Forgó Sándor: Új média, hálózatalapú tanulás

  • 3,382 views
Uploaded on

I. Radikális változások (IT, ICT, társas-net) pedagógusok megújulása …

I. Radikális változások (IT, ICT, társas-net) pedagógusok megújulása
II. Válaszadásunk az irreguláris, véletlen, kontrollálatlan tartalmakra
III. Média és kommunikáció
IV. A digitális forradalom
V. A digitális média
VI. Az új média és a hálózatalapú tanulás
VII. Internetes társas-közösségi e-Learning
VIII. Az ÚJ MÉDIUMOK és a tanulás elemzése (tudás-kompetenciák, motiválás, szemléltetés, értékelhetősége)
IX. Pedagógiai konzekvenciák

More in: Education
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
No Downloads

Views

Total Views
3,382
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
1
Comments
0
Likes
4

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. 1
    Dr. Forgó Sándor
    tanszékvezető
    főiskolai tanár
    Az új média és hálózatalapú tanulás*A hálózatalapú tanulás és kompetenciái
    In: Új Pedagógiai Szemle, 2009/8–9. 91-97.
    http://prezi.com/80049
  • 2. Rövid tartalmi összefoglaló
    I. Radikális változások (IT, ICT, társas-net) pedagógusok megújulása
    II. Válaszadásunk az irreguláris, véletlen, kontrollálatlan tartalmakra
    III. Médiaés kommunikáció
    IV. A digitális forradalom
    V. A digitális média
    VI. Az új média és a hálózatalapú tanulás
    VII. Internetes társas-közösségi e-Learning
    VIII. Az ÚJ MÉDIUMOK és a tanulás elemzése (tudás-kompetenciák, motiválás, szemléltetés, értékelhetősége)
    IX. Pedagógiaikonzekvenciák
    2
  • 3. 3
    I. Radikális változások a tudásanyag…
    …hozzáférhetőségében,
    …megbízhatóságában
    …ellenőrizhetőségében
    Előre megtervezett oktatási stratégia helyett irreguláris és autonóm tanulás?
    • Írott-olvasott Web„
    • 4. közösségekre jellemző a „kontrollálatlan” források
    Saját fejlesztésű médiatartalmak:
    • Blogok, Fórum, Wiki
    • 5. Tartalommegosztó hálózatok
    • 6. Kollaboratív tanulás
    befog-adó
    Sas István: A „visszabeszélőgép”, avagy az üzenet Te vagy!
    vö. Aronson és Pratkanis: A rábeszélőgép
  • 7. 4
    Részlet az Unesco dekrétumából
    „Az iskola és a család közös felelőssége, hogy a gyerekeket és a fiatalokat
    előkészítse egy olyan világra, amelyet akép, ahang és aszó alkot…
    Ez szükségessé teszi, hogy a követelményekhez hozzáigazítsuk
    a képzés legfontosabb céljait, amelyeket a„média – alfabetizálás”szóval foglalhatjuk össze.” (1982)
    Analóg korszakbeli naivitás?
    Szórakozva tanulás (edutainment) és/vagy valódi, alapos tanulás (engaged-Learning)?
    • Lehet- e teljes értékű tanulásaz új médiumokkal?
    • 8. Megfelelő volt-e a tanulás hagyományos módszerekkel és/vagy médiumokkal?
  • 5
    A hagyományos (reguláris) oktatás médiumaitól a hálózati tanulásig
    „Álmom egy olyan iskola, ahol a reguláris oktatást időről időre megszakítják a véletlenszerű elemek… 
    ahol a véletlennek igenis szerepe van,
    méghozzá gyakori módon, hetente vagy akár naponta is.”
    Csermely Péter
    A LisszaboniStratégiaaz oktatásfejlesztésől:
    „Nyitotteurópaitanulásikörnyezet”
  • 9. 6
    Kulcskompetenciák
    „A médiakompetencia magába foglalja
    a médiumok kritikus értelmezésének képességén túl
    • a médiaismeret és
    • 10. a médiahasználat elemeit csakúgy, mint a
    • 11. médiumok kreatív alkalmazását.” *
    * EKF Médiainformatika Intézet oktatóinak ars poeticája. Eger, EKF 2000.
