Your SlideShare is downloading. ×
0
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
turizmus hatasai
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

turizmus hatasai

338

Published on

Published in: Education
0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total Views
338
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
12
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. A turizmus hatásai
  • 2. Turizmus hatásai • Szociokulturális • Gazdasági • Fizikai
  • 3. Szociokulturális hatás • A turizmus a kultúrák találkozásaként értelmezhető jelenség • Az utazás során minden turista saját kultúrájának utazó nagykövetévé lép elő, aki viselkedésével, kommunikációjával reprezentálja az országa jellemzőit • A szociokulturális kifejezés arra vezethető vissza, hogy a társadalmak turizmus révén megvalósuló találkozásának minőségében komoly szerepet töltenek be ezek a kulturális jegyek, ezért nem lehet elkülönülten kezelni.
  • 4. A vendég és a vendéglátó kapcsolata • Átmeneti jellegűek – Rövid ott tartózkodás során a környezettel kialakított kapcsolata mesterséges és felületes • Időben és térben korlátozottak – Helyi lakosság szezonálisan találkozik a vendégekkel, de többségük el is különül a látogatóktól • Érvényesülés a spontaneitás hiánya – Szervezett úton vesz részt a turista, ő és a szolgáltató közötti kapcsolat formális • Egyenlőtlenek – A turista élménye a desztináció szokatlan miliője és a korábbi elképzelésekből tevődik össze. – Az ott dolgozónak rutinszerű, mindennapos ez az élmény; gyakran hiányzik az empátia – Egyenlőtlen anyagi viszonyok  negatív tapasztalat
  • 5. A társadalmi mobilitás fokozódása • Egy desztináció iránt megnő a kereslet  új munkahelyek létesítése • Munkaerő-szükséglet jelentkezik  helyi lakosság és a letelepedők számának növekedése • A célállamosán tapasztalható zsúfoltság, zaj, éjszakai élet, árdrágulás  lakosság elvándorlása
  • 6. A társadalmi mobilitás fokozódása • A népszerű üdülőövezetekben jelentkező munkaerőigény gyakran – Szezonális – Alacsonyan bérezett – A társadalombiztosítási bejelentés elmaradása – Minimálbér bejelentése • Helyi lakosság elköltözése, mert – Állandó, bejelentett és jól fizető munkára vágyik
  • 7. A szociális struktúrák formálódása • A tradicionális család modell meglazulása • Helyi közösség erőviszonyainak érintő változásokban betöltött szerepe • Példa: – A nő munkaviszonya
  • 8. Fogyasztási és viselkedési minták átvétele • A helyi lakosság életminőségét befolyásoló egyik a tényező a demonstrációs hatás • Ez a turisták fogyasztói szokásainak másolását,életvitelének átvételére való törekvés megjelenése • Következményei, hogy könnyen átalakítják a helyi értékeket, szokásokat és normákat. – Ez megjelenhet öltözködésben, táplálkozásban, kulturális javak fogyasztásában • Turistaként is átvehetünk ilyen normákat – Helyi stílussal, értékekkel szimpatizál és beülteti a saját hétköznapjaiba
  • 9. A deviáns viselkedési formák megjelenése • Turizmus magával vonhat nem kívánatos, bűnözéssel kapcsolatos jelenségeket  gyengítik a turizmus biztonságát • Deviancia-hatás – Turisták értéktárgyai, iratait megcélzó bűncselekmények – Prostitúció – Tiltott szerencsejáték – Szürke- és feketegazdaság – Etikátlan, szabálysértő viselkedések
  • 10. A deviáns viselkedési formák megjelenése • Terrorizmus turisztikailag frekventált helyszínen  nemzetközi összetétel  szélesebb körben kelthető fel a közvélemény figyelme • Ritka a fizikai erőszak, inkább az értéktárgyak, iratok vannak veszélyben • A szürke- és a feketegazdaság életben tartása a turisták csempészett árukkal való ellátásán keresztül egészen az engedély nélküli szobakiadásig terjedhet
  • 11. A kommunikációs kultúra átalakulása • Kommunikációs hatás – Idegen nyelvtudás fejlesztése – Az anyanyelv használat korlátozódása • Közvetítő nyelv – Turisták sikeres kiszolgálása érdekében idegen nyelven kommunikáljon, a turista is kénytelen bizonyos szinten megtanulni a célország nyelvét
  • 12. A turizmus gazdasági hatásai • Az ágazathoz közvetlenül kötődő vállalkozások többsége az adott termék értékesítése során nem csak a saját, gyakran valamilyen létesítményben testet öltő erőforrásait, hanem annak a nyereséges hasznosítását segítő attrakciókat is az üzlet részévé teszi – Halászbástya - panoráma
  • 13. A turizmus gazdasági hatásai • Gazdasági hatásai a küldő- és fogadóterületen egyaránt jelentkezik • Hatásainak értékelésénél lényeges szempont, hogy a mutatók nem tartalmazzák a célállomáson tetten érhető szociokulturális és környezeti hatások pénzben kifejezhető hasznát és költségét • A magasabb szintű szaktudás, a nyelvismeret, a turisták értékrendjének átvétele lendületet adhat a gazdaságnak
  • 14. A pénzügyi helyzet befolyásolása • A turizmus legreprezentatívabb és a legjobban mérhető gazdasági funkciója a fizetési mérlegre gyakorolt hatása • Egy adott ország valutájának megvásárlása révén hozzájárulnak az államháztartás pozitív mérlegadataihoz, amit a helyi lakosság valutavásárlásai kompenzálnak • Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a turizmus sokszor az importot is fokozza – Energiahordozók, bevásárlóturizmus
