Elte 2013 osz 6
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Elte 2013 osz 6

on

  • 128 views

 

Statistics

Views

Total Views
128
Views on SlideShare
128
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
0
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Elte 2013 osz 6 Elte 2013 osz 6 Presentation Transcript

  • Médiajog I 6 2013 ősz
  • Egy Nürnbergben megjelenő városi újság egyik 1986 augusztusi száma cikket közölt az NSZK himnuszaként ismert "Deutschlandlied"-ről, melyben szatirikus tartalmi magyarázatokat és felhasználási lehetőségekhez fűzött ahhoz. Az ítéletek indokolása szerint a "Deutschlandlied' 86" című cikk tudatosan azt a benyomást kelti, hogy az NSZK lényegi sajátossága az államhatalom brutális gyakorlása, a betegség és a primitív szexualitás. Az alkotmánybírósági döntés megállapította, hogy az alsóbb bírósági ítéletek sértik a szerkesztőnek az alaptörvényben garantált jogát a művészet szabadságához, hiszen - a bírósági értékeléssel szemben - a himnusz átköltése művészi tevékenységnek minősül az alapjog értelmében.
  • Deutschlandlied '86 Text: Anonym/Musik: Joseph Haydn 3 Deutschland, Deutschland over allos Auf der Straße liegt das Geld Wenn es gegen Los Krawallos Gnadenlos zusammenhält Von Beethoven bis Bergen Belsen Von Wackersdorf bis Asylantenzelt Deutschland, Deutschland, hyper alles Du schönstes Biotop auf der Welt Deutsche Türken, deutsche Pershings Deutscher Bigmäc, deutscher Punk Sollen in der Welt behalten Ihren alten schönen Klang Deutsche Cola, deutsche Peepshow Deutsche Mark und deutsche Samenbank Solln zu edler Tat begeistern Uns das ganze Leben lang Schleimigkeit und Frust und bleifrei Für das deutsche Tartanland Darauf laßt uns einen heben Vorneweg und hinterhand Schlagstockfrei und Krebs und Gleitcreme Deutschland, wuchert mit dem Pfund Kopulier'n im deutschen Stalle Mutterschaf und Schäferhund 4
  • A Magyarországon is ismert német származású énekesnő, Nico – a Velvet Underground első lemezének énekese, 1985-ben Pécsen koncertezett és rögzített egy kazettát – különböző alkalmakkor énekelte a német himnuszt úgy, hogy azt Andreas Baadernek, a Vörös Hadsereg Frakció megölt tagjának ajánlotta. Itt most az 1973-as „The End” című albumról hallható Bernd Andreas Baader (1943 – 1977), a Vörös Hadsereg Frakció nevű szélsőbaloldali terrorszervezet első generációjának vezetője. Öt pokolgépes merényletet követett el, amelyek négy halálos áldozatot szedtek. 1972-ben elfogták, öt évvel később a börtönben halt meg.
  • "finest piece of political rock n' roll of the 1960's" by Mick Jagger sustain and feedback on his guitar provided the audience with a very angry version of the song that they had never even dreamed of http://www.youtube.com/watch?v=sjzZh6-h9fM He intertwined all of these sound and effects in the medium of the National Anthem of the USA, symbolizing the pain, suffering, and anger that was felt by the people of our country, but also largely caused by our country. What is amazing is that he managed to send this message out to the audience without any spoken words.
  • SEX PISTOLS LYRICS "God Save The Queen" God save the queen The fascist regime They made you a moron Potential H-bomb God save the queen She ain't no human being There is no future In England's dreaming Don't be told what you want Don't be told what you need There's no future, no future, No future for you The Sex Pistols song "God Save the Queen" was banned from broadcast by the BBC due to perceptions that it was anti-monarchy.
  • Springfield Anthem : Springfield doesn't have an anthem! We thought we have one, but we don’t! We paid a short guy to write it, But we never saw him again That tune, We stole from the French! There are a few things they do well, Making love, vine and cheese, Like roquefort, camembert and bri Springfield, we're going to die! Springfield Im scare, Goodbye !
  • Releasing a reggae version of the French national anthem This has a tendency to incite hatred among your fellow countrymen. A stint in Jamaica was where Gainsbourg recorded his 1979 reggae-inspired effort, Aux Armes Et Caetera, of which the title track was a cover of the French national anthem, La Marseillaise. The album was a collaboration with reggae legends Sly & Robbie, who accompanied Gainsbourg on a subsequent tour that was plagued with bomb threats, cancellations and disgruntled protesting paratroopers. However, in true Gainsbourg style, the controversy was manipulated to work to his advantage, and the album eventually became one of his fastest sellers. Aux Armes Et Caetera sold more than 600,000 copies in France and is considered to be one of the earliest albums to have brought reggae to the mainstream.
