Your SlideShare is downloading. ×
Japán gazdasága- tündöklés és visszaesés
Japán gazdasága- tündöklés és visszaesés
Japán gazdasága- tündöklés és visszaesés
Japán gazdasága- tündöklés és visszaesés
Japán gazdasága- tündöklés és visszaesés
Japán gazdasága- tündöklés és visszaesés
Japán gazdasága- tündöklés és visszaesés
Japán gazdasága- tündöklés és visszaesés
Japán gazdasága- tündöklés és visszaesés
Japán gazdasága- tündöklés és visszaesés
Japán gazdasága- tündöklés és visszaesés
Japán gazdasága- tündöklés és visszaesés
Japán gazdasága- tündöklés és visszaesés
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×
Saving this for later? Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime – even offline.
Text the download link to your phone
Standard text messaging rates apply

Japán gazdasága- tündöklés és visszaesés

217

Published on

Szemináriumi szakdolgozat Japán gazdaságának különös fejlődéséről: a II. világháború utáni hihetetlen fellendülés majd az azt követő hirtelen visszaesés recesszió.

Szemináriumi szakdolgozat Japán gazdaságának különös fejlődéséről: a II. világháború utáni hihetetlen fellendülés majd az azt követő hirtelen visszaesés recesszió.

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
217
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. Japán gazdaságának alakulása - tündöklés és hanyatlás A globalizáció és a világkereskedelem kialakulásának folyamata után napjainkban egy hárompólusú világgazdaságról beszélhetünk. Ez a három pólus, ahonnan a globális kereskedelem és munkamegosztás végbe megy, kialakulásuk időrendi sorrendjének megfelelően a nyugat-európai térség, az Amerikai Egyesült Államok, valamint a legkésőbb kialakult, Japán. Ezt a három pólust együttesen Triádnak is nevezzük. A többi országot a világgazdaságban betöltött szerepük szerint csoportosíthatjuk, ennek alapján beszélhetünk centrumtérségekről, félperifériákról és perifériákról. A centrumtérséghez olyan, gazdaságilag meglehetősen fejlett országok tartoznak, amik földrajzi és kereskedelmi/gazdasági szempontból is szorosan kapcsolódnak valamelyik országhoz a Triád tagjai közül. A centrumtérségeket a félperiféria övezi, ezek olyan országok, amik még szoros kapcsolatot ápolnak az említett országokkal, például jelentős méretű felvevőpiacot jelentenek. Hazánk is a félperiféria országai közé tartozik. A legelmaradottabb, a perifériatérséghez tartozó országok nem csak gazdaságilag, de térben, földrajzi szempontból is jelentősen távol esnek a fejlett országoktól, lemaradtak a gazdasági fejlődésben. Ide tartozik a fejlődő országok jelentős része. Az országok ezen helyzetének kialakulása egy hosszú, több évszázados folyamat részeként jött létre. Az 1880-as évek végére a gyarmatosításnak köszönhetően Nagy-Britannia vezetésével Európa-központú világgazdaság alakult ki. A gyarmatok függő helyzete beindította a világszintű kapcsolatok kialakulását. De nem csak a gyarmatok voltak függő helyzetben, kölcsönös dependenciáról kell beszélnünk gyarmat és gyarmatosító országok között, ugyanis a meghódított országok sokszor jelentős, sőt nélkülözhetetlen nyersanyagkészlettel rendelkeztek, valamint jelentős munkaerőt és felvevőpiacot jelentettek. Az USA szerepe a XX. század hajnalán nőtt meg ugrásszerűen, beindult a nemzetközi tőkeáramlás, majd feltörtek néhányan az addig gyarmati sorban lévő, vagy elmaradottabb országok közül is. Így lett a világgazdaság három pólusú Japán 1950-1990-ig tartó gazdasági fellendülését követően, ezzel beindult a valóban globális, világméretű tőkeáramlás. Japán fellendülését gazdasági csodának is nevezzük, azonban ezt a virágzó szakaszt egy viszonylag hirtelen recesszió, gazdasági visszaesés követte.1 _________________________________ 1 Arday István-Rózsa Endre-Ütőné Visi Judit: Földrajz II. Budapest, Műszaki Kiadó, 2009. pp.50-53.
