közöttük csak a 4-5 ezer méter magas
       FIGYELŐ                                                                       ...
is. Utóbbi jelenleg India Dzsammu-                      Ladakban a hegyek többnyire ko­                         Avalókités...
A tibeti nép eredete
A tibetiek körében saját eredetükre
vonatkozóan különböző mitikus törté­
netek élnek. Ezek egyike a b...
dett a folyóvölgyekben, keveredve az                                                               uralkodásáról hiteles t...
állt. Közülük sokan be is nősültek az                                                               Továbbra is fennmaradt...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Tibet korai története

2,216 views
2,173 views

Published on

A történelmi Tibet, vagyis Belső Ázsiának
az a régiója, ahol a tibeti etnikumhoz tartozó népek különböző államalakulatokban éltek és
élnek, földrajzi értelemben a Tibeti fennsíkot
és az ezt határoló hegyláncok között húzódó folyóvölgyeket jelenti. A Tibeti-fennsík a legmagasabban fekvő és a legnagyobb kiterjedésű fennsík a Földön: területe mintegy
2,21 millió km2. Déli határát a Himalája,
az északit a Kunlun és az Altin-tag
hegyvonulatai képezik. E területen belül
található a Tibeti Autonóm Terület,
amely a Kínai Népköztársaság része,
területe 1,23 millió km2, tengerszint
feletti átlagos magassága 4900
méter. Ebben a tartományban hozzávetőlegesen
2,7 millióan élnek, hivatalos
adatok szerint 90%-uk tibeti, jelentős
részük mind a mai napig nomád állattartó,
ill. földműves.

Published in: Spiritual, Travel
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
2,216
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1,064
Actions
Shares
0
Downloads
12
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Tibet korai története

  1. 1. közöttük csak a 4-5 ezer méter magas FIGYELŐ hágókon lehet átkelni - ha épp nem zárja el azokat a hó. Emiatt a légvonal­ ban közel fekvő területek között lénye­ Tibet korai története ges etnikai, nyelvi, kulturális különbsé­ geket találunk. A folyók völgyeiben ős­ idők óta különböző letelepült, földmű­ velő népek éltek. E dárd és indoger­ mán etnikumú csoportok keveredtek az északról ideérkező, nomád állattartó tibeto-mongol népességgel. Földrajz és történelem Népcsoportok, életmód Hagyományosan több nagyobb tarto­ A történelmi Tibet, vagyis Belső- óceán felől érkező monszunfelhőket, Ázsiának az a régiója, ahol a ti­ így déli lejtői dús vegetációjú, csapadé­ mányt különböztetnek meg a történel­ beti etnikumhoz tartozó népek kos, kellemes éghajlatú vidékek, míg a mi Tibet területén. A z Északi-síkság, különböző államalakulatokban éltek és felföld, különösen a Csangtang-síkság Csangtang, a tulajdonképpeni felföld, élnek, földrajzi értelemben a Tibeti­ éghajlata félsivatagos és rendkívül hi­ lefolyástalan, sós vizű tavakkal tarkí­ fennsíkot és az ezt határoló hegylán­ deg. A terület hatalmas kiterjedése és tott, szeles pusztaság. Itt jórészt csak cok között húzódó folyóvölgyeket je­ rendkívül tagolt felszíne miatt igen nomád pásztorok élnek. Délen, a Cang- lenti. A Tibeti-fennsík a legmagasab­ nagy éghajlati különbségek tapasztal­ po (a Brahmaputra felső folyását ne­ ban fekvő és a legnagyobb kiterjedésű hatók az egyes tájegységek között. A vezik így) völgye mentén terül el Ü és fennsík a Földön: területe mintegy Tibeti-felföldön, i l l . a Himalája felső Cang tartomány, itt alakultak ki a legje­ 2 2,21 millió km . Déli határát a