A felsőoktatás globális trendjei és szakpolitikai válaszok az OECD országokban és az Európai Unióban.

  • 333 views
Uploaded on

Típus: Tudományos-közéleti-társadalmi megjelenés a projektben elért tudományos eredmények elterjesztésének céljával …

Típus: Tudományos-közéleti-társadalmi megjelenés a projektben elért tudományos eredmények elterjesztésének céljával
Alprojekt: 5.4.3 Tanulás/tanítás kutatása és fejlesztése a felnőtt- és felsőoktatásban
Megjelenés: Budapesti Corvinus Egyetem, 2010. szeptember 22
Résztvevő: Halász Gábor, előadó

http://kptab.elte.hu/?page=alkotas&id=122

  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Be the first to comment
    Be the first to like this
No Downloads

Views

Total Views
333
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0

Actions

Shares
Downloads
0
Comments
0
Likes
0

Embeds 0

No embeds

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
    No notes for slide

Transcript

  • 1. A felsőoktatás globális trendjei és szakpolitikai válaszok az OECD országokban és az Európai Unióban Felsőoktatási szakemberek továbbképzése Budapesti Corvinus Egyetem 2010. szeptember 22 Halász Gábor ELTE PPK
  • 2. Amiről szó lesz:• Turbulens környezet – külső kihívások• Új policy válaszok: g lobális trendek az OECD felsőoktatási vizsgálata tükrébe• Ami az OECD vizsgálatból kimaradt: – A 2008-as válság közvetlen hatásai – A tanulás fejlesztésének előtérbe kerülése• A globális trendek és az Európai Unió felsőoktatási politikája• A jövőbeni fejlődés lehetséges útjai
  • 3. Konklúziók• Nem lehet stabilitásra számítani: a folyamatos változás és alkalmazkodás forgatókönyveivel kell számolni• Az Európai Unió aktivitásának és politikai hatásának erősödésével kell számolnunk, és ezek összhangban lesznek a globális trendekkel• A magyar felsőoktatási rendszer többé- kevésbé a globális trendeknek megfelelően fejlődik, de néhány ponton a változások gyorsaságát a kulcsszereplők nehezen tudják követni
  • 4. Köszönöm a figyelmet!
  • 5. Környezeti kihívások/1• Állami költségvetési nyomás (a nagy „ellátó rendszerek” finanszírozása)• Demográfia („öregedő társadalmak”)• További expanziós nyomás (ezt kísérő strukturális feszültségek)• Tudásgazdaság/”új gazdaság” (a munkaerővel kapcsolatos új képesség igények és ezek közvetítésének új formái)• Globalizálódás, nemzetközi integráció és nemzetközi verseny
  • 6. Környezeti kihívások/2• Nemzeti LLL politikák (felnőttek tanulása és a nemzeti kvalifikációs rendszerek reformjai)• Új versenyképességi és innovációs (K+F+I) politikák (a tudomány és kutatás új felfogása, vállalati kutatás)• Közigazgatási, kormányzási reformok („Új menedzsment a közszférában”)• Információs technológia• Tanulás természetéről való tudás
  • 7. Az OECD felsőoktatásivizsgálata • A vizsgálat 2004 és 2008 között zajlott • 24 tagország ország aktív részvételével folyt • 9 területen történt elemzés (ezeket tekintették stratégiai területeknek: itt fogalmazódtak meg diagnózisok és policy ajánlások)
  • 8. Expected demographic changes World Economic and Social Survey 2007. Development in an Ageing World. United Nations. New York, 2007
