Your SlideShare is downloading. ×
Elte 2013 osz 9
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×

Thanks for flagging this SlideShare!

Oops! An error has occurred.

×

Saving this for later?

Get the SlideShare app to save on your phone or tablet. Read anywhere, anytime - even offline.

Text the download link to your phone

Standard text messaging rates apply

Elte 2013 osz 9

94
views

Published on


0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
94
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
6
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

Report content
Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
No notes for slide

Transcript

  • 1. Médiajog I 2013 ősz Gyűlöletbeszéd
  • 2. Gyűlöletbeszéd Európa Tanács gyűlöletbeszéddel kapcsolatos ajánlása (1997): Olyan véleménynyilvánítás, amely - faji gyűlöletet - idegen gyűlöletet - antiszemitizmust vagy - a gyűlölet intolerancián alapuló más formáit terjeszti, előmozdítja, vagy igazolja, ideértve az - agresszív nacionalizmust, - etnocentrizmust - kisebbségekkel, bevándorlókkal, emigránsokkal szembeli diszkriminációt és ellenségeskedést. Az etnocentrizmus az a szemlélet, amely szerint a saját etnikum vagy etnikai csoport mindennek a középpontja, és minden más csoport dolgait, viselkedését, értékeit stb. ehhez viszonyítva becsülik. Az etnocentrikus szemlélet szembetűnő megnyilvánulásai között említhetjük azt a képzetet, amely szerint a világ központja a szóban forgó etnikum területe, itt ment végbe az emberiség teremtése, ők az egyedül igazi emberek, minden más nép nyelve értelmetlen stb.
  • 3. Gyűlöletbeszéd gyűjtőfogalmába tarozó magatartások közös jellemzői: - megnehezíti a szabad identitásválasztást, - bénító, megfélemlítő erővel hat, a csoport tagjainak általános biztonságérzetét sérti - a társadalomban meglévő, antidemokratikus, kirekesztő magatartást tanúsító csoportokban egyébként is meglévő kisebbségellenes indulatokat felerősítik - a többségi társadalomban felerősítik a negatív előítélet-képződést - olyan „mérgezett” közéletet, beszédmódot legitimál, amely teret ad az ellenségkeresésnek, az antidemokratikus törekvéseknek, végső soron az erőszak alkalmazásának - a másság nem érték, hanem bűn
  • 4. Btk - hatályos A közbiztonság elleni bűncselekmények Közösség elleni uszítás 332. § Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet ellen, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy c) a lakosság egyes csoportjai ellen - különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel - gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • 5. Történelem Rendszerváltás előtt két törvényi tényállás élt a Btk.-ban: az izgatás és a közösség megsértése A két törvényi tényállás között az alapvető különbség: - izgatás: állam elleni bűncselekmény, célzatos - közösség megsértése: köztörvényes bűncselekmény, nem célzatos
  • 6. Szocializmus Izgatás 148. § (1) Aki mások előtt azért, hogy a) a magyar nemzet vagy valamely nemzetiség, b) a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje, c) a Magyar Népköztársaság szövetségi, barátsági vagy együttműködésre irányuló egyéb nemzetközi kapcsolata, d) valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá - szocialista meggyőződésük miatt - egyes csoportok vagy személyek ellen gyűlöletet szítson, ennek felkeltésére alkalmas cselekményt követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az izgatást nagy nyilvánosság előtt vagy csoport tagjaként követik el, b) az izgatás az (1) bekezdés c)-d) pontja esetén a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatainak megzavarására vezet. (3) Aki a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott izgatásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig, háború idején bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 149. § Aki mást a szocializmus érdekében kifejtett tevékenysége miatt tettleg bántalmaz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • 7. Szocializmus Közösség megsértése 269. § (1) Aki mások előtt a) a magyar nemzet vagy valamely nemzetiség, b) a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje, c) a Magyar Népköztársaság szövetségi, barátsági vagy együttműködésre irányuló egyéb nemzetközi kapcsolata, d) valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá - szocialista meggyőződésük miatt - egyes csoportok vagy személyek ellen gyűlölet keltésére alkalmas cselekményt követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki mások előtt a magyar nemzetet, a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, továbbá - nemzetiségük, felekezetük, fajuk vagy szocialista meggyőződésük miatt - csoportokat vagy személyeket sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, avagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (3) Aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoport tagjaként vagy nagy nyilvánosság előtt követi el, bűntett miatt három évig, illetőleg vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • 8. Rendszerváltás Rendszerváltáskor módosított szöveg : (a két törvényi tényállás helyett egy tényállásban került megfogalmazásra): Közösség elleni izgatás 269. § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet vagy valamely nemzetiség, b) valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzetet, valamely nemzetiséget, népet, felekezetet vagy fajt sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A köznyugalom elleni bűncselekmények közé került.