  • 12. A mesterségbeli tudás
    Túl azIKT-eszközökhasználatán:
    új típusú média-együttesek ismérvei és
    alkalmazásának körülményei is
    7
    Az elektronikus tanulás
    ma már nemcsak:
    • tantermek kötött számítógépes (off-line) és
    • 13. (on-line) technológiák révén valósulhat meg,
    • 14. hanem webkettőn alapuló hálózati eszközök révén is.
    • 15. az interaktív televíziózás (iTV) és a
    • 16. mobil (celluláris) és
    hogyan is lehet egy diákból tartalom - végső esetben - tananyagfejlesztő
  • 17. II. Választ kell adnunk
    A webkettőn alapuló e-Learning 2.0-ás alapú tanulási forma – rugalmassága, flexibilitása, szabadon (irreguláris, autonóm) szervezethetősége révén – hogyan képezheti a kutatások alkalmazások fő áramát.
    Az ÚJ MÉDIA-rendszer értékei didaktikai szempontjából.
    Tudásátadás – Kompetencia-fejlesztés (nézetek/attitűdök, ismeretek, tevékenységek/képességek),
    Tartalomhordozó és megjelenítés/szemléltetés,
    A tanulók motiválása,
    Rugalmas alkalmazhatóság és a
    Teljesítmények értékelhetősége
    8
  • 18. 9
    III. Média és kommunikáció
    Schramm* örök tipológiája
    A beszéd az élőszó után…
    Valóságos tárgyak
    2. Nyomtatott anyagok
    3. A-V médiumok
    4. Programozott (lokális számítógép) oktatás – tanulásirányítás csírái
    5. Interaktív, multimédiás hálózati tanulás (Szűcs P., 1986!)
    Vö. Schramm
    A kommunikációrévén építhetünk társadalmat!
  • 19. 10
    A hagyományos tömegkommunikáció és telefónia
    Az előre szerkesztettség, a tömegesség, az egyoldalúság, a passzív befogadás
    szórt, diszperz
    A közlés élő jellege, személyesség-intimitás, kétoldalúság és aktív részvétel jellemzi
    ponttól pontig
    W. Schramm
    A beszéd szövőnői
  • 20. 11
    Edisonálma – az emberi tudás minden ágát lehetséges mozgóképpel tanítani
    Edison igen merészen a következőket írta:
    «A könyvek hamarosan elavultak lesznek az iskolában.
    A tanulókat a szemükön keresztül fogjuk oktatni.
    Iskolarendszerünk 10 éven belül teljesen megváltozik.»
    vö. Einstein
    A 100 éves jóslat nem igazolódott,
    de a folyamat megindult.”*
    * In: Rohonyi, A.: Oktatás és technológia - A pedagógiai technológia kialakulása. Veszprém, OOK, 1982.
  • 21. 12
    A klasszikus oktató televízió
    WilburSchramm (médiaszociológus) 1960-as években rámutatott:
    „A televíziós oktatás alapvető hiányossága…
    az információ szimplex módon való áramlása.
    Az információ a televíziótól a néző felé áramlik,
    akinek a válaszára a televízió nem reagálhat.”
    Öveges József
    sem a tanárok, sem a diákok nem tudtak kapcsolódni a műsoridőhöz
    csak a közvetítés idejében (később a videózássegített)
    elsősorban otthoni médium (egyéni vagy közös használatra)
    alacsony interaktivitás szint (ki- és bekapcsolás)
    a távoktatás hasznos kiegészítője
    ellenőrzött formában megfelelő hatékonyságú
    vö. Mindentudás
    Egyeteme 2.0 !
    René Berger: Makro-, Mezo- és
    Mikrotévé = egyéntől egyénhez!
