Közösségi Pénz III. - Almássy Tamás - A helyi gazdaság erősítése kooperáción alapuló helyi pénzügyi együttműködésekkel

  • 463 views
Uploaded on

Közösségi Pénz III. - Almássy Tamás - A helyi gazdaság erősítése kooperáción alapuló helyi pénzügyi együttműködésekkel - helyi, közösségi, alternatív, kiegészítő, komplementer, pénz, pénzhelyettesítő, …

Közösségi Pénz III. - Almássy Tamás - A helyi gazdaság erősítése kooperáción alapuló helyi pénzügyi együttműködésekkel - helyi, közösségi, alternatív, kiegészítő, komplementer, pénz, pénzhelyettesítő, munka, felelősségvállalás, együttműködés, üzlet, lets, magyar, beruházás, gazdasági, élénkítés, kamat,

  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
463
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
12
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. Almássy Tamás A helyi gazdaság er sítése kooperáción alapuló helyi pénzügyi együttm ködésekkel (Vázlatos összefoglalás) A jelenlegi, válságokkal terhes helyzetb l sok szerz egy akár paradigmaváltásként isértékelhet változásban látja a kiutat, amely során a jelenlegi egoista kapitalizmust felváltjaegy olyan társadalmi-gazdasági formáció, amelynek a helyi kisközösségek adják az alapját.Ehhez többek közt új típusú pénzre és pénzintézetekre is szükség van. Felmerül a kérdés,mennyire lehetnek sikeresek ezek az új gazdasági formák? A fönntarthatóságot általában csak gazdasági szempontból szokás vizsgálni, ám agazdaság csak “saját magunk visszatükröz dése” (Dauncey). A fenntarthatóságnak fontosantropológiai –etikai összetev i is vannak, amelyr l általában meg szoktunk feledkezni. Az egészséges társadalom tiszteli a természetet, elismeri az él és az élettelen világjogát a háborítatlan létezésre; tagjainak és részközösségeinek megadja az önrendelkezés jogát(valós demokrácia, szubszidiaritás); lehet vé teszi a különféle kultúrák virágzását; támogatjaaz informális kapcsolatokon nyugvó, helyi önsegít hálózatok kialakulását. Ám akisközösségeket er sen szétbomlasztotta a város. Douthwaite azt javasolja, hogy szakadjuk ela jelenlegi gazdasági logikától, szerezzük vissza a közösség gazdasági kulcsfolyamatai fölöttiellen rzést. Az itt idézett gazdasági elvei megfelelnek ennek: növekedjék a helyben maradóvagyon és a hozzáadott érték; a helyi gazdaságra vonatkozó döntéseket helyben hozzák meg;csökkenjen a pénzügyi függés; váljon függetlenné az energiaellátás, az élelmiszereket és aruházatot helyben teremtsék el . N.B. A helyi fogyasztásra ösztönzés nem egyenl a fogyasztásra ösztönzéssel. Ha atávoli országokból behozott termékeket közeli országok termékei vagy hazaiak váltanák fel,sokat nyerhetnénk a fenntarthatóságnak.A helyi gazdaságot er sít pénzügyi kezdeményezések és intézmények Jól szolgálhatja a közösség érdekeit egy olyan pénz, amely kizárólag értékmér és amegtakarítás nem jár kamatjutalommal. Segítségével jól elkülöníthet a “külkereskedelem” ésa helyi forgalom, élénkíti a helyi forgalmat, nem inflálódik. A kaláka köröknek, ahol ezthasználják, közösséger sít hatásuk van, er sítik a személyes kapcsolatokat, tagjaiknakbiztonságot nyújtanak. Az ilyen helyi pénz egyik legkorábbi újkori példája a Silvio Gesell féle “rozsdásodópénz”. Az 1929-33-as túltermelési válság deflációval is járt, az árak drasztikusan estek,megérte a pénzt tartalékolni, a forgalom leállít. Az ausztriai Wörglben Gesellék olyan pénztbocsátottak ki, melyre havonta a névérték 1%-ának értékében bélyeget kellett ragasztani. Ez apénzromlás arra ösztönözte az embereket, hogy minél el bb szabaduljanak a pénzt l, ez pedigélénkítette a forgalmat. Kés bb az Osztrák Nemzeti Bank pénzkibocsátási monopóliumárahivatkozva betiltotta ezt a helyi pénzt. Több mint 300 féle hasonló helyi pénz voltforgalomban az USÁ-ban is ugyanabban az id szakban. Kés bb ezeket is betiltották. A 18-19. század Amerikájában jellemz en helyi bankok m ködtek, melyek a helyiforrásokat helyben fektették be. A bankár ismerte a környék lehet ségeit, szükségleteit, 1