  • 9. 30/1992.-es AB döntés: Az első bekezdés alkotmányos, a második bekezdés nem, azt az AB megsemmisítette. AB teszt - összeütköző alkotmányos jogok: véleménynyilvánítás szabadsága – emberi méltóság - alkalmas-e a büntető jog a kívánt cél elérésére (1. bek IGEN, 2. bek NEM) - arányosság ( a célnak arányban kell állnia a megvalósítás érdekében alkalmazott korlátozással) - legenyhébb eszköze-e (vita, valóban a legenyhébb-e)
  • 10. AB - 1992 Első bekezdés: A védendő tárgy: konkrét csoportkategóriák (valamely nép, felekezet, faj), illetve előre nem meghatározott, de jogalkalmazás során definiálható csoport. Elkövetési magatartás: gyűlöletre uszítás – uralhatatlanná váló indulatok elszabadítása, amely közvetlenül erőszakkal fenyeget. Csak konkrét alanyi jog megsértésének tényleges (nyilvánvaló-közvetlen) veszélyét előidéző véleménynyilvánítás esetén valósul meg az uszítás. Bírói gyakorlat szűkített keret – Az uszítás olyan gyűlölet felkeltésére irányul, amely aktív tevékenységbe megy át, aki gyűlöletre uszít az másokat aktív, tevékeny gyűlöletre ingerel. (csak példákon keresztül lehet elhatárolni, futballstadion erőszak, Hegedűs ítélet)
  • 11. BTK. 1996-os módosítása nyomán bekerül a szövegbe „az egyéb cselekmény” kitétel. Közösség elleni izgatás 269. § Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, illetve gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 12/1999 AB határozat megsemmisíti a betoldást. Indokolás: Nem elég meghatározott az elkövetési magatartás.
  • 12. 2003 ősz – kormányjavaslat 269 § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzet, vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport avagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy mást vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz, azt állítja, hogy a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás alapján valamely személy vagy a személyek egy csoportja alsóbb- vagy felsőbbrendű. 18/2004. AB határozat – szöveg alkotmányellenes. Hatályos a 12/1999. AB határozat utáni szövegverzió
  • 13. Büntetőjog módosítás kísérlet - 2007 Gyalázkodást a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények közé elhelyezni. „181/A. § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzettel, vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal kapcsolatban olyan kifejezést használ, vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a csoport tagjainak becsületét csorbítsa, avagy emberi méltóságát megsértse, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2)Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki nagy nyilvánosság előtt olyan – különösen önkényuralmi rendszerre vagy eszmére emlékeztető vagy utaló – testmozdulatot tesz, amely alkalmas a magyar nemzet, vagy lakosság egyes csoportjai, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport tagjai becsületének csorbítására, avagy emberi méltóságának megsértésére. Új szabály lényegi elemei: - a tényállás sértettjei egy csoport pontosan meg nem határozható tagjai az uszítás szintjét el nem érő, becsmérlő tartalmú közlések elleni fellépés lehetősége - gyalázkodó kifejezés használata, híresztelése, gyalázkodó testmozdulat kriminalizálása
  • 14. 95/2008. AB határozat Az alkotmányellenesség indokai: (30/1992, 12/1999. 18/2004 korábbi AB határozatok megállapításai, érvelése) - a büntetőjogi normával szemben megfogalmazott követelmények nem teljesülnek. (körülhatárolt, világosan megfogalmazott, az önkényes jogalkalmazást kizáró) - nem korlátozza a büntetőjogi szankció alkalmazását azokra a súlyos esetekre, amikor a véleményközlés mások alkotmányos jogát sérti. Bár a becsület, emberi méltóság fogalmakat használja a szabály, a szabad véleménynyilvánításhoz való joggal szemben nem áll olyan alkotmányos jog, amelynek védelmét a tényállás el tudná látni. - „nem magának a közösségnek, mint meghatározhatatlan személyek összességének vagy a tagoktól elváló szervezetnek van méltósága, hanem a közösséget alkotó egyének emberi méltósághoz való alanyi joga érdemes a védelemre.” - az Alk. 54. § (1) bekezdésével ellentétes, mert nem biztosítja a szabályozás a sértett önrendelkezési jogát
  • 15. Polgári jog – kísérlet - 2007 Ptk módosítás szövege: „76/A. § (1) A személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbségekhez valótartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik. (2) A jogsértő nem hivatkozhat arra, hogy sérelmezett magatartása nem közvetlenül és felismerhetően az (1) bekezdésszerinti sérelem alapján igényt érvényesítő fél vagy felek ellen irányult. (3) A 84. § (1) bekezdése szerinti igények érvényesítésére az a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet vagy alapítvány is jogosult, amelynek célja az emberi és állampolgári jogok védelme. A 84. § (1) bekezdés e) pontja szerinti igényt az említett szervezetek csak a sértett közösségérdekében és az e célra létrehozott valamely közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú alapítvány javára érvényesíthetik. Új szabály lényegi elemei: - a közösségekkel összefüggésben megvalósuló becsmérlő magatartás elleni fellépés lehetősége - a védelem tárgya: a közösséghez tartozók kollektív méltóságának jog által létrehozott elvont fogalma - egyéni és társadalmi szervezetek általi – akár párhuzamos - igényérvényesítés
  • 16. 96/2008. AB határozat Az Alkotmánybíróság megállapítja: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés által 2007. október 29. napján elfogadott törvény alkotmányellenes. Alkotmányellenesség okai: - a törvényben megjelölt közösségek – jogalanyisága nem értelmezhető, önálló, megsérthető jogokkal nem rendelkeznek - csoportképzésre alkalmas tulajdonságok sokasága a véleménynyilvánítási jog korlátozását parttalanná teszi -a szankciók párhuzamos vagy ismételt alkalmazására ad lehetőséget - az elfogadott szabályozás a véleménynyilvánítás szabadságának aránytalan korlátozását jelenti, ezért alkotmányellenes.
