Vámos Péter: Tibet a világpolitikában
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Like this? Share it with your network

Share

Vámos Péter: Tibet a világpolitikában

on

  • 1,230 views

Tibet és Kína mongol uralom, a ...

Tibet és Kína mongol uralom, a
kínai trónt közel egy évszázadon
keresztül birtokló Jüan-dinasztia
(1278-1368) idején tartozott először
azonos politikai egységhez, majd Tibet
a mandzsu Csing-dinasztia (1644-1911)
idején került Peking formális irányítása
alá. A 18. század végétől két császári
helytartó (ambán) és a védelmükre kirendelt
helyőrség képviselte a központi
hatalmat Lhászában.

Statistics

Views

Total Views
1,230
Views on SlideShare
1,212
Embed Views
18

Actions

Likes
0
Downloads
8
Comments
0

2 Embeds 18

http://freedomfortibet.szarka.sk 11
http://www.freedomfortibet.org 7

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Vámos Péter: Tibet a világpolitikában Document Transcript

  • 1. Tibet a világpolitikában kormány vagy szervezet sem azonosult. A tibetieknek nem volt más választá­ suk, mint hogy képviselőiket Pekingbe küldjék tárgyalni. A felek 1951 májusá­ ban aláírták az ún. tizenhét pontos egyezményt („A központi népi kor­ mány és a tibeti helyi kormányzat egyezménye Tibet békés felszabadítá­ sának intézkedéseirőlquot;), amely Tibetet Mítosz és valóság a K N K részeként kezeli. Augusztusban a dalai láma elfogadta a megállapo­ dást, a kommunista vezetés pedig garantálta, hogy nem változtatja meg a T ibet és Kína mongol uralom, a előkészítéséhez. A tervezett „népi de­ kínai trónt közel egy évszázadon mokratikusquot; átalakítás a hagyományos fennálló politikai és társadalmi viszo­ keresztül birtokló Jüan-dinasztia politikai, gazdasági és társadalmi viszo­ nyokat. Ősszel a Népi Felszabadító (1278-1368) idején tartozott először nyok felszámolását jelentette. Mao a Hadsereg egységei minden ellenállás azonos politikai egységhez, majd Tibet kezdetektől meg volt győződve arról, nélkül bevonultak a tibeti fővárosba. a mandzsu Csing-dinasztia (1644-1911) hogy fegyveres erő alkalmazása nélkül 1951-1959 között a K K P fokozta a idején került Peking formális irányítása a tibeti kérdés „rendezésequot; nem lesz politikai nyomást, de társadalmi támo­ alá. A 18. század végétől két császári lehetséges. Megtorló intézkedésektől gatottság hiányában nem sürgette a helytartó (ambán) és a védelmükre ki­ nem kellett tartania, hiszen a szovjet szocialista átalakítás végrehajtását. Mao rendelt helyőrség képviselte a központi tömb országai mellett a Tibettel hatá­ úgy vélte: a lakosság megnyerésére a hatalmat Lhászában. ros India és Pakisztán, valamint a tér­ legmegfelelőbb módszer az életkörül­ A kínai közgondolkodásban tehát a ségben különleges érdekeltségekkel mények javítása, az infrastruktúra fej­ Mandzsu Birodalom idején alakult ki az rendelkező Nagy-Britannia (ld. Hong­ lesztése. A K K P és a hadsereg népsze­ a képzet, hogy Tibet Kína része. A szom­ kong) is szinte azonnal elismerte a rűségét pedig az „elmaradottquot; politikai, szédjai által elismert „történelmiquot; ha­ KNK-t. társadalmi és gazdasági viszonyok, in­ tárokkal sosem rendelkező „politikaiquot; Pekingnek nem sikerült azonban