Himalá­ völgyeiben ered az indiai szubkonti­ lentősebb történelmi városok: Lhásza, ja, az északit a Kunlun és az Altin-tag nens és a kínai síkság nagy folyamai­ Sigace és Gyance; egyik mellékfolyója hegyvonulatai képezik. E területen be­ nak többsége, a Jangce, a Szalven, a mentén fekszik az ősi központ, Jarlung, lül található a Tibeti Autonóm Terü­ Huangho és a Mekong, a Brahmaput- a régi királyok temetkezési helye. A z let, amely a Kínai Népköztársaság ré­ ra, a Szatledzs, az Indus és a Gangesz. északkeleti tartomány neve Amdo, leg­ 2 sze, területe 1,23 millió km , tenger­ Emiatt ez a terület kulcsfontosságú a nagyobb tava a Kukunor-tó (tib. Mcho- szint feletti átlagos magassága 4900 szomszédos, alacsonyabban fekvő vidé­ szngon, kín. Csinghaj). A vidék legelői­ méter. Ebben a tartományban hozzá­ kek vízellátása szempontjából. A glo­ ről híres. Kham, a legkeletibb vidék fo­ vetőlegesen 2,7 millióan élnek, hivata­ bális felmelegedés egyik hatásának lyamok öntözte földjei igen terméke­ los adatok szerint 90%-uk tibeti, jelen­ tartják, hogy a himalájai gleccserek nyek. Északnyugaton terül el a legelők­ tős részük mind a mai napig nomád ál­ gyors ütemben olvadnak, és a hótakaró ben gazdag Ngari, itt található a Mána- lattartó, ill. földműves. tömege csökken, ami hosszabb távon szaróvar-tó (tib. Mapham-jumcho) és a ivóvízhiánnyal fenyeget a régió orszá­ hindu-buddhista szent hegy, a Kailásza. gaiban. A folyóvölgyek gyakran párhu­ Tibeti eredetű vagy a tibeti nyelv vala­ Domborzat és éghajlat zamosan haladnak, olykor csupán né­ mely nyelvjárását beszélő népcsopor­ A Himalája természetes éghajlati ha­ hány tucat kilométernyi távolságban tok élnek továbbá Nepálban, Bhután­ tárt képez: feltartóztatja az Indiai­ egymástól, ám mivel roppant mélyek, ban, az indiai Szikkimben és Ladakban Színes imazászlók között a 779-ben felavatott Szamjének, Tibet első A mai Tibet negyedik legnagyobb városa: Gyance 3977 méter magasan buddhista kolostorának látképe egy térbeli mandalát mintáz a tengerszint fölött fekszik. A város fölött erőd magasodik 3
  2. 2. is. Utóbbi jelenleg India Dzsammu- Ladakban a hegyek többnyire ko­ Avalókitésvara bódhiszattva, Tibet Kásmír tartományához tartozik, ősla­ párak. A folyóvölgyek teraszain „védőszentjequot;. Bronzszobor, 14. század kosai dárdok, ám a 8-9. században T i ­ jellemzően búzát, árpát, zabot, bet hűbérese volt, hasonlóan a Kara- hajdinát, kölest, lencsét és kü­ korum és a Magas-Himalája között el­ lönféle hüvelyeseket, kukori­ tenek el. A nomádok tradi­ terülő Baltisztánhoz. Ennek történelmi cát és kendert termesztenek. cionálisan nemezből és álla­ fővárosa Szkardu, lakói muszlim dár­ A rizst és a teát Kínából és ti bőrökből készült, négy­ dok és tibetiek; ma részben Pakisztán­ Nepálból importálják. zet alaprajzú, fekete sát- hoz, részben Indiához tartozik. A balti Gyógyfüvekből sokfélét rakban laknak, a lete- az egyetlen tibeti nyelvjárás, amely ismernek a tibetiek. A le­ lepült lakosság keskeny, arab írást használ. geltetésre alkalmas terü­ egy-két szintes, lapos tete­ Tibet ásványlelőhelyei a modern leteken hagyományo­ jű, fehérre meszelt házak­ időkig jórészt feltáratlanok voltak, pe­ san juhot, kecskét, ja­ ban él, háziállataival dig bőven található arany, vasérc, urán, kot, lovat tartanak, s együtt. réz és ólom a régióban. Ezzel szemben az állati termékek­ A közlekedés roppant igen kevés a fa, különösen a magasan kel cserekereske­ nehézkes volt a történel­ fekvő területeken. Közép-Tibetben és delmet folytatnak. mi időkben: jórészt gya­ A kereskedelmi, logosan, jak- vagy ösz­ hadászati utak a vérháton történt, a völgyekben és a sziklás hegyi utak gyak­ hágókon haladnak. ran leomlottak, a meg­ A tibetiek hagyományos ét­ áradt folyók elsodorták a hida­ rendjében a zabkása és pörkölt árpa kat, s a helyzet ma sem sokkal jobb. lisztjéből, valamint különféle húsokból, A Tibeti-fennsík és a környező kenyérből, savanyított tejből, túróból hegyvidék birtoklásának nagy jelentő­ és zöldségekből készített sűrű leves sége van, mind a vízkészletek, mind az foglalja el a fő helyet. A z étkezés fontos ásványkincsek, mind a hadászati­ eleme a tea, melyet vajjal, sóval készí- stratégiai ellenőrzés szempontjából. TIBET ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLETEK FÖLDRAJZA A történelmi Tibet hozzávetőleges határa Tibet határa 1950 után Országhatárok Tartományhatárok Jünnan Mai kínai tartománynevek Ü-CANG Történeti tartománynevek Jelentős tibeti buddhista kolostor 4
  3. 3. A tibeti nép eredete A tibetiek körében saját eredetükre vonatkozóan különböző mitikus törté­ netek élnek. Ezek egyike a buddhista elemekkel átszőtt totemisztikus- animista hiedelmek szép példája: az együttérzést megszemélyesítő bódhi- szattva, Kegyes Pillantású Avalókités- vara, aki az indiai Potala-hegyen tró­ nol, egy majomvarázslót beavatásban részesített, s a Havas Hegyek Földjére, Tibetbe küldte, hogy fogadalmához hí­ ven gyakoroljon, az élőlények megsegí­ tése érdekében. Míg a majom egy szik­ lás hegyen az együttérzésen és a jelen­ ségek ürességtermészetén elmélkedett, egy démonasszony rátalált, s szerelem­ re gyúlt iránta. Egy 14. századi krónika így adja vissza a démonnő könyörgő szavait: O, Nagy Majomkirály, hallgass meg! A Belső-Ázsia fennsíkján honos jak háziasított változatának szinte minden részét hasznosítják a tibetiek: tejét, szőrét, bőrét, húsát. Munkaerejét teherhordásra vagy igába fogva Csöppnyi figyelmedért könyörgök! szántásra is használják Démonnép közé tetteim sodortak. A három nagy nyelvcsoport ezen belül: Nomád ősök Vágy ébredt bennem, és beléd szerettem, a kínai, a tibeto-burmai és a karen ág. Ez a vágy hajt hozzád, ezért kérlellek: E nyelvek eredendően izoláló jellegű­ A tibetiek ősei feltehetően egy k'iang- Bizony ha nem fogadsz magadhoz engem, ek és a tonalitásnak jelentésmegkülön­ nak nevezett nagy, nomád törzsi alaku­ Végül egy démonnak leszek majd társa, böztető szerepe van. A tibeto-birmán lathoz tartoztak. A nomadizáló lét­ S napra nap embert ölünk, tízezerszám, nyelveket beszélő népek valószínűleg módhoz harcias, hódító attitűd társult. Éjről éjre ezernyi lényt falunk föl, Kr. e. 4000 előtt válhattak el a kínai Hitviláguk feltehetően animista-tote- Démon-gyermekeink megsokasodnak, nép őseitől, amikor azok a Jangce völ­ misztikus jellegű volt, a majmot te­ S Havas Hegyek Országában miénk lesz gyében megkezdték a rizstermelést, az kintették totemállatuknak. Saját írással minden: előbbiek pedig továbbra is a nomád nem rendelkeztek, de valószínűleg volt Démon-birodalommá lesznek a városok, életmódot folytatták. A tibeti és a bur­ saját szóbeli irodalmuk. Feltehetőleg Démon-eledellé az emberek-állatok, mai népek és nyelvek elválása K r . e. az északkeleti puszták felől húzódtak így hát rám tekintve légy könyörületes, 500-ban mehetett végbe. délnyugat felé, s egy részük letelepe- Ne feledd együttérzés-fogadalmadat! (Fényes királytükör VII.) A