  • Botrány az átírt román himnusz miatt - 2011. szeptember 8. Az eredeti szövegtől eltérően énekelte a román nemzeti himnuszt Marcel Pavel énekes kedden este, a Románia-Franciaország labdarúgó-mérkőzés előtt, a nemrég elkészült bukaresti Nemzeti Arénában. Pavelt és a Román Labdarúgó Szövetséget öt-öt ezer lejes pénzbírsággal büntették, mivel a nemzeti himnuszt csak a törvény által megszabott formában lehet eljátszani vagy elénekelni. A kormányhivatal a 2001/1157-es kormányrendeletre hivatkozik, amely kihágásnak minősíti a nemzeti himnusz eredetitől eltérő szöveggel vagy dallammal történő eljátszását és eléneklését. A román-francia meccs előtt Marcel Pavel népszerű román énekes énekelte a nemzeti himnusz két szakaszát, azonban a második szakasz két sora – „És hogy szívünkben még őrzünk büszkén egy nevet / Csaták győztesét, egy nevet: Traianus” – helyett az első szakasz két sorát énekelte: „Most, vagy soha, teremts magadnak eljövendő sorsot, / Melynek kegyetlen ellenséged is meghajolni fog!” Pavel szerdán elmondta, az ő ötlete volt a módosítás, a Román Labdarúgó Szövetség (FRF) pedig egyetértett vele. Hozzátette: úgy gondolta, hogy a szurkolók könnyebben énekelnek két olyan sort, amit már korábban hallottak - írja a Krónika. Egy másik, korábbi nyilatkozatában azonban Marcel Pavel azt mondta: azért nem énekelte a két eredeti sort, mivel annak politikai felhangjai lettek volna. „Felrótták volna nekem, ha Trajánuszról énekelek” – fogalmazott. (Trajánusz római császár neve románul Traian, ez pedig megegyezik Traian Băsescu államfő nevével – szerk. megj.)
  • http://www.telegraph.co.uk/news/newsvideo/weirdnewsvideo/9163577/Borat-spoof-Kaza
  • Nemzeti Hitvallás Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
  • Nemzeti jelkép megsértése 334. § Aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. E bűncselekmény jogi tárgya a jelképekben megjelenő állam. A bűncselekmény a törvényben védett nemzeti jelképeket sértő, vagy lealacsonyító kifejezés elkövető általi használatával, vagy más ilyen jellegű cselekménnyel valósul meg. A más ilyen jellegű elkövetés általános elkövetési módra utal. Az elkövetési magatartás megállapíthatóságához a sértő, vagy lealacsonyító kifejezés használatának, vagy más ilyen cselekmény elkövetésének a védett jelképekre közvetlenül kell vonatkozniuk, közvetlennek és félreérthetetlennek kell lennie.
  • AB eljárás Az indítványozók álláspontja szerint a Btk. 269/A. §-a sérti az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében alapjogként meghatározott véleménynyilvánítási szabadságot, ezért a kifogásolt törvényszakasz alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. - Az egyik indítványozó szerint a Btk.- beli törvényhely túl nagy értéket csorbít és rossz eszközhöz is nyúl, midőn a nemzet jelképeinek tiszteletét jogi úton próbálja biztosítani. - A másik indítványozó szerint a nemzeti jelképek megsértése a vélemény nyilvánításának egy sajátos, Magyarországon még szokatlan vetülete. - Ugyanezen indítvány szerint a Btk. 269/A. §-a diszkriminatívan csak annak az államnak a nemzeti jelképeit védi, amelyre a magyar állam főhatalma kiterjed. 13/2000 – AB döntés A nemzeti (állami) jelképek büntetőjogi védelme nem tekinthető magyar sajátosságnak. A vallási meggyőződéshez, érzéshez hasonlóan védelmet érdemel valamely államhoz tartozással kapcsolatos meggyőződés, érzés is. Az Alkotmány 75. és 76. §-ában foglalt normatív rendelkezések a nemzeti jelképeket, mint alkotmányos értékeket, az alkotmányos védelem tárgyait határozzák meg.
