Alternatív Pénznem - Gondolatok a Helyi Pénzről Ithaca-i Szemmel, Toronto Dollar, BerkShares

  • 883 views
Uploaded on

Alternatív Pénznem - Gondolatok a Helyi Pénzről Ithaca-i Szemmel - helyi, közösségi, alternatív, kiegészítő, komplementer, pénz, pénzhelyettesítő, munka, felelősségvállalás, együttműködés, üzlet, …

Alternatív Pénznem - Gondolatok a Helyi Pénzről Ithaca-i Szemmel - helyi, közösségi, alternatív, kiegészítő, komplementer, pénz, pénzhelyettesítő, munka, felelősségvállalás, együttműködés, üzlet, lets, magyar, beruházás, gazdasági, élénkítés, kamat,

  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
883
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
18
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. Gondolatok a helyi pénzr l ithacai szemmel18 december 2009Gondolatok a helyi pénzr l ithacai szemmelDr. Botos Barbarastratégiai referens, Polgármesteri Hivatal, Tatabányakornyezet@tatabanya.huCornell EgyetemIthaca, NYHubert Humphrey Programbb447@cornell.eduEl szóMi is valójában a pénz, és miért t nik olyan misztikus dolognak? Teremthetünk-e mi is pénztvagy helyettesíthetjük esetleg mással? Játszhatunk akár bankot is? Számos kérdés merül fel atúlmisztifikált pénzügyi világ körül. Pedig a válasz egyszer és pozitív. Nemzetközi példáktömkelege igazolja a helyi pénzek létjogosultságát és m köd képességét. CsakMagyarországon ismeretlen és idegen világ ez.A klasszikus megközelítés szerint a pénz meghatározásaként a pénz technikai funkcióitszokták felsorolni (forgalmi eszköz, fizetési eszköz, felhalmozási eszköz, általánosértékmér ). De sokszor megfeledkeznek a közgazdasági funkciójáról, miszerint a pénzgazdasági szabályozó funkciókat is betölt. Számos pénzhelyettesít létezik, amelyekpénzteremtésre általában nem alkalmasak, mivel azt csak helyettesítik. Ilyenek a technikaipénzhelyettesít k, amelyek már mindenki által ismertek. Többek között példa rájuk azegészségkártya, a pontgy jt kártya, az étkezési utalvány, az üdülési csekk, de akár abankkártya is. A kevésbé ismert közgazdasági pénzhelyettesít k viszont a pénz gazdaságiszabályozó funkcióját javítják, pl. serkentik a gazdasági aktivitást egy-egy térségben, ésnövelik a pénz forgási sebességét, miközben az értékmér funkciót a hagyományos pénz látjael. A helyi pénz azért képes biztosítani a pénzkínálatot egy adott közösségen belül, mert ahelyi közösségen kívül használhatatlan, nem tartanak rá igényt, illetve nem fogadják el. Avilágon számos közgazdasági pénzhelyettesít t használnak. A tanulmány els részében ajelenleg is m köd és legismertebb amerikai és kanadai pénzhelyettesít rendszereketelemzem.Kun János (2006) írása szerint a pénzhelyettesít knek a nagy gazdasági válságok alatt, illetveután volt reneszánszuk, mivel a válságok alatt az érzékelhet , hogy az áruk, szolgáltatásokiránti potenciális kereslet és a potenciális kínálat is jelen van, a tranzakció azonban pénzhiányában nem tud létrejönni. A jelenlegi gazdasági válság pontosan ilyen jelenségeketprodukál helyi szinten. Kérdés, miért nem lépnek a helyi közösségek? A Római Birodalommegsz nésével a feudális gazdaságok virágoztatták fel az utódállamokat. A nagy rendszerekm ködéséptelensége esetén minden esetben el térbe kerülnek a kislépték megoldások.Milyen jogi, társadalmi akadályokba ütközik egy ilyen helyi rendszer megvalósítása? Atanulmány második részeiben a kérdéskör ezen vetülete kerül majd megvitatásra. 1
  • 2. Ithaca óraA New York állambéli Ithaca városában (átmenetileg) élve sikerült megismernem éscsatlakozom az igen jól m köd „Ithaca óra” (Ithaca Hours) nev pénzhelyettesítrendszerhez, amely az Amerikai Egyesült Államok legrégebbi és legnagyobb helyi pénzrendszere, amely még ma is m ködik. Az Ithaca óra csak Tompkins megye földrajzi határainbelül használható.Egy Ithaca óra 10 USD-t ér, azaz közel 2.000 Ft-nak feleltették meg egy óramunkavégzésének átlagos díját. A rendszerben egy munkaóráért fizetnek egy bankjeggyel,amelyet a kés bbiekben egy másik munkaórára lehet fordítani. Ez persze bizonyos esetekbenmegváltoztatható, amennyiben különleges szolgáltatásról van szó. Egy Ithaca óratermészetesen nem tartalmazza az egyéb anyagdíjat, amelyért minden esetben külön kellfizetni. Azon vásárolt termékek esetében pedig, amelyek nem szolgáltatások, az Ithaca óranévleges értékével számolnak, bár el fordul az is, hogy csak bizonyos százalékban engedi akeresked az Ithaca órával történ fizetést, ami egyben érthet is, mert ezek a keresked knemcsak az Ithaca órával lefedett területr l vonzzák a potenciáis vásárlókat. Viszont mindenIthaca óra használatával a keresked k amerikai dollárt spórolnak meg.Az Ithaca óra esetében valódi pénzr l van szó, amelyet jó min ség papírra nyomnak, ésamelyen egy nehezen fénymásolható halvány grafikai elem és a szokásos pecsételt sorszámmellett az Ithaca Óra Szervezet és AFCU (ld lejjebb) elnökének aláírása is szerepel. Mindezlehetetlenné teszi a helyi pénz hamisítását. A jelenlegi elnök (Stephen Burke) személyesvéleménye szerint az Ithaca óra azért jobb, mint bármilyen más pénzhelyettesít rendszer,mert az Ithaca óra bankjegy kézzel fogható és tapintható, és nemcsak egy könyvelrendszerben megjelen fiktív pozitív vagy negatív mérleget képvisel. Mivel pontosan annyitér, mint amennyi a névértéke, adminiszratíve is könnyen kezelhet rendszerben m ködtethet .Mint látni fogjuk, számos más pénzhelyettesít rendszer ennél sokkal bonyolultabb átváltásimodellt alkalmaz.Mindazok, akik az Ithaca órát, mint pénzhelyettesít t elfogadják, évente regisztráltatjákmagukat a www.ithacahours.org weboldalon. Ezt jómagam is megtettem 10 USDregisztrációs díj ellenében, amelyért cserébe két Ithaca óra címletet kaptam 20 USD értékben.Mindezért bekerültem az 500 szolgáltató és keresked mellé az internetes regiszterbe, ahol a10 dollárért cserébe két területen hirdethettem szolgáltatást, amelyért természetesen Ithacaórát fogadok el. A regiszterben, amelyet évente egyszer nyomtatott formában is terjesztenek,közel ötszázan kínálnak szolgáltatásokat Ithaca óráért a kertészkedést l agyermekfelügyeletig, az autójavítástól az élelmiszerekig, a masszázstól a k m veskedésig. Debizonyos áruházak, üzletek, könyvesboltok is elfogadják a helyi pénzhelyettesít t megadottszázalékban.Természetesen másképp is hozzá lehet jutni az Ithaca órához: az Ithaca Óra Szervezet (IthacaHOURS Inc.) pl. kamatmentes kölcsönt is nyújt helyi vállalkozások beindításához. Akár50.000 USD érték , 5.000 Ithaca órányi kölcsönt is igényelhet , ha az Ithaca órákat a kölcsönfelvételét követ 6 hónapon belül elköltik, tehát visszaforgatják az összeget, a kölcsönt pedigegy éven belül Ithaca órában visszafizetik.A szervezet sok esetben úgy terjeszti az Ithacai órát, hogy adományt nyújt helyiszervezeteknek, oktatási intézményeknek maximum 30 óra, azaz 300 USD értékben. Abenyújtott hiteligényléseket és pályázatokat az elnökség véleményezi. A döntés során a 2
  • 3. legfontosabb tényez az, hogy milyen változatos módon tervezik a hiteligénylési vagy apályázati anyagban az Ithaca órák elköltését, azaz milyen mértékben járulnak hozzá az Ithacaóra helyi terjesztéséhez, a közösségen belüli intenzív használatához. Az Ithaca óranépszer sítésének egyik kiemelt formája az, amikor egy adott oktatási intézmény egy-egykiválasztott üzletben tudja könyvvásárlásra fordítania az Ithaca Óra Szervezet által felajánlot500 USD érték 50 Ithaca órát. Ez esetben az iskolák a könyvesboltban a szokásos 50%helyett 100%-ban Ithaca órában fizethetnek a könyvekért.Az Ithaca órát Paul Glover vezette be 1991-ben. Az 1930-as Nagy Gazdasági Válság idején akülönböz helyi pénz és jegyrendszerek gomba módra szaporodtak. Az Ithacai óra történelmigyökerei is ide nyúlnak vissza. Paul Glover kutatásai során még 1989-ben találkozott egy“Óra” címlettel, amelyet még a XIX. század végén a brit nagyiparos Robert Owen adott amunkásainak, hogy a cég boltjában költsék el. Owen “órái” Josiah Warren “Id raktár” (Timestorage) jegyzetei alapján készültek. Ithacában már amúgy korábban létezett egy LETS (LocalExchange Trading Systems) rendszer, amely egy nyomtatott bankjegy nélkül m köd ,szolgáltatásokat egymásnak felajánló, helyi cserekereskedelmi rendszer, viszont nem volt túlsikeres. A szolgáltatások cserekereskedelmét egyéni számlákon tartották nyilván, és mivelnem volt kézzelfogható módon követhet a rendszer, az emberek nem tudtak vele igazánmegbarátkozni. Az Ithaca Óra gyors és sikeres beindításában tehát nagy szerepet játszott aLETS rendszer m ködésbeli problémáiból származó tapasztalat.1991 tavaszára a radikális környezetvéd (kés bbi polgármester-jelölt, majd 2004-ben azAmerikai Egyesült Államok Zöld párti elnökjelöltje) már kigondolta, hogy egy óra 10 dollárórabérnek felel majd meg, és elkészítette az Ithaca óra vizuális terveit. A helyi környezetbarátGreenstar áruházban Paul találkozott a helyi massz rterapeutával, Gary Fine-nal.jelentkezett els ként Ithaca óra elfogadó szolgáltatóként. Hamarosan egy ithacai játékbolttulajdonosa is csatlakozott elfogadóhelyként a rendszerbe, mint els keresked . Mire arendszer elindult, már 90 jelentkez volt a listán. Mindannyian beleegyeztek abba, hogyelfogadják az Ithaca órát fizetési eszközként a szolgáltatásaikért vagy termékeikért,függetlenül attól, hogy semmilyen garanciát nem nyújtott akkor még a kezdetleges rendszer.Ekkor Paul pénzadományokat kezdett gy jteni az Ithaca óra nyomtatására. 