetszerepkör betöltését. Alább néhány példa:Érték rzés – csereeszközEls ránézésre nagyon kényelmes, hogy a pénz töltse be az érték rzés szerepét is. Azonbanennek rejtett súlyos ára van: ezen min ségében tovább fokozza a húzd meg — ereszd meggazdasági ciklusokat:Ha valaki er s bizonytalanságot jósol a jöv re, akkor vagyona/jövedelme egy nagyobb részemegtakarítás lesz, s kevesebb lesz azonnali fogyasztásra fordítva. Azaz a recesszió els jelérebárki, akinek pénze van, többet fog félretenni és kevesebbet fogyasztásra költeni, amivel aztántovább súlyosbítja a recessziót, ami mindenki más számára erezheti lesz. A gazdaságifellendülés éveiben a fogyasztó optimista, és mindenki egyszerre fog hozzányúlni amegtakarításaihoz, nagyobb vásárlásokat eszközölnek, tartós fogyasztási cikkeket stb.,amellyel a gazdasági fellendülést belelovalhatják egy inflációs szakaszba. Bar sok egyébtényez is befolyásolja a gazdasági ciklusokat, az már bebizonyosodott, hogy a fogyasztóibizalom számottev en felnagyítja a problémákat. Ha megoldható lenne, hogy a pénz, mintcsereeszköz ne töltse be az érték rz szerepét is, akkor az már magában jelent sen tompítanáa jelenlegi rendszer fellendülés-recesszió hajlamát. 4
  5. 5. Spekuláció eszköze - értékmér eszközJoel Kurtzman: A pénz halála cím könyvében meggy z en kifejti, hogy a spekuláció miértés hogyan ássa alá a pénz értékmér funkcióját. Ha egy német vállalat Indiában akar együzemet építeni, akkor a legnagyobb kockázat nem magában az üzem üzletmenetébentalálható, hanem, hogy milyen pénznemben készítsék el a pénzügyi tervet: dollár, németmárka, rúpia? A befektetés német márkában történik, a bevételek rúpiában, s milyenárfolyammal számoljunk a várható megtérülés kiszámolásánál? Vannak ugyan pénzpiacieszközök, mellyel a rövidtávú tranzakciók kockázata kiküszöbölhet , ezen eszközökhosszútávra, amely id táv a jellemz egy üzem esetében, nem igazán elérhet ek, illetve haléteznek, nagyon drágák. A következmény: kevesebb országhatáron túli befektetés, különösena harmadik világ országaiba, így jelent sen csökken a nemzetközi er források hatékonyelosztása. Nem tudjuk megmondani, hogy mennyi befektetés hiúsult meg emiatt, de a jelekazt mutatják, hogy jelent s mennyiségben.Politikai eszköz — csereeszközA közelmúlt történéseib l látható, hogy a pénz ezen két szerepe közötti konfliktus adott: Akommunizmus összeomlása el tt nem volt szükség arra, hogy rök vigyázzanak arra, nehogyegy lengyel üzem szorosabb együttm ködést építsen ki a Nyugattal, mint ami aSzovjetuniónak kényelmes lenne. Mivel a KGST országok pénze csak rubelben voltkonvertibilis, ez automatikusan elegend védelmet nyújtott. 5
  6. 6. 4. Problémák a kamattalEgy másik, számunkra magától értet d tulajdonság, hogy a pénz kamatot termel. A nyugatonez általánosan elfogadottá csak az elmúlt század folyamán vált. Valóban, több mint ezer évigmind a három f vallás nyomatékosan tiltotta a kamatot, mivel az uzsorának min sült. AKatolikus Egyház csak a 19. század végét l kezdve `felejtette el az uzsora b nét. Ez azzal azid szakkal esik egybe, amikor az Egyház, aki a legnagyobb földbirtokos volt évszázadokon átNyugat-Európában (azaz t kehasználó volt), befektetett pénzügyi eszközök között `találtamagát (azaz t ke ellátóvá vált).Azonban a kamat problémája nem köthet valláserkölcsi okhoz. A pénz kamata alapozza megleginkább a környezetünk módszeres lerombolását. Vizsgáljuk, mint egy metaforát: egy faeletében (vagy bármilyen más él természeti kincs) a kamat miatt bármilyen messzi jöv belibevétel nettó jelenbeli értéke elhanyagolható. Ezért, képletesen szólva jobban megéri a fátmost kivágni és az érte kapott pénzt bankszámlára rakni ahelyett, hogy hagynánk a fát mégegy évtizedig, évszázadig n ni. Ennek analógiájára csakis azon fákat érdemes ipari céllalültetni, amelyek gyorsan n nek, mint pl. feny . Ipari céllal ezért senki nem ültet cédrusfeny t.