• Save

Loading…

Flash Player 9 (or above) is needed to view presentations.
We have detected that you do not have it on your computer. To install it, go here.

Like this document? Why not share!

EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013

on

  • 2,558 views

SZIE - EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013

SZIE - EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013

Statistics

Views

Total Views
2,558
Slideshare-icon Views on SlideShare
2,558
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
0
Comments
1

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Adobe PDF

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel

11 of 1

  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
  • hogy lehet letölteni?nekem nem sikerül
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013 EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013 Document Transcript

    • SZENT ISTVÁN EGYETEM - GYULA EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPSZAK EGÉSZSÉGTURIZMUS-SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013. 06. 05. VIZSGÁRA 1
    • ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPSZAK EGÉSZSÉGTURIZMUS-SZERVEZŐ SZAKIRÁNY 2012/2013-as TANÉV 1. Ismertesse a turizmus rendszerét és környezetét, nemzetközi jelentőségét és a turizmus jövőjét befolyásoló hatótényezőket! 2. Mutassa be a turizmus gazdasági hatásait, kapcsolatát más ágazatokkal! 3. Ismertesse a turizmus hazai és nemzetközi irányításának intézményrendszerét, a vonatkozó legfontosabb jogszabályokat, az egyes szervezetek által felvállalt és ellátott feladatokat! 4. Egy szabadon választott magyarországi idegenforgalmi régió példáján keresztül mutassa be a területfejlesztés és a turizmus kapcsolatrendszerét! 5. Ismertesse a turizmuspolitika szerepét a turizmusfejlesztésben, az Európai Unió kompetenciáját a turizmus területén! 6. Mutassa be a turisztikai piac szereplőit és működését, kapcsolatrendszerüket, a közvetítő szektor felépítését! Ismertesse a desztináció menedzsment lényegét! 7. Ismertesse Magyarország általános idegenforgalmi vonzerőit, adottságait! 8. Mutassa be Magyarország turisztikai régióit az egészségturisztikai vonatkozások kiemelésével. Részletesebben ismertesse a Dél-Alföldi régió sajátosságait! 9. Mutassa be a kulturális turizmus jellemzőit, a kulturális rendezvények szervezésének sajátosságait, az idegenvezetői tevékenység jellemzőit! 10. Ismertesse a turizmus környezeti hatásait, a fenntartható turizmus jellemzőit! 11. Mutassa be a falusi turizmus jellemzőit! Ismertesse a falusi turizmus hazánk gazdasági életében betöltött szerepét, jelentőségét! 2
    • 12. Ismertesse az egészség definíció változásait a modern egészségdefiníció, egészségfejlesztés szemlélete alapján! Jellemezze a magyar lakónépesség egészségi állapotát, valamint ismertesse a különböző életkori szakaszokban használható rekreációs tevékenységeket! 13. Határozza meg a táplálkozás, az életmód és az egészségkultúra kölcsönhatásait. Ismertesse a táplálkozás egészséget meghatározó szerepét! 14. A legjellegzetesebb betegségtípusok és az egészségturisztikai programszervezés kapcsolatrendszerének vázlata. Kiemelten ismertesse a szív- és érrendszeri betegségeket, a prevenció és a rehabilitáció lehetőségeit! 15. Mutassa be az életkori sajátosságok és a leggyakoribb pszichés panaszok, betegségek szerepét az egészségturisztikai programszervezésben! 16. Mutassa be a szabadidő eltöltési szokások fontosabb hazai tendenciáit és ismertesse az animáció szerepét a turizmus rendszerének működésében! 17. Ismertesse az egészségturizmus helyét a turizmus rendszerében, az egészségturizmus felértékelődésének okait! 18. Ismertesse a gyógy- és termálturizmus lényegét, mutassa be Magyarország gyógy-idegenforgalmi adottságait és szerepét a nemzetközi és belföldi turizmusban! 19. Ismertesse a wellness irányzatot, mint a regeneráció és pihenéskultúra egy sajátos formáját, jellemezve a wellness által preferált életmód jellemzőit! 20. Ismertesse a marketing lényegét és mutassa be az egészségturizmusban leggyakrabban alkalmazott marketing eszközöket! 21. Ismertesse a kereskedelmi szálláshelyek fogalmát, csoportosításukat és jellemzőiket a magyarországi helyzetnek megfelelően, mutassa be a gyógy- és wellness szállodák szolgáltatásainak körét és üzemeltetési sajátosságait! 3
    • 22. Mutassa be a gyógyfürdők működésének, feltételrendszerének, alapvető vezetési és üzemelési feladatait (menedzsment) és a leggyakoribb kezelt betegségcsoportokat, kezelésmódjukat, valamint azok hazai finanszírozási rendszerét (OEP támogatás rendszerét)! 23. A turizmus szerkezete Magyarországon, gyógy- és wellness turizmus. A marketing primer és szekunder eszközeinek bemutatása, értékelése. 24. Az egészségturizmus, mint termék; a kínálat definíciója, jellemzői. Egészségturizmus makrogazdasági szerepe. 25. Mutassa be az egészségturizmus kínálati oldalának szereplői által leggyakrabban alkalmazott marketingkommunikációs eszközöket, különös tekintettel az online marketing eszközök alkalmazásának lehetőségeire! 26. Ismertesse a Nemzeti Népegészségügyi Program prioritásait, céljait, fogalmazza meg miként illeszthetőek be ezek a célok az egészségturisztikai programokba! 27. Ismertesse a mozgásszegény életmód és betegségek kialakulásának kapcsolatát. Ismerte az aktív wellness fogalmát, és típusai! 28. Ismertesse az élelmiszerbiztonság fogalmát, a táplálkozás-élettani folyamat gyakorlati alkalmazását, a táplálkozási zavarokat (emésztés, felszívódás stb.)! A 23-25. tételekhez ajánlott irodalom: Irodalom Smith M. – Puczkó L.: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika, Akadémiai Kiadó Zrt, Budapest, 2010, Ruszinkó Á. (szerk): Egészségturizmus I., oktatási segédanyag, Heller Farkas Főiskola, Budapest, 2006. Aubert A.- Csapó J. (szerk.): Egészségturizmus. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, 2004 4
    • 1. Tétel: Ismertesse a turizmus rendszerét és környezetét, nemzetközi jelentőségét és a turizmus jövőjét befolyásoló hatótényezőket! I. ALAPFOGALMAK Turizmus (Hunziker és Krapf, 1942): az emberek a lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, ahol a tartózkodást nem letelepedési szándék, ill. jövedelmező tevékenység motiválta. Turizmus fajtái - utazás célja szerint: Szabadidős turizmus: Mind azon turisztikai tevékenységek, amelyek az emberek munkaidején kívüli, legtöbbször önálló döntésen alapuló időfelhasználásból erednek. Hivatásturizmus: Hivatásturizmus alatt az emberek foglalkozásának gyakorlásával összefüggésbe hozható utazásokat értjük. (konferencia turizmus; üzleti tur.; incentive tur.) Turizmus fajtái - utazás jellege (turista létszáma) szerint: Tömegturizmus: Részvevői olyan idegenforgalmi szolgáltatásokat vesznek igénybe, amelyet nagy tételben, sokszor standardizálva, közel azonos élményt nyújtva állítanak elő.(a hangsúly a sematikus, személytelen szolgáltatásokon van, nagy létszámú turisták jellemzi). Alternatív turizmus: Lényege, hogy a szolgáltatók nagyobb figyelmet fordítanak az egyén átlagtól eltérő érdeklődésének kielégítésére, vagyis a hagyományos szolgáltatásokhoz képest más, személyre szóló alternatívákat is felkínálnak (kisebb létszámú turisták). Turizmus fajtái – utazás iránya szerinti osztályozása: Belföldi Külföldi turizmus Turizmius – attrakciók típusa szerint: Vízparti (aktív) Téli sportturizmus Városi Falusi Vallási v. zarándok Kulturális Kaland örökség Bor v. pálinka turizmus Ökoturizmus Party – fesztivál turizmus Sexturizmus Gastronómiai turizmus 5
    • II. A TURIZMUS RENDSZERE ÉS KÖRNYEZETE (Forrás: Lengyel Márton: A turizmus rendszere és környezete) A turizmus, mint jelenség a világ legösszetettebb jelenségeinek egyike. A feladat, hogy a turizmus interszektorális és interdiszciplinális folyamatait és kölcsönhatásait világosan és egyértelműen bemutassuk. Elsősorban azonban a turizmust, mint rendszert vizsgáljuk, és a rendszer megismerésével együtt (hiszen nem létezhet csak önmagában) igyekezzünk a jelenséget megérteni. A turizmus, mint nyitott és dinamikus rendszer a környezetével aktív kölcsönhatásban áll. A környezet változásaira nyitott, a változásokat folyamatosan érzékelve alakul és formálódik. A kölcsönhatások révén a környezeti hatások folyamatosan éreztetik hatásukat a rendszer működésére. A rendszer és környezete elemzésével világossá válnak a fenti mondatok: A társadalmi környezet: a turizmus csak azokban a társadalmakban válhat és válhatott fontos jelenséggé, ahol adottak az utazás gazdasági feltételei és az utazás érték. A politikai környezet: az utazási lehetőségeket befolyásolja. A polgárháború sújtotta, politikailag bizonytalan térségbe nem szívesen vagy egyáltalán nem utaznak turisták. (Izraelbe vagy a Bali szigetére irányuló turizmus az aktuális merényletek miatt lecsökkenhet.) 6
    • A természeti környezet: a turisztikai attrakciók egyik legfontosabb meghatározója. A turizmus olyan természeti adottságokat is vonzerőként jelentet meg, amelyek sem a mezőgazdaság, sem más gazdasági tevékenység számára nem alkalmas. Sőt a természet utáni emberi vágyakozás óriási turisztikai vonzerőt jelentő nemzeti parkok látogatása, ökoturizmus. A technológiai környezet: a turizmus egyik alapadottsága, a technológiai környezet fejlődése, ezen belül az alapinfrastruktúra, közlekedés, távközlés, kommunikáció fejlődése meghatározó volt és lesz a turizmus fejlődésére. A gazdasági környezet: a küldő és fogadó országok általános gazdasági színvonalát mutatja meg, de megmutatja a kereslet nagyságát és a kínálat minőségét, összetételét is. (Pl. szegény ország, mint India, max. csak fogadó országként lesz jelen a turizmus rendszerében.) A kulturális környezet: A turizmus egyik legfontosabb vonzereje egy adott ország kulturális látnivalóinak megtekintése. A turizmus rendszere két alrendszerből tevődik össze. A két alrendszert, a keresletet (a turista) és a kínálatot (turisztikai termék), három rendszer köti össze: utazás: a turista utazása a küldőterületről a fogadóterületre. közvetítő szektor: utazásszervező (tour operator) és utazási ügynökség (travel agency). marketing: a fogadóterületről a turista felé irányul. A kereslet elemei szabadidő diszkrecionális, avagy szabadrendelkezésű jövedelem (az alapvető emberi szükségletek kielégítése után a jövedelemből fennmarad) motiváció - az utazásra ösztönző belső emberi indíték A kínálat elemei vonzerő vagy attrakció szállás és étkezés közlekedés és egyéb infrastruktúra kultúra és egyéb szórakozási lehetőségek vendégszeretet 7
    • biztonság, higiéné turisztikai szervezetek (3. tétel) árak VONZERŐK: a turisztikai termék alapja a vonzerő (avagy attrakció), amiért a turista útra kel. Csoportosítása: Természetes vonzerők víz (Földközi – tenger partja, finn tavak, folyók) Napfény és klíma hegyek és a hó (Alpok, Pireneusok, Kárpátok) természeti ritkaságok (Niagara vízesés, Szahara, puszta, izlandi gejzírek) fauna és flóra (erdők, mezők, Amazonas, tengerek) nemzeti parkok (Yellowstone, Hortobágy), vadrezervátumok, természetvédelmi területek természeti világörökségek UNESCO által elfogadott helyszínei gyógy- és termálvizek (Karlovy Vary, Vichy, Baden-Baden, Hévíz, Bük, Hajdúszoboszló) Ember alkotta vonzerők egyházi központok, szent helyek (Jeruzsálem, Mekka, Róma, Santago de Compostella, Lourdes) műemlékek (piramisok, Akropolis, Machu Picchu, Colosseum) történelmi helyek (Waterloo) és városok (Róma, Athén, Jeruzsálem, London, Párizs, Granada) építészeti remekek (Kínai nagyfal, Eiffel-torony) múzeumok (Louvre, Vatikán, Szépművészeti) előadóművészet (Pavarotti, New Yorki szimfonikusok, Scala) népművészet fesztiválok (Salzburg, Cannes, Budapest) ünnepek és népszokások (fieszta, bikaviadal, Riói karnevál) világvárosok (New York, London, Párizs, Tokió) Kulturális világörökség UNESCO helyszínei (Bp., Hollókő) sport (aktív részvétel: golf, tenisz, vadászat, halászat, lovaglás, sí stb.), olimpiák és nagy versenyek színhelyei (Barcelona, Wimbledon, Forma-1) egyéb nagy események – világkiállítások, nemzetközi vásárok és kongresszusok tematikus parkok (Disneyland Kalifornia, Disney World Florida) 8
    • szerencsejáték-központok (Nevada, Las Vegas, Monte-Carlo) szórakozás (mozi, éjszakai élet) gasztronómia társaság (klubok, egyesületek, rendezvények) rokonok és barátok meglátogatása (VFR – visiting friends and relatives) Az attrakció hatóköre Helyi (búcsú, vásár, koncert, színház) Regionális (Földközi-tenger, Alpok, Balaton) Univerzális (Róma, Jeruzsálem, Mekka, Olimpia, világkiállítás) SZÁLLÁS 1. Rendeltetés szerint: Szálloda (1-5*) >> Gyógy-, wellness, garni szálloda Apartman, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló 2. Méretük szerint: 11-20 szoba: butik 20-50 szoba: kis szálloda 50-200 szoba: közepes szálloda 200-600 szoba: nagy szálloda 600- szoba: mega szálloda 3. Kereslet jellege szerint: a. városi vagy átmeneti szállást nyújtó szálloda: rövid tart idő, kevés fogyasztás jellemzi b. üdülő és sportszálloda: vízpart, hegyvidék, hosszabb tartózkodási idő, családok, baráti társaság c. fürdő vagy gyógyszálloda: gyógyvizek mellék épül, gyógyulni vágyóknak d. konferencia szálloda: magas költés jellemzi, felszerelt legyen, könnyen megközelíthető legyen e. repülőtéri szálloda: repülőtér mellett, rövid tart idő. f. apartman szálloda: 2x-es szobaterület terasszal, jól felszerelt, főként üzletemberek g. motel: útmenti motel üdülőmotel 9
    • elővárosi (városszéli) motel városi motel h. mozgó szálloda vízi: botel vasút: hálókocsi közút: rotel, rolling hotel légi: személyszállítók 4. minőség szerint: - szálloda : 1-5 * ill 1-5* superior - panzió:1-3* - kemping: 1-4* - üdülőház: I-II osztály - turistaszálló: AB kategória - ifjúsági szálló: ABC kategória KÖZLEKEDÉS, EGYÉB INFRASTRUKTÚRA Közlekedési eszközök hatósugara: rövidebb távolságokon: közúti közlekedés közepes távolságokra: vonat, repülő, hajó nagy távolságokon: légi közlekedés Közlekedési eszközök kiválasztásánál szerepet játszó tényezők: idő és a távolság ár, biztonság, kényelem, járatsűrűség, rugalmasság, közlekedési társaság, presztízs, érzelmi, esztétikai szempontok és a kíváncsiság Desztináció és a közlekedési mód: hivatásturizmus >> repülőgép szervezett csoportos utazás >> repülőgép, autóbusz egyéni körutazás >> személygépkocsi gyógyturizmus >> repülő, szgk 10
    • Egyéb infrastruktúra: a közlekedési hálózaton kívül: út, víz, elektromos, távközlési és csatorna hálózat megteremtése és fenntartása korábban állami feladat volt, ma már magánszektor KULTÚRA ÉS EGYÉB SZÓRAKOZÁSI LEHETŐSÉGEK kulturális, sport-, vásárlási és egyéb szolgáltatások mindegyike lehet önálló vonzerő nemzetközi sportverseny (úszó- világbajnokság, Forma-1, footbal meccs) művészi fesztivál színvonalas programokkal és világsztárokkal, művészekkel múzeumok, színházak, operaház, kiállítások Amerikában népszerű az ún. ,,outdoor recreation” pl. szórakoztatóipar és a tematikus parkok (DisneyLand) meglátogatása VENDÉGSZERETET A turizmus szolgáltatás, melynek alapja a személyes emberi kapcsolatok a turisták és a szakma alkalmazottai között. Követelmény: a korrekt, udvarias magatartás és a szép és hibátlan magyar nyelv ismerete. BIZTONSÁG ÉS HIGIÉNE A lelki és testi biztonság ugyanolyan alapvető igény, mint az evés és az alvás. 1991-es Öböl-válság, 91-es jugoszláv, majd délszláv háború, 2001. 09. 11 –i Amerika elleni terrortámadás, világszerte éreztette hatását, különösen a légiutazások száma esett vissza. Az AIDS-től való félelem >> beutazási korlátozások (kivéve: Thaiföld, Mexico >> szexturizmus visszaesése). ÁRAK A turisták az árak összehasonlítása után hozzák meg döntésüket. Az ár és a szolgáltatási érték együttesen hat. Külföldi ország árait a turista az árfolyamon keresztül értékeli. 11
    • III. NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGÉT ÉS A TURIZMUS JÖVŐJÉT BEFOLYÁSOLÓ HATÓTÉNYEZŐK Morita Akio a SONY alapítója és vezetője így ír könyvében a "Made in Japan"-ban: "Apám a saját apja példáját követte. Azt szokta mondogatni, hogy a világ minden pénze sem szerezhet senkinek műveltséget, ha az illető nem hajlandó leülni és keményen tanulni. Ám a pénz mégis biztosíthatja a műveltség egy fajtáját, azt a műveltséget, amelyet utazással szerezhet meg az ember." A turizmus világjelenség. A XXI. század elején, a világ gazdaságilag fejlett régióiban a hétköznapi élet szerves része a szabadidő változatos eltöltése. Természetesen a Föld számos pontján, még a legfejlettebb régiókban is sokak számára a létfenntartás biztosítása az elsődleges, míg a turizmus csak vágyálmok közé sorolható. Az Európai Turisztikai Bizottság (European Travel Commission, ETC) által 2006. szeptember 27-én, a Turizmus Világnapja alkalmából publikált tanulmány az európai turizmus legfontosabb tendenciáit ismerteti. A Magyar Turizmus Zrt., az Európai Utazási és Turisztikai Csoport (European Travel & Tourism Action Group), illetve további turisztikai szakemberek közreműködésével összeállított dokumentum a turizmust az elkövetkezendő öt-tíz évben befolyásoló külső tényezőket és azok hatásait részletezi. 1. A TURIZMUS KÖRNYEZETE A turizmus környezete: a demográfia, a környezeti kérdések, a makrogazdaság, a politika, a kultúra és a biztonság A., DEMOGRÁFIAI TRENDEK: Európában az idősebb korosztályba tartozók száma emelkedik, egészségi állapotuk javul. A nyugdíjak reálértékének csökkenése, valamint a nyugdíjkorhatár emelkedése várható. A fiatalabb korosztályok növekvő jövedelme, az egyedülálló, egyszemélyes háztartások számának emelkedése jellemző, valamint a 16-35 éves korosztály egyre többet utazik. A hagyományosan két felnőttből és két gyermekből álló – családszerkezet is átalakult. A globalizációnak köszönhetően számos család költözött korábbi lakhelyéről másik országba, ami a barát- és rokonlátogatások növekvő népszerűségét eredményezi. 12
    • Az aktív keresők egyre kevesebb idővel rendelkeznek, ezért időspórolás céljából hajlandóak többet költeni, speciálisabb szolgáltatásokra. Ennek eredményeként Európában több, de rövidebb utazást tesznek (all-inclusive szolgáltatások). A főszezonon kívüli, illetve a rövid utazások, a sokféle élményt nyújtó szolgáltatások/látnivalók, a kényelmes vásárlási lehetőségek iránti kereslet növekedése várható. A fiatalabbak körében az aktív turizmus formái egyre népszerűbbek. B., KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK: A globális felmelegedésnek számos természeti erőforrásra épülő, tengerparti desztináció - például Velence, hó nélküli Alpok - eshet áldozatául. Az éghajlatváltozás és az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás szintén a főszezonon kívüli, illetve a „télből a nyárba” típusú utazások népszerűségének növekedését okozza. A természeti erőforrásokra épülő desztinációk (például tengerpartok és síterepek) fenntartása egyre jelentősebb többletköltségekkel jár. A turisztikai termékek közül az ökoturizmus és a természeti turizmus iránti kereslet növekedése várható. C., VILÁGGAZDASÁG: AZ egy főre jutó jövedelem reálértéken emelkedik. A gazdasági növekedésből elsősorban a kelet-ázsiai és a nyugati országok fognak profitálni. A globalizáció következtében a fogyasztási cikkek és szolgáltatások nemzetközi forgalma bővül. A világgazdaság szempontjából a szolgáltatások, és ebből adódóan a turizmus jelentősége emelkedik. A globális verseny erősödése várható. Az új, feltörekvő országok fogadó- és küldőterületként egyaránt megjelennek a turizmus piacán. A globalizáció hat a fiatalok értékrendjére és utazási szokásaira: jelentős szerephez jut a „minőségi‖ tájékoztatás, az internetes elérhetőség és a szálláslehetőségek választéka. A növekvő mobilitás a turizmus munkaerőpiacára is hatással lesz, így a munkahelyeket bővülő részarányban töltik be majd külföldiek. Rövidtávon ez a kulcsfontosságú utazási célpontokon enyhíteni fogja ugyan a munkaerőpiac szűkösségét, hosszú távon azonban problémákhoz vezethet a nyújtott szolgáltatások kulturális „eredetiségét‖ illetően. D., A POLITIKA: A kormányok által megemelt adók a turizmusra költhető jövedelmeket csökkentik. 13
    • A biztonsággal, egészséggel és bevándorlással kapcsolatosan erősödő veszélyek miatt a kormányok erősebb ellenőrzést léptetnek életbe az utazás területén. A termékek nemzetközi kínálata és a fogyasztóvédelem is jelentős következményekkel jár. A határok lebontása negatívan érinti a termékek és szolgáltatások nemzeti jellegét. Növekszik az igény a naprakész utazási tanácsadás és a biztonságra vonatkozó tájékoztatás iránt. A desztináció imázselemei között egyre fontosabb tényezővé válik a biztonság és a higiénia. A szolgáltatók körében a márkajelleg erősítésére egyre nagyobb szüksége lesz. E., A KULTÚRA: Közép- és Kelet-Európában, valamint Ázsiában új küldőpiacok kerülnek előtérbe. Európában a kulturális turizmus bővülése várható. A kulturális látnivalók megtekintése egyre szélesebb rétegeket vonz >> a kulturális turizmus és egyéb szabadidős termékek összekapcsolását támogatja. F., BIZTONSÁG: Egyre fontosabb szerepet játszik. A veszélyérzetet fokozza, hogy ezek az események a tömegtájékoztatásban is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. A természeti katasztrófák gyakorisága is nő. Az utazók figyelmét a fenti esetek azonban általában csak viszonylag rövid ideig kötik le, akik mára némileg „beletörődtek‖ abba, hogy katasztrófák bárhol előfordulnak. A negatív események az információ koordinálását, a gyors reakciót és a rugalmas tervezést teszik szükségessé a turizmusforgalom. 2. FOGYASZTÓI TRENDEK Az EGYRE TAPASZTALTABB UTAZÓK jobban megismerik a felkeresett desztináció kultúráját, ami saját életstílusukat is befolyásolja. Az utazási tapasztalatokkal, élményekkel párhuzamosan nő az utazás iránti vágy, ami újabb és újabb utazási élményekben testesül meg. A vendéglátó és a vendég kapcsolata megváltozik, az utazók „mélyebb‖ és „tartalmasabb‖ élményekre vágynak. Az utazási tapasztalat ugyanakkor a kultúrák iránti tiszteletet, a toleranciát és a kulturális különbségek elfogadását is erősíti. 14