  • 2. Az országok és térségek fejlődése közül részletesebben Japán gazdasági fellendülésére szeretnék kitérni, mert véleményem szerint érdekes, hogy a II. világháború után Japán fejlődése miatt került bele a szótárunkba a "gazdasági csoda" kifejezés, azonban ezt nagyjából 1990-től egy hirtelen jött, nagymértékű és elhúzódó recesszió követte/követi. A második világháború pusztításai után, az 1950-es években Japán gazdasága főnixként éledt újjá szinte hamvaiból, csodával határos módon és gyorsasággal ment végbe a fellendülés, itt volt a világon a legerősebb és legdinamikusabb a fejlődés, nem hiába nevezték ezt a korábban még nem tapasztalt folyamatot "Japán gazdasági csodának". A hangzatos kifejezés ellenére természetesen nem beszélhetünk valójában csodáról, sokkal inkább egy összetett folyamatról, ami az állam és az üzleti élet képviselőinek összehangolt, jól megtervezett gazdaságpolitikáján alapult egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi viszonyok Japán számára kedveztek. A szigetország gazdasági és kereskedelmi szerepének jelentőségét az is mutatja, hogy az 1990-es évektől tartó recessziója fokozta a világgazdaságban lévő feszültségeket, negatív hatással bírt a többi országra is.2 A gazdasági fejlődést már több oldalról megközelítették, többféle magyarázattal is szolgáltak arra, hiszen egy ilyen mértékű fejlődés csak több összetett és kölcsönös, egymást meghatározó folyamat eredményeként jöhet létre. Hisamichi Kano elemző három különösen fontos magyarázatot sorakoztatott fel. Az első, hogy Japán igencsak motivált volt, hogy utolérje az 1950-es évekre már fejlett Nyugatot, szeretett volna ő is meghatározó tagja lenni a globalizált világnak, ez az erős motiváció pedig nagyban előre lendítette és segítette a fejlődését. A második ok a nagyméretű fejlődésre szerinte a csoport, mint összehangolt társadalmi szervezet volt, melyben az ötletek alulról, a hatalom pedig felülről jött és ezen egymásba fonódó folyamatok, ötletek eredményeztek számottevő fejlődést. A harmadik szempontként a jólszervezettséget jelölte meg. Való igaz, hogy szembetűnő, hogy milyen tudatosan és milyen nagy precizitással szervezte meg Japán a saját fejlődését. A nemzeti jövedelem nagy részét takarékos, korszerű ipari beruházásokra fordították. Sok időt és energiát fordítottak az ehhez szükséges magasan képzett munkaerő oktatására, a kutatás és fejlesztés támogatására, mely lehetővé tette a csúcstechnika mielőbbi alkalmazását a ___________________________ 2 Simon György-Ifjabb Simon György: A gazdasági növekedés problémái Japánban: a „gazdasági csodától” az elhúzódó recesszióig, Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. január, pp.46-68. (Letöltve: 2014. május 6.) Elektronikus verzió letölthető: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00122/pdf/03simon-simon.pdf
  • 3. termelésben.3 A termelés megszervezését négy részre oszthatjuk: az elsőben biztosították az energiaellátást, elsősorban a villamosenergia-ipar fejlesztésével és korszerűsítésével. A második szakaszban az alapanyaggyártást fejlesztették (vas- és acélkohászat, műanyaggyártás, petrolkémia). Ezután, harmadik lépésként, miután adottak voltak a termelés feltételei, elkezdték a fogyasztási cikkek tömeges gyártását, úgy mint híradástechnikai berendezések, irodai és háztartási gépek, gépkocsik, hajók, számítástechnikai eszközök. A negyedik szakaszban már a szakképzések, oktatás és kutatás- fejlesztés eredményeként a csúcstechnológia alkalmazásával gyártották ezeket a cikkeket, így tudtak több, modernebb és jobbminőségű cikket termelni. E szakaszra jellemző még az ipari robotok fejlesztése is.4 A fejlődést természetesen külső szemlélők is elemezték, például John D. Rockefeller, egy befolyásos és nagy hatalommal bíró amerikai üzletember, aki a fejlődési csodának négy alappillérét különítette el. 1. nagyon magas megtakarítási ráta, amit a fejlesztésre fordítanak 2. államilag koordinált iparpolitika 3. a japán munkás precizitása, munka iránti mély elkötelezettsége 4. nagy tömegű technikai transzfer5 Láthatjuk, hogy a két, gazdasági fejlődést elemző szakember nézetei és pontjai több helyen is egyeznek, annak