  • 17. Hatályos Közösség elleni uszítás 332. § Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet ellen, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy c) a lakosság egyes csoportjai ellen - különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel - gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nemzeti jelkép megsértése Önkényuralmi jelképek használata A nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása
  • 18. KERESZTYÉN MAGYAR ÁLLAM !  Így jelent meg a pusztító hisztérikus indulat képviseletében tatár, török és nem utolsósorban orosz: rombolni az ázsiai tér és időfeletti lelki alkat krisztusi tér és idő szerint megélt csodáit. S így jelent meg a hidegvérű alantas indulat képviseletében fél évezreden át a Habsburg, Európa, mi több, a világ összességében legtehetségtelenebb és legkorlátoltabb uralkodócsaládja. De még ezt is kivédte volna a keresztyén magyar állam, ha nem jön a kiegyezéses önfeladás következtében a galíciai jöttmentek hada, kik megtestesült óemberként rágták és rágják szét a romjaiban, a hősök csontjain mégis, csak azért is, mindig, újra meg újra feltámadásra képes hont. Ha már az ő ószövetségi Sionuk elveszett bűneik, Isten elleni lázadozásaik miatt, hát vesszen az újszövetségi életrend legígéretesebb magaslata: a magyar Sion is. Szintén Ady írja a magyar Sionról: „Ennyi zavar, vágy, indulat, zsidó nem tombolt soha semmiféle népben…” Miután pedig nem lehet minden palesztint kifüstölni nácikat is nemegyszer megszégyenítő fasiszta módszerekkel a Jordán partja mellől, hát jönnek megint a Duna partjára, hol internacionalistán, hol nemzetieskedve, hol kozmopolitán még egyet rúgni a magyarba, hiszen kedvet kaptak hozzá. Ők hisztérikusak a megszólítástól is: KERESZTYÉN MAGYAR ÁLLAM. Azt mondják: kirekesztő. Minden augusztus 20-án megszólal a hamis tétel magyart kisemmiző rikácsolásukban: Szent István befogadó magyar állama. Németh László minderről azt mondja, hogy szeretnénk mi ma olyan tiszta helyzetet, mint Szent István többnyelvű államában volt, ahol a hazafiság leple alatt a többségbe nem hazudhatta át magát a kisebbségi. Hát halld meg magyar az ezredik keresztyén magyar állami év ezer év ősi jussán és jogfolytonosságán alapuló, egyetlen életre vezető üzenetét: REKESZD KI ŐKET! MERT HA TE NEM TESZED MEG, ŐK TESZIK MEG VELED! Erre figyelmeztet minket ezer év kínja, megrabolt és ezerszer is kifosztott hazánk ama „magasban” mégis meglévő öröksége és nem utolsósorban Ramallah kődobáló fiai.
  • 19. Hegedűs Lóránt református lelkész Büntető eljárás – közösség elleni izgatás (Btk 269 §) I. fokú döntés 1. Rendű vádlott (főszerkesztő) 525.000 Ft. pénzbüntetés 2. Rendű vádlott (Hegedűs L.) 1 év 6 hónap 3 évi próbaidőre bocsátás II. Fokú döntés Felmentő ítélet Indokolás - erőszakos cselekedetre nem hív fel - nem elegendő a veszély feltételezett volta, hanem vizsgálni kell a veszély mértékét, konkrétságát és az erőszak mértékét
  • 20. Bírósági ítélet indoklása „A vélemény mindaddig szabadon kinyilvánítható a Büntető Törvénykönyv szerint, amíg az nem csap át gyűlöletre uszításba. Ebből következik, hogy a Btk. 269.§.-ában meghatározott törvényi tényállás nem képezhet megkülönböztetett büntetőjogi oltalmat, a sértő, a bántó, az esetleg megalázó vélemények kinyilvánításával szemben. Ennek megfelelően a bíróságnak kizárólag azt kell eldöntenie, hogy az inkriminált cikk, illetve előadás gyűlöletre uszít-e vagy sem. Az, hogy mi uszít és mi nem, szubjektív alapon nem közelíthető meg. Ebben az esetben ugyanis úgy a vádemelés, mint az ítélkezés egyéni megítélés, politikai érzékenység, vagy tűrőképesség kérdése lenne. Ennek megfelelően a bíróságnak az ítélkezése során úgy kell eljárnia, hogy szűkítse és lehetőség szerint kiküszöbölje a szubjektív elemeket, és ítéletét kizárólag a tényekre és az ezzel szorosan összefüggő jogszabályokra alapítsa. Nincs demokratikus társadalom pluralizmus, tolerancia nélkül, a véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társadalom egyik alapköve, fejlődésének egyik feltétele. E szabadság az olyan gondolatokat, információkat, elveket és nézeteket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentőek, vagy aggodalmat keltőek.