1991. október 16-án els ütemben 1.500 fél és 1.500 egész órát nyomtattak. Október 18-án már 386 Ithaca óravárt postázásra az els 93 jelentkez nek megcímzett borítékban. Október 19-én Paul szamócátvásárolt Catherine Martinezt l az ithacai Farmerek Piacán. Ez volt az Ithacai óra elshasználata. Aznap még jónéhányan csatlakoztak a rendszerhez. A helyi újságban invitálták alakosokat, hogy csatlakozzanak a “nagy mókához”. Az Amerikában oly népszer els barterpotluck partit (ahol minden résztvev a saját maga által hozott étellel járul hozzá a közösfogyasztáshoz) november 12-én tartották, amelyet havonta további hasonló összejövetelekkövettek. Ezeken az alkalmakon a rendszer tagjai megismerték egymást és a cserélhetszolgáltatások körét, és számos barátság született. Ez a Barter Potluck lett a rendszer irányítóelnöksége, és Paul Glover az otthonából felügyelte egy tanácsadó bizottság segítségével ahelyi pénz m ködését. 1998 októberében a tanácsadó bizottság az Ithaca óra rendszerétbeépítette az Ithaca Óra Szervezetbe, és 1999 márciusában megtartották az els igazgatóielnökség választást. 1999 májusától az igazgatók elnöksége átvette az Ithaca óraadminisztratív feladatait is Paul Glovert l, aki utána már csak a háttérb l támogatta a rendszerm ködését.Természetesen sokat finomodott a rendszer a bevezetése óta. A nyomtatott fél és egész Ithacaórák túl nagy méret ek voltak (a dollár méretének kétszerese). Mivel nem nagyon fértek beleaz emberek pénztárcájába, hamarosan az Ithaca órát az amerikai dollárral egyforma 3
  • 4. nagyságúra tervezett formára cserélték. Kés bb megjelent az 1/4 és 1/8 Ithaca óra is. Azonbanaz üzletvilág képvisel inek nagy része nem tudott mit kezdeni az 1/4 és 1/8 Ithaca óracímleteivel, amikor arra került a sor, hogy azt fejben 1,25 USD és 2,5 USD-re váltsák át.Ezért 2002-ben az AFCU (lásd lejjebb) és a vállalkozók nyomására bevezették az 1/10 Ithacaóra címleteket is a könnyebb átváltás kedvéért.A 18 évnyi m ködés alatt 120.000 USD értékben 12.000 Ithaca óra került forgalomba.Jelenleg az Ithaca órát elfogadják a helyi kórházban, és számos helyi biztosítási cégnél is lehetvele fizetni. Azon alkalmazottak, akik fizetésük egy részét Ithaca órában igénylik és kapják,az alkalmazó céggel együtt ingyenes tagságot nyernek a rendszerben. Az ‘Alternatives’Szövetségi Hitelszövetkezet (Alternatives Federal Credit Union, AFCU) 1991 óta támogatja arendszert azzal, hogy az általa nyújtott kölcsön 5%-át, a hiteligénylés díját pedig egy azegyben Ithaca órában lehet törleszteni és fizetni.Az amerikai dollárban befolyó regisztrációs díjakat az AFCU-nél nyitott számlán tartják éskamatoztatják. A pénzállomány 5%-t elkülönítik a felállított rendszer kiadásainak fedezésére.Ilyen költséget jelent a pénz nyomtatási költsége vagy az évente 5.000 USD-ba, azaz 500Ithaca órába kerül nyomtatott hírlevél készítése, a honlap fenntartása, valamint egyalkalmazott rész munkaid ben történ foglalkoztatása. Ez utóbbit 2009-ben szavazta meg azelnökség, hogy biztosítsák a személyi feltételeket a további tagtoborzáshoz. Az Ithaca óranyomtatási költségét számos helyi felajánlás, adomány is támogatja. Az AFCU-nél vannakletétben a még forgalomba nem bocsátott Ithaca óra banjegyek is. Ebb l a pénzállománybólkülönítik el a fent említett adományokat, a hiteligénylések fedezetét, az éves regisztrációsdíjért cserébe adott, tagonként számított 2 Ithaca óra fedezetét, valamint az alábbihoz hasonlóakciók költségét.Jelenleg éppen tagtoborzás folyik az Ithaca Óra Szervezet részér l. A tagtoborzáshoz azötletet egy novemberben induló helyi kampány adta. 75 helyi kiskeresked összefogott egy‘Helyieket Szeret k Kihívása’ kampányban, amelynek a lényege az, hogy ha valaki azüzletekben kapható kis kártyákra 5 pecsétet szerez 5 külünböz helyi cég meglátogatásával,nyereménysorsoláson vehet részt, ahol különböz érték ajándékutalványokat nyerhet. Azakciót támogató helyi üzletek fejenként 100 dollárral léptek be a rendszerbe, ami nagyvállalkozókedvr l tesz tanubizonyságot. Az Ithaca Óra Szervezet részmunkaid s kollégájaéppen azon fáradozik, hogy felkeresse a 75 helyi kiskeresked közül azokat, akik még nemregisztráltak, mint Ithaca óra elfogadó hely a rendszerben, és egy tájékoztató csomag mellett 4Ithaca órát (40 USD) ad ajándékba nekik, hogy megtapasztalják a rendszer m ködését,kipróbálják a helyi pénzt, és kedvet kapjanak a csatlakozáshoz.Az Ithaca órában szerzett jövedelem természetesen adóköteles. Az emberek ugyanúgy számlátvagy blokkot adnak a tranzakció során, függetlenül attól, hogy Ithaca órában vagy részbenamerikai dollárban fizetik ki ket. Az Ithaca óra mögött nincs nemzeti valuta és nemvisszaváltható, azaz nem cserélhet vissza amerikai dollárra. Ezzel is azt akarják ösztönözni,hogy folyamatosan forgalomban maradjon, és minél hamarabb újra felhasználásra kerüljön.Amúgy a szervezet elnöke szerint nem is igen jelentkezett még visszaváltási igény. Elég csakelmenni néhány Ithaca órával a helyi farmerek piacára, ahol rengeteg friss terméket lehetvásárolni érte. De a helyi Csodák Palotája, a Természetközpont, a Greenstar neváruházházlánc vagy a városközpontban található bármelyik zene- és könyvesvolt is elfogadjafizet eszközként. Mitöbb, helyi szálláshelyeken is lehet vele fizetni az ott eltöltöttéjszakákért. Az ithacai Autumn Leaves könyvesbolt és a Greenstar áruház pedig azon kevéshelyek egyike, ahol az Ithaca órát amerikai dollárért lehet megvásárolni. 4
  • 5. Általában a pénzhelyettesít rendszerek sikerességét az fémjelzi, ha nemcsak hozzájutnitudnak, de el is tudják költeni a helyi lakosok. Ithacában ez m ködik, de sok rendszer azértmondott már cs döt, mert kevés olyan pont van, ahol fizetni lehet vele.1995-ben az Ithaca óra vesztett a népszer ségéb l. Akkor vezették be a jobbnál jobbkedvezményekkel m köd hitelkártyákat, ami csökentette az általános készpénzforgalmat.Természetesen ez az Ithaca órát is a háttérbe szorította. Két évvel ezel tt azonban a bankok isleálltak a kedvezményes hitelkártyák reklámozásával és kibocsátásával, így akészpénzforgalom és az Ithaca óra használata is népszer bb lett.Ithaca polgármester-asszonya (Carolyn K. Peterson) támogatja a rendszert. A polgármesterikampánya során maga is kapott adományt Ithaca órában, amelyet kés bb egy kampányzáróünnepség során használt fel a vendégek ellátását biztosító pék kifizetése révén. Egybeszélgetésünk során felmerült az is, hogy milyen lehet ségeket lát az Ithaca óra helyihivatalos használatára. Jelenleg még szabályozási és jogi oldalról nem tudja, milyenakadályokba ütközne New York államban, ha mondjuk a helyi adók bizonyos százalékát vagya közüzemi számlát és a szemétdíjat, esetleg az engedélyek illetékét Ithaca órában fizetnék alakosok. A városházának és az érintett szolgáltatóknak el ször ki kell alakítania a befolyóIthaca órák elköltési és visszaforgatási rendszerét, illetve még az is felderítetlen, hogy mindezmilyen szervezeti akadályokba ütközik. Szükséges-e egy kett s könyvelési rendszerfelállítása, vagy anélkül is m ködne a rendszer hivatali szinten? Valószín leg egymagyarországi hasonló rendszer bevezetése esetében is ezek a kérdések lennének alegkritikusabbak. Viszont teljes vállszélességgel támogatja azt, hogy a városházam ködtetésében tevékenyked Ifjúsági Iroda által szervezett ifjúsági programokért,szolgáltatásokért részben Ithaca órával fizessenek a lakosok, amely összeg amúgy isközvetlenül az ifjúsági szolgáltatást nyújtó irodához jut Ithaca órában, és jól használható azifjúsági programokhoz szükséges anyagok, kellékek és papír-írószerek megvásárlására is. Alehet ségek száma végtelen. Az Ithaca Óra Szervezet jelenleg a helyi tömegközlekedésiszolgáltatóval tárgyal annak érdekében, hogy a bérletek egy bizonyos százalékát Ithacaórában lehessen fizetni. Erre a célra a kanadai Calgary dollárt már régóta használják.Almássy Tamás ‘A jó illatú pénz c. írása (2008) tárgyalja a helyi pénzrendszerek gazdasági,közösségi és lélektani el nyeit. A pénznek nincs szaga, s ez véleménye szerint nagyon sokbajnak a forrása, talán többnek is, mint gondolnánk. Elképzelni is nehéz, milyen lenne, hatudnánk, ki-ki hogyan jutott a nála lév pénzhez. Az álmodozást félretéve létezik olyan pénz,amelyr l tudhatjuk, hogy a gazdája úgy jutott hozzá, hogy megdolgozott érte valakinek. Ilyenpéldául az Ithaca óra. Én megtanítalak angolra, cserébe valaki más megjavítja atet szerkezetemet. Te elviszed a kutyáimat sétálni, én meg ellátok valakit zöldséggel akertemb l. Mi kell hozzá? A helyi közösség iránt elkötelezett emberek, és néhány lelkesf szervez .A BerkSharesA helyi pénz az emberi munkát, a valós értéktermelést közvetít , azt elszámoló intézmény.Így dondolta ezt Susan Witt is, az E.F. Schumacher Society ügyvezet igazgatója, miel tt2006 szeptemberében útjára indította a BerkShares-t Massachussets államban. A BerkShares aBerkshire régió helyi pénze. Miel tt az FBI helyi kirendeltsége foglalkozni kezdett volna azúj pénznem megjelenésével, bejelentette, hogy a BerkShares-t nem a szövetségi pénzkiváltására hozták létre. Valójában egy olyan eszközt teremtettek, amelyet a Dél-BerkSharesKereskedelmi Kamara, a helyi bankok és vállalkozók arra használnak, hogy a lokális 5