ellenére, hogy egyikük belső, míg másikuk külső szemlélődő, ezért nevezhetjük ezeket az említett pontokat a Japán felvirágzás általános jellemzőinek. Mindkét lista megemlítette a tipikus japán precizitást, amit az átlag emberek is gyakran emlegetnek, mondhatni, hogy ez már egy ismert szófordulat lett. De honnan ered ez a mentalitás? _______________________________ 3 Lengyel Szilvia: Japán és Dél-Korea gazdasági fejlődése az óriásvállalatok segítségével, különös tekintettel a Sony és Samsung cégcsoportokra, Budapest, 2005. p.5. (Letöltve: 2014. május 7.) Elektronikus verzió letölthető: http://elib.kkf.hu/edip/D_11522.pdf 4 Arday István-Rózsa Endre-Ütőné Visi Judit: Földrajz II. Budapest, Műszaki Kiadó, 2009. pp.110-112. 5 Lengyel Szilvia: Japán és Dél-Korea gazdasági fejlődése az óriásvállalatok segítségével, különös tekintettel a Sony és Samsung cégcsoportokra, Budapest, 2005. p.5. . (Letöltve: 2014. május 7.) Elektronikus verzió letölthető: http://elib.kkf.hu/edip/D_11522.pdf
  • 4. Valószínűleg Meiji császárságára (1867-1912.) vezethető vissza, innen erednek a modern Japán gyökerei. Ebben a korban, a Meiji-restauráció során olyan gyorsan történt az átmenet feudalizmusból kapitalizmusba, hogy a japánok kénytelenek voltak az egyébként is precíz viselkedési értékeiket átvinni az új rendszerbe. Meiji nevéhez fűződik a modern közigazgatási rendszer, valamint a kötelező oktatási rendszer kiépítése. Innen ered tehát a jelentős, sok mindent átfogó, jellemző japán oktatás és szakképesítés. De a későbbiekben is szükség volt a gyors ujjászervezésre, restaurációra és az alkalmazkodás gyors képességére, hiszen 1945- ben, a második világháború után is szükség volt a gyors talpraállásra. Japán szétküldte tudósait a világba, hogy ellessék, továbbfejlesszék a külföldi tudást, amit majd visszatérve az országukba még korszerűbben tudnak alkalmazni.6 Japán gazdaságának alakulását, bele értve a visszaesést is, három szakaszra oszthatjuk. Az első szakasz 1950-1973-ig, az első olajárrobbanásig tartott. Ezt nevezzük a japán gazdasági csoda tipikus időszakának, itt volt lenyűgözően és példátlan módon gyors a fellendülés. Ebben a periódusban a szigetország a korábban (a világháború során) kiépített hadiiparát, világszerte felvevőpiacot találva, export ággá konvergálta. Japán a világ legnagyobb acél-, hajó-, és nyersanyagexportőrjévé vált. Megkezdődött ekkor a kormány részéről az akkor még viszonylag kevésbé fejlett és jelentős iparágak támogatása is, úgy mint a gépkocsigyártás és elektronika, ami később nagymértékben hozzájárult az ország világpiaci jelentőségéhez. A gazdaságirányításban a pénzügyminisztérium mellett a legnagyobb szerepe a az ipari minisztériumnak (MITI) volt, amely jelentősen hozzájárult az ország legjelentősebb cégeinek anyagi támogatásához, az innovatív beruházások finanszírozásához. Ez a tervszerű iparfejlesztés hívta életre az 1960-as évek végén az úgynevezett technopolisz programot. A technopoliszok a legmodernebb infrastruktúrával és magas szintű tudományos háttérrel rendelkező kutatási-fejlesztési központok. Tevékenységük fő területei a robottechnika, űrtechnika és biotechnológia. Ezen térségek kialakításában fontos szerepe volt az előtte fennálló túlzott gazdasági koncentráció kompenzálásának is, korábban ugyanis a gazdasági tömörülések főleg a Tokió-Kawasaki-Yokohama és az Oszaka-Kobe-Kiotó tengelyek mentén jöttek létre. A japán gazdaság számottevő részét meghatározó ______________________________ 6 japanfelderito.hu, Külpolitika I. – Japán a Meiji-restauráció alatt, 2013. (Letöltve: 2014. május 7.) Elektronikus verzió letölthető: http://japanfelderito.hu/tag/meiji-csaszar/