  • 22. „ÚjMédia”-korszakolás
    I. 1870s – 1980s -> Massmedia(Newspapers, broadcast)
    II. 1990s – -> Masses of media(Digital channels)
    III. 2000s – ->Memedia(webBlogs, pers. publ.)
    IV. 2004s – -> Wemedia(participatory, citizenjournalism = civil)
    13
    Source: Richard Bailey: New-media
  • 23. Kis-nagy média közösségi média LittleBig, & social Media
    3. SOCIAL - Társas-közösségi
    LITTLE MEDIA - Personal
    (Narrow f2f, 1:1)
    4. ME MEDIA (p2p, Blog)
    5. WE MEDIA - civil
    (Participatingn:n)
    2. BIG MEDIA – MassMedia
    (Press & Broadcast)
    14
    6. LittleBig
    Kapuőrmentes, mobil
    (1:n)
    Generáció
    Bowman & Willis
    R. Bailey
    W. Schramm, vs
  • 24. Generációkés a digitális világ(Prensky és Tari Annamária)
    „X” GENERÁCIÓ (1960-1980)
    (kamaszkorban) USA
    „Y” GENERÁCIÓ (1982-1994)
    (Gyermekkorban)
    Digitális bennszülöttek
    „Z”GENERÁCIÓ (1996 - )
    Nem éltek internet nélküli világban
    15
  • 25. A story ma: Internetológia„Z” generáció
    Forrás: Z. Karvalics László
  • 26. A megoldás kezdetei – AZ ISKOLA
    Régen
  • 27. Kinek tanítunk? PC-k, PDA-k és mobiltelefonok az Y és az M Generáció életének szerves része
    18
  • 28. IV. A digitális forradalom
    Az információk
    előállításának,
    tárolásának,
    feldolgozásának
    alakításának
    gyökeres változása.
    Több mint technológiai!
    Átalakul a társadalom:
    a gazdaság,
    a foglalkoztatás,
    termelés, fogyasztás, oktatás
    Elsődleges:
    információ (termék), a tudás (termék),
    kommunikáció: kitáguló térbeli korlátok,
    mediatizált kommunikáció fejlődése
    19
  • 29. V. A digitális média
    Szabványosdigitális nyelv (tartalmak tárolása, másolása, létrehozása, reprodukálása)
    Interaktivitás ->közvetlen visszacsatolás
    Decentralizáció->hálózat és kommunikáció
    Többirányúkommunikáció ->(vertikális vö. horizontális)
    Interoperabilitás:-> a felhasználók szabadon cserélhetik, módosíthatják az információkat
    Konvergencia és diverzifikáció
  • 30. 21
    1. A digitalizáció
    Lehetővé teszi
    a tartalmak platform-független közvetítését,
    eszköztárak bővülését és a a hatókör kiszélesedését
  • 31. McLuhan„A párbeszéd felváltja a prédikációt”.
    Az elektronikusmédia eltörli a tér dimenzióját.
    „Az elektromosság segítségével a világ bármely pontjáról olyan kapcsolatot létesíthetünk egymás között, mintha egykisfalubanélnénk.
    „A ma embere lényegében mindannak a méretét, hatókörét megnövelte,
    amit a testével szokott megtenni.”
    22
    2. Interakció
  • 32. 23
    Az interaktivitáson alapuló kommunikáció - a Web 2 előfutára -
    NEGROPONTE *:
    nemcsak rátukmálják az emberekre a szórakozást és az információt,
    hanem az lesz a jellemző, hogy az ember maga választ:
    belép egy hálózatba és
    kivesz valamit, mint ma egy könyvtárból vagy egy videotékából
    * Negroponte, N. Being Digital. London, Hodder & Stoughton,1995.
  • 33. 24
    Az új médiakommunikációs tendenciák
    3.Decentralizált 4. Interoperábilis 5. Horizontális
  • 34. 25
  • 35. 26
    6.A konvergencia és a diverzifikáció
    Negroponte*:
    „Az egyes médiumok közötti határok elmosódnak, az eddig különálló médiumok összeolvadva multimédia- termékek formájában új entitást hoznak létre, s végül is győzedelmeskedik a konvergencia”.
    *Negroponte: Digitális létezés
    SzecskőTamás: a digitalizáció olyan, mint egy földrengés:
    lökéshullámait szakmánk valamennyi területén érezni”,
    mindaz, amit a tömegkommunikációs elméletek elmondtak a médiáról, alighanem érvénytelennéválik, új magyarázó elveket kell keresni
    vö: Médiadiverzifikáció (civiltartalomszolgáltatás)
  • 36. Televíziózás:multiplatformon
    27
    tévén, weben, mobilon
    Táguló
    televíziózás
    mobizód,
    Giant-Pocket Tv
    Ultravékony
    Ultrahajlékony
    Eco - Led
    HD
    3D
    Holovízió
    „usergeneratedcontent”
    • Videó blogok: pl.: Freevlog,
    • 37. Podcast = iPod + Broadcast
    ”CROSS-PLATFORM CONTENT IS A KING!”