    • Ugyanakkor problémát jelent a visszatérő vendégek számának csökkenése. Az európai orvosi ellátás drágulása következtében az európaiak számos gyógyászati szolgáltatásért utaznak (például Ázsiába). Ezzel párhuzamosan Európán belül is növekszik a kereslet az egészségturizmus, a jóléttel, egészséggel és fittséggel kapcsolatos termékek és szolgáltatások iránt. A fogyasztók egyre inkább az élményszerűséget keresik, emelkedik a „biztonságos veszélyhelyzetek‖ (például a kalandutak) iránti kereslet. Másrészt viszont nő majd a kereslet a belső élményekre épülő (például egészséggel kapcsolatos) termékek iránt is, az egészségturisztikai termékeket gyakran más termékekkel kötik össze. 3. TURISZTIKAI TERMÉKEK ÉS MARKETING A TURISZTIKAI MARKETING: a fogyasztók egyre gyakrabban más fogyasztóktól tájékozódnak az interneten (például blog), aminek következtében az utazók a szolgáltatóknál is „képzettebbek‖ . Növekszik az internetes reklám és az új kutatási technikák szerepe, a hagyományos marketingeszközök veszítenek jelentőségükből. Az állami és a magánszektor közötti együttműködés a turizmusmarketingben is egyre inkább teret nyer. 4. AZ INFORMATIKA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Az internet mellett a mobiltelefont és a digitális televíziót is további fejlődés jellemzi. A kommunikációnak, a nemzetközi hálózatoknak köszönhetően az utazók az árakat és termékeket könnyen összehasonlíthatják. Az új kereső és térképalkotó szolgáltatások segítségével bővülni fognak az utazók ismeretei és elvárásaik. Az online hitelkártyás fizetés, új elektronikus fizetési rendszerek. A kommunikáció és a közlekedés olcsóbbá válása a turizmus gyors fejlődését ösztönzi. A GPS és más új technológiák révén a szolgáltatók követhetik az utazók térbeli és időbeli mozgását. 5. KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ A turizmusban továbbra is a gépkocsi marad a legfontosabb. 15
    • Az autóbuszos közlekedést a parkolás nehézsége, a városközpontok elérhetősége, illetve a kedvező árú légi közlekedés befolyásolja negatívan. A légi közlekedésben a tengerentúli járatokat üzemeltető társaságok további összeolvadása várható, a diszkont légitársaságok figyelme pedig egyre inkább a másodlagos úti célokra irányul. A vasúti közlekedést hosszabb távon alacsonyabb árak, magasabb minőségű és gyorsabb szolgáltatások jellemzik majd az új gyorsvasutak megvalósulása nyomán. A hajóközlekedés piacán a kereslet növekedése új kikötők létesítésével elégíthető ki. Az új úti célok egyben új küldőpiacok megjelenését is eredményezik. A közvetlenül nem, illetve nehezen elérhető desztinációk ezzel párhuzamosan viszont jelentős versenyhátrányba kerülnek. Az ingatlanok – különösen a melegebb éghajlatú területeken – viszonylag olcsón elérhetők, a LAKÁSOK, NYARALÓK MÁSODIK iránti kereslet tovább növekszik. A turizmus jövőjét aktuálisan befolyásoló hatótényezők (Csak néhány aktualitás, amit nem árt kigyűjteni, mert erre szerintem tuti rákérdeznek majd!) politikai környezet: pl. üdülési csekk megadóztatása, a belföldi turizmusra negatívan hatna (2010 januárjától) adótörvények változása Terrorcselekmények (a turisták biztonság érzete nem lenne meg - Maslow piramis), pl. 2001. 09. 11. drasztikus klímaváltozás (pl. havas hegy hiányában a síelés elmarad) betegségek okozta vendégelmaradás (pl. H1N1 vírus veszély) kulturális turizmus bővülése (pl. Sziget fesztivál népszerűsége) gazdasági válság (kevesebb diszkrecionális jövedelem) Békéscsaba 2013/04/13 16
    • 2. Mutassa be a turizmus gazdasági hatásait, kapcsolatát más ágazatokkal! I. ALAPFOGALMAK Turizmus (Hunziker és Krapf, 1942): az emberek a lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, ahol a tartózkodást nem letelepedési szándék, ill. jövedelmező tevékenység motiválta. Piac: a kereslet és kínálat találkozása és az ebből létrejövő áruforgalom. A piac az árucsere területe, amelynek keretében az áruk rendszeres és tömeges adásvétele történik. Turizmus piaca: a turistákat befogadó hely kínálatának és a turisták keresletének egymásra gyakorolt hatása. A turisztikai piac sajátosságai: kereslet és a kínálat térben és időben elkülönül egymástól (most választok kifizetem, 2 hónap múlva indulok) kínálat közvetítésében kiemelt szerepe van a reklámnak (katalógus, Internet, baráti elbeszélgetés) kínálat alapvetően „tárolhatatlan szolgáltatásokat‖ tartalmaz (idegenvezetés, étkezés) viszonylag merev és eszközigényes kínálat (hotelek, infrastruktúra) a kereslet konjunktúra érzékeny (gazdaság, pénzromlás, szabadidő) A turisztikai piac alapkategóriái: Kikapcsolódásra, utazásra irányuló változékony kereslet A turisztikai fogadóhely kínálata A turisztikai csomagok ára A turizmus kereslete: a fizetőképes vásárlási szándék, amely a turisztikai kínálattal szemben jelenik meg. Szabadidő Szabadrendelkezésű jövedelem Motiváció 17
    • A turisztikai kereslet sajátosságai: sokféleség (mindig egy emberen múlik) változékonyság (a barátom szerint..., terrorizmus, akciók stb.) komplexitás (nem egy szolgáltatásra és árura irányul szállás, étkezés, szórakozás) a turisztikai kereslet az áruk és a szolgáltatások kombinációja, a szolgáltatás dominál jövedelem-, ár-, és politikai érzékenység a turisták szempontjából a szolgáltatás csomag egységesen jelenik meg (hiába több cég végzi) szezonalítás (nyár-tél) rövid időszak áll rendelkezésre a ráfordítások és profit kitermelésében A turisztikai keresletet befolyásoló tényezők: 1. szükséglet 2. jövedelem 3. ár 4. kínálat 5. szabadidő 6. demográfiai tényezők 1. Szükséglet: Szűk értelmezése: anyagi javak és szolgáltatások megszerzésének igénye Általános értelmezés: hiányérzet, mely önmaga megszüntetésére motivál Csoportosítása: Fontossága: elsőrendű (lét), másodrendű (turizmus) Alanya: egyéni, közösségi Tárgya szerint: szellemi-fizikai Realitás szerint: reális, irreális és potenciális Turizmus területén a szükséglet: A szükséglet kielégítésre, árukra és szolgáltatásokra van szükség. (élelem, szabadidő, kultúra) 18
    • A turizmusban alapvető és kiegészítő igények figyelembe vétele. (szállás, étkezés, biztonság, fürdés, tisztaság stb.) Turizmusnak alapszolgáltatásoktól a luxusig minden igényt ki kell elégítenie. (nem mindenhol van meg a teljes spektrum) egyéni szükségletet nagyon sok tényező befolyásolja (divat, egyéniség, életstílus stb..) a turisztikai. kereslet sokszor a megszokást, sokszor az újat keresi 2. Jövedelem: döntő szerepet játszik a kereslet alakulásában jövedelem változás hatása gyorsan megjelenik a turizmusban (recesszió, konjunktúra) Jövedelem elköltésének szerkezete: Létminimum költségei – a létszükségletek kielégítésére; Diszkrecionális (szabad rendelkezésű jövedelem – a nem létszükségletek megvásárlására) 3. Ár: az értékközvetítés eszköze az áruk és a szolgáltatások piacán normál esetben a kereslet és az ár fordított arányban áll (olcsóbb termékeket többen keresik, drágábbakat kevésbé) különböző turisztikai termékek eltérően reagálnak az árak változására (wellness turizmus drágulása, az aktív kereső, többnyire magasan qualifikált célcsoportot nem befolyásolja, gyógyturizmus drágulására a nyugdíjas vendégkört visszatartja) Ár rugalmatlan termékek (üzleti, konferencia turizmus) Ár rugalmas termékek (pl. szabadidő turizmus) 4. Kínálat: értékesítési képesség és hajlandóság vásárlásra felkínált áruk és szolgáltatások mennyisége termék csomagok adottságai, érdeklődés felkeltése 5. Szabadidő: nagy korlát a szabadidő (vége a nyaralásnak haza kell menni) 19
    • aktív keresők egyre kevesebb szabadidővel rendelkeznek >> több, de rövidebb utazás (all-inclusive szolgáltatások) 6. Demográfiai tényezők: idősek száma emelkedik, egészségi állapotuk javul (>>csökkenhet, ill. nőhet az utazási kedv) fiatalok utazási szokásai (aktív turizmus) A turizmus kínálata: A kínálat tárgya a kedvező adottságokkal és megfelelő vonzerővel rendelkező fogadó helyek összessége, amelyek különböző természeti, kulturális és egyéb értékekkel rendelkeznek. A kínálat a turisztikai piac alapkategóriája. A turizmus kínálatának egysége a turisztikai szolgáltatási kosár turisztikai adottságok (vonzerők v. attrakciók) infrastruktúra és közlekedés szállás és vendéglátás turisztikai szolgáltatások (szórakozás) biztonság, higiénia vendégszeretet A turisztikai adottságok vonzzák a turistákat a meglátogatandó helyre. A vonzerő magában kevés a kínálathoz tárgyi személyi feltételekre van szükség. A turisztikai kereslet nem egy meghatározott árura vagy szolgáltatásra irányul, hanem szolgáltatások és áruk komplexumára. Az idegenforgalmi kínálat alapját az adott ország nemzeti vagyona képezi, melyet nem exportálhatunk. A földrajzi terület szépségei szolgáltatási csak úgy hasznosíthatóak, ha vendégeket szállítjuk az adott helyre. Az ország határain belül nyújtott szállodaipari szolgáltatások csak a turizmus révén értékesíthetők. Helyhez kötött, fontos a telepítési hely kiválasztása. 20
    • Bővebb értelemben a turisztikai kínálat magába foglalja: a turizmus létrejöttének helyi feltételeit turisták fogadására és ellátására alkalmas lehetőségeket értékesítési csatornákat marketing módszerek összességét, mellyel felhívják a turisták figyelmét a kínálat elemeire turisztikai szolgáltatások árait A turisztikai kínálat sajátosságai: sokféleség (áruk, szolgáltatások) szolgáltatások meghatározó hányada nem exportálható adottságok, helyhez kötöttség eszközigényesség, viszonylagos merevség II. A TURIZMUS GAZDASÁGI HATÁSAI Világviszonylatban az egyik legdinamikusabban fejlődő terület. Iparágnak tekinthető mivel kiépült infrastruktúrával, személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik. Hagyományos iparágak között egyedi, mivel főleg csak szolgáltatásokat értékesít. A turizmus kapcsán olyan tömegek érkeznek a célországba, akik állandó lakhelyüktől ideiglenesen eltávolodtak és diszkrecionális jövedelmüket költik el a fogadó országban. A turizmus makrogazdasági szerepe: Foglalkoztatás lehetősége (szezonális munkahelyteremtés) (1.) a jövedelmek alakulására (személyi, vállalati és állami) (2.) a diszkrecionális jövedelem egy részének felhasználásában, többlet jövedelmet jelent, vásárlóerőt hoz; Fizetési mérleg pozitívan alakul (deviza bevétel) (3.) GDP-GNP növekedéséhez való hozzájárulás Beruházások növekednek (szálloda, vendéglátóhelyek) (4.) Az infrastruktúra fejlesztése (repülőtér, autópálya pl. Horvátország) (5.) 21
    • Regionális kiegyenlítődés (elmaradott térségek felzárkóztatása) Az egészséges életmód elterjedése (wellness, fitness) Környezetvédelem fejlesztése (világörökségek, nemzeti parkok, ellentétek) Általános élénkítő hatás (Multiplikátorhatás) HR, szakemberképzés (magas képzettség, tudás alapú társadalom) Új szakmák megjelenése (pl. dietetikus, animátor) Részletezve 1. Foglalkoztatottságra gyakorolt hatás közvetlenül a turizmusban (szakmában) közvetetten (másodlagos helyeken)- közlekedés rendezvényszervezés, színház, mozi, pénzügyi szolgáltatások. turizmus nagyon élőmunka igényes széles munkaerő szakképzetségre vonatkozó igénye magas negatívum az, hogy erős szezonalítás (rövid idő és nem mindig regisztrált) fiatalok, nők létszámának dinamikus növekedése az elmúlt évtizedekben bérezés általában jutalékos, fix, e kettő kombinációja gazdaságilag elmaradott régiókban a turizmus jelent esélyt a foglalkoztatottságra 2. Jövedelemteremtő funkció Minden turisztikai fejlesztés jövedelmet teremt: Állam, önkormányzatok szintjén az adókon keresztül Vállalkozói szinten szállodák, éttermek stb. létesülnek Alkalmazottak (munkabér, borravaló) Más ágazatokra is hatással van (beruházásokra, textilipar, építőipar, porcelán, élelmiszer) Vállalkozásösztönző hatás 3. Fizetési mérlegre gyakorolt hatás fizetési mérleg (nemzetközi fiz. mérleg: 22
    • adott ország más országokkal lebonyolított kereskedelmi ügyleteinek és tőkemozgással kapcsolatos műveleteinek az egyenlege) A turizmus egyik legjelentősebb gazdasági hatása a célország fizetési mérlegének pozitív befolyásolásában nyilvánul meg A fizetési mérleg aktív, ha az adott időszak devizabevétele meghaladta a devizakiadások összegét 4. Beruházások a turizmusban szállodai beruházások, sok esetben külföldi tőke bevonásával történik turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra fejlett kell, hogy legyen, mert csak így piacképes (közvilágítás, utak) vendéglátást fejlesztő beruházások fontosak a turista elégedettségéhez környezetvédelemmel kapcsolatos beruházások lényegesek a fenntarthatóság szempontjából 5. Az infrastruktúra nagy beruházás, lassú megtérülés, a magántőkét nem érdekli minőségi szintje alapvetően meghatározza az adott ország turisztikai versenyképességét keresleti húzóhatás jelent más ágazatokra (más iparágak megjelennek, logisztika, bevásárlóközpontok) infrastrukturális beruházások, kormányzati gazdaságpolitika része (közép, hosszú távú fejlesztések, Nemzeti Fejlesztési Terv, autópályák) EU pénzek is A turizmusban összegződnek az infrastrukturális fejlesztések turisztikai termék szerves részét képezik javítja az adott ország turisztikai versenyképességét átlagos tartózkodási időt növelheti növelheti a fogadókapacitást környezetvédelem minőségi turizmus megjelenése 23
    • A turizmus gazdasági hatásai (kedvező – kedvezőtlen hatások tekintetében) Kedvező hatások Kedvezőtlen hatások Munkahelyteremtés Jövedelmek növekedése Devizabevételek növekedése Szolgáltatások bővülése Multiplikátorhatás (Általános élénkítő hatás) Infrastruktúra fejlesztése Import növekedése (új technika) Árfelhajtó szerep (telekárak) Szolgáltatási szektor erősítése Regionális fejlődés kiegyenlítődése Vállalkozói kedv növekedése III. Szezonális foglalkoztatás Infláció ,,Fekete forgalom‖ Egyéb ágazatok kiszorítása Függőség kialakulása Infrastruktúra túlterhelése Import növekedése Árfelhajtó szerep (élelmiszer) Szakképzetlen munkaerő Egyenlőtlenségek növekedése KKV (Kis, - és középvállalkozások) kiszorítása A TURIZMUS ILL. EGÉSZSÉGTURIZMUS KAPCSOLATA MÁS ÁGAZATOKKAL Kapcsolat az egészségüggyel Jogszabályok (termálvíz, ásványvíz, gyógyvíz, gyógyfürdő, gyógyszálló, wellness szálló) Szolgáltatók (gyógyfürdők, gyógyszállók, gyógybarlangok, gyógyhelyek, mofetta, szanatóriumok, orvosi rehabilitációs központok) Finanszírozás (OEP és a magán egészségpénztárak) Humán erőforrás (orvosok, természetgyógyászok, gyógytornászok, masszőrök, dietetikusok) Kapcsolat más ágazatokkal Építőipar (medenceépítés, szállodaépítés) Elektronika (vízforgatók, szűrőberendezések, szállodai, fürdőben használatos és egészségügyi szoftverek) Mezőgazdaság (bioélelmiszerek, diabetikus készítmények) Szolgáltató ipar (pedikűr, manikűr, fodrászat) Kereskedelem és Vendéglátás (éttermek, szuvenírek) HR, szakemberképzés (magas képzettség, tudás alapú társadalom) Új szakmák megjelenése (pl. dietetikus, animátor) 24
    • 3. Ismertesse a turizmus hazai és nemzetközi irányításának intézményrendszerét, a vonatkozó legfontosabb jogszabályokat, az egyes szerveztek által felvállalt és ellátott feladatokat! I. Nemzetközi szervezetek  WTO (World Tourism Organisation – Turisztikai Világszervezet) – 1975-ben alakult Szervei: - Közgyűlés: a WTO legfelsőbb szerve (2 évente ülésezik) - Végrehajtó Tanács: WTO kormányzó szerve (24 tagból áll, a tagokat 4 évre választják) - Regionális Bizottságok: Összekötő szerepet töltenek be a hatóságok és az ENSZ Fejlesztés Programja között (évente ülésezik) - Titkárság: 80-90 állandó dolgozó, székhelye: Madrid  Európai Unió: - Székhelye: Brüsszel - Célja: gazd-i, politikai és pénzügyi egység megteremtése az Unión belül. - Követelmények a tagsághoz: több párt rendszerű demokratikus jogállamiság; politikai-, jogi, gazdasági feltételek teljesítése EU 3 alappillére: - Kül- és Biztonság politika - II. Az Európai Közösség Bel- és Igazságügyi politika Nemzeti szintű szervezetek 1. Országgyűlés: - Feladata: törvényalkotó tevékenység a turisztikai ágazatban. Az ágazat működésének feltételrendszerét meghatározó törvények megalkotója. - A törvényalkotó tevékenysége a turizmus fejlődése és a turisztikai ágazat vállalkozásainak működése szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű. - Magyarországon a turizmus gazdasági alapjait (pl. az idegenforgalmi adóra vagy a turizmus költségvetési támogatására vonatkozóan) törvény teremti meg és a turizmus szempontjából fontos egyes jogintézmények működtetéséhez szükséges feltételeket is törvény határozza meg. 25
    •  Magyar Országgyűlés Sport- és Turizmus Bizottsága - Kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervezet. - Legfontosabb feladatai közé tartozik a turisztikai vonatkozású törvények, határozati javaslatok kezdeményezése, figyelemmel kísérése és a turisztikai szempontok érvényesítése a jogalkotásban. - A hatáskörébe tartozó törvények végrehajtásán kívül ezek társadalmi és gazdasági hatásait is figyelemmel kíséri. - Feladata a turizmus állami irányításának felügyelete és ellenőrzése is. Szerepe jelentős, bármely idegenforgalmi témát megvitathat, és kezdeményezheti a szükséges intézkedések megtételét. 2. Kormány: Irányítja a turizmussal kapcsolatos állami feladatok végrehajtását. Meghatározza és összehangolja a minisztériumok és a kormánynak közvetlenül alárendelt más szervezeteknek a turizmussal kapcsolatos tevékenységeit. A turisztikai vállalkozások versenyképességének növelésének segítése. Magyarország, mint turisztikai desztináció a fejlesztése (MT ZRT.) - Nemzeti turizmusfejlesztési Stratégia – NTS elkészítése. - Az NTS végrehajtásáról való gondoskodás, pénzforrások biztosítása. - A turizmusfejlesztő tevékenységet a fenntartható fejlődés elveivel összhangban biztosítja. - Az egyes turisztikai vállalkozások működésének feltételeit meghatározza. - A turizmus központi, regionális és helyi szervezeti rendszerének kialakítása. - Az idegenforgalmi statisztikai mérőrendszer működtetése. - Nemzeti marketingtevékenység ellátása. - Az idegenforgalmi nemzeti külképviseleti hálózat feltételeinek megteremtése. - A TDM-hálózat létrehozásának és működésének elősegítése. - A turizmusban működő civil szervezetek létrejöttének és működésének elősegítése. - Partnerkapcsolatot tart fent az idegenforgalomban működő érdekképviseleti szervekkel. 3. Nemzetgazdasági Minisztérium, Gazdaságszabályozásért Felelős Államtitkárság: - Irányítja a miniszter feladat- és hatásköréből részére meghatározott szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; 26
    • - Tevékenységét a miniszter közvetlen irányításával végzi; - Irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységeket, minisztériumi szerveket; - felelős a turizmussal kapcsolatos fejlesztési stratégia, programok, kormány-előterjesztések, jogszabályok kidolgozásáért, azok végrehajtásáért; - Gondoskodik a feladatkörébe tartozó költségvetési előirányzat tervezéséről és felhasználásáról, így különösen dönt a Turisztikai célelőirányzat terhére kötött támogatási szerződésekről; - Kialakítja és működteti a turizmus kormányzati irányítási és intézményrendszerét 4. Nemzeti Turisztikai Bizottság (JELENLEG NEM MŰKÖDIK!) - A turisztikai irányításban 1996. óta működő testület (korábbi nevén OIB). Az NTB a turizmust irányító legfelső vezető döntés-előkészítő és tanácsadó szerve, afféle turisztikai önkormányzati testület. - Összetételénél fogva képviseli a turisztikai szakma majd minden területét. - Feladata: turizmus érdekeinek képviselete, turisztikai oktatás és szakképzés Országos Rendszerének kialakítása és az ország képviselete nemzetközi szervezetekben. - Részt vesz a turizmus fejlesztési stratégiájának elveiről szóló döntések előkészítésében, javaslatot tesz a turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére, a turizmus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztésével kapcsolatos stratégia kialakítására, valamint szakmai kitüntetések adományozására. - Véleményezi a Turisztikai Célelőirányzat fő felhasználási irányait, elveit, a pályázati célokat és a hozzárendelt eszközöket, a turizmus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlődését, a turizmust érintő egyéb időszerű kérdéseket. - Felkérésre tagot delegál a központi pályázatok bíráló bizottságaiba, kapcsolatot tart a turisztikai szakma érdekképviseleti szerveivel. - Véleményezi a turisztikai régiók marketingstratégiáját, a fejlesztési stratégia elveivel kapcsolatos előterjesztéseket, a turizmussal kapcsolatos közgazdasági és jogi szabályozást, valamint a feltételrendszer kialakítását. 5. Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB-ek) megszűntek 6. Magyar Turizmus Zrt. Nemzeti turisztikai marketingszervezet. 1994. március 1-én Magyar Turisztikai Szolgálat néven hozták létre. A társaság 1996. január 1-je óta viseli a Magyar Turizmus Rt., 2006. február óta az MT ZRt. nevet. 27
    • Tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és nemzetközi turizmusból származó bevételek növelését. Ezzel támogatja a magyar gazdaságban újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez és pozitívan befolyásolja az ország fizetési mérlegét. - Magyarország, mint turisztikai desztináció arculatépítése, imázsának javítása, ismertségének növelése belföldön és külföldön. - A magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése verseny-semleges módon belföldön és külföldön. - Promóciós és PR tevékenység folytatása belföldön és külföldön. - Turisztikai információ biztosítása a belföldi és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára. - Feladatait a Regionális Marketing Igazgatóságai, a külföldi képviseletei és a MT ZRt.-vel névhasználati szerződésben álló Tourinform-hálózat segítségével valósítja meg. 7. Regionális Marketing Igazgatóságok (RMI-k) - Az MT ZRt. éves marketing tervének megfelelően a régióra vonatkozó marketing és akcióterv készítése és jóváhagyott terv végrehajtása. - Helyi turisztikai szolgáltatók körében és a regionális szervezetekkel a legszélesebb körű kapcsolattartás és tájékoztatás. - Szolgáltatók megnyerése és bekapcsolása a különböző marketing akciókba. - Közreműködés a regionális pályázatok kezelésében és elbírálásában. - Kapcsolattartás a régióhoz tartozó Tourinform irodákkal, TDM szervezetekkel. - Turizmusfejlesztést szolgáló műszaki szakértés, tanácsadás, projektmenedzselés, a turizmusfejlesztést szolgáló beruházások, pályázatok, tervek, megvalósíthatósági tanulmányok, projektek előkészítése, ahhoz tájékoztató, tanácsadói tevékenység biztosítása. Regionális Marketing Igazgatóságok: - Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság - Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóság - Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság - Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság - Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság - Budapest-közép-dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóság - Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság 28
    • - Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság - Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság 8. Országos Tourinform hálózat A turistákat Magyarország több mint 140 Tourinform iroda. A Tourinform iroda egyfajta bemutatóterem, amely elsősorban a település/térség fogadószobája, kirakata, ahol a vendég a térségi és országos turisztikai kínálattal egyaránt találkozik. Az MT Zrt. versenysemleges módon kívánja marketingeszközökkel támogatni és ösztönözni a Magyarországra irányuló, valamint a belföldi turizmust. A Tourinform irodában a turista ténylegesen és személyesen is találkozik az adott desztináció turisztikai kínálatával. 9. TDM RENDSZER A desztináció menedzsment rendszer kialakítása a 2005-től 2013-ig szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott feladat. Ennek megvalósítása a magyarországi turizmus versenyképességének növeléséhez elodázhatatlan, hiszen a hazai turisztikai ágazat fejlődésének és életének egyik problémáját jelenti, hogy nincs mögötte egyértelmű kompetenciákkal és megfelelő finanszírozással rendelkező, kialakult tervezési, szervezetirányítási struktúra. A turisztikai desztinációs menedzsment – TDM azon tevékenységek összessége, amelyek egy turisztikai fogadótérség (desztináció) számára ahhoz szükségesek, hogy látogatókat vonzzon és számukra az ottani tartózkodás során tökéletes utazási élményt nyújtson úgy, hogy a látogatóforgalom gazdasági és környezeti hatásai a desztináció közössége számára előnyösek legyenek, ma és hosszú távon egyaránt.  Helyi TDM A teljes TDM hálózat alapját jelentő helyi szintű TDM szervezet általában egy település hozza létre, ha a hatékony és gazdaságos működés feltételei biztosítottak. Amennyiben egy településen a jelenlegi lehetőségek nem teszik lehetővé önálló TDM szervezet létrehozását, akkor az adott településnek több településsel összefogva lehetősége van egy helyi szintű TDM-et létrehozni. A helyi szintű TMD szervezetek alapvető célja, hogy a turizmus környezeti tényezőinek, kínálati oldalának és a már meglévő turisztikai keresletnek a felmérése és a piaci trendek ismerete alapján a helyi turizmus egész rendszerét tervezzék, fejlesszék és működtessék, annak érdekében, hogy a turistának tökéletes utazási élményben lehessen része.  Térségi TDM 29
    • A térségi TDM szervezetek a struktúra következő lépcsőjét alkotják. Térségi szervezet a regisztrált helyi TDM szervezetek együttműködésével jön létre. Térségi TDM szervezetet legalább két regisztrált helyi TDM szervezet hozhat létre, illetve regisztrált helyi TDM szervezettel együttműködő, ugyanazon térségi desztináció területén működő, egyéb helyi turisztikai szervezetek közösen hozhatják azt létre.  Regionális TDM A regionális TDM szervezet létrehozása megteremti a régió turizmusában érdekeltek egyenrangú partnerségén alapuló közös platformját, amely minden érdekelt bevonásával lehetővé teszi a turizmus irányításának európai szintű modernizálását a hosszútávon fenntartható versenyképes turizmus kialakításának érdekében. A regionális TDM egy szakmai kompetenciákkal jól felkészült szervezet, mely az önálló működéshez szükséges minden erőforrással (humán, infrastruktúra egyaránt) kell rendelkezzen.  Országos TDM Az országos szint sajnos még nem valósult meg, mivel vannak, olyan területek az országban, ahol még egyáltalán nem alakultak ki TDM szervezetek. Az országos szintet a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség tudná képviselni, azonban ezt a teljes lefedettség hiánya mellett az az a tény is gátolja, hogy néhány TDM szervezet nem tagja az MTDMSZ-nek. A TURIZMUS JOGI HÁTTERE MAGYARORSZÁGON A jogforrási hierarchia: - Országgyűlés törvényt, - Kormány rendeletet, - Miniszterek rendeletet, - Önkormányzat rendeletet. E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. 1. Turizmus Törvény 30
    • Külön turizmusról szóló törvény mindmáig nem létezik (talán majd 2013. januárjától). A törvény hiányából adódóan hiányzik a turizmus jelentőségét megfogalmazó, alapdefiníciókat lefektető, a turizmus működésének struktúráját megállapító szabályozás. További problémát jelent, hogy hiányos a jogszabályok betartatása, illetve a szankciók érvényesítése (pl. a jogosulatlan idegenvezetés ellenőrzése, osztályba sorolás ellenőrzése). 2. Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal A különböző turisztikai tevékenységek engedélyezését, nyilvántartását a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal végzi. Fő feladatai közé tartozik az utazásszervező és/vagy – közvetítőtevékenységet végző utazási vállalkozók és az idegenvezetők nyilvántartása, az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződéseket kötő vállalkozások nyilvántartása, a vendéglátó üzletek kategóriába és a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolására vonatkozó bejelentések kezelése, a besorolás megfelelőségének ellenőrizése, és szükség esetén az intézkedés. Továbbá ellátja az idegenforgalmi és a vendéglátó-ipari szakértői tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat. 3. Fogyasztóvédelmi Törvény Magyarországon is nagymértékben érinti a turizmus ágat a fogyasztóvédelmi szabályozás. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket az 1998. március 1-e óta hatályos ún. ―Fogyasztóvédelmi Törvény‖ 155/1997. törvény határozza meg, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ellenőrzése mellett. 4. 213/1996. (XII. 23.) KORM. REND. AZ UTAZÁSSZERVEZŐ ÉS -KÖZVETÍTŐ TEVÉKENYSÉGRŐL 1) utazásszervező az, aki a) saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, b) saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről külföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, c) saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást külföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, d) külföldi utazásszervező Magyarországra történő utazásait belföldön szervezi, e) külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazásokat értékesít, 31
    • f) külföldi utazásszervező által szervezett utazást Magyarországon értékesít vagy abban közreműködik, g) külföldről külföldre történő utazásokat szervez, továbbá h) külföldi szálláshelyet belföldön értékesít, ideértve a külföldre szervezett tanfolyamokat is, 2) utazásközvetítő az, aki az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként az utazásszervező nevében köti meg, 3) belföldi utazásszervezés az utazásszervező által szervezett belföldi úticélú utazások szervezése és értékesítése, 4) nemzetközi utazásszervezés a belföldről külföldre és külföldről külföldre történő utazások szervezése, a külföldi utazásszervező Magyarországra történő utaztatásainak belföldi szervezése, illetőleg külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazások értékesítése, továbbá a külföldi szálláshely belföldi értékesítése, 5) utazási vállalkozás céljára szolgáló irodahelyiség (a továbbiakban: irodahelyiség) az, amelyet az utazási vállalkozó tevékenysége céljára elkülönítettek, s amelynél az üzlethelyiség berendezése a rendeltetésszerű használat követelményeihez igazodik, kizárólag a tevékenység céljára szolgál, önálló, vezetékes telefonvonallal és telefax készülékkel rendelkezik, továbbá az ügyfélforgalom lebonyolítására szolgáló üzlethelyiség (utazási iroda, illetőleg utazási ügynökség) megfelel a külön jogszabályban előírt feltételeknek is, 6) E rendelet alkalmazásában utazási csomag az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott fogalom. a) utazási csomag: az olyan utazási szolgáltatás, ahol az utazásszervező személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek előre megállapított együttesét úgy nyújtja, hogy i) a szolgáltatás díját valamennyi részszolgáltatásra kiterjedően összesítve, egy összegben határozza meg (a továbbiakban: részvételi díj), függetlenül attól, hogy az egyes részszolgáltatások számlázása külön-külön vagy egyszerre történik, és ii) a részszolgáltatások együttese 24 óránál hosszabb időszakot érint vagy a szolgáltatás éjszakai szállást is magában foglal, Az utazási csomagra vonatkozó rendelkezéseket a külföldi szálláshely belföldi értékesítése esetén is megfelelően alkalmazni kell. Az utazási csomagra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az utazási csomag egyes szolgáltatásainak (elemeinek) számlázása külön-külön történik. Utazásszervező, illetőleg -közvetítő tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, aki az e rendeletben előírt feltételeknek megfelel, és kérelme alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által vezetett közhitelű hatósági nyilvántartásba bejegyezték. 32
    • 5. 281/2008. (XI. 28.) KORM. REND. AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSRŐL A rendelet tartalmazza az utazási szerződés kötelező elemeit, a szerződés kapcsán felmerülő díjakat, a szerződés módosításának lehetőségeit, az utazásszervező felelősségét, valamint az utazási csomaggal járó egyéb szabályokat. utazási csomag: az olyan utazási szolgáltatás, ahol az utazásszervező személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek előre megállapított együttesét úgy nyújtja, hogy a. a szolgáltatás díját valamennyi részszolgáltatásra kiterjedően összesítve, egy összegben határozza meg (a továbbiakban: részvételi díj), függetlenül attól, hogy az egyes részszolgáltatások számlázása külön-külön vagy egyszerre történik, és b. a részszolgáltatások együttese 24 óránál hosszabb időszakot érint vagy a szolgáltatás éjszakai szállást is magában foglal 6. 173/2003. (X. 28.) KORM. RENDELET A NEM ÜZLETI CÉLÚ KÖZÖSSÉGI, SZABADIDŐS SZÁLLÁSHELYSZOLGÁLTATÁS A rendelet célja, hogy a pihenés alkotmányos jogának érvényesítése érdekében meghatározza a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek típusait, minősítési követelményeit és üzemeltetési feltételeit. a) nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely az erre a célra épített vagy átalakított és a szolgáltató által ekként minősített üdültetési és ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló szálláshely, b) nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősül a szolgáltató által ekként minősített, i) sportlétesítményben üzemelő, szálláshely céljára szolgáló önálló rendeltetési részegység, ii) szálláshely-szolgáltatásának időszakában kiegészítő/melléktevékenység formájában üzemeltetett hivatali, közintézményi és egyházi intézményi szállás. Az igénybevétel időtartama szerint a) egy éjszakás tartózkodást biztosító (a továbbiakban: alkalmi) szálláshelynek minősül i) a bivakszállás, ii) a hegyi menedékházban kialakított szükségszállás; b) 2-4 éjszakás (a továbbiakban: rövid idejű) tartózkodást biztosító szálláshelynek minősül i) a nomád táborhely, ii) a hegyi menedékházból a kulcsosház és a matracszállás, iii) a pihenőházból a vendégszállás; c) 5-28 éjszakás (a továbbiakban: átmeneti) tartózkodást biztosító szálláshelynek minősül 33
    • i) az üdülő, ii) a gyermek- és ifjúsági tábor, iii) a hegyi menedékházból a turistaház, iv) a pihenőházból a munkásszállás, v) a diákotthon, kollégium. Az üzemeltetés módja szerint a) állandó felügyelet nélkül üzemelő szálláshelynek minősül i) a nomád táborhely, ii) a bivakszállás, iii) a hegyi menedékházból a kulcsosház, iv) a pihenőházból a vendégszállás; b) állandó felügyelettel üzemelő szálláshelynek minősülnek az a) pontba nem tartozó szálláshelyek. A rendelet tartalmazza továbbá a szálláshelyek létesítésének, kialakításának feltételeit, a névfeltüntetés, a minősítés, az ármegállapítás módját, a szolgáltatási jogviszony jellemzőit, a szolgáltató jogait és kötelezettségeit. 7. 41/1995. (VIII. 31.) IKM. REND. AZ IDEGENVEZETÉSRŐL Az idegenvezetés megbízás alapján - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - nyújtott szolgáltatás, amelynek során az ország, az egyes tájegységek vagy települések turisztikai szempontból jelentős (természeti, történelmi, műemléki, kulturális és egyéb érdeklődésre számot tartó) értékeit élő szóval ismertetik a turistákkal. Nem minősül idegenvezetésnek a szakvezetés a múzeumban, könyvtárban, műemléképületben, kiállításon, természetvédelmi területen stb., ha azt az intézmény dolgozója, illetőleg Magyarországon bejegyzett tudományos és ismeretterjesztő célú társadalmi szervezet munkatársa végzi. Idegenvezetői tevékenységet csak az a természetes személy végezheti, aki Magyarországon kiállított idegenvezetői igazolvánnyal rendelkezik, és akit az idegenvezetők nyilvántartásába bejegyeztek. Idegenvezetői igazolványt az kaphat, aki a külön jogszabályban előírt idegenvezetői szakmai vizsgát letette és büntetlen előéletét három hónapnál nem régebbi keletű hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolta. Az idegenvezetői igazolványt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal adja ki. Az igazolvánnyal ellátott személyekről a Hivatal nyilvántartást vezet. 8. 239/2009. (X. 20.) KORM. REND. A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK RÉSZLETES FELTÉTELEIRŐL ÉS A SZÁLLÁSHELY-ÜZEMELTETÉSI RENDJÉRŐL 34 ENGEDÉLY KIADÁSÁNAK
    • a) szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület; b) szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása; c) szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy, d) panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz, e) kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik, f) üdülőház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától, g) közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy, h) egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, az a)-g) pont alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat, i) falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek. 35
    • Ha a kemping területén csak üdülőházakat üzemeltetnek, az e célra hasznosított szálláshely elnevezésében az üdülőháztelep megjelölést kell használni. A jogszabály kitér továbbá: - A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemre - A szálláshely-szolgáltató kérelmére helyszíni szemle megtartására - A szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelyek nyilvántartására - A szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértésére - A kötelező adatszolgáltatásra - A követelményekre szállástípusonként 9. Lovas szolgáltató tevékenyégről szóló ÖM. rend. A lovas szolgáltató tevékenységet a 14/2008. ÖM rendelet szabályozza. E rendelet állapítja meg a lovas szolgáltató tevékenység bejelentésének, az ilyen szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások nyilvántartásának részletes szabályait, továbbá az e tevékenységek folytatásának részletes követelményeit, és a lovas szolgáltató tevékenység ellenőrzésének részletes szabályait. 10. Utazási szerződésről szóló korm. rend. A 281/2008. kormányrendelet tartalmazza az utazási szerződés kötelező elemeit, a szerződés kapcsán felmerülő díjakat, a szerződés módosításának lehetőségeit, az utazásszervező felelősségét, valamint az utazási csomaggal járó egyéb szabályokat. 11. Ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzéséről szóló korm. rend. Az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről (Time Sharing) a 20/1999. kormányrendelet szól. E rendelet hatálya a fogyasztó és vállalkozás között létrejövő, ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekre, valamint az ingatlanok időben megosztott használati jogának átruházására irányuló tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásokra terjed ki. 36
    • 4. tétel: Egy szabadon választott magyarországi idegenforgalmi régió példáján keresztül mutassa be a területfejlesztés és a turizmus kapcsolatrendszerét! Választott idegenforgalmi régió: Észak - Alföld I. ALAPFOGALMAK Turizmus fogalma: „Magában foglalja a személyek lakó-és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.‖ (WTO – Hágai Nyilatkozat 1989) „Olyan mindennapi életvitelen túli tevékenység, melynek során a szokásos környezetükből kiszakadva a motiváció a szabadidő eltöltése, üzleti vagy egyéb cél. A felkeresett helyen az utazó kevesebb, int egy évig tartózkodik. (WTO – Ottawai Konferencia 1991) Területfejlesztés: társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, szükséges tervszerű beavatkozások rövid, közép és hosszú távú fejlesztési célok meghatározása, érvényesítése. NUTS: az Európai Unió statisztikai alapon nyugvó támogatási rendszere. EUROSTAT-NUTS: Statisztikai Területi Egységek Nomenklatúrája. SZINT MEGNEVEZÉS EGYSÉGEK SZÁMA NUTS 1 Ország 1 NUTS 2 Tervezési statisztikai régió 7 NUTS 3 Megye (főváros) 19 LAU-1 Statisztikai kistérség 168 LAU-2 Település 3152 Magyarország régióinak felépítése: Tervezési-statisztikai régiók Magyarországon 1. Közép - Magyarország – Pest Megye (Budapest) 2. Közép-Dunántúl - Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye (Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém) 3. Észak - Magyarország - BAZ, Heves, Nógrád megye (Miskolc, Eger, Salgótarján) 37
    • 4. Észak - Alföld - Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza) 5. Dél Alföld - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye (Kecskemét, Békéscsaba, Szeged) 6. Dél-Dunántúl - Baranya, Somogy, Tolna megye (Pécs, Kaposvár, Szekszárd) 7. Nyugat-Dunántúl - Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye (Győr, Sopron, Zalaegerszeg) 8. Balaton 9. Tisza-tó II. AZ ÉSZAK – ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Határos az Észak-magyarországi, a Dél-alföldi és a Közép-magyarországi régiókkal. A régió természetföldrajzi környezete, jellegzetességei: Az Észak-alföldi régió egész területe az Alföld nagytáj része, mely síksági jellegű. Éghajlata nedves kontinentális, száraz kontinentális éghajlatra jellemző vonásokkal. Az Észak-alföldi régió vízrajzi tengelye a Tisza. Legjelentősebb mellékfolyója a Szamos. A régióban található az ország második legjelentősebb állóvize, a Tisza-tó, amelynek vízminősége döntően kiváló, azonban problémát okoz a feliszapolódás, valamint az algásodás. A régió nemzetközileg is jelentős termálvízkészlettel rendelkezik; termálfürdők: Hajdúszoboszló, Debrecen, Cserkeszőlő, Berekfürdő, Szolnok. A GDP ágazatok szerinti megoszlása: Jász-Nagykun-Szolnok megye: a bányászat és feldolgozóipar, Hajdú-Bihar megye: elsősorban a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás, Hajdúszoboszló és Debrecen: a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás és gyógyturizmus, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatokban emelkedik ki. A turizmus kínálata: Gyógy- és wellness turizmus (Egészségturizmus) 38
    • Az egészségturizmus az egyik legkívánatosabb turisztikai forma: kiszámítható, kicsi a szezonalitása, hosszú az átlagos tartózkodási idő, nagy a vendégek fajlagos költése, és a fenntartható turizmus elveivel is könnyen összhangba hozható. A régióban található Mo. termálvíz kútjainak 16, 2%-a. A régió jelenleg működő kútjainak mintegy 40 %a balneológiai célokat szolgál. Mintegy félszáz fürdőhelye (szállodák önálló fürdőrészlegeivel együtt) van a régiónak, ebből 29 helyen minősített gyógyvízzel rendelkeznek. A régió külföldiek által is látogatott fürdőhelyei: Hajdúszoboszló (pl. Hungarospa), Debrecen (pl. „mediterrán élményfürdő‖ – Aquaticum), Nyíregyháza (Sós-tó), Cserkeszőlő. Üzleti és konferencia (MICE) turizmus: Az Észak-alföldi régióban az adottságok elsősorban a megyeszékhelyekre koncentrálódnak (azon belül is kiemelkedő Debrecen jelentősége), bázisát a felsőoktatási intézmények és a nagyobb szállodák képezik. Nyíregyháza, Szolnok és Jászberény, elsősorban szállásférőhelyi és vendéglátói kapacitásai miatt, leginkább a kisebb létszámú, szakosított rendezvények számára adhat otthont. Tiszai- (Vízi) turizmus: Az Észak-alföldi régió vízi turizmusának fejlesztési stratégiája: több régiót érintő komplex turisztikai termékek kialakítása. A régió sokrétű „vízi” vonzerővel bír, melynek bázisai elsősorban a Tisza és mellékfolyói, a Körös, valamint a Keleti- és Nyugati Főcsatorna. A régióban – a jelentős vízbázis ellenére – kevés a jól felszerelt, közművesített, kiszolgáló létesítménnyel ellátott horgászközpont és horgásztanya. Aktív turizmus: A terepadottságok, a kis forgalmú utak és a gátak, töltések: jó lehetőséget biztosítanak a kerékpáros turizmus számára. A régió egyes területei jó vadállománnyal rendelkeznek. Problémák: a vadászházak nem kielégítő állapota, a vadászathoz kapcsolódó szolgáltatások alacsony színvonala, ill. a védett állatfajok vadászata, az erre vonatkozó rendeletek folyamatos kijátszása jelenti. 39
    • Örökség turizmus: A régió népművészeti hagyományai gazdagok. A hortobágyi pásztorművészet remekei (a csont- és fafaragások, a szűrhímzések, a bőrdíszműves munkák, a nádudvari fekete kerámia, a bihari hímzés és beregi keresztszemes, a paszabi szőttes, a különleges lószerszámok) egyedi értékeket testesítenek meg, az adottságok azonban jelenleg kiaknázatlanok. A Hortobágy jeles műemléke a Kilenclyukú híd, mely Magyarország leghosszabb közúti hídja. A régióban összesen 99 db múzeum, helytörténeti gyűjtemény, tájház, bemutatóhely található - a legjelentősebbek: Déri Múzeum, Hortobágyi Pásztormúzeum, Csárdamúzeum, Baba museum. A szolnoki Damjanich János Múzeum jászberényi Jász-Múzeum, mezőtúri Túri Fazekas Múzeum. Egyedi vonzerő a sóstófürdői Sóstói Múzeumfalu, mely a régió népi építészeti emlékeit és kézműves mesterségeit mutatja be. A régióban jelentős számú rendezvény, fesztivál kerül megrendezésre, főként regionális hatókörrel bír. Legnépszerűbb rendezvények: Debreceni Virágkarnevál, Hortobágyi Hídi Vásár, Pásztorok ÜnnepeHortobágyi Lovasnapok, Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál, Őszi Szolnoki Művészeti Hetek, Debreceni Őszi Fesztivál, Debreceni Jazz Napok, Szolnoki Zenei Fesztivál, Tisza-Party, "Szárnyas Sárkány" Hete, Jászberényi Nyár, Szoboszlói Dixiland Napok, Nyírségi Ősz, Gyümölcskarnevál, Szolnoki Gulyásfesztivál, Debreceni Pulykanapok, Nemzetközi Sütőtök Fesztivál, Debreceni Borkarnevál. Vallási turizmus: A régió a magyarországi reformáció központja. Itt található a kálvinista Róma, Debrecen (Református Nagytemplom, Református Kollégium, Egyházművészeti Múzeum). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közel 130 darab műemlék vagy műemlék jellegű református templom található, nagyon sok templom mellett szintén műemlék vagy műemlék jellegű fa harangtorony áll (például Nyírbátor, Tákos, Tarpa, Csaroda stb.). A szatmárcsekei református temető csónak alakú, arcot formáló különleges fejfái Európában egyedülálló értéket képviselnek. Máriapócs a görög katolikus vallás nevezetes színhelye. Lovas turizmus: A régióban, a komplex szolgáltatást nyújtó létesítmények száma, a szolgáltatások színvonala és a lovas rendezvények száma nem kielégítő. Nem megfelelő az együttműködés a lovas-tanyák, lovas központok között, hiányoznak a régió lovas létesítményeit összekötő lovastúra-útvonalak, a garantált programok. 40
