Fotográfia anyag
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Fotográfia anyag

on

  • 988 views

 

Statistics

Views

Total Views
988
Slideshare-icon Views on SlideShare
986
Embed Views
2

Actions

Likes
0
Downloads
23
Comments
0

1 Embed 2

http://us-w1.rockmelt.com 2

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    Fotográfia anyag Fotográfia anyag Presentation Transcript

    • Fényképezés
    • Analóg fényképezőgépek
    •  
    •  
    • Kompakt fényképezőgép
      • Használatakor nem az objektíven át érkező képet látjuk,
      • így a készítendő fotó és a kereső látványa nem teljesen fedi egymást.
      • - parallaxis hiba-
    • Tükörreflexes fényképezőgép (SLR)
      • valós képet mutató optikai keresőn látjuk a fényképezendő témát.
      • Az objektívbe jutó fény egy tükörrendszeren át jut a szemünkbe, így pontosan azt a képet látjuk, ami a filmre kerül.
    • Fókusz
      • Autófókusz
      • Automatikus élességállítás
      • Kézi,rugalmas, több pontos
      • Fixfókusz
      • Élességtartománya: 1,1,3m- ∞
    •  
    • Nagyítók
    •  
    •  
    • Az objektívek fotográfiai jellemzői
      • Gyújtótávolság:
        • A lencse és a fénysugarak metszéspontja közötti távolság.
        • Jelölése: f.
        • A gyújtótávolság a lencse anyagától és határoló felületeinek domborulatától függ.
        • Látószög:
        • Arra utal, hogy az objektív egy adott helyről a téma mekkora részét “látja”, a tárgy mekkora részlete kerül a képmezőre.
        • Fényerő:
        • Az objektív legnagyobb rekesznyílását nevezzük fényerőnek.
    • Alapobjektív
      • Az alap vagy standard objektív egy általános célú felvételi objektív.
      • A kisfilmes fényképezőgépeknél gyújtótávolsága általában 50 mm
      • Az alapobjektívvel készített kép perspektivikus hatása átlagos, megfelel az emberi látás megszokott érzetének
    • Nagylátószögű objektív
      • 40mm-nél rövidebb gyújtótávolságú objektívek. Általában ott használjuk, ahol viszonylag közelről, vagy nagyméretű motívumot kell fényképezni.
    • Halszemobjektív Látószöge eléri a 180° -ot Gyújtótávolságuk 6-18mm. Jellegzetességük, hogy a téma szélén lévő egyenes vonalakat görbítve rajzolják ki.
    • Teleobjektívek
      • Az alapobjektívnél hosszabb gyújtótávolságú objektíveket teleobjektíveknek is nevezzük. Ezeknek látószöge kisebb , így a látvány egy kisebb részét felnagyítva rajzolják a filmfelületre.
      • A 60-80 mm-es gyújtótávolságú lencséket rövid-teleobjektívek
      • 80 és 200 mm közötti gyújtótávolságok a közepes teleobjektívek
      • 300 mm-nél nagyobb
    • Zoom objektív, vagy gumiobjektív
      • A zoom objektívek előnye, hogy bizonyos határok között a fotós helyváltoztatása nélkül is pontosan be lehet állítani a képkivágást.
      • - nagylátószögű 10-20mm
      • - nagylátószögű-normál 17-55 mm
      • - nagylátószögű- kistele 25-125 mm
      • - normál nagylátószögű 35-135 mm
      • - kistele-teleobjektív 200-400 mm
    •  
    • Silent Wave Motor Silent Wave Motor Egy speciális ultrahang motor, melyet objektívekben az automatikus fókusz állítására használnak. A motor gyors és halk automatikus élességállítást biztosít, és lehetővé teszi a könnyű és kisméretű objektív kialakítást is. Az ultrahangmotorban a forgórész elmozdulását az álló részben piezoelektromos úton keltett ultrahang rezgések váltják ki. Piezoelektromos anyagként általában ólom-titanát, vagy ólom-cirkonát-titanát esetleg lítium -niobát monokristályt alkalmaznak. A technológiát számos gyártó alkalmazza objektíveiben azonban rendszerint eltérő néven találkozhatunk vele: Canon - USM , UltraSonic Motor Nikon - SWM , Silent Wave Motor Minolta, Sony - SSM , SuperSonic Motor Pentax - SDM , Supersonic Drive Motor Sigma HSM , Hyper Sonic Motor Olympus SWD , Supersonic Wave Drive Panasonic XSM , Extra Silent Motor
    • A blendenyílás Az íriszrekesz 5-20 félkör alakú vékony fém- vagy műanyag lemezkéből (lamellából) áll. Ezek olyan sorozatot alkotnak, amelyben minden következő szám a megelőzőhöz képest a fénymennyiségnek felét engedi át . 1,4; 2; 2,8; 4; 5,6; 8; 11; 16; 22; 32; 45; 64.