Így fákat ugyan ültetünk, de módszeresen csökkentjük a biodiverzitást.5. A láthatatlan kéz újraidomításaTegyük fel, hogy kifejlesztünk egy pénzfajtát, melynek kizárólagos szerepe, hogy a pénz kétf szerepét betöltse: értékmér és csereeszköz. Elriasztandó az értek rz szerept l, egymechanizmust építünk be: ha valaki $100-at keres, akkor $110 értekben adunk nekivásárlóer t, ha ma költi el. Holnap már csak $109-et ér, holnap után $108-at, a 10. napon$100, a 20. napon $90-et, így tovább és tovább (ld. 3. megjegyzés). Mi történne így? 6
  7. 7. Magában a struktúra ösztönzi a csereeszköz és az értek rz szerepek szétválasztását, amiazzal az el nnyel járna, hogy jelent sen csökkennek a gazdasági ciklus hullámai.Az emberek hamar befektetnék, vagy elköltenék a pénzt, s akik azt a pénzt így megkapjak,ugyanezt tennék. Ezáltal további gazdasági aktivitás gerjeszt dne, további munkahelyteremt dne.A döntéshozás er sen decentralizált lenne, mivel aki a pénzt kapja, aktívan szerepet vállal apénz további terítésében, így aktívan részt vesz a munkahelyteremtésben.Az alapvet strukturális változás az emberek megtakarításának és befektetésének módjábanlenne. Mivel ez a koncepció akadályozná, hogy a pénzt, mint megtakarítási eszközt használják– különösen, ha egy ilyen pénz széles körben elterjedne – valami mást kellene értekmeg rzésre használni.Az újfajta megközelítés koncepciójában a legfontosabb érteni, hogy a változás az id irányátfordítaná meg a befektetés folyamatában. A jelenlegi rendszerben bármilyen befektetéskockázatmentes állampapír kamattal diszkontalt értéke alacsonyabb kell legyen, mint aténylegesen befektetett összeg. Ebb l következik, hogy bármi, amib l több mint húsz évmúlva keletkezik érték, gyakorlatilag ma értéktelen. Így a rendszer ösztönzi, hogy netör djünk cselekedeteink hosszú távú következményeivel. A javasolt megoldásban, azösztönz er pontosan fordítva m ködik: a jöv beli bevétel többet ér, mint a bevétel ajelenben, amelyben a jelenkori események hosszú távú következményének automatikusanprioritása lesz.Miután fedezzük az élethez való alapvet szükségleteinket, a pénz logikus felhasználása az újrendszerben olyan befektetésekbe irányul, amely csökkenti a jöv beni költségeket (pl., hitelek 7
  8. 8. visszafizetése, házunk h szigetelése, energiatakarékosság, konyhakert létesítése) illetve érték-meg rz vagy növel hatású. Hogy biztosítsuk majd gyermekeink kés bbi egyetemioktatását, logikus lépes egy kisebb erd t ültetni, vagy egy olyan befektetési alapba fektetni,amely ezzel foglalkozik.A pénzintézetek azonnal el állnának likvid megtakarítási formákkal, amint az imént említettállóeszközök iránt megélénkülne a kereslet. Ez ösztönözné a közvetlenség er södését, mert azállampapírok sokkal kisebb hozamot produkálnának. Általánosságban, a részvényeketel nyben részesítenék a kötvényekkel szemben, ezáltal a t ke igen kevés áttéten keresztülfinanszírozná a vállalkozásokat.A fogyasztók a hosszabb élettartamú cikkek felé fordulnának. Tegyük fel, hogy valakinek$100,000 áll rendelkezésére és kétféle autó kapható: egy manapság szokványos, ami $20,000-be kerül és 4 évig üzemképes, a másik $100,000 ami 20 évig. A mai gazdasági környezetbenaz a logikus, ha az el bbit vásároljuk és a maradék $80,000-ét bankba tesszük, így nagyobbhozamhoz jutunk hosszú távon. A javasolt másik pénzrendszer eseten az a logikus, ha ahosszú élet autót vásároljuk. A mai viszonyok között viszont senki nem épít ilyen autót,mivel nincs rá kereslet. Figyeljük meg, hogy az autógyár teljes bevétele a 20 