Your SlideShare is downloading. ×
A jó kormányzás alapjai és nemzetközi trendjei
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×

Saving this for later?

Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime - even offline.

Text the download link to your phone

Standard text messaging rates apply

A jó kormányzás alapjai és nemzetközi trendjei

231
views

Published on

Az Ökopolisz-műhely keretében tartott előadás.

Az Ökopolisz-műhely keretében tartott előadás.


0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
231
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
2
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide
  • A jó kormányzás alappillérei nemzetközileg elfogadott kulturális vívmányok a politika terén. Minden kormányzatnak minden szinten törekednie kell a jó kormányzás megvalósítására. Minden állampolgárnak politikai hovatartozástól és pártállástól függetlenül a megfogalmazott értékek megvalósítására a saját kormányzati munkájában törekednie kell. Meg kell ismerni ,hogy ezeket az értékeket az intézmények működtetésében hogyan lehet hatékonyan a kor technikai és társadalmi igényeinek figyelembevételével alkalmazni. A jó kormányzás 8 alappillére magában foglalja a politikai bizalom megerősödését, az emberekkel való méltányos együttműködést Linkek.
  • A demokratikus deficitünk olyan, mint egy régi, elavult operációs rendszer. Frissíteni kell. Azonosítani a komponenseket, amelyek lejártak és elkészíteni a frissítést. Ha az állam egy operációs rendszert szolgáltató vállalat akkor neki kell megtennie. Azonban az állam egyben a mi államunk is, mi is fejlesztői vagyunk az államnak – miért ne készíthetnénk el közösségi alapokon a verziófrissítések tervét, ütemtervét. Ennek kidolgozása égető társadalmi kihívás. Szükség van az emberek jól szervezett, jó szándékú és tematizált együttműködésére, közös munkájára. Össze kell állítanunk a kulturális rendszerfrissítést a kormányzati munka területén. Ajánlott – mi történik most? - esetek, ügyek, amelyeket szintetizálni kell. A trendek jelentős része a személyes felelősségvállalásra vezethető vissza.
  • A rendszerszintű problémákra keresik a választ a különböző közösségek. Hallgatni és figyelni egymásra. A kiterjesztett figyelem alapja, hogy a megoldás helyét illetőleg szélesre tárjuk a belső kapunkat. Ez a személyes attitűd, átformálja az intézményi kultúrát, a mindennapi embertársainkkal folytatott kapcsolatot is egyaránt. A rugalmasságra nemcsak testi szinten van szükségünk a boldogsághoz. A nézőpontváltás képessége. A kormányzás finomabb szintjeit és tereit nem írja le a szakirodalom. Ahogy van fizika és metafizika, úgy létezik a metakormányzás is. A kormányzást legjobb a bölcsekre bízni. A demokrácia lehetne a bölcsek rendszere – amennyiben mi, állampolgárok is több bölcsességben osztoznánk, jobb lehetne a bal és a jobb is.
  • Szinte mindannyiunknak vannak rossz emlékei „a” rendszerrel kapcsolatban. Ha az ezekből fakadó visszahajlásokra úgy tekintünk, mint lehetőségre a tanuláshoz és az „intézmény testének” hangolásához, jobb lesz a polgároknak, azaz a tulajdonosnak, nekünk is. Az elégedettség közös mérőfok ügyintézőnek és ügyfélnek. Nem állhatunk az állam pártján. Az államnak kell az emberek pártján állnia. A közös hibakeresés és hibajavítás akadályában az én és az intézményi mi téves képzete áll. Ez blokkolja a társadalmi tőke áramlását, és antidemokratikus gócpontokat hoz létre. Az ilyen gócpontok a szervezetben a szervezetből az energiát ellopják, nem hasznosítják újra, hanem alacsonyrendű célokra felhasználják. Tejüvegen keresztül nézetjük meg arany íj tegezünket.
  • A nyitott szabványok nélkül nem létezhetne az internet. A közösen írt szabványok, mint közösen deklarált jogszabályok – a nyitott szabványok, szövetkezeti szabványok, kevésbé kiszolgáltatva a monopóliumok térnyerésének – amelyek az információs testben okozhatnak gócpontokat, torlódásokat – elszívva az életerőt az információ blokkolásával, gátlásával. A gátlást oldja a nyitott szabvány és jogszabályok mentén felhasználható és újrahasznosítható közinformáció. A közös tulajdonú információ fordítva is működik. A crowdsrourcing a széles körben való bölcsesség keresésének interneten keresztüli gyakorlása. Az alkotótársak megtalálásához nem szükséges személyesen találkozni. A szellemi térben is megtörténhet a találkozás. A közösségi alkotás új formái forradalmasítják a médiát.
