Metszés segédanyag

3,939 views

Published on

Metszés segédanyag a gyümölcsfák metszéséhez.

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
3,939
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
767
Actions
Shares
0
Downloads
35
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Metszés segédanyag

  1. 1. Gyümölcsfélék testalakulása,termőrészei és a metszés alapjai
  2. 2. Gyümölcsfélék csoportosítása gyakorlati szempontok alapjánAlmatermésűek Csonthéjasok Héjasok Bogyós- gyümölcsűekalma cseresznye dió málna, szeder,körte meggy mogyoró szamóca, ribiszke,birs kajszi mandula köszméte,naspolya őszibarack gesztenye riszméte, szilva festőbodza, egyéb kis gyümölcsű fajok
  3. 3. Gyümölcsfélék testalakulás szerinti csoportosítás Dudvásszárú növények: szamóca Félcserjék: málna, szeder Cserjék, bokrok: piros és fekete ribiszke, köszméte, mogyoró, festőbodza, (birs) Fa termetűek: alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, kajszi, szilva, őszibarack, mandula, dió, gesztenye
  4. 4. A szamóca – dudvaszárú gyümölcs - morfológiája • Évelő, lágyszárú • Gyökértörzs (rügyek) • Tőrózsa (5-7 darab lomblevél)Szívlevelek • Levelek • Indák • Virágok • Valódi, fotószintetizáló lomblevelek, • Allevelek: a gyökértörzsön és az indákon találhatóak • Fellevelek: a virágzatban.
  5. 5. A málna – félcserje - morfológiájaA málna hajtásrendszere 2 éves 1 = letermett termővessző; 2-3 = tősarjak; 4-8 = gyökérsarjak; 9-10 = még a talaj felszíne alatt elhelyezkedő gyökérsarj-kezdemények 2-8. meddő éves zöldhajtások 1. másodéves megfásodott termővesszők (A föld feletti vegetatív szervek többé-kevésbé serteszőrösek, tüskések, kopaszok, vagy pelyhesek. ) gyökérrendszere –– évelő. A gyökérsarjakról szaporítva – járulékos gyökérrendszert fejleszt. A járulékos gyökerek a gyökértörzsön képződnek. Gyökérzetének zöme a bokor középpontjától 40-60 cm-re helyezkedik el
  6. 6. A cserje termetű gyümölcsfélék morfológiája tővessző termőgallyak cserjetörzs
  7. 7. Fa termetű gyümölcsök morfológiája rügyek hajtásrügy virágrügy vegyesrügy hajtás <1 Korona vessző gally 2-4 ág >5 tősarj törzs gyökérsarj gyökéralvó rügy, rejtett rügy, járulékos rügy, másodrendű hajtások, fattyúhajtások
  8. 8. A termőrészek képződése• A termőrészek azok a hajtásképletek, amelyeken egy-egy gyümölcsfajra jellemzően a virág- (vagy vegyes-) rügyek képződnek.• A megfelelő mennyiségű és fejlettségű termőrész kialakulása a fiatal fák termőre fordulásának, illetve termőkorú fák évente közel egyenletes terméshozásának alapfeltétele.
  9. 9. Termőrészek csoportosításaRövid termővesszők: 0-20cm
  10. 10. sima (vegetatív) termőnyárs dárdatermőkalács termőbog
  11. 11. Virágrügyképződés helye - almatermésűeknél• Alma – rövid termő részek, pl. dárdák és termőnyársak csúcsrügye. – A dárda növekedése korán (a virágzás után 2-4 héttel) csúcsrügy kialakulásával fejeződik be. – A hosszúhajtások oldalrügyeiben (fajtáktól függően) a virágképződés sokkal későbben kezdődik, mint a dárdák csúcsrügyeiben, s ez lehet október, vagy tél vége is. – Az éves vesszők tavasszal később nyíló virágai csökkentik a virágzáskori fagyok kockázatát.
  12. 12. dárda sima (vegetatív)termőkalács termőnyárs
  13. 13. • Körte – Termőrészei az almafákéhoz hasonlóak, de az éves vesszőn virágzás kevésbé jellemző erre a gyümölcsfajra.
  14. 14. • Birs – Hajtásrendszerének jellegzetessége, hogy a virágai néhány leveles hajtások csúcsán jelennek meg, majd a gyümölcs ízesülésénél képződő termőbogon egy vagy több rövid hajtás - potenciális termőrész - alakul ki.
  15. 15. Virágrügyképződés helye - csonthéjasoknál• Cseresznye és meggy – Tipikus termőrészük a bokrétás termőnyárs – Az éves vesszők oldalrügyei a meggyfákon nagy gyakorisággal virágrügyek, amikor ez túlzott mértékű, a felkopaszodás elkerülhetetlen.
