Elte 2013 osz 8

134
-1

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total Views
134
On Slideshare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
0
Actions
Shares
0
Downloads
6
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Elte 2013 osz 8

  1. 1. Médiajog I 8 2013 ősz
  2. 2. A rendőrség által betiltott, de bírósági döntéssel utóbb engedélyezett demonstráción Vona Gábor, a Jobbik elnöke több száz fős hallgatóság előtt arról beszélt, szerinte Orbán Viktor kormányfő visszaélt hatalmával, amikor a rendezvény megakadályozására utasította a belügyminisztert. Vona Gábor a nemzeti színű, jobbikos és árpádsávos zászlók alatt álló – szerinte ezer fős – tömeg előtt arról beszélt, ha azt akarnák, hogy ne legyen ilyen tüntetés, akkor Simon Peresz izraeli elnöknek bocsánatot kellene kérnie a magyaroktól, amiért Magyarország felvásárlására hívott fel. Le kellene mondania minden izraeli-magyar állampolgárságú országgyűlési képviselőnek és államigazgatási dolgozóknak, tartsák be az ENSZ határozatait és adják meg a palesztin nép jogát a szabad és független államhoz, továbbá a hazai zsidóság kérjen bocsánatot „a Tanácsköztársaság idején és a Rákosirendszer által elkövetett, zsidók által elkövetett magyar-gyilkosságokért” – folytatta.
  3. 3. Holokauszt tagadás (2008. március) „Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. (Btk) Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be kezdeményezését, amit azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése. Az előterjesztést a Fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a jogszabály. A módosítási javaslat azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban. Az SZDSZ-s és az MSZP-s képviselők elutasították a módosítást, de például Gyurcsány Ferenc, illetve Kóka János igent mondott a fideszes javaslatra. Az Országgyűlés végül 146 igen 178 ellenében 7 tartózkodás mellett elvetette.
  4. 4. 2010. május 17-én Dr. Lázár János, Kósa Lajos, Dr. Balsai István,Dr. Rubovszky György Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja és a Kereszténydemokrata Néppárt Képviselőcsoportja nevében a Büntető törvénykönyvről szóló, 1978. évi IV. törvény módosításával kapcsolatban nyújtották be az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűnei nyilvános tagadásának büntetendővé tételére irányult. A törvényjavaslatot a T/25 számon iktatták. A törvényt az Országgyűlés június 8-án 253 igen, 61 nem szavazattal és 45 tartózkodás mellett fogadta el. A nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása 269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 333. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  5. 5. A TASZ az Alkotmánybírósághoz fordult a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásának kriminalizálása miatt. Azt kértük, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a büntető törvénykönyv 269/C.§-át. 1. Normavilágosság követelménye - A tényállás nem felel meg a normavilágosság követelményének. A Btk. 269/C.§ szövege olyan összetett, definiálatlan szavakat használ („más emberiség elleni cselekmény”), amelyek tartalma a jogrendszer más normái által nem definiáltak. Nem lehet pontosan értelmezni, hogy mely nemzeti szocialista és mely kommunista rendszerekre vonatkozik a tiltás. A nemzeti szocialista rendszer Magyarországon 1944 októberétől, a Szálasi kormány hatalomra jutásától regnált. Ily módon értelmezhető úgy is, hogy a munkaszolgálattal és koncentrációs táborokkal kapcsolatban, kizárólag erre az időszakra vonatkozna a tiltás. A kommunista rendszerek 1917 óta a világ számos országában léteznek. Ezek a rendszerek ma nem mind ismerhetőek meg teljességükben. Csak egy példával élve: az észak-koreai megsemmisítő táborokról nincsenek pontos és megbízható információink. Azonban ezek tagadása vagy kétségbevonása is büntetőjogi felelősséget keletkeztet. 2. Az öncenzúra veszélye 3.Büntetőjog ultima ratio jellege 4. Kutatás szabadsága
  6. 6. XIII. FEJEZET AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Népirtás 142. § (1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítése céljából a) a csoport tagjait megöli, b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik, d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása, e) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki népirtásra irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Emberiesség elleni bűncselekmény 143. § (1) Aki a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként a) emberölést követ el, b) a lakosságot vagy annak egy részét olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik, c) a lakosságot vagy annak egy részét jogszerű tartózkodási helyéről kitelepíti, d) emberkereskedelmet követ el, vagy kényszermunkát végeztet, e) mást személyi szabadságától megfoszt, vagy fogva tartását jogellenesen tartja fenn, f) mást szexuális erőszakra vagy annak eltűrésére, prostitúcióra, magzat kihordására vagy magzatelhajtásra kényszerít, g) másnak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, h) politikai, nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nemi vagy más ismérv alapján meghatározható csoportot vagy annak tagját a csoporthoz tartozása miatt alapvető jogaitól megfoszt, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki emberiesség elleni bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) E § alkalmazásában polgári lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadásnak minősül minden olyan magatartás, amely magában foglalja az (1) bekezdésben írt cselekmények polgári lakosság elleni sorozatos elkövetését, egy állam vagy szervezet politikájának végrehajtása vagy elősegítése érdekében.
