Gondolatok

454 views
418 views

Published on

Published in: Spiritual
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
454
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Gondolatok

  1. 1. Forint helyett euró – mikor, milyen árfolyamon? Kilátások és lehetőségek a forintpiacon exportőrcégek számára Az MNB és a kormány jelenlegi elképzelései alapján a forint 2010-ben szűnne meg és lépne helyére az euró. Bár ennek teljesíthetőségével kapcsolatban megoszlanak az elemzői vélemények és vannak kérdőjelek, nem árt egy kicsit előrenézni és kiaknázni a forintpiacban rejlő lehetőségeket. Először is nézzük a jelenlegi helyzetet és a várható tendenciákat! Itt három szempont alapján vizsgálódunk: a természetes piaci folyamatok, az árfolyam és a gazdaság teljesítőképességének viszonya illetve a történelmi tapasztalatok alapján. I. Piaci folyamatok A forinttal kapcsolatban visszatérő téma, hogy túl erős és gyengülnie kellene. Ez azonban két éve várat magára és a forint gyengülésében hívők folyamatosan csalódnak. E jelenségnek egyszerű a magyarázata! Az MNB az elmúlt hónapokban – ahogy ezt előre jelezte- fokozatosan csökkentette az alapkamatot, ami kiszámíthatóságot jelentett a piac részére, ezt pedig a piac a forintba vetett bizalom formájában honorálta . Ezt tetézte az a tény, hogy Magyarországot kockázati szempontból egyre biztonságosabbnak ítélik a befektetők (EU csatlakozás, konvergencia folyamatok), ugyanakkor a kamatszint nálunk a legmagasabb az egész unióban! Ennek eredőjeként más piacokkal összehasonlítva alacsony rizikóval lehet kamatprémiumot bezsebelni!!! Ez pedig folyamatos tőkebefektetéseket vonzott és vonz külföldről, ami erősíti és erősen tartja a forintot.Tulajdonképpen ez a folyamat jellemezte az egész 2004. és 2005.évet. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy az importőrcégek csendben örültek az erős forintnak, míg az exportőrök vártak és nem fedezték kockázataikat a gyengébb forint reményében! Míg a 2004. év elején még 260 forint fölött jegyezték az eurót, 2005-ben az első nyolc hónap piaci átlagárfolyama 247 forint alatt volt!!! Mindeközben a határidős árba épülő kamattartalmak is drasztikusan zsugorodtak. Ez további komoly veszteség – de legalábbis ki nem használt nyereség - exportőreink számára! Ez a folyamat ( a kamattartalmak zsugorodása) nem változik, folytatódni fog egészen addig, míg gyakorlatilag megszűnik a kamatszintek közt a különbség! Ez persze nem jelenti azt, hogy egyirányú utcába fordultunk és a forint mostantól mindig ilyen stabil és erős marad. Előfordulhat forintgyengülés, de az idő
  2. 2. múlásával ez egyre inkább csökkenő mértékű és egyre valószínűtlenebb lesz!!! A külföldiek ugyanis ezt a játszmát végig fogják játszani és a magas kamatok miatt folyamatosan fognak tőkét invesztálni a monetáris unió felé tartó forintba! Az átmeneti forintgyengülések és esetleges hozamemelkedések csak az étvágyukat fogja növelni!!! II. A forint árfolyama és a gazdaság 1, Grafikon: Az EURHUF mozgása 2001-2005 (Reuters adatok) Weekly QEURHUF= [Bar, Candle, RSI 14, Slow Stoch 5,3,3] [Professional] 2001.02.27. - 2005.10.21. (GMT) Price 2001 nyara: Fejlodo piacok pénzügyi válsága (Argentin,Török,Lengyel) 273 270 267 264 261 2004 nyara: Kormányválság 258 255 252 249 246 2003.Június: Sáveltolás fölfelé 243 240 237 234 2003.Január:Támadás a sávszél ellen 231 Apr Jul Oct Jan Apr Jul Oct Jan Apr Jul Oct Jan Apr Jul Oct Jan Apr Jul Oct 2001 2002 2003 2004 2005