  • 15. A pénzügyi helyzet befolyásolása • A turizmus fizetési mérlegre gyakorolt hatásában a központi banki módszer révén, a hivatalosan be- és kiváltott valutamennyiség egyenlegének kiszámításával az elsődleges hatások könnyen kimutathatóak • A másodlagos és harmadlagos hatások mérése már komplikáltabb • A GDP-hez való hozzájárulását úgy kapjuk meg, hogy a belföldi és külföldi turisták vásárlását összeadjuk és abból kivonjuk a szektor felhasználását • A GDP-hez nem csak a külföldi, hanem a belföldi turisták fogyasztása és a belföldiek külföldre történő utazásához megvásárolt cikkek, felszerelések is hozzájárulnak
  • 16. A pénzügyi helyzet befolyásolása • Ahol a belföldi turistaforgalom alacsony, a GDP nagysága a külföldi turistáktól függ • A turizmusból származó GDP megállapítása pontosan szinte lehetetlen, mert számos szolgáltatást térítésmentesen lehet igénybe venni vagy erős a feketegazdaság • A bevételekre gyakorolt hatás a szolgáltatások igénybevételékor észlelhető • Ezen bevételek nagyságát szatellit számlarendszer segítségével lehet kimutatni • Ez tekinthető az adó alapjának, amely után a szolgáltatástól függően elsősorban társasági, iparűzési és idegenforgalmi adóbevételek származnak
  • 17. Foglalkoztatás bővülése • Ez a funkció a munkaerő-gazdálkodásban jelentkezik • Növeli a munkahelyek számát  hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez  megtakarítást és bevételt jelent az állam számára  fizetést és járulékot magánszféra állja és munkanélküli segélyt az állam fizeti • A munkahelyteremtés a turizmus egyik legfontosabb hatások • A szezonalitás miatt foglalkoztatás vagy munkahelyteremtés • A turizmus munkaerő-intenzív ágazat • Személyes kapcsolatokon alapuló szolgáltatások színvonalának emelésében egyre nagyobb szerepet kap az alkalmazottak száma
  • 18. A termelés élénkítése • Termelési funkciója a turisták által elfogyasztott javak előállításának ösztönzésében nyilvánul meg • A piacbővítő funkciója által pótlólagos vásárlóerőt terel a gazdaság azon területeire, ahol a helyi lakosság, vagy a vállalkozói szféra is vásárlóként jelentkezik • A struktúra javító funkciója a foglalkoztatásban és a jövedelemtermelésben elősegíti a tercier szektor megerősödését.
  • 19. A termelés élénkítése • Multiplikátor hatását tárgyaljuk, akkor arra koncentrálunk, hogy a turisták adott régióban való költése jövedelmeket és kibocsátásokat indukál, amely további jövedelmeket és kibocsátásokat eredményez • A turisztikai multiplikátor azt a viszonyt jelöli, ami megmutatja, hogy egységnyi pótlólagos turisztikai költés a gazdaságban mekkora összjövedelmet generál  nagyobb gazdasági aktivitás • A magyar turizmus gazdasági jelentősége felértékelődött
  • 20. A turizmus fizikai hatásai • A tömegturizmus terjedése, az utazók számának megnövekedése váltotta ki a természeti vonzerők és a környezet veszélyeztetettségét. • Ki gondolta volna, hogy olyan természeti jelenségek, amelyekből az átlagember igyekszik távol tartani magát a mára jól értékesíthető attrakcióvá válnak
  • 21. A levegőszennyezés • A turizmus szinte az összes környezeti tényezőt veszélyezteti. • A levegő minősége az ipari forradalomtól kezdve folyamatosan romlik • Nemcsak a közlekedés jelent komoly veszélyforrást, hanem a szállodaipar és a vendéglátás területén használt berendezések is • Elsősorban konyhai berendezések - olaj
  • 22. Talajokat érő káros hatások • A világ turistaforgalmának jelentős része továbbra is szárazföldön bonyolódik • Ezáltal a talaj veszélyeztetetté válik • Vasútvonalak – autóutak • Járművek csöpögő üzemanyaga, olaja megsemmisítette az élővilágot • Az élelmiszerek, felhasznált eszközök csomagolóanyaga szemétgyűjtők hiányában a talajt borítja szeméthalmok • Nincs megfelelő szennyvízelvezetés
  • 23. Vizek veszélyeztetése • Turizmus által a legveszélyeztetettebb • Az ember élményszerzés céljából hasznosítja – Megbontja a benne lévő élet biológiai egyensúlyát – Kimerítheti a rendelkezésre álló készleteket • Üdülőterületeken található vízfelületek erőteljesen ki vannak téve a turistáknak • Járművek használata a vízben
  • 24. Növény-és állatvilágot érő kockázatok • A legtöbb országban védelem alatt áll • Vonzerőként való megtekintése csak szervezetten és korlátozottan történik • Védelem nyilvánítás nem jelent akadály az orvvadászoknak • A növények letiprása, gyűjtése, az állatok élőhelyének, természetes szaporodásának megzavarása, vagy szándékos pusztítása nem kívánatos tevékenység • Természetes élőhelyek eltűnése
  • 25. A környezet állapotát negatívan befolyásoló egyéb hatások • A turizmus fenntartása és fejlesztése sokszor a szűkösen rendelkezésre álló természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet • A turisták nagy mértékű vízhasználata kiapaszthatja a tartalékokat • Fokozott áramigény kielégítése • Balesetek vagy szándékos gonosztettek • Vizuális környezetszennyezés – Tengerparti szálloda vagy London Eye

×