  • Káel Csaba abban látná az identitásválság problémájának egyik kulcsát, ha végre mindenhol egységesen és ugyanúgy adnák elő a magyar himnuszt, nem pedig mindenféle feldolgozásokban, mert amúgy is épp elég nehéz énekelni. Polgári Gondola 2013.10.12
  • Szerdán mutatta be a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a Himnusz és a Szózat újrahangszerelt változatát, amelynek szükségességét Réthelyi Miklós miniszter azzal indokolta, hogy könnyebben énekelhető a gyerekek számára. A miniszter továbbá levélben fordult a magyarországi közoktatási intézményekhez, annak érdekében, hogy a Himnusz és a Szózat "diákok által szívesebben fogadott, könnyebben énekelhető változatát" eljuttassa még az évzáró ünnepélyek előtt az iskolákba - olvasható a minisztérium szerdai közleményében. Eddig nem létezett minisztériumi ajánlás arra nézve, hogy a Himnusz mely verzióját célszerű iskolai ünnepélyeken lejátszani, ugyanis az Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített Kölcsey-mű több változatban is ismert (talán ma a Kocsis Zoltán által vezényelt Nemzeti Filharmonikusok-változat terjedt el leginkább). Idén tavasszal az új alaptörvény vitájában is szóba került a Himnusz, mivel az alaptörvény javaslata tartalmazta Erkel Ferenc Himnuszhoz írott eredeti dallamának kottáját. Horváth Attila jogtörténész ennek kapcsán felidézte, hogy az a kotta nem is azonos a jelenleg használttal, hanem annál gyorsabb, pattogósabb, verbunkos jellegű zenemű. A Himnusz mai lassúbb, méltóságteljesebb dallamát ugyanis Trianon után, az 1920-es években alakította ki Dohnányi Ernő zeneszerző. Napjaink legismertebb nagyzenekari változata is Dohnányi Ernő hangszerelésében keletkezett, méghozzá 1938-ban.
  • Az MTI szerdán számolt be arról, hogy nyomozást rendelt el nemzeti jelkép megsértésének vétsége miatt a VII. kerületi ügyészség Dopeman "himnusza" miatt. A TASZ közleménye szerint egy bűncselekmény gyanúsítottját megilleti a védelem joga, a hallgatás joga. Senki nem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson. A tanút ezek a jogok nem illetik meg, a vallomástételt szűk körben tagadhatja meg, egyébként köteles válaszolni a kérdésekre. Mint írták, "az ügyészség pontosan tudja, hogy az általa bűncselekménynek tartott magatartást ki valósította meg, így a tanúként történő idézés egyetlen célja és értelme az lehet, hogy a rappert megfosszák jogaitól". A TASZ tájékoztatása szerint Dopeman a rendőrségen a legtöbb kérdésre megtagadta a válaszadást arra való hivatkozással, hogy bár szerinte nem követett el bűncselekményt, de az ügyészség álláspontja szerint igen, így élni kíván a mentességi jogával. A civil jogvédő szervezet határozott álláspontja az, hogy a nemzeti jelkép megsértésének vétsége nem valósult meg, mivel ennek megállapíthatóságához az szükséges, hogy a sértő vagy lealacsonyító kifejezés használata a védett jelképre közvetlenül vonatkozzon. A zeneszámban a Himnuszra vonatkozóan sértő vagy lealacsonyító kifejezés nem hangzik el, az előadó a "bazmeggel" politikai pártokról, politikusokról, vagy például a parkolócéduláról fejti ki a véleményét - tették hozzá.
  • Megszüntették a nyomozást Dopeman Bazmeg című száma ügyében, mert nem valósult meg a nemzeti jelkép megsértése bűncselekmény - közölte a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) jogsegélyszolgálatának vezetője, aki az ügyben a zenész jogi képviseletét látta el. A rendőrség megállapította, hogy "az előadó a jelenlegi politikai-gazdaságitársadalmi viszonyokra vonatkozó kritikáját fejezi ki az általa művelt zenei stílusban. Tény, hogy véleményét trágár szavak használatával is nyomatékosítja. (...) A videoklipből azonban Magyarország Himnuszára félreérthetetlenül és közvetlenül vonatkozó, sértő, lealacsonyító kifejezés, illetve magatartás sem képileg, sem szövegileg nem állapítható meg. A negatív társadalomkritika nyomatékosításához felhasznált trágár szavakról egyértelműen megállapítható, hogy azok nem Magyarország Himnuszára vonatkoznak, így előadásukkal nem valósulhat meg tényállásszerű magatartás."