    • Öko- és falusi turizmus: Kiemelkedő: a Hortobágyi Nemzeti Park, mely hazánk első nemzeti parkja, amely 1999 decemberétől az UNESCO Világörökségének is része. (Hortobágy kivételével) nincsenek látogatóközpontok és kevés a kialakított tanösvény, hiányoznak a népszerű, többnyelvű ismertető kiadványok >> a potenciális kínálat kihasználtsága csak részben megoldott. Falusi turizmus: Az Észak-alföldi régióban a falusi turizmus vendégfogadói mintegy 65%-ban minősített házak, tehát megfelelnek az EU normáinak, hiszen az országos szövetség által kidolgozott minősítés alapján kapták meg a megfelelő napraforgós minősítést. Gasztronómiai turizmus: A régió gasztronómiai értékekben bővelkedik: pl. a tiszai halászlé, a pásztorételek, a bográcsgulyás stb. Tradicionális helyi termékek: alma, méz, dió, szilvapálinka, aszalt szilva. Ezek népszerűsítésére nagy hangsúlyt fektetnek a régió szereplői. A turistafogadás feltételei Közlekedés: Megközelíthetőség, elérhetőség, úthálózat-terheltség: Az Észak-alföldi régió közlekedése az egyenetlenség, a hálózat fejlett és fejletlen arányának kedvezőtlen összetétele miatt ma még alacsony színvonalon biztosítja a térség turizmusának fejlődését. A régió vasúthálózata vonalsűrűség tekintetében az országos átlag feletti. Míg Jász-Nagykun- Szolnok megye minden tényezőben jelentősen meghaladja az országos átlagot, addig a másik két megye jelentősen elmarad attól. A legnagyobb problémát mégis az alacsony kihasználtság és járatsűrűség, valamint az elavult járműpark jelenti. A légi közlekedés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel rendelkezik a debreceni repülőtér. 2005-ben már beindult a menetrendszerinti (Debrecen – München) közlekedés is. A légi közlekedés súlyát érdemes növelni a debreceni repülőtér fejlesztésével, ez a közúti közlekedés túlterheltségét részben csökkenti, valamint a régió gyógy-idegenforgalmának, üzleti- és 41
    • konferenciaturizmusának további fejlesztési lehetőségét biztosíthatja. Az Észak-alföldi régió az országos közúthálózat tekintetében nem túl jó adatokkal rendelkezik. A tiszai átkelések kérdése: a Tiszán jelenleg 10 híd biztosítja a forgalmat, a hidakra vezető utakra jelentős közúti forgalom hárul. A burkolat állapotát és a pályaszerkezet teherbírását tekintve a régió az utolsó helyek valamelyikét foglalja el, Szállás és vendéglátás: 2005-ös év adatai alapján: megyei viszonylatban a legtöbb kereskedelmi szálláshely Szabolcs-SzatmárBereg megyében található. A szálláshelyek minőségét alapul véve Hajdú-Bihar megye szálláshelyei a legszínvonalasabbak. Egyáltalán nem találunk szállodát a Berettyóújfalui Kistérségben (Hajdú-Bihar megye). Általánosságban az is elmondható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található a régió legtöbb alacsony színvonalú szálláshelye. Településarculat, épített örökségek: Jász-Nagykun–Szolnok megye központja a 78 000 lakosú megyei jogú város, Szolnok. A város igazgatási, gazdasági, kulturális, idegenforgalmi, oktatási és egészségügyi központ, közlekedési adottságai is kiválóak. A Tiszaliget harmonikus környezetében sportstadion, modern technikával ellátott sportcsarnok, számos tenisz-, kézilabda, és röplabdapálya, valamint a csúszda- és élményparkká varázsolt ligeti strand fogadja az egészséges testmozgásra vágyókat. A Holt- Tisza partján megépült, nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas kajak-kenu pálya, mely a város világbajnokot is adó sportágának a legfőbb bázisa. A megye településhálózatában a kisvárosok és tanyás térségek váltakozva megtalálhatók. Hajdú-Bihar megye 4 legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű városa: Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló. A Dél-Nyírségben és különösen Biharban jóval sűrűbb a településhálózat, itt kisebb határú és alacsonyabb népességű községek dominálnak. Debrecen jelképe a Református Nagytemplom és a Református Kollégium. Kulturális és szellemi értékei közé tartozik a Déri Múzeum és a benne található világhírű Munkácsy trilógia. Hortobágy a világörökség része, az Európa-szerte ismert magyar puszta legautentikusabb darabja. Hajdúszoboszló Hévíz után a legjelentősebb magyar fürdőváros. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye inkább aprófalvas megye. Megyeszékhely: Nyíregyháza, kiemelkedik: az Alpár Ignác által tervezett eklektikus Megyeháza, a Korona Szálló, az Evangélikus Általános Iskola és a 42
    • Móricz Zsigmond Színház épülete. A város legértékesebb műemléke a barokk evangélikus templom és az eklektikus Városháza, valamint a Kossuth-szobor. Szecessziós épületei: a Nyírvíz Palota, az egykori Bristol Szálló, a Görög Katolikus Püspöki Palota. A város gyógyvizéről híres, hangulatos üdülőhelye Sóstógyógyfürdő. Itt található az ország legnagyobb és leggazdagabb vidéki Állatparkja. A Parkfürdő, a Tófürdő, a Fürdőház és a minden igényt kielégítő 2005-ben átadott Élményfürdő. Sóstófürdő: az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. A régió környezeti állapota: A régióban az alacsonyabb iparosodottság miatt a levegő szennyezettsége elmarad az országostól, „csak‖ a megyeszékhelyek közvetlen környezetében találhatók szennyezettebb területek. A régió felszíni vízfolyásai a Zagyva kivételével az országhatáron túlról erednek, ami meghatározó vízminőségeikben. A régiót felfűző Tisza folyó vízminősége „jó, tűrhető‖, és javuló tendenciát mutató. Határon túlról eredő mellékfolyói – Szamos, Kraszna, Túr, Sebes-Körös – vízminősége széles sávban ingadozik, ennek oka a folyó országhatáron túli szakaszain elhelyezkedő koncentrált ipari, bányászati és kommunális szennyező források. Az Észak-alföldi régióban a legfontosabb természeti erőforrás a termőföld. A talaj szerkezetromlása, csökkenő terméshozamokat eredményezhet. Emberi erőforrás: A turizmus divatszakma, amely egyértelműen megjelenik a felsőoktatás túlképzésében. A régió jelentős felsőoktatási hagyományokkal rendelkezik. A turisztikai szakemberek képzésének helyszíne: a Szolnoki Főiskola, a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola. Egyetemi szintű képzés (szakirányú továbbképzés formájában) a Debreceni Egyetemen van, alacsony hallgatói létszámmal. A régiós tapasztalat azt mutatja, hogy a jól képzett középvezetőkből (F&B, Bankett manager, wellness szakember) hiány van a régió szállodáiban. A nyelvi felkészülés nem megfelelő: ma már a szállodarecepción sem elegendő egy nyelv társalgás szintű ismerete!!! 43
    • SWOT ELEMZÉS Az Észak-alföldi régió SWOT analízise – a regionális turizmusfejlesztési stratégia tartalmi követelmények szerint felépített szerkezetén belül – a helyzetelemzést/helyzetértékelést összekapcsolja a jövőképpel, ill. a célok és prioritások rendszerével. A SWOT analízis súlyozza a helyzetelemzés megállapításait, így az Észak-alföldi régió turizmusfejlesztési lehetőségeihez komplex és tömör vizsgálati szintézist nyújt. Erősségek • a turizmus számára előnyös földrajzi-geológiai adottságok • gazdag gyógy- és termálvízkészlet • nagy kiterjedésű védett természeti területek, kedvező környezeti állapot • Tisza és vízhálózata – egyedülálló ökoturisztikai érték – zöldfolyosó • országosan is gazdag vadállomány • vonzó természeti adottságok, tájképi látványértékek (pusztai táj, ligetes térségek) • javuló infrastrukturális alapellátottság • M3/M35 autópálya – Debreceni repülőtér • hagyományokon alapuló gazdálkodás • fejlett funkciókkal rendelkező vonzásközpontok (Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza) • fejlett felsőoktatási hálózat • nagyszámú, relatíve képzett munkaerő • a régió lakossága vendégszerető • eltérő hagyományok találkozásának helyszíne • gasztronómiai hagyományok, biogazdálkodás • kulturális örökségvédelmi területek és épített környezeti emlékek sokszínűsége • világörökségi helyszín • fejlett turisztikai centrumok és intézmények • a regionális turisztikai intézményrendszer kiépítettsége • Hajdúszoboszló nemzetközi ismertsége • stabil egészségügyi háttér Gyengeségek • a környezetvédelmi infrastruktúra alacsony színvonala (pl. közcsatorna, regionális hulladéklerakók) 44
    • • nem kellő társadalmi igényesség a természeti és művi környezettel szemben (települési kép, közterületek állapota) • jelentős társadalmi-gazdasági különbségek a régión belül • a települések eltérő fejlettségi szintje és eltérő fejlesztési érdekei • térségi integrációs tevékenység elégtelensége • térkapcsolatok szempontjából megosztottság a régión belül • közlekedési peremhelyzet • a közlekedési infrastruktúra fejletlensége • kedvezőtlen megközelítési lehetőségei • kis- és középvállalkozások fejletlenek • kkv-k közötti együttműködés gyenge • tőkehiány • külföldi tőkebefektetések alacsony részaránya • alacsony szintű a fejlesztések hasznosítása • sok a kényszervállalkozás, melyekben hiányos a felkészültség, szakképzetlenség • magas képesítéssel rendelkező szakemberek elvándorlása • foglalkoztatási lehetőségek szűkössége • alacsony jövedelmi színvonal, magas munkanélküliség • alacsony az általános és speciális képzettségi színvonal • kevés a nyelveket beszélő szakszemélyzet • nem kellőképpen kiépített idegenforgalmi infrastruktúra • komplex turisztikai termékek hiánya (fejletlensége) • kevés a minőségi szálláshely • kevés a jó minőségű gyógyszálloda • a régió turisztikai ismertsége nem megfelelő • kiépítetlen kistérségi szervező-információs háttér • a piackutatás fejletlen, nem régió-specifikus Lehetőségek • értékes természeti és kulturális adottságok a turizmus fejlesztése számára. A turisztikai fejlesztések jobban kihasználják a régió komparatív előnyeit • térségi együttműködések növekedése az infrastruktúra fejlesztésekben • szelektív hulladékgyűjtés, térségi hulladékgazdálkodás megoldása • megújulási törekvések települési és térségi összefogásban. az Észak-alföldi 45
    • régióintegrált területfejlesztésében való aktív részvétele • településfejlesztési tervek összehangolása • javulhat a megközelíthetőség/elérhetőség • a transz-európai hálózatban erősödhet a régió tranzitszerepe (Ny-K; É-D) • a regionális repülőterek jobb kihasználása • a határon átnyúló kapcsolatok adta helyzet kihasználása • felértékelődhet a régió határmenti fekvése, így a komparatív előnyök jobb kihasználásával, a határmenti együttműködés erősítésével vonzóbbá tehető a külföldi turisták számára • szakemberképzés és továbbképzés (idegen nyelvi szinten is!!!) • képzési struktúra fejlesztése • jók a feltételek egy komplex turisztikai kínálattal rendelkező régió kialakításához fokozható a turisztikailag vonzó, kiajánlható rendezvények, események száma • a gyógy- és wellness szolgáltatások bővítése • a turisztikai szezon térbeli és időbeli meghosszabbodása • a hazai turisták növekvő érdeklődése a régió turisztikai kínálata iránt • pályázati lehetőségek bővülése • pályázati aktivitás és hatékonyság növekedése • markánsan javulhat a turizmus preferálása, bővülhetnek a kormányzati források • jelentős mértékben javítható a régió imázsa • növekvő nemzetközi és hazai kereslet a turisztikai régió-marketing javulásával • az egészségügy országosan fejlesztési prioritássá válhat • az egészségügyügy fokozott bevonása • fedett fürdők építése révén csökkenő szezonalitás és attraktív befektetői környezet Veszélyek • a környezetvédelmi szempontok elhanyagolása, az ökológiai szemlélet hiánya • környezetvédelmi beruházások elmaradása, levegő, talaj- és vízminőség romlása • időjárási szélsőségek gyakori előfordulása • szennyvízelvezetés és tisztítás megoldásának időbeni elhúzódása, elmaradása • a hulladék nagymértékű növekedése • árvizek és folyószennyezési kockázatok a Tiszán • infrastrukturális nagyberuházások elhúzódása • fejlesztések elmaradása, a perifériahelyzet megmerevedése • ágazati és térségi érdekek közötti feszültségek fennmaradása 46
    • • nem javulnak a turizmusban érdekelt kkv-k hitelhez jutási feltételei • tőkehiány állandósulása • romló gazdasági környezet • a régió falusi térségeinek társadalmi-gazdasági helyzete tovább romlik • egészségügyi és oktatási szektor működőképességének romlása • nem halad előre a települések, megyék együttműködése • a feketekereskedelem és a bűnözés erősödése a határtérségekben • fizetőképes kereslet alacsony szintje • a belföldi és a beutazó turizmus visszaesése • nem javul az együttműködési készség a régió turisztikai résztvevői között • csökkenő pályázati lehetőségek, költségvetési források • szűk forráslehetőségek a régiómarketingre • versenytársak megerősödése (országon beül, ill. határon túl) JÖVŐKÉP „A regionális fejlődés motorja” A turizmus a régióban meghatározó húzóágazattá válik, amely a turisztikai kis- és középvállalkozások számára vonzó perspektívát jelent, multiplikátor hatásain keresztül pedig a helyi gazdasági szereplők számára keresletet generál. A régió felzárkózásának egyik leghatékonyabb eszköze lesz a turizmus. A turizmus érdekében történt fejlesztések javítják a lakosság életkörülményeit is. A turizmus bővülésével a lakosság életminősége jelentősen javul, az önbecsülés, a régió-identitás erősödik, a turizmus régión belüli gazdasági-társadalmi elismertsége nő. „Élményközpontú turista-paradicsom” A régió a látogatók számára a „Természet-közelség élmény”-t nyújt, a gazdag és egyedülálló természeti kincsei miatt. A természet romlatlan állapota, a barátságos, ember-léptékű vidék, a gazdag gyógyvízkészlet, a Hortobágy, mint puszta, a szőke Tisza sajátos vonzerő elemek, amelyek a régió vezető turisztikai termékeinek alapját képezik. A gyógyturizmus a komplex gyógyturisztikai szolgáltatásaival a régió sikeres turisztikai terméke. 47
    • A magyar családok rövid hétvégéken gyakori vendégek a régió wellness szállodáiban, fedett termálfürdőiben, tematikus fürdőkomplexumaikban a termálvízre épülő látványelemeket a sajátos természeti élménnyel ötvözve. A régió különleges turisztikai terméke a „tiszai-turizmus”. A Tisza a vízi-, az öko-, a hobbi-, a sport, és az aktívturizmus különleges helyszíne a régióban. A tiszai turizmus elsősorban a fiatal korosztály (az ifjúságturizmus) célcsoportot vonzza. Szolnok, mint a Tisza fővárosa kedvelt turisztikai desztináció. A Hortobágy természeti élménye az örökség- és az ökoturizmusban jelenik meg, a régió egyedi arculatot mutató, nemzetközi ismertségű turisztikai terméke, magas színvonalú turisztikai szolgáltatásokkal, egyedi ajándéktárgyakkal, több célcsoportot kiszolgálva (ifjúság, senoir, ökoturista). A Hortobágy világörökségi státusza a régió többi turisztikai ága számára is kihasználható marketingelem. A Nyírség, a Bereg kistérségei a régióban jól ismert turisztikai desztinációk gasztronómiai tematikus útjaikkal, gasztronómiai fesztiváljaikkal, parasztházaikkal, amelyek jó minőségű szállást, vidéki vendégszeretet, jellegzetes mezőgazdasági termékeket, bioélelmiszereket kínálnak, néphagyományaikat bemutatva. A hivatásturizmuson belül prioritást élvez a konferenciaturizmus Debrecen központtal. A konferenciaközpont, a Debreceni Egyetem, magas színvonalú szálláshelyek, a regionális repülőtér, a város vonzó arca turista-barát szolgáltatásaival, a régió sikeres konferenciavárosa, kulturális fővárosa. Az Északalföldi régió országos jelentőségű márkadesztinációvá vált, az „Alföld márka‖, az élményszerű régió imázsa kialakult. Az Észak-alföldi régió turizmusfejlesztési célpiramisa Jövőkép Átfogó regionális célok Turisztikai stratégiai célok Komplex turisztikai kínálattal rendelkező régió, amelyben a turizmus fontos húzóágazat • Kiváló ökológiai állapot megteremtése, fenntartása • Innovatív, versenyképes gazdaság • Fejlett infrastruktúra, magas szintű életminőség elérése • Jól képzett humánerőforrások • Térségi együttműködés, a kohézió erősítése a régión belül • A régió kiváló gyógyvizeinek és egészségügyi hátterének kihasználása az egészségturizmus, mint vezető turisztikai ágazat fejlesztése • A természetvédelemmel és környezetfejlesztéssel összehangolt turizmus megteremtése 48
    • • Az adottságok és képességek bázisán kialakított fenntartható gazdaság, melyen belül a turizmus fontos húzóágazat • Fejlett regionális és helyi infrastruktúra, amely maximálisan kielégíti a minőségi turizmus követelményeit • A humánerőforrások fejlesztésében a turizmus fontos szerepet játszik • A régió turizmusa hozzájárul a térségi együttműködés és a kohézió erősítéséhez RÉGIÓS TURISZTIKAI MARKETING TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE A régió ismertségének növelése, turisztikai piaca nem képzelhető el egy magas színvonalú marketing tevékenység nélkül. Ezért FONTOS: a régió specifikumait figyelembe vevő marketing eszközök kialakítása és hatékony alkalmazása, a turisztikai promóciós tevékenységek támogatása, a regionális marketing munka összehangolása, a közös régiómarketing kialakítása. A siker kulcstényezője: az online marketing fejlesztésében van. Célszerű a regionális marketing-eszközök (költségek optimalizálása és a kínálat sokszínűsége miatt) az Észak-magyarországi régióval közös fejlesztése, továbbá a Tisza-tavi turisztikai régióval promóciós régió kialakítása. A régió felsőoktatási intézményei – kiemelten a Debreceni Egyetem – meglevő kapcsolatrendszereit felhasználva, további együttműködési területek alakíthatóak ki elsősorban a határon túli régiókkal (Kárpátalja, Partium, Észak-Erdély), s azok magyar nyelvű felsőoktatási intézményeivel >> a közös turisztikai fejlesztések kutatása, tervezése miatt. 49
    • Balaton idegenforgalmi régió példáján keresztül mutassa be a területfejlesztés és a turizmus kapcsolatrendszerét! A magyar területfejlesztési politika törekszik az egyensúly megteremtésére az uniós elvárások és az ország érdekei között. A területfejlesztés célja az, hogy a fenntartható fejlődés biztosítása mellett ideális gazdasági, település- és térszerkezet alakuljon ki. Az embereknek legyen lehetőségük lakóhelyük értékeit megőrizni és újakat teremteni helyi erőforrások felhasználásával. Álljon rendelkezésükre megfelelő infrastruktúra, gazdasági és életkörülményeik mutassanak folyamatosan emelkedő tendenciát: érezzék jól magukat azon a helyen, ahol élnek és dolgoznak. Az identitástudat megőrzése egy hely és egy közösség tartós fejlődésének egyik kulcsa. Területfejlesztés: az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. A turizmus és területfejlesztés: – Elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze – Fejlesztések tovagyűrűző hatásai – Turisztikai adottságokkal rendelkező térségek részére kitörési pont – Alternatív, kiegészítő jövedelemforrás – Népesség megtartó hatása van – Új vidéki helyszínek bekapcsolása a (turizmus) gazdaságba – Térségi együttműködések elősegítése (turisztikai célterület (desztináció) fejlesztés) 50
    • A turizmus és területfejlesztés kapcsolatrendszerének elvi alapjai A területfejlesztés tervezési Turizmustervezés alapkategóriái 1. Fejlesztési koncepció 1. Turizmusfejlesztési koncepció: Hosszú távú célok és prioritások, Átfogó fejlesztési célok, Konkrét programok Szakmai irányelvek megadása. kidolgozhatóak ezek alapján. 2. Fejlesztési program 2. Turizmusfejlesztési koncepció A koncepció alapján középtávú elkészítése és integrálása a fejlesztési terv, mely stratégiai és területfejlesztési programokba. operatív részekből áll: Stratégiai program, Operatív program. A turizmustervezés és a területfejlesztés stratégiai szemlélete Területfejlesztés Területpolitika: Eszközök: Szabályozás: Menedzsment: Prioritások, A megvalósítás Tudatos Intézményi és eszközök és materiális- és beavatkozások személyi feltételek intézmények immateriális (komplex és Stratégiai szemlélet feltételrendszere. szektorális). Tervezés: Érvényesítés: területén való Jövőkép: megfeleltetés. Külső és belső a megvalósításhoz. Jövőszervezés: A jövőépítés Szereplők Intézmény- és Értékelése, Programjai és Részvétele, Eszközrendszer, A jövő Akciói, az Területi beavat- Ellenőrzés, Ehhez rendelhető kozások kidolgo- Értékelés, Forgatókönyvei. Adottságok és feltételek. zása. 51 visszacsatolás.
    • Turizmus, turisztikai ágazatok A Balaton régió gazdaságában meghatározó szerepet játszik a turizmus, így a térség turizmusában bekövetkezett változások a térség egész gazdaságára kihatással voltak. A térség Magyarország második legjelentősebb turisztikai területe. A belföldi turizmust vizsgálva pedig a Balaton régió hazánk - mind a vendégek, mind a vendégéjszakák részarányát tekintve - legjelentősebb fogadóterülete. 52
    • A Balaton turisztikai kínálata 2000 óta sokat változott. Pozitív előrelépést jelentenek az állami támogatással megvalósult, elsősorban az egészségturizmushoz kötődő fejlesztések; a Balaton körüli kerékpárút hálózat bővítése; az M7-es autópálya; a Sármelléki repülőtér fejlesztése; a kikötőfejlesztések; a strandok korszerűsítése; vitorláskikötők bővítése és újak létesítése; valamint a turizmusban megvalósult szállásférőhely és szolgáltatás fejlesztések és magánberuházások. Azonban Balaton fő jellemzője napjainkban is: rövid szezonú (6-8 hét), vízparti fürdőzésre alapozott turizmus. A Balaton turizmusára az elmúlt években a turisztikai szereplők együttműködésének hiánya miatt az alábbi megállapítások jellemzőek: - az elmúlt évek fejlesztései szétszórtan, kampányszerűen, nem összehangoltan egymást erősítő fejlesztésként kerültek megvalósításra, - néhány nagyobb szállodán kívül a kis- és mikrovállalkozások, magánszállásadók keveset fordítanak saját termékeik, szolgáltatásaik marketingjére és professzionális értékesítésére, és nem használják ki a jelenleg is elérhető kedvezményes lehetőségeket (BRTPI) - a marketing-eszközök, brosúrák - egységes és szakmailag megalapozott koncepció hiányában - alacsony színvonalúak, ami tovább rontja a fizetőképes kereslet vonzását a régióba, - a turisztikai szolgáltatások elszigetelten jelennek meg a piacon, nem komplex, a nemzetközi turisztikai trendeknek megfelelő szolgáltatásokat, élményeket egységes kínálatként megjelenítő programcsomagokként, - nincs egységes, a régió turisztikai kínálatát, szolgáltatásait teljes körűen felölelő, up-to-date információkat tartalmazó adatbázis, mely alapját kellene hogy képezze a hosszú távú infrastruktúra beruházások gazdasági fenntarhatóságát igazoló kutatásoknak, elemzéseknek, a régiós, térségi marketing programok elkészítésének, - hiányzik az a humánerőforrás-állomány, mely alkalmas a turisztikai térségek, desztinációk kínálatának egységes megjelenítésére, a vonzerők turisztikai termékké fejlesztésére (programcsomagok kialakítása), a turisztikai fejlesztések, marketing tevékenyég térségi szintű összehangolására, a szolgáltatók szemléletmódjának megváltoztatása a szakmai irányvonalak elfogadása és követése terén, azaz a desztináció-menedzsment elvégzésére. A régió a turisztikai szerep szempontjából két területre oszlik. Balaton-parti és nem Balaton-parti települések vendégforgalmának vizsgálata során egyértelműen elmondható, hogy a vendégek több mint 70 %-a a Balaton-parti településeken nyaralt. A vendégéjszaka-szám tekintetében ez az arány valamivel kisebb, ami azt jelenti, hogy a háttértelepüléseken hosszabb időt töltenek el a vendégek. 53