év. alattugyanannyi, de a második esetben a környezetünkre jutó terhelés jóval kevesebb. Ugyanezengondolatmenet alapján az emberek olyan házakat építenének ami "örökké" tart — és amikorpénzhez jutnak, folyamatosan tovább fejlesztenének.Fontos megjegyeznünk, hogy sem adózási könnyítésekkel, sem egyéb arra irányuló`tanítással nem kellene az embereket erre ösztönözni. Csak egyszer en újraprogramoztuk asaját érdekek vezérelte `láthatatlan kéz m ködését, mely el idézi ezeket a folyamatokat.Ma rengeteg ember próbálja meggy zni a másikat arról, hogy környezetünk irántfelel sséggel viseltessünk, de a gazdasági érdekek pont az ellenkez jére ösztönöznek. A 8
  9. 9. javasolt rendszerben a gazdasági érdek automatikusan a környezet iránt felel s viselkedéstösztönzi. Csak a gazdasági és erkölcsi mozgatórugók ilyen irányú átalakításával várhatjuk el,hogy a viselkedés alapvet en megváltozzon.6. Az ’er sít pénz érvényességeAz `er sít pénz csak egy változata az angolszász irodalomban már leirt `bélyeg utalványvagy `bélyeg pénz jelenségének, ami a német szakirodalomban a `Wara (kereskedelmi pénz)vagy `frei geld (szabad pénz). Ennek a koncepcióját 100 évvel ezel tt Silvio Gesell dolgoztaki. Gesell argentin üzletember, akinek elgondolásait figyelmen kívül hagyták, mivel elslátásra szokatlannak t nt a pénz `leértékelése.Gesell alapgondolata, hogy a pénz, mint csereeszköz közszolgálati szerepet tölt be, mintpéldául a tömegközlekedés, így kisebb használati beszedése indokolt. Ahelyett, hogy aki apénzt visszatartja, kamatot kapna, az új rendszerben éppen k fizetnék a kamatot. Gesellidejében a pecsételés volt ezen díj beszedésének szokásos módja. A mai modem id ben aszámítógépek használata a könyvelésben és a pénzvilágban, továbbá az elektronikusbankkártyák korában ez a m velet sokkal könnyebben kivitelezhet .Ez a szokatlan gondolat, mint a `díjszabásos pénz elméletileg helyes-e? A válasz egyértelmigen, és komoly közgazdászok támogatták, mint pl. John Maynard Keynes. "A munkáltatás,kamat és pénz általános elmélete" cím könyvében elemzi (17. fejezet), hogy mivel járna egyilyen fajta pénz, és er sen alátámasztja Gesell gondolatait. Ahogy Keynes írja: Azok areformerek, akik abban látják a megoldást, hogy a pénzt id nként el kell vinni lepecsételni,hogy az a papírdarab ezáltal meg rizze pénz funkcióját, jó úton járnak és elgondolásukalaposabb megfontolás tárgyát, kell képezze. Az álabbi kijelentéssel zárja: `a jöv ben sokkaltöbbet fogunk Gesellt l tanulni, mint Marxtól. Ezen állítás ma már egy elfogadott tény.Esetleg az el z idézet állítása is helyes lehet? 9
  10. 10. 7. Precedensek a történelembenA közgazdasági-, pénzpolitikai-, és történelem könyvek általában nem foglalkoznak az`értékcsökken pénz lehet ségével. Még a monumentális `A kamat története cím könyvesem tesz meg egy futólagos említést sem róla, pedig a kamat történetét mutatja be a sumerid kt l napjainkig. (ld. 7.) Akkor ez csak egy elmélet, egy ötlet csupán, vagy egy tényleges,reális lehet ség? Valójában a történelemben már beigazolódott, hogy a módszer jólalkalmazkodik különböz kultúrákhoz és körülményekhez – és magától beindít olyanfolyamatokat, amelyeket ösztönözni próbálunk.EgyiptomEmlékezzünk a bibliai Józsefre, aki értelmezte a fáraó álmát és élelmiszer raktározássalmegmentette Egyiptomot a hét sz k esztend t l. Miért tartották Józsefet olyan nagyraEgyiptomban a készletgazdálkodás feltalálásáért? Az már több ezer evvel el tte, amez gazdasági forradalom kezdetét l teljesen elterjedt és bevett szokás volt. Valami más islehetett azon kívül amit a Biblia említ?A készletezés az egyiptomi monetáris rendszer alapja is volt. Minden gazda, aki akészletekhez hozzájárult, egy cserép nyugtat kapott, amire felkarcolták a mennyiséget, abeszállítás dátumát. Ezzel a cserépdarabbal utána vásárolhatott. Ezek a nyugták, ahogy otthívták, "ostraca", ezer számra kerültek el , gyakorlatilag pénzként használtak ket. Arendszer kulcsa, amit a Biblia nem említ: az id múlását ráterhelték a nyugtákra. Ha valaki hathónap múlva be akart váltani egy 10 zsák búza érték ostracat, csak 9 zsákkal kapott érte.Ebben a levonásban jelent meg a raktári rzés költsége, a rágcsálók okozta veszteség, stb. 10