  7. 7. Apartheid 144. § (1) Aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja feletti uralom megszerzése és fenntartása, illetve a másik faji csoport rendszeres elnyomása céljából a) valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli, b) valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan életkörülmények közé kényszerít, amelyekkel a csoport, illetve a csoportok teljes vagy részbeni fizikai megsemmisítésére törekszik, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki egyéb apartheid bűncselekményt követ el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az egyéb apartheid bűncselekmény súlyos következményekre vezet. (4) Aki apartheidre irányuló előkészületet követ el, a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig, b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A (2)-(3) bekezdés alkalmazásában egyéb apartheid bűncselekményen az 1976. évi 27. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az apartheid bűncselekmények leküzdéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, 1973. november 30-án elfogadott nemzetközi egyezmény II. Cikkének a)/(ii), a)/(iii), c), d), e) és f) pontjában meghatározott apartheid bűncselekményeket kell érteni. Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége 145. § Az e fejezetben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével azonosan felel a) a katonai elöljáró vagy katonai elöljáróként ténylegesen eljáró személy is (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: elöljáró), ha a tényleges alárendeltsége és ellenőrzése vagy tényleges hatalma és ellenőrzése alá tartozó személy követett el az e fejezetben meghatározott bűncselekményt, és e bűncselekmény elkövetéséről vagy annak előkészületéről az elöljáró tudott, vagy az adott körülmények alapján tudnia kellett volna, és nem tette meg a bűncselekmény megakadályozásához szükséges, hatáskörében álló intézkedéseket, vagy haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a bűncselekmény elkövetéséről tudomást szerzett; b) az a) pont alá nem tartozó vezető beosztású hivatalos vagy külföldi hivatalos személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: hivatali vezető) is, ha a tényleges hatalma és ellenőrzése alá tartozó személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: alárendelt) követett el az e fejezetben meghatározott bűncselekményt, annak következtében, hogy felette nem gyakorolt megfelelő ellenőrzést, ha ba) tudta, hogy alárendeltje ilyen bűncselekményt követett el vagy készít elő, vagy tudatosan figyelmen kívül hagyta az egyértelműen erre utaló körülményeket, bb) a bűncselekmény a tényleges feladat- vagy hatáskörébe tartozó tevékenységet érintett, és bc) nem tett meg a hatáskörében álló minden szükséges és indokolt intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozza elkövetését, vagy haladéktalanul nem tett feljelentést azt követően, hogy a bűncselekmény elkövetéséről tudomást szerzett.
  8. 8. Gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság Biszku Bélát. A BRFK kommunikációs osztálya lapunk kérdéseire adott válaszából kiderül: az 1957 és 1961 között belügyminiszterként tevékenykedő férfi a gyanúsítás ellen panasszal élt, amelynek megalapozottságáról az ügyészség dönt majd. A rendőrség augusztus 11-én rendelte el a nyomozást ismeretlen tettes ellen, a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntett elkövetése gyanúja miatt.
  9. 9. A Btk. 269/C. § alapján ezt a bűncselekményt az követheti el, aki „a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja. Kérdésként merül fel, hogy milyen szerv, milyen eljárásban és mi alapján dönti el, hogy egy bizonyos esemény mikor minősült népirtásnak vagy emberiség elleni cselekményeknek. A Btk. ugyan tartalmazza a népirtás bűncselekményét, de olyat, hogy „emberiség elleni cselekmények” nem ismer. Ez a megfogalmazás a normavilágosság követelményének nem felel meg, ezért valószínűleg alkotmányellenes. „A Budai Központi Kerületi Bíróság - mint helyi bíróság - bírája mi alapján foglalhatna állást olyan cselekmények vonatkozásába, amelyek elbírálására egyébként nem volna jogosult, illetve amelyek vonatkozásában a nemzetközi jog szabályai az irányadóak.” (a bírónő beadványából) Álláspontjának kifejtése során utalt az egyes emberiség elleni, illetőleg háborús bűncselekmények büntethetőségének nemzetközi jog szerinti elévülhetetlenségére és jelezte, hogy egyes, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében, majd az azt követő megtorlásban utasítást adó vezetőként érintett személyek esetében a „kommunizmus bűneinek” elismerése, avagy azok „fel nem tüntetése jelentéktelen színben”, éppen a saját felelősségük elismerését jelentené. Az indítványozó utal arra, hogy a megtorlás időszakának aktív résztvevői másképpen ítélik meg a történteket, mint mások, ezért az ő nyilatkozataik – elfogultságuk miatt – sokkal inkább „egyfajta saját, személyes véleményként értékelendők”.