    • Mélységélesség
      • Az a tartomány, amelyen belül a lefényképezett elemek élesek lesznek a fényképen.
      • A mélységélesség függ a rekesznagyságtól és az objektív gyújtótávolságától.
    •  
    • Zárszerkezetek Az expozíció alkalmával a filmsík megvilágításának erősségét a rekesszel, a megvilágítás idejét pedig a zárszerkezettel szabályozzuk. 1. az objektívba épített zárszerkezet: központi zár . 2. a gépvázba épített zárszerkezet: redőnyzár
    • Zársebesség: 1/30, 1/60, 1/125, 1/250,1/500, 1/1000, 1/2000, 1/4000, B
    • A fénymérés
      • A visszaverődő fény erejének meghatározását hívjuk fénymérésnek, vagy a megvilágítás mérésének .
    • Mérésmódszerek
        • Beeső fény mérése (direkt módszer)
        • Visszavert fény mérése (indirekt módszer, fénysűrűség mérés)
      • Ez a gyakorlatban elterjedt módszer. A legegyszerűbb elvégezni, a kamera helyéről mérünk, így minden olyan esetben használható, amikor a téma nehezen megközelíthető .
      • A komolyabb gépeken a fénymérés az objektíven keresztült történik
      • ( TTL-Throught The Lens).
    • TTL fénymérési módszerei
        • integrál mérés:
        • a teljes felületre eső fényt átlagoljuk
        • középre súlyozott mérés:
        • a képernyő közepére eső fénymennyiség értékét átlagoljuk
      • mátrix mérés:
      • a teljes képre eső fényt több területen, mátrix-szerűen mérik, és ebből tapasztalati alapon kialakított matematikai eljárás határozza meg az expozíciós időt,
      • spotmérés:
      • a fénymennyiséget a kis látószögű fénymérővel a kép több pontján mérjük.
    • Fényérzékenység (ISO)
      • International Standards Organisation, Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
      • Minél nagyobb az ISO szám, annál érzékenyebb a film.
      • Egy ISO 1600-as érzékenységű film a helyes expozícióhoz nagyon kevés fényt igényel, így szűkebb blendenyílás mellett is rövidebb záridőt igényel.
    • A DIN és ASA értékek összefüggése: DIN érték 12 15 18 21 24 27 30 33 ASA érték 12 25 50 1 0 0 200 400 800 1600
    • Színes felvételi szűrők
        • Vöröses-sárga (ámbra): színhőmérséklet csökkentő
        • Kék: Színhőmérséklet növelő szűrő
        • Skylight szűrő: enyhe színhőmérséklet csökkentő szűrő. Kiszűri az ultraviola sugarakat, erősíti az égbolt kék színét, melegebb árnyaltúvá teszi a felvételt.
    • FÉNYKÉPEZÉS A digitális fényképezőgép
    • Hogyan készül a kép?
      • Beállítjuk a gépet, exponálunk
      • Automata üzemmód esetén fénymérés, fokuszálás, stb.