  • 5. nagyvállalatok is ezen tengelyek mentén jöttek létre, ide települt be a külföldi tőke. Ha pontos megfogalmazást szeretnénk adni, akkor Japánban nagyvállaltnak az 1000 millió jen feletti tőkével rendelkező, átlagosan 2297 főt foglalkoztató vállalatokat tekintjük. Kialakulásuk 1881-ben kezdődött, amikor a kormány az újonnan kiépített vállalatokat gazdag családoknak adta el. Még a II. világháború előtt is csupán néhány óriásvállalat tartotta irányítása alatt a japán gazdaságot, például a Mitsubitsi, a Sumimoto és a Mitsui. Hatalmas befolyásukat mutatja, hogy egyenként nagyjából 300 kisebb vállalat állt az irányításuk alatt, és a politikai életet is ők irányították. Hatalmuk a II. világháború után rendült meg, amikor a megszállók kijelentették, hogy ilyen módon a demokratizálás lehetetlen, úgyhogy a legnagyobb vállalatokat feldarabolták és a részvényeket másra ruházták át. A korábban a vállalatokat kézben tartó családok és földbirtokosok csak igen szerény kártérítést kaptak. A vállalatok további irányításához és fenntartásához tőke kellett, aminek nagyrésze külföldről érkezett. Így vált meghatározóvá Japán gazdasági fejlődésében az idegen tőke. Ezek az óriásvállalatok határozzák meg a mai napig az egész ország gazdasági szerkezetét, ezeknek köszönhető a fejlődés. Nagy szerepüket mutatja az emberek mindennapi életében játszott hatalmas szerepe is. Egy átlagos gondolkodású japán munkás életében a gyár és a munkatársai jelentik a családot, megelőzve a tényleges rokonságot. A vállalathoz belépő újoncot ceremóniával ünneplik, és a vezetők innentől kezdve arra törekednek, hogy a dolgozó minél több időt töltsön a munkahelyén. Arról, hogy a vállalati életet milyen komolyan veszik, sokat elárul, hogy azon belül külön rangokra osztják a dolgozókat: a szempai a régebb óta a vállalatnál dolgozó, akinek feladata a kohai, vagyis az újonc segítése, tanítása és támogatása. Érdekes, hogy természetesnek veszik a tökéletességre való törekvést, nincs jutalékos rendszer: a túlórázás, tökéletes munkavégzés vagy a kiszabott feladatok túlteljesítése nem jelent plusz pénzt, a dolgozó ez esetben nem kap jutalékot, mert ezeket a dolgokat egy átlagos japán vállalatnál magától értetődőnek veszik. Az előmenetelt és a fizetés növelését egyedül a cégnél eltöltött idő határozza meg. A vállalat egy nagy család, ahol mindenki kölcsönösen tiszteli egymást, vezető és beosztott egyaránt. Egy vezető sikeressége attól függ, hogy milyen jól tudja elfogadtatni magát a beosztottjaival. A legfontosabb erény a hűség: az elbocsájtás nagyon ritka, hatalmas hibát kell véteni ahhoz, hogy valakit kirúgjanak. Még ennél is ritkább a munkahelyváltás, a kilépés. Aki felmondott valahol, azt a következő cégnél nem nézik jó szemmel, nem fogadják szeretettel. Mindent a hűség határoz meg: a munkáltató hűséges a munkavállaló felé, nem bocsájtja el, de a
  • 6. dolgozó sem lép ki, nem hagyja ott a "családot".7 8 9 A második fejlődési szakasz az első olajválságtól, 1973-tól 1990-ig tartott. Ebben az időszakban a fejlődés ugyan lelassult, de még mindig relatívan gyors maradt a többi országhoz képest. Az olajárrobbanás napra pontosan 1973. október 17-én kezdődött a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete (OPEC) bejelentése után, miszerint csökkentik az olajkitermelést és jelentősen növelik a kitermelt kőolaj árát. Döntésüket a jóm kippuri háborúban küzdő arab államok melletti szolidaritásként hozták meg, embargót hirdettek az Izraelt támogató országok ellen. Ez volt az első eset, hogy a kőolajkitermelést az OPEC politikai céljai elérése használta fel, a kőolaj hordónkénti árának négyszeresére emelésével. A politikai oldal mellett az árnövelést mással is indokolták. „Persze, hogy emelkedni fog az olaj ára, de még hogy! Önök [a nyugati államok] felemelték a búza árát, amit eladnak nekünk 300%-kal drágábban, ugyanezt tették a cukorral és a cementtel is […] A tőlünk olcsón vásárolt nyersolajból készült termékeket százszor annyiért adják el nekünk […] Akkor az úgy igazságos, ha mostantól mi is megemeljük a nyersolaj árát. Mondjuk a tízszeresére.” (Reza Pehlavi iráni sah). 10 Nem túlzás azt állítani, hogy ez bejelentés az akkora már globalizálódott egész világot megrázta a kölcsönös dependencia miatt, és több szektorban is éreztette hatását. Nagyban megrázta a nyersanyag tekintetében importra szoruló országokat és nagyhatalmakat, növelve a kiadásokat és csökkentve a keresletet. Japán gazdasági fejlődését is visszavetette valamennyire, azonban az ország gyors alkalmazkodóképessége miatt nem tudta megállítani azt. A szigetországban szerkezetváltás következett be. A magas nyersanyagárak megkövetelték a kutatásigényes, úgynevezett tudásintenzív ágazatok fokozott fejlesztését. Az ország belefogott a nehéz- és vegyiparának fejlesztésébe. Ezt a hatalmas nyersanyagfüggés kívánta meg. A gyors szerkezetváltásnak köszönhetően a válság után Japán hamarosan jó minőségű, versenyképes árukat tudott __________________________________ 7 Arday István-Rózsa Endre-Ütőné Visi Judit: Földrajz II. Budapest, Műszaki Kiadó, 2009. pp.110-112. 