  10. 10. 16/2013. (VI. 20.) AB határozat Az Alkotmánybíróság teljes ülése a 2011. évi CLI. törvény 25. §-a alapján az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában – Dr. Balogh Elemér, Dr. Salamon László, Dr. Szalay Péter és Dr. Pokol Béla alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint Dr. Bragyova András, Dr. Kovács Péter és Dr. Lévay Miklós különvéleményével – meghozta a következő h a t á r o z a t o t: Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/C. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. A jogalkalmazónak konkrét esetben azt kell tehát eldöntenie, hogy az adott esemény (amelyet az elkövető tagad stb.) a nemzeti szocializmus, avagy a kommunizmus ideológiájához és időszakához köthető-e, illetőleg azt, hogy – a civilizált világ felfogása szerint – a népirtáshoz hasonló súlyú és ezért hasonló megítélés alá eső történelmi bűnről van-e szó. Az Alkotmánybíróság leszögezi, hogy ezen utóbbi kérdések eldöntése a konkrét ügyben eljáró bíró feladata. …a vizsgált törvényi tényállás megalkotása mögött az a jogalkotói szándék áll, miszerint azokat a magatartásokat szükséges büntetőjogi eszközökkel visszaszorítani, amelyek objektíve alkalmasak arra, hogy a köznyugalomban zavart okozzanak. … a Btk. 269/C. § szerinti bűncselekményt meg nem valósító magatartást tanúsít tehát az is, aki a szóban forgó diktatúrák bűneit kifejezetten nem tagadja, nem vonja kétségbe, nem bagatellizálja, azaz hallgat. A vizsgált törvényi tényállás nem kötelez tehát a nemzeti szocialista, vagy kommunista bűnök elkövetésének elismerésére, csupán ezen bűnök megtörténtének a tagadásától való tartózkodásra hív fel. A jogszabály tehát nem azt várja el a norma címzettjeitől (azaz mindenkitől), hogy az akár általa, akár más által elkövetett bűnt beismerje, hanem azt, hogy a szóban forgó bűn megtörténtét (mint evidens történelmi tényt) tagadó, kétségbe vonó stb. aktív magatartást ne tanúsítson.
  11. 11. A Budapesti Nyomozó Ügyészség a Biszku Béla ellen indult bűnügyben háborús bűntett és más bűncselekmény miatt vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez. A vádirat lényege szerint a Magyarországon 1956 októberében kezdődött forradalom, majd szabadságharc leverését követően Biszku Béla vádlott szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi irányító és döntéshozó testületének – és ezáltal a legszűkebb pártvezetésnek –, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak. A karhatalmi alakulatok polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén: így 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvari „vörös zászlós” tüntetésen, ahol három ember vesztette életét, majd 1956. december 8-án Salgótarjánban, ahol összesen 46 ember – köztük nők és gyerekek – vesztették életüket. A vád tárgyává tett cselekmény jogi minősítése az ügyészség közleménye szerint: az 1954. évi 32. törvényerejű rendelettel kihirdetett, polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezményben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntett, amelynek maximális büntetési tétele életfogytig tartó szabadságvesztés.
  12. 12. Nagy György 42 éves informatikus, budapesti lakos még 2011. október 23-án látogatott ki a különböző csoportok „Nem tetszik a rendszer” elnevezésű tüntetésére, kezében egy „Nem volt holokauszt” héber nyelvű táblával. A perbe fogott Nagy György később hiába bizonygatta, hogy ő csak „a sajtó- és véleményszabadság hiánya ellen” tüntető „millások” toleranciaszintjét kívánta megvizsgálni. Btk. 269/C „nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása” A rendőrség által rögzített esetek száma: 2010 – 1; 2011 – 6; 2012 első féléve – 4 Vádemelések száma: 2010 – 0; 2011 – 0; 2012 első féléve – 1 Bírósági ügyek száma: 2010 – 0; 2011 – 0; 2012 első féléve – 0 Terheltek száma, akikkel szemben büntetést alkalmaztak: 2010 – 0; 2011 – 0; 2012 első féléve – 0 Az adatokat részben az Egységes Nyomozóhatósági es Ügyészségi Bűnügyi Statisztikai rendszerből (ENYUBS), részben pedig a Vádkepviseleti Informatikai Rendszerből (VIR) gyűjtöttük. Balogh Lídia – Dinók Henriett – Pap András László: A jog által láthatatlan? - Fundamentum 2012/4
  13. 13. 2013. május A Jobbik parlamenti képviselője, Dr. Gaudi-Nagy Tamás „A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről" című szocialista határozati javaslat vitájában egy ponton arról kezdett el beszélni, hogy az auschwitzi emlékhely kialakítása kapcsán sok kritika elhangzott már, hogy vajon az ott bemutatott események teljes mértékben összhangban vannak-e a történelmi tényekkel. A felszólaláskor a levezető elnök a szintén jobbikos Balczó Zoltán volt, sem tőle, sem a többi képviselő részéről sem érkezett semmiféle reakció. Rogán Antal este közleményben reagált: „A Fidesz frakcióvezetőjeként a leghatározottabban elítélek minden olyan kétértelmű kijelentést, mint ami elhangzott ma a Parlamentben GaudiNagy Tamás felszólalásában. Senkinek nincs joga megkérdőjeleznie a holokauszt tényét, milliók szenvedését és halálát."