tézmények átalakítása erősítheti. és „etnikaiquot; Tibet fogalma azonban Tibet politikai és vallási vezetőjét, a A „szocialista újjáépítésquot; felgyorsí­ már ebben az időben különvált egy­ dalai lámát tárgyalásra bírni a „békés tásának első komolyabb kísérletére (és mástól, mivel a mandzsuk a tibetiek ál­ felszabadításrólquot;, így 1950 októberé­ a Tibeti Autonóm Terület Előkészítő tal lakott keleti területek egy részét, ben a kínai hadsereg két hét alatt el­ Bizottságának létrehozására) 1956-ban Khamot, Szecsuan és Jünnan tarto­ foglalta Csamdót (Kham). A tibeti került sor. Válaszként zavargások tör­ mányhoz csatolták. A 19. században a kormány (Kasag) a nemzetközi közös­ tek ki Lhászában és főleg azokon a nyugati hatalmak megjelenésével és a séghez fordult, ám céljaival egyetlen Szecsuanhoz tartozó területeken, ahol mandzsu uralom hanyatlásával az a „demokratikus reformokquot; már ko­ ambán addig is korlátozott befolyása Történelmi találkozó: a pancsen láma, Mao Ce-tung rábban megkezdődtek. Júliusban szimbolikussá vált. és a dalai láma Pekingben, 1954 nyugati jelentések szerint 400 ezres, A Csing-dinasztia bukásától korabeli kínai források szerint 160 (1911) négy évtizeden át Tibet de ezres tüntetésekre került sor. facto független államként létezett. 1959 elejére az amerikai támoga­ Bár egyetlen ország sem ismerte el tással szerveződő tibeti ellenállási önálló államiságát, a tibetiek a köz­ mozgalom jelentős erővé vált. ponti kínai kormány beleszólása nél­ kül, önállóan irányították bel- és kül­ Tibeti felkelés, 1959 ügyeiket, sőt honvédelmükről is ma­ guk gondoskodtak. Ez az állapot 1959. március 10-én felkelés robbant 1949-ig állt fenn, amikor a Mao Ce- ki, mert Lhászában elterjedt a hír: a tung vezette kommunisták megsze­ kínaiak tőrbe akarják csalni a dalai lá­ rezték a hatalmat Kína egész területe mát. Kultúrestre hívják a hadsereg fő­ fölött, és megalakult a Kínai Nép­ hadiszállására, ahol le akarják tartóz­ köztársaság (KNK). tatni. Délben a tüntetők már „Függet­ lenséget Tibetnek!quot; és „Kínaiak el in­ Tibet státusa, 1940-1959 nen!quot; táblákkal vonultak fel Lhásza utcáin, han kínaiakat és együttműkö­ 1949. október l-jét követően a Kínai dő tibeti hivatalnokokat támadtak Kommunista Párt (KKP) azonnal ne­ meg, a kínai hadsereg egyik tibeti kilátott Tibet „felszabadításánakquot; tisztjét halálra kövezték. A pekingi vé­ 11
  • 2. zetés kivárt, a hadsereg egységei nem meneti menedéket találjanak Észak- ból, a testvéri segítségnyújtás jegyében, kaptak tűzparancsot. Indiában. Magyarország is kivette a részét: 1956- Március 17-én a dalai láma elhagy­ Az 1959. márciusi tibeti felkelés ban került sor négy Csepel teherautó ta Lhászát. Távozása tovább fokozta brutális kínai elfojtását követően az első tibeti próbaútjára.) az indulatokat és az elkeseredést. indiai-kínai viszony látványosan meg­ 1959-re azonban már megjelentek 20-án a kínai hadsereg ellentámadást romlott. A z indiai közvélemény elítélte az első repedések Moszkva és Peking indított, és napokon belül szinte telje­ a kínai lépéseket és szolidaritásáról szövetségében. A tibeti kérdés önmagá­ sen felszámolta a tibeti ellenállást. A biztosította a tibetieket. A