Your SlideShare is downloading. ×
A zenei könyvtáros képzés lehetőségei az egri Eszterházy Károly Főiskolán
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

A zenei könyvtáros képzés lehetőségei az egri Eszterházy Károly Főiskolán

2,151
views

Published on

The Perspectives of Education in Music Librarianship at the Eszterházy Károly College, Eger; …

The Perspectives of Education in Music Librarianship at the Eszterházy Károly College, Eger;
Dr. Tóvári Judit CSC főiskolai tanár, Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézet, Eger előadása 2010. május 6-án A zenei könyvtárosok képzési lehetőségei. Angol – magyar szemináriumon (Bródy Sándor Könyvtár Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjtemény)

Published in: Education

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
2,151
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
2
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide
  • A többciklusú szakképzési rendszerben a felsőoktatás oktatási alaptevékenységébe egyaránt beletartozik az alapképzés, a mesterképzés, a doktori képzés, valamint a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés is. A legalsó fokot az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmákra történő felkészítés jelenti. Az e képzés keretében megszerzett szakképesítés lehet alap-, közép- és emelt szintű. Hogy itt mégis szóba hozom, annak az az oka, hogy a felsőoktatási törvény rendelkezései szerint felsőoktatási intézmény is folytathat OKJ-s képzést. Az emelt szintű szakképesítés fizetési osztályba soroláskor felsőfokúnak számít. Felsőfokú szakképzés, az ún. FSZ-es képzés felsőfokú szakképesítést ad, de iskolai végzettséget nem. Előnye, hogy az e képzés keretében megszerzett krediteket az alapképzésbe történő belépéskor be lehet számítani. Témánk szempontjából felsőfokú szakképzés sem könyvtári, sem zenei területen nincs. Van viszont emelt szintű OKJ-s képzés mindkét területen.
  • Kérdés, hogy mennyire akalmas az e szakképzében szerzett tudás – akár diplomával kombináltan is – zenei könyvtáros feladatok ellátására, mint ahogyan azt a képesítési rendelet előírja (vagy megengedi). Elemzésem végén erre a kérdésre még visszatérek.
  • A 2/1993. (I. 30.) MKM rendeletből kiindulva szeretném áttekinteni (képesítési rendelet) a zenei könyvtáros munkakör betölthetőségének jogszabályi hátterét, buktatóit, összevetve a magyarországi képzési struktúra által kínált lehetőségekkel. A rendelet a legalacsonyabb fizetési kategóriába (F) soroláshoz főiskolai, az ettől magasabb osztályba lépéshez egyetemi szintű szakirányú szakképzettséget ír elő, amit minden könyvtári munkakör esetén könyvtáros, illetve informatikus könyvtáros végzettségnek értelmezünk. Ez elméletileg azt is jelentheti, hogy a legalapvetőbb zenei ismeretek nélkül is alkalmazható valaki zenei könyvtárosként, ahol zenei tájékoztatást kell végezni, zeneértő felhasználók számára kell szakmai információkat közvetíteni, illetve zenei anyagokat feldolgozni, katalogizálni. Hangsúlyozom, hogy elméletileg! Lehet valaki ugyanis zeneileg rendkívül művelt anélkül, hogy arról papírja lenne. Azt hiszem azonban, hogy ezt az esetet kizárhatjuk, mert így meglehetősen partalanná válna vizsgálódásunk. Ugyanakkor ugyanebben az F fizetési kategóriában más esetben előírja a főiskolai (egyetemi) szintű zenei végzettség és a könyvtáros szakképzésben szerzett szakképesítés együttes meglétét, ami a pillanatnyilag érvényes magyarországi képzési struktúrában a könyvtári asszisztens vagy a segédkönyvtáros szintnek felel meg. Könyvtári szempontból ezzel az a probléma, hogy mind a könyvtári asszisztens, mind a segédkönyvtáros központilag kiadott tanterve szerint megszerezhető ismeretek csak általános könyvtárkezelési és nem