  • 21. A Fővárosi Bíróság az általa megállapított tényállás alapján tévesen vont következtetést a vádlottak bűnösségére, amikor a tartalmát tekintve is előre kialakított, gondosan felépített, írásba foglalt, majd hangszalagra is rögzített és a rádióban leadott beszédet – amely kétségkívül különösen a magyarországi zsidóság Galiciából származó részét sértő, lealacsonyító kijelentéseket is tartalmaz – a szólás és véleménynyilvánítás szabadságának kereteit túllépőnek, bűncselekményt megvalósítónak értékelte. …nem a véleménynyilvánítás szabadságával él, hanem gyűlöletre uszít az aki erőszakos cselekedetre, ilyen magatartás vagy tevékenység kifejtésére hív fel, akkor ha a veszély nem csupán feltételezett, hanem a veszélyeztetett jogok konkrétak, és az erőszakos cselekedet közvetlenül fenyeget. A közösség elleni izgatás alapvetően nem politikai, hanem köztörvényes bűncselekmény, amely éppen ezért került elhelyezésre a köznyugalom elleni bűncselekmények között. Gyűlöletre az uszít, aki másokat aktív, tevékeny gyűlöletre ingerel. A bűncselekmény (immateriális) veszélyeztető jellegéből következik, hogy a megvalósulásához nem elegendő csupán a veszély feltételezett volta (absztrakt veszély). A veszély a sérelem bekövetkezésének reális lehetőségét jelenti, vagyis olyan helyzet fennállását, amikor a folyamatnak a sérelem bekövetkezése irányába ható továbbfejlődése lehetőségével számolni kell. A „rekeszd ki őket! mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled” felhívásból nem következik és nem is következtethető az a vádlotti szándék, hogy olvasóit hallgatóit erőszakos cselekmények elkövetésére buzdítja. Az „ők teszik meg veled” mondatrészből az sem következtethető, hogy a cikk írója a zsidóság Galiciából származó részének erőszakos cselekményeitől tart, ezt kívánná megelőzni. A köztudomásúlag a zsidóság részéről nem fenyegető erőszakos magatartások híján fel sem merülhet az erőszakos magatartás elhárításának szükségessége, s így ilyen elhárító erőszakos kirekesztésre a II. r. vádlott még közvetve sem sarkall.
  • 22. Két éve, életében először saját ügyében pert indított Ádám György. A jogászprofesszor ifjabb Hegedűs Lóránt cikke miatt nyújtott be személyiségi jogi keresetet. Az írásban a szerző a zsidók kirekesztéséről értekezik, ezért a felperes azt kérte, hogy a kirekesztéstől ha formálisan is - védje meg az állam. A jogerős ítélet szerint azonban egy kisebbség elleni diszkriminatív támadás esetén nem kérhet személyiségi jogvédelmet a csoport nem nevesített tagja, nincs joga megvédeni magát és a csoportot sem.
  • 23. T. Pesti Központi Kerületi Bíróság. Dr. Ádám György (1118 Budapest, Alsóhegy u. 28. fsz. 2. szám alatti lakos, ügyvéd) felperes keresetet terjesztek elő ifj. Hegedüs Lóránt (1054 Budapest, Szabadság tér 2. szám alatti lakos) alperes ellen. Kérem a Ptk. 84. § (1) bekezdés a.) pontja alapján annak bírósági megállapítását, hogy az alperes a Ptk. 76. § első fordulata szerint megfogalmazott: magánszemély hátrányos megkülönböztetése faj, nemzetiség, illetve felekezet, illetve az utolsó fordulat szerint definiált: becsület és az emberi méltóság személyhez fűződő jogomat megsértette. Kérem a Ptk. 84. § (1) bekezdés b.) pontja alapján az alperest a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől eltiltására kötelezni. Perköltség igényem nincs. Ptk.76. § A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.
  • 24. I. fok Ifjabb Hegedűs Lóránt megsértette Ádám György személyiségi jogait. A gyűlöletkeltés a bíróság szerint minden, mások által zsidónak tartott személy ellen, így a felperes ellen is irányul. Az indokolás szerint a személyes érintettség nem feltétlenül jelenti a név szerinti megjelölést, mivel számos módja van annak, hogy valaki a konkrét személy megnevezése nélkül is arra kedvezőtlen kijelentéseket tegyen II. fok A Fővárosi Bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította. A bíróság az ügy lényegéről nem is döntött, csak azzal foglalkozott, hogy perelhet-e a felperes. Perújítási kérelem "A törvényben nincs szó a közvetlen érintettségről - érvelt Ádám György a perújítási kérelmében -, csak az a feltétel, hogy a személyhez fűződő jogokat személyesen lehet érvényesíteni. Milyen érintettséget kell bizonyítani? A perújítási kérelmet elutasították 2004. decemberben.
