Közösségi Pénz III. - Almássy Tamás - A helyi gazdaság erősítése kooperáción alapuló helyi pénzügyi együttműködésekkel
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Közösségi Pénz III. - Almássy Tamás - A helyi gazdaság erősítése kooperáción alapuló helyi pénzügyi együttműködésekkel

on

  • 614 views

Közösségi Pénz III. - Almássy Tamás - A helyi gazdaság erősítése kooperáción alapuló helyi pénzügyi együttműködésekkel - helyi, közösségi, alternatív, kiegészítő, ...

Közösségi Pénz III. - Almássy Tamás - A helyi gazdaság erősítése kooperáción alapuló helyi pénzügyi együttműködésekkel - helyi, közösségi, alternatív, kiegészítő, komplementer, pénz, pénzhelyettesítő, munka, felelősségvállalás, együttműködés, üzlet, lets, magyar, beruházás, gazdasági, élénkítés, kamat,

Statistics

Views

Total Views
614
Views on SlideShare
614
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
12
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Közösségi Pénz III. - Almássy Tamás - A helyi gazdaság erősítése kooperáción alapuló helyi pénzügyi együttműködésekkel Közösségi Pénz III. - Almássy Tamás - A helyi gazdaság erősítése kooperáción alapuló helyi pénzügyi együttműködésekkel Document Transcript

