A közlekedési közszolgáltatások érdekeinek megjelenítése a megújított gazdasági-társadalmi párbeszéd keretein belül Dr.-In...
Cui bono? Marcus Tullius  Cicero  beszédében, a  Pro Roscio Amerinóban  emlegetését Lucius Cassius Longinus Ravillának tul...
A MUNKAADÓI ÉRDEKKÉPVISELETEK  ÉS JELENTŐSÉGÜK <ul><li>A folyamatosan erősödő piaci versenyben egyre nagyobb jelentőséget ...
A SZÖVETSÉGI ÉRDEKKÉPVISELET ELEMEI <ul><li>ÉRDEKEGYEZTETÉS </li></ul><ul><ul><li>Érdekek felismerése </li></ul></ul><ul><...
A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER (TB)  ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE VILÁG SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD (ILO) EURÓPAI SZINTŰ TÁRS. P...
1961: Európai Szociális Karta 1998: Európai Ágazati Párbeszéd Bizottságok
Az európai szociális párbeszédben résztvevő szervezetek Munkaadói oldal BUSINESSEUROPE , The  Confederation of European Bu...
CEEP 50. Jubileumi Kongresszus, Budapest 2011 .  június 16-17
A párbeszéd formái Konzultáció Az Európai Unió jogalkotó intézményei a döntés-előkészítő folyamat során felmérik a szociál...
A párbeszéd formái Concertation   (fr.) Munkaügyi, szociális, gazdasági kérdések közös, háromoldalú intézése; elsősorban a...
A párbeszéd formái Szociális párbeszéd Közösségi szinten a szociális párbeszéd kétoldalú (bipartit) párbeszédet jelent. A ...
A párbeszéd formái
„ Az emberek véleménye nem akadály, hanem maga a megoldás” 2009. évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és...
Nemzeti szintű társadalmi párbeszéd 2011. évi XCIII. Törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról Alakuló ülés 2011...
Nemzeti szintű társadalmi párbeszéd 2011. évi XCIII. Törvény   a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács gazdasági és munkavállalói oldala <ul><li>Agrár Munkaadói Szövetség  </li></ul><u...
Az ÁPB-k intézményrendszerének  működésében résztvevő szervezetek és testületek (2005-2006) Forrás: Az Ágazati Párbeszéd B...
Társadalmi Párbeszéd Központ (TPK) 2007-2010 Forrás: Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok összehasonlító és politikaelméleti e...
Forrás: Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok összehasonlító és politikaelméleti elemzése Kutatási zárótanulmány, Kutatásvezető...
 
Mivel foglalkozik egy párbeszédbizottság?
A közlekedési közszolgáltatások érdekérvényesítésének javítása érdekében javasolt lépések <ul><li>Szoros együttműködés az ...
Köszönöm a figyelmet!
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Közlekedési Konferencia - Dr. Sárközi György

717 views
608 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
717
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
6
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Közlekedési Konferencia - Dr. Sárközi György

  1. 1. A közlekedési közszolgáltatások érdekeinek megjelenítése a megújított gazdasági-társadalmi párbeszéd keretein belül Dr.-Ing. Sárközi György Elnök STRATOSZ
  2. 2. Cui bono? Marcus Tullius Cicero beszédében, a Pro Roscio Amerinóban emlegetését Lucius Cassius Longinus Ravillának tulajdonítja „ Lucius Cassiusnak, akit bölcs és igazságszerető bíróként tart számon az emlékezet, gyakori szokása volt megkérdeni: »No és vajon kinek használt ez az egész?«” Cui prodest? Seneca Medea című drámájából Cui prōdest scelus, is fecit ; azaz: „ Akinek jól jött ez a vétek, no éppen az követte el.”