  • 6. kereskedelmet felvirágoztassák. Segítségével a térség lakói által elköltött pénz a térségbenmarad és cirkulál. A New York Times szerint a BerkShares egy “nagy pénzügyi kísérlet”,amellyel megalapozták a helyi közösség alternatív gazdasági fellendülését.A BerkShare Szervezetben helyi pénz elfogadó helyként évi 25 BerkShare regisztrációs díjbefizetésével lehet tagságot szeretni. A regisztrációs díjakból fedezik a rendszer fenntartásiköltségét (pénz nyomtatása, kommunikáció). A BerkShares abban különbözik az Ithacaórától, hogy megvásárlásakor 5% ‘árengedményt’ kap az ügyfél. Más szavakkal, ha valakibemegy a rendszerben közrem köd öt bank (Berkshire Bank, The Lenox National Bank,Pittsfield Co-operative bank, Lee bank, Salisbury bank) 13 fiókjának egyikébe BerkShares-tvásárolni, 95 centért kap 1 BerkShares-t. Az 5% árengedmény az átváltási rendszer része,azaz nem a vásárlási helyen érvényesíthet .Az Ithaca órával ellentétben a BerkShares bármikor visszaváltható amerikai dollárra. AmikorBerkShares-zel fizetnek egy boltban, a boltos vagy továbbforgatja és elkölti a befolyóBerkShares-t, vagy az öt bank bámelyik fiókjában 1 BerkShares-ért 95 centet kap vissza.Ehhez azonban már e bankok bármelyikében BerkShares folyószámlát kell nyitnia, ahol atranzakciók személyesen történnek az egyéni folyószámlákon. Tény, hogy ez nem kis pluszmunkával jár a résztvev bankok részér l. A befizetett amerikai dollár addig a banknál maradletétben, amíg vissza nem váltják a BerkShares-t dollárra. Tehát ha az ember 95 dollárért 100BerkShares-t vásárol egy bankfiókban, majd bemegy egy étterembe, ahol 100 BerkSharesértékben vacsorázik, 5 dollárt nyer a vacsorán. Ha az étterem tulajdonosa nem forgatja továbba kapott 100 BerkShares-t, bemehet bármelyik említett bank fiókjába, ahol letétbe helyezi a100 BerkShares-t és visszakapja azt a 95 dollárt, amit a vacsora elfogyasztója befizetett. Tehátaz 5% árengedmény már a pénz váltásakor jelentkezik, és ugyanaz a 95 dollár, amelyért a 100BerkShares megvásárolták, végülis azon vállalkozó kezébe kerül, akinél a 100 BerkShares-telköltötték. Kérdés, kit terhel az 5% árengedmény. Nos ezen esetben az étteremtulajdonost,aki nem akarta vagy nem tudta tovább forgatni a BerkShare-t névértékben. Viszont az 5%-otleírhatja költségként a könyvelési rendszerében, ami csökkenti az adóalapot az év végiadóbevalláskor. A lényeg az, hogy a vállalkozó csak akkor “veszít”, ha nem költi el a befolyóhelyi pénzt. Alapvet en azonban a rendszer célja az, hogy a helyi pénz minél többszörcseréljen gazdát, miel tt visszaváltják. És ha gyakrabban cserél gazdát a helyi pénz, azaz többtranzakció történik az adott étteremben is, az étteremtulajdonos “lustaságából” adódóvesztesége is gyorsan kompenzálódik. Összességében tehát az árengedmény forgalomnövel ,s egyúttal a keresked k a közösség összetartásához is hozzájárulnak.A BerkShares rendszer elindításakor az átváltási árfolyam 90 cent volt, de aztán a továbbivállalkozók bevonása érdekében felemelték 95 centre. Ezt azon vállalkozókért tették, akiknem akartak sokat veszíteni abban az esetben, ha nem kívánják továbbforgatni a helyi pénzt,és inkább visszaváltanák dollárra. Így több vállalkozót tudtak bevonni a rendszerbe, mintlehetséges pénzelkölt helyet, még ha nem is lettek aktív helyi pénzfelhasználók,mindenközben pedig növelték a BerkShares helyi forgalmát.Az Ithaca óra jelenlegi elnöke, Stephen Burke, nem igazán tartja jó dolognak azt, hogy aBerkShares bármikor visszaváltható amerikai dollárra. Ez lehet vé teszi azt, hogy a regisztráltkeresked k bármikor kiszálljanak a rendszerb l. Bár könnyebben csatlakoznak a keresked k arendszerhez, de nem lesznek igazán elkötelezettek. Semmilyen ösztönz nem marad annakérdekében, hogy benntartsák a vállalkozókat. Egy nemrég megjelent sajtóanyagban egy helyivállalkozó pont err l panaszkodik, hogy kell energia és id híján a BerkShares-eket nem voltalkalma elkölteni, és rengeteg felhalmozódott az üzletében, amit jelenleg hiányként könyvel 6
  • 7. el. Úgy érzi, mintha folyamatosan 5% árengedményt adott volna a vásárlóinak, és ebb l nekisemi haszna nincs. Komolyan gondolkodik azon, hogy kiszálljon a rendszerb l, és afelhalmozott BerkShares-eit átváltsa amerikai dollárra. Ez azonban egy láncreakciót indíthatel a hozzá hasonló gondokkal küszköd keresked k esetében, ami az egész rendszertösszeomlaszthatja. Ithacában amúgy a helyi környezetbarát Greenstar áruház is felhalmozott2.500 Ithaca órát, azaz 25.000 USD-t, amelyet jelenleg egy széfben tartanak. De mivel nemváltható vissza az Ithaca óra amerikai dollárra, az eddigi lustaságukból felébredve most azonfáradoznak, hogy minél hamarabb továbbadjanak rajta, azaz egyéb szolgáltatásokra cseréljék.Az ilyen megrekedt pénzkészlet nem tesz jót a rendszernek, mivel a helyi pénz nincsforgalomban, nem cserél gazdát, azaz passzív pénzállományt képez. Továbbá a rendszerel nye pontosan az, hogy minden kiadással, amelyért helyi pénzben fizetnek, amerikai dollártspórolnak meg.A BerkShares 1-es, 5-ös, 10-es, 20-as és 50-es címletekben jelenik meg. Érméket nemkészítettek, ezért sok esetben vegyesen fizetnek a vásárlók, azaz az apró pénzt amerikaidollárban fizetik. Minden termék és szolgáltatás ára ugyanannyi BerkShares-ben és amerikaidollárban, azaz 10 BerkShares–zel 10 amerikai dollárba kerül termékeket lehetmegvásárolni. Természetesen bizonyos esetekben ett l a rendszerben résztvev vállalkozókeltérhetnek. A lényeg csak az, hogy minden változtatásról jól látható információs táblával kelltájékoztatniuk a vásárlókat.A rendszer további érdekessége, hogy a regisztrált 360 vállalkozót arra inspirálják, hogylehet ség szerint fizessék az alkalmazottaik berének egy részét BerkShares-ben. Továbbá avisszajárót BerkShares-ben adják a vásárlóknak, még akkor is, ha el tte dollárban fizetnek,már legalábbis ha elfogadják. Ezt azért javasolják, mert a legtöbb embernek nincs idejebankba menni, hogy BerkShares-t váltson, és az 5% árengedmény nélkül is szívesenhasználják, mivel az elkötelezettség és a közösségért való tenni akarás már nem anyagikérdés. Sokszor ez az els megtisztel találkozás és pozitív élmény teszi a gyanútlan vásárlótfanatikus BerkShares használóvá.A rendszer lehet séget nyújt arra is, hogy valaki az 5% árengedményel támogasson egy non-profit szervezetet. Ezen esetben egy az egyben kell egy dollárért egy BerkShare-t vásárolni, ésmeg kell jelölni a csekken, hogy melyik szervezetnek kívánják az 5%-ot vagy akár a teljesösszeget felajánlani.A BerkShares segítségével arra késztetik a lakosokat, hogy a helyben gyártott termékeket,szolgáltatásokat vásárolják, azaz a rendszer a helyben költésre ösztönöz. Emellett pedig nemelhanyagolható a helyi pénz közösségépít funkciója sem. Az els helyi pénz rendszerekbebeépítették a programozott értékvesztést is, amely megakadályozta a felhalmozást, és költésreösztönzött. Ez viszont további adminiszratív terhekkel járt volna, így a BerkShares-t értéktartóhelyi pénzként indították el. A rendszer beindítása utáni els kilenc hónapban több mint 1millió BerkShares érték tranzakció történt a helyi gazdaságban, a mai napig pedig több mint2 millió cserélt gazdát. Mára már 360 BerkShares vállalkozó vált helyi pénz elfogadó hellyé.De ez még csak a kezdet. A tervek szerint a kés bbiekben lehet majd BerkShares-ben isszámlát nyitni, elektronikusan pénzt utalni, ATM gépb l helyi pénzt kivenni, és hitelt felvennihelyi termékek gyártására épül vállalkozások beindítására.Az Ithaca óra és a BerkShares olyan közösségi fizet eszközök, amelyek azt a célt szolgálják,hogy az adott közösségben lév er forrásokat eredményesebben lehessen használni. Arra azalapvet kérdésre keresik a választ, hogy hogyan lehet a helyi szükségleteket helyi 7