dalai láma ban ugyan nem játszott szerepet a két brutális fellépésnek tibetiek tízezrei április 18-i nyilatkozata után, amelyben kommunista nagyhatalom viszonyának estek áldozatul - mindez a „demokra­ Tibet függetlenségéért emelt szót, és megromlásában, a kínai-indiai viszony tikus reformokquot; védelme érdekében megköszönte az indiai kormánynak a feszültté válása azonban tovább rontotta történt. menedéket, a kínai propaganda is a szovjet-kínai kapcsolatokat. Moszkva Március 28-án Csou En-laj kínai hangnemet váltott. Kína-ellenességgel, súlyos hibának nevezte a kínai-indiai miniszterelnök bejelentette a tibeti Kína belügyeibe történő beavatkozás­ határkonfliktust, és semleges álláspon­ kormányzat feloszlatását, Tibet irányí­ sal vádolta Indiát. A z indiai sajtó vi­ tot foglalt el. tása a Tibeti Autonóm Terület Előké­ szont Kína elfogadhatatlan brutalitását A Szovjetunió megfontolásai között szítő Bizottsága kezébe került. Ennek ostorozta. Májusra a két ország közötti ekkor első helyen az enyhülési folyamat vezetésével a „második számú vallási - máig is rendezetlen - területi kérdé­ állt. Hruscsov az USA-ban tett látoga­ vezetőtquot;, a pancsen lámát bízták meg. sek is terítékre kerültek. 1962-ben a tását (1959) követően, a K N K megala­ (Peking mindvégig kihasználta a dalai két ország konfliktusa súlyos határhá­ kulásának 10. évfordulóján rendezett láma és a pancsen láma közötti nézet­ borúhoz vezetett. pekingi ünnepségen 40 perces beszédé­ eltéréseket. Utóbbi a K N K megalaku­ ben a kommunista Kína sikereinek ér­ lásától támogatta az új rendszert.) tékelése mellett hosszasan ecsetelte A kínai-szovjet viszony 1959. március 31-én a dalai láma ta­ Camp David szellemét, ill. az enyhülés nácsadói kíséretében elhagyta Tibetet, Amikor a kínai csapatok bevonultak fontosságát. A kínai vezetés furcsállta a és a határtól kétszáz kilométerre fek­ Tibetbe, a Szovjetunió légiereje segí­ semleges álláspontot, Mao pedig a vő, észak-indiai Dharamszalában tele­ tett a kínai fegyverzet, valamint a hadi­ szovjet vezető kijelentéseit egyenesen a pedett le. A következő hónapokban anyag-utánpótlás szállításában, a terü­ kínai forradalom megcsúfolásának és a tibetiek ezrei követték. let elfoglalását követően közreműkö­ személye elleni támadásnak tekintette. dött a szállítási útvonalak kiépítésében, a szovjet hírszerzés pedig az ellenállók Tibet és a hidegháború A kínai-indiai viszony mozgásáról szállított információt Pe­ Az 1950-es évek elején Kína és India kingnek. (Tibet szocialista átalakításá- Az U S A - miközben mindvégig el- szoros, már-már baráti viszonyt ismerte, hogy Tibet Kína része A Dialektika Buddhista Iskola az indiai Dharamszalában. A tibeti alakított ki egymással. Nehru emigráció központja sok ezer menekült tibetinek vált otthonává. Az - az 1950-1960-as években ak­ eleinte elutasította a Washing­ épületen Tibet önállóságát követelő felirat tívan támogatta a tibeti gerillák tonnal és Londonnal való mozgalmát, az 1980-as évek vé­ együttműködést a tibeti ellen­ ge óta pedig az emberi jogok állás támogatásában. 