  16. 16. • Őszibarack – Legmegbízhatóbb termőrésze maga a megfelelő erősségű éves vessző, amelyen kettes, vagy hármas (hajtás- és virágrügyből álló) rügycsoportok vannak. – A termőnyársak használati értéke a fajtatulajdonság és a - fák kezeléséből eredő - kondíció által meghatározott. – Teljes értékű v. hiányos hosszúvessző
  17. 17. • Szilva és kajszi – A rövid nyársak (generatív nyársak) fontos termőrészek, funkcionális értékük az erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek minőségétől függ. – Mindkét gyümölcsfaj virágzik az éves vesszőkön is.
  18. 18. Szilva termőnyárs
  19. 19. Szilva termőnyárs
  20. 20. Kajszibarack termőnyárs Szilva termőnyárs
  21. 21. Kajszibarack középhosszú v.hosszú termővessző Kajszibarack termőnyárs
  22. 22. Kajszibarack termőnyársak Cseresznye bokrétás termőnyárs
  23. 23. • Mandula – Őszibarackhoz hasonló
  24. 24. őszibarack termővesszőMandulatermővessző
  25. 25. Virágrügyképződés helye –a héjasoknál• Dió Kárpáti fajtacsoport: termőrész-képződése zömmel csúcsrügy, kb.20-30% oldalrügy
  26. 26. • Gesztenye – Vessző alsó részén hajtás- (tartalék-) rügyek – Középső részen hím barkarügyek – Csúcsközelben pedig vegyes barkarügyek vannak, az ebből kihajtó hajtás • Alsó részén – nővirágok • Csúcsi részén – hím barkák
  27. 27. • Mogyoró – Csúcsrügy és a vessző oldalán elszórtan – hajtásrügyek – A vessző oldalán elszórtan hím barkák és női virágot rejtő vegyesrügyek
  28. 28. Termőrügyképződés helye a bogyósoknál• Fekete ribiszke – Hosszú vesszőin hosszabb- rövidebb oldalhajtások - a következő évi termővesszők - jelennek meg - vegyesrügyek
  29. 29. •Piros ribiszke Hosszú vesszőinek csúcsrügyéből képződő újabb hosszú hajtás alatt a csúcs közeli rügyekből rövid termőnyársak vagy még korlátozottabb növekedésű, mini bokrétás termőnyársra emlékeztető képződmények lesznek.
  30. 30. •Köszméte–Termésének nagyhányada szinténtermőnyársakonhelyezkedik el, de -különösen akkor, hafaiskolában Ribesaureumra oltott törzsesfát állítanak elő - ahosszúvessző is teljesértékű termőrész.
  31. 31. • Málna és szeder – Az előző évben sarjként megjelenő termővesszők oldalrügyeiből képződő rövid hajtásokon való virágzás és terméshozás után a termővessző elszárad, amit szüret után eltávolítanak.
  32. 32. A METSZÉS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE Gyümölcsültetvényekben a legáltalánosabban használt fitotechnikai elem a metszés.• A metszés olyan termesztéstechnikai eljárás, amelynek során a gyümölcstermő növényeken különböző mértékű visszametszéseket végzünk, ill. egyes hajtásképleteket tőből eltávolítunk.• A metszés céljai a következők: – termőfelület kialakítása és a termőképességének a fenntartása – gyorsított termőre fordítás – vegetatív és a generatív egyensúly fenntartása (a hajtásnövekedés és a gyümölcsterhelés szabályozása) – gyümölcsminőség javítása – a korona térbeli alakjának és szerkezetének kialakítása – az adott koronaformán a lehetőség szerinti legjobb fényellátottság biztosítása
  33. 33. Alapfogalmak metszéshez
  34. 34. Csúcsi dominancia• A csúcsdominancia, egy aktívan növekvő hajtás csúcsából eredő gátlás aktív mechanizmusa, amely éppen a hajtáscsúcs közelében akadályozza meg az oldalszerv képződést.• Csúcsdominancia kialakulásának oka a hajtás csúcsrügyének auxintermelése.• Alapi dominancia
  35. 35. A metszés mértéke és hatása a termőzónára A vessző elágazási szöge (a), valamint a leívelés (b) hatása a hajtásnövekedésre és a terméshozásra. (Csider, 1978) a b
  36. 36. A metszés mértéke és hatása az oldalrügyek kihajtására