  • 9. Expected demographic changes within the population aged 20-29 (2005-2015) (growth/decrease - %)125120115110105100 95 90 85 Russian Federation 80 United Kingdom Slovak republic 75 Czech Republic United States New Zealand Netherlands Switzerland Luxembourg 70 Australia Denmark Germany Hungary Portugal Iceland 65 Ireland Sweden Belgium Norway Austria Finland Canada Mexico Greece Turkey France Poland Israel Japan Brazil Korea Spain Italy Chile 60Source: Thematic Review of Tertiary Education, OECD. 2008 „…az egyetemek számára a jövőben nem lesz adott az a könnyű lehetőség, hogy az okos és szorgalmas fiatalokra koncentráljanak.” Source: EUA spokesman (www.universityworldnews.com)
  • 10. Az ipar és a kormányok által finanszírozott kutatások a GDP százalékában (OECD, EU, Japán, Egyesült Államok) ipar kormányokMain Science and Technology Indicators , OECD. 2008
  • 11. OECD diagnózis kilenc területen – Stratégia és kormányzás – Források és finanszírozás – A felsőoktatás és a munka világa – Nemzetköziesedés, globalizálódás – Akadémiai személyzet – Esélyegyenlőség és méltányosság – Kutatás/fejlesztés/innováció és felsőoktatás – A minőség biztosítása – A szakpolitikák implementálása
  • 12. KORMÁNYZÁS
  • 13. Globális trendek a felsőoktatás kormányzásábanJóval határozottabb stratégiai jellegűállami irányítás Nagyobb intézményi önállóság/felelősségA kormányok és az intézmények közötti kapcsolatok átalakul Ez egy új kormányzási paradigma… …aminek erős strukturális vonatkozásai is vannak
  • 14. Általános trendek a kormányzásban (összefoglalás/1)• Új nemzeti stratégiai keretek és konszenzusteremtés• A kormányok és az intézmények kapcsolatának átalakulása – Hatékonyabb állami irányítás (pl. teljesítmény-megállapodások, rendszeres survey típusú adatfelvételek) – Eredményesebb intézményi menedzsment
  • 15. Általános trendek a kormányzásban (összefoglalás/2)• Intézményi menedzsment – Vállalati típusú menedzsment modellek – Testületi vezetés külső szereplőkkel – Professzionális intézményi menedzsment• Együttműködés külső partnerekkel – Regionális szerep erősítése – Gazdasági szereplőkkel való együttműködés• Egységes versenytérben nagyfokú diverzitás (rendszeren belüli mozgások - kreditrendszer)
  • 16. Határozott stratégiai jellegű állami irányítás• Nemzeti döntéshozatali és konzultációs keretek (a konszenzusteremtés, a politikaalakítás és az „új társadalmi szerződés” megkötésének keretei)• Explicit, rendszeresen megújított nemzeti ágazati stratégia• Indirekt irányítási eszközök gazdag repertoárja (pl. érdekeltségi eszközök, teljesítmény standardok, szerződéses viszonyok, erős értékelési-minőségbiztosítási rendszerek)• Evidenciabázis, monitorozás (pl. rendszeres célzott adatfelvételek, országos információ- menedzsment rendszerek)
  • 17. Intézményi önállóság/felelősség• Erős intézményi jogi pozíciók megteremtése (új közjogi konstrukciók, alapítványi és társasági formák)• Intézményi gazdálkodás kivonása a kormányzati gazdálkodásból (tulajdon, hitelfelvétel, saját bevétel önálló gazdálkodás stb.)• Intézményi munkáltatói jogosítványok• Intézményi belső menedzsment fejlesztése – Erős, kis létszámú irányító testületek külső szereplőkkel – Erős, gyakran kinevezett belső végrehajtó személy (president, vice-chancellor, rektor) – Belső menedzsment kapacitások erősítése, vezetés- fejlesztés
  • 18. Az erős szabályozó állam (regulatory state) Erős állam Az igénybevevőket helyzetbe hozó, keresletvezérelt rendszerek, autonóm szereplőkkel és erős nemzeti standardokkal, amelyek betartását az állam garantálja.Igazgató Szabályozóállam állam Gyenge állam ►►