  3. 3. A MUNKAADÓI ÉRDEKKÉPVISELETEK ÉS JELENTŐSÉGÜK <ul><li>A folyamatosan erősödő piaci versenyben egyre nagyobb jelentőséget </li></ul><ul><li>kap a vállalatok érdekképviselete által végzett munka . </li></ul><ul><li>A vállalatok eredményes működéséhez ma már nem elég a </li></ul><ul><li>termékek és szolgáltatások gazdaságos előállítása, </li></ul><ul><li>a különböző minőségi díjak megszerzése, a piaci pozíciók újabb és </li></ul><ul><li>újabb megerősítése, a sikeresen működő vállalatoknak kiterjedt </li></ul><ul><li>hazai és nemzetközi kapcsolatokra van szüksége az EU </li></ul><ul><li>intézményeivel , a kormányzattal, a munkavállalói szövetségekkel és </li></ul><ul><li>a civil szervezetekkel. </li></ul><ul><li>Az utóbbi években erre a feladatra jöttek létre, és sok tekintetben </li></ul><ul><li>eredményes munkát végeznek a különböző </li></ul><ul><li>munkaadói érdekképviseleti szövetségek . </li></ul>
  4. 4. A SZÖVETSÉGI ÉRDEKKÉPVISELET ELEMEI <ul><li>ÉRDEKEGYEZTETÉS </li></ul><ul><ul><li>Érdekek felismerése </li></ul></ul><ul><ul><li>Érdekek rendszerbe foglalása </li></ul></ul><ul><li>ÉRDEK ÉRVÉNYESÍTÉS </li></ul><ul><ul><li>Érdekek elismertetése </li></ul></ul><ul><ul><li>Lobbizás </li></ul></ul><ul><li>ÉRDEKVÉDELEM </li></ul><ul><ul><li>Jogi, gazdasági , technológiai védelem </li></ul></ul>
  5. 5. A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER (TB) ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE VILÁG SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD (ILO) EURÓPAI SZINTŰ TÁRS. PÁRBESZÉD SZEKTORÁLIS TB VÁLLALATI TB REGIONÁLIS TB
  6. 6. 1961: Európai Szociális Karta 1998: Európai Ágazati Párbeszéd Bizottságok
  7. 7. Az európai szociális párbeszédben résztvevő szervezetek Munkaadói oldal BUSINESSEUROPE , The Confederation of European Business (korábban: UNICE (Union of Industrial and Employers' Confederations of Europe , Európai Munkáltatók és Gyáriparosok Szervezeteinek Szövetsége) UEAPME (European Association for Small and Medium Businesses and Crafts , Kis- és Középvállalkozások, Kézműipari Vállalkozások Európai Szövetsége) CEEP (European Centre of Enterprises with Public Participation and of General Economic Interest , Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja) Munkavállalói oldal ETUC ( European Trade Union Confederation , Európai Szakszervezeti Szövetség)
  8. 8. CEEP 50. Jubileumi Kongresszus, Budapest 2011 . június 16-17
  9. 9. A párbeszéd formái Konzultáció Az Európai Unió jogalkotó intézményei a döntés-előkészítő folyamat során felmérik a szociális partnerek véleményét. A konzultációban a témától függően a szociális partnerek európai csúcsszervei, az európai ágazati szintű, és nemzeti szervezetei vesznek részt. Intézményei: Tanácsadó bizottságok, melyek tripartit felépítésűek, munkájukban a tagországok 3x2 fővel vesznek részt. 1998-ig az Ágazati Közös Bizottságok, a mai Ágazati Párbeszéd Bizottságok elődei is konzultatív fórumként működtek, és a jelenlegi bizottságokban is folyik konzultáció .
  10. 10. A párbeszéd formái Concertation (fr.) Munkaügyi, szociális, gazdasági kérdések közös, háromoldalú intézése; elsősorban a foglalkoztatáspolitikában nyert teret. Az Európai Unió intézményei és a szociális partnerek együtt fogalmaznak meg célokat, választják ki az azok eléréséhez szükséges eszközöket, és végrehajtásáért is közösen felelősek. Fő intézménye: Foglalkoztatási Állandó Bizottság (1970), mely évente kétszer ülésezik. Fő tevékenysége: évente tárgyalja a Foglalkoztatáspolitikai Irányvonalak tervezetét és a Közös Foglalkoztatáspolitikai Jelentést.