  • Bernáthy Sándor (Bernáth/y Sándor) Autodidakta művész, az avantgárd művészeti életnek 1975 óta volt képviselője. 1977-ben tagja lett a Leninvárosi Kísérleti Műhelynek, 1978ban pedig belépett a Fölöspéldány csoportba. 1980-ban megalapította az A.E. Bizottság együttest, később a Dr. Újhajnal, a Matuska Silver Sound valamint a Konnektor zenekarokban is játszott. Az avantgárd zenében mint szerző és előadó egyaránt fontos szereplő volt. Ő szerkesztette és tervezte az Új Hölgyfutár című művészeti magazint. 2011-ben Munkácsy Mihály-díjat nyert.
  • MN: Közben 1991-ben újabb rendőrségi ügyed volt: feljelentettek, amiért az Új Hölgyfutár címlapján kissé elidegenítetted a szentkoronás címert, és aláírtad, hogy "a magyarok zsenik". Torgyán doktor meg is lobogtatta a parlamentben. BS: Igen, és eléggé büszkén örültem is annak, hogy egy művészi ötlettel politikusok figyelmét is rá lehet irányítani a művészetre. A rajz egyébként nem a magyar címer volt, hanem egy címer; azt pedig, hogy a magyarok zsenik, a mai napig vállalom, idézőjel nélkül, mert amerre járok a világban, meg itthon, mindenhol ezt tapasztalom. Viszont az ügyészségtől jöttek a lakásomra házkutatást tartani "közösség elleni izgatás" miatt, ezt a bírósági tárgyaláson aztán többféleképpen módosították, a vallást is belekeverték, a Jurta Színházban pedig a "hazafiak" követelték a fejem "címer- és nemzetgyalázás" miatt. Aztán 1991-ben megcsináltam életem utolsó performance-át, amikor láttam, hogy itt, a házban, a házmester mindennap tart négy performance-t, és nincs értelme, hogy a művészek utánozzák a házmestereket. "A gépekben van a kábítószer" (Bernáth/y Sándor festő- és technoművész) Magyar Narancs 1997/9 - interjú
  • Torgyán József képviselő "...hivatkozom az 1978. évi IV. törvényre, a büntető törvénykönyv 2. cím 269. szakaszára, amely az ilyen jellegű, a magyar nemzet elleni gyalázkodó tartalmú akár grafikát is vétségként, illetőleg bűntettként rendeli büntetni, és ezért innen, erről a helyről szólítom föl a legfőbb ügyész urat, hogy ne csak egyes faji csoportok, hanem az egész nemzet sérelmére elkövetett bűntett esetében is járjon el. Intézkedjen az Új Hölgyfutár számainak azonnali lefoglalása iránt, azokat zúzassa össze, a felelős kiadó s a grafika szerzője ellen indítson büntetőeljárást, szorgalmazza nevezettek példás megbüntetését; mert ha ezt nem tenné, akkor [...] valamennyien, a magyar Parlamentbe megválasztott, szabad választások útján bekerült parlamenti képviselők külön-külön is tegyünk büntető feljelentést ennek a szennylapnak a szorgalmazója ellen, hogy többet ebben az országban senkinek ne jusson eszébe a mi ezeréves állami szimbólumunkként valamennyiünk által tisztelt Szent Koronát gyalázni."
  • Sajtótörvény 15. § (3) Az ügyész indítványára a bíróság megtiltja annak a sajtóterméknek vagy sajtóterméknek nem minősülő iratnak a nyilvános közlését, amely a 3. § (1) bekezdésébe, valamint a 12. § (2) bekezdésébe ütközik. Az ilyen sajtótermék vagy irat nyilvános közlését az ügyész azonnal felfüggesztheti. Az ügyész nyilvános közlést felfüggesztő határozata a bíróság érdemi határozatának a jogerőre emelkedésével veszti hatályát. BTK 269§ - Közösség elleni izgatás (akkor hatályos szöveg) • 269. § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt • a) a magyar nemzet vagy valamely nemzetiség, • b) valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. • (2) Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzetet, valamely nemzetiséget, népet, felekezetet vagy fajt sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javítónevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A bíróság a nyilvános közlés megtiltásáról polgári nemperes eljárásban, soron kívül határoz. Az eljárás költségmentes.