1954 áp­ tibeti megsértésére hivatkozva rilisában az India és Kína tibeti igyekszik nyomást gyakorolni területe közötti kereskedelmi Pekingre. és közlekedési egyezményben A K N K megalakulása Tibet Újdelhi formálisan elismerte kérdését a hidegháborús poli­ Peking Tibet feletti fennható­ tika kontextusába helyezte. ságát. Amikor 1956-1957-ben Tibet helyzetének kérdése te­ a dalai láma nem kívánt Indiá­ hát a szembenállás egy kevéssé ból hazatérni, Nehru arról ismert, ám annál fontosabb igyekezett meggyőzni, hogy a konfliktusává vált. A helyzetet tizenhét pontos egyezményben bonyolította, hogy 1950 októ­ garantált autonómia alapján berében, alig két héttel a Népi működjön együtt a kínaiakkal. Felszabadító Hadsereg tibeti A fokozódó kínai jelenlét mi­ bevonulását követően, az att aggódó indiai vezetés Észak-Koreát támogató kínai 1956-ban azonban hozzájárult, „önkéntesekquot; százezrei lépték hogy a C I A Tibetet támogató át a kínai-koreai határt. Az akciói során az ország légterét amerikai vezetés a koreai há­ is használhassa, sőt azt is eltűr­ borúban vállalta a közvetlen te, hogy a tibeti gerillák át- fegyveres konfliktust a kínai 12
  • 3. erőkkel, Tibetért azonban nem volt len politikai üzenetet is közvetített. A hajlandó erre. Ehelyett a tibeti ellen­ kampány elindításában és támogatásá­ állás támogatását választotta. ban központi szerep jutott az U S A - Így 1951-ben Washington arra buz­ nak. A dalai láma tanácsadói javaslatát dította a dalai lámát, hogy a tizenhét elfogadva, Tibet ügyét nem geopoliti­ pontos egyezményt nyilvánítsa érvény­ kai kérdésként vetette fel, hanem az telennek és vonuljon száműzetésbe. Ám USA törvényhozásának a szabadságért a fiatal tibeti vezető Lhászában ma­ és az emberi jogokért való elkötelezett­ radt, így az U S A egyelőre nem állít­ ségére, apellált. A z első látványos sikert hatta csatasorba a kommunizmus ellen 1987-ben érte el, amikor beszédet folytatott hadjáratában. Az 1956-os csam- mondhatott a kongresszus emberjogi dói zavargások idején a C I A azonnal bizottságában (ahol kétszer is használ­ felvette a kapcsolatot a felkelés vezetői­ ta „a tibeti nép ellen elkövetett holo- vel, és 1957-től megkezdte a gerillák kausztquot; kifejezést), és a törvényhozás kiképzését és fegyverrel történő ellátá­ mindkét háza határozatban ítélte el a sát. Dokumentumokkal igazolható, hogy tibetiek emberi jogainak megsértését. ezek a fegyveresek vezető szerepet ját­ A beszédet követően halálos áldozato­ szottak az 1959-es felkelés kirobbantásá­ kat követelő tüntetésekre került sor Hegyi utakra tervezett Csepel teherautók a ban. Ekkor átmenetileg az amerikaiak Lhászában. Decemberben a Reagan­ Ihászai Potala-palota lábánál próbaúton, 1956 elvi álláspontja is megváltozott, hiszen adminisztráció törvénybe iktatta, hogy Tibetről mint kínai fennhatóság alatt ál­ előzően nem volt közvetlen kapcsolat. a tibetiekkel való bánásmód figyelem­ ló önálló országról kezdtek beszélni. Ezt követően kétszer, 1982-ben és mel kísérése az U S A Kína-politikájá­ A Johnson-adminisztráció az 1960- 1984-ben került sor Peking és a „tibeti nak fontos eleme. as évek közepén csökkentette a tibeti emigráns kormányquot; képviselőinek tit­ 1988-ban a dalai láma az Európai gerilláknak nyújtott támogatást. A kos tárgyalására. Miután az emigráns Parlamentben