Your SlideShare is downloading. ×
0
A gazdasági válság okai és a lehetséges megoldások Dr. Parragh László Elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A hamis illúzió veszélye... <ul><li>„ Magyarország már túl volt a nehezén, amikor szerencsétlen pillanatban elérte a pénzü...
A pénzügyi - gazdasági válság szimptómái <ul><li>Bizalom- és likviditáshiány </li></ul><ul><li>A „nem létező pénznek” el k...
Figyelmeztetéseink a gazdaságpolitika számára <ul><li>Csökken a működő-tőke beáramlás (2003. május 13.) </li></ul><ul><li>...
Figyelmeztetéseink a gazdaságpolitika számára <ul><li>A reformok szakmai előkészítettsége gyenge, társadalmi elfogadottság...
Figyelmeztetéseink a gazdaságpolitika számára <ul><li>Legalább 1000 milliárd tehercsökkentés kellene a gazdaságban </li></...
Kihívások a kormányzat előtt -  2006 <ul><li>A költségvetési egyensúly megteremtése, a maastrichti kritériumok teljesítése...
Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (EU 27 átlaga = 100)   (Forrás: KSH)
A 2007-es költségvetési folyamatok anomáliái <ul><li>A hiány 6,8 % helyett 5,5 % </li></ul><ul><li>340 milliárd forinttal ...
TOP 100 <ul><li>A külföldi tőke aránya 53,7 % - a Budapesti Értéktőzsde nélkül </li></ul><ul><li>Az összes hozzáadott érté...
Az Európai Unió (EU-27) és Magyarország nem pénzügyi szektorba tartozó vállalkozásainak fő jellemzői 190,6 70,7 114,1 86,0...
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások átlagos adóterhelése   (Adóterhelés = fizetendő adó / számított adó) (Forrás: AP...
Termékpiaci verseny hiánya: Villamos energia nagyker. ár 30-40% a német felett Ipari gázárak 15-30%-kal a régiós felett
0,8 Észak-Magyarország 2,9 Dél-Dunántúl 3,6 Közép-Dunántúl 4,2 Dél-Alföld 9,1 Észak-Alföld 20 Közép-Magyarország 180,7 Béc...
Stratégiai kihívások <ul><li>Élelmiszerárak növekedése – tartós folyamat >  de kitörési pont! </li></ul><ul><li>Roma kérdé...
Energiaárak robbanása <ul><li>Hosszútávon tartós folyamat </li></ul><ul><li>Kiszolgáltatott helyzet </li></ul><ul><li>Nemz...
Az Európai Uniós pénzek átcsoportosításának előnyei <ul><li>Évek óta szorgalmazza a kamara! </li></ul><ul><li>Kevesebb pre...
A legfontosabb növekedési korlátok egy vállalkozás szemszögéből (sorrendbe rendezve) <ul><li>A munkaerő költsége, adóterhe...
A kitöréshez elengedhetetlen: <ul><li>A nagy elosztó rendszerek reformjainak szakszerű kidolgozása és végig vitele:  </li>...
Mik a kitörés erőforrásai? <ul><li>Uniós források  </li></ul><ul><li>A feketegazdaság kifehérítéséből keletkező többletjöv...
Gazdaságszervezési tévút... <ul><li>Európai  (jobbára germán)  történelmi, kulturális, vallási, gazdasági gyökerek, kapcso...
Kamaratörténet <ul><li>Virágzó céhek a középkori Magyarországon </li></ul><ul><li>Az első kamaraszervezés Fiumében </li></...
<ul><li>„Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részén...
Ellentmondó jogalkotói szándékok: <ul><li>Köztestületi típusú, a gazdasággal összefüggő közfeladatokat ellátni képes un. k...
Nehezítő körülmények: <ul><li>A gazdaság szereplői kevéssé ismerik a kamarát és a benne rejlő lehetőségeket </li></ul><ul>...
Polémiák: <ul><li>Közszolgálati vagy szolgáltató kamarát? </li></ul><ul><li>„Versenyző” vagy „segítő” kamarát? </li></ul><...
Teljes körű, automatikus kamarai regisztráció bevezetése <ul><li>Kiterjed valamennyi gazdálkodó szervezetre és egyéni váll...
Elengedhetetlen az államigazgatás átalakítása, a bürokrácia  csökkentése <ul><li>Csökkenteni kell az újraelosztás arányát,...