  14. 14. „Ha már itt vagyunk, nyilván fontos felvetni azt, hogy miért jó az, és jó-e az, hogy a büntető törvénykönyv jelenleg teljes mértékben korlátot állít azzal szemben, hogy a múltbéli népirtások kérdésében akár még tudományos kutatások is folyjanak, vagy nyílt viták folyjanak arról, hogy lényegében milyen mértékű és milyen módszerekkel folyó sebek ejtődtek különböző népcsoportokon. Ebben a körben azt is el kell mondanom azért, és előre jelzem, hogy azért ezt ne tekintse senki annak, hogy itt egyfajta holokauszttagadási kísérlet zajlik, de azért az auschwitzi haláltáborral kapcsolatban nagyon sok kritika merült fel abban a körben már, hogy az ottani emlékhely kialakítása megfelel-e a valós történelmi tényeknek; vajon teljeskörűen összhangban áll-e azzal a valósággal, ami zajlott, és ebben a tekintetben hiteles beszámolók és szakértői vélemények is rendelkezésre állnak.” Gaudi Nagy Tamás Feljelentés holokauszt tagadás miatt – Nem történt bűncselekmény. „A felszólalásban dr. Gaudi-Nagy Tamás nem részletezte, hogy milyen kritika merült fel az auschwitzi emlékhely kialakításával kapcsolatban. Önmagában e szó használata nem tényállásszerű, ugyanakkor még utalás szintjén sem vonta e körbe a holokauszt megtörténtének tényét vagy áldozatainak számát, továbbá azt nem állította be olyan eseményként, amely az utókor számára említésre nem méltó. Ezért nem valósította meg a nemzetiszocialista rendszer bűnei nyilvános tagadása bűntettének egyik elkövetési magatartását sem, cselekménye tehát nem bűncselekmény.” Polt Péter Legfőbb Ügyész
  15. 15. Reagálás Steiner Pál monomániájára 2011. november 26., Steiner Pál ismét bebizonyította, hogy a magyarság helyett csak a zsidók érdekképviseletét tekinti feladatának. Hazánk Izrael által történő felvásárlását nem tekinti problémának, ahogyan a magyar föld alkotmányos védelmét sem támogatta. Sőt az Országgyűlés alakuló ülésén izraeli kitűzővel jelent meg a hazaáruló képviselő. Míg a nemzetközi együttműködés kormánya az 1947-es párizsi diktátumból fakadó jóvátételfizetésre 1,7 milliárd forintot fizettet az adófizetőkkel – tovább sulykolva a bűnös nép tudatot a magyar népben –, addig a Jobbik a magyarság legnagyobb tragédiájának nem az úgynevezett holokausztot, hanem a trianoni békediktátumot tartja. Hazánk egyetlen Trianon-múzeumának ötvenmilliós állami támogatását a jövő évre megvonná a kormány, míg a Holocaust Dokumentációs Központra 170 milliót nem sajnál, és számtalan hasonló jogcímen kapnak még támogatást zsidó szervezetek. Ha mindezek kritikája miatt Gaudi-Nagy Tamásnak vagy a Jobbik bármely képviselőjének büntetésre kell számítania, akkor azt a nemzeti ellenzék honatyái vállalják; Steiner Pál vádjával szemben épp a magunkfajták nem bújnak soha a mentelmi joguk mögé, csak a Jobbik szeretné eltörölni ezt az jogintézményt. Steiner Pál izraeli kitűzőjének szóvá tétele miatt már első országgyűlési felszólalásomban kikapcsolta mikrofonomat az izraelita tagozattal is rendelkező KDNP házalelnöke, így a házvezetést sem szidhatja az MSZP képviselője, akinek ugyanakkor inkább Izrael parlamentjében, a Knesszetben lenne a helye. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője
  16. 16. „Kellett nektek büntethető holokauszttagadás?! Parancsoljatok! Itt az első jogerős ítélet! Az első fokút a nyilvánosság észre sem vette. A jogerőset sem. Hét hét telt el az ítélethirdetés után, mire valaki levette a történetet a kurucinfóról. Minden bejött, amivel a holokauszttagadás kriminalizálása ellen érveltünk.” „Mondtuk: a szólásszabadság ilyetén szűkítésének semmilyen pozitív hozadéka nem lesz, mert a magyarországi rasszizmus, antiszemitizmus mértékét befolyásoló számottevő tényezők közül semmit nem lehet ezen az úton kiszűrni. A nácik, a nyilasok leglelkesebb híveit, a magyarországi zsidóság kiirtásának szorgalmazóit, üdvözlőit, a náci hadsereg legutolsó, lelkes és önkéntes fegyvertársait, a legsötétebb rasszista törvények megalkotóit, a rasszista erőszak hőseit a legnagyobb nyugalommal lehet dicsőíteni, hamvaikkal demonstrálni, némelyikük előtt szoborral és utcanévvel tisztelegni; a legharsányabb és legöntudatosabb antiszemiták antiszemitizmusát pofátlanul tagadni, őket hivatalosan példaképül a tanulóifjúság elé állítani stb. Mindez nyilvánvalóan nem kriminalizálható. S ugyancsak nyilvánvalóan: ezek azok a tényezők, amelyek a rasszizmus terjesztése és szalonképesítése szempontjából számot tesznek. Ez kötődik ismert közszereplőkhöz, magasrangú, tekintélyes, ismert emberekhez és fórumokhoz.” Révész Sándor