  • 25. II. fokú bíróság – részlet az indoklásból … a másodfokú bíróság álláspontja szerint az a következtetés vonható le, hogy ha a felperes keresetében arra hivatkozik, hogy az alperes egy sajtóközlemény közzététele útján sértette meg egy vagy több személyhez fűződő jogát, a kereset akkor lehet megalapozott, ha a felperes személyére a sajtóközlemény nevének megjelölésével vagy más módon utal, vagy ha a felperes személye a sajtóközlemény tartalmából egyébként felismerhető. Nyilvánvaló, hogy ha valaki bármilyen, önmagában személyiségi jogot sértőként értelmezhető szöveget leír, de azt senkinek nem hozza a tudomására, akkor személyiségi jogi jogsértés megállapítására nem kerülhet sor. De ugyanez a helyzet akkor is, ha az alperes közzé tesz egy ilyen tartalmú írást, de annak szövegében nem juttatja kifejezésre, hogy az a felperesre vonatkozik, a sajtóközleményből a felperes érintettsége nem jut az olvasók tudomására, a felperes érintettsége nem tudatosul bennük. A jelen esetben ez történt, mert az újságcikkben a felperes személyére nem volt semmilyen közlés, egyedileg a felperes személye a közleményből nem volt felismerhető.
  • 26. Alaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG I. cikk (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. (2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. Új Ptk (5) A közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni. A közösség bármely tagja a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedésének kivételével a személyiségi jogok megsértésének valamennyi szankcióját érvényesítheti. „Párhuzamosan induló eljárások - bármely, magát a közösséghez tartozónak valló személy vagy szervezet számára igényérvényesítési lehetőséget teremt, tekintet nélkül arra, hogy ugyanazon jogsértésre hivatkozva a közösség más tagja is fellépett-e vagy fel fog-e lépni. Ez pedig a jogsértővel szemben a szankciók párhuzamos vagy ismételt alkalmazását vonhatja maga után. Ez a lehetőség – aránytalan volta miatt – önmagában is alkotmányellenessé teszi…” - Vékás Lajos ???
  • 27. Médiajogi felelősség 1470/2001. sz. ORTT határozat: az Rttv. 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak egyszeri, súlyos megsértése 3§ (2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. (3) A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére. Szankció: - felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, - a műsorszolgáltatási szerződésnek megfelelően 1.000.000.-Ft kötbér megfizetésére kötelezi.
  • 28. Smtv 17. § (1) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség elleni gyűlölet keltésére. (2) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség kirekesztésére.
  • 29. The cultural editor of the conservative daily newspaper Jyllands-Posten, contacted 40 cartoonists and asked them to draw the prophet as they saw him.
  • 30. Blasphemy Blasphemy is forbidden by § 140 of the penal code: "Anybody who publicly mocks or insults any in this country legally existing religious community tenets of faith or worship, will be punished by fine or imprisonment for up to 4 months." However, there is very little legal tradition for actually punishing anyone for violating this article. The latest conviction was in 1938 in a case of flyers that construed Jewish holy texts as urging 'violating' non-Jewish girls. Legal tradition seems to establish that debate and art are not punishable under the blasphemy-article Racism The rules against racism are set down in § 266b of the Danish penal code. "Whoever publicly, or with intention to disseminating in a larger circle makes statements or other pronouncement, by which a group of persons is threatened, derided or degraded because of their race, colour of skin, national or ethnic background, faith or sexual orientation, will be punished by fine or imprisonment for up to 2 years. Sec. 2. When meting out the punishment it shall be considered an especially aggravating circumstance, if the count has the character of propaganda.„ Would all these "fair and balanced" media and publications, from Denmark to France to the USA, publish cartoons (in the name of free speech if not on merit) showing Prophet Jesus Christ as a nasty, pedophile, homosexual telling his homosexual apostles and followers to become Christian priests and rape little boys in Churches?