    • A strandolás a balatoni turizmus fő vonzereje és legtömegesebb formája. Az elmúlt évek fejlesztése jelentős mértékben javították a standok színvonalát, az elérhető attrakciók számát, azonban vannak még olyan strandok, melyek tisztasága, rendezettsége, egészségügyi és más szolgáltatásokkal való ellátottsága még hagy némi kívánnivalót maga után. A strandok színvonalától nagymértékben függ a Balaton általános megítélése is, ezért az elmúlt években megindult korszerűsítést, szolgáltatási színvonal növelést és fejlesztést folytatni kell. Hangsúlyozni kell, hogy a strandolás egyben a leginkább időjárásfüggő vonzerő. Míg a vendégéjszakák száma alig kimutatható mértékben függ a nyári vízhőmérséklettől, addig a strandbelépések száma 1oC hőmérséklet növekedésre mintegy 10%-kal növekszik. Az éghajlatváltozási előrejelzések 2025-ig 1.0-1.4oC hőmérséklet emelkedést mutatnak. Fel kell készülni strandterületek iránti igény növekedésére, amely nehezen egyeztethető össze a vízpart rehabilitációs rendeletekkel. Másrészről, a levegő hőmérséklet már ma is lehetővé tenné a szezon hosszabbítást, azonban az alacsony vízhőmérséklet miatt a strandok késő tavaszi nyitása és kora őszi zárása nem hozza meg a kívánt eredményt. Emiatt rendkívül fontos, hogy a fizetős strandokon olyan, megújuló energiával üzemelő, melegvizes medencék létesüljenek, amelyek a strandolási szezont több héttel meghosszabbíthatják. Az ilyen beruházások támogatása >> jogi akadályok. Egész évben látogatható, működő attrakciók (12 hónap): Gyógyturizmus A gyógyturizmus fejlesztése a régió egy fontos természeti erőforrásának hatékony hasznosítását és az egész éves turisztikai idény megteremtését segítheti elő. 54
    • Feladatok: a meglévő gyógyüdülőhelyek orvosi szolgáltatások és a gyógylétesítmények (szállók, fürdők) továbbfejlesztése a települési környezetvédelmi tervekben meghatározott természeti értékek megőrzésének szem előtt tartásával (pl. terhelhetőség meghatározása). (Hévíz, Zalakaros, Balatonfüred), új gyógyturisztikai központok kifejlesztése (pl. Tapolca, Marcali,); a divatos megelőző, regeneráló, wellness és fittnes jellegű lehetőségek kihasználása. Wellness, egészségturizmus A turisztikai trendek alapján folyamatosan erősödik a wellness, egészségmegőrzés, rekreáció iránti igény. A Balaton természeti adottságai, termálforrásai révén kitűnő adottságokkal rendelkezik ezen igény kielégítésére. A térség adottságait figyelembe véve a 4-6-8 hétre és azon belül is a jó időre koncentrálódó vízparti turizmus térbeni és időbeni kiterjesztésére a wellness és egészségturizmus fejlesztése nyújtja az egyik lehetőséget. A termálfürdők fejlesztése – bár ez önálló vonzerőt a távolabb lakó turisták számára nem jelent – kevésbé költségigényes, mint a gyógyszállóké, alternatívát jelent rossz idő esetén a vízparton üdülő turistáknak, emellett tehermentesítheti a szezonban túlzsúfolt gyógyhelyeket. Feladatok: A meglévő termálfürdők fejlesztése, szolgáltatás színvonalának növelése Wellness és egészségturisztikai szolgáltatások fejlesztése, termálvíz bevezetése a szállodákba, fürdőkbe Új termálfürdők létesítése (termálvíz forrásokkal rendelkező települések). Kulturális turizmus A térség gazdag kulturális öröksége lehetőséget nyújt a szezon meghosszabbítására is alkalmas önálló örökség- és kulturálisturisztikai vonzerők, valamint az eseményturizmus fejlesztésére. A turizmusszektor elmúlt két évtizedben bekövetkezett általános fejlődésének egyik fő nyertese az örökség- és eseményturizmus. Az örökségturizmus, illetve az örökséghez valamilyen formában kapcsolódó szabadidőeltöltés a turizmus legdinamikusabban fejlődő turisztikai területei közé tartozik. A nemzetközi trendek az élményszerzés, a felfedezés és az örökségértékek közös fejlesztéseként kialakított vonzerők, desztinációk növekvő jelentőségét mutatják, és óriási lehetőséget rejtenek az ötletek és élmények kínálata terén. A tóparti fürdőzésre épülő turizmus színesítéséhez nagymértékben hozzájárul a kulturális rendezvények szervezése. A szétszórtan és sokszor alkalomszerűen megszervezett rendezvények jelenleg mind tartalmukat, mind időpontjukat tekintve koordinálatlanok és vegyes színvonalúak. A térség gazdag kulturális öröksége pedig lehetőséget nyújt a szezon meghosszabbítására is alkalmas önálló vonzerő, a Balatoni Fesztivál megteremtésére, és a rendezvények szakmai színvonalának növelése, koordinálása mellett az Európa 55
    • Kulturális Tava cím elnyerésére. Mind a főszezoni kiegészítő programok, mind a fesztivál megszervezésének fő akadálya jelenleg a megfelelő helyszínek és létesítmények elégtelensége. Feladatok: Európa Kulturális Tava program megvalósítása – kulturális programok minősítési rendszer kidolgozása, működtetése, regionális programiroda kialakítása, kiemelt rendezvények fejlesztése, megvalósítása, eseményturisztikai kínálat fejlesztése, A meglévő térségi kulturális örökségértékekre, hagyományokra építve új térségi örökségközpontok, vonzerők létesítése (pl. Fenékpuszta, Római villák, stb), meglévők továbbfejlesztése (pl.: Festetics Kastély,) A kulturális és eseményturizmus infrastrukturális feltételeinek javítása, o meglévő infrastruktúra minőségi látogatóbarát, interaktív fejlesztése (pl. múzeumok, kiállító helyiségek modernizálása a meglévő szabadtéri színpadok korszerűsítése, víziszínpad,). o Új kulturális központok kialakítása (pl.: Siófoki Művészeti Központ.) Régiós szinten 2-3 db állandó, nagyrendezvények és 2-3 ezer néző befogadására is alkalmas kongresszusi-, kulturális-, sportközpont létrehozása mindkét parton, Kongresszusi, incentív turizmus A térség turisztikai lehetőségeinek hatékonyabb hasznosítását jelentős mértékben elősegítené a magas fizetőképességű és kevésbé szezonális jellegű hivatásturizmus különböző formáinak fejlesztése, mint amilyen a kongresszusi és az incentív turizmus. Mindkettőt a magas színvonalú szolgáltatások iránti igény jellemzi, a kongresszusok szervezéséhez emellett bizonyos technikai és személyi feltételek biztosítása is szükséges, ami a térségben – elsősorban a meglévő parti szállodák korszerűsítésével – megteremthető. A meglévő szállodák és a kapcsolódó szolgáltatások korszerűsítése. Egy-egy multifunkcionális (kongresszusi, kulturális és sport) központ létrehozása a balatonfüredi és keszthelyi példára pl.: Siófokon. Alkonyturizmus Az európai turizmusban egyre fontosabb szerepet játszanak a nyugdíjasok – az un. harmadik korosztály – utazásai. A lakosság egyötödét jelentő korosztály a fejlett országokban kellő diszkrecionális jövedelemmel és korlátlan szabadidővel rendelkezik, főleg csoportosan és a főszezonon kívüli időszakban utazik. Eme sajátosságok miatt ennek a keresletnek a lekötése kiemelt figyelmet érdemel a Balaton szezonalitásának mérséklését célzó munkában, annál is inkább, mert ez inkább szervezést és marketing munkát, valamit törődést és figyelmességet, nem pedig jelentősebb beruházást igényel. Feladatok: A korosztály érdeklődésének megfelelő speciális turisztikai termékek létrehozása elő- és utószezoni valamint a szezonon kívüli programok (kulturális rendezvények, intézmény, műhely és műterem 56
    • látogatások, találkozók stb.) megteremtésével, a szálláshelyek és éttermek nyitva tartásának meghosszabbításával, illetve az egyéb szolgáltatások (üzletek, orvosi ügyelet, gyógyszertárak stb.) elérhetőségének megszervezésével. A kirándulóhelyek, látnivalók komfortosabbá tétele (pihenőhelyek, padok kihelyezése). A meglátogatható intézmények felkészítése. A harmadik korosztály igényeinek megfelelő animáció és törődés biztosítása a kísérők és az idegenvezetők felkészítésével, továbbképzésével. Szórakoztató központok A meglévő turisztikai kínálat kiegészítéseként, szükség olyan, önálló vonzerőt jelentő, nagyléptékű szórakoztató központ, mely egész napos programkínálatot képes biztosítani a turisták számára. Feladat: - 1-2 kiemelt balatoni tematikus, kulturális hagyományokra épülő fejlesztési vízió megvalósítása (pl. Balatoni tematikus szabadidő, élmény-, örökség- vagy kalandpark létesítése). - 1-2 európai színvonalú és egyedülálló aquapark és csúszdaparkok létrehozása a jó közlekedési elérhetőséggel rendelkező háttérterületeken. Az év nagy részében szolgáltatást nyújtó termékek (6-8 hónap) Víziturizmus – vitorláskikötők Cél: A szezon széthúzása, új és fizetőképes kereslet lekötése és a Víziturizmus leginkább környezetbarát formája, a vitorlázás fejlesztésének elősegítése a meglévő kikötők bővítésével és új kikötők létesítésével a meglévő nádasokat nem veszélyeztető partszakaszokon. A vitorlázás fejlesztésének feltétele a kikötők számának, kapacitásának és színvonalának, valamint a kapcsolódó turisztikai szolgáltatásoknak a fejlesztése elsődlegesen a meglévő kikötők bővítésével, de emellett az új kikötők létesítése is szükséges a vízpart-rehabilitációs tervekben megjelölt területeken. Horgászat A balatoni horgászat jelenleg sok gonddal küszködik: hiányoznak a megfelelő horgászhelyek és csónakkikötők, nincsen elegendő hal, konfliktusok vannak az illegális horgászokkal. A horgászat egyszersmind gondokat is okoz, mint pl. a nádasba vágott kijáratok és az oda elrejtett stégek, a sokszor mértéktelen beetetés, a szemetelés. E gondok orvoslása a víz és a nádasok terhelésének mérséklése mellett a főszezonon kívüli időszak turizmusát is jelentősen fellendítené. A horgászat fejleszthető az egész partszakaszon és a háttérterületek szabad vize mellett is. 57
    • A horgászturizmus fejlesztése során figyelembe kell venni azonban, hogy a Balaton nem tekinthető hagyományos értelembe vett horgásztónak, így a vízminőség és tó halgazdálkodása területén elsősorban a régió jelentősebb turisztikai formáit kell szolgálnia. Feladatok: A horgászat infrastruktúra feltételeinek megteremtése, csónakkikötők és kiszolgáló létesítmények fejlesztése, újak építése, szálláshelyeken horgászbarát szolgáltatások kialakítása, pl.: horgásztanya. A balatoni horgászegyesületek és a Balatoni Halászati Zrt. együttműködésével a horgászat szervezeti kereteinek megteremtése (telepítés, horgásztatás, ellenőrzés, viselkedési kódex, stb.), jogi szabályozás elősegítése, szankciók. Ökoturizmus A Balaton környékének természeti adottsága kedvező lehetőséget ad az ökoturizmus fejlesztésére egy növekvő új kereslet lekötésére. A túrák azonban önmagukban nem képesek annyi bevételt hozni, hogy hozzájárulhassanak a természetvédelemhez és az ökoturizmus továbbfejlesztéséhez. Erre csak komplex termékek lennének alkalmasak, amelyek tartalmazzák a szállás, étkezési, közlekedési, kikapcsolódási és egyéb lehetőségeket. Ezek tennék lehetővé azt is, hogy az ökotúrákat – kevés kivételtől eltekintve – ne csak azok vegyék igénybe, akik valamilyen más okból már idejöttek a térségbe, hanem igazi ökoturisták kifejezetten ezért a vonzerőért utazzanak ide, főleg a főszezonon kívüli időszakban. Feladat: - Ökoturisztikai központok kialakítása, - Túraútvonalak, kilátópontok kialakítása, meglévők karbantartása Borturizmus A Balaton környékén hat történelmi borvidék található (Badacsonyi, Balatonfüred-Csopaki, Somlói, Délbalatoni, Balatonmelléki és Zalai borvidék). A szőlő- és bortermelés napjainkban folyó újjáélesztését a turizmus nagymértékben elősegítheti (a helyben való fogyasztás a legelőnyösebb a termelők számára), ugyanakkor a borhoz kapcsolódó programok a turisták valamennyi csoportja (gyermek és ifjúsági kivételével) számára élményt és kellemes kikapcsolódást jelentenek. Ezt tökéletes gasztronómiai élmény kell, hogy kiegészítse. Feladatok: A borturizmus teljes régióra vonatkozó szervezeti kereteinek megteremtése. Térségi, regionális borutak kialakítása, egységes marketing munka Borturizmus infrastruktúra feltételeinek biztosítása (jó minőségű bor, pincék, bemutatóhelyek, szállás, elérhetőség, stb.) 58
    • Lovasturizmus A lovasturizmus számos formája (lovas üdülés, túrázás, gyerektáborok, oktatás, stb.) közül leginkább a lovastúrázás képvisel önálló vonzerőt, amelyért a turisták nagyobb távolságból is hajlandók egy térséget rövidebb-hosszabb időre felkeresni. A Balaton környéke különösen alkalmas változatos és vonzó lovastúra útvonalak kialakítására, amivel a program sokrétű céljai teljesíthetők. A jelenleg működő lovastúrák színvonala nem éri el az európai szintet, ezért a meglévő központok korszerűsítése és szolgáltatásaik (megfelelő képzettségű lovak és lovas oktatók) teljessé tétele, illetve – a lovastúrák szervezéséhez szükséges 30-40 kilométerenkénti lovasközpont hálózat kialakítása érdekében – újak létesítése szükséges. A túraútvonalak fejlesztése során kiemelten kell kezelni az országos túraúthálózathoz való kapcsolódást és a regionális szintű összhang, együttműködés megteremtését. Kerékpáros turizmus A kerékpározás környezetbarát közlekedési mód és kiegészítő turisztikai vonzerő is egyben. Alkalmas a rövid balatoni szezon meghosszabbítására, illetve a csúcsidőszakban itt lévő turisták utazási élményének gazdagítására. A kerékpáros turizmusnak több eleme a térségben nagyrészt adott (szálláshelyek, éttermek, üzletek stb.), a kerékpár úthálózat kiépítése azonban még befejezetlen a déli parton, és az útvonalak mentén a speciális turisztikai szolgáltatások (pihenőhelyek, higiénés helységek, információs pontok, kerékpárbarát vendéglátóegységek, szervizek, stb) megszervezése is még előttünk álló feladat. Nem megoldott a kerékpár körút gondozása. Feladatok: A tó körül a kerékpár körút teljes kiépítése. A kerékpárutak karbantartási rendszerének kidolgozása, megvalósításához forrás biztosítása. A speciális kerékpárbarát szolgáltatások biztosítása. A szolgáltatások egy része (vendéglátás, szállás,) elsősorban már meglévő kapacitások bekapcsolásával megoldható. A kerékpárutak fejlesztése során kiemelten kell kezelni a nemzetközi, országos kerékpárút hálózathoz való kapcsolódást és a regionális szintű összhang, együttműködés megteremtését. Golfturizmus fejlesztése A Balaton térsége természeti adottságai miatt 8-9 hónapon keresztül alkalmas az egyre növekvő golfozás feltételeinek biztosítására. A golfturisztikai kereslet kielégítése érdekében a térségben több, egymással együttműködő, könnyen megközelíthető, nemzetközi színvonalú pálya kialakítása és a hozzájuk kapcsolódó magas színvonalú szolgáltatások (szállás, vendéglátás, egyéb programok) biztosítása szükséges. Feladatok: - 3-4 db 18 lyukú nemzetközi golfpálya kialakítása (pályák kialakítását a már beépített, vagy természettől elvett terülteken kell ösztönözni); 59
    • - Magas színvonalú szolgáltató kapacitás biztosítása új, vagy meglévő egységek fejlesztésével. Szabadidős, aktív sport fejlesztés Az egészséges életmód és az aktív sportos pihenés nemzetközi trend, amely hazánkban is elterjedt. Egyre többen keresik azokat a desztinációkat, amelyek gazdag kínálatot szolgáltatnak az aktív sportoláshoz, pihenéshez és rekreációhoz. A sportolási, aktív szabadidő-töltési lehetőségek bővítése kettős szerepet tud betölteni: - önálló vonzerőként a szezon meghosszabbítására is alkalmas, - kiegészítő programkínálatként színesíti a régió turisztikai kínálatát. Feladatok: Szükséges infrastruktúra feltételek megteremtése, Hazai és nemzetközi versenyek szervezése (pl.: Balaton Kupa, edzőtáborok. Valamennyi turisztikai attrakció esetén elmondható, hogy akkor jelentenek igazi vonzerőt, ha velük párhuzamosan szépül a település, javul a települések, központi területeik arculata, és biztosítottá válnak a turisták igényeit kielégítő higiénés feltételek (nyilvános WC). 60
    • 5. Ismertesse a turizmus politika szerepét s turizmusfejlesztésben, az EU kompetenciáját a turizmus területén! I. A TURIZMUS POLITIKA SZEREPE A TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN A turizmuspolitika a turizmus fejlesztésével kapcsolatos távlati célok együttese, a közösség tevékenysége a turisztikai adottságok befolyásolására. Kialakítása fontos, a tudatos fejlesztést segíthetjük elő általa, biztosítja a turizmus pozitív hatásainak erősítését, ill. a lehetséges negatív hatások minimalizálását, vagy megszűnését. A rendszert egy cél elérésére koordináltan együttműködő elemek halmazaként határozzuk meg. E cél kitűzése a politika lényege, ami hosszú távra meghatározza az egész rendszer szerkezetét és működését, biztosítva, hogy a résztevékenységek egy irányba húzzanak és erősítsék egymást. Célja a látogatók vonzása a térségbe és ott szolgáltatások nyújtása számukra, amelyek ellenértéke a térség lakossága, vállalatai és közszektora számára jövedelmet teremt. A rendszer alrendszerekre és további alkotóelemekre bontható. A politika tehát kialakítható alacsonyabb szinteken is, azonban a különböző szintű távlati céloknak összhangban kell lenniük a rendszer egészének fő céljával és egymással is. A szintek hierarchiáját szigorúan tiszteletben kell tartani. A turizmusban leggyakoribb a nemzetközi, nemzeti, regionális, helyi vagy vállalati szint megkülönböztetése. A közös politikára nemzetközi szinten kevés példa akad (az Európai Unió sem alakított még ki turizmuspolitikát). Gyakran keveredő FOGALMAK a politika, a stratégia, a koncepció, a terv, a program és a projekt. 1. A politika a hosszútávra szóló célokat tartalmazza, feltételezi a magas szintű jóváhagyást. 2. A stratégia szintén célkitűzést jelent, a „mit‖ mellett már nagyobb hangsúlyt fektet a „miként‖-re, a megvalósítás konkrét feltételrendszerének kialakítására is. Mindkettőnek feltétele a hivatalos jóváhagyás. 3. A koncepció egy szakmai elképzelést jelent a fejlesztés céljairól és a működtetés lényegéről. Napjainkban a koncepció a területfejlesztési terv első fázisát jelöli, amely a helyzetelemzés alapján és a fejlesztési alternatívák mérlegelését követően felvillantja a lehetséges jövőképeket, kijelöli közülük az optimális változatot, meghatározza az annak eléréséhez szükséges főbb célokat és általános megvalósítási feltételeket. 4. A terv ideális körülmények között a politika megvalósítását szolgálja, de politika hiányában önállóan is sor kerülhet a kidolgozására. Lehet: - hosszú-, közép- és rövid távú. 61
    • Tartalmazza: - az adott időtávra szóló konkrét célokat, - a megvalósításához szükséges eszközöket és forrásokat, - a megvalósítás menetét és felelőseit is. 5. A program a terv egyik változata, rendszerint egy adott térség középtávra szóló átfogó fejlesztési céljait és a megvalósításukhoz szükséges feladatokat tartalmazza. A területfejlesztési tervek felépítése: a) Koncepció b) Fejlesztési program Ezekből áll össze a stratégiai és operatív program. A stratégiai program a célokat, a megvalósítás és az ellenőrzés átfogó feltételrendszerét tartalmazza. Az operatív program a fejlesztési témákat fejti ki és a megvalósításukhoz szükséges konkrét feladatokat részletezi. 6. A projekt egy konkrét létesítményre vagy témára részletesen kidolgozott fejlesztési tervjavaslat. A fenti fogalmak használata és jelentése időszakonként módosulhat és országonként is eltérő lehet. A turizmus hatásai 1) Pozitív hatások a) a természeti környezetre gyakorolt hatások - nemzeti parkok és természetvédelmi területek létesítése - az erdők védelme (utak jelzése, szemétlerakók, tájékoztatók kihelyezése, kerékpár- és gyalogosösvények kijelölése) - tájba illő építkezés b) társadalmi-kulturális hatások - az urbanizációs folyamat gyorsítása - a társadalmi mobilitás növelése - a család modernizálása - a helyi értékek újjáélesztése - műemlékvédelem, a nemzeti értékek megbecsülése és nyitottság más kultúrák értékeinek az elismerésére, befogadására - a provincializmus visszaszorítása, az előítéletek leküzdése - a közösségi élet fejlesztése és a társadalmi-kulturális integráció erősítése c) gazdasági hatások 62
    • - más módon nem értékesíthető erőforrások hasznosítása - egyéni, vállalati és közösségi jövedelmek növekedése - munkahelyteremtés - devizabevételek növekedése, a fizetési mérleg javítása - a szolgáltatások bővülése, az infrastruktúra fejlesztése - a vállalkozói kedv növelése, kis- és közepes méretű vállalkozások ösztönzése - regionális fejlődés az egyenlőtlenségek csökkentése >> vidék felzárkóztatása d) visszahatások a turizmusra - elégedett turisták, az ország vagy a térség számára kedvező országimázs teremtése - jó gazdasági eredmények - a szolgáltatások színvonalának emelkedése - a szakma jobb együttműködése, nagyobb társadalmi elismerés 2) Negatív hatások a) a természeti környezetre gyakorolt hatások - a fauna, a flóra és a táj károsítása vagy tönkretétele nem a környezetbe illő építkezéssel, zsúfolt üdülőkörzetek kialakításával, infrastruktúra nélküli területek használatba vételével, védett növények letaposásával vagy gyűjtésével, őshonos állatok elüldözésével - a vizek, a hegyek és az erdők természetes állapotának megzavarása, szemetelés - a nagy forgalommal és túlzsúfoltsággal járó por-, zaj- és levegőszennyezés - tájidegen építészet b) társadalmi-kulturális hatások - a kulturális örökség degradálása nem megfelelő hasznosítással és károkozással - a hiteles értékek kiszorítása a giccs elterjedésével, a kultúra kommercializálása - a hagyományos erkölcsi értékek fellazulása - a nem szakképesített foglalkoztatottak arányának növekedése - konfliktusok a turistákkal, a hely képének és hírének romlása, a csak egyszer odautazó és soha többé vissza nem térő turisták arányának a növekedése - ellenérzés kialakulása a lakosságban a turizmussal szemben c) gazdasági hatások - szezonális foglalkoztatás, erősödő fluktuáció - az infrastruktúra túlterhelése - az import növekedése, árfelhajtó szerep - szakképzetlen helyi munkaerő alkalmazása - egyenlőtlen regionális fejlődés kialakulása 63
    • d) visszahatások a turizmusra - elégedetlen turisták, a reklamációk számának növekedése, kedvezőtlen kép kialakulása az országról, a turistaforgalom visszaesése, csökkenő bevételek - a turisztikai vállalkozások körében a szakmai konfliktusok és a verseny kiéleződése, a tisztességtelen piaci magatartás elburjánzása - a turizmus megítélésének romlása a hatóságok, a társszervezetek és a lakosság körében A nemzeti szintű turizmuspolitika A nemzeti turisztikai politika a turizmus fejlesztésének távlati céljait fogalmazza meg az adott ország számára. Formailag lehet az általános gazdaságpolitika egy része, lehet önálló törvény, vagy a kormány által külön megtárgyalt és határozattal megerősített ágazati politika, lehet a hosszabb távú nemzetgazdasági terv egyik része. A nemzeti turizmuspolitika kialakításának folyamata Feladat KONCEPCIÓ POLITIKA - Helyzetelemzés, szintézis. - Előrejelzések, fejlesztési alternatívák, jövőkép. - Távlati célok és megvalósításuk feltételrendszere. - Várható eredmények. - A koncepció szakmai, regionális és ágazatközi egyeztetése. - Távlati célok és általános megvalósítási irányelvek egyeztetett kialakítása. - Hivatalos elfogadás. Munkaszakasz és szereplők Előkészítés: Turisztikai kormányszerv Szakértők - Egyeztetések: Turisztikai kormányszerv - Döntéshozatal: - MEGVALÓSÍTÁS - A megvalósításhoz szükséges intézmény-, szabályozó- és ösztönző rendszer kialakítása. - Fejlesztési tervek kidolgozása konkrét időszakokra. - Fejlesztések és intézkedések megvalósítása. - Működtetés - Ellenőrzés és visszacsatolás. 64 - Országgyűlés/kormány Turisztikai kormányszerv Nemzeti, regionális és helyi hatóságok Állami és magán turisztikai vállalkozások Szakmai szervezetek Partner szervezetek