nomád pásztorcsaládok hagyományos módon, nemezből és állati bőrökből készült, négyzet alaprajzú, fekete sátrakban élnek Az elbeszélés szerint Avalókitésva- ra majomtanítványa meghajlik az érve­ lés előtt, s utódaik népesítik be az ad­ dig lakatlan vidéket, tőlük származik a tibeti nép. Később Avalókitésvara ölt testet a dalai lámákban, ezért nevezik őt Tibet „védőszentjénekquot;, s ezért Potala a dalai lámák lhászai palotájá­ nak neve is. Tibet ősi történetéről nagyon kevés hiteles információnk van - jobbára le­ gendákra, a szomszédos népek króni­ káiban található feljegyzésekre és a nyelvészeti kutatások eredményeire kell hagyatkoznunk, mivel régészeti ásatások a ma Kínához tartozó terüle­ teken nemigen folytak. A tibeti nyelv a sino-tibeti nyelv­ család tagja, vagyis rokona a kínainak. 5
  4. 4. dett a folyóvölgyekben, keveredve az uralkodásáról hiteles történeti forrá­ őslakosokkal. E laza törzsi szövetség sok tanúskodnak. Ezek szerint be-betört a szomszédos államalakula­ Szongcen Gampo a 7. században élt, tok területére, olykor más népekkel hatalma alatt egyesítette az addig kötve átmeneti szövetséget. így pél­ egymással rivalizáló nemzetségeket, dául Kr. e. 63-ban a k'iangok csatla­ s megteremtette az egységes állam koztak az ázsiai hunok (hsziung-nu) alapjait: katonai jellegű adminisztrá­ hadjáratához, mely az akkori Kína ciót hozott létre, dinasztikus politi­ nyugati tartományai ellen irányult. A kával és katonai hódításokkal jelen­ nyugat felé irányuló területszerző tősen megnövelte a tibeti fennható­ hadjáratok nyomán jött létre a ma ság területét, megbízottai révén lét­ Nyugat-Tibetként ismert területen a rehozta a tibeti írást, megteremtette Zsangzsung Birodalom, melynek ál­ a buddhizmus államvallássá emelke­ lamvallása a később bön néven ismert désének lehetőségét, békeszerző­ képződmény lett. A vándorló k'iang déseket kötött a szomszédos birodal­ törzsek közül idővel kiemelkedett a mak uralkodóival. A diplomácia hszienpi népcsoport, akik a Kr. u. 5. szolgálatába állított házasságai közül században a Cangpo-folyó mentén te­ a két legfontosabb a kínai Tang- lepedtek le, s birtokba vették a ké­ dinasztiabeli Vencseng hercegnővel sőbbi Ü tartomány területét, a Jar- és a nepáli király leányával köttetett. lung és a Kjicsu völgyeit. E „honfog­ A nyugati szomszéd, a zsangzsung lalásquot; tekinthető a tibeti nép állam­ Szongcen Gampo, Tibet első történeti királya állam 634-ben elismerte Tibethez va­ alapítását közvetlenül megelőző tör­ a 7. században élt. Aranyozott szobra a ló hűbéri viszonyát, s ezt ugyancsak ténelmi eseménynek. Potala-palotában áll politikai házasságokkal erősítették A tibeti buddhista historiográfiai meg. Lhásza ekkor vált a tibeti biro­ völgyben temették el. A 28. uralkodó dalom fővárosává. M a itt áll a Potala, hagyomány a tibeti uralkodók legitimitá­ Lha Thothori Nyencen, aki a legendári­ sát részben égi, részben indiai eredetre a dalai lámák palotája, amely a 7. szá­ um szerint szanszkrit nyelvű, buddhista zadi régi királyi rezidencia helyén a vezeti vissza. Eszerint az ún. „égi kirá­ szövegeket kapott Indiából, amelyek­ lyokquot; sorában az első Nyatri Cenpo, aki 17. században épült. nek tartalma azonban akkor még isme­ Indiából érkezett a Cang-po völgyébe, retlen maradt számára. Szongcen Gampo és utódainak ural­ ott uralkodott, halála után pedig „égi kodása idején a tibeti állam mind je­ kötélenquot; visszatért az égbe. Hat utódja lentősebb hatalmi tényezővé lett hasonlóképpen távozott, ám a nyolca­ Tibeti uralkodók Belső-Ázsiában: elfoglalta a Kukunor- dik, Drigum Cenpo egy csatában vélet­ A szakrális királyok sorában a 33. tó környékét, a Tarim-medence meg­ lenül elmetszette az égi kötelet, nem uralkodó, Szongcen Gampo tekinthe­ szállásával pedig tibeti fennhatóság alá juthatott vissza az égbe, így a Jarlung- tő Tibet első történeti királyának, az ő került a Selyemút egy része. 