  3. 3. A fenti grafikonra tekintve néhány dolog tényként leszögezhető: 1, A 2001-es sávszélesítés óta az idő kb. 75%-át a 255-ös árfolyam alatt töltötte a piac 2, Komoly forintgyengülést kétszer élhettünk át: 2001 nyarán külső sokk hatására, 2003-ban pedig a sáv felfelé történő eltolása okozott pánikot 3, Az elmúlt két év (2004-2005) negatív eseményei hidegen hagyták a piaci szereplőket, a forint stabil maradt Mindeközben a magyar gazdaság folyamatosan bővült és a GDP 2001 óta éves átlagban 3,5 %-kal növekedett, ami bőven az EU átlag fölött van, az utolsó két évben pedig kb. a duplája! Vagyis az erősnek mondott forint nem gátolja a megfelelő bővülést! Ráadásul a legalacsonyabb növekedést éppen 2003-ban produkálta a magyar gazdaság, amikor a legmagasabb volt az euró átlagárfolyama! (lásd táblázat) 1. Táblázat: A magyar GDP bővülése és az EURHUF átlagárfolyama 2001 2002 2003 2004 2005* GDP növekedés 3.8 3.5 2.9 4.0 3.5 EURHUF átlag 256.68 242.97 253.51 245.90 246.60 * GDP az első félév, árfolyam az első nyolc hó alapján Ez legalábbis cáfolni látszik azt a régóta hangoztatott kívánságot, hogy gyengébb forintra van szüksége a magyar gazdaságnak! A fenti táblázatból úgy tűnik, hogy gazdaságunk valamilyen módon már alkalmazkodott a 250 alatti árfolyamokhoz!!! III. Történelmi tapasztalatok: A csatlakozásig hátralévő időszak várható árfolyammozgásai Bár még mindig sokan számítanak egy komolyabb forintgyengülésre, ezt véleményünk szerint csak egy külső sokk idézhetné elő!!! A magyar gazdaság pénzügyi problémái önmagában kevésnek bizonyultak az utolsó 2 évben ahhoz, hogy a forint meggyengüljön. Ez könnyen így maradhat a monetáris csatlakozásig a kamatprémiumok miatt! Az MNB nem engedi majd túlzottan gyengülni a forintot, mert az veszélyeztetné az árstabilitásra vonatkozó céljait. Így
  4. 4. ha meg is gyengülne a forint, valószínűtlen, hogy 255-260 fölötti árak legyenek hosszabb időn át, ezt a jegybank átmeneti kamatemelései megakadályoznák. Mennyi idő van még a csatlakozásig? A tervek 2010-ről szólnak, bár kérdőjelek még vannak.... Tételezzünk fel egy 2011-es év eleji csatlakozást! A hátralévő idő alig több, mint öt év. Érdekességként nézzük meg, hogyan viselkedtek a monetáris csatlakozás (az euró születése) előtti utolsó öt évben az uniós országok devizái. Összehasonlításunkban a német márka ellen jegyzett keresztárfolyamok szerepelnek. 2. Táblázat: A monetáris unió devizáinak volatilitása (1994.01.01.-1998.12.31.)* Csúcs/Mélypont 1994.01.01./1998.12.31. 1994jan01 Csúcs Mélypont 1998dec31 (%) (%) DEMATS 7.0300 7.0437 7.0257 7.0357 0.26 -0.08 DEMFRF 3.4050 3.5753 3.3435 3.3521 6.93 +1.55 DEMITL 985.00 1251.50 965.00 990.22 29.69 -0.53 DEMBEF 20.80 20.85 20.50 20.61 1.71 +0.89 DEMNLG 1.1200 1.1285 1.1160 1.1265 1.12 -0.58 DEMPTE 101.95 105.93 99.34 102.43 6.63 -0.47 DEMESP 82.50 92.80 81.20 85.09 14.29 -3.14 DEMFIM** 3.2200 3.3450 2.9502 3.0397 13.38 +5.60 IEPDEM*** 2.5800 2.7139 2.4677 2.4834 9.98 -3.74 *A táblázatból hiányzik a luxemburgi frank; ** A finn márka adatsora 1994.04.08-val kezdődik; *** Az ír font adatsora 1997.01.01-vel kezdődik Kiegészítve a táblázatot meg kell említeni, hogy a két legbizonytalanabb deviza, az olasz líra (ITL) és a spanyol peseta (ESP) 1992 szeptemberében áldozata lett a “fekete szerda” néven elhíresült napnak. E krízis és valutaválság hatására 1995 tavaszáig e két deviza még sokat gyengült, ezt azonban már korrigálták a piacok, az utolsó években e devizák is jelentősen erősödtek (lásd grafikonok). Az ír font az egyetlen olyan deviza, amely említésre méltó mértékben gyengült a csatlakozást megelőző időszakban!!! Ha pedig az időszak elejét viszonyítjuk a csatlakozási árfolyamhoz, nincs említésre méltó különbség!!!
