A közösségi közlekedés mint közszolgáltatás szabályozórendszerének változásai az EU-ban

  • 1,768 views
Uploaded on

A közösségi közlekedés mint közszolgáltatás szabályozórendszerének …

A közösségi közlekedés mint közszolgáltatás szabályozórendszerének
változásai az EU-ban
(Az 1370/2007 sz. EGK rendelet december 03.-i hatálybalépésével kapcsolatos feladatok)
Dr. Kerékgyártó János, fıosztályvezetı-helyettes, Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

More in: Business , Technology
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
1,768
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
38
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. A közlekedési közszolgáltatás szabályozórendszerének változása az EU-ban (Az 1370/2007/EGK rendelet 2009. december 03-i hatályba lépesével kapcsolatos feladatok) Dr. Kerékgyártó János Főosztályvezető-helyettes KHEM ,Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya Szeged, 2009. november 20.
  • 2.
    • 1. A Rendelet megalkotásának előzményei
    • 2. A Rendelet főbb tartalmi elemei
    • 3. Feladatok és lehetőségek a rendelet hatályba lépését követően
  • 3. Miért érdemes a rendeletről kiemelten beszélni? A közösségi közlekedés szabályozási rendszerébe 2004 óta egy példa értékű evolutív változás zajlott le. Meghatározza a közlekedési közszolgáltatások megrendelésével, finanszírozásával, fejlesztésével kapcsolatos jövőbeli trendeket
    • Sikertörténet, amelyben Magyarország az európai jogalkotási folyamatok tekintetében
      • aktív és proaktív módon bekapcsolódott az európai folyamatokba,
      • (2) a nemzeti tárgyalási álláspont kialakítása során iparági konszenzust tudott kialakítania,
      • (3) sikerült stratégiai szövetségeseket találnia a jogalkotási folyamatban, így érvényesíteni tudta a szempontjait,
      • (4) ennek köszönhetően megfelelően fel tudott készülni, a végrehajtásra,
      • (5) és sikeresen tudta implementálni a közösségi jogot a jogrendszerbe és a gyakorlatba (közszolgáltatási szerződések).
  • 4.
    • A PSO rendelet megszületése
    • 2000-2002.: a PSO rendelet „első és második” draftja
    • 2003.: az Európai Közösségek Bíróságának C-280/00. sz., Altmark Trans GmbH ügyben hozott ítélete
    • 2006. a PSO rendelet „harmadik” draftja”
    • 2007. december 3., a PSO rendelet elfogadása
    • 2009. december 3., a PSO rendelet hatályba lépése, implementációs határidő
    • 2019. december 3., az átmeneti idő lejárta
    • A PSO implementációjának hazai előzményei
      • 2004.: Az autóbusszal végzett menetrend szerinti belföldi személyszállításról szóló törvény (Abtv.) megalkotása
      • 2008.: a PSO „előimplementációja” az Abtv. módosításával
      • 2009. májusa: a PSO teljes implementációja
  • 5.
    • 1. A Rendelet megalkotásának előzményei
    • 2. A Rendelet főbb tartalmi elemei
    • 3. Feladatok és lehetőségek a rendelet hatályba lépését követően
  • 6. A közszolgáltatások jogi hátterét képező legfontosabb EU és hazai jogszabályok EU-s jogforrások Hazai jogszabályok
    • EK szerződés
    • 1191/1969/EGK rendelet (2009. december 2-áig)
    • 1370/2007/EK rendelet (2009. december 3-ától)
    • A 17/2004/EK és 18/2004/EK irányelvek (közbeszerzési eljárásokról)
    • A Bíróság C-280 sz. az Altmark Trans GmbH ügyben hozott ítélete
    • A vasúti közlekedésről szóló törvény
    • Az autóbuszos közlekedésről szóló törvény
    • A koncessziós törvény (trolibusz)
    • A közbeszerzési törvény
    • Az árak megállapításáról szóló törvény
    • A fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény
    • Az utazási kedvezményekről szóló Korm. rendelet
    • Helyközi tarifarendelet
    • A normatív támogatás felosztásáról szóló KHEM-ÖM rendelet
    • Önkormányzati ár rendeletek
    • A bevételekkel nem fedezett indokolt költségek számításáról szóló KHEM tájékoztató
  • 7.