  • 31. Sajó András …ahol kialakult ideológiai lövészárkok húzódnak, és a bal- és jobboldal évtizedes harcát akarja folytatni. Az antirasszizmus iránt egyébként elkötelezett európai harcosok jó része azt állítja, hogy a képek sztereotipizálnak, és a kisebbséget amúgy is sérülékeny önérzetétől fosztják meg. A német Zöldek parlamenti frakciójának a vezetője például a karikatúrák kapcsán az 1939. év hitleri Németországába lázálmodja magát. A baloldal szerint a képek objektíve rasszisták. A próféta ábrázolása egy szélsőjobb hecckampány és provokáció része. Bizonyíték: a dán xenofób jobboldal vezérének tetszettek az alkotások. Továbbá a pártvezér hölgy a szólásszabadságra hivatkozik, tehát minden szólásszabadságféltés álságos. A karikatúrákat persze nem csak balról támadják. A bölcsességgel és mérséklettel eljegyzett államférfiak, szerkesztők és egyházi vezetők nem kívánnak a tartalmi kérdésekkel foglalkozni. Ehelyett azt hajtogatják, hogy a sajtónak felelőssége van (értsd: gyakoroljon öncenzúrát). Továbbá, hogy a vallást tisztelni kell. Igen, az atyai intelem szerint tiszteld minden ember vallását! A vallások mára elfogadott kölcsönös tiszteletét az teszi lehetővé, hogy ezek a vallások - a világba kilépve - nem jelentenek komolyabb veszélyt sem az elfogadott társadalmi rendre, sem egymásra. A hívők és nem hívők modernizált, szekuláris világban élhetnek, ahol a vallási tételek nem rendelkeznek az élet totális meghatározásának hatalmával, legfeljebb - az egyén szabad választása alapján - a magánszférában működnek. A magánszféra határait a közfelfogás és az alkotmányos rend határozza meg, és egyetlen vallás vagy egyház sem formálhat jogot erre. A vallás tartalmával - tekintettel ezen előfeltételek elfogadottságára - eddig nem kellett törődni a szekularizált alkotmányos államban.
  • 32. A politikai korrektség hívei az iszlamofóbia elleni küzdelem hevében a rasszizmus elleni küzdelemben kialakított feltevésrendszert, az antirasszista stratégiát és az erre épülő preventív büntetőjogi stratégiát átviszik a vallás megsértői elleni küzdelemre. Ezt azután nemcsak a mohamedán egyházi és közösségi vezetők, hanem más vallásban utazók és sok vallásos ember is örömmel üdvözli, hiszen maguk is áldozatnak tekintik magukat a szekuláris világ materiális mocskában. A kijelentéseknek azt a tartalmat kell tulajdonítani, amit a közlő - az elfogadott társadalmi értelmezési normák szerint - tulajdonít nekik. Ha egy mohamedán hívő azt gondolja, hogy a kijelentéseket az ő saját közösségének felfogása szerint kell értelmezni, akkor magának különleges elbírálást követel. Ha az igazhitű azt hiszi, hogy pikkelnek rá, és csak őt akarják megalázni, noha tisztában van az európai kommunikáció természetével és azzal, hogy a közszféra viselkedési szabályai (házassági szabályok, ruhaviselet, autonómia) mindenkire vonatkoznak, arra csak azt mondhatjuk, hogy sajnálatosan téved. Ha az általánosítás veszélye miatt minden kritikai közlés gyanússá válik, ha a gyengék védelme címén az éppen érintettek érzékenysége diktál, az paternalista cenzúrához és - még rosszabb öncenzúrához vezet. Az érzékenységi mérce elfogadása azt jelenti, hogy a szólás korlátja a sértettek narcisztikus önértékelése lesz. Ha az érzékenység szabja majd meg a védendő határait, s a papok és politikusok azt, hogy mire is vagyunk érzékenyek, akkor nemcsak a szólásszabadságot, de az egész jelenlegi nyugati szekularizációt "átértelmezik". Tudniillik nem lesz semmi értelme.
  • 33. Gyűlöletbeszéd miatt 85 000 fontos büntetés Index - 2013. augusztus 23. A brit médiahatóság, az Ofcom 85 000 fontra (29 millió forint) büntetett egy iszlámista tévécsatornát, mert abban azt szajkózták, hogy "aki nem tartja tiszteletben Mohamed prófétát, annak pusztulnia kell.„ Az Al Ehya Digital Televison nevű adó vezetősége bocsánatot nem volt hajlandó kérni, de egy közleményben tisztázták, pontosan mire gondolt a vallási vezető a tévében. Az adót az Egyesült Királyság területén és más országokban is lehet fogni. Adásukat főleg urdu nyelven sugározzák, de alkalmanként vannak angol műsoraik is. Az ominózus betelefonálós élő műsort tavaly május 3-án sugározták. Az egyik betelefonáló megkérdezte Allama Muhammad Faruk Nizamitól, hogy milyen büntetést kell kiszabni azokra, akik tiszteletlenek Mohamed prófétával, mire a műsorvezető habozás nélkül rávágta, hogy el kell őket pusztítani. "Ennek módszerét mindenki maga válassza meg" - tette hozzá, majd így folytatta: "Békések vagyunk, de ha valaki átlép bizonyos határokat, a vallási érzelmek a felszínre bugyoghatnak. Életünk egyik célja, hogy szeretett Urunk méltóságát megőrizzük. Allah áldásával járunk el, ha egy istenkáromlót megölünk. Erre minden esetben készen kell állnunk.”