  • Az ügyészség a lap közlését felfüggesztette, majd kérte a bíróságtól a lap közlésének megtiltását. I. fok – elmarasztal - „a meztelenség ilyen kirívó ábrázolása” - „a nemzeti szimbólumok feltétlen tisztelete” - „az emberek túlnyomó többségének erkölcsi érzéke” II. fok - felment „ a sajtótermék közerkölcsbe ütközését akkor lehet megállapítani, ha ezen jellege a közfelfogás szerint egyértelmű és vitathatatlan”. - A grafika közerkölcsöt sértő jellege nem művészeti, esztétikai kérdés. - A grafikai ábrázolás mondanivalójának megállapítása értelmezést igényel, mely számos szubjektív elemtől függ. - Nem mondható ki, hogy megvalósul az egyértelmű és vitathatatlan sérelem. (BH1992.454)
  • Ellenérvek: - nem az állami címer a meztelenség nem pornográf nem valósult meg a vallásos érzület sérelme és a pornográfia + a lap el is fogyott LB ítélete: - nem az állami címert ábrázolja a kép, egyes elemei emlékeztetnek rá a két alak durva meztelensége önmagában nem ütközik a közerkölcsbe a grafika mondandója elemzést igényel
  • Alkománybíróság ( 20/1997. AB határozat) A 20/1997. számú határozatával hatályon kívül helyezte a sajtótörvény 15. § (3) bekezdését mely lehetőséget adott az ügyészségnek a sajtótermékek közlésének felfüggesztésére, illetve a bíróságnak az ügyész kérelme alapján a sajtótermék közlésének megtiltására. A határozattal az egész 15. § (3) megsemmisítette. Az AB részben látta alkotmánysértőnek a szabályt. Csak abban a részében, hogy személyhez fűződő jog megsértése esetén adott lehetőséget az ügyészi fellépésre. Ez sérti az emberi méltóságból levezethető önrendelkezési jogot ezért alkotmányellenes. Mivel technikailag nem volt lehetőség arra, hogy csak a személyhez fűződő jogok tekintetében semmisítse meg a szabályt az egész bekezdést megsemmisítette. Ugyanakkor a közerkölcs sérelme esetére megállapított bírósági megtiltást nem tartotta alkotmánysértőnek. Azzal érvelt, hogy mivel a közerkölcs fogalmának meghatározása a jogrend szerint a mindenkori jogalkalmazó feladata és az LB az 1992-es döntésében kifejtette a szabály értelmezési keretét (az a közlés ütközik a közerkölcsbe, melynek e jellege a közfelfogás szerint egyértelmű és vitathatatlan), ami miatt a korlátozás nem minősíthető szükségtelennek és aránytalan mértékűnek.
  • Texas vs. Johnson 1989 A zászlóégetésre egy tüntetés alatt került sor: a Republikánus párt Dallasban rendezett konvencióján egy fiatalember Ronald Reagan újraválasztása ellen tiltakozott az amerikai zászló elégetésével. A brooklyn-i illetőségű fiatal ellen a Texas államban hatályos törvények alapján emeltek vádat, amely tiltotta a szimbólumok – köztük a nemzeti zászló – nyilvános megszentségtelenítését, mert az sérthette az akció közönségét. Bár az elsőfokú bíróság a zászlóégetést szimbolikus tettnek minősítette és az 1. kiegészítés alapján alapos vizsgálatot rendelt el, de fenntartotta a vád alapjául szolgáló büntető törvényt. Az állam fellebbezési bírósága azonban az 1. kiegészítéssel ellentétesnek ítélte a törvényt, ami után a Legfelsőbb Bírósághoz került az ügy, ahol két új konzervatív bíró szavazatával a szabad kifejezés joga által védettnek minősítették a zászlóégetést. Mindemellett egy akkori közvélemény-kutatás szerint a lakosság 83 százaléka nem találta kifogásolhatónak a vélemény kifejezésének eme formáját.
  • „Nem tudunk elképzelni megfelelőbb választ a lobogó elégetésére, mint felemelni egy másikat, nem tudjuk méltóbb módon megcáfolni a zászlóégető gondolatát, mint tisztelegni az égő lobogó előtt, nincsen biztosabb eszköz megőrizni annak méltóságát, mint – ahogyan azt jelen esetben egy szemtanú tette – tisztességes temetést adni neki. Nem azzal szenteljük meg a zászlót, hogy megbüntetjük a meggyalázását, mert ezzel csorbítjuk azt a szabadságot, amelyet e dédelgetett jelkép szimbolizál”. William Brennan főbíró
  • 2006. 06. Egyetlen szavazattal elutasította az amerikai szenátus azt a republikánus indítványt, mely betiltotta volna az amerikai zászló égetését az Egyesült Államok területén. Az alkotmánymódosításra vonatkozó indítványt, melyet kis többséggel leszavaztak, arra vonatkozott, hogy a szenátus tiltsa be az amerikai zászló meggyalázásnak minden formáját. A kétharmados többséget igénylő indítványt 66-34 arányban éppen egyetlen szavazattal utasították el. A zászlóégetést 1989-ben engedélyezték a szólásszabadság elve alapján. A betiltást kezdeményezők azzal érveltek, hogy a zászló egy értékes szimbólum, mely védelmet igényel, a kezdeményezés ellenzői viszont úgy vélik, hogy a szólásszabadság sérülhet. A zászlóégetés 1989-es engedélyezése óta rendszeresen vannak szavazások a témáról, de a szerdai szavazás volt az eddigi legszorosabb, melyen 52 republikánus és 14 demokrata szenátor egyetlen szavazat híján eldöntötte a kérdést. Ha sikerül a kétharmados többséget elérni, akkor a törvényjavaslatot minden egyes államban ratifikációra bocsátják majd.