  • 38. Webes televíziózás
    Streaming - folyamatosan közvetített – live videó
    Kitekintés
    Hazai helyzet
    Google videók
    YouTube média
    TeachersTubeoktatási tartalom
    Teachers Tv online oktatótévé
    freevideolectures.com
    bbc.co.uk/science
    sciencevideos.com
    Ustream.com
    Origo (tudomáy /technika)
    Videotórium.hu
    videobazis.hu
    28
    Hazai helyzet: Tudománymédia csatorna?
  • 39. A centrali-zált és diverzifi-kált média
    29
  • 40. VI. Az Új Média diffúziója
    30
    Hálózatalapú
    Multimédiás,
    Egyéni,
    közösségi
    Interaktív
    Mobil
    (handy, cell)
    iTV
    On-line
  • 41. 31
    Az ÚJ MÉDIA lehetősége*
    föltehetőleg a televíziókészülékhez
    és a számítógéphez hasonlatos
    képernyőskészség,
    amelyet a tele- és a tömegkommunikáció egyesülése
    és az óriási méretű számítógépes adatbázisok lehetősége teremt meg.
    *Balázs Géza: Az új média retorikája. In: Vigilia, 2003/1. 13.
    Napjainkban:
    • hajtogatható, mint a papír
    • 42. átlátszó, mint az üveg
    • 43. életszerűen színes, multilateriális
    • 44. érintésérzékeny
    • 45. és alakváltoztató
    (Forgó S.)
  • 46. 32
    A telekommunikáció és a mobilmédia pedagógiai kérdései
    IKT
    a PC- és internet-penetráció alacsony szintű és lassú
    IKT- kompetencia feltétel
    az esélykülönbségeket fenntartja
    Mobiltanulás
    • a mobiltelefon elterjedése széleskörűbb
    • 47. IKT- kompetencia nemfeltétel
    • 48. az esélykülönbséget csökkentheti
    *Benedek András: Mobiltanulás és az egész életen át megszerezhető tudás. In: Világosság
  • 49. 33
    Az iTV mint oktatási környezet
    Motiváció: szg+ tv élmény
    Interaktív, személyre szabott,
    Nagyfokú rugalmasság,
    Teljesítményértékelés (kísérleti)
    megbízható, könnyen használható (mint egy televízió)
    képben gazdag (video-rich)
    tartalom flexibilishozzáféréssel
    használata nembonyolultabb, mint a jelenlegi tévékészülékeké
    az iTVinterakciórévén potenciális tanulási eszköz
    Kérdés: A szerveren tárolt műsorok megsértik-e a szerzői jogot,
    a jogosulatlan másolatkészítést?
    Filmfolyam helyett digitális katalógus
    Viszontlátásra
    főműsoridő!
  • 50. 34
    VII. Internetes társas szerveződések
    A Web1.0 ! világa 1989-2003
    • a web2.0 szerepét ismerte el,
    • megváltoztatta internetes szokásainkat
    Az internetet a saját képére formáló,a tartalmat saját maga generálófelhasználó lett az
    év embere.
    Az év embere -2007
    Producer consumer =
    Prosumer
    Participatív média:
    állampolgári közreműködésen alapul
  • 51. Az eLearning(approximáció)*
    Számítógépes hálózaton elérhető
    nyitott – tér- és időkorlátoktól független –
    a tanítási - tanulási folyamatot megszervezve Ø
    optimális ismeretátadási, tanulási módszerek
    birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat
    a tutor-tanulókommunikációt
    a számítógépes interaktív oktatószoftvert
    Egységes keretrendszerbe foglalva, hozzáférhetővé Ø
    a tanuló számára teszi Ø
    Az „e-Learning kettő pont nullás” típusú tanulás elméletét
    a konnektivizmus – a hálózatalapú tanulásfelfogás – írja le,
    mely a digitális korszak tanuláselméletének fogható fel.