8 Lengyel Szilvia: Japán és Dél-Korea gazdasági fejlődése az óriásvállalatok segítségével, különös tekintettel a Sony és Samsung cégcsoportokra, Budapest, 2005. pp.30-36. (Letöltve: 2014. május 7.) Elektronikus verzió letölthető: http://elib.kkf.hu/edip/D_11522.pdf 9 Simon György-Ifjabb Simon György: A gazdasági növekedés problémái Japánban: a „gazdasági csodától” az elhúzódó recesszióig,Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. január, pp.46-68. (Letöltve: 2014. május 6.) Elektronikus verzió letölthető: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00122/pdf/03simon-simon.pdf 10 Rubiconline – Tarján M. Tamás: 1973. október 17. kirobban az első olajválság (Letöltve: 2014. május 8.) Elekronikus verzió letölthető: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1973_oktober_17_kirobban_az_elso_olajvalsag/
  • 7. szállítani a világpiacra, ezzel jelentős profitot termelve. Azonban a fejlődés lelassulása több szempontból is megmutatkozott. Az ipari foglalkoztatottak száma 1973-ig folyamatosan nőtt, majd azt követően tendenciálisan csökkenni kezdett, 2003-ban alig haladta meg az 1950-es szintet. E szerkezetváltás folyamán kezdett meghatározóvá válni a csúcstechnológiás gépipar és a vegyipar, ezek váltak a japán ipar dinamikus ágaivá, így tudta megőrizni ezek exportálásával a világszínvonalú gazdasági szerepét. Azonban a kiviteli cikkekre igényt tartó felvevőpiac megléte nem egyenes út a sikerhez és a fejlődéshez, az exportot egyéb tényezők is meghatározzák. Minden ország esetében elmondhatjuk, hogy a gazdasági növekedésnek két tényezője van: keresleti és kínálati tényezők, amik nem különülnek el egymástól, kölcsönösen határozzák meg egy ország gazdaságát. Japán esetében a keresleti tényezőket érdemes megvizsgálni, ugyanis ide tartoznak a beruházások, az export és a fogyasztás. Az ország gazdasági növekedésében mindig meghatározó volt a kivitel, az export, amit két dolog határoz meg: a külkereskedelmi cserearányok és a valutaárfolyam. A japán gazdasági csoda tipikus időszakában, 1950-1973-ig a az árfolyam- és cserearányok pozitívan alakultak. Az olajválság után a cserearány negatív irányba tolódott el, de az árfolyam alakulása továbbra is pozitív volt, sőt jelentősen növekedett, úgynevezett árfolyamsokk következett be. Ennek okozója az 1985-ös Plaza egyezmény volt, ami megszüntette a kötött jen-dollár árfolyamot. Pár éven belül ez okozta a problémát, ugyanis a jen valutaárfolyama 40%-kal a vásárlóerő érték fölé emelkedett, 1990-re pedig ez az érték elérte a 60%-ot is, ami viszont már a cserearányokra és az exportra is negatívan hatott. A valutát ismét vásárlóerő-paritásos szintre kellett mérsékelni, megállítva ezzel a negatív irányba tartó folyamatokat. Nagyon egyszerűen megfogalmazva a valutafelértékelődés után azért csökkent a kereslet, mert a kínált termékek nagyon megdrágultak a külföldi vevők számára. Ebből a hátrányos helyzetből kilábalni nem egyszerű. Az adott ország dönthet úgy, hogy nem csökkenti a valutájának az értékét, ezáltal az alacsony kereslet stagnál vagy még inkább visszaesik, hiszen a termék továbbra is túl drága marad a külföldi piacok vásárlóinak. Azonban ha csökkentik a kiviteli árat az sem jelent önmagában megoldást, hiszen ezáltal veszteségesebbé válik a termelés, csökken a profit, tehát csökken a gazdasági fejlődés is. Japánban tehát az árfolyamsokk óta arra törekednek, hogy a valutaárfolyamot vásárlóerő paritásos szintre hozzák úgy, hogy ezzel minél kevesebb veszteséget okozzanak a saját országuknak. Ez azonban nehéz feladat, az országnak mai napig nem sikerült kilábalnia ebből a problémából. Kijelenthetjük, hogy több tényező mellett ez az árfolyamsokk vezetett a legnagyobb mértékben a japán gazdaság hanyatlásához.
