• Save
Felsőoktatás kutatás és szakpolitikai hasznosulás Magyarországon 1990-2010. Tényeken alapuló (evidence based) szemlélet a felsőoktatásban.
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Felsőoktatás kutatás és szakpolitikai hasznosulás Magyarországon 1990-2010. Tényeken alapuló (evidence based) szemlélet a felsőoktatásban.

on

  • 400 views

Felsőoktatás-kutatás és szakpolitikai hasznosulás Magyarországon. 1990-2010. Tényeken alapuló (evidence based) szemlélet a felsőoktatásban. „Adatalapú döntéshozatal és ...

Felsőoktatás-kutatás és szakpolitikai hasznosulás Magyarországon. 1990-2010. Tényeken alapuló (evidence based) szemlélet a felsőoktatásban. „Adatalapú döntéshozatal és stratégia-alkotás a felsőoktatásban

Típus: Tudományos-közéleti-társadalmi megjelenés a projektben elért tudományos eredmények elterjesztésének céljával
Alprojekt: 5.4.3 Tanulás/tanítás kutatása és fejlesztése a felnőtt- és felsőoktatásban
Megjelenés: Educatio - 2011. február 2.
Résztvevő: Halász Gábor, előadó

Statistics

Views

Total Views
400
Views on SlideShare
400
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
0
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Felsőoktatás kutatás és szakpolitikai hasznosulás Magyarországon 1990-2010. Tényeken alapuló (evidence based) szemlélet a felsőoktatásban. Felsőoktatás kutatás és szakpolitikai hasznosulás Magyarországon 1990-2010. Tényeken alapuló (evidence based) szemlélet a felsőoktatásban. Presentation Transcript

  • Felsőoktatás-kutatás és szakpolitikai hasznosulás Magyarországon 1990-2010. Tényeken alapuló (evidence based) szemlélet a felsőoktatásban„Adatalapú döntéshozatal és stratégia-alkotás a felsőoktatásban” - Educatio - 2011. február 24. Halász Gábor ELTE PPK - OFI
  • Kutatás és szakpolitika• A kapcsolatuk több mint két évtizede az oktatáskutatás egyik központi kérdése – „Az oktatáskutatás szörnyű rosszhíre” (Carl Kaestle , 1993) – Nem lineáris és sokféle mechanizmus (Carol Weiss modelljei - 1979) – A közvetítő szervezetek – A „tényeken alapuló megközelítés” – Az oktatáskutatás uniós üggyé válása
  • Oktatáskutatás Magyarországon• Oktatáskutatás - felsőoktatás-kutatás• Alapelvek – Hármas kapcsolódás – Kutatás („akadémia”) – Szakpolitika („kormány”) – Gyakorlat („felhasználók”) – Kettős cél 1. A szakpolitika tudáshátterének biztosítása 2. Az intézményi szintű innováció és fejlesztés támogatása• Az oktatáskutatás stratégiai fejlesztése és irányítása
  • Köszönöm afigyelmüket!
  • A hármas kritika - a kutatások színvonala nem felel meg az akadémiai standardoknak - az eredményeket az oktatáspolitika nem tudja használni - azokkal az iskolai gyakorlat nem tud mit kezdeni
  • Carol Weiss modelljei Weiss, Carol H. (1979) The many meanings of research utilisation, Public Administration Review, 39:5, pp 426-431
  • Stratégiai irányítás• Ágazati innovációs stratégia (http://tamop311.ofi.hu/szakmai-program/8-piller/8-1)• Nemzeti oktatáskutatási program (erős felsőoktatási komponensekkel)• Intézmények – Kormányzati K+F intézmények – Felsőoktatási intézményekben működő szakmai műhelyek – Magán K+F és tanácsadó intézmények• Egy stratégiai elem: a r endszeres adatfelvételek• Szakmai kommunikáció, nyilvánosság
  • Hogyan lehet pozícionálni egy kormányzati K+F intézetet? Tudományos kutatás Intézmények Kormány világa
  • A kormányzati K+F intézet pozícionálása• Tudományos kutatás felé: A tevékenysége feleljen meg a tudományos normáknak• Kormány felé: Bármit csinál, az legyen releváns a szakpolitika számára• Intézményi gyakorlat felé: A tevékenysége közvetlenül támogassa az intézményi szintű gyakorlat fejlődését (beleértve a vezetést)
  • Lehetséges rendszeresfelsőoktatási adatfelvételek
  • Az adatfelvételek erdeményeinek felhasználása
  • A tényeken alapuló megközelítés (evidence based approach)• Az egészségügyben szigorú norma lett – az oktatás kezd behatolni• Tényekre épülő… – szakpolitika – fejlesztő beavatkozások – intézményi menedzsment• Szigorú és „lazább” értelmezés – Tények hierarchiája élén a randomizált kontrollált kísérleti módszerrel – Adatok megkövetelése, tényekre való hivatkozás
  • Új fejlemények• Az egyéneket nyomon követő adatbázisok (pl. tanulmányi eredmények)• Komplex, sokféle felhasználót szolgáló lekérdezési rendszerek• Intelligens személyes adatvédelmi megoldások• A kutatás és a döntéshozatal közötti határvonalak elmosódása
  • Közvetítő szervezetek (brokerage agencies)• Az evidenciák gyűjtése, feldolgozás és hozzáférhetővé tétele specializált intézményeket igényel• Ilyen pl. az amerikai „What works clearinghouse”