szakfeladatok ellátására teszik alkalmassá a munkatársakat. Egy jellemző példa: nevesítetten csak magyar nyelvű könyvek leírásának ismeretét írja elő a segédkönyvtáros OKJ-s rendelet. Ez egy zenei állomány feldolgozásához (különösen napjainkban, amikor a gépi katalogizálás minden szinten rohamosan kiszorítja a cédulakatalógusokat) nemcsak könyvtárszakmailag, de zenei szempontból is édeskevés. Valami rejtélyes oknál fogva zenei könyvtáros beosztással nem lehet a legmagasabb fizetési osztályba lépni. Ha elérte az utolsó előtti (I) fizetési osztályt, hat év elteltével kinevezhetik főkönyvtárosnak, ha megszerezte a törvényben előírt tudományos fokozatot valamilyen szakterületen. Megoldásként kínálja viszont a képesítési rendelet a munkakör betöltéséhez szükséges főiskolai (egyetemi) szintű zenei végzettség és az ehhez kapcsolódó szakirányú továbbképzésben szerzett felsőfokú szakképesítés együttes meglétét. Főiskolai szintű zenei végzettséggel és könyvtáros asszisztens bizonyítvánnyal akár F, akár G fizetési osztályba is be lehet jutni, a jogszabály nem tesz különbséget. (Valakinek nyilván mérlegelni kell). Ugyanakkor ugyanebbe a G fizetési osztályba kerülhet a zenei könyvtáros, ha főiskolai szintű zenei végzettsége mellé szakirányú továbbképzésben szerzett újabb szakképesítést is fel tud mutatni. Ugyanez igaz az I fizetési osztályba lépésre, amihez egyetemi szintű alapdiploma megléte szükséges. H fizetési osztályba egyetemi szintű könyvtáros diplomával lehet lépni anélkül, hogy zenei képzettsége lenne a jelöltnek. De ha ehhez szerez egy OKJ-s felsőfokú bizonyítványt, mondjuk egyházzenész, hangszerkészítő, hangtechnikus, klasszikus zenész, népzenész, hangtechnikus, szolfézs, zeneszerzés elágazással, akkor is a H fizetési osztályban marad. Ha viszont zeneművészeti egyetemen szerzett diplomával lesz zenei könyvtáros és ehhez elvégez egy segédkönyvtáros tanfolyamot, jogosult lesz az I fizetési szintet elérni és ha van hat éves gyakorlata, főkönyvtáros is lehet. Papírforma szerint nem feltétlenül szükséges zenei végzettség az I fizetési osztályba lépéshez, ha valaki a régi képzési rendszerben megszerezte a dr. univ.címet.
  • A képző intézmények a hangsúlyozni kívánt tudástartalmakat már a felsőoktatás bolognai rendszerű átalakítása előtt is szakirányok meghirdetésével kínálták a hallgatóknak. A többciklusú képzésben ez még hangsúlyosabbá vált azáltal, hogy az egyes szakok képesítési követelményei meghatározzák a szakirányokhoz rendelt kreditek maximális mértékét. A kezdetben kötelezően választható tárgyak esetleges halmazából valamilyen résztéma elemeinek rendszere lett. A könyvtárak 21. századi megváltozott funkciói több stúdium tematikájának és programjának kimunkálására késztették a felsőoktatási intézményeket. E stúdiumok igazodnak az emberiség által felhalmozott írásos (és egyéb) dokumentumok különböző megjelenési formáihoz, a felhasználói igényekhez és a digitalizálódó infokommunikációs környezethez. Az esetek egy részében felfogható lenne ez akár valamely munkakörre történő szakosodásnak is, más részében viszont a törzsképzés valamely témakörének mélyebb ismeretét kínálja. A szakirányok kínálatakor Egerben azt tartottuk szem előtt, hogy azoknak is legyen választási lehetőségük, akik az informatika iránt érdeklődnek jobban és azoknak is, akik nem az informatikával szeretnének elmélyültebben foglalkozni. Ehhez hozzá kell azonban tenni, hogy az alapinformatikai ismeretek a törzsképzés kötelező részét képezik, és a szakirányok is tartalmaznak a szakirány jellegétől függően kisebb nagyobb mértékben alkalmazói szintű informatikai ismereteket. A könyvtárosképzés keretében így az üzleti élet, az információmenedzsment iránt érdeklődők választhatják az információbróker szakirányt, a