  5. 5. Összefoglalva: Sem a piaci folyamatok, sem a forint árfolyamával kapcsolatos polémiák, sem pedig a történelmi tapasztalatok nem támasztják alá a forint összeomlásával kapcsolatos találgatásokat!!! Ha lesznek kilengések, azok várhatóan konszolidáltak lesznek és a törvényszerű, önbeteljesítő jóslatként is működő konvergencia folyamatok mindig vissza fogják téríteni a forintot az erősödés irányába!!! Így aztán kézenfekvő feltételezés, hogy a csatlakozási árfolyam nem lehet túl messze az elmúlt időszakban jellemző 245-255-ös szintektől!!!! Ezt egyebek közt az MNB és a kormány elképzelései és nyilatkozatai is alátámasztják, valamint az a tény, hogy a sávszélesítés óta eltelt bő négy év alatt a piac „jól érezte magát“ az említett szinteken és ez az árfolyamszint nem hátráltatta a gazdasági bővülést!!! Mizsér Attila Vezető Üzletkötő HVB Treasury Értékesítés Budapest, 2005.09.15.
  6. 6. Melléklet: A devizák mozgása a csatlakozás előtt (Bloomberg adatok) Az osztrák schilling(DEMATS) árfolyama (1993.10.29.-től a csatlakozásig) Kommentár: A grafikon rendkívüli stabilitást mutat, nincs említésre méltó mozgás.
  7. 7. A francia frank (DEMFRF) árfolyama (1990.01.01.-től a csatlakozásig) Kommentár: A grafikon stabilitást mutat, az 1995-ös szintről a frank folyamatosan erősödött a csatlakozásig.
  8. 8. Az olasz líra (DEMITL) árfolyama (1990.01.01.-től a csatlakozásig) Kommentár: A grafikonon jól látható az 1992-es krach, aminek következtében 1995 tavaszáig lavinaszerűen gyengült a márkával szemben. Ne feledjük, hogy eközben ugyan “kegyvesztett” lett a líra, de 1997-ben visszakerült az ERM II. rendszerbe és simán csatlakozott a monetáris unióhoz. Az utolsó csaknem négy év alatt igen intenzíven erősödött a líra és az 1993-1994-ben jellemző szinten csatlakozott.
  9. 9. A belga frank (DEMBEF) árfolyama (1993.10.29.-től a csatlakozásig) Kommentár: A grafikon rendkívüli stabilitást mutat, nincs említésre méltó mozgás az utolsó öt évben.
  10. 10. A holland gulden (DEMNLG) árfolyama (1992.10.02.-tól a csatlakozásig) Kommentár: A grafikon rendkívüli stabilitást mutat, nincs említésre méltó mozgás.
  11. 11. A portugál escudo (DEMPTE) árfolyama (1993.10.29.-től a csatlakozásig) Kommentár: A grafikon stabilitást mutat, az utolsó évek legmarkánsabb mozgása az escudo erősödése volt 1995 és 1997 között.
  12. 12. A spanyol peseta (DEMESP) árfolyama (1992.01.03.-tól a csatlakozásig) Kommentár: A grafikonon jól látható az 1992-es krach, aminek következtében 1995 tavaszáig lavinaszerűen gyengült a márkával szemben. Nagy a hasonlóság a líra grafikonjával, kisebb kilengéssel ugyanaz a forgatókönyv. Az utolsó négy évben erősödés és rendkívüli stabilitás volt a jellemző.
  13. 13. A finn márka (DEMFIM) árfolyama (1994.04.08.-tól a csatlakozásig) Kommentár: A grafikon a finn márka trendszerű erősödését mutatja, az utolsó öt év tekintetében a legerősebb volt az elemzett devizák közül.
  14. 14. Az ír font (IEPDEM) árfolyama (1997.01.01.-től a csatlakozásig) Kommentár: A grafikon az utolsó két évet mutatja. Ne feledjük, hogy ún. direkt jegyzéssel kereskedtek az ír fonttal, így itt a süllyedő vonal a font gyengülését jelzi! A két év tekintetében itt is stabilitás a jellemző, egy erősödő majd egy gyengülö fázis eredőjeként.

×