Oktatás - munkaerőpiac <ul><li>A munkaerőpiac tudás- és szakmastruktúra igényeinek megfelelő képzésben való közreműködés <...
Részvétel a nemzetközi kereskedelem fejlesztésben <ul><li>Az európai gyakorlat átvétele </li></ul><ul><li>Kiemelt segítség...
Részvétel a gazdaságfejlesztésben <ul><li>Érdemi részvétel a Nemzeti Fejlesztési Terv kialakításában </li></ul><ul><li>Rés...
Egyéb feladatok <ul><li>Részvétel a tisztességes piaci magatartás kikényszerítésében – a kamarai etikai szabályok kiterjes...
<ul><li>Nem elegendő önmagában a kamarai törvény módosítása, hanem újra kell gondolni a gazdaságpolitikát, ezen belül a ga...
www.mkik.hu
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Dr Parragh László előadása

1,090

Published on

2009. január 6-án a CSMKIK Gazdasági Évnyitóján elhangzott, "A gazdasági válság okai és a lehetséges megoldások" című előadás prezentációja.

0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total Views
1,090
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
13
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Transcript of "Dr Parragh László előadása"

  1. 1. A gazdasági válság okai és a lehetséges megoldások Dr. Parragh László Elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
  2. 2. A hamis illúzió veszélye... <ul><li>„ Magyarország már túl volt a nehezén, amikor szerencsétlen pillanatban elérte a pénzügyi válság...” </li></ul><ul><li>A válság oka kettős: </li></ul><ul><ul><li>Elmaradt a „rendszerváltás befejezése”, a gazdaság körüli struktúrák átalakítása </li></ul></ul><ul><ul><li>Az amerikai pénzügyi válság pénzpiaci bizalmi válságot okozott > piaci bizonytalanság > gazdasági válság (> társadalmi válság > politikai válság veszélye) </li></ul></ul>
  3. 3. A pénzügyi - gazdasági válság szimptómái <ul><li>Bizalom- és likviditáshiány </li></ul><ul><li>A „nem létező pénznek” el kell tűnnie a piacról </li></ul><ul><li>A kiszolgáltatott országok kockázata drámaian megnő </li></ul><ul><li>Elégtelen és gyenge nemzetközi intézményrendszer </li></ul><ul><li>Piaci zavarok, kereslet visszaesés, recesszió </li></ul><ul><ul><li>Ingatlanpiac </li></ul></ul><ul><ul><li>Tartós fogyasztási cikkek piaca </li></ul></ul><ul><ul><li>Autóipar </li></ul></ul><ul><li>Meddig tart? </li></ul>
  4. 4. Figyelmeztetéseink a gazdaságpolitika számára <ul><li>Csökken a működő-tőke beáramlás (2003. május 13.) </li></ul><ul><li>Aggályaink vannak a választási ígéretek betarthatóságát illetően, a fedezet nélküli béremelések felborítják a költségvetést (2004. november 9.) </li></ul><ul><li>Hiányzik az átgondolt gazdaságpolitika és a prioritások (2005. január 13.) </li></ul><ul><li>A jelen pályán nem lesz EURO 2010-ben (2006. március 8.) </li></ul><ul><li>2006-ban közel 10 % volt az államháztartás hiánya (2006. március 8.) </li></ul><ul><li>A térség leglassabban fejlődő gazdasága leszünk (2006. március 8.) </li></ul><ul><li>„ Kiáltvány” a választások másnapján: strukturális reformokra van szükség, támogatjuk azokat! (2006. március 24.) </li></ul>