tartott beszédet, amely­ Nixon-Kissinger-vezetés pedig az U S A tibeti vezetés felismerte, hogy a függet­ ben - az 1984-es titkos pekingi tárgya­ európai és ázsiai politikájának össze­ lenség elérése irreális cél, a Teng által lásokon képviselt tibeti álláspontot kapcsolásával Kínát a Szovjetunióval meghirdetett „egy ország - két rend­ megismételve - nem fogadta el a Kína szemben ellensúlyként, a vietnami há­ szerquot; elv alapján politikai autonómiái által kínált korlátozott autonómiát, de borúban pedig közvetítőként akarta kért. Peking azzal utasította el a felve­ a nyilvánosság előtt először jelentette felhasználni, ezért a Pekinghez való tést, hogy Tibet nem hasonlítható ki, hogy a teljes függetlenségnél keve­ közeledés mellett döntött. Kissinger össze sem Tajvannal, sem Hongkong­ sebbel is beéri. A beszéd megerősítette 1971-es pekingi látogatását követően gal, mivel a terület Kína integráns ré­ a dalai lámáról mint kompromisszu­ az U S A leállította a tibeti ellenállás sze. A tárgyalások végül eredmény nél­ mos megoldást kereső politikusról al­ közvetlen támogatását, és a hivatalos kül zárultak. kotott képet. A Tibetért folytatott szóhasználatból is kikerült az „auto­ A kudarcot követően a dalai láma kampány nemzetközi sikerét jelzi, hogy nóm országraquot; történő hivatkozás. A z új eszközt alkalmazott. Nemzetközi 1989-ben a dalai lámát Nobel-béke­ 1970-es évek közepétől Tibet nem volt kampányt indított, amely a nyugati díjjal tüntették ki. A nemzetközivé többé tényező a hidegháborús szem­ világban azonnal széles körű támoga­ duzzadt mozgalom (amelynek során benállásban. tásra talált. Míg korábban csak vallási 1987-ben létrejött a Free Tibet Cam- vezetőként jelent meg, ezúttal közvet- paign [Szabad Tibet Mozgalom], 1988- A nemzetközi kampány szerepe ban pedig az International A kulturális forradalom nem kímélte a tibeti kolostorokat: a nyugat-tibeti Campaign For Tibet Caparong kolostorának romjai istállóként szolgáltak 1978 után a kulturális for­ [Nemzetközi Mozgalom radalommal leszámolni kí­ Tibetért] nevű szervezet) a vánó Teng Hsziao-ping a tibetiek nemzeti érzését és Tibeti Autonóm Területen a külföldi támogatásról al­ (1965) a kultúra és vallás kotott illúzióit erősítette újjáélesztését, a megma­ ugyan, ám a Tibetben élők radt kolostorok újranyitá- helyzetét nem javította. sát határozta el. Növelték a káderek között a tibetiek Kína: gazdaságfejlesztés arányát, megindult Tibet gazdasági fejlesztése, az A K K P - válaszul a külső életszínvonal emelése. és belső nyomásra - hatá­ A dalai láma és a kínai rozottabban lépett fel az hatóságok között a reform elégedetlenkedőkkel szem­ és nyitás politikáját meg- ben. 1989 tavaszán, a jú- 13
  • 4. TIBET A 20. SZÁZADBAN A történelmi Tibet vitatott határa Közös kínai-tibeti ellenőrzési terület (1912-1950 között, nem hivatalos) A kínai Népi Felszabadító Hadsereg bevonulása Csamdoba, 1950. október A kínai Népi Felszabadító Hadsereg bevonulása Tibetbe, 1951 ősz A Tibeti Autonóm Terület 1965 óta Kínai tartományok területe Mai országhatár, tartományhatár Jünnan Mai kínai tartománynevek MIANMAR Ü-CANGj Történeti tartománynevek A 2006-ban átadott vasútvonal (BURMA) A dalai láma béke