  • „Tételezzük fel, hogy a törvényhozás törvényileg bűncselekménynek nyilvánítja, ha valaki tiltakozásképpen zászlót éget. Tegyük fel, hogy ezt a törvényt megtámadják azon az alapon, hogy korlátozza a demokratikus önkormányzatot. A bíróság elfogadja ezt az érvelést, és érvényteleníti a törvényt. Ha a bíróság döntése helyes, ha a zászlóégetést tiltó törvények sértik az Alkotmányban [sic!] megfogalmazott demokratikus elveket, ahogy ezeket az amerikai történelem formálta és értelmezte, a döntés nem lesz antidemokratikus, sőt ellenkezőleg, elősegíti a demokrácia jobb érvényesülését. Nem következik be erkölcsi veszteség, mert senki – sem egyedül, sem kollektíve – nem járt rosszabbul a demokrácia érvényesülése szempontjából. Senkinek a hatalma, hogy részt vegyen egy önmagát kormányzó közösségben, nem lett kevesebb, senkinek az egyenlősége nem sérült, senki nem lett megfosztva azoktól az etikai előnyöktől, amelyeket az elvi politikai vitában való részvétel jelent. Persze csak akkor van így, ha alkalma volt részt venni a döntés helyességéről folyó nyilvános vitában. Ha a bíróság nem avatkozott volna be, és a törvény még mindig érvényben lenne, mindenki rosszabbul járt volna a demokrácia szempontjából, és a helyzetet nem lehetne a demokrácia győzelmének tekinteni. Természetesen mindez nem igaz, ha azt feltételezzük, hogy a bíróság döntése rossz volt. Mindenképpen sérti a demokráciát, ha egy hatáskörrel rendelkező bíróság rossz döntést hoz arról, hogy mit követelnek meg a demokratikus elvek, de nem jobban, mint amikor a többségi törvényhozó szerv rossz alkotmányos döntést hoz, és ez a rossz döntés érvényesülhet.” Ronald Dworkin
  • Az Európai Unió zászlójának égetése miatt két ember ellen eljárást kezdeményezett a rendőrség. A Jobbik szombati rendezvényén történt esetben nem csak ketten vettek részt, ezért egyelőre nem lehet tudni, hogy Novák Előd képviselő, aki részt vett a zászlóégetésben, a feljelentettek között van-e. Feljelentést tesz a rendőrség, mert a Jobbik szombati fővárosi demonstrációján elégették az Európai Unió zászlaját - írta a MTI. A BRFK kommunikációs osztálya azt közölte, hogy két emberrel szemben tesz feljelentést garázdaság bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen. A Jobbik rendezvényén Novák Előd, a Jobbik alelnöke a színpadra szólított egy 56-os szabadságharcosként bemutatott férfit. Ők ketten együtt meggyújtották és elégették az Európai Unió zászlaját, amelyet közben öngyújtóba való benzinnel locsoltak. http://www.origo.hu/itthon/20120114-ket-embert-feljelentett-a-brfk-a-zaszloegetes-miatt.html A Jobbik képviselői minden esetben lemondanak mentelmi jogukról, így a BRFK által garázdaság bűncselekményének minősített EU-zászlóégetés ügyében sem bújik e jogintézmény mögé Murányi Levente és Novák Előd, a párt két alelnöke - közölte vasárnapi közleményében az ellenzéki párt. A Jobbik közleménye ugyanakkor tévesnek nevezi a rendőrség jogértelmezését. Egy idegen nemzet zászlajának elégetése a párt szerint kizárólag erkölcsileg volna elítélhető, szombaton azonban csak egy intézményrendszerrel szembeni akció történt, ami ugyanúgy szimbolikus, mint pl. a "Vesszen Gyurcsány!" felkiáltás.