  • 2. els sorban a hitelkér személyiségére, múltjára, családjára kölcsönzött, nem pedighitelfedezetre. A bank helyi pénzt bocsátott ki, s ez a pénz a sz kebb régióban forgott, ottteremtett jólétet. A 19. század második felében a városokban létrejöttek a nagy pénzügyiközpontok, nagy volt a t keigényük, a vidéki kis bankok inkább nekik kölcsönöztek, így apénz elt nt a vidékr l, s ez nagy visszaesést okozott a farmerek körében. Egy modern példa: Chicago egyik bels kerülete South Shore a 60-as évekbenfokozatosan lecsúszott. A fehér középosztály kiköltözése után feketék költöztek be, a boltokbezártak, a házakat és köztereket elhanyagolták, az ingatlanok értéke leesett, a bankok túlkockázatosnak kezdték tartani a hitelnyújtást. N tt a munkanélküliség és a b nözés. A SouthShore Banknak, miután 73-ban új tulajdonosok vették át, sikerült a folyamatot megfordítania.Felújították a jelzáloghitel rendszert, tömbrehabilitációk révén megváltoztatták az ott él kviszonyát környezetükhöz. A bank a szokásos megközelítés szerint nagy kockázatot vállalt,hiszen jelent s összeget helyezett ki nagyon kis területre. A South Shore Bank szerint viszontpont ez adott esélyt a sikerre, csak így lehetett áttörést elérni. (A sikert a sz klátókör , csak apénzügyi szempontokat figyelembe vev néz pont feladásának köszönhetik.) Angliában az egy gyülekezethez, munkahelyhez stb. tartozó tagok megtakarításaithitelegyletek kezelik. Céljuk nem nyereségtermelés, csak a tagoknak való kölcsönzés. Ezekazonban nem vállalkozásokat ösztönz kölcsönök, csak fogyasztói kiadásokra vonatkoznak.A hazai takarékszövetkezetek gyakorlatilag nincsenek a tagok irányítása alatt. A magyartörvények er sen megnehezítik, hogy magánemberek szövetkezeti hitelintézetet alakítsanak,akkora alapt két írnak el .Egy kisközösségekre épít világban a hitelegyleteknek nagy szerepük kell legyen.A közösségi jelleg pénzügyi kezdeményezések nemzetközi tapasztalatai és a hazairemények A kaláka körök ötlete az 1980-as években kezdett Kanadából elterjedni. Ma már avilág számos országában m ködnek, esetenként helyi jellegzetességeket is mutathatnak, pl.Japánban, id sgondozásra alakult ilyen jelleg hálózat. Hazánkban jelenleg hét kaláka kör m ködik. Nagyban segítette megalakulásukat aNonprofit Szövetség 98-ban indított programja és a Kör Kézikönyv megjelenése. A körök el segítik, hogy a közösség “visszatanuljon” bizonyos dolgokat úm.együttm ködés, önbizalom, bizalom, közös döntések stb., a közösség megtapasztalhatja amaga gazdasági erejét. A körök lehet ségei azonban korlátozottak, lényegükb l fakadóaninformálisan m ködnek, pénzük nem ölt alakot, ezért nem is alkalmas arra, hogy helyi pénzzéváljon. A körön belüli adásvételekre és szolgáltatásokra vonatkozó adózási szabályozás nemkidolgozott. Amennyiben az adóhatóság a kör bels fizet eszközét “igazi” pénznek tekinti,úgy akkor kell adóznunk, ha a kereskedés túllép egy bizonyos értékhatárt. Amennyiben azadóhatóság nem ismeri el “igazi” pénznek a kör fizet eszközét, akkor az adásvételekettermészetbeni juttatásnak tekinti. Ez után magánszemélyek nem adóznak, csak a cégek ésegyéni vállalkozók. Helyi pénz kibocsátásának f bb gátjai a következ k: a pénzjegykibocsátás államimonopóliuma; a polgárok veszteségnek tekintik, ha nem kapnak kamatot ; az állami garanciahiánya csökkenti a bizalmat. 2
  • 3. A helyi gazdaságot er sít eszközök kutatásával foglalkozó massachusettsiSchumacher Társaság beszámol egy esetr l, amelyben tanácsadóként vett részt. Egyétteremnek átköltözéséhez hitelre volt szüksége. 10 dollár névérték saját pénzt nyomtattak,melyet 8 dollárért lehetett megvásárolni. Kés bb levásárolható volt a 10 dollár az étteremben.Az eset a helyi forrásból történ finanszírozás egyik példája lehet. A 90-es évek közepén indultak világszerte a megtakarítások helyben tartásáravonatkozó kezdeményezések. A hazai törvények szerint azonban legalább 20 milliósalapt kére van szükség helyi hitelintézet alapításához. (S ez még nem helyi bank, nagyoner sen korlátozottak a lehet ségei. A bankszer m ködéshez sokkal nagyobb alapt ke kell.)F bb szakirodalom:Herman Daly, John B: Cobb Jr: For the Common Good – Redirecting the Economy TowardCommunity, the Environment and Sustainable Future (1989)Guy Dauncey: After the Crash: The Emergence of the Rainbow Economy(1995)Magyarul az utolsó ígéret szerint február végén megjelenik.Richard Douthwaite: Short Circiut: Strengthening Local Economies for Security in anUnstabil World (1996) 3