  11. 11. Így érthet , hogy az egyiptomi gazdák nem gy jtögették a pénzt, hanem azonnal alegelérhet bb befektetéseket eszközölték: mint a term föld és az öntöz rendszerkarbantartása, fejlesztése.Egyiptomban ez a pénzrendszer több mint ezer évig m ködött, egészen addig, míg a rómaiaker szakkal bevezettek az saját "modernebb" pénz- és bankrendszerüket, amelynek része volta pozitív kamat. Figyeljük meg a nyilvánvaló következményeit a váltásnak: a negatívkamatozású pénz idejében az egyiptomiak hatalmas, elpusztíthatatlan épületeket építettek, amez gazdaság figyelemre méltó színvonalon m ködött, amivel az ókori világ éléskamrájavolt a birodalom. Mindez szinte nyomtalanul elt nt a római pénzrendszer általánossá válásaután. Azóta, az elmúlt kétezer évben Egyiptom egy "fejl d " ország maradt.A középkorEurópában mi okozta a kiemelked gazdasági, szellemi jólétet, különösen 1150-1300 között,amikor gomba módra elszaporodott az a sok templom és katedrális? Keveseknek t nik fel,hogy ebben az id ben a `brekteaten monetáris rendszer m ködött, melyben a helyi uraságokkis ezüst lapkákat bocsátottak ki, melyeket hat-nyolchavonta visszahívtak és vékonyabbakatbocsátottak ki helyettük, ami körülbelül havi 2-3 százalék negatív kamatnak felelt meg. Azemberek ezért automatikusan minél hamarabb valami olyasmibe fektették, aminek értékeszinte örök: a term föld javítása, sz nyegek, festmények, templomok.Közgazdász szemmel a templom befektetésnek értelmezhet . Abban az id ben a városokvadul küzdöttek, hogy odacsábítsak a zarándokokat az egész katolikus világból, s a városokúgy küzdöttek egy-egy katedrális építéséért, mint manapság pl. a Walt Disney Co,befektetéséért. Az alapvet különbség az, hogy a katedrális egyben a hit jelkepe is volt,mesteremberek ezreinek alkotása, akik névtelenül id tlen remekm veket építettek. Véletlen-e,hogy virágzottak a katedrálisok a nyugati történelem közösségi összetartásának 11
  12. 12. szimbólumaiként, ami aztán hanyatlásnak indult, amikor a "brakteaten" rendszer helyétátvette a király kizárólagos pénzkibocsátási joga?Egyesek számára az el z két példa értékét csökkentheti, hogy kapitalizmus el tti id kb lvalók.Németország a 30-as években1930-ban, Hebecker úr, egy kis bajor, schwanenkircheni, cs ddel küszköd szénbányatulajdonosa, azon igyekezetében, hogy fizetni tudjon a munkásainak, szénnel fizetettReichmárk helyett. Elismervényt bocsátott ki - amit wara-nak hívott - amely szénre voltváltható. A hátoldalán kis négyzetek voltak, pecsétek számára. Az elismervény csak akkormaradt érvényes, ha az adott hónap pecsétjét id ben beütöttek. Ezt a negatív kamatot atárolási költségekkel indokoltak. A munkások az élelmiszerért és helyi szolgáltatásokért ezzela waraval fizettek. Például a péknek nem volt sok választása, mint elfogadni és meggy zni alisztszállítót, hogy is fogadja el. A folyamat olyan sikeres lett, hogy 1931-ig szabadgazdaságként egész Németországban elterjedt, több mint 2000 vállalat és a warat megtestesítáru vett részt a rendszerben. De 1931 novemberében, a Nemet Központi Bank betiltotta, apénzkibocsátás kizárólagos jogara hivatkozva.Ausztria a 1930-as években1932-ben Unterguggenberger úr, Worgl polgármestere elhatározta, hogy városában teszvalamit az arra az id szakra általánosan jellemz 35 százalékos munkanélküliség ellen.Meggy zte a városházát, hogy 14.000 schilling értékben utalványokat bocsássanak ki,amelynek fedezete egy ugyanekkora bankbetét a helyi bankban. 12