  • A Rákosmente Polgári Körök Egyesülése szervezésében 3-4 ezer ember tüntetett a Tilos Rádió épülete előtt. A demonstráció résztvevői a rádióban karácsonykor elhangzottak miatt a médium betiltását követelték, mivel a rádió december 24-i adásában az egyik műsorvezető azt mondta: "kiirtanám az összes keresztényt". A demonstrálók egy csoportja a helyszínen elégetett egy izraeli zászlót. A rendőrség még január 14én kezdeményezte B. Miklós és M. Giorgio Richard gyorsított bírósági eljárásban történő felelősségre vonását. A két férfi ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság közösség elleni izgatás bűntette és más bűncselekmények elkövetése megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. Másnap azonban szabadlábra helyezték őket, az ügyészség további bizonyítékok beszerzésére utasította a nyomozó hatóságot. Az ügyészség kezdeményezte a gyorsított eljárás lefolytatását az ellen a három férfi ellen, akik részt vettek egy izraeli zászló elégetésében a Tilos Rádió előtti tüntetésen. "A Pesti Központi Kerületi Bíróság hétfőn tárgyalja az ügyet. Az ügyész szóban terjeszti elő a vádat, amelynek konkrét tartalma ezért még nem ismert, de minden bizonnyal garázdaság lesz a vádban" - mondta Dobos Gabriella, a fővárosi Főügyészség szóvivője. I. fok - 3 év próbára bocsátás A feltételes elítélés angolszász államokból származó formája a próbára bocsátás. Lényege, hogy a bíróság az eljárás keretében dönt az anyagi büntetőjogi kérdésekről: megállapítja, hogy az elkövetett cselekmény bűncselekmény, azt az elkövető valósította meg, aki bűnösen cselekedett és felelősségre vonható, azaz nem állnak fenn büntethetőségi akadályok. Egy kérdésben nem dönt: nem szab ki büntetést, hanem azt próbaidőre elhalaszthatja. Abban az esetben, ha ez a próbaidő eredményesen letelik, akkor az elkövető büntethetősége automatikusan megszűnik.
  • BTK Garázdaság 339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot a) csoportosan, b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva, c) fegyveresen, d) felfegyverkezve vagy e) nyilvános rendezvényen követik el.
  • Nyilvános rendezvényen elkövetett csoportos garázdasággal gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség Lenhardt Balázs volt jobbikos, jelenleg független országgyűlési képviselőt, aki két társa közreműködésével tavaly decemberben felgyújtott egy izraeli zászlót – írta keddi számában a Magyar Nemzet. (2013. július 23.) A napilapnak Nagy Andrea, a főügyészség szóvivője azt mondta: a nyomozó hatóság bizonyítottnak találta a törvénysértést, amelyet azért értékeltek garázdaságként, mert a zászlóégetés a médiában is nyilvánosságot kapott, és alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. Mint mondta, a képviselő a kihallgatáson elismerte, hogy felgyújtotta a zászlót, de úgy vélte, nem lépte túl a véleménynyilvánítás szabadságának kereteit. A lap emlékeztetett: Lenhardt Balázs mentelmi jogát június 17-én függesztette fel az Országgyűlés. A politikus több mint egy hónappal a zászlóégetés előtt lépett ki a Jobbikból.
  • A kolozsvári CFR elleni hétfői bajnoki mérkőzésen egy 25 éves bukaresti szurkoló meggyújtotta a magyar zászlót. A történteket Victor Ponta román miniszterelnök és a román szövetség is elítélte. Kijelentette, az efféle tetteket elutasítja a román társadalom. A román csendőrség már szerda este bejelentette, hogy azonosították a vétkes szurkolót. A 25 éves Cornel P. bukaresti lakos ellen büntetőeljárás indult diszkriminációra való felbujtás gyanújával, amit hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel vagy bírsággal, és a sporteseményekről való, egytől négy évig terjedő eltiltással büntetnek. „Az MLSZ hivatalos levélben fordult a Román Labdarúgó-szövetséghez a CFR Cluj–Rapid Bucuresti román bajnokin történt szélsőséges szurkolói megnyilvánulások, és egy magyar zászló elégetése kapcsán. Az MLSZ levelében tájékoztatást kért a fegyelmi jogkör gyakorlójától arról, hogy a történések kapcsán indult-e fegyelmi eljárás, és ha igen, az milyen eredménnyel végződött, követte-e bármilyen felelősségre vonás.”
