Képsíkok_1

1,595 views
1,416 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,595
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
7
Actions
Shares
0
Downloads
41
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Képsíkok_1

  1. 1. Képsíkok (plánok)   A különböző képsíkokat plánoknak nevezzük. (Plán: francia szó, síkot jelent). A plánok szerepe rendkívül fontos. A rendező a plánok segítségével irányít. Egyrészt a. plán választásakor dönti el, hogy mit lásson a néző , másrészt azt is kifejezésre juttatja, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít a bemutatott valóság-részletnek .
  2. 2. 1. Mikroszkopikus felvétel <ul><li>Az ember a tárgyak, jelenségek &quot;mélyére&quot; hatol. Megeleveníti az élettelen vagy annak tűnő dolgok világát. </li></ul><ul><li>A felvétel elkészítéséhez mikroszkóp szükséges, amely a jelenségeket felnagyítja, a hozzá csatlakozó kamera közvetíti a képet. </li></ul>
  3. 3. 2. Nagyközeli (szuperplán) <ul><li>A valóságrészletet egészen közelről mutató képsík. A nagyon apró részleteket emeli ki, teszi jelentőssé. </li></ul><ul><li>Főszereplői rendszerint a szemek, a száj, a kezek vagy egy tárgy bizonyos része. </li></ul>
  4. 4. 3. Közeli (premierplán) <ul><li>Az emberi alakra vonatkoztatva a premierplán a mellképet jelenti. </li></ul><ul><li>A környezet elemeit nem mutatja . </li></ul>
  5. 5. 4. Kistotál <ul><li>Teljes egészében mutatja az alakot, vagy alakokat, de nem távolodik el jelentősen tőlük. </li></ul><ul><li>A környezetnek itt már van jelentéstartalma. </li></ul>
  6. 6. 5. Totál <ul><li>A teljes környezettel együtt ábrázolja az alakot, alakokat, tehát a totál egy helyszínt bemutató plán, ahol a szereplők mozdulatai jól követhetőek.   </li></ul>
  7. 7. 7. Nagytotál <ul><li>Távoli felvétel, a legtágasabb képsík. </li></ul><ul><li>A képsík nagy részét táj, környezet stb. foglalja el. Egészében átfogja azt a színhelyet, ahol valamilyen konkrét cselekmény játszódik. </li></ul>
  8. 8. Kameramozgások <ul><li>Svenk: </li></ul><ul><li>A kamera helyet nem változtat, </li></ul><ul><li>csak függőleges, vagy vízszintes tengelye körül forog. </li></ul><ul><li>Többnyire leíró jellegű, megismertet a környezettel. </li></ul><ul><li>A kamera függőleges tengelye körüli vízszintes mozgását panorámázásnak nevezzük. </li></ul><ul><li>Ha a kamerát vízszintes tengelye körül forgatjuk függőlegesen, </li></ul><ul><li>le- vagy fel svenkről beszélünk. </li></ul>
  9. 9. Kocsizás (Fahrt) <ul><li>A kamera a helyszínen mozgó, gördülő szerkezetre van szerelve, és a szereplőkhöz, tárgyakhoz viszonyítva mozog. A dolgoktól, személyektől való távolságát változtatja, de ha azok is mozognak, velük együtt is haladhat a távolságot tartva . </li></ul><ul><li>1. Az előrekocsizás </li></ul><ul><li>ráközelít valamilyen tárgyra, kiemel. Leggyakrabban használt kocsizási forma. </li></ul>
  10. 10. 2. A hátrakocsizás <ul><li>A kamera eltávolodik, ezáltal nagyobb egészbe, szélesebb környezetbe ágyazódik a kompozíció </li></ul>
  11. 11. 3. Az oldalkocsizás <ul><li>rendszerint leíró jellegű. </li></ul><ul><li>Pl. az emberek előtt végig guruló kamera bemutatja az ott álló személyeket. </li></ul>
  12. 12. Lendítés <ul><li>A lendítés rendkívül felgyorsítja a látott képet. A nagy sebesség következtében a kiinduló kép és a befejező kép között elmosódnak, absztrakt mintává folynak szét a tárgyak. Ezt a jelenetek, riportok szétválasztására szokták alkalmazni. </li></ul>
  13. 13. Daruzás <ul><li>A daruzás a helyváltoztatást szintváltoztatással oldja meg (háromdimenziós mozgás). </li></ul><ul><li>Fajtái:emelkedő, süllyedő, átlós és kombinált </li></ul><ul><li>A kamerának ilyen fajta mozgatása komoly technikai felszereltséget igényel. </li></ul><ul><li>Egészen egyszerű formája a liftezés . </li></ul><ul><li>Ilyenkor az operatőr maga mozog daruszerűen (kézi kamera). </li></ul>
  14. 14. Variózás <ul><li>Optikai (látszólagos) mozgás: a képsíkok folyamatos átmenete, változtatása, közeledés vagy távolodás a felvétel tárgyához a kamera egészének elmozdítása nélkül , csupán optikai eszközök segítségével. </li></ul><ul><li>Két formája van: a közelítés és a távolítás. </li></ul>
  15. 15. Gépállások <ul><li>Objektív gépállás:, ha a kamera szemmagasságban van elhelyezve. </li></ul><ul><li>Szubjektív gépállás: eltér attól, ahogyan normálisan látjuk a világot, valamilyen érzelmet közvetítünk a nézőnek. </li></ul><ul><li>Alsó gépállás esetén a világot a normálisnál lejjebbről szemléljük, így a kamera előtt lévő személy, tárgyak nagyobbnak látszanak. Pl.: békaperspektíva </li></ul><ul><li>Felső gépállásnál miden és mindenki kisebb lesz, mint a valóságban, tehát kisebbítjük a világot. Pl.:Madárperspektíva </li></ul><ul><li>Ferde gépállás: kamera nem függőlegesen áll, ezért a képen ferde lesz a világ, egy könnyebb, feldobottabb hangulatot fejezhetünk ki ezzel, például egy koncerten. </li></ul>
  16. 16. Képkompozíció <ul><li>A legfontosabb alakító elemek: a pont, a sík, a test (tömeg), a tér (idő), a szín. </li></ul><ul><li>Egyteres beállítás: </li></ul><ul><li>amikor a mondanivalónk, a téma, a kamerától egy bizonyos távolságra van, mélységben egy síkon helyezkedik el. </li></ul>
  17. 17. Két, három, vagy többteres kompozíció <ul><li>Mélységben több képsík van, vagyis egymás mögött több dolog, ami meghatározó, fontos a képen. </li></ul>
  18. 18. <ul><li>Szimmetrikus beállítás: Ha valaki, vagy valami a függőleges középtengelyre szimmetrikusan van beállítva a képen. </li></ul><ul><li>Aszimmetrikus kompozíció: Ha a téma főtengelye a középtengelytől jobbra, vagy balra eltér. </li></ul><ul><li>Átlós kompozíció: A fő esemény a képen átlósan helyezkedik el </li></ul><ul><li>Ansnittes beállítás: a fő téma szemből van felvéve, de egy tárgy, személy sziluettje is benne van a képben akkor ez az. </li></ul>

×