  13. 13. Két ev. múlva Worgl városa volt az els , amely megvalósította a teljes foglalkoztatottságot.Általános lett a vízellátás, az egész várost újra aszfaltozták, a legtöbb ház felújítva, átfestve,az adókat határid el tt befizettek, körbe az erd ket újraültették.Fontos tudni, hogy az eredmények túlnyomó része nem abból eredt, hogy a város különbözprojekteket indított, hanem abból, hogy a szerepl k azon igyekeztek, hogy a pénzttovábbadjak, ne pedig halmozzák. Átlagosan a Worgl pénz forgási sebessége 14-szerese volt arendes Schillingnek. Más szóval ugyanaz a pénzösszeg 14-szer annyi munkát teremtett.Több mint 200 másik közösség döntött úgy, hogy követik a példát, de megint a központi bankleállította. A fellebbezések sora eljutott egészen a legfels bb bíróságig, de ott elutasítatott...Bélyegz s elismervények Észak AmerikábanA krízis pénzfajták múltja régebbre nyúlik vissza Amerikában, mint azt els re gondolnánk.Érdekes módon, bizonyos rendszerességgel t ntek fel, ami nagyjából egybeesett a hosszú távúgazdasági ciklus (Kondratieff hullám) hullámvölgyeinek aljával: 1890, 1930. Az utolsótmutatom be, mert err l áll a legtöbb dokumentáció a rendelkezésünkre.Az elméleti atyja a folyamatnak az 1930-as években Irving Fisher volt, a Yale Egyetemr l.Elemezte az ausztriai worgi esetet és több cikket közölt, elemezve annak sikerét. Ezután többmint 400 varos, több ezer közösség bocsátott ki hasonló pénzt/elismervényt. Sok volt ezekközül bélyegeztet s elismervény, melyet bizonyos id nként bélyegeztetni kellett (pl.havonta). Emellett egy mozgalom is indult, mely egy országos szint kibocsátástszorgalmazott: Bankehad alabamai szenátor egy törvénytervezetet terjesztett a szenátus elé 13
  14. 14. 1933 február 18-án, Petenhill indianai képvisel pedig a Képvisel háznak 1933 február 22-én.Ezalatt Irvin Fisher megkereste Dean Achesont, az akkori pénzügyminisztert, kérve avégrehajtó tanács támogatását az ötlethez. Acheson megkérdezte egyik harvardi tanáránakvéleményét, aki azt mondta neki, hogy az ötlet m köd képes, de nagyon er s decentralizáltdöntéshozói mechanizmussal járna, melyr l ki kellene kérni az elnök véleményét. Rooseveltelnök megtiltotta mindenfele `krízis pénzt használatát és meghirdette a New Deal-t agazdaság rendbe tételére, mely leginkább hatalmas központi irányítású építkezési projektekenalapuló terv volt. (ld. 9.)8. Közösségi pénz"Ha háborút akarsz az emberek között, dobj oda nekik egy csontot, ha azt akarod, hogyegyüttm ködjenek, építtess velük egy tornyot." Saint-Exupery, CitadelA helyi pénzek megint gomba módra szaporodnak az egész világban, megdöbbentsokféleséggel és egyre nagyobb kifinomultsággal. Ahogy Hazel Henderson rámutatott, a sikerkulcsa, mint minden pénznek egy adott közösségben, a bizalom. Jelen esetben bizalom aszomszédunkban, és az egész közösségben, a közösség vezet iben.Arra helyezném a hangsúlyt, hogy ha eldöntöttük, hogy legyen egy közösségi pénz, akkormiért ne építsük fel a rendszert a lehet legjobban? Fontos, hogy a közösségi pénz kizárólag apénz két feladatát hajtsa végre — általános értékmér , csereeszköz — így elriassza afelhalmozást és a spekulációt. Ennek legjobb módja, hogy a jelenlegi fejlett elektronikuspénzrendszert felhasználva létrehozunk egy `értékveszt vagy negatív kamatozású pénzt. 14