  17. 17. „Osztom Révész Sándor felháborodását a Magyarországot a náci hadsereg legutolsó lelkes és önkéntes fegyvertársává tevő ideológiai és politikai gyakorlatok rehabilitálását illetően. Nyilvánvalóan nem állítható azonban, hogy ez bármilyen értelemben a holokauszttagadás 2010-ben bevezetett tilalmából vagy akár a tagadás tilalmát a kommunista rendszerek bűneire is kiterjesztő választások utáni törvénymódosításból fakadna. Azt viszont lehet állítani, hogy a nyilvános, politikai célú holokauszttagadás, mint a szélsőjobboldali politikai diskurzus eleme, visszaszorult a tiltás törvénybe foglalása óta. Én legalábbis nem tudok arról, hogy valaki nyilvánosan tagadta volna a holokauszt megtörténtét ezt az esetet megelőzően az elmúlt években. Ez szerintem jó dolog. Azt természetesen senki nem állította, hogy ettől a törvényi passzustól az antiszemiták majd kevésbé antiszemitává válnak, vagy hogy a politikai jobboldalnak megváltozik a viszonya a Horthyrendszerhez. Azt állították többen, köztük én is, hogy a legkirívóbb, gyűlöletkeltésre leginkább alkalmas megnyilvánulások egyikének büntetőjogi szankcionálása jót tesz a közbeszédnek és a közmorálnak, mert jelzi, hogy a társadalom az ilyen megnyilvánulásokat tolerálhatatlannak tartja. Nem látom, hogy ezt az álláspontot miért kellene a mostani eset fényében felülvizsgálni. A holokauszttagadót nem a Magyar Nemzet és még csak nem is a Magyar Hírlap ünnepli nyilvánosan, hanem a Kurucinfó, ami nagy és fontos különbség.” Ádám Zoltán
  18. 18. Tóth Gábor Attila „[a] teszt szerint a szólás akkor büntethető, ha jogellenes tett közvetlen veszélyét idézi elő. Vagyis ha fennáll az objektív valószínűsége, hogy a szólást jogsértés követi.” Tehát nem szükséges, hogy az erőszak bekövetkezzen. „A liberális megközelítés azt mondja, hogy a védelemre szoruló közösségek érdekében a szólás várható konkrét következményeire tekintettel kell korlátozni a gyűlöletbeszédet. A rivális tanok viszont azt, hogy a konkrét következmények veszélyétől függetlenül, a szólás durvasága alapján kell beavatkozni.”
  19. 19. Auschwitz hazugság 1957 - Nieland ügy „A két világháborúért, a harmadik tervezéséért, valamint hatmillió zsidónak a németek által Hitler alatt történt lemészárlásáról szóló éktelen hazugságért a nemzetközi zsidóság a felelős.” 1979 - ”Aki a zsidók Harmadik Birodalomban történt megölésének történelmi tényét tagadja, nem hivatkozhat a véleménynyilvánítás szabadságának garanciájára” (LB) 1985 áprilisában bekövetkezett büntető törvénykönyv módosítás szerint: „a becsületsértésnek minősített holokauszt-tagadó kijelentések esetében a torvény eltekint a magánindítvány követelményétől, vagyis hivatalból üldözi azokat.” Büntetőtörvénykönyv - holocaust tagadás - izgatás
  20. 20. Németországban egyértelmű törvény szankcionálja a Holokauszt-tagadást. A hatmillió zsidó ellen elkövetett tömeggyilkosság történelmi tény. Aki ezt tagadja vagy helyesli, zavarja a nyilvános békét, rendet és a BTK (StGB) 130. paragrafusának 3. és 4. bekezdése szerint öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető. Az utoljára 2005-ben módosított StGB idevágó passzusaiban a következőket olvashatjuk: „§130 (3) Öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetik azt, aki a nemzetiszocializmus uralma alatt elkövetett cselekedeteket (....) úgy, hogy az a közbékét zavarja, nyilvánosan vagy gyülekezet előtt elfogad, tagad vagy lekicsinyít.” (4) „Három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetik azt, aki nyilvánosan vagy egy gyülekezet előtt a közbékét olyan módon zavarja az áldozatok méltóságának sértésével, hogy a nemzetiszocialista erőszak- és elnyomórezsimet elfogadja, élteti vagy legitimizálja.”
  21. 21. § 130 Gyűlöletkeltés (1985, módosítva 1992, 2002, 2005) (1)Az aki a közrend megzavarására alkalmas módon , 1. gyűlöletre bujt a népesség tagjai ellen vagy velük szemben erőszakra, önkényeskedésre hív fel vagy 2. mások emberi méltóságát oly módon támadja, hogy a népesség tagjait szidja vagy rosszindulatúan becsmérli, rágalmazza, három hónaptól öt évig terjedő elzárással büntetendő. (2) Három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő az 1.aki olyan írásokat, amelyek gyűlöletre bujtanak a népesség része vagy egésze, nemzetiség, emberfajta, vallás vagy nemzeti karakter meghatározta csoport ellen, illetve ellenük erőszakra, önkényeskedésre hív fel vagy mások emberi méltóságát oly módon támadja, hogy a népesség tagjait vagy egy a már említett csoportot szidja vagy rosszindulatúan becsmérli, rágalmazza, a. terjeszt, b. nyilvánosan kiállít, közzétesz, bemutat vagy egyéb módon hozzáférhetővé tesz. c. 18 év alatti személy számára felkínál, átad, vagy hozzáférhetővé tesz, d. előállít, szállít, beszerez, raktáron tart, felkínál, hirdet, feldicsér , importálni vagy exportálni kezd azért, hogy azokat vagy azokból kinyert részeket az a-c pontokban leírtak értelmében használjon, illetve egy más hasonló felhasználást lehetővé tegyen, vagy 2. Az 1. pontban megjelölt tartalmak bemutatása műsorszórással, média- vagy távközlési szolgáltatásokon keresztül. (3) Öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő az aki valamely a nemzetiszocializmus uralma alatt megtörtént, a nemzetközi büntetőtörvénykönyv (Völkerstrafgesetzbuch) 6. 1. (népirtásra vonatkozó) bekezdésében megjelölt cselekményt nyilvánosan vagy összejövetelen helyesel, tagad vagy kisebbít, oly módon, hogy az alkalmas a közrend megzavarására. (4) Három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő az aki nyilvánosan vagy összejövetelen a köznyugalmat az áldozatok méltóságát sértő módon azáltal zavarja, hogy a nemzeti-szocialista diktatúrát és önkényuralmat helyesli, dicsőíti vagy igazolni igyekszik.(...)