      • Exponálás, kép keletkezik a CCD-n
      • A képet kiolvassa a gép a CCD-ből
      • JPG tömörítés
      • Tárolás a memóriahordozón
      • A kép további felhasználása
    • A tárolás Jellemzője: Pixelek száma A CCD kamerák alapelvét még 1970 táján fejlesztették ki a Bell Laboratóriumokban. A beeső fénnyel arányos töltés keletkezik a felületen, melyet rövid ideig tárolni, illetve a cellák között léptetni lehet. A kép exponálása és kiolvasása közti időben a képet ért hatások un. „zajként” jelentkeznek. CCD = Charge Coupled Device
    • Képfájl formátumok - JPG
      • Joint Photographics Experts Group /JPEG/ után közismerten JPEG, vagy JPG)
      • Veszteséges algoritmussal tömörít
      • Internet egyik szabványos formátuma
      • Digitális gépek belső formátuma
      • 8-32 bites színmélység
    • Képfájl formátumok - TIFF
      • Tagged-Image File Format
      • Általános célú fájlformátum
      • Az alapszabvány bővíthető
      • Kétszínűtől CMYK színkezelésig (átlátszó is lehet)
      • Veszteségmentes (RLE,LZW) és veszteséges (JPEG) tömörítést is támogat
    • További képfájl formátumok
      • GIF (Compuserve Graphics Interchange Format)
      • PNG (Portable Network Graphics)
      • PCD (Kodak Photo-CD Format)BMP
      • BMP (Windows Bitmap Format)
      • RAW
      • PSD (Photoshop Draw)
      • CPT (Corel Photo-Paint)
    • Milyen memóriák vannak?
      • Compact Flash
      • Smartmedia Card (SM)
      • Secure digital/Multimedia Card
      • xD Card
      • Memory Stick (Sony)
    • Képek „letöltése”
      • Kábelen keresztül (Soros, USB, Firewire)
      • Adapterek segítségével
      • Kártyaolvasókon keresztül
      • Infravörös, rádiós kapcsolat segítségével
    • „Előhívás”
      • Nyomtatás
      • Levilágítás, előhívás
      • E-mailben küldés
      • CD-n archiválás (photo-cd)
      • Vetítés TV-re, projektorra
      • Számítógépes utófeldolgozás
    • A fényképezőgép elölnézetből
      • Digitális zár
      • Objektív
      • Zoom (digitális, optikai)
      • Vaku
      • Képérzékelő lapka
    • A fényképezőgép hátulnézetből
      • Optikai kereső
      • Digitális kereső
      • (LCD, TFT)
      • Beállítás
      • és menügomb
      • A kijelző be/kikapcsolása
      • Zoom kar
      • Képtárolás
      • A fényképezőgép be/kikapcsolása
      • Kezelőgomb
    • Csatlakozók
      • Monitorcsatlakozó
      • Számítógépes
      • csatolófelület (USB-kapu)
      • Hálózati adapter
    • Képpontok
      • Analóg
      • Képi információ alapegysége: szemcse
      • Alapszínek: három egymás alatt elhelyezkedő réteg hordozza, egy elméleti képpontban mindhárom jelen van
      • Digitális
      • Teljesen kötött szerkezet
      • Kinagyítva egymás melletti kis négyzetek szabályos sorokban és oszlopokban: PIXEL
    • Felbontás
      • Nagysága: pixelek száma határozza meg
      • Számszerű meghatározása: a képet vízszintesen és függőlegesen alkotó pixelek számával
      • Pl. 1 500 x 2 000 képpont = 3 mill.=3 megapixel
    • Színmélység
      • A pixelek színét leíró számjegyek mennyiségére utal
      • Minél több számjeggyel (bittel) definiáljuk egy képpont színét, annál több szín jelenhet meg az adott képen
      • Pl. 1 bites színmélység => 2 1 =2 szín
      • 8 bites színmélység =>2 8 =256 szín
    • Színcsatornák
      • RGB (Red, Green, Blue): vörös, zöld, kék összetevők arányával határozza meg a színt
      • HSB (Hue, Saturation, Brightness): színezet, telítettség, világosság
      • CMYK (Cyan, Magenta, Yellow, Black)
    • Hisztogram