érdekében kifejtett tevékeny­ nius 4-i Tienanmen téri vérengzést köszönhetően ők lettek a fejlődés fő ségét Nobel-békedíjjal jutalmazták 1989-ben megelőzően, Tibetben rendkívüli álla­ haszonélvezői. A betelepültek és a potot rendeltek el, amely több mint egy helyi tibeti lakosság közötti szociális és életmódot vonzónak találó fiatal nem­ évig volt érvényben. A zavargásokból a életszínvonalbeli különbségek újabb zedékek felnövekedése az integráció pekingi keményvonalasok azt a követ­ feszültségek forrásaivá váltak. erősödése felé mutat. keztetést vonták le, hogy a nagyobb val­ A kínai fejlesztési program az el­ Nemzetközi jogi szempontból Tibet lásszabadság tovább erősítené a tibeti múlt másfél évtizedben látványos ered­ helyzete változatlan: a világ egyetlen nacionalizmust, ezért fokozták a kínai ményeket produkált (támogatják a kormányának sincs szándékában a Kí­ katonai jelenlétet és korlátozták a tibeti tibeti kultúrát, újranyitják a kolostoro­ nával fenntartott viszonyát Tibet füg­ nyelvhasználatot, a vallás gyakorlását. kat - a turizmus fejlesztése érdekében getlen államként való elismerésével ve­ Az 1990-es években Kína folytatta a is). A z infrastrukturális beruházások, szélyeztetni. A két hatalmas ország, gazdaságfejlesztés programját. A z új köztük a 2006-ban átadott Csing- Kína és India között fekvő, történelmi gazdasági lehetőségek és a központi tá­ haj-Tibet vasútvonal, jelentősen meg­ határokkal nem rendelkező Tibet szá­ mogatásokból való részesedés remé­ könnyítik a Tibet és Kína belső terüle­ mára a függetlenség elnyerése a közel­ nyében han nemzetiségű (kínai) és huj tei közötti kommunikációt. Hivatalos jövőben sem lehet reális cél. A Free (kínai muszlim) kereskedők, beruhá­ kínai adatok szerint 2006 és 2010 kö­ Tibet mozgalom és más nyugati szerve­ zók és munkások tízezrei telepedtek le zött a központi kormány 77,8 milliárd zetek tevékenysége alig több a valós ti­ Lhászában és más tibeti városokban. jüant (mintegy 10 milliárd dollárt) kí­ beti helyzetről mit sem tudó emberek­ Nyelvtudásuknak és az ország belső te­ ván 180 tibeti nagyberuházásra fordí­ nek egy divatos ügy érdekében folyta­ rületeivel fenntartott kapcsolataiknak tani. A gazdasági függőség és a kínai tott akcióinál, amelyek elsősorban mé­ diaesemények, Tibet nemzetközi elis­ mertségére semmiféle pozitív hatásuk A kínai politika látványos infrastrukturális beruházásai javítják a tibetiek életminőségét, egyben erősítik a Kína és Tibet közötti gazdasági függőséget, az integráció folyamatát. A világ nincs. A közhangulatot meglovagolva legmagasabban vezetett vasútvonala: a Csinghaj-Tibet vasút és a múltban elkövetett kínai kegyet­ lenkedésekre hivatkozva a Nyugat, el­ sősorban az U S A fékezni próbálja az egyre nagyobb politikai befolyásra szert tevő, gazdaságilag (és egyre inkább katonailag is) megállíthatatlan­ nak tűnő K N K - t . Kézenfekvőnek lát­ szik, hogy az évtized talán legfonto­ sabb kínai nemzeti ügye, a 2008-as pekingi olimpia előtt a Nyugat elérke­ zettnek látta az időt a Tibet-kérdés fel­ melegítésére, a nemzetközi közvéle­ mény mozgósítására, az egyre maga­ biztosabbá váló kínai vezetés defenzí­ vába kényszerítésére. VÁMOS PÉTER