  • 8. forrásokból kielégíteni. Amennyiben sok lábon áll a rendszer, m köd képes és fejl d képeslesz. Jó kommunikációs stratégiával pedig egyenesen virágzik, és csökkenti a helyi szintfügg ségét a kiszámíthatatlan globális gazdaságtól, mivel növeli a helyi közösségt l befolyóhelyi jövedelmet, és csökkenti a közösségt l távoli helyeken történ kiadásokat. Azzal pedig,hogy helyben és nem az interneten (ami oly elterjedt Amerikában) vásárolnak az emberek,csökkentik a termékek szállítási költségét, ami jótékony hatással van a klímaváltozásra.Továbbá a jó szomszédságnak gazdasági értéke is van. A közösség tagjai ráébrednek arra,hogy manapság a napi megélhetés költsége azért emelkedett ennyire meg, mert elvesztették ajó szomszédságra épül együttm ködés kultúráját, és az embereknek egyedül kellszembenézniük a problémáikkal. A helyi pénz tehát a kompetitív gazdaságfejlesztés helyett azegyüttm ködésre épít. A jó közösség jó helyi gazdasági közösség is egyben.A Torontó dollár és a LETSA Torontó dollár projektet olyan közösségi emberek csoportja kezdte el, akiknek az volt azálma, hogy egészségesebb és virágzóbb helyi gazdaságot építsenek azáltal, hogy nagyobbvásárlóer t adnak a nélkülöz emberek kezébe, és ezáltal visszaadják a döntéshozatallehet ségét a helyi közösség tagjainak.A kanadai Torontó városában járva az els utam egy helyi pékségbe vezetett, amely a Torontódollár leghíresebb elfogadóhelyévé vált az elmúlt évtizedben. A Broadview sugárútontalálható St John Bakery 2006 januárja óta a legnagyobb közösségi felhasználóhellyé vált, ésa Torontó dollár (Tdollár) forgalmának megközelít leg 15%-át teszi ki. A Torontó dollárközösségi projekt 1998. december 5-én indult lakossági kezdeményezésként a Szent L rinctér szomszédságában. Mel Lastman polgármester tartotta az ünnepélyes megnyitót a SzentL rinc piacon.A Tdollárt speciális papírra nyomtatják, amelyen számos biztonsági eljárás (a névértékvízjele) alkalmazása teszi lehetetlenné a hamisítást. A régi Tdollárra a nyomtatástól számítottkét éves lejárati dátumot is ráírtak, ami azonban csak további problémákat okozott, amikorlejárt a határid . Azóta ezt megváltoztatták, és a jelenleg is forgalomban lév határid sbankjegyeket a határid lejárta után is lehet használni.David Burman, a Torontó Dollár Non-porfit Szervezet elnöke (amely a helyi Tdollárpénzhelyettesít t m ködteti) azt vallja, hogy a helyi pénzhelyettesít knek lehet legföldrajzilag könnyen körülhatárolható kisközösségeken belül kell m ködnie, ahol az emberekszemélyesen találkoznak egymással és ismerik egymást. A Tdollár felhasználási területe aSzent L rinc piac és a Riverdale-i Gerrard tér vonzáskörzete. A Tdollár a helyi közösségösszetartozásának szimbóluma, mert a helyi vállalkozásokat, gazdákat és szociálisszervezeteket er síti. Az Ithaca órához és a BerkShares-hez hasonlóan a vev k és az eladókabban érdekeltek, hogy a helyi pénz helyben forogjon, azaz az emberek egymástólvásároljanak helyi termékeket, szolgáltatásokat. Egy kanadai dollárt egy Tdollárra lehetátváltani számos helyen, többek között a King metróállomás melletti CIBC Bankban, aGerrard utcai Royal Bankban vagy a városközpontban található Szent L rinc piacon, aholkülön Torontó Dollár Információs Fülke is található. A fülkében kizárólag a rendszerttámogató önkéntesek dolgoznak: értékesítik a Tdollárt, és további felvilágosítást ésinformációt adnak a hálózatban részvev azon vállalkozásokról, akiknél Tdollárral lehetfizetni. Jómagam is váltottam pénzt a Torontó Dollár Információs Fülkében, és az áfonyásházi rétest már Tdollárért vásároltam reggelire. 8
  • 9. Ezután még számos eladónál fizettem Torontó dollárral a piacon, mivel három piacikeresked kivételével mindenki részt vesz a programban. A keresked k a legnagyobbtermészetességgel fogadták el a Tdollárt, és a legtöbb esetben vásárlásom 100%-ában. Avisszajárót azonban sokan kanadai dollárban adták annak ellenére, hogy nekik igazánérdekükben állt volna Tdollárban adni a visszajárót a következ k miatt. A BerkSharesátváltási rendszerével ellentétben Torontóban a 10%-os megoldást alkalmazzák, csak egykicsit más átváltási rendszerben. Egy kanadai dollárért egy Tdollár vásárolható, viszontminden Tdollár vásárlásakor 10 cent a Torontó Dollár Szervezet Projekt Alapjába kerül,amely alapból különböz helyi közösségi szervezeteket támogatnak. Ha valaki vissza akarjaváltani a Tdollárt kanadai dollárra, megteheti, viszont 1 Tdollárért csak 90 centet kap, azaz aprojekt alapba került 10 centet már nem kapja vissza. A Tdollár vásárlásakor fennmaradó 90centet az Alap bankszámlaszámán tartják mindaddig, amíg a részvev keresked k vissza nemváltják a Tdollárt 10% értékcsökkenéssel. Ezt havonta kétszer tehetik meg, keddendélutánonként a Szent L rinc Piacon. A rendszer adminisztratív és újranyomtatási költségeitaz Alap bankszámlaszámán tartott kanadai dollár kamatjából, a felajánlott céladományokbólés adománygy jt partik bevételéb l fedezik, azaz a felhasználókat semmilyen ilyen nemköltség nem terheli. A Tdollár tehát egy pénzhelyettesít ajándéktanúsítvány formájában. Ésmint általában a barterdollárok, a Tdollárok adókötelesek, ha valaki szolgáltatásért vagytermékért kapja cserébe. Külön megemlítend , hogy az Ithaca órával ellentétben a Tdollárt aváros vezetése elfogadja helyi adóként.A BerkShares rendszeréhez hasonlóan a Tdollár hálózatba való regisztrálás díja avállalkozónként 25 kanadai dollár. A rendszerben részt vev keresked knek a következtáblát kell jól látható helyen az adott kereskedelmi egységben elhelyezni.A Torontó dollár projekt arra az alaptézisre épül, hogy a helyi pénzek a helyi közösségetépítik, mivel azokat csak helyben lehet elkölteni. Mivel a helyi pénz nem kamatozik, semmisem késztet a felhalmozására, míg azon keresked k, akiknél fizetnek vele, gazdaságilag isösztönözve vannak, hogy névértéken forgassák vissza a helyi közösségbe, minthogyvisszaváltsák kanadai dollárra, ami 10% értékvesztéssel jár. Elméletben tehát mind afelhasználók, mind a keresked k forgalomban tartják a pénzt azáltal, hogy helyi szintenvégeznek tranzakciókat vele. Tehát a Tdollár egyszer en kezelhet rendszer afelhasználóknak, alacsony-költség marketing eszköz a résztvev keresked knek, és közbentöbb tucat jótékonysági célú projekt támogatása is megvalósulhat bel le. Arra is ösztönzik arendszerben részvev vállalkozókat, hogy munkavállalóik bérét részben vagy egészbenTdollárban fizessék. Ezt csinálja a már említett St John Bakery (pékség) is, ahol mozgássérültmunkavállalókat foglalkoztatnak úgy, hogy a fizetésüket Tdollárban kapják, ezáltal amunkavállalók nem esnek el az egyéb segélyekt l, támogatásoktól. Tehát a Tdollárvisszaváltása helyett arra bátorítják a vállalkozókat, hogy Tdollárban adjanak fizetést vagyakár jutalmat az alkalmazottaiknak, segít iknek.A Tdollár azzal a kikötéssel indult útjára, hogy minden Tdollár vásárlásakor 10 cent a TorontóDollár Szervezet Projekt Alapjába kerül, amely alapból különböz helyi közösségi projektekettámogatnak . Az alapba áramló 10%-nyi pénzösszeget valójában az Ithacai órához hasonlóan“id dollárként” alkalmazzák, azaz az adott közösségi szervezethez eljutott adományból aszervezetek honoráriumot/adományt fizetnek olyan embereknek, akik közösségi szolgálatotvégeznek a napi megélhetési gondokkal küszköd emberek javára. A beérkezett pályázatianyagok kiértékelését követ en az alapból támogatott szervezetek tehát valójában 110Tdollárt kapnak 100 kanadai dollárért, azaz a vásárlóerejük n . Az általuk Tdollárban fizetettszociális munkát végz alkalmazottak bére pedig nem növeli az adóalapot, ezért nem esnek el 9
  • 10. a további juttatásoktól, támogatásoktól. Ez különösen fontos a segélyen él alkalmazottakesetében, akik egyfajta keresetkiegészítéshez jutnak ezáltal. Adományok közvetlenül isadhatók a rendszerben regisztrált helyi szervezeteknek, akik adóigazolást adnak érte. Ezáltaltöbb “id dollár” is eljut a szükségben szenved khöz. Természetesen, ha a Tdollár használataelterjedtebb lenne, ezen adományok jelent sége csökkenne.Az els Tdollár adományt a Torontó Dollár Servezet az Utcai Segélyszolgálatnak adta 1.000Tdollár értékben. A mai napig több mint 35 szervezet kapott támogatást a Projekt Alapból.Támogatták már fiatalok táncoktatását, egészséges iskolai étkeztetési programot,hajléktalanok élelmezési és ruházati ellátási projektjét, alacsony jövedelm emberekbútortámogatási akcióját vagy gyermektáboroztatási programokat.Mivel a rendszer úgy m ködik, hogy a Tdollár 10% értékvesztéssel visszaváltható kanadaidollárra, ez számos el nnyel, de egyben kockázattal is jár. A f el nye, hogy könnyebbenkialakul a bizalom a Tdollár felé az emberekben, és könnyebb bevonni a rendszerbe avállalkozókat. A hátránya azonban az, hogy kanadai dollárra van szükség ahhoz, hogy azember hozzájusson a Tdollárhoz, ezért fokozottabb ellen rzést igényel, mivel a készpénzhezhasonló módon m köd rendszerr l van szó. Az ehhez szükséges banki tudásban a legtöbbhelyi pénzt beindító és kezel szervezet általában sz kölködik. Torontóban azonban a CIBCés a Royal Bank támogatásával áthidalták ezt a problémát. Viszont a rendszer teljesfelügyelete továbbra is a Torontó Dollár Non-porfit Szervezet feladata maradt, ezért arendszer esetleges b vülése további