  • 8. A szigetország gazdasági alakulásának harmadik szakasza a nagyjából 1990-1992-től tartó visszaesés, a recesszió. Képletesen értve Japán nem tud a középmezőnyhöz tartozni, az egykori "fejlődési bajnok" a 90-es évek elejétől visszacsúszott a sor végére és azóta sem tud kilábalni a gazdasági problémáiból. Az elsődleges probléma a Plaza egyezmény óta gyűrűző külkereskedelmi probléma. A GDP és az export növekedése megállt, csökkentek a bevételek. Megdrágult a termelés, a világpiaci kereslet visszaesett. Olyan egyszerű indokokat is találhatunk a recesszióra, mint az ellentmondás a rendkívül termelékeny japán piac és a kis hazai fogyasztás között.11 A japán emberekről elmondható, hogy rendkívül takarékosak, vásárlási szokásaik és életszínvonalbeli igényeik eltérnek más, hasonló fejlettségű ország lakosaitól. 1997-ben válság következett be a pénzügyi szektorban, ami addig stabilnak volt mondható. Egy bank és az egyik legnagyobb értékpapír-kereskedő cég csődbe jutott, ezzel majdnem az egész pénzügyi szektor összeomlását okozva. A válság hatására a lakosság kivonta pénzét a bankokból, megtakarításait inkább készpénzben tartotta. A föld-és részvényárak is zuhanni kezdtek, ami még tovább csökkentette a bankok tőkéjét. A kis- és középvállalatok is sorra mentek csődbe. A helyzetet ugyan sikerült stabilizálni, de ez igen nagymértékű veszteségeket okozott a japán kormánynak, korábban nem látott eszközökhöz volt kényszerű folyamodni. A számok jól mutatják, hogy milyen, állami szinten is hatalmas összegekről volt szó: 1998-ban 17 ezer milliárd jent költöttek a betétbiztosítási alap feltöltésére és 13 ezer milliárd jennel növelték a bankok tőkéjét. Hogy visszanyerjék a banki ügyfelek bizalmát, a kormány, összegtől függetlenül, 2001-ig garanciát vállalt minden bankbetétre, később pedig meghosszabbította ezt a határidőt. Korábban nem volt példa az egymással konkurens bankok fúziójára, azonban 1998-tól erre is sok példát találhatunk, melyhez kénytelenek voltak a bankintézmények folyamodni a válságból való kilábalás érdekében. A pénzügyi szektor helyreállítása mellett a másik jelentős kiadást egy 40 ezer milliárd jenes gazdaságösztönző csomag jelentette. Ez az összeg az éves GDP nagyjából 10%-át tette ki. Bár ez hatalmas kiadást jelentett, több elemző is egyet értett abban, hogy enélkül az intézkedés nélkül a gazdaság nem maradt volna stagnáló, hanem tovább romlott volna. Tovább rontotta _____________________________ 11 Simon György-Ifjabb Simon György: A gazdasági növekedés problémái Japánban: a „gazdasági csodától” az elhúzódó recesszióig,Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. január, pp.46-68. (Letöltve: 2014. május 6.) Elektronikus verzió letölthető: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00122/pdf/03simon-simon.pdf
  • 9. a helyzetet az államadósság folyamatos növekedése, ami 2003-ra a GDP 150%-át tette ki. 12 Ezek a problémák nem egyediek, szinte az összes országot súlytották már, azonban arra még nem volt példa, hogy ilyen hirtelen és egyszerre üssenek be egy éppen példátlan fejlődést mutató országba. Fontos megemlítenünk az ország földrajzi helyzetéből adódó károkat is, amelyek hatással voltak a gazdaság hanyatlására. Ide tartozik a 2011. márciusában Fukushimában bekövetkezett atomerőmű-baleset, az ekkoriban az országot sújtó földrengések és szökőárak, amik -szemben a kezdeti jövendölésekkel és számításokkal- csak további hanyatlásba taszították az országot. Nyugati elemzők kezdetben azt jósolták, hogy az újjáépítések, bár hatalmas költségekkel járnak ugyan, de fellendíthetik a gazdaságot. Azonban nem így lett, a hatalmas kiadások mellett egyéb sebeket is ejtettek az országon: a víz- és áramellátás kimaradásai, az alapanyaghiány és a kikötők lezárása visszavetették a gyártást, az exportot jelentő ágazatokban sorra állították le a gyártók a termelést, a multinacionális cégek egy része pedig az atomerőmű katasztrófája után egy lehetséges sugármérgezéstől félve elkezdte hazaszállítani a nem japán munkásokat.13 Érdemes megvizsgálni Japán gazdaságát más országokkal összevetve is. Az Amerikai Egyesült Államok és Kína után Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága. Azonban mégis van, amiben megelőzi az USA-t: a szigetországban gyorsabban nő az egy főre jutó jövedelem, pedig az államokban a nemzeti jövedelem