      • Grafikon, mely arról ad felvilágosítást, hogy a különböző világosságú pixelekből mennyi van a képen
      • A vízszintes tengely a világossági értékeket jelzi 0-tól max-ig
      • (általában: bal szélen: fekete, jobb szélen fehér)
      • Azt mutatja, hogy az adott tónusú képpont hányszor fordul elő a képen
    • Pillantás a menüre
      • Felvételi menü : a fényképezéssel kapcsolatos beállításokat módosíthatjuk: pl. érzékenység, fehéregyensúly, képjellemzők, vaku üzemmódjai, sorozatfelvételi sebesség, fénymérési mód
      • Lejátszási (Play) menü : a felvett képek kezelésével, visszajátszásával kapcsolatos beállítások: pl. képek törlése, törlés elleni védelem, elforgatás, nyomtatás beállítása
      • Setup menü : a fényképezőgép működésének alapvető beállításait tartalmazza: pl. digitális kereső világossága, hangjelzések,automata kikapcsolás időhossza, dátum, idő
    •  
    • Motívumprogramok
      • Tájkép mód : a lehető legnagyobb mélységélesség (szűk rekesznyílás)
      • Portré program : a távolabb lévő háttér nem egészen éles (nagyobb rekesznyílás)
      • Éjszakai portré : a vaku automata fényadagolással megvilágítja az előteret
      • Sport program : a lehető legrövidebb megvilágítási idő (bemozdulás elkerülése)
    • Más lehetőségek
      • Közeli fényképezés (makro) : minden objektívnek van közelpontja, amire még be lehet állítani az élességet
      • Sorozatkép
      • Panorámakép
      • Mozgókép
      • Hangos kommentár
    • Szabályok a jó felvétel elkészítéséhez
    • A harmadolás szabálya
      • Lényege, hogy a kép tárgyát
      • nem középen ,
      • hanem a képet függőlegesen és vízszintesen három részre osztó, egymást metsző párhuzamos vonal valamelyik találkozásánál helyezik el.
      • A szemlélők az ilyen kompozíciókat harmonikusnak találják.
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    • Egyszerűsítés
      • Zsúfolt képeken a szemlélőnek nehezebb megtalálnia a fókuszpontot és értelmezni a témát.
      • A felesleges elemek eltüntetésével ez a zavaró hatás csökkenthető, könnyebb megtalálni a kép tárgyát.
      • A helyzet javítható a fények megfelelő alkalmazásával is: a világosabb részek magukra vonják a szemlélő figyelmét
    • A lényeg kiemelése
      • fényképezőgép mozgatásával, más nézőpont keresésével
      • A páratlan számok szabálya szerint ha egy képen páratlan számú tárgy szerepel, érdekesebb, mint ha páros számú lenne
      • háromszög alakban elrendezett képi elemek jó esztétikai összhatást érhetnek el
    • Épületfotózás
    • Az épületek alapvető jellemzői, melyek a fényképen is megjeleníthetők:
      • a kor (stílus),
      • a hely (a környezeti harmónia, a helyi stílus),
      • az alkotóművész egyéni ízlése, stílusjegyei.
    •  
    • Fontos:
      • A téma helyes kiválasztása
      • A megfelelő képkivágás kiválasztása
      • 1. legtágabb képkivágású felvétel a városkép ,
      • 2. ennél szűkebb kivágás a városrészlet , egységes stílusú épületek összessége,
      • 3. a legszűkebb kivágás pedig a részletfelvétel .
    • Perspektívák
      • Madártávlatnak nevezzük, ha erősen fentről, rálátással készítjük a képet.
        • Merőleges perspektíva, vagy ránézet esetén a rálátás, a fényképezőgép optikai tengelye merőleges a lefényképezendő felület síkjára.
        • A szemmagasságból készített felvételek akkor keltenek jó hatást, ha az optikai tengely vízszintes, tehát a horizontvonal a kép közepén megy át.
        • Békaperspektívának nevezzük, ha igen mély nézőpontból, alulról felfelé látjuk a témát.