  22. 22. A német Szövetségi Alkotmánybíróság első szenátusa 2009. november 4-én hozott döntésével alkotmányosnak mondta a német büntető törvénykönyv 2005-ben megszigorított izgatási passzusát, amely így korlátját jelentheti olyan újnáci gyűlések tartásának is, mint a Rudolf Hess sírhelyénél, a bajorországi Wunsiedelben évente tartott emlékmenet. A büntető törvénykönyv alkotmányosnak nyilvánított 130. §-ának új (4) bekezdése három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel fenyegeti azt, aki nyilvánosan vagy egy gyűlés keretében a közbékét az áldozatok méltóságát sértő módon azzal zavarja meg, hogy a nemzetiszocialista erőszak- és önkényuralmi rendszert helyesli, dicsőíti vagy igazolja. A gyülekezési jogban pedig úgy nyert jelentőséget a módosítás, hogy a hatóság megtilthatja a gyűlést vagy a felvonulást, ha a jóváhagyáskor fennálló körülményekből arra következtet, hogy annak megtartása közvetlenül veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet. Ez a veszélyhelyzet pedig az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata értelmében elsősorban akkor feltételezhető, ha büntetőjogi normák megsértése fenyeget.
  23. 23. Az alkotmánybírák többé-kevésbé elismerték, hogy a holokauszttagadás tiltásával tartalmak között különböztet a jogalkotó, ami ellentétes a német Alkotmánybíróságnak a véleményszabadság tartalomsemleges korlátozására vonatkozó általános doktrínájával. A nemzetiszocialista múlt traumája miatt az Alkotmánybíróság úgy tekint az ezt felidéző gyűlöletbeszéd korlátozására, mint „kivételes esetre”, amely Németországban igazolhatja a hagyományos szólásszabadság-doktrína részleges újragondolását.
  24. 24. Holocaust tagadás Holocaust tagadás jogsértő: Kanada, Franciaország, Belgium, Svájc, Németország, Ausztria, Olaszország, Románia, Szlovákia, Csehország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország és nem túl meglepően Izraelben David Irving David Irving and the Lipstadt Affair
  25. 25. Noam Chomsky Bobby Fisher Roger Garaudy
  26. 26. Rémhírterjesztés 2000 előtt “270. § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt – vagy való tényt oly módon elferdítve – állít vagy híresztel, amely alkalmas a köznyugalom megzavarására, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rémhírterjesztést közveszély színhelyén vagy háború idején követik el.” 18/2000 AB határozat Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 270. §-a alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság elrendeli a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 270. §-a alapján lefolytatott és jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát, amennyiben az elítélt még nem mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól.
  27. 27. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a véleménynyilvánítási szabadságnak csupán igen korlátozott lenne az értéke, ha nem jelentene többet, mint az igaz tények állításához való jogot. Az Alkotmánybíróság a Btk. 270. § (2) bekezdését nem találta alkotmányellenesnek. Nincs alkotmányos akadálya annak, hogy a törvényhozó büntetni rendelje a nagy nyilvánosság előtti tudatosan hamis tényállítást (híresztelést, való tények elferdítését), ha rendkívüli helyzetben, pl. közveszély színhelyén vagy háború idején követik el és a köznyugalom megzavarására vezethet. Tekintettel azonban arra, hogy magát a bűncselekményt, azaz a rémhírterjesztés törvényi tényállásának elemeit a Btk. 270. § (1) bekezdése határozza meg, a (2) bekezdés csupán a “rémhírterjesztés” elnevezést használja, az Alkotmánybíróság – az alkalmazott kodifikációs technika miatt – nem mellőzhette a Btk. 270. § (2) bekezdésének megsemmisítését. A jogbiztonság szempontjából aggályos határozatlanság a köznyugalom megzavarására alkalmasság megítélésében jelentkezik. A köznyugalom maga is bizonytalan és értelmezést igénylő társadalmi jelenség.