    • 1. Meghatározza a közlekedési közszolgáltatások hatályát
    • 2. Definiálja a közszolgáltatások fogalomrendszerét
    • 3. Rendelkezik a közszolgáltatási jogok odaítélésével kapcsolatos eljárási szabályokról
    • 4. Rögzíti a közszolgáltatások meghatározásának elveit, így a közszolgáltatási szerződések tartalmi elemeit
    • 5. „Lex specialis”-ként kialakítatja a „belső szolgáltató” fogalmát
    • 6. Rögzíti a de minimis és vis maior szabályokat
    • 7. Átfogóan szabályozza a transzparencia követelményeit
    • 8. Pontos átmeneti szabályokat definiál
    Szabályozási keretek – mit tartalmaz a PSO rendelet?
  • 8.
    • Mit nem tartalmaz a PSO rendelet?
    • közszolgáltatás minimális tartalmát, szükséges/elégséges mértékét, színvonalát,
    • előre meghatározott közlekedés-szervezési modellt,
    • „ mindent gyógyító receptet” a tagállamok számára a hatékony közszolgáltatásra
    • Mi a célja ezzel az európai jogalkotónak?
    • a szabályozás egyszerűsítése
    • több rugalmasság
    • több szubszidiaritás
    Az újraszabályozás célja a tagállamok mozgásterét legnagyobb mértékben biztosító általános szabályozási keretek megteremtése
  • 9. A közszolgáltatások fenntartható működési kereteinek kialakítása érdekében az ellátásért felelős és a közszolgáltatás végzésével megbízott szolgáltató (operátor), azaz a megrendelő és szolgáltató feladatainak szétválasztása szükséges. Az ellátásért felelős feladatai A szolgáltató feladatai
      • Közszolg-áltatási szerződés
    • A szolgáltatás megrendelése
    • Utazási igények nyomon követése
    • Közszolgáltatási jogviszony kereteinek kialakítása
    • Árak és kedvezmények meghatározása
    • Megfelelő finanszírozás biztosítása (működés és fejlesztés)
    • Mennyiségi és minőségi monitoring
    • A közpénzek hatékony felhasználásának ellenőrzése
    • A közszolgáltatások színvonalas végzése
    • Utasigények kiszolgálása
    • Bevételbeszedés
    • Hatékony közpénzfelhasználás és működés
    • Utasigények nyomon követése
    • Adatszolgáltatás a megrendelő számára
  • 10.
    • Alapelvek
    • A megrendelő - szolgáltató kapcsolat erősítése
    • Főszabályként szerződéses (magánjogi) kapcsolat, kivételként a közjogi eszközök a felek között
    • Az alul és túlkompenzálás tilalma
    • Honosságra tekintet nélkül szabad hozzáférés elve (piactorzító hatások kizárása)
    • EK szinten egységes szabályok
    • Hatály
    • Belföldi és nemzetközi közszolgáltatások
    • Vasúti és közúti, helyi és helyközi közszolgáltatások
    • Komp- és révközlekedés, azonban egyéb vízi közlekedésre nem terjed ki
    • A turisztikai és műemléki hálózatok kizárása
  • 11.
    • A pályáztatási eljárás átláthatóság ának növelése (1 évvel a pályáztatást megelőzően EU szinten meg kell hirdetni)
    • Megerősíti a jogorvoslat lehetőségét a pályáztatási eljárásban.
    • Definiálja a szerződések odaítélésére vonatkozó egységes eljárásrendet
      • Szolgáltatási koncesszió -> közszolgáltatási pályáztatás
      • Építési koncesszió, szolgáltatási szerződés -> közbeszerzési eljárás
    Szerződések odaítélésével kapcsolatos szabályok: a szabályozás ambiciózus javaslatot követő ésszerű kompromisszum.
    • Közúti közlekedés és helyi kötöttpályás közlekedés -> pályáztatás, szabályozott verseny
      • Kivételek:
      • Vis maior, de minimis szabály, belső szolgáltató
    • Országos, térségi és elővárosi vasúti közlekedés -> főszabály a pályáztatás, de általános kivétel a közvetlen megbízás
  • 12.
    • Szerződések érvényességi ideje:
    • Közúti közlekedés: legfeljebb 10 év
    • Kötöttpályás közlekedés: legfeljebb 15 év (10 év, ha közvetlen
    • megbízással jut a szerződéshez)
    • Vegyes szolgáltatások – a túlnyomó szolgáltatástól függően
    • Szerződés-hosszabbítás:amennyiben az eszközmegtérülés indokolttá teszi + 50% (+ Bizottsági engedéllyel további 50%)
    • Átmeneti időszak:
    • A tagállamoknak fokozatos megfelelési kötelezettsége van 2019. december 3-ig
    • A „kifutó szerződések” meghatározott feltételek fennállása esetén érvényben maradhatnak
    • Az átmeneti időszak eredményeiről 2014. december 4-ig tagállami jelentéstételi kötelezettség
  • 13.