    •  
    • Utómunka számítógépen
      • Hibák javítása
      • Képek méretének csökkentése
      • Montázsok készítése
      • Képek átalakítása
    • Fényviszonyok állítása
      • Fényviszonyok
      • Fényerő (brightness): az egyes színösszetevőkben levő fehér szín arányát változtatja meg
      • Kontraszt (contrast): megváltoztatja a különbséget a szomszédos színek vagy szürkeárnyalatok között
    • Retusálás
      • Apró hibák eltűntetése: pl. szeplő, hajszál, ráncok, vörös szem
      • Eszközök: pl. az Adobe Photoshop CS-ben: Smudge (maszatolás)-törlésre, vörös szem javításra: red eye reduction
    • Különleges hatások
      • A képfeldolgozó programok nem csupán a képek javítását teszik lehetővé, számos érdekes, vicces vagy művészi átalakításra nyújtanak lehetőséget
      • A fenti átalakítások Gimppel készültek: Szűrők menü/Színek/Érték invertálása; Szűrők/Torzítás/Domborítás
    • A harmadolás szabálya
      • Lényege, hogy a kép tárgyát nem középen, hanem a képet függőlegesen és vízszintesen három részre osztó, egymást metsző párhuzamos vonal valamelyik találkozásánál helyezik el.
      • A szemlélők az ilyen kompozíciókat harmonikusnak találják.
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    • Egyszerűsítés
      • Zsúfolt képeken a szemlélőnek nehezebb megtalálnia a fókuszpontot és értelmezni a témát.
      • A felesleges elemek eltüntetésével ez a zavaró hatás csökkenthető, könnyebb megtalálni a kép tárgyát.
      • A helyzet javítható a fények megfelelő alkalmazásával is: a világosabb részek magukra vonják a szemlélő figyelmét
    • A lényeg kiemelése
      • a mélységélesség csökkentésével
      • fényképezőgép mozgatásával, más nézőpont keresésével
      • A páratlan számok szabálya szerint ha egy képen páratlan számú tárgy szerepel, érdekesebb, mint ha páros számú lenne
      • háromszög alakban elrendezett képi elemek jó esztétikai összhatást érhetnek el
    • Épületfotózás
    • Az épületek alapvető jellemzői, melyek a fényképen is megjeleníthetők:
      • a kor (stílus),
      • a hely (a környezeti harmónia, a helyi stílus),
      • az alkotóművész egyéni ízlése, stílusjegyei.
    •  
    • Fontos:
      • A téma helyes kiválasztása
      • A megfelelő képkivágás kiválasztása:
      • 1. legtágabb képkivágású felvétel a városkép,
      • 2. ennél szűkebb kivágás a városrészlet, egységes stílusú épületek összessége,
      • 3. a legszűkebb kivágás pedig a részletfelvétel.
      • Az objektív gyújtótávolságának a kiválasztása
      • - a rövid gyújtótávolságú objektívvel készített kép a perspektívát eltúlozza,
      • - a hosszú gyújtótávolságú objektívval távolról készített felvételen a térbeli kiterjedés érzete csökken.
    • Perspektívák
      • Madártávlatnak nevezzük, ha erősen fentről, rálátással készítjük a képet.
        • Merőleges perspektíva, vagy ránézet esetén a rálátás, a fényképezőgép optikai tengelye merőleges a lefényképezendő felület síkjára.
        • A szemmagasságból készített felvételek akkor keltenek jó hatást, ha az optikai tengely vízszintes, tehát a horizontvonal a kép közepén megy át.
        • Békaperspektívának nevezzük, ha igen mély nézőpontból, alulról felfelé látjuk a témát.
    •  
    • Mérésmódszerek
        • Beeső fény mérése (direkt módszer)
      • A legpontosabb mérési eredményt ez a módszer biztosítja. Ennél a módszernél a témarészletek fényvisszaverésétől függetlenül a megvilágító fény intenzitását méri a műszer, és ebből számítja ki az expozíciót.
        • Visszavert fény mérése (indirekt módszer, fénysűrűség mérés)
      • Ez a gyakorlatban elterjedt módszer. A legegyszerűbb elvégezni, a kamera helyéről mérünk, így minden olyan esetben használható, amikor a téma nehezen megközelíthető .
    • Fotográfiai világítás: A főfény
      • Ez a kompozícióban a legerősebb fényhatás, amely a jellemző világítást adja. Alapjában véve valamilyen irányított jellegű, árnyékot adó sugárzás.