  • 34. A perbeszédek és az utolsó szó jogán előadott vádlotti védekezések után első fokon felmentő ítélet született az antiszemita könyvek kiadásával foglalkozó Gede testvérek büntetőperében hétfőn. Az ítélet kihirdetése előtt - utalva a korábbi tárgyalásokon történt kisebb-nagyobb rendbontásokra - a bíró előre figyelmeztette a hallgatóságot, hogy bármiféle tetszésnyilvánítás esetén kiürítteti a tárgyalót. Erre a lépésre végül nem került sor, a teremben lévők csendben hallgatták végig a mindkét vádlottat felmentő ítéletet. A határozat indoklásában elhangzott, hogy a Gede testvérek által megjelentetett könyvek reprint kiadások voltak, azaz változatlan tartalommal, aktualizálás nélkül adták ki a század elején megjelent antiszemita irodalmat. Ezek a művek, amellett, hogy mai szemmel nézve meglehetősen anakronisztikus kijelentések állnak bennük, már megjelenésük idején sem voltak túlzottan mozgósító jellegűek, méltatta a bíró a vád tárgyává tett írásokat, hozzátéve, hogy legfeljebb kordokumentumként, megfelelő kritikával kezelt forrásmunkaként lehet rájuk tekinteni, és mint ilyenek, uszításra, közösség elleni izgatásra nem alkalmasak.
  • 35. Mivel politikai motivációjú bűncselekményekről van szó, a rendőrség általában a semleges Btk.szakaszok alapján indít nyomozást – állítja Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság Büntetőkollégiumának vezetője. Ezért ritka a vádemelés az ilyen ügyekben. Kivétel : a Mein Kampf korábbi kiadójának, Mónus Áronnak, a Gede testvérek könyvkiadásának és a Nemzeti Front nevű zenekar dalszövegeinek ügye. Az előbbi kettőt felmentették a közösség elleni izgatás vádja alól, az együttest viszont már háromszor is elmarasztalta a bíróság. A büntetés enyhe volt: közérdekű munka vagy pénzbüntetés. A bírónak azt a lehetőséget kell mérlegelnie, hogy az ellenséges magatartás, a lázítás következtében a gyűlölet átcsaphat-e fizikai erőszakba – magyarázza Frech Ágnes. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet nemrégiben a legfőbb ügyészhez fordult, mert szerinte „a hatóságok a gyűlölködő indítékot figyelmen kívül hagyva, vagy fel nem ismerve elmulasztják alkalmazni a gyűlölet-bűncselekmény tényállásokat”. Ha ismeretlenek származásuk miatt romákat vernek meg, a hatóságok garázdaság gyanújával nyomoznak. Idén március végén egy Dohány utcai lakásban a szédert ünneplőket ért támadás: valaki kővel dobta be az ablakukat. A rendőrség csak rongálás miatt nyomozott.
  • 36. Bíróság elé áll a náci filmek vetítője Szerzői jog megsértése miatt hamarosan bíróság elé áll Gede Tibor, az antiszemita könyvek és filmek kiadásáról elhíresült Gede testvérpár egyik tagja Ismét náci propagandafilmet készültek bemutatni egy fővárosi pincében, de a rendőrség megakadályozta a vetítést. Furcsamód a szerzői jogok megsértése, és nem közösség elleni izgatás miatt indult eljárás. A magyar rendőrök a német Fridrich Wilhelm Murnau Alapítványhoz fordultak. Tudták, ez a szervezet rendelkezik a régi német filmek jogaival. A BRFK megkeresésére az alapítvány közölte: nem járultak hozzá az Örök zsidó című film nyilvános vetítéséhez. Így lett jogalap a rajtaütéshez. Könnyebb a szerzői jog megsértése, mint közösség elleni izgatás miatt lecsapni. Az utóbbi macerás, nehezen bizonyítható. Néhány perccel a filmvetítés kezdete előtt megjelentek a rendőrök a Hegedűs Gyula utcai pincében. Tőlük tudjuk, mintegy hatvan embert találtak ott. Lefoglalták a film kópiáit, és szerzői jogok megsértésének megalapozott gyanúja miatt indítottak nyomozást
  • 37. A Kommunista Kiáltvány kiadása kapcsán ismeretlen tettes ellen tett feljelentést Mónus a Fővárosi Főügyészségen. Indoklása szerint “Vitathatatlan a könyv uszító mivolta azon csoport ellen (...), amely a társadalom vagyonosabb polgáraiból áll. A kommunisták nem titkolják nézeteiket. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend megdöntésével érhetők el. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól.” A feljelentést néhány hét elteltével hatáskör és illetékesség okából a Budapesti XI. és XXII. kerületi Ügyészséghez továbbították, ahol ez a döntés született: “Mónus Áron által közösség elleni izgatás bűntette miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentésére a nyomozást a Be. 127.§./1/ bekezdés a./ pont I. fordulata alapján - mivel a cselekmény nem bűncselekmény - megtagadom. (...) Indokolás: (...) A jelen korban (...) a mai társadalmi dimenzió, a mai társadalmi környezet tükrében egy a XIX. század közepén íródott, az akkori kor embereihez intézett kiáltvány szó szerinti fordítása, az ahhoz A.J.P. Taylor által fűzött történelmi szemléletű kritikai kommentár, valamint a Kommunista Kiáltvány XIX. századi kiadásaihoz fűzött előszók szintén szó szerinti közreadása, ezek egy kötetben, ismeretterjesztő célból, a történelem eseményeiről történő tájékoztatás keretében való megjelentetése gyűlölet keltésére nem alkalmas, gyűlöletre nem uszít.