  5. 5. Figyelmeztetéseink a gazdaságpolitika számára <ul><li>A reformok szakmai előkészítettsége gyenge, társadalmi elfogadottsága alacsony (2006. június 20.) </li></ul><ul><li>A kiigazítás nagyrészt bevétel(adó)-növelésre épül, nem elegendő a kiadáscsökkentés, strukturális átalakítások kellenek (2006. július 11.) </li></ul><ul><li>A Konvergencia Program lehűti a gazdaságot, a felzárkózási folyamat megtorpan, növekedésre és az egyensúlyra egyszerre kellene figyelni (2006. augusztus 31.) </li></ul><ul><li>Az UMFT és a Konvergencia Program hatásai kiolthatják egymást („Újra elszúrjuk, csak most jobban!”) </li></ul><ul><li>Az Európai Uniós források lényegesen nagyobb részét kellene gazdaságfejlesztésre fordítani </li></ul><ul><li>„ Reformbarkácsolás zajlik!” </li></ul>
  6. 6. Figyelmeztetéseink a gazdaságpolitika számára <ul><li>Legalább 1000 milliárd tehercsökkentés kellene a gazdaságban </li></ul><ul><li>Az inflációs cél határidejének módosítása gyengíthetné a forintot </li></ul><ul><li>Az adóemelések különösen a KKV szektor fejlődését hátráltatják </li></ul><ul><li>A hiány célon kívül a konvergencia program többi száma nem lesz tartható </li></ul><ul><li>Az adócsökkentés mértéke nem éri el a gazdaság megmozdításához szükséges szintet </li></ul><ul><li>Alacsonyabb lesz a növekedés a tervezettnél </li></ul><ul><li>A pénzügyi válságot nem tudjuk elkerülni, gazdasági visszaesés lehet a következménye </li></ul>
  7. 7. Kihívások a kormányzat előtt - 2006 <ul><li>A költségvetési egyensúly megteremtése, a maastrichti kritériumok teljesítése </li></ul><ul><li>A strukturális reformok koncepciójának a kidolgozása, a reformok végig vitele </li></ul><ul><li>Az Európai Uniós többletforrások leghatékonyabb felhasználása </li></ul><ul><li>Reál-konvergencia </li></ul>
  8. 8. Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (EU 27 átlaga = 100) (Forrás: KSH)
  9. 9. A 2007-es költségvetési folyamatok anomáliái <ul><li>A hiány 6,8 % helyett 5,5 % </li></ul><ul><li>340 milliárd forinttal kisebb deficit a tervhez képest </li></ul><ul><li>Adóbevétel többlet 360 milliárd </li></ul><ul><li>105 milliárd forinttal kisebb kamatkiadás </li></ul><ul><li>Együttes javulás 467 milliárd forint </li></ul><ul><li>Kiadás „túlteljesülés” 178 milliárd </li></ul><ul><ul><li>Veszteséges állami vállalatok támogatása 64 milliárd + </li></ul></ul><ul><ul><li>Nyugdíjkiadások 62 milliárd + </li></ul></ul><ul><ul><li>Egyéb intézmények kiadási többlete 70 milliárd + </li></ul></ul>
  10. 10. TOP 100 <ul><li>A külföldi tőke aránya 53,7 % - a Budapesti Értéktőzsde nélkül </li></ul><ul><li>Az összes hozzáadott érték felét termelik </li></ul><ul><li>A munkavállalók 24,8 %-át foglalkoztatják </li></ul><ul><li>Az összes járulék 44,9 %-át fizetik </li></ul><ul><li>A nyereség adóterhelése 44 % az átlagos 67 %-kal szemben </li></ul><ul><li>Átlagjövedelem 2.017.000,- forint (országos átlag 1.455.000,-) </li></ul><ul><li>Dominancia: </li></ul><ul><ul><li>90 % fölött: kőolaj-finomítás, járműgyártás, posta és távközlés </li></ul></ul><ul><ul><li>80 % fölött: villamos-energiaipar, vegyianyag-gyártás, villamos-gépek gyártása) </li></ul></ul><ul><ul><li>60 % fölött: élelmiszeripar, szállítás </li></ul></ul>
  11. 11. Az Európai Unió (EU-27) és Magyarország nem pénzügyi szektorba tartozó vállalkozásainak fő jellemzői 190,6 70,7 114,1 86,0 48,1 Magyarország 128.6 86,1 105,9 91,5 70,7 EU-27 Mért termelékenység (ezer euró/fogl.) 46,6 53,4 17,6 15,6 20,2 Magyarország 42,4 57,6 17,8 18,9 20,9 EU-27 Hozzáadott érték (%) 24,4 75,6 15,4 18,1 42,0 Magyarország 32,9 67,1 16.8 20,6 29,6 EU-27 Foglalkoztatottak megoszlása % nagy KKV együtt közepes kis mikro