  • Új rendszerben szocializálódott csoportok – testreszabják a rendszert, frissítik a rendszert, fejlesztik a rendszert, visszajeleznek a rendszernek, karbantartják a rendszert. Új rendszert építünk. Mi magunk, magunkból és egymásból. Saját demokráciákat hozunk létre, helyi szinten, mikroközösségekben és terjed a szabadság felelős kultúrája. Észrevesszük, hogy valami történik – óriási változásokat sejtet ez a valami.
  • A nemzetközi tapasztalatok visszaigazolják – a digitálisan írástudó állampolgárok költséghatékony és innovatív segítséget nyújthatnak a digitális állami/önkormányzati szervezetek szolgáltatatás-javítása során. Kiemelt elem a politikai bizalom kérdésköre, melyben a fő elem a nagyfokú átláthatósága a folyamatoknak. A közadatok újrahasznosítása nemcsak pénzügyi forrásként, de a társadalom valós igényeinek újfajta kiszolgálására, megerősítésére is alkalmas. A közadatokhoz való korszerű hozzáférés a politikai kultúra emelését is jelenti. Általános trend a tudatos, tervezett és szervezett nyitás az állampolgárok irányába. A jobb minőségű részvétel jobb minőségű politikát is jelent – ez pedig több boldogságot.
  • Egész Európa szerte, de a világ más nyitott területein is a haladó gondolkodású kormányzatok, intézmények bölcs belátással, de óvatosan kezdik alkalmazni a részvételi kultúra támogatását. Európában sincsen ez másképpen – elsősorban az elektronikus közigazgatásból nő ki a támogatási, kutatási szál. Civil oldalról, produktív és rendkívül nagy hatóerejű együttműködések látnak napvilágot, amelyek a politikára növekvő befolyást képesek gyakorolni a határokon átívelő együttműködést lehetővé tevő és erősítő internet segítségével. A civil összefogás erejét nemcsak nemzetközi, de helyi szinten is lehet érezni – az internetes technológiák az egymástól térben elszigetelt embereknek tudnak közös virtuális találkozási és cselekvési teret adni.
  • Az Európai Unió által megrendelt eparticipation survey vizsgálata jól mutatja, hogy elsősorban helyi szinten számottevő a részvételi folyamatok tudatos alkalmazása. Habár nincs egységes irányelv, keret arra vonatkozólag (leszámítva az Aarhus-i egyezményt, illetve az Európa Tanács ajánlásait) hogy hogyan és milyen mértékben kell kötelező formában, eljárásban szavatolni a részvételi folyamatokat a döntéshozatali eljárások során, mégis egyfajta trendként észlelhető Európában a részvételi kultúra közigazgatásban való erősödő tudatosodása. A gyakorlati projektek kapcsán számos kritika merült fel – a megvalósítás gyakran a piaci szereplők árazása miatt költségesebb annál, minthogy tömegesen lehessen alkalmazni a kidolgozott módszereket.
  • Számos támogatott program indult az elmúlt 7 év alatt – korlátozott és joggal kritizált sikerrel. A PEP-NET hálózati csomópontként jött létre – nem sikerült civil szervezetté alakulnia. A Demonet az elektronikus demokrácia kutatói hálózataként jött létre. A Momentum projekt az eddigi e-részvételi nagyprojektek értékelését célozta meg. A Közelmúltban elhangzott az a fontos és pontos kritika, amely mentén várható, hogy javul az elektronikus részvételi program támogatási formája. http://vimeo.com/31491677
  • Az Európa Tanács mint nemzetközi intézmény bizonyos szempontból élen jár(t) az elektronikus állampolgári-állami együttműködések támogatásában. Ezt számos javaslatcsomag, ajánlás is igazolja. Az Európa Tanács javaslatai mivel nem kötelező érvényűek, ezét bizonyos jogorvoslati esetekben van lényeges értékük, illetve akkor, amikor a döntéshozók tájékozódnak a nemzetközi jó gyakorlatokról, arról, hogy kulturálisan hogyan és mit érdemes átvenni, alkalmazni.
  • Az alulról jövő kezdeményezések fénykorát éljük. Azok a fejlett együttműködési formák, amelyek a nyílt forráskódú szoftverfejlesztésből és tudomány népszerűsítésből indultak ki, mára egyre szélesebb körben válnak innovatív felhajtóerejévé a különféle internetes technológiát és állampolgári önkéntességet, szaktudást alkalmazó sikeres projekteknek. A tudománynépszerűsítő innovatív barcamp és foocamp kultúrából egyre másra sarjadtak ki azok a kezdeményezések, amelyekkel a fejlett kultúrájú városok és országok tudatosan alkalmazzák a szabályozott nyitott együttműködés erejét, lehetőségeit a település, városfejlesztés egészében vagy részterületein.
  • A mysociety az egyik úttörője az innovatív civil digitális fejlesztő-szolgáltató szervezeteknek. Projektjei iránymutatóak – nyílt forráskódra épültek és majd mind egytől egyig sikertörténetként vannak számon tartva.
  • Transcript