  • 19. A kormányzási reformok strukturális vonatkozásai • Egységes felsőoktatási piac… (a korábban elkülönült intézményi szektorok intézményei egy egységes poszt- szekunder oktatási piacon találják magukat, amelyet átfogó nemzeti kvalifikációs és kreditrendszerek szabályoznak) • és ezen belül a diverzitás tudatos fenntartása és növelése (Az egységes kereteken belül az állami politikák a szolgáltatások, a programok, a profilok sokféleségét támogatják)
  • 20. A kormányzási reformok két típusa• A kormányzási reformoknak látszólag két típusa van… – 1. típus: (ahol korábban erős állami kontroll volt, ott a nagyobb intézményi önállóság/felelősség megteremtése van az előtérben) – 2. típus: (ahol korábban már nagyobb intézményi önállóság volt, ott az erősebb állami stratégiai vezetés és elszámoltathatóság + a diverzitás fenntartása és erősítése van az előtérben)• … valójában e két típus két eltérő „fejlődési stádium” egyazon trenden belül
  • 21. 1. típus/a• Franciaország (1990-tól): finanszírozási szerződések bevezetése (contractualisation)• Svéd reform (1993): önálló intézményi státus, célokkal és eredményekkel történő kormányzás• Norvégia – „Quality Reform” (2003) (az egyetemek maguk alakíthatják ki a belső vezetési struktúrájukat - egy részükben a karok önállósága megszűnt, nincs többé kari testület, a dékánok kinevezett személyek lettek)• Osztrák egyetemi reform: (2001-2002): új közjogi státus
  • 22. 1. típus/b• Dán egyetemi törvény: külső tagokkal működő igazgatótanácsok (2003)• Japán (2004): az állami egyetemek társasággá alakítása• Finnország (2009-es felsőoktatási törvény): a japánhoz hasonló m• Portugália (2008): több egyetem alapítvánnyá alakulhat
  • 23. 2. típus• Ausztrália, Kanada, Hollandia, Írország, Új-Zéland, Dél- Afrika, Egyesült Királyság, USA – A gazdaság versenyképességet hangsúlyozó állami stratégiák – Teljesítményindikátorok, teljesítményfüggő finanszírozás, szerződés-alku az állam és az egyetemek között – „Vállalkozó egyetem” modell támogatása (menedzsment, intézményi marketig, versenystratégia, külső finanszírozás)• Hollandia (1997): egyetemi kormányzási reform (a „vállalati jellegű” vezetési modell radikális bevezetése - NPM elvek térhódítása már a nyolcvanas évektől kezdve)• Nemzeti stratégiai és intézményi stratégiák összekapcsolása (pl. Új-Z
  • 24. Az osztrák egyetemi kormányzási reform• 90-es évek: piaci alapon, vállalkozásként működő főiskolai (Fachhochshule) szektor létrehozása (az új kormányzási modellt itt „tesztelik”)• 1993-tól: New Public Management elvek térhódítása• 2001: az oktatók köztisztviselői státusa megszűnt (egyetemi alkalmazottak lettek) és tandíjat vezettek be• 2002-es egyetemi törvény – Teljesen önálló új jogi státus (közjogi rendszeren belül) – 5-9 fős Tanács (tagjai felét a kormány nevezi ki - ez nevezi ki a rektort és fogadja el az alapvető stratégiai és szervezeti dokumentumokat) – Erős rektor - a korábbi testületek szerepének redukálódása – Finanszírozás: hároméves szerződések alapján (2006-tól)
  • 25. Az egyetemek társasággá alakítása Japánban• 2004-es döntés: az állami egyetemek kivitele az állami jogi keretek közül (incorporation)• Intézményi menedzsment rendszerek megerősítése (pl. igazgatótanács, erős elnök)• Egyetemek az infrastruktúra és épületek tulajdonosai lettek• Megszűntették az oktatók köztisztviselői státusát• Nem állami (önkormányzati) intézmények helyi döntéssel válhatnak társasággá• 2007-ben 33 társasági formában működő egyetem (public university corporation) működött
