• Like
Képsíkok_1
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

Published

 

  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
984
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
23
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. Képsíkok (plánok)   A különböző képsíkokat plánoknak nevezzük. (Plán: francia szó, síkot jelent). A plánok szerepe rendkívül fontos. A rendező a plánok segítségével irányít. Egyrészt a. plán választásakor dönti el, hogy mit lásson a néző , másrészt azt is kifejezésre juttatja, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít a bemutatott valóság-részletnek .
  • 2. 1. Mikroszkopikus felvétel
    • Az ember a tárgyak, jelenségek "mélyére" hatol. Megeleveníti az élettelen vagy annak tűnő dolgok világát.
    • A felvétel elkészítéséhez mikroszkóp szükséges, amely a jelenségeket felnagyítja, a hozzá csatlakozó kamera közvetíti a képet.
  • 3. 2. Nagyközeli (szuperplán)
    • A valóságrészletet egészen közelről mutató képsík. A nagyon apró részleteket emeli ki, teszi jelentőssé.
    • Főszereplői rendszerint a szemek, a száj, a kezek vagy egy tárgy bizonyos része.
  • 4. 3. Közeli (premierplán)
    • Az emberi alakra vonatkoztatva a premierplán a mellképet jelenti.
    • A környezet elemeit nem mutatja .
  • 5. 4. Kistotál
    • Teljes egészében mutatja az alakot, vagy alakokat, de nem távolodik el jelentősen tőlük.
    • A környezetnek itt már van jelentéstartalma.
  • 6. 5. Totál
    • A teljes környezettel együtt ábrázolja az alakot, alakokat, tehát a totál egy helyszínt bemutató plán, ahol a szereplők mozdulatai jól követhetőek.  
  • 7. 7. Nagytotál
    • Távoli felvétel, a legtágasabb képsík.
    • A képsík nagy részét táj, környezet stb. foglalja el. Egészében átfogja azt a színhelyet, ahol valamilyen konkrét cselekmény játszódik.
  • 8. Kameramozgások
    • Svenk:
    • A kamera helyet nem változtat,
    • csak függőleges, vagy vízszintes tengelye körül forog.
    • Többnyire leíró jellegű, megismertet a környezettel.
    • A kamera függőleges tengelye körüli vízszintes mozgását panorámázásnak nevezzük.
    • Ha a kamerát vízszintes tengelye körül forgatjuk függőlegesen,
    • le- vagy fel svenkről beszélünk.
  • 9. Kocsizás (Fahrt)
    • A kamera a helyszínen mozgó, gördülő szerkezetre van szerelve, és a szereplőkhöz, tárgyakhoz viszonyítva mozog. A dolgoktól, személyektől való távolságát változtatja, de ha azok is mozognak, velük együtt is haladhat a távolságot tartva .
    • 1. Az előrekocsizás
    • ráközelít valamilyen tárgyra, kiemel. Leggyakrabban használt kocsizási forma.
  • 10. 2. A hátrakocsizás
    • A kamera eltávolodik, ezáltal nagyobb egészbe, szélesebb környezetbe ágyazódik a kompozíció
  • 11. 3. Az oldalkocsizás
    • rendszerint leíró jellegű.
    • Pl. az emberek előtt végig guruló kamera bemutatja az ott álló személyeket.
  • 12. Lendítés
    • A lendítés rendkívül felgyorsítja a látott képet. A nagy sebesség következtében a kiinduló kép és a befejező kép között elmosódnak, absztrakt mintává folynak szét a tárgyak. Ezt a jelenetek, riportok szétválasztására szokták alkalmazni.
  • 13. Daruzás
    • A daruzás a helyváltoztatást szintváltoztatással oldja meg (háromdimenziós mozgás).
    • Fajtái:emelkedő, süllyedő, átlós és kombinált
    • A kamerának ilyen fajta mozgatása komoly technikai felszereltséget igényel.
    • Egészen egyszerű formája a liftezés .
    • Ilyenkor az operatőr maga mozog daruszerűen (kézi kamera).
  • 14. Variózás
    • Optikai (látszólagos) mozgás: a képsíkok folyamatos átmenete, változtatása, közeledés vagy távolodás a felvétel tárgyához a kamera egészének elmozdítása nélkül , csupán optikai eszközök segítségével.
    • Két formája van: a közelítés és a távolítás.
  • 15. Gépállások
    • Objektív gépállás:, ha a kamera szemmagasságban van elhelyezve.
    • Szubjektív gépállás: eltér attól, ahogyan normálisan látjuk a világot, valamilyen érzelmet közvetítünk a nézőnek.
    • Alsó gépállás esetén a világot a normálisnál lejjebbről szemléljük, így a kamera előtt lévő személy, tárgyak nagyobbnak látszanak. Pl.: békaperspektíva
    • Felső gépállásnál miden és mindenki kisebb lesz, mint a valóságban, tehát kisebbítjük a világot. Pl.:Madárperspektíva
    • Ferde gépállás: kamera nem függőlegesen áll, ezért a képen ferde lesz a világ, egy könnyebb, feldobottabb hangulatot fejezhetünk ki ezzel, például egy koncerten.
  • 16. Képkompozíció
    • A legfontosabb alakító elemek: a pont, a sík, a test (tömeg), a tér (idő), a szín.
    • Egyteres beállítás:
    • amikor a mondanivalónk, a téma, a kamerától egy bizonyos távolságra van, mélységben egy síkon helyezkedik el.
  • 17. Két, három, vagy többteres kompozíció
    • Mélységben több képsík van, vagyis egymás mögött több dolog, ami meghatározó, fontos a képen.
  • 18.
    • Szimmetrikus beállítás: Ha valaki, vagy valami a függőleges középtengelyre szimmetrikusan van beállítva a képen.
    • Aszimmetrikus kompozíció: Ha a téma főtengelye a középtengelytől jobbra, vagy balra eltér.
    • Átlós kompozíció: A fő esemény a képen átlósan helyezkedik el
    • Ansnittes beállítás: a fő téma szemből van felvéve, de egy tárgy, személy sziluettje is benne van a képben akkor ez az.