    • A belső szolgáltató alkalmazása a versenyeztetés egyik alternatívája , amely – a jelenlegi közjogi rendszerben - kizárólag a helyi közszolgáltatások hatékony megszervezésére (saját operátor/Stadtwerk) vehető igénybe.
    • Jogi értelemben analógia a közbeszerzés inhouse service szolgáltatás fogalmával.
    • Belső szolgáltatóval szemben támasztott követelmények
      • Az önkormányzat belső szervezeti egysége vagy az ellenőrzése alatt álló szervezet (többségi vagy meghatározó befolyás)
      • A tevékenység túlnyomó részét (min. 51%) maga végzi
      • Tevékenységét kizárólag az adott önkormányzat területén végzi
      • Amennyiben túlterjeszkedik, a kívül eső szolgáltatásokat 1 éven belül megszünteti .
    • Belső szolgáltató – lehetőség az helyi közszolgáltatások hatékony megszervezésére:
  • 14.
    • A közszolgáltatási kötelezettségek ellentételezését a közszolgáltatások finanszírozásának általános eszközévé teszi , megszűnik a szolgáltatás visszaajánlásának intézménye.
    • Az ellentételezés során a nettó pénzügyi hatás vehető figyelembe (net financial effect), amely magában foglalja
    • a bevételekkel nem fedezett indokolt költségek + az alágazatban szokásos mértékű ésszerű nyereség megtérítését
    • Az Abtv. módosítása a vonali szintű nyilvántartást teszi alapegységgé
    • Számviteli elkülönítés, tevékenységfinanszírozás
    • Objektív, előre meghatározott, mérhető kritériumok
    • Ösztönzi a közszolgáltatások hatékony ellátását, pályáztatás hiányában továbbra is érvényesül az Altmark ítélet 4. kritériuma
    Finanszírozás
  • 15.
    • 1. A Rendelet megalkotásának előzményei
    • 2. A Rendelet főbb tartalmi elemei
    • 3. Feladatok és lehetőségek a rendelet hatályba lépését követően
  • 16.
    • Ami előttünk áll:
    • Kiszámítható finanszírozási pálya biztosítása a közszolgáltató társaságok számára
    • Hosszútávú vasúti közszolgáltatási szerződések megkötése
    • Alvállalkozók bevonásával kapcsolatos kérdések kezelése
    • Szolgáltatási szintek meghatározása
    • A közszolgáltatási szerződések teljesítésének kontrolling és monitoring rendszere
    • A jármű pótlás finanszírozási kérdéseinek kezelése
    A PSO rendelet végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati feladatok :
    • Amin már túl vagyunk:
    • A hazai jogba történő beültetés (hatálybalépés: 2009. dec. 3.)
    • Közszolgáltatási szerződések összhangjának kialakítása
    • EU konform finanszírozási rendszer kialakítása
  • 17.
    • Szabályozott verseny, liberalizáció vagy protekcionizmus: a társadalmi viszonyoknak legmegfelelőbb piaci modell megkeresése
    • Regionalizáció vagy országos szervezés: centralizáció vagy szubszidiaritás közjogi modellének kialakítása
    • Közlekedési szövetségek kialakítása: az európai ‘best practice’ meghonosítása
    • A regionális közjogi szint kialakítását követően a belső szolgáltató fogalmának újraértékelése
    Lehetőségek, jövőkép: A jogalkotó és a jogalkalmazó nézőpontjának eltérése: a EU által biztosított keretek között a nemzeti stratégia és a nemzeti szabályozás kereteinek meghatározása
  • 18.
    • hosszú távú stratégiai célok meghatározása és következetes érvényesítése szükséges,
    • folyamatos változások mellett is a kiszámítható szervezeti, működési és személyi keretek fenntartása,
    • a közjogi/társadalmi/politikai döntést igénylő stratégiai
    • kérdések és szakmai feladatok elválasztása,
    • a szakmai feladatokban az aktuális érdekeken túlnyúló
    • iparági szakmai konszenzus mentén kell megvalósítani.
    A megfelelő alapok és előkészítés nélküli azonnali intézkedések csak rövidtávú „tűzoltásra”, ad hoc jellegű beavatkozásra alkalmasak, strukturális korszerűsítés megvalósítására nem. Konklúziók, a közösségi közlekedés – ide értve a szabályozási és a finanszírozási háttér kialakítását is – korszerűsítésének feltételei:
  • 19.
    • Köszönöm a figyelmet!