  • 26. A finn egyetemi reform• 2009-es felsőoktatási törvény: – „Finnish universities are independent corporations under public law or foundations under private law” (MoE) – Felügyelő Tanács (board): a tagok fele külső, az elnök külső – A rektort a FT nevezi ki – Belső irányítási struktúrájukat maguk alakíthatják – 3 éves teljesítmény-megállapodás (performance agreements)• Aalto University – „a globális versenybe beküldött új privatizált egyetem modellje ” „Hundreds of private individuals and nearly 60 businesses and organizations had donated to Aalto University’s basic capital. Donations play a central role in ensuring that the new university can reach its objectives of being one of the world’s top-ranking universities”
  • 27. Állami irányítás megerősítése Új-Zélandon • Ötévenként állami stratégiai irányvonalak kiadása • Három évente intézményi szintre lebontott irányelvek • Minden intézmény stratégiai dokumentumot alkot • Az intézményi stratégiai dokumentumot évente megvitatják egy nemzeti testülettel (Tertiary Education Commission) • Az intézményi stratégiai dokumentum elfogadása feltétele az állami támogatásnak • Cél az állami stratégiai irányítás és az intézményi sokszínűség egyidejű erősítése
  • 28. FINANSZÍROZÁS
  • 29. Források és finanszírozás• Költségek megosztása – Külső források növekvő aránya – Háztartások növekvő hozzájárulása• Állami források allokálásának módja – Normatív alapú blokk-finanszírozás – Finanszírozás teljesítményhez kötése – Célprogramok, céltámogatások• Elmozdulás a „fogyasztói finanszírozás” felé
  • 30. Nem állami hozzájárulások aránya 20 elemezhető ország közül 16-ban nőtt
  • 31. Háztartások hozzájárulása13 elemezhető ország közül 11-ben nőtt
  • 32. Hallgatói hozzájárulás „DUAL TRACK”
  • 33. A kettős normával működő („dual track”) rendszerek „Ezekben az országokban a költségek megosztását az a figyelemre méltó sajátosság („notable feature”) jellemzi, hogy egyes hallgatók költségeit az állami költségvetés teljes mértékben finanszírozza, míg a többiek saját maguk fedezik a képzésük teljes költségét . Más szavakkal a magán-hozzájárulás terhét a inkább a hallgatói népesség egy részére hárítják, és nem arányosan mindenkire.” (186.o.)
  • 34. A hallgatói hozzájárulást jellemző általános trendek• A legtöbb országban van hallgatói hozzájárulás• Ez bevételek fontos és növekvő részét alkotja• A díjak (képzés szerinti) eltérőségét erősítik• Az esély-egyenlőség fenntartható• Az expanziót nem fogja vissza• Intézmények döntési jogát korlátozzák• Támogató- és kölcsönrendszerek vannak• A társadalmi elfogadottság (Európában) vegyes• A „dual track” rendszer Kelet-Európai unikum
  • 35. A FELSŐOKTATÁS ÉS A MUNKA VILÁGA
  • 36. Felsőoktatás és a munka világa/1• Új nemzeti gazdasági versenyképességi politikák – Az innováció, a kreativitás és az alkalmazkodóképesség kerül a középpontba – Aggódás leszakadástól, a „low skill - low wage” csapdába való beszorulástól – E politikákon belül felértékelődik a képességfejlesztés (skills development, skills strategies)• A felsőoktatási és a versenyképességi politikák összekapcsolása (A felsőoktatási politikákat újrafogalmazzák a nemzeti versenyképességi/képességfejlesztési politikákon belül)
  • 37. Felsőoktatás és a munka világa/2• Komplex, több egymást kiegészítő elemből álló eszközrendszer alkalmazása jellemző• Az alkalmazott eszközök – A klasszikus létszámtervezés – de új eszközökkel – Képzési tartalom – A rendszer strukturális jellemzői – Kvalifikációs rendszerek reformja – Egyéb komplex stratégiák• Egy különösen érdekes és radikálispélda: Anglia r