751-ben a tibeti-karluk-abbászida (arab) katonai Járókelők a Ihászai Barkhoron. Az útvonal a Dzsokhang-kolostort veszi körül és hívők százai szövetség a híres Talasz menti csatá­ járják végig naponta. A szent út kis üzleteivel egyben fontos kereskedelmi központ is ban végleg megállította a kínaiak nyu­ gati irányú terjeszkedését. A tibeti se­ regek 763-ban elfoglalták Csangant, Kína akkori fővárosát is. A783. évi kí­ nai-tibeti szerződésben Kína elismerte a tibeti fennhatóságot az elfoglalt kínai területek felett, beleértve a Tarim- medencét is. 789-ben azonban felbom­ lott a tibeti-arab szövetség, s a belpoli­ tikai viszályok nyomán meggyengült ti­ beti kormányzatnak hamarosan terüle­ ti veszteségekkel kellett szembenéznie. A tibeti uralkodók (bcan-po, tkp. „törzsfőquot;) hatalma ugyanis erősen kor­ látozott volt: a régi hatalmukat féltő nemzetségfők igényt tartottak a kor­ mányzás befolyásolására: közülük ke­ rültek ki a főminiszterek (blon-cshen), s a döntéshozásban részt vevő állam­ tanács a „feudálisquot; nemesség tagjaiból 6
  5. 5. állt. Közülük sokan be is nősültek az Továbbra is fennmaradt a régensi uralkodói családba, s a mindenkori intézmény, és nagy jelentősége volt a császár kiskorúságának idején régensi Cikangnak (rci-khang), azaz a pénz­ hatalommal rendelkeztek. Nem cso- ügyminisztériumnak. A pancsen lá­ da, hogy az ifjú trónörökösök zöme mák intézménye ugyancsak a hata­ nem érte meg a nagykorúságot, ha- lommegosztás egy sajátos formáját nem még trónra lépésük előtt össze­ jelentette. esküvések, merényletek áldozatai A következő évszázad elejéig sike­ lettek. rült leküzdeni a kül- és belpolitikai nehézségeket, ám 1720-ban az orszá­ A buddhizmus és a bön harca got dzsungár csapatok támadták meg, s a belső ellentétektől megosztott ti­ A 9. század közepére a régi vallás, a betiek a kínai uralkodóhoz fordultak bön képviselőivel szövetkező régi segítségért. Ez végzetes lépésnek bi­ arisztokrácia a vallási és hatalmi el- zonyult: a segítség megérkezett - és lentéteket oly mértékig kiélezte, hogy ott is maradt. Bár a kínai császár nem a központi hatalom meggyengült, s az foglalta el Tibetet, de átvette a mon­ állam rivalizáló fejedelemségekre gol kánok patrónusi intézményét, s hullott szét, feudális anarchiába két helytartót, ún. ambánt nevezett süllyedt. Ez a buddhizmus hanyatlá­ ki, a békét fenntartandó. 1793-tól sát is jelentette, a szerzetesek keletre végleg megszilárdult az ambanátus és nyugatra menekültek, a buddhista Az első dalai láma. Falfestmény a dharamszalai intézménye: a tibeti állam irányítása Norbulingka-főtemplomban formálisan továbbra is a lhászai kor­ iratokat elégették, a szent építménye­ ket lerombolták. A Kínában és a mány kezében maradt, ám a kormány Tarim-medencében fekvő tibeti hó­ főminiszterekkel együtt gyakorolt, va­ felett álló két ambán a fővárosban ál­ doltságok elvesztek, az uralkodókat sor­ lamint személyesen segítette a főkan­ lomásozó kínai helyőrségre támasz­ ra meggyilkolták. Egyik leszármazott­ cellár. A tibeti