terheket jelentene az amúgy is korlátozott személyi ésegyéb er források esetében.A Tdollár egyben jó oktatási eszköznek is bizonyult. Segíti az embereket abban, hogy jobbanmegértsék a gazdaság m ködését, és hogy azt hogy szabályozhatják akár k is a vásárlásiszokásaik, prioritásaik megváltoztatásával. Számos módon bátorítják és ösztönzik a lakosokatarra, hogy részt vegyenek a rendszerben. Nemcsak a rendszerhez csatlakozott közösségiszervezeteket, de magát a Torontó Dollár Szervezetet is lehet anyagilag vagy természetbentámogatni. Akár egy-egy számítógép felajánlásával is lehet segíteni a rendszerben regisztráltközösségi szervezeteken keresztül a szükségben szenved ket, de az önkéntes munkának isnagy keletje van a Szent L rinc piacon található információs fülkében. Gyakori az is, hogyvalaki egy nagyobb városi eseményt Tdollárban támogat, amelyb l további Tdollárt elfogadóvállalkozások által felajánlott szolgáltatásokat fizetnek. A rendszerben részt vevvállalkozóktól és a támogatást elfogadó közösségi szervezetekt l pedig azt kérik, hogymédiamegjelenéseikben hivatkozzanak a Tdollár fontosságára és helyi szerepére.A Tdollár tehát a tör dés szimbóluma, amelyet közösségi emberek kezdtek el annak areményében, hogy egy igazságos és egymással tör d tagokból álló helyi társadalmatépítsenek. A rendszerben részt vev vállalkozók számos el nyt élvezhetnek. Az emberekközötti szóbeszéd révén cégük és márkaneveik a helyi közösség iránt elkötelezett üzletté ésterméknevekké válnak. A Tdollárt a város polgármesterei, a kormányzó és számos ünnepeltszemélyiség támogatja és dicséri, mint a közösségépítés, az egészségesebb helyi gazdaságottámogató lakosi kezdeményezés innovatív módszerét.David Burmannal folytatott beszélgetéseim során kiderült, hogy Ithacához hasonlóan a helyipénz beindítása el tt Torontóban is m ködött a Local Exchange Trade System (LETS-HelyiCserekereskedelmi Rendszer), de egy id után elhalt. Az els LETS-t egy aerobic edz ,Michael Linton, 1983-ban alapította Brit Kolumbiában az 1982-es gazdasági válság ésleépítések hatására, mivel az egyetlen dolog, amihez értett, az a mások lefogyasztása volt. 10
  • 11. El ször csak barterkedni akart, de nem mindenki akarta megszerelni az autóját vagy aszámítógépét némi esti testedzésért cserébe. Hamar rájött azonban arra, hogy haszívességláncolatokat indít, akkor mindenki megtalálhatja a számításait a rendszerben. Azáltala létrehozott rendszerben használt pénzegység a Zöld Dollár volt, ami értékében azonosvolt a kanadai dollárral. Az els négy év alatt a létrehozott LETS-ben 350.000 zöld dollárnyiforgalom valósult meg. Állítása szerint a LETS azt a fajta kapitalizmust képviseli, amelyetmég Karl Marx is kedvelt vagy elfogadott volna. A Kanadában létrejött els LETS-ekels sorban azonban az angolszász világban (Egyesült Királyság, Ausztrália, EgyesültÁllamok) terjedtek el, de Japánban is igen divatossá váltak. Az Egyesült Királyságban többmint 450 csoport jött létre. 1994-ben pl. hetente egy LETS alakult az Egyesült Királyságban(Burman 1997). A legnagyobb létszámú csoport Ausztráliában, Sidney közelében m ködik,1800 tagja van (Kun 2006).A LETS tagjai általában szolgáltatásokat cserélnek egymással, azaz “körbetartoznak”. Legyenaz korrepetális, nyelvoktatás, gyermekfelügyelet, háztáji munka vagy takarítás. De volt márarra is példa, hogy a rendszerbe áruházak is bekapcsolódtak (az amerikai Minneapolisban), ésa pénzhelyettesít ket néhány százalékban elfogadták, de ez kevésbé jellemz a rendszerre.Összességében a LETS olyan barter-ügyleteket bonyolító, személyes kapcsolatokra épülönszabályozó gazdasági hálózat, amely egy lehatárolt földrajzi rendszerben m ködik. Indításiköltségei minimálisak, m ködése kezdett l fogva önfenntartó. A rendszer olyan, mint egybank. A tagjai egyfajta bankszámlával rendelkeznek, tehát valódi bankjegyet nem nyomtatnakhozzá, hanem kvázi-pénzben vagy virtuális valutában számolják el a szolgáltatás cseréket. Akvázi pénzt bármely egyén vagy vállakozás kibocsáthatja azzal az egyszer gesztussal, hogyelismeri, azaz elkönyvel(tet)i egy termék vagy egy szolgáltatás megvásárlását. Tehát egyfajtapénzteremtés zajlik. Bár a könyvelt összegeket gyakran hívják zöld pénznek, amely általábanmegegyezik a rendes pénzzel, e pénz a valóságban nem létezik. Nincs önálló értéke, nemkamatozik, nem inflálódik, és nem lehet beváltani valódi pénzre. Fedezete a helyben termeltáruk és szolgáltatások. Nem korlátozható az sem, hogy egyszerre mennyi van forgalomban.Minden tag számlája nulláról indul, amelyet a megegyezett értékben megterhelnek vagyéppen jóváírják rajta az adott összeget az “üzletek” lebonyolításakor, azaz a tagok a pénztcsak más tagokkal való cseréikben használhatják. A rendszer egyszer en csak információtrögzít, és a segítségével könnyen nyilvántarthatók a megvalósult szolgáltatás-cserék vagyegyéb tranzakciók. A rendszer m ködtetéséhez viszont szükség van egy központi könyvel reis, aki a tranzakciókat egy számítógépen nyilvántartja. A könyvel adminisztratívköltségeinek fedezése általában a számlákról kerül levonásra kezelési költség címén. Arendszer könyvelése amúgy egyszer , és nem kíván szakképzettséget. A tagok egymásnakcsekket vagy igazolást állítanak ki a szolgáltatás igénybevételét követ en a megbeszéltekszerint. A csekket kapó tag eljuttatja a csekket a könyvel nek, akihez befut minden “üzlet”híre (kisebb rendszerekben elég egy telefonhívás is), s a tagok számláján pozitív vagynegatív tételként fogja feltüntetni az összeget.Fontos, hogy a rendszer mindig tökéletes egyensúlyban legyen, azaz a tagok tartozásai éskövetelései pontosan kiegyenlítsék egymást. Amúgy a rendszer alapvet en mindigegyensúlyban van, azaz a tartozások teljes összegével szemben ott áll a követelések teljesösszege, de lényeges az is, hogy aki tartozik, az a közösségnek mint egésznek tartozik. S t,ideális hozzáállás esetén a tartozások dinamizálják a helyi kereslet és kínálat találkozásátcélzó rendszert, ami különösen pénzhiány esetén fontos. A közösség határozza meg, hogy miaz a maximális összeg, ami fölé vagy alá nem lehet menni a számlán. A nagy tartozást vagy 11
  • 12. túl nagy pluszt felhalmozó tagok egyaránt problémát jelenthetnek a rendszeren belül. A túlnagy plusz azért gond, mert az a személy, akinek a számlája túlfizetést mutat, mindig csakszolgáltatást nyújt, kiéghet, és esetleg kieshet a rendszerb l. A közösségnek tett ígéretetszimbolizáló hátralékkal rendelkez , eladósodott személy esetében pedig közösen kellmegtalálni a tartozás törlesztésének formáját miel tt adósságát a közösségre hagyva kilépne arendszerb l. A legtöbb közösség ezt úgy küszöböli ki, hogy ezt a rizikóhatár szintetalacsonyra állítja, és aki eléri, addig nem költekezhet vagy nyújthat szolgáltatást, amíg ki nemegyenlíti a túl nagy pozitív vagy negatív mérlegét. Természetesen kivételek mindig adódnak,és amennyiben egymást jól ismer emberekb l álló kis közösségekr l van szó, a rugalmasabbrendszerek és a személyes nyomonkövetés, tanácsadás alkamazása a bevált gyakorlat.Ahhoz, hogy a rendszer beinduljon, egy képességleltárt kell létrehozni, azaz egy keres-kínálfórumot, ahol el zetesen megállapodnak vagy szépen lassan kialakulnak a szolgáltatások árai.Általában egy óra munka ára ugyanaz minden szolgáltatás esetében, mivel egy óramindenkinek az életében ugyanolyan érték . Ez alapjaiban változtatja meg az emberekgondolkodását a munka fogalmáról. Az anyagköltséget természetesen külön számítják fel, ésáltalában készpénzben fizetik.Fontos továbbá, hogy az adózási felel sség a LETS csereügyletben az érintett feleket terheli,nem magát a rendszert, bár a legtöbb külföldi országban a segít szolgáltatások körébe tartozócsereügyletek nem adókötelesek.Stephen Burke szerint a LETS f hátránya az, hogy virtuális pénzzel számol. Nincskézzelfogható megjelenése, és ezért nehezen azonosulnak vele a felhasználók. A tranzakcióknem a helyszínen történnek, hanem térben és id ben eltolva az adminisztrációt végzkönyvel számítógépén. A tranzakció lekönyvelése plusz lépést jelent minden egyesalkalommal a csekk kiállítása vagy a könyvel értesítése miatt. A rendszer nem m ködik éslélegzik szabadon, mert nélkülözhetetlen az adminisztratív kontroll. Ezzel szemben DavidBurman pontosan az egyszer sége miatt találja a LETS-et a legjobb pénzhelyettesít nek. Elégegy megbízható könyvel , és máris beindítható a rendszer.Burman (1997) szerint az egészséges társadalmak egészséges gazdasági háttérrelrendelkeznek, ami azonban stabil pénzügyi alapokat feltételez. Hol van mindez a jelenlegigazdasági válság idején, amikor a hosszú távon költség-hatékony és fenntartható befektetésekanyagi fedezete elt n ben van? Pontosan az ilyen esetekben kerülnek el térbe a helyigazdaság fenntartásának alternatív módjai. A pénz bárhol elkölthet , tehát semi sem tartja egyadott közösségen belül. Forrása pedig a helyi közösségen kívüli, ezért minden helyi közösségnagymértékben függ olyan küls körülményekt l, amelyekre nincs befolyása. Természetesennincs egynem és mindenek felett álló megoldás a helyi kisközösségek problémáinak átfogókezelésére, egy rendszerben való modellezésére. Viszont a LETS egyszerre adhat választ azelszegényedés, a szociális egyenl tlenségek kérdésére és a gazdasági és környezetifenntarthatóság problémájára azzal, hogy arra ösztönzi a helyi közösségeket, hogy a pénzáramlását helyben és helyi rendszerrel szabályozzák. Stabilizálja és függetleníti a helyigazdaságot, amikor a pénz sz kösen áll rendelkezésre azzal, hogy aktivizálja azalulfoglalkoztatottakat. Csökkenti a globalizáció környezeti hatását és lehet vé teszi a helyiegyüttm ködést és összetartást. Szociális hálózatot és kapcsolati t két teremt, ami a hosszabbideje munkanélküliségben szenved k számára nélkülözhetetlen kapocs, hogy visszakerüljeneka társadalom normális vérkeringésébe. Egy LETS-ben részt vev család akár költségvetésénektíz százalékát is fedezheti szívességekb l. 12