  15. 15. A jelenlegi létez rendszerek egyszer en a nulla kamatozást használjak. Ezzel szemben a 30-as évek példaiban az akkori pénzek a negatív kamatozáson alapultak, általában egy bélyegzésiprocedúrával végrehajtva. A pecsételés egy elég kezdetleges formája a kívánt cél elérésének.A smart card, elektromos könyvelés, helyi váltó rendszerek korában a negatív kamatozástsokkal hatékonyabban és kényelmesebben végre lehet hajtani, csak egyszer en egy kis díjatszámolva fel a meglev számlaegyenlegekért.Ez a kis lépés számtalan el nnyel kecsegtet:A resztvev k mindegyike a helyi pénz érdekelt terjeszt jévé válik. A jelenlegi hasonlórendszerek szervez i azt vették észre, hogy az id múlásával is az adott rendszer alapítóimaradtak továbbra is a leger teljesebb terjeszt k az új felhasználók fele. Néhány rendszeregyszer en elhal, amint az alapító nem tud a továbbiakban a terjesztéssel tör dni. PaulGlover, az Ithaca pénzrendszer alapítója, elismerte, hogy ideje nagy részét az új résztvev ktoborzásával tölti, hogy elfogadjak ezt a pénzt (ld. 10). Ez jellemz , mert a rendszer többitagja nem érdekelt abban, hogy aktívan még több resztvev t szervezzenek be: csakhasználhatják és megtartják a pénzt, amíg az hasznukra van. Ezzel szemben a swanenkircheniWorgl pénzrendszerben 1930-ban minden résztvev érdekelt volt, hogy meggy zze apékséget, a hentest, a családtagokat, hogy fogadjak el a pénzt. Egyik oka hogy a mai helyipénzek megsokszorozódtak, de közben nem terjedtek el széles körben, mint 1930-ban az,hogy strukturálisan különbözik a resztvev k motivációja. Több munkahely jön létre, de a maiközösségi pénzek nem teremtenek több munkahelyet, mint a "rendes" hivatalos pénz. Worglesetében ellenkez leg, minden Worgl schilling 14-szer annyi munkahelyet hozott létre, mint ahivatalos osztrák schilling.Er síti a közösségi szellemet. Sok esetben a mostani közösségi pénzek létrehozását kevésbé amunkahelyteremtés, mint a közösségi szellem er sítése motiválja. A közösségi pénz ennek azegyik leghatékonyabb eszköze. A szó "közösség" írásban 1283-ban fordult el el ször azangolban. Eredetet tekintve ó-francia és kés i latin, ahol egy csoport szerzetest jelentett, akikévoltak a kolostor gyümölcsei, termelték azokat és ettek bel le. Más szóval egy önálló 15
  16. 16. gazdasági egységként éltek. Aniane Benedictus (V. sz.) úgy érezte, hogy ez a helyzetautomatikusan megalapozza, hogy a közösség tagjai azonosuljanak a célokkal. Ha tudatosanszorgalmazzak a közösség tagjai között a minél gyakoribb interakciót, az egymástól valófüggést, köt dést, az mindig er sítette a közösségi szellemet. A negatív kamatozású pénzek,mivel ösztönzik az egymás közötti interakciót, tranzakciót, ezáltal er sítik a közösségiszellemet is.A pénz felhalmozása rossz ötletnek bizonyulna. Néhány eddigi közösségi pénzben el fordulta felhalmozás. Id nként ezt sikerként könyvelik el, mert ez a viselkedés azt jelzi, hogy azadott közösségi pénz egyre közelebb áll az "igazi, normális" pénzhez. De valahányszor valakielkezd felhalmozni, megfosztja a többieket az el nyökt l. Ezen túlmen en, mint azt márkifejtettük, hogy az értek meg rzés és a csereeszköz funkciók között konfliktus van, ezértláthatjuk, hogy a felhalmozás strukturális okokból is kerülend .Gazdaságilag fenntartható, spontán folyamatok zajlanak közösségi szinten. Bár a nevelés és aszabályozás is felhasználható, hogy fenntartható folyamatokat indítsunk el, miért nehasználnánk minden elérhet módot? A "láthatatlan kéz" átnevelése céljából kiemelked enfontos, hogy gazdaságilag fenntartható folyamatokat motiváljunk. Ezen el nyök akkor válnakáltalánossá, ha ez a negatív kamatozású pénz az uralkodó fizetési eszköz lesz. Ez sokkalkevésbé távoli, mint amilyennek t nik. Néhány meglev közösségi pénz betölthetne a próbaszerepet, hogy felkészüljünk az új Bretton Woods egyezményre.9. Lehetséges félreértésekA mai gazdaságpolitika területén néhányan elutasíthatják a közösségi pénzt, néhány félreértésmiatt. Kett t ezek közül megneveznék, mindkett két különböz politikai oldalról származik. 16