  12. 12. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások átlagos adóterhelése (Adóterhelés = fizetendő adó / számított adó) (Forrás: APEH) 72,1 68,8 83,7 68,5 77,8 Átlag 42,2 42,2 65,3 46,8 56,4 250 főnél nagyobb 96,7 98,1 98,1 97,2 94,1 KKV átlag 92,9 97,5 97,4 95,0 86,5 50-249 fő 98,3 98,8 98,3 98,3 97,8 MKV átlag 97,7 97,7 97,9 97,7 97,0 10-49 fő 98,6 98,6 98,5 98,6 98,0 2-9 fő 99.1 99.1 99.2 99,2 99,3 0-1 fő 2006 2005 2004 2003 2002
  13. 13. Termékpiaci verseny hiánya: Villamos energia nagyker. ár 30-40% a német felett Ipari gázárak 15-30%-kal a régiós felett
  14. 14. 0,8 Észak-Magyarország 2,9 Dél-Dunántúl 3,6 Közép-Dunántúl 4,2 Dél-Alföld 9,1 Észak-Alföld 20 Közép-Magyarország 180,7 Bécs 1131,3 Oberbayern 106,1 EU 27-ek átlaga Egymillió lakosra eső bejelentett szabadalmak száma (Forrás: EUROCHAMBRES)
  15. 15. Stratégiai kihívások <ul><li>Élelmiszerárak növekedése – tartós folyamat > de kitörési pont! </li></ul><ul><li>Roma kérdés kezelése </li></ul><ul><li>Lakáspiaci hitelválság </li></ul><ul><ul><li>Piaci bizonytalanságok erősödése </li></ul></ul><ul><ul><li>Finanszírozási költségek drágulása </li></ul></ul><ul><ul><li>Biztosítási feltételek romlása </li></ul></ul><ul><ul><li>Hitelességi kockázat növekedése </li></ul></ul><ul><ul><li>Exportpiacok visszaesése </li></ul></ul>
  16. 16. Energiaárak robbanása <ul><li>Hosszútávon tartós folyamat </li></ul><ul><li>Kiszolgáltatott helyzet </li></ul><ul><li>Nemzeti jövedelem kiáramlása </li></ul><ul><li>Energiastratégia újragondolásának kényszere </li></ul><ul><li>Alternatív energiák fejlesztése és rendszerbeállítása </li></ul><ul><li>Geotermikus energia átgondolása </li></ul><ul><li>Pazarló technológiák támogatásának fokozatos megszüntetése – takarékos technológiák támogatása </li></ul><ul><li>Tabuk ledöntés </li></ul><ul><ul><li>Bős – Nagymaros </li></ul></ul><ul><ul><li>Paks üzemidő hosszabbítása és bővítése </li></ul></ul><ul><ul><li>Karbon bányák újranyitása </li></ul></ul>
  17. 17. Az Európai Uniós pénzek átcsoportosításának előnyei <ul><li>Évek óta szorgalmazza a kamara! </li></ul><ul><li>Kevesebb presztízs-beruházás, több munkahely, nagyobb versenyképesség </li></ul><ul><li>A gazdasági válság hatásainak tompítása </li></ul><ul><li>Pozitív hatás a költségvetésre: </li></ul><ul><ul><li>A saját erőt a magántőke biztosítja </li></ul></ul><ul><ul><li>Élénkülő beruházási kedv, növekvő adó- és járulékbevétel </li></ul></ul><ul><ul><li>Munkahelymegtartás – szociális háló tehermentesítése </li></ul></ul>
  18. 18. A legfontosabb növekedési korlátok egy vállalkozás szemszögéből (sorrendbe rendezve) <ul><li>A munkaerő költsége, adóterhelés </li></ul><ul><li>Árfolyamkockázat </li></ul><ul><li>Beszállítói láncok hiánya </li></ul><ul><li>Szakképzett munkaerő hiánya </li></ul><ul><ul><li>Mérnökképzés </li></ul></ul><ul><ul><li>Nyelvoktatás </li></ul></ul><ul><ul><li>Szakmunkásképzés </li></ul></ul><ul><li>Munkaügyi szabályozás rugalmatlansága </li></ul><ul><li>Kormányzati gazdaságfejlesztési programok gyenge hatékonysága és rugalmatlansága </li></ul>
  19. 19. A kitöréshez elengedhetetlen: <ul><li>A nagy elosztó rendszerek reformjainak szakszerű kidolgozása és végig vitele: </li></ul><ul><ul><li>Oktatás </li></ul></ul><ul><ul><li>Egészségügy </li></ul></ul><ul><ul><li>Nyugdíj- és rokkantnyugdíj rendszer </li></ul></ul><ul><ul><li>Munkanélküli ellátás </li></ul></ul><ul><ul><li>K + F </li></ul></ul><ul><ul><li>Államigazgatás, önkormányzatok </li></ul></ul><ul><li>Közteherviselési reform, a gazdaság szereplői terheinek csökkentése </li></ul><ul><li>Érdemi párbeszéd és együttműködés a társadalomban és a politikai pártok között is </li></ul>