  • 13. “Az él szervezeteket sejtfal vagy b r vagy más véd réteg borítja, egy határoló burok, amiszelektív módon biztosítja bizonyos anyagok szabad áramlását, miközben más anyagokatvisszatart. Minél bonyolultabb a szervezet, annál inkább irányul tevékenysége a belsfolyamatokra, és annál kevésbé a b rön keresztüli cserékre. A jelenlegi körülmények között ahelyi közösségek egyetlen véd rétege földrajzi jelleg : ez a közlekedési és szállítási költségekáltal kirajzolt földrajzi határ. Mivel az elmúlt fél évszázadban ezek a költségek rohamosancsökkentek, a legtöbb helyi közösség a behozataltól és a kivitelt l való rendkívül er sfügg sége folytán egészen primitív gazdasági folyamatok szintjére süllyedt. A LETS módotnyújt arra, hogy a helyi közösségek új véd réteget növesszenek. “ (Ismeretlen szerz )A pénzhelyettesít k történelmi példáiKun (2006) a tanulmányában kifejti, hogy a pénzhelyettesít k iránti igény a nyolcvanasévekben éledt újjá, mivel a monetáris politika világméretekben irányt váltott: a keynes-ipolitikát felváltotta a neoliberális, amely a pénz semlegességét hangsúlyozza, és egyedülifeladatának az árstabilitást tartja, míg a pénz közgazdasági funkcióival, a gazdaságélénkít ,munkanélküliség csökkent szerepével nem foglalkozik. Ezek a pénzhelyettesít kgombamódra szaporodtak az 1930-as recesszió idején is.A technikai pénzhelyettesít kkel szemben a közgazdasági pénzhelyettesít a pénzgazdaságélénkít , illetve hitel funkcióját használja. A legklasszikusabb közgazdaságipénzhelyettesít a váltó. Viszont ez komplikáltsága és nehézkessége miatt az egész világonvisszaszorulóban van (Kun 2006). A váltóval ellentétben a további közgazdaságipénzhelyettesít k csak egy kisebb régióban, térségben m ködtek vagy m ködnek. Ezeknek alokális csereeszközök az elmúlt században és a jelenben is annyiban különböznek a pénzt l,hogy nem kamatoznak, azaz nem érdemes felhalmozni éket.A Nagy Gazdasái Válság idején a német jegybank betiltotta több szénbánya és vállalat szén-és egyéb utalványrendszerét, mert azok sértették a jegybank érdekeit. Ez történt az osztrákWörgl városában is, ahol 1932 júliusában a 35%-os munkanélküliség miatt az önkormányzatpénzhelyettesít t (kuponokat) bocsátott ki, amellyel különböz közmunkákért fizettek, ésamellyel a helyi adókat lehetett leróni. A wörgli rendszer Silvio Gessel, német keresked „Atermészetes gazdasági rend” c. könyvében kidolgozott szabadpénz elméletéhez f zödik. Mintmár említetettem, az els helyi pénz rendszerekbe beépítették a programozott értékvesztést is,amely megakadályozta a felhalmozást, azaz költésre ösztönzött. A Gessel szerinti szabadpénz(Freigeld) helyi kibocsátású, és az id el rehaladtával veszít az értékéb l. Wörgl városában apénzhelyettesít t havonta a névérték 1%-ába kerül bélyeg vásárlásával kellett érvényesíteni,ezért minden birtokosnak az volt az érdeke, hogy minél hamarabb elköltse. Természetes, hogyaz ilyen pénz gyors forgású, mivel mindenki igyekszik túladni azon a fizet eszközön, amelyrövid id n belül kevesebbet ér. Ennek következtében a kuponok forgási sebessége 14-szergyorsabb volt, mint a schillingé annak ellenére, hogy a klasszikus gazdasági válságok alatt apénz forgási sebessége csökken a defláció és az óvatossági pénzkereslet növekedése miatt(Kun 2006). Válságok alatt ugyanis a növekv munkanélküliség mellett csökkennek az árak,ami a pénz felhalmozására ösztönzi a fogyasztókat. Ez tovább csökkenti a termelést, és amunkanélküliség továbbnövekedéséhez vezet. Erre az ördögikörre a nemzeti gazdaságpolitikáknak általában nincs receptje. Wörglben a kibocsátottpénzhelyettesít kkel azonos érték schillinget a város a helyi takarékszövetkezetben letétbehelyezte, amelyet a takarékszövetkezet helyi vállalkozóknak hitelezett ki. A kuponokat 13
  • 14. valamennyi helyi keresked elfogadta, mivel a város vezetése garanciát vállalt, hogy bármikorvisszaválthatják azokat hivatalos Schillingre. A kísérlet alig több mint egy éve alatt amunkanélküliség a városban 25%-kal csökkent, miközben Ausztriában 14%-kal növekedett(Kun 2006). A wörgli rendszer bebizonyította, hogy a gyors pénzforgás a gazdaságélénkítésének biztos eszköze. A pénz átlagban naponta fordult egyet, vagyis egy egységnyipénz 365-szörös munka elvégzéséhez segítette hozzá a polgárokat. A fellendültfoglalkoztatással a termelés csökkenése is leállt. Újra tudtak adót fizetni a helyi lakosok, s tgyakran hamarabb befizették adójukat, hogy a kuponokba beépített értékvesztés miatt nekárosuljanak anyagilag. A kísérletet azonban 1933 szeptemberében – amikor már több osztrákváros hasonló pénzkibocsátást folytatott – a hatalmát fenyegetve érz Osztrák Nemzeti Bankbetiltotta arra hivatkozva, hogy kizárólag rendelkezik a pénzkibocsátás jogával. Az OsztrákNemzeti Bank elérte azt is, hogy a kormány általában a helyi pénzek alkalmazását betiltsa, ígya sikeres kísérletnek 2-3 év után vége lett.1932-ben a Yale Egyetem tanára, Irving Fisher, a pénz forgalmi egyenletének megalkotója, awörgli példa nyomán hasonló rendszerek bevezetését szorgalmazta az Amerikai EgyesültÁllamokban, melynek hatására 400 város vezetett be helyi pénzt. Roosevelt elnök tanácsadóijónak tartották az ötletet, de felhívták a figyelmet arra, hogy mindez gazdaságidecentralizációhoz vezethet, ezért Roosevelt 1933-ban betiltotta a helyi pénzeket, sközvetlenül ezután meghirdette a New Deal-t. (Kun 2006)Bár a wörgli csoda végetért, és a város fejl dése megrekedt, napjainkban a város a HelyiAgenda 21 program keretében a fiatalok nevelésére, szemléletformálására fordít különösfigyelmet az I-MOTION nev projekt révén, melyben a köz érdekében folytatott munkátjutalmazzák. A projektben minden tizenkét év feletti wörgli gyerek részt vehet. Aközszférában, szervezeteknél, intézményekben vagy rászorulóknak nyújtott szolgáltatásokértid krediteket kapnak a fiatalok az id értékel (Zeitwertkarte) kártyájukra. Egy óra egykreditnek felel meg 2,5 Euró értékben. A projektben résztvev wörgli szolgáltatóknál pedigbeválthatják a krediteket kulturális, m vel dési, sport, étkezési és egyéb célokra. Ezáltal afiatalok kétszeresen is hasznosan töltik el a szabadidejüket.Jelenleg is funkcionál az a svájci pénzhelyettesít rendszer, amely 1934-ben, Zürichbenalakult Wirtschaftsring-Genossenschaft (Gazdasági Gy r Szövetkezet) néven. 1936 óta áll aSvájci Bankfelügyelet felügyelete alatt. A rendszer székhelye jelenleg Bázel, és hét svájcivárosban van fiókja. A szövetkezet tagjai magánszemélyek, kis- és középvállalkozások.Hatvanezer tagja van. A pénzhelyettesít vel (CHW) a szövetkezet tagjai egymásnak fizetnek.A pénzhelyettesít csak számlapénz formájában létezett, s létezik még ma is (Kun 2006). Arendszer el nye, hogy a Svájci Banfelügyelet nem követeli meg azt, hogy a CHW állományravonatkozóan a likviditási követelményeket betartsák. A BerkShares és az Ithaca óram ködése sokban hasonlít a szövetkezetéhez azzal a különbséggel, hogy ott bankjegyeket isnyomnak. A szövetkezet kezdetben két módon bocsátott ki pénzhelyettesít t. A szövetkezettagjai svájci frankot fizettek be, s 5%-kal több pénzhelyettesít t kaptak. Erre az elvre épül maa BerkShares is. A szövetkezet továbbá kamatmentes pénzhelyettesít hitelt is nyújt, és a pénziránti keresletet az tartja fenn, hogy a CHW-ben kapott hiteleket visszafizessék. Ez apénzhelyettesít -teremtési módszer jelenleg is létezik: példa rá a BerkShares és az Ithaca óra.Ez utóbbi sikeres példával ellentétben az összes múlt század eleji pénzhelyettesít rendszermegbukott vagy betiltották. Kérdés, vajon miért. A pénzhelyettesít k használatának számoskockázata van, ráadásul nem megfelel m ködésük a pénzügyi rendszerrel szembeni bizalmatáltalában csökkenti. Az egyik legnagyobb kockázat, hogy a szervezési munkát társadalmi 14