  • Almássy Tamás A helyi gazdaság er sítése kooperáción alapuló helyi pénzügyi együttm ködésekkel (Vázlatos összefoglalás) A jelenlegi, válságokkal terhes helyzetb l sok szerz egy akár paradigmaváltásként isértékelhet változásban látja a kiutat, amely során a jelenlegi egoista kapitalizmust felváltjaegy olyan társadalmi-gazdasági formáció, amelynek a helyi kisközösségek adják az alapját.Ehhez többek közt új típusú pénzre és pénzintézetekre is szükség van. Felmerül a kérdés,mennyire lehetnek sikeresek ezek az új gazdasági formák? A fönntarthatóságot általában csak gazdasági szempontból szokás vizsgálni, ám agazdaság csak “saját magunk visszatükröz dése” (Dauncey). A fenntarthatóságnak fontosantropológiai –etikai összetev i is vannak, amelyr l általában meg szoktunk feledkezni. Az egészséges társadalom tiszteli a természetet, elismeri az él és az élettelen világjogát a háborítatlan létezésre; tagjainak és részközösségeinek megadja az önrendelkezés jogát(valós demokrácia, szubszidiaritás); lehet vé teszi a különféle kultúrák virágzását; támogatjaaz informális kapcsolatokon nyugvó, helyi önsegít hálózatok kialakulását. Ám akisközösségeket er sen szétbomlasztotta a város. Douthwaite azt javasolja, hogy szakadjuk ela jelenlegi gazdasági logikától, szerezzük vissza a közösség gazdasági kulcsfolyamatai fölöttiellen rzést. Az itt idézett gazdasági elvei megfelelnek ennek: növekedjék a helyben maradóvagyon és a hozzáadott érték; a helyi gazdaságra vonatkozó döntéseket helyben hozzák meg;csökkenjen a pénzügyi függés; váljon függetlenné az energiaellátás, az élelmiszereket és aruházatot helyben teremtsék el . N.B. A helyi fogyasztásra ösztönzés nem egyenl a fogyasztásra ösztönzéssel. Ha atávoli országokból behozott termékeket közeli országok termékei vagy hazaiak váltanák fel,sokat nyerhetnénk a fenntarthatóságnak.A helyi gazdaságot er sít pénzügyi kezdeményezések és intézmények Jól szolgálhatja a közösség érdekeit egy olyan pénz, amely kizárólag értékmér és amegtakarítás nem jár kamatjutalommal. Segítségével jól elkülöníthet a “külkereskedelem” ésa helyi forgalom, élénkíti a helyi forgalmat, nem inflálódik. A kaláka köröknek, ahol ezthasználják, közösséger sít hatásuk van, er sítik a személyes kapcsolatokat, tagjaiknakbiztonságot nyújtanak. Az ilyen helyi pénz egyik legkorábbi újkori példája a Silvio Gesell féle “rozsdásodópénz”. Az 1929-33-as túltermelési válság deflációval is járt, az árak drasztikusan estek,megérte a pénzt tartalékolni, a forgalom leállít. Az ausztriai Wörglben Gesellék olyan pénztbocsátottak ki, melyre havonta a névérték 1%-ának értékében bélyeget kellett ragasztani. Ez apénzromlás arra ösztönözte az embereket, hogy minél el bb szabaduljanak a pénzt l, ez pedigélénkítette a forgalmat. Kés bb az Osztrák Nemzeti Bank pénzkibocsátási monopóliumárahivatkozva betiltotta ezt a helyi pénzt. Több mint 300 féle hasonló helyi pénz voltforgalomban az USÁ-ban is ugyanabban az id szakban. Kés bb ezeket is betiltották. A 18-19. század Amerikájában jellemz en helyi bankok m ködtek, melyek a helyiforrásokat helyben fektették be. A bankár ismerte a környék lehet ségeit, szükségleteit, 1
  • els sorban a hitelkér személyiségére, múltjára, családjára kölcsönzött, nem pedighitelfedezetre. A bank helyi pénzt bocsátott ki, s ez a pénz a sz kebb régióban forgott, ottteremtett jólétet. A 19. század második felében a városokban létrejöttek a nagy pénzügyiközpontok, nagy volt a t keigényük, a vidéki kis bankok inkább nekik kölcsönöztek, így apénz elt nt a vidékr l, s ez nagy visszaesést okozott a farmerek körében. Egy modern példa: Chicago egyik bels kerülete South Shore a 60-as évekbenfokozatosan lecsúszott. A fehér középosztály kiköltözése után feketék költöztek be, a boltokbezártak, a házakat és köztereket elhanyagolták, az ingatlanok értéke leesett, a bankok túlkockázatosnak kezdték tartani a hitelnyújtást. N tt a munkanélküliség és a b nözés. A SouthShore Banknak, miután 73-ban új tulajdonosok vették át, sikerült a folyamatot megfordítania.Felújították a jelzáloghitel rendszert, tömbrehabilitációk révén megváltoztatták az ott él kviszonyát környezetükhöz. A bank a szokásos megközelítés szerint nagy kockázatot vállalt,hiszen jelent s összeget helyezett ki nagyon kis területre. A South Shore Bank szerint viszontpont ez adott esélyt a sikerre, csak így lehetett áttörést elérni. (A sikert a sz klátókör , csak apénzügyi szempontokat figyelembe vev néz pont feladásának köszönhetik.) Angliában az egy gyülekezethez, munkahelyhez stb. tartozó tagok megtakarításaithitelegyletek kezelik. Céljuk nem nyereségtermelés, csak a tagoknak való kölcsönzés. Ezekazonban nem vállalkozásokat ösztönz kölcsönök, csak fogyasztói kiadásokra vonatkoznak.A hazai takarékszövetkezetek gyakorlatilag nincsenek a tagok irányítása alatt. A magyartörvények er sen megnehezítik, hogy magánemberek szövetkezeti hitelintézetet alakítsanak,akkora alapt két írnak el .Egy kisközösségekre épít világban a hitelegyleteknek nagy szerepük kell legyen.A közösségi jelleg pénzügyi kezdeményezések nemzetközi tapasztalatai és a hazairemények A kaláka körök ötlete az 1980-as években kezdett Kanadából elterjedni. Ma már avilág számos országában m ködnek, esetenként helyi jellegzetességeket is mutathatnak, pl.Japánban, id sgondozásra alakult ilyen jelleg hálózat. Hazánkban jelenleg hét kaláka kör m ködik. Nagyban segítette megalakulásukat aNonprofit Szövetség 98-ban indított programja és a Kör Kézikönyv megjelenése. A körök el segítik, hogy a közösség “visszatanuljon” bizonyos dolgokat úm.együttm ködés, önbizalom, bizalom, közös döntések stb., a közösség megtapasztalhatja amaga gazdasági erejét. A körök lehet ségei azonban korlátozottak, lényegükb l fakadóaninformálisan m ködnek, pénzük nem ölt alakot, ezért nem is alkalmas arra, hogy helyi pénzzéváljon. A körön belüli adásvételekre és szolgáltatásokra vonatkozó adózási szabályozás nemkidolgozott. Amennyiben az adóhatóság a kör bels fizet eszközét “igazi” pénznek tekinti,úgy akkor kell adóznunk, ha a kereskedés túllép egy bizonyos értékhatárt. Amennyiben azadóhatóság nem ismeri el “igazi” pénznek a kör fizet eszközét, akkor az adásvételekettermészetbeni juttatásnak tekinti. Ez után magánszemélyek nem adóznak, csak a cégek ésegyéni vállalkozók. Helyi pénz kibocsátásának f bb gátjai a következ k: a pénzjegykibocsátás államimonopóliuma; a polgárok veszteségnek tekintik, ha nem kapnak kamatot ; az állami garanciahiánya csökkenti a bizalmat. 2
  • A helyi gazdaságot er sít eszközök kutatásával foglalkozó massachusettsiSchumacher Társaság beszámol egy esetr l, amelyben tanácsadóként vett részt. Egyétteremnek átköltözéséhez hitelre volt szüksége. 10 dollár névérték saját pénzt nyomtattak,melyet 8 dollárért lehetett megvásárolni. Kés bb levásárolható volt a 10 dollár az étteremben.Az eset a helyi forrásból történ finanszírozás egyik példája lehet. A 90-es évek közepén indultak világszerte a megtakarítások helyben tartásáravonatkozó kezdeményezések. A hazai törvények szerint azonban legalább 20 milliósalapt kére van szükség helyi hitelintézet alapításához. (S ez még nem helyi bank, nagyoner sen korlátozottak a lehet ségei. A bankszer m ködéshez sokkal nagyobb alapt ke kell.)F bb szakirodalom:Herman Daly, John B: Cobb Jr: For the Common Good – Redirecting the Economy TowardCommunity, the Environment and Sustainable Future (1989)Guy Dauncey: After the Crash: The Emergence of the Rainbow Economy(1995)Magyarul az utolsó ígéret szerint február végén megjelenik.Richard Douthwaite: Short Circiut: Strengthening Local Economies for Security in anUnstabil World (1996) 3 View slide