      • lapos főfény : az optikai tengellyel közel párhuzamos, nem ad plasztikus világítást;
      • általános főfény : az optikai tengellyel kb. 30-60° -ot zár be, ez a leggyakoribb (félfrontális főfény);
      • Oldalfőfény: az optikai tengelyre 90° -ban éri a témát, rendkívül plasztikus világítást ad;
      • Ellenfőfény: a téma mögül 180° -os félkörből bárhonnan jöhet. Az előtér felé irányuló árnyékokkal a téma kontúrját kiemeli, frontális árnyalatait enyhíti.
    • A derítés
      • a derítés célja az árnyékrészletek megvilágítása. Derítőfény jellegében mindig szórt, árnyékmentes fényhatás.
      • A derítés lehet direkt és indirekt.
      • Direkt derítést használhatunk szabadban, amikor a nap sugarai adják a főfényt, továbbá olyan belső terekben, ahol nincsenek megfelelő reflektáló falfelületek (sötétek vagy távoliak).
      • Indirekt derítéssel a diffúz, árnyékmentes fényhatás könnyebben valósítható meg. Világos falfelületű műtermekben és szobákban ez a lehetőség mindig megvan.
    • A kisegítő fények
      • Díszítőfény:
      • A részletek feltűnően díszített kiemelésére szolgál. Ha a tárgyrészletek felületi struktúráját kívánjuk kiemelni vele, súrolófénynek, vagy hajfénynek nevezzük.
      • Élfény:
      • A körvonalakat hangsúlyozza, a témát leválasztja a háttérről, erősen irányított fény.
      • Háttérvilágítás:
      • Célja a kompozíció szempontjából nyugodt, homogén és árnyékmentes hátterek kialakítása. A legtöbbször szórt jellegű világítás. Különleges megoldás a háttérvetítés.
      • Ellenfény:
      • Átlátszó, áttetsző tárgyak kisegítő világítása. Általában szorosan összefügg az anyagszerűség érzékeltetésével.
    •  
    •  
    • Figyelembe kell vennünk: - Az évszakok váltakozásával a táj jellege miként változik. -A világítás a tájkép alakítása közben tőlünk függetlenül változik. - Alkalmazkodnunk kell a természetes nappali fényviszonyokhoz. - Legfontosabb a világítás irányának és jellegének megfigyelése. -A fénysugarak iránya az évszaktól és a napszaktól függ. - Az optikai tengely irányából kapott homlokvilágítás lapos fényeloszlást okoz, a táj térbeliségének hatását nem fokozza. - Oldalfényben a talaj mélységi kiterjedése jobban érzékelhető, ellenfény a kép hangulatát módosítja. -A világítás jellege elsősorban az időjárási viszonyoktól függ. - Derült időben, tiszta kék égbolt alatt a közvetlen napfény kemény megvilágítást okoz. - A felhők derítik a sötét árnyékokat, valamint a napsugár irányában kerülve lágyítják a világítást. Természetfényképezés A táj fő jellemzői szerint megkülönböztetünk vízparti, alföldi, hegyvidéki tájat
    • A beállítás
      • A domborzati viszonyok, a növényzet, a vízfelületek, az égbolt, a felhőzet, az esetleges légköri jelenségek.
      • Gyakran mellékes részletek is szerepelnek, mint pl. emberi alkotások, továbbá a kép hatását élénkítő élőlények, állatok, emberek.
      • A kép kialakításához rendszerint van elég idő, ez alatt nemcsak a képelemek kiválasztása a feladat, a fölösleges részek elhagyása is fontos.
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    • Személyfényképezés A felvétel akkor jó, ha a “külső” kép, a belső tartalmat hordozza.
        • Döntő a fényképész személyisége
      • A fotós feladata, hogy a modellel olyan kapcsolatot teremtsen, amely lehetővé teszi, hogy igazi portré készüljön.
        • Művészeti, anatómiai ismeretek nagyon fontosak
      • A személyfényképezéssel foglalkozó fotósnak tisztában kell lennie a látszati-esztétikai, formai ismeretekkel.