  20. 20. Mik a kitörés erőforrásai? <ul><li>Uniós források </li></ul><ul><li>A feketegazdaság kifehérítéséből keletkező többletjövedelmek </li></ul><ul><li>Érdemi kiadáscsökkentés </li></ul><ul><li>A korrupció visszaszorítása </li></ul><ul><li>A szociális juttatások igénybevételének feltételekhez kötése </li></ul><ul><li>A gazdaságpolitika hitelességének helyreállítása </li></ul>
  21. 21. Gazdaságszervezési tévút... <ul><li>Európai (jobbára germán) történelmi, kulturális, vallási, gazdasági gyökerek, kapcsolatok </li></ul><ul><li>Európai verseny- és beszállítói környezet </li></ul><ul><li>Európai export </li></ul><ul><li>Totális liberalizmus </li></ul><ul><ul><li>A társadalomszervezésben </li></ul></ul><ul><ul><li>A gazdaság működtetésében </li></ul></ul><ul><ul><li>Az Európai Uniós csatlakozásban </li></ul></ul><ul><ul><li>A privatizációban </li></ul></ul><ul><ul><li>Kamaraszervezésben </li></ul></ul>
  22. 22. Kamaratörténet <ul><li>Virágzó céhek a középkori Magyarországon </li></ul><ul><li>Az első kamaraszervezés Fiumében </li></ul><ul><li>1848-as követelés a kamara megteremtése </li></ul><ul><li>1850. március 18 - alapítás császári pátenssel </li></ul><ul><li>1948 – a kamarák jogutód nélkül megszüntetése kormányrendelettel </li></ul><ul><li>1994. évi XVI. tv. - kísérlet a modern kamarai rendszer megteremtésére </li></ul><ul><li>1999. évi CXXI. tv. – a kötelező kamarai tagság eltörlése </li></ul>
  23. 23. <ul><li>„Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában, önigazgatás útján történő ellátására.” </li></ul>
  24. 24. Ellentmondó jogalkotói szándékok: <ul><li>Köztestületi típusú, a gazdasággal összefüggő közfeladatokat ellátni képes un. közjogi kamarai rendszer kialakítása </li></ul><ul><li>Köztestületi jelleg önkéntes bázison </li></ul><ul><ul><li>Gazdasági érdekérvényesítéssel </li></ul></ul><ul><ul><li>Tagoknak nyújtott szolgáltatással </li></ul></ul><ul><ul><li>Hálózatszerű működésben, de önálló jogi személyiségű területi kamarákban </li></ul></ul><ul><ul><li>Erősödő szakképzési feladatokkal </li></ul></ul>
  25. 25. Nehezítő körülmények: <ul><li>A gazdaság szereplői kevéssé ismerik a kamarát és a benne rejlő lehetőségeket </li></ul><ul><li>A gazdaság szereplőinek jelentős része nem érzi magáénak a kamarát </li></ul><ul><li>A politikusok tartanak az ellensúlyoktól </li></ul><ul><li>A bürokrácia nem érdekelt a feladatátadásban </li></ul><ul><li>Kevesen értik a köztestületiség lényegét </li></ul><ul><li>Az érdekképviseletek tartanak a kamara „monopolhelyzetétől” </li></ul>
  26. 26. Polémiák: <ul><li>Közszolgálati vagy szolgáltató kamarát? </li></ul><ul><li>„Versenyző” vagy „segítő” kamarát? </li></ul><ul><li>„Elitista” vagy „széles bázisú” kamarát? </li></ul><ul><li>Erősebb vagy gyengébb regionalitást? </li></ul><ul><li>Megegyezést a kormánnyal, politikával bármi áron vagy alacsony kompromisszumkészséget? </li></ul><ul><li>Hol a kritika határa? </li></ul>