    • 1. A jó kormányzás jellemzői: A problémaérzékenység (fogékonyság a társadalmi szükségletek iránt);- az érintettek legszélesebb körének bevonása;- konszenzus-orientáltság;- az emberi jogokat érvényesítő szabályok érvényesülése/ érvényesítése a pártatlan, nem- korrupt igazságszolgáltatás által, a méltányosság szempontjainak figyelembevételével;
    • 2. Trendek a világban Elmaradt operácós rendszer (demokrácia) „verziófrissítése” Demokratikus deficit Válság: gazdasági, intézményi, kulturális Szellemi forradalom – a tudat forradalma Hálózatosodás -
    • 3. A megoldás új útjainak keresése: kormányzat/állampolgár 2.0 Az értő figyelem, tudatos figyelése a különféle kommunikációs csatornáknak A rugalmasság a csatornaválasztásban A közösségi kormányzás, a közösségi alapú fejlesztések elterjedése a civil és a kormányzati szektorban Több és jobb minőségű demokrácia
    • 4. Felhajtóerők Elégedetlenség, fájdalmas kudarcok megosztása Jobb szolgáltatások kialakításának vágya Több siker, magasabb minőségű munkavégzés Közösségi értékek szélesebb körű térnyerése Társadalmi tőke, helyi demokrácia fejlesztésének az igénye Átláthatóság > korrupció
    • 5. Közös mező Állampolgár 2.0 Kormányzat 2.0 Crowdsourcing Közösségi hálózatok platformja Mobilkommunikáció széles körű alkalmazása Nyílt szabványok használata, közadatok kinyitása Közösségi újságírás
    • 6. Egy új kultúra Weben való szocializáció vs diktátum Központi információ csepegtetés vs szabad hozzáférés Lentről jövő rendszer-serkentő kezdeményezések Csináld magad kultúra térnyerése Demokrácia önjavító folyamatait segítő áramlatok felszínre törése
    • 7. Kulcsterületek Közigazgatás fejlesztésében megvalósított partnerség kultúrája A szektorok közötti együttműködés kereteinek átláthatósága – tiszta szabályok Korszerű kommunikációs technológiák alkalmazása Nyílt adatok, közadatok hozzáférésének javítása újrahasznosításának segítése Részvételi folyamatok tudatos alkalmazása, elkötelezett nyitás az állampolgárok felé
    • 8. Reakciók Politikák és támogató mechanizmusok arészvételi kultúra szélesítésére, fejlesztéséreCivil-állampolgári innovatív együttműködések, magas technológiai hozzáadott értékkel
    • 9. Európai Unió
    • 10. Kutatási, támogatási programok PEP-NET Momentum Demonet Konkrét fejlesztések (public-i, Euro Petitions, lexis, TID, Citizenscape, Legese, Dalos,Wave stb)
    • 11. Európa Tanács Javaslat az elektronikus szavazásra (CM/Rec(2004)11) Javaslatok az elektronikus demokráciára(CM/Rec(2009)1)Európai HelyiDemokrácia Hete
    • 12. Alulról, középről jövő kezdeményezések Citycamp, Localgovcamp
    • 13. Mysociety
    • 14. FixMyStreet
    • 15. Szimulációs játékok
    • 16. Hivatkozások, csomópontok EU http://www.pep-net.eu http://www.momentum.eu http://eparticipation.eu/wiki/tiki-index.php http://www.participedia.net/wiki/Welcome_to_Participedia http://ec.europa.eu/dgs/secretariat_general/citizens_initiative/index_hu.htm Európa Tanács http://www.universalsubtitles.org/en/videos/Hnv8rLrHp7CJ/hu/29113/ Javaslatcsomag az elektronikus demokráciáról Az ET helyi és regionális demokráciával foglalkozó oldala A Jövő Demokráciája konferencia végén kiadott könyv Recommendation 1629 (2003)1Future of democracy: strengthening democratic institutions http://assembly.coe.int/Documents/AdoptedText/ta03/ERES1353.htm Az Európai Helyi Demokrácia HeteEmlített weboldalak Elektronikus demokrácia 10 perceben: http://www.mysociety.org http://citycamp.govfresh.com/ http://www.delib.co.uk http://www.appsfordemocracy.org/ http://citycampbtn.org/ http://daten.berlin.de/ http://opendatachallenge.org/