  37. 37. Alapfogalmak I.• Alakító metszés: ültetéstől a termőre fordulásig, célja a korona-szerkezet kialakítása
  38. 38. Ággyűrűre metszés (Pillar metszés): koronarész 1-1.5cm-es csonkra történővisszametszése, cél: felkopaszodás gátlása, új termőrészek kinevelése
  39. 39. Álsudarazás: sudárvisszametszés konkurens vesszőre, cél: sudár felkopaszodásánakgátlása
  40. 40. Fásmetszés: nyugalmi időszakban végzett metszés, visszavágáskor a rügy felett ferde metszlap és 0.5cm-nél rövidebb csonk marad
  41. 41. Felsőrügyes metszés: (Brunner-féle szektoriális kettős metszés) a végálló rügy felfeléáll, erősen hajt ki, a mögötte lévő rügyből gyengébb, laposabban növő hajtás lesz, afelfelé törő hajtást félfás metszéskor eltávolítjuk
  42. 42. Szektoriális kettős metszés
  43. 43. Félfás metszés: aug. –szept.k., cél: amegmaradó koronarészek jobbmegvilágítottsága, javul a vesszőbeérés,rügydifferenciálódásHajtásválogatás
  44. 44. Ifjítás termőgally termőrész teljes
  45. 45. Könyököltetés: vmely koronarész növekedési irányának megváltoztatása, alsóbbhelyzetű, laposabban növő részig történő visszavágással, cél: korona kiterítése, jobbfényellátásű
  46. 46. Levélkoszorúra metszésEz a metszésmód (másképpenLorette-metszés) akkor célszerű, haegy-egy, rendszerint függőlegesenálló hajtás a túlságosan erősnövekedése miatt nem kívánatos,ám ha tőből eltávolítanánk, hiánykeletkezne a koronában. Az ilyenhajtásokat tehát ne tőből vágjuk ki,hanem a hajtásalapra, az ott lévőfejletlen szemekre, illetve az őketölelő levélkoszorúra metsszükvissza. (körte)
  47. 47. Metszést kiegészítő eljárások• hajtáslekötözés: függőleges irányú hajtások vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása• hajtáscsavarás: hajtáslekötözést helyettesíti kis növekedési erélyű fajtákon• hajtásmegtörés: fás rész folytonossága nagy felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs, ill. annak egy kis része épségben marad, cél:növekedési erély csökken
  48. 48. •Metszést kiegészítő eljárások•ágkitámasztás: termésnövekedés során a súly alátámasztása•pincírozás: hajtásvisszacsípés (levélkoszorúra, 3-4 levélre, vitorla)
  49. 49. gyűrűzés: erősen növő fajtáknál, atörzs elszorítása dróthuzallal, v. akéreg eltávolítása, cél: javul atermőrügyképződés
  50. 50. sebkezelés: nagyobb sebek szélének simára vágása,sebkezelő anyaggal lezárása,cél: védelem
  51. 51. Gyümölcsritkítás
  52. 52. Alapfogalmak• Ritkító metszés: valamely koronarész tőből való eltávolítása, cél: termőrészképződés jav., napfényellátottság jav.,
  53. 53. Szabolcsi vagy Nagy Sándor-féle metszés: az elágazott gallyakat mindigalsó, kifelé néző vesszőre metszik, a vesszőket hosszúra hagyják
  54. 54. Szálvesszős metszés: csak a teljes értékű szálvesszőket hagyják megmetszetlenül, 40-120 vesszőt
  55. 55. Váltócsapos metszés: őb. két teljes értékű vessző közül az egyik 3-4 rügyes ugarcsapra, a másikat 4-6 hármasrügy csoportra metszük
  56. 56. Termőkori metszés: termőre fordult gyümölcsfán alk. metszés, cél: termőegyensúlymegtartása
  57. 57. Zöldmetszés• Sajnos elhanyagoljuk, pedig… – az intenzitás növelésében elengedhetetlen – optimális időpontban végezve nem veszélyes, – a téli munkacsúcsot csökkenti, – de nem helyettesíti a fás metszést és fordítva, – a fás metszés a növekedésre, a zöld metszés pedig a terméshozásra van hatással.
  58. 58. A zöldmetszés időpontjai• 10 cm-es hajtásig - hajtás válogatás• 20-30 cm - kerüljük a zöldmetszést• június vége - július közepe - koronaalakításkor fontos időszak• július közepe - augusztus eleje - termő időszakban részleges vagy teljes metszés is lehet• augusztus közepétől káros a zöldmetszés
  59. 59. Ágcsoportos sudaras korona Korona alakító metszés
  60. 60. Gyógymetszés
  61. 61. Szerszámok

×