        • Fényképész és modell együttműködése
      • A jó portré a modell és a fotós közös terméke.
    • A portré
      • fejkép,
      • háromnegyedes,
      • egészalakos,
      • páros kép (max.3-5)
    • Portréfelvétel készítése
        • a kapcsolat megteremtése a modellel,
        • karakterének megállapítása,
      • Ennek tudatában lehet megfelelő öltözetet, hajviseletet választani.
        • a beállítás – gépbeállítás,
      • Figyelni kell arra, hogy a test esetleges asszimetriáját elrejtsük.
      • A modell előnyös tulajdonságait kell minél jobban érzékeltetni.
      • A testtartás ne legyen merev, sem kényelmes.
        • a világítás szerkesztése,
      • Elsőként a főfényt kell adnunk a modellre,majd ezt követi a derítés
        • expozíció
    • Csoport fényképezése
      • A tagok összetartozását úgy fejezhetjük ki leginkább, ha az egyéneket valamilyen közös elfoglaltsággal kapcsoljuk össze.
      • Ügyelni kell arra, hogy ne ez legyen a kép fő témája, hanem a csoport legtekintélyesebb tagját emeljük ki, és hozzá kapcsoljuk a többi személyt.
      • Egyszerű természetes testtartás az előnyös.
      • Kerülni kell az erőltetetten beállított helyzeteket.
      • A legjobb képek beszélgetés közben, észrevétlenül készített felvételek lesznek.
    • Személyfényképezés természetes világításban A személyiség lefényképezésére legjobban a mindennapi élet körülményei között készített felvételek az alkalmasak. Az erős fények alkalmasak a jellemző arcvonások kiemelésére. Az árnyékok természetes derítését a felhők, a környezet világos tónusú tárgyai adják. Ezek hiányában visszaverő felülettel szórt fényt juttathatunk az árnyékos oldalra. Derítésre villanófényt is használhatunk, ügyelve arra, hogy az árnyék jellegét ne változtassuk meg. Déli órákban az árnyékok elhelyezkedése kedvezőtlen, ilyenkor a felhők által szórt fény a legkedvezőbb. A beállítás közben szabadban a fényképezés irányával a világítási viszonyokhoz kell alkalmazkodnunk.
    • Tárgyfényképezés
        • Nagyméretű tárgyak fényképezése
        • (gépkocsi, bútor, gépek, stb.)
      • Ezen tárgyak fényképezésénél a cél legtöbbször az,
      • hogy olyan minőségű felvételeket készítsünk, amelyek alkalmasak arra, hogy különféle termékbemutatókban szerepeljenek.
        • Közepes méretű tárgyak fényképezése
        • (számítógép, sörösüveg, cipő, stb.)
      • Jellemző felszerelése a tárgyasztal. Általános követelmény, hogy az asztallap áttetsző, vagy átlátszó legyen.
      • Tárgyfényképezésnél az egyik legfontosabb szempont a helyes derítés, vigyázni kell, hogy többszörös árnyékok ne keletkezzenek.
        • Kisméretű tárgyak közelfényképezése
        • (makro-felvételek, 1:1-es méretarányhoz közel)
      • A közelfényképezés speciális problémái: optikai leképezés feltételei, gyakorlati megoldások, az expozíciós idő növelésének mértéke, a mélységélesség, a világítástechnika.
    • Reprodukció Síkfelületek fényképezését a stúdiómunkában reprodukálásnak nevezzük
      • - Festmények, freskók, sík felületű műtárgyak fotózása:
      • Nagy méretű műszaki fényképezőgéppel, függőleges tárgyhelyzetben
      • Tájképek, és különleges fényhatású festmények:
      • A kép anyagszerűségének, mikrostruktúrájának megjelenítése is a világítástechnika feladata. A reprodukálandó képet két oldalról szórt – kettős főfénynek is nevezhető – alapvilágítással világítjuk meg
      • - Nagyméretű grafikák és fekete-fehér tónusos képek :
      • Függőleges helyzetben fotózzuk és nagy negatívméretet kell használni, hogy a vonalas és tónusos részletekben egyformán optimális képminőséget érjünk el.