pedagógiai érdeklődésűek a gyermekkönyvtáros, illetve biblioterápia területén szakosodhatnak, a webpublikátor, vagy a médiamatika szakirányon (ez utóbbi a mesterképzésben) pedig informatikai ismereteiket bővíthetik. Mesterképzésben a régi könyves szakirány alapjait tekintve művelődéstörténeti irányultságú. A zenei könyvtáros ismeretek ettől egy kissé más megközelítést igényelnek. Itt ugyanis együtt kell lenni mind a zenetudományi, mind a könyvtártudományi ismereteknek. Ez így együtt nem fér bele egy nem zenei alapképzés szakirányának keretébe. Ezért az ének-zene alapszak törzsanyagára építve terveztük meg a zenei könyvtáros szakirány tantervét.
  • A zenei könyvtáros szakirány kötelező tárgyainak tervezésekor arra törekedtünk, hogy a hallgatók megismerve a maagyar könyvtári rendszert, el tudják abban helyezni a zenei könyvtáros munkáját. A klasszikus könyvtári munkaterületek – a gyűjtés, feldolgozás, tájékoztatás – speciálisan zenei könyvtárakban szükséges ismereteit tanulják a hallgatók. Itt sem vonatkoztathatunk el azonban az elektronizáció kihívásaitól, így nem kerülhetők meg a zenei információszolgáltatás megvalósításához szükséges informatikai eszközök és az információkezelés szerzői jogi vonatkozásai sem.
  • Mindezeken túlmenően színesítik a kínálatot a kötelezően választható tárgyak. A zenei könyvtáros szakirány kötelező ismeretanyaga a diploma megszerzéséhez szükséges 180 kreditből negyvenet, azaz húsz százalékot képvisel. Ehhez társul még 10 kötelezően választható kredit, így ez a teljes kreditmennyiség 30%-át jelenti. Más oldalról közelítve a témához: az 50 kredit megfelel egy adott szak minor változatának, amivel be lehet lépni az informatikus könyvtáros szak mesterképzésébe.
  • A kötelezően választható tárgyak között kivételes jelentőségre tesz szert a főiskola központi épületében, a Líceumban található Főegyházmegyei Könyvtár gazdag állományának kutathatósága. Választása megalapozhatja a tanulmányok mester szinten folytatása esetén például a régi nyomtatványok szakirány iránti érdeklődést.
  • Kigyűjtöttem az emeltszintű segédkönyvtáros OKJ-s képzés vizsgakövetelményeit, amit összehasonlítva a zenei könyvtáros szakirány tantárgynevei mögött rejlő lehetséges tartalommal, azt hiszem, nem kell különösebb kommentár annak felvetéséhez, hogy igencsak megérett a képesítési jogszabály a vátoztatásra.
  • Tovább ragozhatnánk a témát, de most talán ennyi is elég a problémák érzékeltetésére. A képesítési rendelet valószínűleg megérett a módosításra már csak azért is, mert megváltozott körülötte egy sor más jogszabály, így sem a felsőoktatási törvénnyel nincs összhangban, sem azokkal a változásokkal, amelyek a könyvtárakban az utóbbi években végbementek. Viszont az elemzésből számomra egyértelműen kiderült, hogy azok számára, akik már zenei könyvtárban dolgoznak, a megoldást a zenei könyvtáros szakirányú továbbképzés jelenthetné. Ennek tantervi összeállítása most van folyamatban. Elképzeléseink szerint olyan tantervet lenne célszerű összeállítani, ami mind a könyvtáros, mind a zenei előképzettséggel rendelkezőknek lehetőséget adna a belépésre. Ez így nyilván egy széles skálájú tanterv lenne, egyes tárgyainak teljesítése alól – előképzettségtől függően – felmentést lehetne adni. Összefoglalva tehát: Két utat látok a zenei könyvtárosok képzésére: Az alapképzésben zenei könyvtáros szakirány indításával egyészt lehetőséget adnánk a végzetteknek a munkaerőpicra történő kilépésre, másrészt viszont ha mester szinten tovább akarják folytatni tanulmányaikat, azt mind zenei, mind könyvtári területen meg tudják tenni. A már munkában álló diplomásoknak pedig a zenei könyvtáros szakirányú továbbképzés jelenthetné egy újabb szakképzettség megszerzésének lehetőségét.
  • Transcript