  11. 11. A párbeszéd formái Szociális párbeszéd Közösségi szinten a szociális párbeszéd kétoldalú (bipartit) párbeszédet jelent. A kétoldalú párbeszéd célja közösségi szinten: a munkaadók és a munkavállalók európai szervezetei közötti információcsere, viták, tárgyalások a konszenzus elérése érdekében. Meghatározó eseményei: Szociális Párbeszéd Csúcstalálkozók, ahol az európai szociális partnerek legfelsőbb szinten találkoznak. Eredményei: közös állásfoglalások, melyek nem kötelező érvényűek, de közös célokat, prioritásokat rögzítenek. Az 1993-ban aláírt Szociálpolitikai Megállapodás és Szociálpolitikai Jegyzőkönyv lehetővé tette, hogy a szociális partnerek közvetlenül tárgyaljanak, és bizonyos kérdéseket európai szintű megállapodásokkal szabályozzanak. A szociális párbeszéd Európában nemcsak közösségi, de ágazati szinten is zajlik. Intézményei: Ágazati Párbeszéd Bizottságok, melyek kétoldalúak.
  12. 12. A párbeszéd formái
  13. 13. „ Az emberek véleménye nem akadály, hanem maga a megoldás” 2009. évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről 2010. évi CXXXI. Törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről 2011. évi XCIII. Törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról T/4866. (2011) számú Törvényjavaslat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek m ű ködésér ő l és támogatásáról
  14. 14. Nemzeti szintű társadalmi párbeszéd 2011. évi XCIII. Törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról Alakuló ülés 2011.10.11 .
  15. 15. Nemzeti szintű társadalmi párbeszéd 2011. évi XCIII. Törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról
  16. 16. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács gazdasági és munkavállalói oldala <ul><li>Agrár Munkaadói Szövetség </li></ul><ul><li>Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége </li></ul><ul><li>Ipartestületek Országos Szövetsége </li></ul><ul><li>Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége </li></ul><ul><li>Magyar Iparszövetség </li></ul><ul><li>Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége </li></ul><ul><li>Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége </li></ul><ul><li>Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége </li></ul><ul><li>Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége </li></ul><ul><li>Befektetői Tanács </li></ul><ul><li>Magyar Kereskedelmi és Iparkamara </li></ul><ul><li>Magyar Agrárkamara </li></ul>Gazdasági oldal Munkavállalói oldal <ul><li>Autonóm Szakszervezetek Szövetsége </li></ul><ul><li>Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés </li></ul><ul><li>Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája </li></ul><ul><li>Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége </li></ul><ul><li>Munkástanácsok Országos Szövetsége </li></ul><ul><li>Szakszervezetek Együttműködési Fóruma </li></ul>
  17. 17. Az ÁPB-k intézményrendszerének működésében résztvevő szervezetek és testületek (2005-2006) Forrás: Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok összehasonlító és politikaelméleti elemzése Kutatási zárótanulmány, Kutatásvezető: Arató Krisztina, 2010. szeptember 30.
  18. 18. Társadalmi Párbeszéd Központ (TPK) 2007-2010 Forrás: Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok összehasonlító és politikaelméleti elemzése Kutatási zárótanulmány, Kutatásvezető: Arató Krisztina, 2010. szeptember 30.
  19. 19. Forrás: Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok összehasonlító és politikaelméleti elemzése Kutatási zárótanulmány, Kutatásvezető: Arató Krisztina, 2010. szeptember 30.
  20. 21. Mivel foglalkozik egy párbeszédbizottság?
  21. 22. A közlekedési közszolgáltatások érdekérvényesítésének javítása érdekében javasolt lépések <ul><li>Szoros együttműködés az NGTT belüli érdekelt szervezetekkel (MKIK, MGYOSz, VOSz, Befektetői Tanács, STRATOSz) </li></ul><ul><li>Az NGTT és az ÁPB közötti kapcsolat kialakítása (STRATOSz, KKVSz, MKFE, FUVOSz, NIT,MKIK) </li></ul><ul><li>A közúti közlekedési APB bekapcsolása be az európai párbeszédbe (IRU, UITP-MKFE,STRATOSz) </li></ul><ul><li>Bipartit és tripartit (szociális partnerek+kormány) párbeszédtémák helyes allokálása </li></ul><ul><li>A szakmai kérdések magasabb szintű előkészítése (közös tudásközpont ill. adattár MKIK Közlekedési Kollégium) </li></ul><ul><li>Innovációs partnerek bevonása (KTI, KTE,…) </li></ul><ul><li>Stratégiai együttműködési megállapodások a szaktárcákkal </li></ul>
  22. 23. Köszönöm a figyelmet!

×