  • 15. munkában és/vagy nem megfelel szakértelemmel rendelkez lelkes aktivisták végzik. Ezekaz emberek általában hamar kiégnek és kilépnek a rendszerb l, amellyel veszélybe sodorjákaz egész közösséget. E rendszerek sok esetben elhalnak a szervez k érdekeltségénekmegsz nése miatt, vagy azért, mert a tagok már ismerik annyira egymást, hogy apénzhelyettesít nélkül is segítenek egymásnak. A folyamatosságra csak akkor van garancia,ha legalább helyi önkormányzati szinten végzik a rendszer felügyeletét, azat a hatóságiszakértelem is mellé áll.A wörgli eset viszont azt is mutatja, hogy számos más érdeket is sérthet a pénzhelyettesít kbevezetése. Bár a hagyományos pénz mellett csak mellékes funkciót látnak el, azaz nemváltják ki a „hivatalos” pénzt, hanem kiegészítik azt (ezért is hívják a szakirodalombankomplementer pénznek), és bár meghagyják az értékmér funkciót a hivatalos pénznek, Kun(2006) szerint mégis a nagyobb mennyiségben történ elterjedésük növelheti az inflációt, amijegybanki tiltást vonhat maga után. Tény az is, hogy több adminisztrációval jár a felügyelete,mert a közgazdasági pénzhelyettesít k nem könnyítik, hanem inkább nehezítik apénzforgalmat. Kun (2006) tanulmányában azt állítja, hogy el fordulhat, hogy a térségönkormányzata a pénzhelyettesít kibocsátásával kamatmentes hitelhez (seigniorage) jut,ezért a pénzhelyettesít kibocsátása keresztezheti az ország nemzeti bankjának érdekeit, scsökkentheti siegniorage-bevételeit. Ez az érv, illetve a decentralizációtól való félelem álltmotivációként az Osztrák Nemzeti Bank és Roosevelt betiltó intézkedése mögött is. Apénzügyi centralizáció során ugyanis a központi er felé áramlik a pénz, a peremvidékekpedig kiszáradnak. A pénzhelyettesít k használata esetében pedig kiegyenlít dnek az eltorzultviszonyok.Az els magyar példákKun (2006) szerint a pénzhelyettesít k jelenlegi magyar kínálatában nem szerepel, debármikor megjelenhet az a lehet ség, hogy az önkormányzat saját beruházásait vagy aszociális segélyeket egy saját maga által kibocsátott pénzhelyettesít vel fizesse, s epénzhelyettesít ket a helyi adó fizetésére lehessen felhasználni. Fontos, hogy a kibocsátottpénzhelyettesít mennyisége kevesebb legyen, mint a várható helyi adó bevétel. Viszontennek a kibocsátását az államháztartásról szóló törvényben kellene szabályozni, és a központiellen rzésér l is gondoskodni kellene. Tehát a helyi önkormányzat olyan sajátelszámolóeszközt vezethet be, amelynek el nye, hogy nem inflálódik, f leg ha van mögötteelégséges termék-kibocsátás. Ezzel a helyi munka, és szolgáltatás helyi elszámolása ráépül azországosra, miközben annak negatív hatásait is kizárja.Mindezidáig azonban Magyarországon a nagy hagyományokkal rendelkez szivességbankvagy kaláka rendszer terjedt csak el, amely egyben virtuális pénzhelyettesít nek is felfogható.A kalákában végzett munkát számon tartják, amelynek viszonzása kötelez , de ezt akölcsönös bizalom is segíti. A kilencvenes években és 2001-ben összesen hat pénzhelyettesítjött létre Budapesten, Gödöll n, Szolnokon, Miskolcon, Tiszalúcon és Bordányban (Kun2006). 1998-ban ben a British Council támogatásával a Nonprofit Humán SzolgáltatókOrszágos Szövetsége 12 f vel tanulmányúton vett részt az Angliában már több éve m ködHelyi Cserekereskedelmi Rendszerek (LETS) megismerése céljából. Az ott nyerttapasztalatok alapján a csoport kidolgozta a magyar sajátosságokat is figyelembe vevKözösségi Önsegít Rendszert (KÖR), amely elméleti és gyakorlati minta alapján ma márszámos önsegít kisközösség m ködik Magyarországon. Almássy (2008) definíciója szerint aKÖR azon emberek csoportja, akik egy településen vagy városrészben pénz nélkül cserélnekárukat illetve szolgáltatásokat. A KÖR egy közösségi fizet eszközzel rendelkezik, amely azt a 15
  • 16. célt szolgálja, hogy az adott közösségben lév er forrásokat eredményesebben lehessenhasználni. Az els kör 1994-ben alakult Budapest egy lakótelepén. Tálentum körnek neveztékel. Maximális létszáma 150 f volt, és tagjai többbnyire szolgáltatásokat cseréltek egymással.Legérdekesebb azonban a Csongrád megyei Bordányban létrehozott kezdeményezés,amelynek 76 tagja egymásnak és a falunak szolgáltatásokat nyújtott. A pénzhelyettesít t ahelyi teleház komputerében tartották nyilván, s a pontokat az egymásnak történt elszámolásmellett többek között ingyen internetezésre lehetett felhasználni. A legnagyobb, 300 embertmozgató kör viszont Szolnokon jött létre, és egyedül ez maradt fenn kissé átalakult formában(Kun 2006).A szolnoki rendszer 2000 óta a külvárosi Széchenyi-lakótelep szélén nyílt lakás méretJótékonysági Csereboltként m ködik Tóth Ferenc (szolnoki önkormányzati képvisel )vezetésével napi öt órás nyitvatartással. A csereértékek nyilvántartása a készpénz nélkülivásárlás vonzásától belelkesült négyszázötven f s tagság Forintot helyettesít egyéni pont(vagy Zöld Ft) számláján történik, a ‘Körmöl ’ számlázó és nyilvántartó programsegítségével. A támogatások és a csere-tételek felajánlásuk során tételesen felértékelésre ésbeárazásra kerülnek, amelyet Pontban jelölnek meg. A felajánló személy vagy szervezet ZöldForint Pont-számláján a kapott összeget jóváírják, amely kés bb más árura vagyszolgáltatásra váltható. Ez a közösségi önsegélyezési rendszer igyekezett a piac általleszavazott hazai munkanélküliekkel is kezdeni valamit. Sajnos nem mindenki végezte mindigmegfelel színvolnalon a felajánlott szolgáltatást, ami számos problémát okozott, így azeredeti rendszer megsz nt, ma már csak tárgyak cserélnek gazdát, és a tagok nagy részekisgyerekes anya vagy nyugdíjas. A boltban két megváltozott munkaképesség ember isdolgozik. Bérük fedezetét költségvetési támogatás, a rezsit és a bérleti díjat a vásárlás utántranzakciós költségként levont tíz százalékos tagdíj, illetve az adományozói kör által ingyenbiztosított termékek fedezik.Almássy (2008) szerint a kalákakörben az a legszebb, hogy egyszer és emberi lépték , mertzárt közösségen belül forog. A rendszer nem más, mint az egymást ismer emberekmegállapodása, hogy ha valamit dolgoznak vagy adnak egymásnak (“üzlet”), akkor ezért nemforinttal, hanem egy saját közösségi pénzzel fizetnek. Ez a pénz lehet Zöld Forint vagymondjuk talentum. Ezután már csak a talentum értékét kell még meghatározni, mondjuk 1 óramunka ellenértéke 100 talentumnak felel meg. Fontos, hogy a kalákakörben a tisztességesmunkát értékelik, ami felel sségvállalásra ösztönöz. Ez er síti a személyes kapcsolatokat,építi a közösséget. Az “üzletfelek” találkozását a rendszer bels keres-kínál listája,névjegyzéke vagy regisztere segíti. Mivel személyesítve van a szolgáltatás, azaz a munkavégz je tudja, kinek végzi, ez a tudás megváltoztatja a munkájához f z d viszonyát, ami amai elidegenedett társadalmunkra nem igen jellemz . A rendszer kölcsönös együttm ködésilánca kihasználja a közösségben rejl , amúgy rejtett er forrásokat, aminek önbizalom-építszerepe van. A kizárólag az adott közösségben felhasználható kamatmentes pénz teremtéseönszabályozással zajlik, mivel nem kell egy központi szervnek bankjegyeket nyomtatni, ezértnem is alakulhat ki a rendszerben infláció. De ez azért is van, mert minden talentum mögöttvalós teljesítmény áll: önkéntes munka, amelyet a rendszer tagjai egymás közt nyilvántartanaka tagok által elfogadott egységben. Ez pedig biztonságot nyújt az esetleges negatívvilággazdasági folyamatokkal szemben is, és növeli a helyi közösség ellenálló képességét.Minden tagnak nulláról indul a számlája, amelyet egy központi nyilvántartásban kezelnek, ésamelyet egy 3-6 f s szervez csoport felügyel, tehát a rendszer m ködése egy az egybenmegegyezik a LETS fentiekben leírt m ködési elvével. A rendszer sikerességének záloga atagok és az általuk felajánlott szolgáltatások sokfélesége. 16