kormányzat fő végre­ kodva közvetlenül érvényesíthette a kí­ juk Nyugat-Tibetbe menekülve, az ot­ hajtó szerve a Kasag (bka'-shag) volt. nai érdekeket. Tibet hivatalos uralko­ tani Lhacsen-dinasztia és a Ladaki K i ­ Négy miniszter, ún. kalön (bka'-blon) dói, a dalai lámák közül négy meg sem rályság megalapítója lett, amely a tibeti alkotta: három világi tisztviselő és egy érte a nagykorúságot, hanem tisztázat­ monarchia örököseként (egészen a 19. magas rangú szerzetes, s a dalai láma lan körülmények között fiatalon el­ századig) többé-kevésbé független ma­ nevezte ki őket. A Kasag kiadhatott a hunyt, s a formálisan a hatalmat gya­ radt. Itt éledt újjá a buddhizmus is, s a földbirtokokra vonatkozó rendeleteket korló régensek is állandó belpolitikai tibeti állam 11. századi konszolidációja anélkül, hogy ezt a dalai lámának je­ csatározások résztvevői voltak. nyomán innen térhetett vissza Tibetbe, lezte volna, viszont nem volt jogköre a A kínai befolyás egészen a 19. szá­ az indiai tudós, Atísa vezetésével. szerzeteseket érintő ügyekben eljárni, zad végéig konzerválódott, változást az A 13. századtól kezdődően a tibeti ott egy szerzetesi főhatóság gyakorolta angol gyarmati terjeszkedés jelentett. állam létét döntően a mongol befolyás e jogokat. Amikor Kőrösi Csoma Sándor a magyar határozta meg, a két állam között ún. A döntés-előkészítés a Gyűlésben, a őshaza felkutatására indult a 19. század patrónus-viszony alakult ki: a minden­ Chokdüben (chogsz-dusz) zajlott, elején, tervezett útjáról a háborúk, dip­ kori mongol kán biztosította katonái­ amelynek volt egy szűkebb és egy bő­ lomáciai nehézségek térítették le, s a brit val a rendet az országban, ily módon vebb köre: a Kisebb és a Nagyobb fennhatóság alatt álló Kasmírba sodró­ világi fennhatósággal rendelkezett, ám Gyűlés. Ebben világi hivatalnokok és dott. Éveket töltött nyugat-tibeti kolos­ elismerte az éppen regnáló tibeti egy­ kolostori tisztviselők vettek részt, a torokban, s így vált egy új tudomány­ házfőt mint szellemi vezetőt. A 16. szá­ Nagyobb Gyűlésben rajtuk kívül a terület, a tibetisztika úttörőjévé. zadban Altan kán uralkodása alatt lét­ földbirtokos arisztokrácia, a katonai A modern korban a tibeti nép ön­ rejött a dalai lámák intézménye, amely vezetők, valamint a kereskedők és az álló államisága a szomszédos és távo­ a hathatós pártfogásnak köszönhetően iparosok is képviseltették magukat. A labbi nagyhatalmak diplomáciai manő­ úgy megerősödött, hogy 1642-től a da­ Gyűlés álláspontjának meghallgatása vereinek áldozatául esett. A folyamat lai lámák nemcsak az egyházi, hanem a nélkül semmilyen stratégiai kérdésben nem zárult le, még ma is vannak vita­ világi hatalmat is gyakorolták, vagyis nem hoztak döntést. tott hovatartozású területek pl. India létrejött a teokratikus állam, amely a A kormányzás és a közigazgatás és Kína között. 20. század közepéig fennállt. minden szintjén, hadügyi vonalon is, SZEGEDI MÓNIKA érvényesült a világi és a szerzetesi kö­ rök hatalommegosztása, amely kölcsö­ A téma iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk a A teokratikus állam kormányzása következő köteteket: Barraux, R.: A dalai lámák nös ellenőrzést s ennek révén viszony­ története. Bp., 1995.; Hoffmann, H.: A tibeti mű­ A dalai lámának teljhatalma volt, amit lag kiegyensúlyozott kormányzást tett veltség kézikönyve. Bp., 2001.; Shakabpa, W. D,: azonban általában a kabinetjével és a lehetővé. Tibet története. Bp., 2000. 7

×