    • Turizmuspolitika térségi szinten A turizmuspolitika kidolgozását térségi szinten a jelentős fejlettségbeli regionális különbségek és az eltérő turisztikai adottságok indokolják. A turizmus segítségével máshol megtermelt jövedelmeket lehet egy térségbe bevonni. A turista állandó lakhelyén termeli meg a jövedelmét, de hozzánk utazva nálunk költi el. Ha tehát egy térségnek gyenge a jövedelemtermelő képessége, de vannak a turizmus fejlesztésére megfelelő adottságai, akkor lehetősége nyílik arra, hogy ezeket felhasználva munkahelyeket teremtsen és lakosságát megtartsa. A vonzerőket általában nem lehet máról holnapra megteremteni, mint a kínálat többi elemét. A máshol megtermelt jövedelem csak a turistáktól eredhet. Egy régió számára máshol megtermelt jövedelem az is, amely az ország más régióiból jövő turistáktól származik. Amikor a turizmusnak a fejlesztési lehetőségeit tervezi, a régió számol azokkal a területén található vonzerőkkel is, amelyek a nemzeti szintű tervből esetleg hiányoznak. A régióhoz tartozó három megye számára az említett közgazdasági kritériumnak az is eleget tesz, ha a régió másik két megyéjéből jönnek a turisták és náluk pénzt költenek, hiszen az is „máshol megtermelt jövedelem‖. A megye kistérségei számára máshol megtermelt jövedelem az is, ha a megye más kistérségeiből jövő turisták náluk pénzt költenek. Nemzeti szintű turizmuspolitika hiányában térségi szinten igen nehéz, szinte lehetetlen reális távlati célokat kitűzni és sikeresen megvalósítani, hiszen a megvalósítás feltételrendszerének legfontosabb elemei térségi szinten csak részlegesen befolyásolható tényezők. A térségi szintű turizmuspolitika kidolgozásának folyamata a tartalmat és a munkaszakaszokat illetően hasonló a nemzetihez. A fő kiindulási pont pedig a nemzeti turizmuspolitika lesz. A hierarchiaelv érvényesülése a gyakorlatban Turizmuspolitika Nemzetközi Nemzeti Regionális Helyi v. vállalati 65
    • A turizmuspolitika kialakulásánál jelentősége miatt indokolt kiemelten tárgyalni: hosszú távlata, átfogó jellege és magas szintű elfogadása folytán a turizmuspolitika a tervezési hierarchia csúcsán foglal helyet, ezért célkitűzéseihez az alacsonyabb szintű terveknek igazodniuk kell. A vizsgált szintek közül a legmagasabb a nemzeti, nyilvánvaló, hogy a nemzeti turizmuspolitikának kell jelentenie valamennyi turizmust érintő terv számára a fő igazodási pontot, a kiindulást. Ha nem kellően tudatos, a politika csak illúziót kelt. A tudatossághoz pedig szükséges a hierarchiaelv ismerete is. A három szint kiegészíti egymást, összhangjukat ennek az elvnek a tiszteletben tartása biztosítja. II. AZ EU KOMPETENCIÁJA A TURIZMUS TERÜLETÉN Az Európai Uniónak a turizmust illetően nincs világosan meghatározott kompetenciája. A turizmusra tehát az általános elvek és szabályok érvényesek, és a vele kapcsolatos gyakorlati tevékenységre csak azok alapján, illetve a kiemelt területekre kidolgozott politikák végrehajtása során, azok részterületeként kerül sor. A szubszidiaritás elvét (miszerint a döntéseket a közösségen belül mindig az állampolgárokhoz legközelebb álló szinten kell hozni, tehát az EU nem avatkozik be olyan témákba, amelyek nemzeti, regionális vagy helyi szinten kezelhetők) a turizmust illetően a különböző tagországok eltérő módon értelmezik. Az EU turizmus területén érvényesülő kompetenciájának meghatározása nem csupán a szektor rendkívül összetett és nehezen behatárolható volta miatt okoz nehézséget, hanem azért is, mert végső soron az állam turizmusban játszott szerepének sokat vitatott témájához kapcsolódik. Az egyes országok megítélése e kérdést illetően rendkívül eltérő. Valóban nehéz egyezségre jutni az állami beavatkozás mértékéről és formáiról egy olyan ágazatot illetően, amely viszonylag új (a turizmus a XX. század második felében vált tömegjelenséggé), résztevékenységeivel a természeti- és kulturális környezethez, valamint szinte az egész nemzetgazdasághoz kapcsolódik (ahol minden hagyományos ágazatnak megvan a maga felelős minisztériuma), ugyanakkor szervezésében a magánszektor főszerepet játszik. Bár sok országban a turizmus legfelsőbb irányítószerve egy – a többi ágazatéval egyenrangú – önálló minisztérium, a legutóbbi időben kétségtelenül jellemző a növekvő privatizáció és az állam szerepének mérséklődése a turizmus területén. Az Egyesült Államok 1995 elején megszüntette szövetségi szintű turisztikai szervezetét (és csak legutóbb pótolta egy vegyes, a köz- és a magánszektor képviselőiből álló irányító szervezettel). Ezt az irányzatot követte Svédország és Kanada is. Ezekben az esetekben a privatizáció mellett jellemző volt a kompetenciák átadása a regionális, olykor a helyi államigazgatási szerveknek. A fejlettség bizonyos fokán tehát az állam átadhatja a promóciós – nálunk sokáig nemzeti propagandának nevezett – tevékenységeket a magánszektornak vagy megoszthatja azokat vele (privatizáció), a szabályozást pedig alacsonyabb szintű 66
    • államigazgatási szervekre bízhatja (a regionális hatáskörök erősítése). A fenti példák azonban a legfejlettebb országok köréből valók. Nem csupán Magyarország és a többi volt szocialista ország számára nem lehetnek modell értékűek (hiszen nálunk a politikai és gazdasági rendszerváltozás egyidejű véghez vitele feltételezi az állam aktív szerepét – a törvényhozás mellett – a gazdasági szerkezet korszerűsítésében, az infrastrukturális hiányosságok pótlásában, a piacszabályozásban, a privatizációban, általában a működési mechanizmusok kialakításában, a környezetvédelmi-, a szociál- stb. politikák kialakításában). A fejlett országok nagy része is ellenzi, hogy a turizmus alakulását teljes egészében a piac utólag érvényesülő szabályozó szerepe határozza meg, hiszen mindenütt égető sürgősséggel merül fel a fenntartható fejlődés megteremtése a turizmusban is. A turizmus fenntartható fejlesztése elképzelhetetlen az egész országra és az egyes régiókra is kiterjedő integrált tervezés, a környezeti hatástanulmányok elvégzése, a fogyasztói- és környezetvédelmet biztosító jogi szabályozás, a tervek megvalósítását elősegítő ösztönzők rendszerének működtetése és a turizmusban oly fontos feladatot betöltő non profit tevékenységek nélkül. A közszektor feladatai közé tartozik még az oktatás és szakképzés, a kutatás, az infrastruktúra-fejlesztés, a szociál turizmus és az ifjúsági turizmus segítése stb. Mindez az állam aktív szerepvállalását feltételezi, mert a rövidtávú profitmaximalizálás által vezérelt és korlátozott hatáskörrel rendelkező magánszektor nem képes e feladatok elvégzésére. Az általa befizetett adók fejében viszont elvárhatja a közszektortól e hosszabb távra szóló, közérdekű feladatok ellátását. Fejlettségük szintjétől, hagyományaiktól és turizmusuk jellegétől függően e kérdéseket illetően a különböző EU-tagországok álláspontja eltérő, következésként másként vélekednek a közösség turizmusban betöltendő szerepének megítélésében is. A tanulmányt megalapozó felmérés tanulságai szerint lényegében három csoportba sorolhatók. Az Egyesült Királyság, Németország, a BENELUX és a skandináv országok általában ellenzik az EU szerepvállalását és beavatkozását a turizmus területén. Valamennyien a legfejlettebb országok közé tartoznak és a turizmust illetően alapvetően küldő országok. Miután a fejlettséget illetően az élvonalban vannak, általában nettó befizetők, a fejlesztési forrásokból kevésbé vagy egyáltalán nem részesednek. Küldő országok lévén, piacaikon hatalmas tour operatorok alakultak ki, amelyek tevékenységükkel meghatározhatják az egyes fogadó térségek turizmusának alakulását. Így ők uralják a piacot, nem szívesen vennék tehát a kötöttségeket, amelyeket egy erőteljesebb EU-szabályozás róna rájuk. Finnország véleménye árnyaltabb, mint a többi északi országé, ami a finn turizmus eddigi vezetője kiemelkedő szaktekintélyének, valamint bel- és külföldi elismertségének köszönhető. Ehhez hozzájárul az a tény is, hogy a strukturális alapok elosztásánál érvényesülő prioritások közé hatodikként bekerült az északi gyér lakosságú térségek fejlesztése, amely kapcsán turisztikai célú támogatásban is részesül. Az osztrák parlament döntése alapján Ausztria nem támogatta, hogy a maastrichti alapszerződésbe a turizmus önálló jogcímként bekerüljön, így Ausztria is ebbe a csoportba sorolható, azonban a Gazdasági Minisztérium (feltehetően a 67
    • turizmus kiemelkedő szerepe miatt, amelyet Ausztria gazdaságában betölt) az EU tevékenységének fokozását szorgalmazza a turizmus több részterületén. A BENELUX államok közül Luxembourg pozíciója Ausztriáéhoz hasonló, Belgiumon belül pedig az egyes régiók véleménye sokszor eltérő. A mediterrán térség országai az EU kompetenciájának és tevékenységének fokozását szorgalmazzák a turizmus területén. Ezek az országok (vagy egyes régióik, pl. Olaszország esetében Szicília) kevésbé fejlettek, és általában turistafogadó térségek. Infrastruktúra lemaradásuk bepótlásához, elmaradott régióik fejlesztéséhez, a turisztikai szektor fejlesztéséhez és általában versenyképességük fokozásához pénzre van szükségük és a kohéziós politika szellemében kapnak is, de örülnének, ha kifejezetten a turizmusra célzott módon és többet kapnának. Franciaország a legfejlettebbek egyike, a turizmusban azonban ún. fogadó-küldő ország (a legtöbb külföldi turistát fogadja, ugyanakkor az egyik legnagyobb turistaküldő is), ezért a fenti két csoport között foglal helyet az EU turisztikai szerepének megítélésében. A probléma rendkívül összetett, az egyes országok helyzete és megítélése is eltérő, nem meglepő tehát, hogy közösségi szintén meglehetősen lassú az előrehaladás és az EU jelenleg nem rendelkezik kompetenciával a turizmus területén, turizmussal kapcsolatos tevékenységét ennek következtésben nem a folyamatosság és a konzisztencia, hanem a széttöredezettség és az eseti történések jellemzik – alapvetően más közösségi tevékenységek kiegészítő részeként. 68
    • 6. Mutassa be a turisztikai piac szereplőit és működését, kapcsolatrendszerüket, a közvetítő szektor felépítését! Ismertese a desztináció menedzsment lényegét! I. ALAPFOGALMAK Turizmus: (Hunziker és Krapf, 1942): az emberek a lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, ahol a tartózkodást nem letelepedési szándék, ill. jövedelmező tevékenység motiválta. Piac: a kereslet és kínálat találkozása és az ebből létrejövő áruforgalom. A piac az árucsere területe, ahol az áruk rendszeres és tömeges adásvétele történik. Turizmus piaca: a turistákat befogadó hely kínálatának és a turisták keresletének egymásra gyakorolt hatása. Kereslet: fizetőképes vásárlási szándék Kínálat: értékesítési képesség és hajlandóság vásárlásra felkínált áruk és szolgáltatások mennyisége A turizmus kereslete: a fizetőképes vásárlási szándék, amely a turisztikai kínálattal szemben jelenik meg Szabadidő Szabadrendelkezésű jövedelem Motiváció Turizmus kínálata: A kínálat tárgya a kedvező adottságokkal és megfelelő vonzerővel rendelkező fogadó helyek összessége, amelyek különböző természeti, kulturális és egyéb értékekkel rendelkeznek. A kínálat a turisztikai piac alapkategóriája. 69
    • A turizmus kínálatának egysége a turisztikai szolgáltatási kosár turisztikai adottságok (vonzerők v. attrakciók) infrastruktúra és közlekedés szállás és vendéglátás turisztikai szolgáltatások (szórakozás) biztonság, higiénia vendégszeretet Jövedelem: döntő szerepet játszik a kereslet alakulásában jövedelem változás hatása gyorsan megjelenik a turizmusban (recesszió, konjunktúra) Jövedelem elköltésének szerkezete: Létminimum költségei – a létszükségletek kielégítésére; Diszkrecionális (szabad rendelkezésű jövedelem – a nem létszükségletek megvásárlására) Ár: az értékközvetítés eszköze az áruk és a szolgáltatások piacán normál esetben a kereslet és az ár fordított arányban áll (drága árukat kevesen, olcsó árukat sokan keresik) különböző turisztikai termékek eltérően reagálnak az árak változására (wellness áremelkedés >> kereslet marad, gyógyturizmus áremelkedés >> kereslet csökken) Ár rugalmatlan termékek (üzleti, konferencia turizmus) Ár rugalmas termékek (pl. szabadidő turizmus) II. A TURISZTIKAI PIAC SZEREPLŐI ÉS MŰKÖDÉSE, KAPCSOLATRENDSZERE A., A turizmus piaca: Piac fogalma: A kereslet és kínálat találkozása és az ebből létrejövő áruforgalom. A piac az árucsere területe, amelynek keretében az áruk rendszeres és tömeges adásvétele történik. Turizmus piaca: A turistákat befogadó hely kínálatának és a turisták keresletének találkozása. 70
    • Turisztikai piac szereplői: közlekedési vállalatok, szállodaipar, vendéglátóipar, szolgáltató ipar, közvetítő szektor és turisták. Környezeti tényezők TURISZTIKAI KERESLET - szabadidő KÜLDŐ terület - szabad rendelkezésű jövedelem - motiváció utazás Közvevítő szektor marketing TURISZTIKAI KÍNÁLAT Környezeti tényezők - vonzerő - közlekedés - általános infrastruktúra - turisztikai alapszolgáltatások - egyéb szolgáltatások - higiénia és közbiztonság - vendégszeretet - árak - intézményrendszer FOGADÓ terület A turisztikai piac sajátosságai: • kereslet és a kínálat térben és időben elkülönül egymástól (most választok kifizetem, 2 hónap múlva indulok) • kínálat közvetítésében kiemelt szerepe van a reklámnak (katalógus, internet, baráti elbeszélgetés) • kínálat alapvetően „tárolhatatlan szolgáltatásokat” tartalmaz (idegenvezetés, étkezés) • viszonylag merev és eszközigényes (hotelek, infrastruktúra) valamint költséges • érzékeny kereslet pénzromlás, szabadidő megléte gazdasági helyzet Turisztikai kereslet: a turisták diszkrecionális jövedelemmel és szabadidővel alátámasztott turisztikai szükséglete, amely a turisztikai kínálattal szemben jelenik meg. Kereslet fő elemei: szabadidő, szabadrendelkezésű jövedelem, motiváció. Turisztikai kereslet sajátosságai: 1. Komplex szolgáltatási csomagra irányul – élményt szeretnének megvásárolni 2. Erősen személyiség függő – a motivációk sokrétűsége 3. Térben elkülönül a kínálattól – bizalom 4. Időben elkülönül a kínálattól – megtakarítási folyamat előzi meg 71
    • 5. Jövedelem és ár rugalmas 6. Érzékeny és befolyásolható időjárásra, közbiztonságra, környezet kultúrára érzékeny mivel térben és időben elkülönül a közvetítő marketing eszk-ök ezt felerősíthetik, v. gyengíthetik neg. propaganda 7. Divatkövető – imázs 8. Korlátozó tényezők – szabadidő, adminisztratív korlátok, fizikai korlátok, anyagiak Keresletet befolyásoló tényezők: szükséglet  a turizmusnak az alapszolg-tól kezdve a luxusig mindent ki kell elégítenie. jövedelem  döntő szerepe van a kereslet alakulásában ár  különböző turisztikai termék eltérően reagál  ár rugalmatlan pl: konferencia tur., üzleti tur.  ár rugalmas pl.: szabadidő tur.  szezonalitást figyelembe véve akciók vannak. kínálat  az érdeklődés felkeltésének sikere vagy sikertelensége határozza meg szabadidő, demográfiai tényezők  korlátot jelent a szabadidő végessége, demográfiai jellemzőket figyelembe kell venni  fiatalok utazási szokása, idősek növekvő száma. A kereslet változása: növekedés: a keresett mennyiség minden ár mellett nagyobb, mint korábban csökkenés: a keresett mennyiség minden ár mellett kisebb, mint korábban A turizmus kínálata: a kedvező adottságokkal és vonzerővel rendelkező fogadó helyek összessége, amelyek különböző természeti, kulturális és egyéb értékekkel rendelkeznek. A kínálat a turisztikai piac alapkategóriája. Fő elemei: turisztikai adottságok (vonzerők és attrakciók) közlekedés és infrastruktúra szállás és étkezési lehetőségek kultúra és szórakozási lehetőségek közbiztonság, higiénia vendégszeretet turisztikai szervezetek, árak 72
    • Turisztikai kínálat jellemzői: komplex szolgáltatási halmaz (szolgáltatások meghatározó hányada) megfoghatatlan sokféleség (áruk, szolgált.) nem exportálható adottságok helyhez kötöttség tárolhatatlan (aznap nem értékesített szoba 100% veszteség), romlandó, múlandó eszközigényesség (szauna, jakuzzi, szakszemélyzet) viszonylagos merevség szezonalitás erős verseny (konkurencia) kialakítása rendkívül tőkeigényes a turisztikai termék előállításában a turista is részt vesz értékelése szubjektív – marketing elemekkel erősen befolyásolható A turisztikai kínálat alakulását befolyásoló tényezők: a kereslet - kínálat befolyásoló szerepe társadalmi tényezők (fogadóhely felkészültsége szakmai, idegen nyelvi és vendégfogadási kultúra területé A keresletet és a kínálatot a marketing, a turista utazása, valamint a közvetítő szektor (utazás szervező, utazás közvetítő) kapcsolja össze. A marketing, az utazási döntés befolyásolása érdekében a turisztikai szakmai szervezetek által kifejtett tevékenység, amely egy adott fogadóterület termékeinek és szolgáltatásainak megvásárlása hivatott rávenni a fogyasztót. B., A turisztikai piac kapcsolatrendszere: természet: a természeti attrakciók, nemzeti parkok, tanösvények növelik az adott térség turisztikai jelentőségét  a turizmusnak nagy az ökológiai függősége politika: a politikai helyzet befolyásolhatja a turizmust 73
    • gazdasági: a gazdasági helyzet közvetlenül befolyásolja a szabadon felhasználható jövedelem nagyságát. A turizmus gazdasági ágnak tekinthető, mivel kiépült infrasturktúrával, tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik. A hagyományos iparágak között egyedi, mert főként szolgáltatásokat értékesít. kultúra: egy ország, térség kultúrája, a néphagyományok nagy vonzerőt jelentenek a turisták számára, DE! negatív hatása is van  elüzletiesedik a néphagyomány  pl a kalocsai mintás holmik felkapottsága! társadalmi: fogadóhely felkészültsége, szakmai-, idegennyelvi területeken technológiai: alapinfrastruktúra, közlekedés, távközlés, kommunikáció III. KÖZVETÍTŐI SZEKTOR FELÉPÍTÉSE Disztribúciós csatorna (elosztási csatorna) Az utazásközvetítő szervezetek és szolgáltatók egyaránt kiépítenek elosztási (disztribúciós) csatornákat, amelyeken keresztül a fogadóterületről, ill. szolgáltatásaikról a tájékoztatást a turistákhoz eljuttatják Elosztási csatorna lehet: közvetlen - maguk a szolgáltatók lépnek közvetlen kapcsolatba a fogyasztóval közvetett – közvetítővel; ez tour operator v. travel agency Az utazásközvetítő szektor A közvetítő szektor nagy és kiskereskedelemből áll. Két főszereplője: a nagybani elosztással foglalkozó utazásszervező (tour operator) a kicsinyben értékesítő, az utazási ügynökök v. utazási iroda (travel agency) TOUR OPERATOR Az utazásszervező nem értékesít közvetlen a fogyasztóknak, hanem az utazási irodákon v. légitársaságok értékesítési irodáin keresztül árusít. Gyakori a horizontális és a vertikális integráció. Az utazásszervezők a különböző szolgáltatásokat katalógusokban, utazási programfüzetekben és prospektusokban ismertetik. 74
    • Utazásszervezés főbb tevékenységei: - Piackutatás - Értékesítés - Szállítási szerződések megkötése - Promóciós és elosztási tevékenységek - Programozás, foglalások és könyvelés - Operáció, a szolgáltatók kifizetése TRAVEL AGENCY Utazási irodai tevékenység a szolgáltatóktól kapott jutalék ellenében értékesítik a szolgáltatásokat (közlekedés, szállás, étkezés, városnézés stb.) a turisták számára. Feladatuk: sokrétű; pl. utazási tanácsok, információk, értékesítés, kapcsolattartás a szolgáltatókkal, szerződések kötése, repjegy értékesítés stb. Az internet használatával egyre inkább háttérbe szorulnak >> a kihívás, tehát komoly. Internet: egyik legfontosabb információs forrás, vele nyilvánosan be lehet mutatni a szálláshelyet, a desztináció látnivalóit ez csökkenti a turista és a turisztikai szolgáltató közötti információs asszimetriát. A közvetítő szektor részei még az utazási szerződések, ill. a jogszabályi hátterek. IV. ISMERTESSE A DESZTINÁCIÓS MANAGEMENT LÉNYEGÉT TDM Fogalma: azon tevékenységek összessége, amelyek ahhoz szükségesek, hogy látogatókat vonzzon és a vendégek számára az ottani tartózkodás során tökéletes utazási élményt nyújtson, úgy, hogy a látogatóforgalom és környezeti hatásai a desztináció közössége számára előnyösek legyenek, ma és hosszú távon egyaránt. Fajtái: Helyi TDM (helyi turizmus rendszerét tervezik, fejlesztik és működtetik) Regionális (a régió turizmusában érdekeltek egyenrangú partnerségén alapuló közös szervezet) Országos TDM (sajnos még nem valósult meg) 75
    • Célja: a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése egy térségben a turizmus rendszerének átfogó átalakítása és működtetése révén. Feladata: a turisztikai szolgáltatások megtervezése, fejlesztése, marketingje, képzése és adminisztrációja, oly módon, h optimális gazdasági, társadalmi és környezeti előnyöket nyújtson: a turista élményekhez jusson, és tartózkodásával elégedett legyen a desztináció gazdasága fejlődjön a közösség és kultúrája gazdagodjon a természetes és épített környezet védelemben részesüljön 3 fő feltétele: - pénz, professzionalizmus, partnerség Meghatározó tényezők: imázs, attrakció, termékcsomagok, látnivalók turisztikai vonzerők, termékek, kapcsolódó szolgáltatások szolgáltatások (szállás-étkezés), megközelíthetőség, közszolg.: bank, kórház, telekommunikációs eszközök megléte 76
    • 7. Ismertesse Magyarország általános idegenforgalmi adottságait, vonzerőit! I. MO. ÁLTALÁNOS IDEGENFORGALMI-TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI Elhelyezkedés: Közép- Európa keleti felében, az Alpok, és a Kárpátok által övezett medencében terül el Területe: 93.033 km2, népessége: 10.045.401 fő Az ország maximális kelet-nyugati szélessége 526 km, míg legnagyobb észak-déli kiterjedése 268 km. Határának hossza 2.442 km, melyen hét országgal osztozik: É: Szlovákia, ÉK: Ukrajna, K: Románia, D: Szerbia, Horvátország, NY: Szlovénia, Ausztria. Elhelyezkedés: európai viszonylatban fontos vasúti, közúti, légi közlekedési csomópont, évente kb. 15-20 millió átutazó külföldi halad keresztül Foglalkoztatás: Ipari-mezőgazdasági ország. Éghajlat: mérsékelten kontinentális éghajlat Domborzat: változatos, ország területének 2/3a 200m alatti terület, legmagasabb pont: Kékes (1014m)  kedvelt kirándulóhely, gyógyhatású klímával (légúti megbetegedésre elsősorban) Magyarország természetföldrajzi tájai: ALFÖLD és résztájai: - Mezőföld: Gemenci-erdő - Duna-Tisza köze: Pesti-síkság, Csepel-sziget, Kiskunság, Bugac és Bácska - Tiszántúl: Viharsarok, Nagykunság, Hortobágy, Nyírség, Hajdúság, Rétköz, Szamosköz, Szatmári-síkság és Bodrogköz ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉG: - Börzsöny (Csóványos 938 m) - Cserhát (Naszály 652 m) - Mátra (Kékestető 1014 m), Mátraalja - Bükk (Istállós-kő 958 m), Bükkalja - Borsodi-medence - Cserehát - Aggteleki-karszt - Eperjes-Tokaji-, és Zempléni hg. DUNÁNTÚLI-DOMBSÁG – MECSE – VILLÁNYI-HG: - Zalai-dombság (Göcsej) - Somogyi-dombság (Külső-, és Belső-Somogy) - Baranyai-dombság 77