    • 1. A zenei könyvtáros képzés lehetőségei az egri Eszterházy Károly Főiskolán Tóvári Judit főiskolai tanár
    • 2. A felsőoktatás képzési szintjei Szakirányú továbbképzés 2-4 szemeszter 60-120 kredit szakirányok Alap-, közép- és emelt szintű OKJ képzések Felsőfokú szakképzés 4 szemeszter, 30 kredit beszámítható PhD 120 kredit 4 szemeszter Mesterképzés 180 kredit 6 szemeszter Alapképzés
    • 3. Emelt szintű OKJ-s képzések Könyvtáros területen segédkönyvtáros Zenei területen egyházzenész hangszerkészítő hangtechnikus klasszikus zenész népzenész hangtechnikus szolfézs zeneszerzés
    • 4. főiskolai szintű zenei végzettség és könyvtári asszisztens (OKJ) főiskolai szintű könyvtáros diploma főiskolai szintű zenei végzettség és felsőfokú zenei szakképesítés főiskolai szintű könyvtáros diploma és könyvtári asszisztens (OKJ) és szakirányú továbbképzés főiskolai szintű zenei végzettség egyetemi szintű könyvtáros diploma egyetemi szintű zenei végzettség egyetemi szintű könyvtáros diploma és dr. univ. és könyvtári asszisztens (OKJ) egyetemi szintű zenei végzettség és segédkönyvtáros (OKJ) egyetemi szintű zenei végzettség és szakirányú továbbképzés Kjt. szerinti besorolás F fizetési osztály G fizetési osztály H fizetési osztály I fizetési osztály és felsőfokú zenei szakképesítés egyetemi szintű kö nyvtáros diploma és könyvtári asszisztens (OKJ) és szakirányú továbbképzés és segédkönyvtáros (OKJ) és könyvtári asszisztens (OKJ) és szakirányú továbbképzés Emelt szintű zenei szakképzésben szerezhető szakképesítés: egyházzenész, hangszerkészítő, hangtechnikus, klasszikus zenész, népzenész, hangtechnikus, szolfézs, zeneszerzés
    • 5. Hat éves könyvtári gyakorlattal felsőfokú szakképzés egyházzenész, hangszerkészítő, hangtechnikus, klasszikus zenész, népzenész, hangtechnikus, szolfézs, zeneszerzés és egyetemi szintű könyvtáros diploma dr. univ. és egyetemi szintű könyvtáros diploma szakirányú továbbképzés és egyetemi szintű zenei vagy könyvtáros diploma Fő- könyvtáros I tudományos fokozat és egyetemi szintű zenei vagy könyvtáros végzettség Főkönyv-táros J vagy szak-tájékoztató J
    • 6. Az informatikus könyvtáros szak szakirányai Alapképzésben (BA) információbróker webpublikátor gyermekkönyvtáros – biblioterápia Mesterképzésben médiamatika régi nyomtatványok
    • 7. Az ének-zene alapképzés törzsképzési tárgyai Filozófiatörténet Művészettörténet Alapozó szolfézs Hangképzés Hangszerjáték alapjai Kóruséneklés alapjai Népzene-néphagyomány Vezénylési gyakorlat alapjai Zeneelmélet Zenei rendezvényszervezés Zenetörténet Zongora, partitúraolvasás
    • 8. A zenei könyvtáros szakirány kötelező tárgyai Bevetés a zenei könyvtári ismeretekbe Zenei gyűjtemények szervezése Számítógépes zenei hardverek és egyéb eszközök Zenei dokumentumok formai és tartalmi feltárása Az általános és zenei tájékoztatás eszközei A tartalomszolgáltatás jogi keretei Olvasószolgálat Operairodalom Szimfonikus- és versenyműirodalom Szóló- és kamarairodalom Zenei könyvtári gyakorlat
    • 9. A zenei könyvtáros szakirány kötelezően választható tárgyai Angol szaknyelv Olvasáskutatás Önálló kutatás a Főegyház-megyei Könyvtár anyagaiból Ügyviteli alkalmazások Írás- és könyvtörténet Könyvtártörténet Adatbázis-kezelés
    • 10. A Főegyházmegyei Könyvtár
    • 11. Tantárgyi összehasonlítás OKJ és szakirány között Zenei könyvtáros szakirány tárgyai Bevetés a zenei könyvtári ismeretekbe Zenei gyűjtemények szervezése Számítógépes zenei hardverek és egyéb eszközök Zenei dokumentumok formai és tartalmi feltárása Az általános és zenei tájékoztatás eszközei A tartalomszolgáltatás jogi keretei Olvasószolgálat Operairodalom Szimfonikus- és versenyműirodalom Szóló- és kamarairodalom Zenei könyvtári gyakorlat Segédkönyvtáros vizsgatémái Jogszabályi háttér Hivatalos levélre válasz megírása Működési dokumentumok ismertetése A gyűjtőköri szabályzat. Állománybavétel. Raktári jelzet megállapítása A dokumentumok jellemzőinek bemutatása A raktározási rendszerek A megadott bibliográfiai leírás adatcsoportjainak és adatelemeinek felismerése. Betűrendezés. ETO jelzetek értelmezése. A bibliográfiai tétel letöltése az Internetről A könyvtár szolgáltatásai Olvasószolgálati feladatok A hátrányos helyzetű olvasók és a gyerekek könyvtári ellátásának módjai Az olvasók kérdéseinek megválaszolása könyvtári tájékoztatási eszközökkel
    • 12. A szakirányú továbbképzés, mint egy másik lehetséges megoldás és szakirányú továbbképzés főiskolai szintű zenei végzettség egyetemi szintű zenei végzettség és szakirányú továbbképzés G fizetési osztály: egyetemi szintű zenei végzettség és szakirányú továbbképzés I fizetési osztály: hat éves könyvtári gyakorlattal Főkönyvtáros cím adományozható:
    • 13. Napjaink kihívása
      • Zenei könyvtáros-e a zenei könyvtáros, vagy inkább médiatáros?
    • 14. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Thank you for honourable attention!