  • 38. Tervezés• A makroszintű munkaerő-piaci előrejelzés erősítése, de új eszközökkel is (pl. alternatív szcenáriók készítése)• A kibocsátás befolyásolásának rugalmas eszközei: – Intézményi viselkedés befolyásolása (pl. szerződés, finanszírozás, minőségbiztosítási standardok) – Hallgatói viselkedés befolyásolása (pl. hallgatói díjak, kedvezmények, ösztöndíjak) – Információval történő befolyásolás (követési vizsgálatok, tanácsadás)
  • 39. Képzési tartalom• A mennyiségi kibocsátás-tervezés mellett felértékelődik a képzési tartalom befolyásolása• Munkáltatók bevonása a képzés tervezésébe és a magába a képzésbe – intézményi irányító testületek – programtervezés, képzés bonyolítása – minőségbiztosítás, akkreditáció• A gazdaság szereplői közvetlenül képzővé és diploma-kibocsátóvá válhatnak
  • 40. Struktúra• A felsőoktatás és a szakképzés egységes rendszerbe (és versenytérbe) kerül• Az intézményi szintű funkcionális differenciálódás támogatott• Erős törekvés a képzési programok diverzitásának fenntartása és ennek erősítésére
  • 41. Kvalifikációs rendszerek reformja• A felsőoktatási diplomák egységes nemzeti kvalifikációs keretrendszerekbe épülnek bele (amely a szakképzési kvalifikációkat is tartalmazza)• A kvalifikációs rendszereik a rugalmas tanulási utakat támogatják (modularizálás, kreditátvitel, kreditakkumuláció, előzetes tudás beszámítása, nem formális és informális tanulás elismerése)
  • 42. Egyéb komplex eszközök• Felsőoktatási politika szorosabb összekapcsolása a gazdaságfejlesztés szempontjából fontos politika-területekk – regionális fejlesztési politikák – a technológiai innovációra irányuló politikák• Az egész életen át tartó tanulás serősítése a felsőoktatási intézményekben (ULL - University Lifelong Learning)
  • 43. Az angol „képesség-forradalom”/1 „This document explains how the Government will (…) act as the catalyst for skills revolution”• A képességfejlesztés a versenyképesség és termelékenység-javítás legfontosabb eszköze (skills policy)
  • 44. Az angol „képesség- forradalom”/2• Kereslet-vezérelt képzési rendszer – Munkáltatók (képzési források ellenőrzése) – Egyének (egyéni tanulási számla)• A képzés hozzákapcsolása a vállalati üzleti- versenyképességi stratégiához• Képzők és képesség-használók összehozása: közvetítő szolgáltatás („skills brokers”)• A munkáltatók/vállalatok helyzetbe hozása: – Egyéni (vállalatokra szabott képzések) – Kollektív (ágazati szervezetek - skills councils)
  • 45. Az angol „képesség-forradalom”/3 • Kvalifikációs rendszer reformja – Kreditekre bontás („skills instead of qualifications”) – Ágazati (munkáltatói) jóváhagyás – Privát (vállalatok által ellenőrzött) kvalifikációk • Vállalati/ágazati akkreditáció (kitemarking) • A tanulásipar mint önálló ágazat (az egyetemek ennek az ágazatnak részei) (Lifelong Learning UK ) • Az egyetemek reagálása: lehetőségek és kockázatok
  • 46. Egy koreai példa: a vállalatok mint az egyetemek versenytársai„A nagyobb vállalatok többsége Koreában saját képzési rendszerrel rendelkezik. A 200 főnél többet foglalkoztató vállalatoknak joguk van egész életen át tartó tanulási rendszereket létrehozniuk és működtetniük. Ezek a főiskolai és egyetemi diplomáknak megfelelő diplomákat adhatnak ki az Oktatási Minisztérium engedélyével.” Source: National Report on the Development and State of the Art of Adult Learning and Education. Republic of Korea. Ministry of Education, Science and Technology - National Institute for Lifelong Education. UNESCO 6th International Conference on Adult Education. May 2009