      • Az iskolai tablóképek készítése is ehhez hasonló feladat.
    • Eseményfényképezés A riport - Felvételtechnikai szempontból minden műtermen kívül készült eseményfelvétel - Képi eszközökkel rögzített információ, ahol a szöveg alárendelt szerepet játszik. A jó riport feltétele, a riporteralkatú fényképész. Jó szem, gyorsaság, improvizáló képesség, tárgyismeret, az eszközök dinamikus szinten történő alkalmazása, kezelése.
    • Az illusztráció, képes híranyag
        • Csak a kísérő szöveggel együtt teljes és érthető. Ide tartoznak a munkafolyamatokat dokumentáló felvételek is. A verbális tanulás könnyítésére szolgáló audio-vizuális képsorok.
    • Társadalmi események fényképezése
        • Egy ember élete során sok-sok ünnepi alakalom adódik, ahol a fényképész rég óta jelen van. Az újszülött csecsemő, ballagó fiatal, házasságot kötő ifjú pár csupán csak néhány példa ezek közül. Az elvárt képek lehetnek részletfotók (pl. gyűrű felhúzása), portrészerű képek, esetleg ellesett pillanatok is.
    • A sajtófotó és a politikai riport
        • A riport tükrözi az alkotó politikai, etikai, esztétikai ítéletét, s gondolatain túl fokozott érzelmi hatást is kiválthat a nézőből – ezért művészi rangra is emelkedhet. A politikai riport nehéz terület. Rámutat a hibákra, kifejezi az emberek vágyait.
    • A sportfényképezés
        • A riporteri munka egyik leglátványosabb területe. Sok száz, ezer kép közül alig akad néhány újszerű, valódi riport jellegű felvétel, művészi alkotás pedig még ennél is kevesebb. A sportfényképezés kompozíciós és technikai kérdései közül kevéssé érdekes a mozgás tűéles optikai leképezése. Az igény minél érdekesebb, eddig sohasem látott nézőpontok, mozdulatok, helyzetek, szituációk megörökítése.
    • Színpadi eseményfényképezés
        • A színpadi fényképezésben a közelképek, szűk képkivágások mutatják legjobban az előadó-művészet mélységeit. Más megoldás az, ha nem nézőtéri felvételi pontokról, szokatlan, új perspektívát nyit a kép. A játékfilmek állófotói is ehhez a tématerülethez tartoznak.
    • Fotóetűd és képsorozat A riport és eseményfényképezés határterületeihez tartoznak az életképek, a munkaképek, a szabad időben tevékenykedő ember ábrázolása otthonában, családja körében. Általános szabályként mondhatjuk, hogy ne erőltetve kelljen logikai, dramaturgiai kapcsolatot keresni egy sorozatban. Ha ez megvan, akkor mindegy, hogy változatos planokkal vagy monoton szerkesztéssel igyekszik a sorozat a tartalom és forma egységét megvalósítani.
    • átlagos emberi testmagasság 7,5-szerese a fejmagasságnak
      • A fotográfus számára az emberi test elsősorban látvány.
      • A külső, látható testrészekre kell összpontosítania, az izomzatra, a csontokra. A test statikája, súlypontja csak anatómiai ismeretek alapján érthetők.
      • A test arányait tekintve fontos megállapítani, hogy az átlagos emberi testmagasság 7,5-szerese a fejmagasságnak. Ezeket az arányokat azért kell ismernünk, hogy a jellegzetességeket könnyen felismerjük.
      • Az arcél (profil) megfigyelése nagyon fontos, mert az adott személyre különösen jellemző lehet. Tisztában kell lenni a női és férfi test aránykülönbségeivel, a test súlypontjának helyével. Az állás és az ülés során jellemző testhelyzeteket, a mozgás során a különféle testrészek egymáshoz viszonyított elmozdulásait azonosítani kell.
      • Foglalkoznunk kell a kontraposzttal. Ez tulajdonképpen a testrészek, végtagok ellentétes állását, és az ebből fakadó egyensúlyi helyzetet jelenti. Az ilyen helyzetbe állított testnél fontos a test tengelyeinek egymáshoz viszonyított helyzete.
    • MAKRO