    • - Szekszárdi-dombság - Zselic - Baranyai-Hegyhát - Tolnai-Hegyhát - Mecsek (Zengő 682 m), Mecsekalja - Villányi-hg (Szársomlyó 442 m) - Dráva-mellék - Ormánság ALPOKALJA: Soproni-hg (Magas-bérc 557 m), Kőszegi-hg (Írott-kő 882 m) DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG - Bakony (Kőris-hegy 704 m), Bakonyalja - Balatonfelvidék: Tihanyi-fsz, Tapolcai-medence, Káli-medence, Keszthelyi-hg - Vértes-hg (Nagy-Csákány 487 m) - Dunazug-hg: Gerecse (Gerecse-tető 633 m), Visegrádi-hg (Dobogó-kő 699 m), Pilis (Pilistető 756 m) Budai-hg: Dunakanyar, Szentendrei-sziget, Óbudai-sziget - KISALFÖLD - Rábaköz - Szigetköz - Mosoni-síkság - Hanság - Marcal-medence Karsztvidéki barlangok—> sok látogatható, ill. gyógyászati célból igénybe vehető: - Szent-István ,,Fekete-terem” cseppkőbarlang (Miskolc-Lillafüred) BAZ - Béke barlang – Aggteleki-karszthoz tartozik, Világörökség része (Jósvafő) BAZ - Abaligeti-barlang ,,Gyógyterem” – Gyúlladáscsökkentő, allergiára, asztmára (Abaliget) Baranya - Szemlőhegyi barlang ,,Óriás folyó” (Bp. II. ker.) Pest megye - Tapolcai Gyógybarlang – Városi Kh Gyógybarlangja (Tapolca) Veszprém megye Vízrajz: Fő folyók: Duna-Tisza, folyók iránya: É-D Duna:  Európa 2. legnagyobb folyója (1.Volga), eredése: Németo. Fekete-Erdő 78
    • Tisza: Eredése: romániai Máramarosi-havasok Sok kisebb vízhozamú folyó, DE nagyjából egyenletesen hálózzák be az ország területét DUNA baloldali mellékfolyói: Kis-Duna, Vág, Nyitra, Garam, Ipoly DUNA jobb oldali mellékfolyói: Mosoni-Duna, Lajta, Rába, Rábca, Marcal. Sió, Dráva, Mura, Zala TISZA baloldali mellékfolyói: Túr, Szamos, Kraszna, Körös, Sebes-Körös, Fehér-Körös, FeketeKörös, Berettyó, Maros TISZA jobb oldali mellékfolyói: Bodrog, Sajó, Hernád, Bódva, Zagyva, Tavak: Balaton:  Európa legnagyobb édesvízi tava, vízfelülete: átlagosan 600km2, nyáron gyorsan melegszik, vízi sportokra is alkalmas További jelentős tavak: - Tisza-tó (mesterségesen kialakított víztározó) - Fertő-tó (nádasok, madárvilág) - Velencei-tó - Forrástavak: Tata, Hévíz, Tapolca, Miskolctapolca - Hegyvidéki tavak: Aggteleki-karszt dolina tavai (Vörös-tó, Aggteleki-tó, Keleméri Mohos-tó) - Mesterséges tavak: Hortobágyi-halastó, Hámori-tó, Rakaca-tó, Lázbérci-tó, Orfűitó, Abaligeti-tó - Egyéb: Fehér-tó (Szeged), Szelidi-tó, Sós-tó (Nyíregyháza), Sás-tó (Mátrafüred), Gyopáros-tó (Orosháza) Mo. növény és állatvilága: Növényzet:  mérsékelt övi lombhullató erdő  középhegységeken-dombvidékeken összefüggő, zárt lomberdők  legelterjedtebb a barna erdőtalajok Állatvilág:  mérsékelt övre jellemzően: gímszarvas, őz, vaddisznó, róka. Madarak közül az énekesek: pinty, ragadozók közül: héja, karvaly a legismertebbek, rétisas. Ezeken kívül: gólya, kárókatona, bütykös hattyú!  az egyedi természeti adottságok főként a belföldi turistákat vonzzák!  vadászat: osztrákok, olaszok 79
    • Nemzeti parkok: - Körös-Maros NP: szikesek, árterek, Dévaványa: túzokrezervátum, túzok keltető, Mágor-pusztai tanösvény, - Hortobágyi Nemzeti Park: ’72óta védett, világörökség listás!  puszta, pásztorkodás, szürkemarha, daru, túzok, Kilenclyukú híd, gémeskút - Aggteleki NP: UNESCO világörökség!, Baradla-, Béke barlangok, cseppkőképződmények, víznyelők, Vörös-tó, Aggteleki-tó - Bükki NP: fennsík, cseppkőképződmények, Szalajka, Színva, Garadna patakok, Istállós-kői, Szent István, Anna-barlang, Lillafüred, Hámori-tó - Kiskunsági NP: legelők, szikes tavak, alföldi tanyavilág, túzok, bugaci Ősborókás - Duna-Dráva NP: Gemenci erdő, szarvas, őz, vaddisznó, kis csér, rétisas, feketególya, Mohácsi Történelmi Emlékhely, Abaligeti barlang, Tettyei mésztufa barlang - Duna-Ipoly NP: vulkanikus eredetű, Börzsöny, Dunakanyar, Szentendrei-sziget, pilisi lomberdők, Szemlőhegyi-gyógybarlang, kisvasutak - Fertő-Hanság NP: mocsaras, sós vizű, éger-láperdő, Fertő-tó, bütykös hattyú, kárókatona, Szárhalmi erdő bioszféra rezervátum, világörökség! - Őrségi NP: parkon belül falvak vannak, Rába ártere!, szeres településforma (Pityerszer), szoknyás fa haranglábak, szibériai nőszirom - Balaton-felvidéki NP: Tihanyi-félsz.,Tapolcai medence vulkanikus tanúhegyei, Bivalyrezervátum, búbos vöcsök, Tapolcai tavasbarlang  föld alatti csónakázás Mindegyikhez tartozik több-kevesebb látogató-, oktató központ, tanösvény, múzeum. ÖSSZEFOGLALVA Közép-Duna-medencében (Kárpát-medencében) kialakult fekvésünk igen sok mindenre kihat, például:  domborzat: csekély szintkülönbségek  éghajlat: száraz, napsütétes, kontinentális klíma, főn szelek  természetes növényzet: döntően pusztai vegetáció, szárazságtűrő lombos erdők  vízrajz: a környező földrajzi tájak vízrendszeréhez kapcsolódunk, a felszíni vizek jelentős részben itt rakják le hordalékaikat, szennyeződéseiket; árterek, mocsarak, belvizek jellemzők  ásványkincsek: viszonylagos szegénység  történelmünk: honfoglalás  gazdaság: a mezőgazdaság viszonylagos fontossága  közlekedés: tranzit utak, sugaras (centrális) úthálózat. 80
    • II. TURISZTIKAI RÉGIÓK HAZÁNKBAN (9 db van)  régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető turisztikai kínálattal. Az EU a régiók fejlesztését támogatja (ezért alakították ki őket)  NUTS rendszert dolgoztak ki rá  2 fő szempont: a régióhatárok feleljenek meg a megyehatároknak, a régiók lakónépessége nagyjából azonos méretű legyen. - Észak-Magyarország - Tisza-tó - Észak-Alföld - Dél-Alföld - Bp.-Közép-Dunavidék - Közép – Dunántúl - Nyugat- Dunántúl - Dél-Dunántúl - Balaton III. - MO. UNESCO VILÁGÖRÖKSÉGEK Bp. Duna parti látképe, a Budai Várnegyed, ezen a Duna-szakaszon található 4 híddal (1987); Andrássy út és történelmi környezete (2002) - Hollókő- Ófalu és táji környezete: 18. sz.-ban kialakított falu, amely ma is őrzi eredeti, falusias formáját. Ma is lakott település! - Aggteleki karszt és a Szlovák karszt barlangjai (1995), Baradla-Domica barlangrendszer 25 km - Pannonhalma - Ezeréves Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996); Könyvtárában 400 ezres gyűjteményében ritkaságok, ill. a Tihanyi-apátság alapító levele - Hortobágyi NP - Puszta (1999): Hazánk első NP-ja - Pécs - Ókeresztény sírkamrák: Régészeti bemutatóhely - Tokaji történelmi borvidék (2002) 27 települést foglal magába, közel 1000 éves, 1737 óta zárt borvidék, azaz törvényi védettséget élvez Várólistás: Tihanyi-fsz. – Tapolcai-medence, Dunakanyar, Esztergomi középkori erődítmény, Mezőhegyesi Állami Ménes Birtok, Ipolytarnóc Ősélőhely, Kárpát-medence fatemplomai 81
    • IV. EURÓPA NOSTRA-díj EU műemlékvédelmi díja (természeti és építészeti örökségek megóvása) - 1989: Győr, belváros rekonstrukciója - 1989: Székesfehérvár, Rác utca (szerbek utcája) - 1990: Pápa, Esterházy-kastély kápolna - 1993: Siklós, Dzsámi - 1995: Ócsa, ref. templom - 1997: Bp., Vidámpark > körhinta - 2000: Bp., Elefántház-Állatkert - 2001: Fertőd, Esterházy-kastély > kápolna - 2005: Mád, Zsinagóga - Szenna, Skanzen - Szeged > Kárász utca V. GYÓGY-ÉS TERMÁLVIZEK  Európa gyógy- és hévizekben leggazdagabb országa, sőt világviszonylatban is jelentős termálvíz készlettel rendelkezik.  Kb. 500 termálvíz előfordulási hely van  Az ország területének 70 %-án van 35 °C-nál melegebb természetes víz.  A kutak3/4-e az Alföldön található  Gyógykezelésekre, fürdő- és ivókúrára hasznosíthatók. (Alkalmazásuk sok esetben hatékonyabb a gyógyszeres kezelésnél.)  Az idegenforgalmi hasznosítás nagyon előnyös, DE jelentős beruházást igényel.  Hévíz, vagy termálvíz: az a föld mélyéből természetesen feltörő vagy mesterségesen felhozott víz, amelynek hőmérséklete eléri vagy akár meg is haladja a 30oC-ot.  Ásványvíz: azokat a felszín alatti vízrétegekből származó vizeket nevezik ásványvíznek, amelyek nem tartalmaznak az egészségre ártalmas anyagokat, és ásványi anyag tartalmuk literenként eléri, vagy meghaladja az 1000 milligrammot.  Gyógyvíz: a föld mélyéből feltörő vagy mesterségesen felszínre hozott ásványvizet, amelyben fellelhető ásványi anyagok bizonyos megbetegedésekre vonatkozó gyógyhatását objektív vizsgálati módszerekkel egyértelműen igazolni lehet.  Egészségturizmus kínálatának további részei (Természetes gyógytényezők): 82
    • 5 gyógybarlang: Jósfavői Béke, Tapolca Városi Kórház Gyógybarlangja, Bp. Szemlőhegyi barlang, Miskolc-Lillafüred, István-barlang (Fekete-terem), Abaliget Barlang (Gyógyterem) 5 gyógyiszap  Alsópáhok, H.szoboszló, Hévíz, Makó-Marosi, Tiszasüly-Kolop 1 mofetta  Mátraderecske Európa egyetlen barlagfürdője: É-K MO. a tapolcai Hévíz: 33C –os melegvízű tó Európában 147 minősített gyógyvíz, gyógyfürdők, gyógyhelyek. Bp. évtizedek óta a világ fürdővárosafürdőit már a török időkben is használták Ismertebb gyógyfürdők: Hévíz, Hajdúszoboszló, Debrecen, Gyula, Zalakaros, Balf, Bp (Rác, Rudas, Gellér, Széchényi), Harkány, Szeged, Szolnok, Nyíregyháza stb. A hazánkban meglévő termál- és gyógyvizeket a következők alapján osztályozzák:  Egyszerű hévíz (termálvíz)  Szénsavas víz  Alkalikus víz (alkáli-hidrogén-karbonátos)  Gyula (+kloridos!), Zalakaros (+ kloridos, kénes, jódos, brómos)  Földes-meszes (kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos)  Hévíz (+kén!), Mezőkövesd Zsóry fürdő (szabad szénsav tartalma van!),  Kloridos (konyhasós)  Szulfátos víz (keserű)  Vasas víz  Kénes víz  Jódos-brómos víz  Hajdúszoboszló (+ konyhasós-alk.hird.karb.)  Radioaktív víz (Gellért fürdő) VI. BOR ÉS GASZTRONÓMIAI JELLEGZETESSÉGEK Borászati hagyományok:  Fontos az ital hőmérséklete, hogy milyen ételhez milyen bort ajánlunk.  Borok királya: aszú, királynője: pezsgő, várvédők itala: Bikavér Borlovagrendek: sok évszázados hagyomány, a borkultúra megőrzése és fejlesztése céljából megalakult tömörülés. Borút programok: - nyitott borút: borkóstoló helyek laza hálózata 83
    • - tematikus borút: borkóstoló helyek spec. programokkal (kultúra+gasztronómia+természet kapcs.) - klasszikus konkrét bejárható útvonal: borkörút, minősített borkínáló helyek+ szállás, programok A borvidékeken szüreti felvonulások vannak, bornapok (borkirálynő választás!) Borvidékek (22-ből néhány!) + fő borfajták: - Egri borvidék  Egri Bikavér, Egri Leányka, Szürkebarát, Debrői Hárslevelű - Tokaj-hegyaljai borvidék  Tokaji Aszú, Tokaji Furmint, Tokaji Hárslevelű - Balatonfelvidéki borvidék Olaszrizling, Szürkebarát, Rizlingszilváni, Chardonnay - Badacsonyi borvidék: Badacsonyi szürkebarát, Olasz rizling - Villányi Borvidék: Kékoportó - Balatonboglári: fehér: Királyleányka, vörös: Cabarnet Chavignon, Merlot, BB pezsgők - Balatonfüred-Csopaki borvidék: Csopaki rizling, Tihanyi Cabarnet, Rajnai rizling - Tihanyi-fsz: vörösborok: Kékfrankos, Merlot, Cabarnet, Kékoportó - Soproni: Kékfrankos, Rizling - Pannonhalmi-Sokoróaljai fehérborok - Budafoki: Törley pezsgő - Szekszárd, Tolna, Etyek-Buda, Csongrád, Aszár-Neszmély, Bükkalja, Mátraalja borvidékek - (Gyulai, békéscsabai, békési, kecskeméti házipálinka) Magyar gasztronómia legfőbb jellemzői:  Jellegzetességét a többféle alapanyag, a jellegzetes fűszerezés, sajátos konyhatechnológia adja.  Alapvető jellemzők: - sertészsír + fűszerpaprika + vöröshagyma együttes használata - domináns a sertéshús alkalmazás - sok tejföl használat - sajátos ételkészítési módok: pörkölt alap, pirítva párolás, rántással sűrítés - sajátos fűszerezés pl friss fűszernövények használata - magas szénhidrát tartalmú ételek, köretek fogyasztása  Világhírű hentesárúk: gyulai kolbász(?), csabai kolbász, Pick Szeged szalámi, Herz Bp. szalámi, magyar sonka  Laktató egytálételek: Jókai bableves, gulyásleves, Újházy tyúkhúsleves  Jellegzetes magyaros ételek: csirkepöri, marhapöri nokedlivel, Tiszai-, Bajai halászlé(!), töltött káposzta, rakott krumpli, lángos, Dobostorta, kocsonya, lecsó, paprikáskrumpli, Hortobágyi húsos palacsinta stb. 84
    • VII. HUNGARIKUMOK A hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amely lehet egy magyar mű, magyar termék, őshonos állatok, kulturális tényezők, de a jelzőt esetenként alkalmazzák társadalmi vagy közéleti jelenségekre is. Könyvtári hungarikumok: Ómagyar Mária siralom, Képes krónika, 77 magyar népmesék – Néprajzi hungarikum: bogrács, busójárás, matyók, hajdúk, tájegységek népviseletei, stb. – Zenei hungarikum: Bartók Béla, Kodály Zoltán – Kézművesség: bőrművesség, kalocsai hímzés, patkolt tojások, kalocsai-, matyó hímzés, hollóházi porcelán, Zsolnay manúfaktúra, Herendi Élelmiszeripari hungarikumok: kalocsai fűszerpaprika őrlemény, békési szilvapálinka, csabai – kolbász, gyulai kolbász, makói hagyma, szegedi téliszalámi, kecskeméti barackpálinka, tokaji aszú, szikvíz. Étel: gulyás, tarhonya, kemencéskenyér- lángos, méz, mézeskalács, perec, szaloncukor, tönkölybúza, – vargabéles. Ital: magyar borok (pl. Egri Bikavér, Tokaji Aszu), pálinkák (pl. Gyulai Kisüsti, Kecskeméti barack), – sörök (pl. Dreher, Borsodi.) Állatok: magyar vizsla, puli, pumi, magyar agár, kuvasz, Balatoni fogassüllő, szürkemarha, – mangalica sertés, lipicai ménes. VIII. KULTURÁLIS ADOTTSÁGOK, FESZTIVÁLOK Történelmi események emlékhelyei (Mohács), iparművészeti alkotások (Zsolnay-termékek), műemlékek, könyvtárak (Pannonhalma), múzeumok (Nemzeti M.) Egyéb kult.: zenei rendezvények (Sziget Feszt, vagy Like feszt.), sportrendezvények, filmek, kiállítások Nagyobb Magyarországi Fesztiválok: - Bp. SZIGET Fesztivál Forma 1 Grand Pix Bp. Borfesztivál Debreceni Virágkarnevál Sopron Volt Fesztivál Tokaj Hegyalja Fesztivál Gyulai Kolbászfesztivál, Gyulai Reneszánsz Karnevál, Gyulai Kisüsti Pálinka Fesztivál - 85 Bp. Aug. 20 tűzijátékok Bp. Jazz Fesztivál Budapesti Tavaszi Fesztivál Győri Barokk Fesztivál Balaton Sounds Fesztivál Szegedi - SZIN Csabai Kolbászfesztivál, Sörfesztivál Csabai
    • Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa!!! Hazánk történeti, művészettörténeti adottságai: - Történelmi emlékeink, emlékhelyeink jellemzői: számos nemzetközi vonatkozás, a fordulatokban gazdag történelmi múlt miatt; egyéb idegenforgalmi adottságokkal együtt alkalmasak arra, hogy a külföldi turisták az ország múltját is megismerjék. - Művészettörténeti emlékek: a közepesnél kisebb adottságú Magyarország; a feltárt és helyreállított műemlékeink, városaink hangulatos látványa => kiegészítő programok a napközbeni aktív turizmusban; a belföldi turizmusban pedig a kiránduló turizmus célállomásai. - Múzeumok, állandó és időszakos kiállítások: járulékos és kapcsolódó idegenforgalmi adottságok; tárgyi anyagai bizonyítják, hogy a magyar történelem és művelődéstörténet szerves része az európainak. (pl. Szépművészeti Múzeum; Nemzeti Galéria). - Könyvtárak: Keszthely Helikon; Zirc  Reguly Antal; Debrecen Református Kollégium könyvtára. - Levéltárak: Pannonhalma (Tihanyi apátság alapítólevele). - Hazánk történelmi emlékhelyei: Belföldi turizmust vonzza; védelmi várak; emléktábla, emlékoszlop; temetkezési helyek (pl. Nagycenk > Széchenyi mauzóleum); vallástörténeti emlékhelyek (Esztergom, Pannonhalma, Máriapócs). - Műemlékegyüttesek, városrészek: római kor; ókeresztény, román kor, gótika, reneszánsz, törökkori, barokk, klasszicizmus, romantika, eklektika. Hazánk néprajza: - Lényeges, de nem meghatározó idegenforgalmi elemek- csak színesítenek! - Az egykori paraszti élet szigorú társadalmi, gazdasági és művészeti körülményeit fejezi ki. - Jelentősebb néprajzi területek: Kiskunság-Kalocsa területe; Palócföld-Hollókő, Buják, Sirok; Matyóföld-Mezőkövesd; Őrség-Vas, Zala megye térsége; Göcsej-Zalaegerszeg; Ormánság-DélBaranya; Sárköz (Szekszárdtól délre); Zselic-Kapos és Mecsek közti terület. - Népszokás: a régi népszokások eredeti helyen, kevés helyen lelhetők fel; attraktív, látványos rendezvények; pl. Mohácson busójárás, Sárközön Decsi lakodalmas. - Nép építészet: szabadtéri falumúzeumok (skanzenek); legnagyobb Szentendrén. 86
    • 8. tétel: Mutassa be Mo turisztikai régióit az egészségturisztikai vonatkozások kiemelésével. Részletesebben ismertesse a Dél-Alföldi régió sajátosságait! MAGYARORSZÁG TURISZTIKAI RÉGIÓI: 1. Észak-Magyarországi régió: Nógrád megye (megyeszékhely: Salgótarján), Heves megye (Eger), BAZ megye (Miskolc) 2. Tisza-tó (BAZ, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megye egy-egy része) 3. Észak-Alföldi régió: Jász-Nagykun-Szonok megye (Szolnok), Hajdú-Bihar megye (Debrecen), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (Nyíregyháza) 4. Dél-Alföldi régió: Bács-Kiskun megye (Kecskemét), Csongrád megye (Szeged), Békés megye (Békéscsaba) >> CSAK EZT KELL RÉSZLETEZNI!!! + mindenhonnan a 2 pontot!!! 5. Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye (Budapest) 6. Közép-Dunántúl: Fejér megye (Székesfehérvár), Veszprém megye (Veszprém), KomáromEsztergom megye (Tatabánya) 7. Balaton (Veszprém, Somogy, Zala megye egy része) 8. Dél-Dunántúli régió: Somogy megye (Kaposvár), Tolna megye (Szekszárd), Baranya megye (Pécs) 9. Nyugat-Dunántúli régió: Győr-Moson-Sopron megye (Győr), Vas megye (Szombathely), Zala megye (Zalaegerszeg) MAGYARORSZÁG TURISZTIKAI RÉGIÓI, AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI VONAZKOZÁSOK KIEMELÉSÉVEL: I. ÉSZAK MAGYARORSZÁG TURISZTIKAI RÉGIÓ 1. Természeti, idegenforgalmi adottságok (hegyek, folyók, tavak): Hegyek: Cserhát és Karancs: vulkáni vonulatok Mátra (Kékestető 114 m) és Bükk (Istállóskő 958 m): magashegyi üdülőhelyek, téli sportolási lehetőségekkel Aggteleki karszt és környéke: Baradla-Domica barlangrendszer, Lillafüred (Fátyol vízesés) Zempléni hegység és Hernád völgy: Zempléni Tájvédelmi körzet, történelmi emlékekkel, várakkal, Tokaj hegyalja (történelmi borvidék) Folyók: - Bodrog, Sajó, Hernád, Zagyva, Tarna Vízesés: - Szilvásváradon fátyol vízesés 87
    • 2. Termál- és gyógyturizmus (gyógyfürdők, termálvizek, gyógyiszap, barlangok, mofetta): Mátra-beliek: Parád, Parádfürdő, Parádsasvár: emésztőszervi betegségekre, gyulladásos, reumatikus kórképek kezelésére Bükkszék: szénsavtartalmú vize: mozgásszervi, érrendszeri betegségek gyógyítására Eger: Török fürdő hagyományokkal és termálfürdő reumatikus, gyulladásos betegségekre Egerszalók: gyógy- wellness fürdő + hőforrás Mátraderecske: mofetta (széndioxid gyógygázfürdő) érrendszeri betegségek kezelésére Bükk-beliek: Miskolctapolcai barlangfürdő: különleges mikroklímája van. Alk-sa: mozgásszervrendszeri, idegrendszeri, légúti betegségek gyógyítására, ízületi gyulladások kezelésére, műtéti utókezelésekként. A környék látnivalói: Rózsa gyűjtemény (fa és növény ritkaságok a parkban) és mocsári ciprusok. Bükki Nemzeti Park (álló és folyóvizekkel, csónakázó tóval) Magyarországi gyógybarlang: Szent István barlang - cseppkőbarlang ,,Fekete-terem‖ (Lillafüred) Mezőkövesd: Zsóry fürdője mozgásszervi betegségek kezelésére 3. UNESCO - Világörökség helyszínek: Hollókő-Ófalu: 58 védett épülete van, megőrizte a 15 sz.-I falusias település képét. Aggteleki-karszt: Baradla-Domica rendszerhez tartozik, a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangja Tokaji történelmi borvidék: kultúrtájként lett világörökség 2002-ben 4. Természetvédelmi turizmus (Nemzeti Parkok): Aggteleki Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park - Bükk > barlangok, - Eger és kistérségeiben >> földtani, geológiai képződmények 5. Kultúrális és örökségturizmus (történelmi városok, múzeumok, tempomok, kastélyok, várak, Hungarikumok): 88
    • NÓGRÁD: Ipolytarnóc: a világ 3. leggazdagabb őslábnyomos lelőhelye Szécsény: itt tartották a kuruc rendek első magyarországi gyűlését a Rákóczi-szabadságharc idején Hollókő: Ófalu – UNESCO Világörökség Várak: Nógrád vára, Széchény vára, Hollókő vára HEVES: Gyöngyös: - Mátra múzeum: az Orczy kastélyban foglal helyet, az egyedülálló mamutcsontváz is itt található - Mátravasút - Zsinagóga - Szent Bertalan-templom kincstára - Egri vár (Gárdonyi Géza: Egri csillagok színhelye) - Egri várban – Dobó István vármúzeum - Gárdonyi Géza Emlékmúzeum - Egri Főszékesegyház - Minorita templom - Ciszterek temploma - Egri minaret - Zsinagóga - Érseki palotaegyüttes - Érsekkert – Táncsics Mihály sétánnyal - Dobó István tér - Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola - Egri Törökfürdő - Szépasszony-völgye: borpincés terület - Egerszalókon: gyógyvíz és sódomb - Fesztiválok: Egri Bikavér Ünnepe (július közepe) Eger: Egri Vár napja (10. 17.) Szépasszony-völgyi fesztivál (aug. közepe) stb. Parád, Parádsasvár: - Parádsasvári Károlyi Kastély, Parádsasvári üveggyár Szilvásvárad: - Fátyol-vízesés 89
    • - Szikla forrás a Szalajka völgyében - Szalajka-völgy - Istállóskő-barlang - Őserdő - Lipicai ménes - Lovas múzeum - Börtönmúzeum - Szilvásváradi Erdei Vasút BAZ: Miskolc – Miskolctapola – Lillafüred - Diósgyőr: - Miskolci Nemzeti Színház - Miskolci Zenepalota - Diósgyőri-vár - Miskolctapolcai barlanfürdő - Lillafüred: Palotaszálló, Lillafüredi Állami Erdei Kisvasút, Lillafüredi vízesés, Hámori-tó - Fesztiválok: Diósgyőri várjátékok, Miskolci kocsonyafesztivál, Kaláka Nemzetközi Folkfesztivál, Nemzetközi Dixieland Fesztivál, Borsodi Sörfesztivál stb. Mezőkövesd: - Matyó népviselet és hímzés (Hungarikum), Zsóry fürdő Sárospatak: - Megyer-hegyi tengerszem (kráterszerű bányaüreg), - Sárospataki vár - Sárospataki Református Teológiai Akadémia Tokaj: - történelmi borvidék, Tokaji múzeum, Tokaji Borok Háza, Rákóczi Pince, Rákóczi-kút Szerencs: csokoládégyár Tematikus utak: - Palóc-út, Bükkaljai Kő-út 6. Rendezvény-, fesztivál- és konferenciaturizmus: Tokaj Hegyalja Fesztivál Egri Tavaszi Fesztivál Diósgyőri Várjátékok Miskolci Nemzetközi Operafesztivál Kaláka Folkfesztivál (Miskolc) 90
    • Miskolci Kocsonyafesztivál Zempléni Művészi Napok (Sárospatak és környéke) 7. Vallás- és zarándoklat turizmus: Zarándoklat, búcsújárás: szent helyek meglátogatása, kegyhelyek felkeresése: Mártaszentimre: Fallóskút (Mária kultusz: a palócok Máriát és Jézust azonos minőségűnek tekintik) Feldebrő: Altemplom (Műemléktemplom >> Aba család temetkezőhelye) Vizsoly: Első teljesen nyomtatott Magyar nyelvű Biblia Eger: Bazilika: Mo. 3. legnagyobb temploma, Érseki főszékesegyház. A pápa is járt itt. 8. Bor és gasztronómia turizmus: Mo-on 22 db jól körülhatárolható borvidék van >> erre alapozott borutak és borkóstolással egybekötött pincelátogatások (turisztikai termék). 3 fő típusa van: - nyitott, - tematikus - és klasszikus. Egri borvidék: Egri Bikavér Tokaji borvidék: Tokaji aszu, Debrői Hársfalevelű, Szamorodni 9. Aktív turizmus (sportolási lehetőségek, kirándulások stb.): Bobpályák: Miskolctapolca, Szilvásváradon, Gyöngyösi Sás-tónál Oxigén Adrenalin Park: Mátrában Sípályák: Bánkúti, Kékestetői, Sátoraljaújhelyi) Magashegyi-libegő és téli-nyári Bob pálya: Sátoraljaújhely (Mo. leghosszabb libegője) Lovasturizmus (lovaglás): Szilvásvárad Téli sportok (síelés): Kékestető, Galya-tető Kirándulások, hegymászások: Mátra, Bükk 10. Turistafogadás feltételei (közlekedés, szállás és vendéglátás): Infrastruktúra: jellemző az aprófalvas településhálózat, kevés v. nem megfelelő infrastruktúrális tényezővel, hiányoznak a nagyforgalmú tranzitutak, nehéz megközelíthetőség 91