  27. 27. Teljes körű, automatikus kamarai regisztráció bevezetése <ul><li>Kiterjed valamennyi gazdálkodó szervezetre és egyéni vállalkozóra </li></ul><ul><li>Tartalma minden olyan adat, információ, amely a gazdaságszervezéshez, a kamarai közfeladat ellátáshoz szükséges </li></ul><ul><li>Időpontja a cégbejegyzés illetőleg a vállalkozói igazolvány kiadása </li></ul><ul><li>Évenkénti frissítés </li></ul><ul><li>A modern technológiák teljes körű használata </li></ul><ul><li>A díj az adóból leírható vagy a költségvetés vállalja a költségeket </li></ul>
  28. 28. Elengedhetetlen az államigazgatás átalakítása, a bürokrácia csökkentése <ul><li>Csökkenteni kell az újraelosztás arányát, ebből következően az adó- és járulékterheket </li></ul><ul><li>Az állam gazdaságszervezési szerepvállalásának csökkenésével párhuzamosan át kell adni azokat a közjogi feladatokat, amelyeket önkormányzati keretek között jobban el lehet látni </li></ul><ul><li>Példa az 1998 – 2000 közötti időszak gyakorlata, illetve a nemzetközi tapasztalatok </li></ul>
  29. 29. Oktatás - munkaerőpiac <ul><li>A munkaerőpiac tudás- és szakmastruktúra igényeinek megfelelő képzésben való közreműködés </li></ul><ul><li>Az elmúlt évek tapasztalatai és eredményei alapján a kamarai jogosítványok és feladatok további bővítése </li></ul><ul><ul><li>A gyakorlatigényes szakmák gondozásában </li></ul></ul><ul><ul><li>A tananyagfejlesztésben </li></ul></ul><ul><ul><li>A szintvizsgáztatásban </li></ul></ul><ul><ul><li>Az iskolafenntartásban </li></ul></ul><ul><li>A szakképzés mellett a felsőoktatásban, a felnőttképzésben és az iskolarendszeren kívüli képzésben is részt kell venni a kamaráknak, különösen </li></ul><ul><ul><li>A gyakorlati képzés és a </li></ul></ul><ul><ul><li>Tanulószerződés hálózatának kiterjesztésében </li></ul></ul><ul><li>Újra kell gondolni az iskolarendszerek fenntartását </li></ul>
  30. 30. Részvétel a nemzetközi kereskedelem fejlesztésben <ul><li>Az európai gyakorlat átvétele </li></ul><ul><li>Kiemelt segítség a mikro- kis- és középvállalkozási körnek </li></ul><ul><li>Közreműködés a kereskedelemfejlesztési prioritások meghatározásában </li></ul><ul><li>Részvétel az intézményrendszer irányításában </li></ul><ul><li>A meglévő vegyes kamarai hálózat további erősítése </li></ul>
  31. 31. Részvétel a gazdaságfejlesztésben <ul><li>Érdemi részvétel a Nemzeti Fejlesztési Terv kialakításában </li></ul><ul><li>Részvétel a regionális fejlesztésben </li></ul><ul><li>Teljes jogú tagság mind kistérségi, megyei, regionális és országos szinten a területfejlesztési tanácsok munkájában </li></ul><ul><li>Részvétel a gazdaságfejlesztéssel összefüggő operatív programok döntés-előkészítő illetve monitoring bizottságaiban </li></ul>
  32. 32. Egyéb feladatok <ul><li>Részvétel a tisztességes piaci magatartás kikényszerítésében – a kamarai etikai szabályok kiterjesztése valamennyi vállalkozóra és vállalkozásra </li></ul><ul><li>Erős területi kamarák – erős országos kamara </li></ul><ul><li>A decentralizáltság megőrzése a hálózatiság erősítésével párhuzamosan </li></ul><ul><li>A kamarák egységének a megőrzése </li></ul>
  33. 33. <ul><li>Nem elegendő önmagában a kamarai törvény módosítása, hanem újra kell gondolni a gazdaságpolitikát, ezen belül a gazdaság és kereskedelemfejlesztés teljes intézményrendszerét </li></ul>
  34. 34. www.mkik.hu
  1. A particular slide catching your eye?

    Clipping is a handy way to collect important slides you want to go back to later.

×