  28. 28. 337. § Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt - vagy való tényt oly módon elferdítve - állít vagy híresztel, amely alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. -A rémhírterjesztés jogi tárgya a tényszerű információkon, a zavart keltő, valótlan híresztelésektől mentes tájékoztatáson alapuló köznyugalom. -Tényállításon a saját észlelet közlését, míg híresztelésen a mástól nyert információként való továbbadást kell érteni. -A puszta vélemény-nyilvánítás nem tényállásszerű. -További feltétel, hogy a ténynek valótlannak vagy elferdítettnek kell lennie. A tényállítás, híresztelés bármely fenti módon és eszközzel eljuthat a közveszély színhelyére, a cselekmény ugyanis csak akkor tényállásszerű, ha közveszély színhelyén történik. A rémhírterjesztés veszélyeztetési bűncselekmény, ugyanakkor a nyilvánvalóan hihetetlen, komolyan nem vehető túlzások és általánosítások a köznyugalom megzavarására alkalmatlanok, éppúgy mint a nem közérdekű hír sem.
  29. 29. A szólásszabadság győzelmével ért véget a mexikói Twitter-ügy. A helyi ügyészek rájöttek: talán túlzás téves információ tweetelése miatt terrorizmussal vádolni „ártatlan” embereket. Szabadon engedték a rémhírterjesztéssel vádolt két mexikói polgárt, akiket nemrég még terrorizmussal és szabotázzsal vádoltak, harminc rács mögött eltöltendő év rémképével fenyegetve őket. Nemrég mi is hírt adtunk arról, hogy augusztus végén Mexikó Veracruz államában ketten is nagyot bakiztak, amikor egy iskola elleni támadásáról, öt gyermek elrablásáról hallva a hírt elterjesztették a Twitteren; ami valóságos pánikhoz és káoszhoz vezetett a város utcáin. Mint később kiderült, szerencsére semmilyen iskolát nem támadtak meg, ám a rémhírterjesztők ellen terrorizmus vádja miatt 30 éves letöltendő szabadságvesztést indítványoztak a helyi ügyészek, ami igencsak felháborította a nemzetközi közvéleményt és a jogvédőket (a tiltakozók közt volt az Amnesty International is.)
  30. 30. Rémhírterjesztés miatt tenne feljelentést a putnoki polgármester - 2011. 07. 26., Meg kell vizsgálni, hogy történt-e rémhírterjesztés az állítólagos lövések ügyében - mondta Tamás Barnabás, Putnok polgármestere kedden egy sajtótájékoztatón. Putnokon július 20-án egy férfi bejelentést tett a rendőrségen, hogy rálőttek az egyik lakóházra. A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy nem lőfegyverből kilőtt lövedékek okozhatták azt a két sérülést, amit egy putnoki családi ház kapuján találtak. Tamás Barnabás szerint néhány kérdés még válaszra vár az ügy kapcsán, például az, hogy "vajon kinek állhat érdekében a dinamikusan fejlődő település életét felbolygatni, feszültséget gerjeszteni az itt élők között", és az alaptalanul nyilatkozóknak eszükbe jutott-e, milyen károkat okoztak a város megyei és országos megítélésében. http://www.hirado.hu/Hirek/2011/07/26/19/Remhirterjesztes_miatt_vizsgalodna_a_ putnoki_polgarmester.aspx
  31. 31. Rémhírterjesztés miatt a jövő héten várhatóan feljelentést tesz Demszky Gábor ellen több magánszemély a fővárosi Fidesz-MKDSZ jogi segítségével. Véleményük szerint a főpolgármester kárt okozott azzal, hogy június 11-én egy közleményben azt írta, tornádó erejű vihar várható Budapesten. "Több civil megkeresés érkezett a frakcióhoz azzal a kéréssel, kérdéssel, hogy megtámadjuk-e Demszky Gábort a rémhírek terjesztése miatt (...). Azoknak, akik feljelentést fognak tenni, a Fidesz-frakció jogi segítséget fog adni, (...) ez a feljelentés a jövő héten várható" - mondta Kupper András. Úgy tudja, "tömegével fordultak elő olyan esetek", hogy emiatt hajókirándulásokat mondtak le, éttermek ürültek ki, pénzintézetekből, adóhivatalból küldtek haza dolgozókat. A főpolgármester által jegyzett, említett közleményben az szerepelt, hogy "az előrejelzések szerint a mai napon ismét tornádó erejű vihar várható Budapesten.".
  32. 32. Vasárnap 13 óra 14 perckor azonban Illés államtitkár tovább beszélt, immár a magyar és a nemzetközi sajtó több mint száz képviselője előtt. Közölte: menthetetlen állapotban van a sérült tározó. „Le fog szakadni az ajkai zagytározó megsérült északi oldalfala”. „Egy napon vagy egy héten belül bekövetkezhet a tragédia.” „Minden szakember arra számít, hogy leomlik a tározó fala.” Illés Zoltán többször hangsúlyozta: „számítanak a gátszakadásra, és az esetleg kiömlő iszaptól nem tudják megvédeni sem a patakot, sem a Marcal folyót. Ezért a Duna fő ágának védelmére rendezkedtek be.” Vasárnap 17 óra 38 perckor aztán, „a gát tetején folytatott több kilométernyi gyaloglást követően” Illés Zoltán az MTI tudósítójának kérdésére azt mondta: „azért mutatta meg az újságíróknak a gát sérüléseit, hogy lássák és a híradásaikban érzékeltessék, mekkora a probléma, milyen veszély fenyegeti a térség lakosságát. Hangsúlyozta, a gáttető sérülése nem olyan mértékű, hogy azon tartózkodva az újságírók veszélyben lettek volna.” Ezt persze Illés Zoltán csak akkor mondhatta, ha megbízható információja volt arról (ha kereszténydemokrata politikus lenne, azt is tudnám, kitől), hogy bár a tragédia „egy napon vagy egy héten belül bekövetkezhet”, az egy napon belül biztosan nem a „több kilométernyi gyalogláshoz” szükséges időtartamot jelenti.