  • 17. Jelenlegi magyar próbálkozások2009 szén repült fel annak a híre, hogy száznál több vállalkozó és magánszemélymegalapította Sopronban a Hami Európai Szövetkezetet, melynek tagjai pénzhelyettesítutalvánnyal, az általuk kibocsátott kékfrankkal fizethetnek egymás szolgáltatásaiért.Sopronban a vidék egyik szimbólumára, a kékfrankos borra építenek az elnevezésben. Azutalványként, csereeszközként használatos kékfrankot 2010-t l vezetik be, és a helyi gazdaságélénkülését várják t le. A szövetkezetnek az lehet a tagja, aki legalább egy darab 100 euróérték részjegyet vesz. Egy alapító legfeljebb 40 részjegyet vásárolhat. Az alapítók és akés bb csatlakozó szövetkezeti tagok egyben kötelezik is magukat arra, hogyvállalkozásaikban elfogadják, illet leg csereeszközként használják a kékfrankot. A teljesmértékben fedezettel rendelkez kékfrankhoz a kibocsátó szövetkezet által megbízottpénzintézetben (Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet) lehet majd hozzájutni. A kékfrankForint ellenértéke a bankban kamatozik, maga az utalvány azonban nem. Ezért az eddigemlített pénzhelyettesít khöz hasonlóan senkinek sem áll érdekében a felhalmozása, annálinkább a visszaforgatása: tehát sokkal gyorsabban foroghat, mint a pénz. A soproni éskörnyékbeli cégek minden bizonnyal több megrendeléshez jutnak az egymástól megrendeltszolgáltatások révén, és a rendszer biztosítja a gazdasági kapcsolatban lev szövetkezeti tagokközött a hivatalos fizet eszköz nélküli elszámolásokat. Ez javítja a vállalkozások helyzetét,mivel az utalvány összekapcsolja a szükségleteket és kapacitásokat, és így helyben többszolgáltatás és áru cserélhet gazdát. A bevezetés el tt álló pénz váthatóan a pénzforgalom 15-20 százalékát válthatja majd ki Perkovátz Tamás, az igazgatótanács elnöke szerint. Akékfrank elektronikusan és papír alapon is útjára indul. A különböz címletek a Sopronhozköt d hírességek portréját ábrázolják (pl. Liszt Ferenc, Joseph Haydn, Kitaibel Pál,Pejachevich László, Lackner Kristóf és Esterházy Pál) majd, és az alapítók mindentmegtesznek, hogy a kékfrankos mellett a Kékfrankjuk is megérje a pénzét.A wörgli példával ellentétben a soproni kékfrank modelljébe nem építették be az utalványokminél gyorsabb pörgését serkenteni hivatott, néhány százalékos értékvesztést, de ett l azértsikeres lehet abban, hogy a helyi fogyasztást összekösse a helyi termeléssel anélkül, hogyelzárkózna a külvilágtól.A hitelintézetekr l és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerintbankjegyet csak a Magyar Nemzeti Bank bocsáthat ki Magyarországon - a törvényugyanakkor nem határozza meg a bankjegy fogalmát. Viszont a kékfrank nem pénz. Inkább akülönféle utalványokhoz (pl. étkezési) hasonlítható, hiszen ellenértékét el re beszedi akibocsátó. Talán a legpontosabban készpénz-helyettesít fizetési eszköznek min sül, mivelnem kizárólag a kibocsátó - jelen esetben a Hami Európai Szövetkezet - által el állítotttermékek, szolgáltatások megvásárlására lehet majd használni. Készpénz-helyettesíteszközként a kékfrank kibocsátása a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)engedélyéhez kötött, és csak hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás bocsáthatja ki. A PSZÁFjelenleg még vizsgálatot folytat, de számít arra, hogy lesznek még Magyarországon hasonló,pénzhelyettesít k bevezetését célzó kezdeményezések. Annál is inkább számíthat erre, mivelnovember 1-jét l a bels piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós irányelv(2007/64/EK) hazai jogrendszerbe történ átültetése Magyarországon is szabad utat adott apénzhelyettesít knek. Az EU támogatja az ily módon történ helyi gazdaságfejlesztést. Apénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény értelmében nem kellmajd engedélyt kérni a bevezetéshez a PSZÁF-tól (ami nem jelenti azt, hogy a felügyelet neellen rizné az efféle konstrukciókat). 17
  • 18. Az alapítók szerint a jelenlegi világgazdasági válság hozhatja meg a pénzhelyettesítrendszerek reneszánszát. Az utalvány használatával a piacon növekszik a szabadcsereeszközök mennyisége, ami er síti az összefogást. Mindez élénkíti a gazdasági életet,enyhíti a válságot.Helyi pénz kibocsátását tervezték Bicskén is a település gazdaságának élénkítése érdekében.A 11 mintegy ezer lakosú Fejér megyei város pénzét bicskei forintnak neveznék el, éskibocsátáskor 1:1 arányban viszonyulna a magyar forinthoz. A jegybanktörvény alapján "azMNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar törvényespénznemben teljesítend fizetésnél mindenki köteles névértéken elfogadni". Sokak szerinthasonló modellt alkalmazva elvileg akár a bicskei pénzt is is be lehetne vezetni önkéntesalapon m köd rendszerként. A kritikusok szerint azonban az új pénz bevezetése nem visztöbb pénzt a gazdaságba, és ha ha örökre 1-1 marad a váltási arány, nem sok értelme vanönálló pénznek, ha pedig meger södne a forinthoz képest, a vállalkozóknak nehezebb lenneaz elszámolás. Szerintük egy önálló, csak adott határokon belül elfogadott pénz csaknagyfokú önellátás esetén m ködik jól, azaz ha a helyi pénz felhasználási területe megközelítiaz önfenntartást. Kétségtelen, azonban, hogy a helyi pénz bevezetése el segítheti amunkanélküliség csökkenését, így a segélyezettek számát is mérsékli. Emellett azönkormányzat is jobban jár, mert az élénkül helyi gazdaság a helyiadó-bevételekemelkedését eredményezheti. Manapság ritkán gondolunk a pénz forgására, pedig a helyipénz lényege, hogy helyben cirkulál, és minél gyorsabban forog, annál több helyi termék,szolgáltatás létrejöttét segíti.Bár egyel re e két példa egyike sem indult még be, több településen érzékelhet amozgolódás. A budapesti Hegyvidéki Önkormányzat 2009 november 23-tól kibocsátotta aHegyvidék Kártyát és a hozzá kapcsolódó kedvezményes szolgáltatásokat. A HegyvidékKártya is az összefogásra és a helyi együttm ködésre épít. A kártya azzal segíti a programbanrészt vev keresked ket és szolgáltatókat, hogy a kártyahasználat miatt növekszik a forgalma.De el nyös a konstrukció a kártya használói szempontjából is, akik vásárlásaik, fogyasztásaiksorán azonnali kedvezményt kapnak, amely akár 20 százalékos is lehet. A kártyát csak aHegyvidéken él k válthatják ki, és az országos elfogadó-hálózat ellenére a kedvezményrejogosító kártya alapítói azt remélik, hogy a legtöbbet a kerületben fogják használni, amiközösségépít er vel bír.ÖsszegzésAz emberiség alig pár ezer évvel haladta meg az árucsere alapú kereskedelmet. A f níciaiakaz id számításunk el tti VII. században verték az els egységes pénzeket, ma pedig már apénz helyettesítése foglalkoztatja a kisközösségeket. Rengeteg nemzetközi példát lehetettvolna tanulmányozni, de terjedelmi okok miatt csak a legjelent sebb, és a hétköznapigyakorlatban legjobban bevált pénzhelyettesít rendszerek kerültek górcs alá. A németChiemgauer, az amerikai Liberty és az osztrák Waldviertelkarte szintén népszer a helyiközösségek körében. De akár Ázsiában is találhatunk pozitív példákat. A tájföldi Jai Piaconcsak a helyi ‘jai’ pénzzel lehet vásárolni, és a helyi cserehálózat nagymértékben javította akis- és középvállalkozások mikroklímáját. A brazíliai Curtiba szegénynegyedének lakói pedigélelmiszer- és közlekedési utalványokat kapnak a szeméttelepre szállított szelektívhulladékért. A jegyeket beváltó keresked a jegyekért az önkormányzatnál készpénzt kap,amelynek forrása a szelektív hulladék továbbértékesítésének bevétele, s a tisztább környezetmiatti egészségügyi megtakarítás. A közlekedési utalványok a városi tömegközlekedésbenhasználhatók fel, és hozzásegítik a szegénynegyed lakóit, hogy munkát találjanak (Kun 2006). 18
  • 19. A különböz esetek és a jelenlegi világválság ténye id szer vé tette az einsteini gondolatot,miszerint egyetlen probléma sem oldható meg abban a rendszerben, amelyben létrehozták. Ahelyi pénz alkalmas új és rendszeren kívüli eszköz lehet a gyors orvoslásra, amennyiben ahatalom nem érzi fenyegetve pozícióját.Összességében megállapítható, hogy a LETS rendszer sajátosságaira épül , valós bankjegynyomtatásával járó Ithaca óra modellje áll a legközelebb a magyarországi viszonyok közöttmegvalósítható potenciális helyi pénz rendszerekhez. Miért is ne lehetne egy magyartelepülési óra modellt alkalmazni úgy, hogy 2.000 Ft-nak feleltetnénk meg egy óramunkavégzésének átlagos díját? Az 1/10 óra pedig 200 Ft lenne. Máris könnyebb lenne azátmenet az Eurozóna felé.Tény, hogy elérkezett az ideje a kulcsfontosságú gazdasági és ökológiai változásoknak,amelyeknek a legjobb esetben együtt kell történniük. Úgy gondolom, hogy a helyipénzrendszerek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek jobban köt djenek aszomszédaikhoz és a lakókörnyezetükhöz, ezenkívül felel s gazdálkodást és felel sségérzetetösztönöznek az adott sz kebb él hely felé. Ha a személyes felel sség mindenkibenkialakukulna, globális szinten sem lenne komolyabb probléma. Egy helyi pénzhelyettesítrendszer bevezetése viszonylag egyszer folyamat, amelynek gyors és kézzelfoghatóeredményei vannak. Segítségével az emberek ráébrednek arra, hogy végülis bármitmegtehetnek – ha arról van szó, még olyan képtelennek t n dolgot is, mint a pénz teremtése–, ha van megfelel jöv képük, összefognak és egyetértésben dolgoznak. Ha képesekvagyunk pénzt teremteni és helyreállítani egy megbetegedett gazdaságot, akkor képesekvagyunk olyan gyakorlatokat és programokat is megvalósítani, amelyek helyreállítják amegbetegedett eget, földet és vizet. Miért is ne?Felhasznált tanulmányok: • Almássy, T. 2008. A jó illatú pénz. • URL: http://www.freeweb.hu/aranymalinko/tips/local_money.htm • Burman, D. 1997. Enhancing Community Health Promotion With Local Currencies: The Local Employment & Trading System (LETS). In: Roseland, M. Eco-City Dimensions. pp. 51-65. Gabriola Island, BC, Canada: New Society Publishers. • Ismeretlen szerz . • URL: http://lakatos.free.fr/Minden%20mas/Ingyen%20cucc/LETSystem/files/page16... • Kun, J. 2006. A pénzhelyettesít kr l. Budapest: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.Hasznos linkek:www.ithacahours.orgwww.BerkShares.orghttp://torontodollar.comwww.freeweb.hu/hunglets/fogalom.htm 19