    *In: e-Learnig kézikönyv:Forgó, 2002.
    vö. Kulcsár Zsolt
    35
  • 52. Az eLearning2.0* konnektivizmus
    Tanuló-központú irregulárisan szerveződő tanulás
    tanulói autonómián és spontán tudáscserén alapul,
    már nem hierarchikus, hanem sokirányú,
    decentralizáltés sokcsatornás,
    a kollaboratívtanulásra ösztönözve
    Kibontakoztatja a tanulói kreativitást.
    Forgó: (ÚPSZ, 2009) uo.http://hu.wikipedia.org
  • 53. 37
    Az e-Learning generációk
    I.1990-ig: a távoktatás hagyományaihoz hasonlóan: oktatócsomagok off-line kiegészítései (CBT)
    II.1995-2000: internetalapú tanulás webes formában, e-mail formájában (WBT)
    III.Multimédiástartalmak és technológiai integráció (LMS LCMS)
    IV.Web2szolgáltatások
    V. e-Learning2.0
    VI.interaktívtévé + mobil jegyében integrált
    VII. Hálózatalapútanulási környezet
    PersonalLearningEnvironment
    (PLE)
  • 54. Konnektivizmus
    George Siemens*: "Konnektivizmus: egy tanuláselmélet a digitális korszak számára”
    A hálózatelméletek és a web 2.0 szemléletének pedagógiában való alkalmazásáról szól.
    A konnektivizmusa tudásszervezés új paradigmája, mely alapján kompetenciáinkat a kapcsolatok felépítésével szerezzük
    Az információ központi fogalom
    A megértés hálózatok alapján
    *In: InstructionalTechnology and DistanceLearning
    2005 j
    38
  • 55. 39
    VIII. Az ÚJ MÉDIUMOK és a tanulás
    Mobil (cell, handy)
    m-Learning
    Video streaming
    1. Kompetenciák(nézetek/attitűdök, ismeretek, tev. képességek)
    Kugler J. alapján
  • 56. 40
    eLearning (offline – online)
    Kugler J. alapján
  • 57. 41
    Hagyományostelevízió
    coachpotato
  • 58. 42
    Interaktív televízió (iTV)
  • 59. 43
    Mobil (cell, Handy) tanulás
    mobiltartalom
    m-Learning
  • 60. Az oktatás-módszertantanuláselméletei
    Behaviorizmus (Watson, Skinner)
    Kognitivizmus (az információ feldolgozás, Piaget, Pléh Cs.)
    Konstruktivizmus(a tanulás értelemteremtő tevékenység NahalkaI.)
    Konnektivizmus
    (az IT tanuláselmélete,G. Siemens,
    Mo: Bessenyei I, Kulcsár Zs. )
  • 61. IX. Hálózatalapú tanári kompetenciákHol is tartunk?
    45
    Önálló alkotás
    Reflexió, tesztelés
    Online munkavégzés,
    kivonatolás
    Letöltés helyett
    feltöltés
    Kommentek
    annotáció
    Böngészés, megosztás, tárolás, könyvjelzők
  • 62. Választ kell adnunk
    a webkettőn alapuló
    elearning2.0 –ás alapú tanulási forma– rugalmassága, flexibilitása, szabadon (irreguláris, autonóm) szervezethetősége révén–
    képezheti-e a közeljövőben a neveléstudományi szakmódszertani kutatások alkalmazások főáramát– ,
    vagy egyfajta sarlatánságnak,
    áltudománynak (gerilla oktatásnak) tekintendő,
    az amit nem a pedagógusok hanem a tanítványaik alkotnak meg és tesznek közzé a világhálón.
    46
    Ma már beszélhetünk civil újságírásról, öngyógyításról – orvos helyett, vajon lesz-e önoktatás is.
  • 63. 47
    Az IT révén kialakítható egy tömegesen testre szabható oktatás.
    Mi ennek részesei lehetünk!
  • 64. 48
    Köszönöm megtisztelő figyelmüket.Dr. Forgó Sándorhabilitált főiskolai tanárEger, Eszterházy Károly FőiskolaMédiainformatika Intézet.2009.
    http:// www.ektf.hu/~forgos
    http:// slideshare.net/forgos, http://prezi.com/80049/
    e-mail: forgos@ektf.hu