  • 47. NEMZETKÖZI- ESEDÉS
  • 48. Nemzetköziesedés• Kulturális/tanulási és üzleti dimenzió: a határokon átnyúló szolgáltatások különböző formái• Az oktatási szolgáltatás mint exportcikk• Szabadkereskedelmi megállapodások az oktatási szolgáltatásokról• Nemzetközi fogyasztóvédelem/minőségbiztosítás• Export és import politikák• Felsőoktatási rendszerek nemzetközi versenyképessége
  • 49. Határokon átnyúló szolgáltatások formáiForrás: Cross-border Tertiary Education. OECD, 2007
  • 50. Az oktatás mint exportcikk Forrás: Kurt Larsen and Stéphan Vincent-Lancrin: International Trade in Educational Services: Good or Bad? Higher Education Management and Policy Vol. 14, No. 3 Forrás: Eag, 2006Járulékos haszon: munkahelyek, vendéglátás stb.
  • 51. A versenyképesség egy lehetséges mutatója: részesedés a nemzetközi hallgatói piacból
  • 52. VÁLSÁG
  • 53. A válság hatásai• Negatív • Állami támogatások csökkenése (pl. oktatói bérek) • Lemorzsolódás: hallgatók egy része nem tudja finanszírozni a költségeket • Hallgatótámogató rendszerek pénzügyi nehézségei • Intézmények bevételei csökkennek (tandíjak, kutatás• Pozitív • Nemzeti stimulus csomagok (infrastruktúra, kutatás, innováció)• Pozitív/negatív • Munkalehetőségek beszűkülése és munkanélküliség miatt több belépő és hosszabb bennmaradási szándék
  • 54. AválsághatásaIfjúságimunka-nélküliség Forrás: Tackling the effects of the economic crisis on education. OECD
  • 55. A TANULÁS
  • 56. A tanulás fejlesztése• A tanulás fejlesztését szolgáló nemzeti programok (pályázati programok, díjak)• A felsőoktatásban történő tanulás kutatása• A minőség fogalmának kibővítése• A tanulásszervezés fejlesztéséért felelős szervezeti egységek létrehozása• Az akadémiai személyzet pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése• Tanulási eredményekre épülő programtervezés• A tanulási eredmények mérése
  • 57. A „tanulás” szó előfordulása a FMD pályázatokban (2006-2009) Gábor Dénes Főiskola T ávokt at ási T agozat (2007) Kodolányi János Főiskola (2008) Semmelweis Egyet em Egészségt udományi Kar Kodolányi János Főiskola (2007) Eszt erházy Károly Főiskola T anárképzési és T udást echnológiai Kar Budapest i Corvinus Egyet em (2007) Budapest i Műszaki Főiskola (2007) ELT E Gábor Dénes Főiskola T ávokt at ási T agozat (2008) Budapest i Gazdasági Főiskola (2009) Dunaújvárosi Főiskola Budapest i Corvinus Egyet em (2008) Gábor Dénes Főiskola T ávokt at ási T agozat Budapest i Műszaki és Gazdaságt udományi Egyet em Budapest i Műszaki Főiskola (2009) Zrínyi Miklós Nemzet védelmi Egyet em Szegedi T udományegyet em Gyógyszerészt udományi Kar Miskolci Egyet em (2008) Semmelweis Egyet em Szegedi T udományegyet em Budapest i Kommunikációs és Üzlet i Főiskola Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Kar Debreceni Egyet em Budapest i Műszaki Főiskola (2008) P annon Egyet em Műszaki Informat ikai Kar BME Gépészmérnöki Kar P olimert echnika T anszék P écsi T udományegyet em Állam- és Jogt udományi Kar P écsi t udományegyet em_Közgazdaságt udományi Kar P annon Egyet em Gazdaságt udományi Kar ELT E Eöt vös József Collegium ELT E Bölcsészet t udományi Kar ELT E Bibó Ist ván Szakkollégium P ázmány P ét er Kat olikus Egyet em Jog- és Államt udományi Kar 0 20 40 60
  • 58. EURÓPAI UNIÓ