nagyjából 33%-kal növekszik gyorsabban. Ennek egy meglehetősen egyszerű, mégis meghökkentő magyarázata van: japán esetében elöregedő társadalomról beszélünk, míg Amerikában évről évre nő a lakosság. Japán népessége 2010-es adatok alapján 126,6 millió fő volt. Habár a földön itt az egyik legmagasabb a várható élettartam (nőknél 85,62 év, férfiaknál 78,8 év), az elmúlt években a fiatalok száma csökkenőben van, az évenkénti születések száma nem éri el a halálozások számát, tehát elöregedő társadalomról beszélünk. A népességcsökkenésből adódóan Japánban a nemzeti jövedelmet kevesebb ember között kell szétosztani, ami nagyjából 2%- os előnyt jelent. Hiába nagyobb az USA bevétele, akkora előnye nem származik ebből, hogy _______________________________ 12 Ozsvald Éva-Pete Péter: A japán gazdasági válság – likviditási csapda az új évezredben? Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. július–augusztus, pp.571-589. (Letöltve: 2014. május 9.) Elektronikus verzió letölthető: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00095/pdf/01OP.pdf 13 index: Derékba törhet a japán gazdaság, 2011. (Letöltve: 2014. május 8.) Elektronikus verzió letölthető: http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/03/18/jap_gazd/
  • 10. pozitívan kerüljön ki az összehasonlításból egy csökkenő népességű országgal szemben. Természetesen a népességcsökkenésnek több a negatív oldala, olyan általános problémákat okoz, mint bárhol máshol: a népesség öregedésével csökken az aktív munkaerő száma és több szociális probléma nehezedik a fiatalokra (nyugdíj, stb.) 14 Minden ország gazdaságát meghatározzák egyéb országok is, főleg a hasonló iparra és termelésre specializálódottak. Ezért fontos vizsgálni az elmúlt évtizedekben hatalmas fellendülést mutató kínai gazdaság hatását Japánra, hiszen Kína gazdaságát is a hatalmas mértékű export határozza meg. A fejlődése a nyitás évét követően indult meg 1978-ban, ekkor kezdett el bekapcsolódni a világkereskedelembe. Ekkor már Japán a gazdasági fejlődésének a második, mérsékeltebb szakaszában járt, hiszen ekkora már megtörtént az olajárrobbanás. Kínában 1980-ban a tengerpartok mentén megszülettek a különleges gazdasági övezetek ahova szabadon érkezhetett a külföldi tőke és vele együtt a legmodernebb, korszerű technológia. Ez rengeteg tudóst és céget Kínába vonzott, ahol szintén elkezdtek egyre több pénzt invesztálni a kutatás-fejlesztésbe és a csúcstechnológiás gyártásba, csak úgy mint Japánban, a gazdasági visszaesést követő szerkezetváltás során. Ez természetesen egy egyre növekvő vetélytársat jelentett Japán számára. De konkurenciát jelentett még a földrajzilag még közelebb lévő országok iparosodása is, akik fejlődésüket pont a japán példának köszönhetik, az innen átvett gazdasági, technológiai és termelési mintáknak. Az első hullámban, 1970-ben megindult fejlődésű országokat nevezzük kistigriseknek, ide tartozik Szingapúr, Hongkong, Tajvan és a Koreai Köztársaság. Japánhoz hasonlóan erősen exportorientált gazdaságpolitikát folytattak, sőt a fellendülés első szakaszában a szükséges tőke jelentős része Japánból érkezett, de később megjelentek amerikai és európai befektetők is. Ezen országok gazdasági fellendülése során is időben más- más iparágazat volt a meghatározó. Először megindult a textilipar, a fém- és műanyagáruk tömeges termelése, majd a korszerűbb tudást és csúcstechnológiát igénylő autógyártás és elektronika. A kistigris országai is nagy jelentőséget tulajdonítottak az oktatás fejlesztésére, a precíz munkaerő képzésére és a jól működő termeléshez szükséges korszerű infrastruktúra kiépítésére. A kistigrisekhez képest 10-15 évvel később indult meg az úgynevezett ______________________________ 14 www.kopatsysandorgondolatai.hu: Miért előzi meg Japán fejlődése az Egyesült Államokat, 2010. (Letölve: 2014. május 9.) Elektronikus verzió letölthető: http://kopatsysandorgondolatai.blog.hu/2010/12/29/miert_elozi_meg_japan_fejlodese_az_egyesult_allamokat