  • A Társaság a Szabadságjogokért álláspontja a zászlóégetésről - 2012. január 19. Egy politikai közösség zászlajának nyilvános elégetése vegytiszta esete a politikai vélemény szavak nélküli, szimbolikus kifejezésének. Egyértelmű szimbolikája azzal függ össze, hogy a zászlóégetés nyilvános aktus, politikai véleménynyilvánítás. Ugyanakkor önmagában véve teljesen ártalmatlan abban az értelemben, hogy fizikailag semmilyen kárt nem okoz. Fel sem idézi az erőszakot, amennyiben csak a vélemény kifejezéséről szól, és nem járul hozzá további cselekvésre való felhívás. Azon ugyan lehet vitatkozni, hogy a nemzetállamok történeti, etnikai vagy politikai közösségek-e, illetve hogy az államszövetségek csupán érdekközösségek, vagy elvek és értékek mentén is szerveződnek. Zászlóik elégetése azonban a velük szembeni nyilvánvaló politikai ellenszenv kifejezése. Az ellenszenv ilyen kinyilvánításával természetesen lehet egyetérteni vagy azt elutasítani, lehet sértőnek találni vagy azonosulni vele. Egyet nem lehet vele tenni: jogszabályokkal tiltani. Amíg nem társul hozzá erőszak, vagy erőszakra való felhívás, addig a zászlóégetés nem tekinthető bűncselekménynek, nem minősül garázdaságnak. Amíg csak ellenszenvet kifejező véleménynyilvánítás, addig a szólásszabadság alkotmányos oltalma alatt áll, azaz még szabálysértést sem valósít meg. A TASZ szerint a szabadságnak csak ez a felfogása áll összhangban az Európai Unió elveivel és értékeivel – akkor is, ha a szabadságot ezekkel az elvekkel és értékekkel szemben gyakorolják. Az Alkotmánybíróság ítélete ugyanis azt is tartalmazza, hogy éppen a békés véleménynyilvánításnak és a népszerűtlen elképzeléseknek a hatósági üldözése jelenti a szabad társadalom ellenségeinek eszközét.
  • HORNYÁK SZABOLCS - A KÖZNYUGALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK - Phd 2010 A példaként említett külföldi szabályozások is mutatják, hogy a nemzeti/állami szimbólumok védelmének helye van a büntetőjogi normák között, hiszen minden állam joggal várhatja el mindenkitől jelképeinek tiszteletét. Mint ahogy a magyar Alkotmánybíróság is kifejtette, ezen szimbólumok jelentéstartalma kettős: egyrészt alkalmasak arra, hogy az egyén kifejezze a nemzethez mint közösséghez tartozását, másrészt az állami szuverenitás külső megjelenítési formáinak tekinthetők. A nemzet és az állam azonban nem szinonim fogalmak, különösen igaz ez a magyar nemzetre és a magyar államra. A magyar állam területén sokan élnek magyar állampolgárként, akik nem a magyar nemzethez tartozónak vallják magukat, és fordítva: Magyarország területén kívül sok millióan élnek olyanok, akik identitásukban a magyar nemzethez tartoznak. Kérdés ezek után, hogy ténylegesen nemzeti, vagy inkább állami jelképek-e a himnusz, a zászló és a címer? Ezeknek a jelképeknek a megsértése nem attól lehet bűncselekmény, hogy ezáltal más személy a magyar nemzethez való tartozásának szabad kifejezését támadja az elkövető. A büntetőjogi védelem tárgya sokkal inkább a jelképek által kifejezett állami szuverenitás: mindenkinek, akár a magyar nemzethez tartozik, akár nem, tiszteletben kell tartania ezt, és azokat a szimbólumokat is, amelyeken keresztül a szuverenitás kifejezésre jut.
  • Állásfoglalásunk semmilyen körülmények között nem jelenti azt, hogy tagadnánk, hogy a magyar állam jelképei egyben a magyar nemzet jelképei is. Mint ahogy a fentebb ismertetett alkotmánybírósági határozat is utal rá, az állami jelképek a nemzetállammá alakulás folyamatában a nemzeti jelképekből fejlődtek ki. Természetesen igaz ez a magyar himnuszra, zászlóra és címerre is. Magunk részéről a büntetőjogi védelmet indokoltnak tartjuk azzal, hogy szerencsésebb lenne a bűncselekményt – hasonlóan más országok megoldásához – az állam elleni bűncselekmények között elhelyezni. E megoldás kifejezésre juttatná, hogy a szóban forgó jelképek döntően mint az állami szuverenitás megtestesítői részesülnek büntetőjogi védelemben