  • 59. Az Európai Unió felsőoktatási politikája• 2003 után új EU felsőoktatási politika alakult ki: (a felsőoktatás aktív bevonása a Lisszaboni folyamatba)• Az EU-n kívüli Bologna folyamat eredeti céljainak kiegészítése (a új „társadalmi szerződés” szellemében) – Vonzóvá tétel (minőség és relevancia) – Kormányzás – Finanszírozás – Közösségi innovációs politika
  • 60. Vonzóvá tétel (a képzési tartalom minősége és relevanciája)• Vonzóbbá tétel főleg a gazdaság számára• A képzési tartalmak munkaerő-piaci relevanciájának erősítése• A kvalifikációk átláthatóbbá tétele a gazdaság számára• A képzést hozzákapcsolása az egész életen át tartó tanuláshoz• A képzés minőségének és az európai felsőoktatás nemzetközi versenyképességének javítása
  • 61. Kormányzás• Állam és intézmények kapcsolata – Az állam mikro-menedzsment helyett stratégiai irányítást végezzen – Az intézmények önállóbbak– nagyobb felelősséggel és elszámoltathatósággal• Intézmények kitétele a versenynek• Regionális szerep erősítése• Testületi vezetés külső szereplőkkel• Professzionális intézményi menedzsment
  • 62. Finanszírozás• A társadalom (gazdaság) több pénzt ad, de cserében relevánsabb képzés kér• Az igénybevevők nagyobb szerepet kapnak a finanszírozásban (hozzájárulnak de ellenőrizni is akarnak)• A források felhasználását hatékonyabbá kell tenni
  • 63. Az LLL-orientált egyetem/1• az LLL megjelenése az intézményi stratégiában• LLL orientált szervezeti változások (pl. az LLL-ért felelős szervezeti egység vagy vezetői poszt)• nyitás az új, nem hagyományos klienscsoportok felé• “LLL-barát” belső emberi erőforrás menedzsment (pl. LLL aktivitás figyelembe vétele a személyes értékelésnél)
  • 64. Az LLL-orientált egyetem/2 • a programkínálat bővítése (pl. rövid kurzusok) • rugalmas tanulási utak támogatása – moduláris struktúrák bevezetése – kredit akkumuláció és transzfer támogatása – a nem formális és informális (tapasztalati tanulás) elismerése • Innovatív, tanuló-centrikus pedagógiai módszerek, új tanulásszervezési technikák alkalmazása (pl. projektmunka, távoktatás , e-learning)
  • 65. Az LLL-orientált egyetem/3• „LLL-barát” kutatási megközelítés (pl. tudás-transzfer orientált projektekben való részvétel)• munkáltatókkal való intenzív együttműködés (mind a magán, mind a közszféra)• nyitottság a képzési programok egyeztetésére a munkáltatókkal• LLL-orientált alumni politika
  • 66. JÖVŐ(az OECD szcenáriói)
  • 67. Nemzetközisesedés Az OECD szcenáriók Célközönség minden korcsoport „Létrejön a egész életen át tartó tanulás piaca”A diploma Többenkiadása adhatnakegyetemi ki diplomátmonopólium „Marad minden, ahogy van” SZCENÁRIÓK A célközönség csak fiatalok ►►
  • 68. Négy forgatókönyv• Nyitott hálózatépítés” (Open Networking). A különböző országokban működő felsőoktatási intézmények közötti együttműködés erősödése és mélyülése, amit elsősorban nem a piac, hanem az akadémiai szféra növekvő nemzetköziesedése vezérel.• „A helyi közösségek szolgálata” (Serving local communities). A felsőoktatási intézmények egyre inkább annak a konkrét regionális, térségi vagy helyi közösségnek a szolgálata felé fordulnak, ahol működnek.• „Új közfelelősség” (New Public Responsibility). A mai, döntően közpénzekből finanszírozott állami rendszerek fennmaradása, de a finanszírozási források diverzifikálódása, a költséghatékonysági szempontok erősödése, a menedzsment hatékonyságnövekedése és a minőségbiztosítás nagyfokú erősödése.• „Felsőoktatási Gazdasági Részvénytársaság” (Higher Education Incorporation). A felsőoktatás piacosodásának forgatókönyve, amit új piaci szereplők sokaságának megjelenése és térnyerése jellemez.