  17. 17. A közösségi pénz csak egy másik jóléti rendszer?A legtöbb ember felfogása szerint, ha valami segíti a szegényeket, akkor az jóléti rendszer (ld.11). Bár sok program esetében ez így is van, a közösségi pénz az kivétel.Gyakorlati példaként vegyünk egy várost, amerikai normák szerint kirívóan nagyszegénységben. Látható lesz, hogy a közösségi pénz meglehet sen segít a szegényeknek -- dea piaci er ket mozgósítva, nem pedig egyszeri pénzátutalásként a gazdagtól a szegénynek.Valójában a jóléti rendszert is szükségtelenné teszi, mivel a szegények könnyebben munkáttalálva, saját magukon segíthetnek.Amikor Jaime Lerner polgármester lett 1973-ban, Brazíliában Curitiba városában, egy égetproblémával kellett szembenéznie: a szemétgy jtés. Az 500.000 ember nagyobb része afavelakban (nyomor negyed) élt, amely annyira túlzsúfolt volt, hogy a szemetes autó nemtudott bejutni. Az összegy lt szemét vonzotta az egereket, patkányokat, amely aztán magávalhozta riasztó mértékben a betegségeket. A megszokott módszer az lett volna, hogy egy jólétiprogramot indítanak, amely megoldja a problémákat. De Lerner mást tett, mivel kevés gazdagember volt Curitibaban, s a szükséges pénzeszközök nem álltak rendelkezésre.A polgármesternek más megoldást kellett találnia. Kitalálta, hogy tömegközlekedésre jogosítójegyet ad az embereknek a szétválogatott, és a favelak körül lev konténerekhez elszállítottszemétért. A szerves hulladékért, melyet a gazdák használtak trágyázáshoz, élelmiszerrebeváltható utalványokat adott. A program igen látványos eredményeket ért el: a favelakatgyerekek tisztították meg, akik hamar megtanulták, hogyan kell szétválogatni a szemetet. Azemberek ki tudtak menni a favelakból a tömegközlekedéssel a központba, ahol munkát tudtaktalálni. A megnövekedett üzemanyag fogyasztás fedezhet volt a szétválogatott szemétújrahasznosításának bevételéb l, melyért fém, papír és üveg iparban m köd vállalatokfizettek. De összességében nem növekedett sokkal az üzemanyag felhasználás, mert a szemét 17
  18. 18. összegy jtését nem kukásautók végezték, azoknak csak a lakosság által összegy jtött ésszétválogatott szemetet kellett elszállítani. Így a szemétszállításnál üzemanyag megtakarítástörtént. S akkor még nem is említjük az elért el nyöket, melyek a javuló tisztaságból ered ,csökken betegség, illetve a hatékonyabb munkaer piacból ered. Curitiba ma egy tiszta, jólprosperáló, önellátó, az egyetlen ma ismert brazil város, amely nem kér pénzt az államtól.Els rangú tömegközlekedése van, s a polgármester nagy népszer ségnek örvend, nemrégválasztották újra. S a legfontosabb, hogy er s közösségi szellem és önérzet jelent meg,amelynek azel tt semmilyen jelét nem láthattuk.Amit minden politikusnak észre kellene vennie: a szociális támogató programjaikhelyettesíthet ek találékonysággal és képzel er vel, ha a vezet megfelel . S az ilyenpolitikus sikeres és újra megválasztják.Ez a fajta pénz nem gerjeszt inflációt?Általános reakció, hogy az ilyen pénz megnöveli a pénz mennyiséget, így inflációt gerjeszt.Ezt a megállapítást er síteni látszik, hogy azt a viselkedést, mikor a résztvev kmegszabadulni igyekeznek a pénzt l, magas infláció idejében figyelhettük meg eddig. Mitörténik azonban?Gondoljuk át a meg növekedett pénzmennyiség kérdését. A légitársaságok törzsutasprogramjai növelik-e a légitársaság összesen repült kilométer mennyiségét? A válasz, igen.De a törzsutas programban járó ingyen jegy növeli-e általában a légitársaság jegy árait? Aválasz, nem. A légitársaságok folyamatosan az aktuális helyzethez igazítják a programért járóingyenjegy megkötéseiket. Például az elérhet ingyenjegyeket hétvégére korlátozzákcsúcsid szakban, vagy elérhet hét közben is holt id ben, vagy csak éjszakai járatokon, vagycsak a helyek bizonyos százalékában korlátozva. Más szóval a légitársaság biztosítja, hogycsak az amúgy üres helyeket használjak fel a törzsutas programban. 18