  • 38. Senkit nem izgattak (2004) A Fővárosi Bíróság csütörtökön ismertetett ítéletében bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyveivel kapcsolatban a közösség elleni izgatás bűntette alól. A bíróság indoklásában kifejtette, hogy a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvei alkalmas gyűlölet keltésére, de nevetséges nyelvezete, abszurditásai miatt nem túl számottevő ez a hatás. A hatályos törvényi szabályozás konkrét veszélyhelyzet előidézésére alkalmas magatartásként írja le a közösség elleni izgatást, erre a könyv önmagában alkalmatlan, érvelt a bíró. A Mein Kampf ügyében indított, és később összekapcsolt eljárásban azonban Mónust bűnösnek találták sajtórendészeti vétség miatt, mivel jogerős bírósági tiltás ellenére is több száz példányban terjesztette a saját fordításában kiadott könyvet. Ezért harmincezer forint pénzbüntetést szabtak ki rá.
  • 39. Marasztalás – 1996 http://vimeo.com/8943484 Magyar Népjóléti Szövetség rendezvényén elhangzott beszéd. A párt 1994-ben alakult a feloszlatott Magyar Hungarista Mozgalomból alakult. Zászlója, politikája és vezetője – Szabó Albert – megegyezett a korábban betiltott Világnemzeti Népuralmista Pártéval. Jelentős közfelháborodást váltott ki nyílt, agresszív gyűlöletre uszításuk, valamint demonstrációik, megmozdulásaik hatóságok általi tudomásul vétele. Az MNJSZ 1996. október 23-i demonstrációján mondott beszédében Szabó nyíltan a zsidóság elleni gyűlöletre uszított. Többes szám első személyben számos olyan tartalmú felszólítást is intézett a jelenlévőkhöz, amely végső soron a magyarországi zsidósággal szembeni jogfosztó magatartásra hívott fel. „takarodjanak ki a mi országunkból”, „rugdossuk ki őket minden hivatalból”, „meg kell fogni a grabancukat és sábeszdeklistől, kaftánostól, mindenestől, tórástól ki kell vágni őket a hatalomból” Gyűlölet szítására alkalmas, …a vádlott az eredményt kívánva – egyenes szándékkal – cselekedett. Három év felfüggesztett szabadságvesztés.
  • 40. 2005 Több mint négyezren látogatták meg azt az internetes játékot, amelynek célja a cigányok kiirtása Magyarországról. A kifogásokat követően az oldalt keddre a szolgáltató levette a világhálóról – adja hírül a Roma Sajtóközpont. A Rádió C munkatársai kifogásolták a honlapot annak szolgáltatójánál, amely ezt követően törölte az oldalt. Molnár Péter szólásszabadság-jogász ezzel kapcsolatban elmondta: az önszabályozáson túlmenően, a rasszista tartalomnak akkor kell büntetőjogi felelősségre vonással járnia, ha az ilyen nézetek egyéni jogok megsértésének nyilvánvaló és közvetlen veszélyét idézik elő, tehát az adott honlap esetében is azt kell vizsgálni, hogy ilyen veszélyhelyzet megvalósult-e.
  • 41. Az Országos Rádió és Televízió Testület hivatalból indított vizsgálat alapján meghozott határozatában megállapította, hogy az Echo TV Kibeszélő című műsorának 2008. február 11-i adása alkalmas volt arra, hogy a politikusok, országgyűlési képviselők egy csoportjával, a kormánypárti képviselőkkel, sőt az érintett politikai oldalon állók összességével szemben gyűlöletet keltsen. A vizsgált műsorban az indulataitól fűtött néző az értelemre ható – akár radikálisan kritikus hangvétellel is jogszerűen kifejthető – érvek helyett olyan szélsőséges megjegyzésekre ragadtatta magát, amelyek az érzelmek felkorbácsolására irányultak azzal, hogy a betelefonáló a kormánypárti képviselők „lámpavasra szedésének“, „kalasnyikov elé szedésének“, illetve „agyonlövésének“ helyeslésén túl, ebben még személyes részvételére is ígéretet tett. A műsorszolgáltató felelősségét ezzel összefüggésben nem a gyűlölködő megszólalás maga, hanem az alapozza meg, hogy a szóban forgó vélemény teljes egészében, akadálytalanul juthatott el a nézőkhöz, a műsorvezető nem állította meg a gyűlölködés kifejtésében a heves indulatoktól vezérelt hozzászólót, és a későbbiek során sem enyhítette az elhangzottak gyűlöletkeltő hatását.