  • 11. nagytigrisek, más néven a második hullámban iparosodott országok fejlődése. Ide soroljuk Thaiföldet, Indonéziát, Vietnamot, Malajziát és a Fülöp-szigeteket. Ezek az országok a kistigriseknél kevésbé fejlettek, fő bevételeik ma még főleg a külföldi tőkéből megteremtett feldolgozóiparból származnak, azonban relatívan gyorsan fejlődnek, és az olcsó munkaerő konkurenciát jelent Japánnak. 15 A hosszú stagnálás ellenére Japán gazdasága helyreállni látszik, de napjainkban semmiképpen sincs veszélyeztetett helyzetben. Növekedési üteme ma eléri, sőt előfordul, hogy meghaladja az Európai Uniós átlagot. Az EU is aktívan törekszik Japán és a Távol-Kelet országaival való kapcsolattartásra, hiszen ebből mindkét fél profitál. 1996-tól kétévente Ázsia-Európa találkozókat szerveznek ASEM néven. Megoldásokat javasolni természetesen lehetetlen, hiszen szakemberek évtizedes munkájával sem sikerült teljesen talpra állítani a gazdaságot, azonban néhány általános következtetést levonhatunk, és a japán minta példaként szolgálhat más országok számára is. A japán gazdaság akkor fejlődött, mikor a nemzetközi viszonyok az ország számára kedvezőek voltak, és akkor indult hanyatlásnak, amikor azok hátrányossá váltak. Két meghatározó esetről beszélhetünk, az olajárrobbanásról és az árfolyamsokkról. Elmondható, hogy a legnagyobb érvágást a japán jen felértékelődése okozta, hiszen ez okozott óriási visszaesést az exportban, ami Japán gazdaságában a legmeghatározóbb volt. A szakembereknek és elemzőknek évek alatt sem sikerült megfelelő valutapolitikát kidolgozniuk. Ehhez hozzá járult még a termelékeny ipar és a meglepően kis fogyasztású hazai felvevőpiac kettőssége. Egy olyan országban, ahol a kivitel ennyire meghatározó, mindenképpen törekedni kell a megfelelő külpolitikára, a külföldi felvevőpiacok megszerzésére, megtartására és bővítésére, a létfontosságú diplomáciai kapcsolatok kiépítésére. Napjaink globalizált világában ez elengedhetetlen, ahol az egész Földet meghatározza a kölcsönös dependencia, az egymásrautaltság, ami nem csak az azonos fejlettségű országok között létezik, de függnek egymástól a fejlett és fejletlen országok is. Ebből adódik, hogy akár egy befolyásosabb ország gazdaságának megrendülése is kihathat az egész világra, ahogyan ez történt a japán gazdasági visszaesés esetében is. Természetesen a kölcsönös függés előnye, hogy az országok segíthetik egymást, a megfelelő gazdaságpolitikával többnyire fenntarthatóak a meglévő állapotok, sőt tovább javítható és törekedhetünk a bolygón lévő egyensúly elérése, amitől jelenleg még nagyon távol állunk. __________________________________ 15 Arday István-Rózsa Endre-Ütőné Visi Judit: Földrajz II. Budapest, Műszaki Kiadó, 2009. pp.112-114., pp. 122-123.
  • 12. Bibliográfia 1. Arday István-Rózsa Endre- Ütőné Visi Judit: Földrajz II. Budapest, Műszaki Kiadó, 2009. pp. 110-114. pp. 122-123. 2. index: Derékba törhet a japán gazdaság, 2011. (Letöltve: 2014. május 8.) Elektronikus verzió letölthető: http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/03/18/jap_gazd/ 3. japanfelderito.hu, Külpolitika I. – Japán a Meiji-restauráció alatt, 2013. (Letöltve: 2014. május 7.) Elektronikus verzió letölthető: http://japanfelderito.hu/tag/meiji-csaszar/ 4. Lengyel Szilvia: Japán és Dél-Korea gazdasági fejlődése az óriásvállalatok segítségével, különös tekintettel a Sony és Samsung cégcsoportokra, Budapest, 2005. p.5. pp.30-36. (Letöltve: 2014. május 7.) Elektronikus verzió letölthető: http://elib.kkf.hu/edip/D_11522.pdf 5. Ozsvald Éva-Pete Péter: A japán gazdasági válság – likviditási csapda az új évezredben? Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. július–augusztus, pp.571-589. (Letöltve: 2014. május 9.) Elektronikus verzió letölthető: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00095/pdf/01OP.pdf 6. Rubiconline – Tarján M. Tamás: 1973. október 17. kirobban az első olajválság (Letöltve: 2014. május 8.) Elekronikus verzió letölthető: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1973_oktober_17_kirobban_az_elso_olajvalsag/ 7. 11 Simon György-Ifjabb Simon György: A gazdasági növekedés problémái Japánban: a „gazdasági csodától” az elhúzódó recesszióig,Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. január, pp.46-68. (Letöltve: 2014. május 6.) Elektronikus verzió letölthető: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00122/pdf/03simon-simon.pdf 8. www.kopatsysandorgondolatai.hu: Miért előzi meg Japán fejlődése az Egyesült Államokat, 2010. (Letölve: 2014. május 9.) Elektronikus verzió letölthető: http://kopatsysandorgondolatai.blog.hu/2010/12/29/miert_elozi_meg_japan_fejlodese_az_ egyesult_allamokat B. Fruzsina 2014. május

×