  19. 19. Ugyanúgy a közösségi pénznél is: kihasználatlan lehet ségeket köt össze kielégítetlenigenyekkel. A kifinomultabb közösségi pénz még külön specifikusan támogathat is ilyencélokat. A helyi üzletek, amelyek részt vesznek a minneapolisi kísérletben, a közösségi pénztcsak egyébként fel nem használt áruk esetében, mint pl. egy étterem csak korai vacsoráknálfogadják el. A kibocsátott helyi pénz csak 75 százaléka a rendszerben szerepl árucikkek ésszolgáltatások összegének. Szóval, ameddig ezek a pénzek kibocsátása egyébként fel nemhasznált er források felhasználását célozza meg, inflációs nyomás nincs.Összességében, bizonyos viselkedések, melyet a negatív kamatozású pénz generál,hasonlítanak ahhoz, ami az infláció idejében el fordul, de az okok különböznek. S mégfontosabb, hogy a pénz elköltésének hatása teljesen szembeáll egymással a két esetben:hiperinflációban a közösség széthullik, míg a közösségi pénzek esetében a közösségi szellemer södik.10. KövetkeztetésekA közösségi pénz egy fegyver korunk lényegi problémai ellen: munkanélküliség, közösségszéthullása, kömyezet romlása. Ez a fegyver egy jó öreg borhoz hasonlít, melyet, ha a maitechnikai szinten el állítható palackokba töltünk, akkor szélesebb tömegek által lesz elérhet .Ez a közösségi pénz csak pillanatnyi divat hullám, mely elt nik, ha a világgazdaság újra er rekap, vagy valami sokkal számottev bb dologról van szó? Ha azt akarnánk igazolni, hogy ezcsak egy múló divat, akkor azzal érvelnénk, hogy az effajta pénzek mindig gazdaságihullámvölgyekben (Kondratieff hullám) jelennek meg. Valóban, mint azt korábbanemlítettem, az USAban a közösségi pénzek rendszeres ütemben jelentek meg az 1830-as,1890-as, 1930-as években, és most. Mindamellett úgy gondolom, hogy a közösségi pénzek,melyek most jelennek meg, csak egy kezdetét jelzik egy jelent s, hosszú távú trendnek,hacsak a kormányok el nem viszik valamilyen elhibázott irányba. 19
  20. 20. Arra a megfigyelésre alapul a fenti kijelentés, hogy a mostani gazdasági ciklus struktúrájábankülönbözik az összes eddigit l. A Kondratieff hullám egyes szakaszai egybeestek a technikaifejl dés fontos állomásaival. Az 1830-as "vízi technológiák" után jött 1880-ban a g zgép, abels égés motor 1930-ban, a microchip 1980-ban. De az információs kor egy új precedenstteremt: munkanélküliség növekedést, és a termelés növekedését az egyének romlókörülményei kísérik. A környezeti és a társadalmi leépülés mértéke is példa nélküli. Mivel aközponti hatalom eszközei kudarcot vallottak, hogy szembeszálljanak ezekkel, ajelenségekkel, a helyi közösségek szintjén a legésszer bb tenni valamit. Azt próbáltambemutatni, hogy a közösségi pénzek régóta bizonyíthatóan megoldást nyújtanak olyanproblémákra, amiket eddig hasonlóan hatékonyan és egyszer en nem tudtunk eddig kezelni.Ironikus, hogy hasonló dilemmákkal állunk szemben, mint el deink az 1930-as években. Azitt ecsetelt el nyei annak, hogy hagyjuk, hogy az emberek segítsenek magukon, azokban azid kben is láthatóak voltak. Soha nem fogjuk biztosan tudni, hogy Hitler hatalomra jutottvolna-e, ha a német népet engedik, hogy megoldja a saját problémáit a gyökerekt l elindulva,elérve a teljes foglalkoztatást és az emberi méltóságot saját közösségén belül.Nem lett volna érdemes engedni nekik, hogy megpróbálják?Forrás: http://szivessegbank.hu/node/62 20

×