  33. 33. Közveszéllyel fenyegetés 270/A. § (1) Aki más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bűncselekményt radioaktív anyaggal fenyegetve követik el. (3) A büntetés az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta. A törvényhely a Btk. 270. §-ban írt rémhírterjesztés speciális esete.
  34. 34. A vakcina ügy kapcsán két hete érkezett feljelentés az ügyészséghez. Székely Tamás egészségügyi miniszter október 7-én jelentette be, hogy feljelentést tett az interneten és a sajtóban megjelent, az új influenza elleni vakcinával kapcsolatban terjesztett alaptalan állítások miatt ismeretlen tettes ellen. A minisztérium szerint az egyre szélesebb körben terjedő rémhírek elbizonytalanítják a lakosságot, ami a járvány elleni védekezés sikerét kockáztatja. A tárca szerint a légből kapott információk szándékos terjesztése kimerítheti a közveszéllyel fenyegetés, illetve a törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűncselekményét. A korábban megjelent hírek arról szóltak, hogy a vakcina nem feltétlenül biztonságos. A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint "a feljelentésben megjelölt cselekmények sem a rémhírterjesztés, sem a közveszéllyel fenyegetés, sem a közveszélyokozás, sem pedig a törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntettét, sem pedig más bűncselekményt nem valósítanak meg," A feljelentést a kerületi ügyészség elutasította . A politikus egy másik nyilatkozatban pedig felelevenítette, hogy az Egyesült Államokban 1976-ban már felütötte a fejét a sertésinfluenza, és ugyanilyen kampány hatására tömegesével oltatták be magukat az emberek. Az eredmény az lett, hogy harmincan meghaltak és több százan lebénultak a Guillain-Barré szindrómában. A bulvársajtóban látott napvilágot tegnap az a rémhír, miszerint az oltóanyagtól rosszul lett és vért hányt egy idős asszony. A nő egyidejűleg kapta meg a normál influenza elleni védőoltást és az új vírust megakadályozó vakcinát, az ügyeletes orvos pedig a H1N1-vakcina szövődményének gyanújával küldte kórházba.
  35. 35. Közszemérem „Engem mindenféle meztelenkedés zavar,ami nem az arra kijelölt helyeken zajlik” Blog bejegyezés Szeméremsértés 205. § Aki magát nemi vágyának kielégítése végett más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Szabálysértés (2012. évi II. törvény) 146. Közerkölcs megsértése 192. § (1) Aki a közterületen, vagy nyilvános helyen, vagy közforgalmú közlekedési eszközön a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, szabálysértést követ el. (2) Aki szexuális árut mások számára észlelhető módon, közterületen vagy kirakatban elhelyez, vagy a szexuális áruk forgalmazására vonatkozó előírásokat egyéb módon megszegi, szabálysértést követ el.
  36. 36. Az egyeztető tárgyalások során a rendőrség felhívta a szervezők figyelmét arra, hogy a "menetben résztvevők tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely alkalmas lehet a közerkölcs, közszemérem megsértésére". Amennyiben a helyszínen a rendőrség ilyet tapasztal, úgy fel fogja szólítani a szervezőket arra, hogy azonnal intézkedjenek a "jogellenes magatartás abbahagyásáról„ Népszabadság, 2010. Az országos rendőrfőkapitány …arra is rámutatott… a közerkölcshöz kapcsolódó fogalom a közszemérem. A Szeméremsértés tényállását a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 208. §-a akként szabályozza, hogy „Aki magát nemi vágyának kielégítése végett más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” A szeméremsértés vétségének jogi tárgya a közszemérem, avagy a társadalomban kialakult nemi erkölcs. A tájékoztatás szerint a Meleg Méltóság Menet résztvevőivel szemben eljárás nem indult.
  37. 37. Reklámtörvény 9. § (1) Tilos az olyan reklám, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolja, különösen amelyik nemi aktust vagy nemi szervet nyíltan ábrázol (pornográfreklám). (2) Tilos a szexuális szolgáltatás reklámja. A szexuális szolgáltatás fogalmát és reklámozásának további korlátozásait külön törvény állapítja meg. (3) Tilos az olyan áru reklámja, amely rendeltetése szerint szexuális ingerkeltésre irányul. (4) Nem kell alkalmazni az (1) és (3) bekezdés szerinti tilalmat a szexuális terméken, továbbá a szexuális termékek üzletén belül elhelyezett reklámra. A szexuális termék, illetve a szexuális termékek üzlete fogalmát külön jogszabály állapítja meg.
  1. A particular slide catching your eye?

    Clipping is a handy way to collect important slides you want to go back to later.

×