    • Szállás, vendéglátás: Fejlődik a falusi turizmus A régió szálláskapacitása nagy, de kevés a minőségi Kereskedelmi és vendéglátóegységek: Eger, Miskolc II. TISZA-TÓ TURISZTIKAI RÉGIÓ A régiót: BAZ megye, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye egy-egy része alkotja. 1. Természeti, idegenforgalmi adottságok (hegyek, folyók, tavak): A Tisza-tó Mo. 2. legnagyobb tava: víztároló, önálló turisztikai region és kiemelt üdülő körzet. Hármas tagolódású: Tisza-tavi medence és a Poroszlói-medence keleti része: itt Tiszafüredi madárrezervátum, Tisza-tavi Vizi Sétány és Tanösvény Abádszalóki öböl: extreme vizi turisztikai kínálat, vizi sport paradicsom Sarudi-medence: ökoturisztikai kínálat (holtágak, szigetek) 2. Termál- és gyógyturizmus (gyógyfürdők, termálvizek, gyógyiszap, barlangok, mofetta): Fürdők: Tiszafüred, Abádszalók 3. UNESCO - Világörökség helyszínek: Hortobágyi NP a Tisza-tavi Madárrezervátumával Bemutatóhelyei: - Hortobágyi halastó - Hortobágyi Pásztormúzeum - Mátai ménes - Körszín - Nyugati fogadóház - Tájház - Meggyes Csárdamúzeum 92
    • 4. Természetvédelmi turizmus (Nemzeti Parkok): Ökoturizmus: érintetlen természet -> A Tisza-tó Mo ―ökoturisztikai szigete‖ A tó északi területe -> természetvédelem alatt = TILOS MOTORCSÓNAKOZNI!!! A tó középső része is NP, ökoturizmus 5. Kultúrális és örökségturizmus (történelmi városok, múzeumok, tempomok, kastélyok, várak, Hungarikumok): Természeti örökségek: - Hortobágyi NP és a Madárrezervátum Épített örökségek: Abádszalók: Babamúzeum és Faluház Hortobágy: puli, mangalica (szürke marha), 9 lyukú híd, Pásztor múzeum, Csárda, délibáb, Gémeskút, népművészet, kézműves mesterségek Karcag: Nagykunsági Tájház, Orvos és Patika történeti Kiállítás, Szélmalmi Fogadóház és a Szélmalom Tiszafüred: fazekas, kosárfonó és bőrműves műhelyekben és múzeumokban való látogatás 6. Rendezvény-, fesztivál- és konferenciaturizmus: - Tiszafüredi Halasnapok, Abádszalóki Nyár, Tisza-tavi Vizi Karnevál, Tisza-tó szépe választás 7. Vallás- és zarándoklat turizmus: 8. Bor és gasztronómia turizmus: 9. Aktív turizmus (sportolási lehetőségek): Lovas turizmus (lovas túrák) és horgászat (szervezett horgásztúrák) Kerékpáros turizmus Vizi turizmus: vizi sportok: jet-ski, vizisí, vitorla, szörf Vizi túrák: kajak-kenu, öko-csónaktúrák Sétahajózás: motoros Ezenkívül: szervezett kirándulások a Tisza-tóra 93
    • Szabadvizi strandok: 7 db. 10. Turistafogadás feltételei (infrastruktúra és szállás): Infrastruktúra: megközelítése személygépkocsival, vonattal többszöri átszállással lehetséges Szállás és vendéglátás: A látogatók 70%-a belföldi. Jellemző a falusi turizmus, magánszállóhelyek és kempingek Kereskedelmi szállóhelyek tekintetében férőhelybővítés Abádszalókon: panzió és szálloda épült Tiszafüred: Tóparti szálloda III. ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 1. Természeti és idegenforgalmi adottságok (hegyek, folyók, tavak): A region az Alföldön fekszik, mely síkság Tisza-tó és a Tisza folyó Hévizek >> gyógy-, és termálfürdőhelyek Hortobágy: az első NP Mo-on; szinte tökéletes síkság, egyedülálló puszta 2. Termál- és gyógyturizmus (gyógyfürdők, termálvizek, gyógyiszap, barlangok, mofetta): Debrecen: 1960 óta kiemelt gyógyhely. Nagyerdő: gyógy- és üdülőhely Hajdúszoboszló: “Reumások mekkája”. Jódos-brómos, hidrogénkarbonátos, konyhasós vize: reuma, mozgásszervi betegségekre ill. nőgyógyászati panaszokra. (Kádfürdő, súlyfürdő.) Nyíregyháza: Sós-tó (Strandfürdő, Parkfürdő, Csónakázó-tó) Beregfürdő: Alkalikus, calcium-magnézium-hidrogén-karbonátos vize: mozgásszervrendszeri betegségek kezelésére Ezenkívül: Szolnok (Tiszaliget), és Cserkeszőlő 94
    • 3. UNESCO - Világörökség helyszínek: Hortobágyi NP a Tisza-tavi Madárrezervátumával Bemutatóhelyei: - Hortobágyi halastó - Hortobágyi Pásztormúzeum - Mátai ménes - Körszín - Nyugati fogadóház - Tájház - Meggyes Csárdamúzeum Tiszakürti Arborétum 4. Természetvédelmi turizmus (Nemzeti Parkok): Hortobágyi NP: vizimadár élőhely, bioszféra rezervátum Hortobágyi Pásztormúzeum és a Csárdák + Halastó 5. Kultúrális és örökségturizmus (történelmi városok, múzeumok, tempomok, kastélyok, várak, Hungarikumok): JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK: Szolnok: - Repüléstörténeti múzeum - Szolnoki Galéria - Megyeháza - Szigligeti Színház - Tisza Abádszalók: vizi sportok Tiszafüred: vizi sportok HAJDÚ-BIHAR: Hortobágy: (lásd fentiekben) 95
    • Debrecen: ,,Kálvinista Róma” - Debreceni Református nagytemplom és a Református Kollégium - Déry múzeum: Munkácsy triológia - Tímárház - Csokonay Síremlék - Déry téri szobrok - Állatkert - Botanikus kert - Csokonay Színház - Püspöki Palota - Megyeháza - Debreceni gyógyfürdő - Hortobágy malom - Neobarokk Nyári egyetem - Fesztivál: Debreceni Virágkarnevál, Debreceni Jazz Napok Hajdúszoboszló: - Gyógyvizéről/gyógyfürdőjéről híres (Hungarospa) - Bánom-kert - Bocskai szobor - Fürdőnegyed, fürdőpark SZABOLCS-SZATMÁR: - sok a református templom Nyíregyháza: - Nyíregyházi Sóstó - Állatkert - Parkfürdő, Tófürdő Nyírbátor: - Báthory István múzeum - Fesztiválok: Szárnyas Sárkány Hete, Nyírbátori Zenei Napok 96
    • 6. Rendezvény-, fesztivál- és konferenciaturizmus: Hajdú-Bihar megye: Debrecen: Virágkarnevál (08. 20), előtte karneváli hét + Sörkarnevál, Debreceni Jazz napok, Konferencia: a Debreceni egyetem intézményeiben, szállodákban Hortobágy: Hortobágyi Lovasnapok, Pásztorok Ünnepe, Hortobágyi Hídivásár Jász-Nagykun-Szolnok: Szolnok: Szolnoki Néptánc Fesztivál, Nemzetközi Képzőmművészeti Filmszemle és Filmvásár Tisza-tó: Tiszafüredi Halasnapok, Abádszalóki Nyár, Tisza-tó szépe választás Szabolcs-Szatmár-Bereg: Nyíregyháza: Nyírségi Ősz (felvonulások, koncertek), konferencia + sportrendezvények Máriapócs: Búcsújáró hely 7. Vallás- és zarándoklat turizmus: Debrecen: >>,,Kálvinista Róma‖, Református világtalálkozó Máriapócs (300 éve búcsújáróhely), Nagykálló >> zsidó vallás Berekfürdő: hittani konferencia, búcsúk 8. Bor és gasztronómia turizmus: Debrecen: Borkarnevál, Szüreti Bálok Szolnok: Gulyásfesztivál, Tiszai halászlé, Gulyás Szabolcsban: gyümölcsből készült röviditalok (alma, cseresznye, szilva házi pálinka) és szilvalekvár Bortermelés nem annyira jellemző, helyette, szatmári szilva-, és almapálinka Termések: Méz, bor, szilva, aszalt szilva, dió, alma Nyíregyháza: Gyümölcskarnevál Szabolcsban: Szilvalekvárfőző verseny és Diófesztivál 9. Aktív turizmus (sportolási lehetőségek): Gyalogos, természetjáró túrák Kerékpáros turizmus 97
    • Vizi turizmus: Nemzetközi Tisza túra, Tisza-tó egyes öbleiben motorcsónakázni is lehet, horgászat, vadászat Lovasturizmus: lovastúrák (Hortobágy ill. Törökszentmiklós: Almássy Kastély, angol telivér ménessel) Vadászat: nagy és apróvadak az Alföldön Egyéb: műjégpálya, jégkorong, sport repülőtér: Szolnokon, Nyíregyházás. 10. Turistafogadás feltételei (infrastruktúra és szállás): Infrastruktúra: Közútak: zsúfolt közutak Vonat: IC vonatok cask megyeszékhelyeket kötnek össze Vizi közlekedés: a Tisza-tavon Légi közlekedés: Szolnokon, de ez katonai szerepkörrel + Debrecen nemzetközi reptér Szálláshelyek: Magánszálláshelyek Hajdúszoboszlón és Nyíregyházán Falusi szállások: Abádszalók, Hortobágy Magánüdülők: Tisza-tó környékén Diákotthonok: Debrecen, Nyíregyháza és Szolnok Szállodák: Debrecen és Hajdúszoboszló IV. DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ 1. Természeti, idegenforgalmi adottságok (hegyek, folyók, tavak): Végtelen alföldi táj, háborítatlan természet, néprajzi emlékek, városok műemlékei Kivételes minőségű talaj, hő- és hévizek Jó klíma, magas a napos órák száma (Szeged) Nagytájai: - Maros-Körös köze (mezőségi talaj) - Nagy-Sárrét, Kis-Sárrét (tökéletes síkság, szikes öntéstalaj, , erdőgazdálkodás) - Kiskunság (homokbuckák, szikes tavak) 98
    • - Duna-menti síkság - Körös-vidék (síkság) - Alsó-Tisza vidék (süllyedés és feltöltődés) - Bácskai löszös holtág Folyók: - Duna, Tisza, Körös (Fekete, Fehér, Sebes), Maros 2. Termál- és gyógyturizmus (gyógyfürdők, termálvizek, gyógyiszap, barlangok, mofetta): Orosháza – Gyopárosfürdő Gyula – Várfürdő: Alkáli hidrogénkarbonátos-cloridos vize: mozgásszervi gyulladásos megbetegedésekre, rehabilitációra (szolgáltatásai: súlyfürdő, víz alatti gyógytorna, tangentor, masszázsok stb.) ill szauna-park Békéscsaba - Árpádfürdő: vízösszetétele (Ca-Mg-sós, hidrogénkarbonátos, fluoridos) kedvezőbb a Gyulainál, kisebb vendégforgalom, helyi vendégkör fogadását biztosítja Tótkomlós – Rózsafürdő Szeged: élmény-gyógy és termálfürdők (pl. Aquapark) Marosi gyógyiszap Mórahalom - Erzsébetfürdő 3. UNESCO - Világörökség helyszínek: Unesco helyett ebben a régióban HUNGARICUMOK: PICK (Szeged) szalámi, gyulai, csabai kolbász Szegedi és kalocsai paprika Makói hagyma Kecskeméti barack pálinka, békési szilva pálinka, gyulai kisüsti pálinka Halasi csipke, kalocsai hímzés Szegedi halászlé és a Bajai halászlé 4. Természetvédelmi turizmus (Nemzeti Parkok): Kiskunsági NP (Duna-Tisza köze). Jellemzi: szikes, homokos puszták, mocsarak, lápok, holtágak, pusztai állattartás, tanyai gazdálkodás (Alföldi tanyavilág) 99
    • Bemutatóhelyei: pl. Bugacpuszta, Pásztormúzeum stb. Körös-Maros NP (Dévaványa-Túzok rezervátum) 5. Kultúrális és örökségturizmus (történelmi városok, múzeumok, tempomok, kastélyok, várak, Hungarikumok): BÁCS-KISKUN MEGYE: Kecskemét: - Cifrapalota - Katona József museum és Katona József színház - Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet - Pannónia Filmstúdió - Magyar Fotográfiai múzeum - Kecskeméti barackpálinka, mint Hungarikum - Fesztiválok: Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai bemutató, Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, Hírös Hét Fesztivál Kalocsa: - vert csipke, kalocsai hímzés, fűszerpaprika, népművészeti kincsek Kiskunfélegyháza: - Hattyú ház (ahol a gyerek Petőfi nevelkedett), Petőfi múzeum CSONGRÁD MEGYE: Szeged: Szegedi Dóm (A Szabadtéri Játékok szeínhelye, az ország 2. legnagyobb temploma) a Dömötör toronnyal Nemzeti Színház Kass Galéria Várkert Zsinagóga Fekete-ház Püspöki palota Szegedi Vadaspark Pick szalámi és szegedi paprika múzeum Anna Gyógy-, Termál-, és Élmányfürdő és az Anna-kút Szegedi Tudomány Egyetem, Szegedi Anatómiai museum Tisza 100
    • Reök-palota Gróf-paolta Belvárosi híd Szent István téri vizitorony Fesztivál: Szegedi Szabadtéri Játékok, Szegedi Jazz Napok, SZIN Gasztro: Pick Szalámi, halászlé Ópusztaszer: - A honfoglalók Zalán legyőzése után itt rendelték el az ország szokástörvényét - Nemzeti Történeti Emlékpark - Feszty-körkép - Erdők temploma - Turul-szobor - Pallavicini kastély Hódmezővásárhely: - Emlékpont (Lenin szobor) - Agrár museum - Alföldi múzeum - Alföldi galéria - Népművészeti tájház - Városháza - Fekete Sas szálló - Zsinagóga BÉKÉS MEGYE: Békéscsaba: - Élővízcsatorna szobrokkal - Liget - Malom - Szlovák tájház - Szlovák étterem - Fiume Hotel, Fenyves Hotel - Evangélikus Nagytemplom - Munkácsy Mihály múzeum, Munkácsy Emlékház 101
    • - Meseház - Gabona múzeum - Árpád Fürdő - Póstelek (Wenckheim kastély), Szanazug, Városerdő - (Diáktanya, húskombinát, Kner nyomda VOLT!!!!) - Andrássy sétáló utca vásárlási lehetőségekkel, ill. a Csaba Center - Csabagyöngye Kultúrális Központ - Fesztivál: Csabai Kolbászfesztivál, Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé, Frankó Fesztivál (VOLT) - Gastro: csabai kolbász, szlovák sztrapacska - SZIE és a Réthy Pál Kórház Gyula: - Gótikus téglavár a várkerttel - Gyulai Várszínház - Erkel Hotel Hunguest - Elisabeth Hotel - Hotel Aranykereszt - Corso Butique Hotel - Gyulai Várfürdő - 13 Aradi vértanu emlékműve - Világóra - szökőkutak - 100 éves Cukrászda - Erkel szobor - Erkel-ház - Ladics-ház - Kohán múzeum és Képtár - Templomok - Almássy kastély - Fesztiválok: Gyulai Reneszánsz Karnevál, Gyulai Kisüsti Pálinka Fesztivál, Várkerti mulatságok, Végvári Esték - Gastro és hungarikumok: Gyulai kolbász, Gyulai kisüsti pálinka - SZIE és a Pándy Kórház Szarvas: - Szarvasi arborétum, Bolza kastély, Vízi Színpad a Holt-Körösön, Szarvasi Gyógyfürdő 102
    • Szabadkígyós: - Wenckheim-kastély 6. Rendezvény-, fesztivál- és konferenciaturizmus: - Szegedi Szabadtéri Játékok - SZIN (Szegedi Ífjúsági Napok) - Pusztaottlakai LIKE Fesztivál - Végvári Esték (Gyulai Várszínház) - Gyulai Reneszánsz Fesztivál - Orvosi kongresszusok pl.Onkológiai, Haematológiai stb. (Gyulán) - Kecskeméti Hírös Hét Fesztivál - Gasztro fesztiválok:  Bajai Halászléfőző Népünnepély (Baja)  Csabai Kolb Feszt (Békéscsaba)  Csabai Sörfeszt és Csülökparádé (Békéscsaba)  Nemzetközi Tiszai Halfesztivál (Szeged)  Gyulai Kisüsti Pálinka Feszt (Gyula)  Békési Madzagfalvi Napok (Békés)  Körösvölgyi Sokadalom 7. Vallás- és zarándoklat turizmus: 8. Bor és gasztronómia turizmus: - Borvidék: Csongrád: Szeged - Pálinka: Békés megye: Gyula, Békéscsaba - Bajai-, Szegedi halászlé - Csabai-Gyulai kolbász 9. Aktív turizmus (sportolási lehetőségek): Dél-Alföld: gazdag vadállomány (erdőkben: őz, vaddisznó, szántógöldeken: nyúl, fácán, állóvizek: madarak, réce) >> Vadászat Lovas turizmus: - Kettes Fogadhajtó Világbajnokság Kecskeméten 1999-ben - IV. Nemzeti Lovas Fesztivál, Szarvas 2001-ben 103
    • - Négyes Fogathajtó VB, Kecskemét 2004 - II. Lovas Világtalálkozó, Szarvas 2005 Kerékpárturizmus: kerékpártúrák pl. a Körös mentén, Városerdő, Szanazug Fürdőturizmus: Városerdő, Szanazug, Tisza (hajózás, úszás, vizi sportok) Horgászat, halászat: Tizsa, Körösök és holt ágaik 10. Turistafogadás feltételei (infrastruktúra és szállás): Infratruktúra: gyenge vasúthálózat, rossz utak, nincs autópálya, sok a fiatal város, a falvak is kétszeres népsűrűsségűek, ez a legtanyásabb vidék, a népesség 2/3-as városlakó. Szállás: Bács-Kiskunban inkább falusias vendéglátás folyik, Csongrádban ill Békésben fejlesztésekre, korszerűsítésre folyó szállodák a fürdőturizmus miatt. Gyulán fejlett és új szállások találhatók. V. KÖZÉP-MAGYARORSZÁG (BUDAPEST) 1. Természeti, idegenforgalmi adottságok (hegyek, folyók, tavak): Főbb természetrajzi tájegységek: Dunazug-hg, részei: - Budai-hg (Nagy-Kopasz 559 m), - Pilis-hg (Pilis 756 m), - Visegrádi-hg (Dobogókő 699 m >> itt dobog a Föld szíve). Börzsöny (Csóványos: 938 m) Dunakanyar (Szentendre, Visegrád) Gödöllői-dombság Pesti-síkság Folyók: - Duna (100 km-es szakasza) Budapest: 1, 8 millió lakos. Legmagasabb pontja: János-hg (529 m), legalacsonyabb pontja: Duna (96 m). Bp. 2/3-a síkság (Pest), 1/3-a hegyvidék (Buda) 104
    • Hő- és gyógyforrások: 1934 Bp. fürdőváros, 1937 Bp. Nemzetközi Gyógyfürdőhely: Széchényi Fürdő, Gellért Fürdő, Rác, Rudas stb. (mozgásszervi, emésztőszervi, vérkeringési, nógyógyászati panaszokra). 2. Termál- és gyógyturizmus (gyógyfürdők, termálvizek, gyógyiszap, barlangok, mofetta): Több, mint 20 fürdője van. Közülük több a török időkből származik. 3 nagy csoportja van: - Gellért-hegyi >> Rádiumtartalmú - József-hegyi >> Kénhidrogén tartalmú - Óbuda Híresebb fürői: - Csillaghegyi - Palatinus - Lukács (gyógyfürdő és uszoda) - Rudas (gyógyfürdő és uszoda) - Gellért (gyógyfürdő és uszoda) - Rác fürdő - Széchényi (gyógyfürdő és uszoda) Széchényi fürdő: Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. Vízösszetétele: Na-Ca-Mg sulfát. Alkalmas: izületi betegségek gyógyítására, balesetek utókezelésére, továbbá ivókúraként vesemedence gyulladás kezelésére, eméztőszervi-, légzőszervi betegségek gyógyítására. Szolgáltatásai: kádfürdőzés, tangentor, száraz hő-lég karma, víz alatti torna, súlyfürdő, gázfürdő, termálmedence fürdő. Gyógybarlang: Szemlőhegyi-barlang - ,,Óriás folyosó” Bp. II. kerület. 3. UNESCO - Világörökség helyszínek: A Duna 2 partjának panorámája: - a budai oldalon: Budai várnegyed (Budai vár, Máttyás templom, Halászbástya), Gellért-hg a Citadellával - a pesti oldalon: Margit-hídtől a Petőfi-hídig terjedő terület az Országházzal Andrássy út: Bp. 2313 m hosszú sugárútja (Bajcsy Zsilinszky úttól a Hősök teréig terjed) 105
    • 4. Természetvédelmi turizmus (Nemzeti parkok): Duna-Ipoly NP (Dunakanyar, Pilis, Börzsöny, Szentendrei – sziget és az Ipoly-völgye) Kiskunsági NP (Szikes puszták, szürkemarha, túzok) 5. Kultúrális és örökségturizmus (történelmi városok, múzeumok, tempomok, kastélyok, várak, Hungarikumok): Műemlékekben való gazdagság jellemzi! UNESCO: Budai várnegyed, a Dunai rakpart és az Andrássy út Budapest: - Budapesti Holocaust Emlékmű a Duna partján (cipős szobrok) - Gellért-hg a Szent Gellért szoborral, Citadella - Dohány utcai zsinagóga - Magyar Állami Operaház - Pesti Vigadó - New York kávéház - Parlament - Budavári palota - Szépművészeti múzeum - Szt. István bazilika - Mátyás templom - Halászbástya - Gresham palota - Hősök tere és a Milleniumi emlékmű - Vajdahunyad vára - Pesti vigadó - Margit-sziget - János-hg és a libegő - Művészetek palotája - Műcsarnok - Zeneakadémia - Nemzeti Színház - Szt. István Bazilika 106
    • - Terror Háza múzeum - Mementó Park (Szobor park >> Lenin és a szocializmus) - Népművészeti múzeum - Magyar Iparművészeti Múzeum - New Yok Palota - Magyar Nemzeti Múzeum - Szentháromság szobor - Szabadság szobor - Hidak: Megyeri, Árpád, Margit, Széchényi, Szabadság, Petőfi, Rákóczi, Deák Ferenc híd Szentendre: - Szentendrei Szabadtéri múzeum (Skanzen) - Kovács Margit múzeum - Szentendrei képtár - Belgrád székesegyház - Szerb Görögkeleti templom Visegrád: - Fellegvár (Alsóvár/Salamon torony) - Királyi palota - Oroszlános-kút Gödöllő: - Grassalkovich kastély - Gödöllői Erzsébet park - Erzsébet szobor - Hamvay kúria - Mária oszlop a Szabadság téren - Ganz Árammérőgyár (1960-as évek) - Gödőllői Arborétum Vác: - Kőkapu (mária Terézia Diadalív) - Váci hegyes torony - Váci vár - Vörös Ház - Püspöki palota - Szentháromság szobor - Zenepavilon a Duna partnál 107
    • - Gombás-patak hídja (egyetlen barokk híd) - Váci fegyház 6. Rendezvény-, fesztivál- és konferenciaturizmus: Bp. szerepe kiemelkedő, különösen a nemzetközi konferenciáknál. Kongresszusi központ >> Budapesti Vásárközpont (legnagyobb) Termékkiállítás >> BNV 4-5*-os szállodák (Hilton, Kempinski, Marriott) Rendezvények: - SZIGET Fesztivál, Bp-I Tavaszi Feszt., BudaFest (opera, balett), Zsidó Nyári Fesztivál, Budafoki Pezsgő Fesztivál, Forma 1, Aug. 20-i tüzijáték és repülős bemutató. 7. Vallás- és zarándoklat turizmus: Nagy tömegeket mozgat meg! Utazások köthetők hozzá! Pl. egyházi ünnepek, zarándokutak Helyszínek: Bp. Szent István Bazilika, Budai Mátyás templom Kegyhelyek, ,,Máriás helyek‖: Bp. Szt István Bazilika, Márianosztra, Máriaremete 8. Bor és gasztronómia turizmus: Nincs történelmi borvidék, DE! >> Aszár Neszmélyi, Etyek-Budai, Kiskunsági Budafok >> Törley Pezsgőgyár Bp. >> Magyar Borok Háza Borfesztivál: Bp. Bor és Pezsgőfesztivál, Váci Borfesztivál Gaszto fesztivál: Isaszeg: Halászléfőző verseny, Nagykőrös: Gombócfőző verseny Ételkülönlegességek: - Duna mentén: Tejfölös pontypaprikás - Vecsés: Vecsési savanyú káposzta - Gödöllő: Töltött csirke - és a nemzetiségi falvak (szlovák, szerb) ételei 9. Aktív turizmus (sportolási lehetőségek): Hegymászás és kirándulás a Dunazug hegyeiben Kerékpárturizmus 108
    • Víziturizmus a Dunán (szörf, sporthajózás, kajak stb.) Lovasturizmus és lovassportok Vadászat apró és nagyvadakra Horgászat a Dunán Egyéb sportolási lehetőségek: golf, tenisz, fallabda, síelés, sportrepülés stb. 10. Turistafogadás feltételei (infrastruktúra és szállás): Infrastruktúra: Közúthálózat: átlagosan sűrűbb úthálózat jellemzi, Eu folyosó, zsúfolt, kátyús utak Vasúti közlekedés: MÁV, HÉV (Gödöllőig, Ráckevéig, Szentendréig) Busz, sűrű közlekedés a fővárosban Vízi közlekedés: elsősorban a Dunán sétahajózás Légi közlekedés: Liszt Ferenc Reptér (Ferihegy VOLT) 2 terminállal, több, mint 30 légitársaság gépével, leszállási lehetőségek fapados járatoknak Kereskedelmi szállóhelyek, vendéglátóegységek: 44 ezret meghaladja, 2/3 Budapesten van Szállodák: Gellért hotel, New York hotel, Hilton hotel, Marriott és Kempinski-k Vállalati, intézményi üdülők: Dunakanyarban Diákotthonok: elsősorban Bp.-en és Gödöllőn VI. KÖZÉP-DUNÁNTÚL TURISZTIKAI RÉGIÓ 1. Természeti, idegenforgalmi adottságok (hegyek, folyók, tavak): Dél-Dunántúli középhg (Bakony, Vértes, Velence hegyvonulatok, Dunazug) Tavak: Balaton, Velencei-tó, Tatai Öreg-tó Folyók: Duna, Ipoly Szőlőtermesztés, bortermelés: 22-ből 7 borvidék itt található Értékes turisztikailag: barlangok (Tapolca), források, bazaltformák, hévizek, gyógy- és termálfürdők 109
    • 2. Termál- és gyógyturizmus (gyógyfürdők, termálvizek, gyógyiszap, barlangok, mofetta): Gyógyfürdők Balatonfüred: gyomor-, bélpanaszokra, perifériás keringészavarokra, ,,Szívbetegek Mekkája‖ Tapolcai gyógybarlang (Városi Kórház barlangja): aszthmás betegeknek barlangterápia és inhaláció Komárom: reumás és nőgyógyászati panaszokra, bőrbetegségek kezelésére Agárd: kénes, szálláshely + kemping Termálfürdők Esztergom, Tata, Pápa, Tapolca Savanyúvizek, borvizek: - Kékkúti Theodora, Quelle 3. UNESCO - Világörökség helyszínek: 4. Természetvédelmi turizmus (Nemzeti Parkok): Duna-Ipoly Nemzeti Park Területéhez tartozik: Tájvédelmi területek: - Gerecse: bányák, barlangok - Sárrét: madárvilág - Vértes: dolomite, 32 barlang, vár + kastélyok Természetvédelmi területek: - Tatai Kálvária domb - Vértesszőlősi előembertelep - Velence-tavi madárrezervátum Balatonfelvidéki NP Tájvédelmi körzetei: - Tihany, Káli-medence, Badacsony - Tapolcai-medence - Magas-Bakony 110
    • Természetvédelmi területe: - 22 db (pl. Zirci arborétum, Tapolcai tavasbarlang) - Geológiai értékei: Lóczy barlang, basalt oszlopok, tanúhegyek - Botanikai értékei: Zirci arborétum, Tihany, Káli medencében rackajuh, bivaly, mangalica, szürkemarha 5. Kultúrális és örökségturizmus (történelmi városok, múzeumok, tempomok, kastélyok, várak, Hungarikumok): FEJÉR MEGYE Székesfehérvár: Első Magyar uralkodó székhelye, itt tartották az országgyűlést is - Püspöki Palota – Püspöki Székesegyház - Országalma – Ohman Béla alkotása - Szt Anna kápolna - Ferences templom - Egyházmegyei múzeum – Prohászka Ottokár emlékszobra - II. világháborús emlékmű - Ciszterci templ. és rendház - Szt. István király múzeum - Mátyás király emlékmű - Virágóra - Deák gyűjtemény - Babamúzeum - Kati néni a fertályos asszony szobra - Bory vár - Aranybulla emlékmű - Kágl Kastély - Cisztercita templom - Fekete Sas Patika múzeum - Fesztiválok: Fehérvári Zenei Napok, Öreghegyi mulatságok, Királyi Napok Nemzetközi Néptánc Fesztivál Velence: - Resort and Spa, Beck kastély, Halászház (múzeum) KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Komárom: 111
    • - Komáromi erődrendszer (Csillag erőd, Idmándi erőd és a Monostori erőd) - Jézus szíve templom - Klapka György múzeum - Komáromi Kisgaléria - Komáromi gyógyfürdők Eszergom: Szent István szülőhelye - Bazilika - Melocco Miklós: István megkoronázása szobor - Vak Bottyán Palota - Mária - Valéria híd a Dunán - Ferences templom - Szt. Tamás hegyi kápolna - Római kori mérföldkő - Prímási Palota - Főszékesegyházi Kincstár, itt Suki kehely - XX. sz. elején repülőgépgyár Rubik Ernő vezetésével - 1991 Szuzuki autógyár épült - Itt forgatott A. Jolie és B. Pitt: A vér és a méz földjén c filmet - Fesztivál: Festergom, Nemzetközi Gitárfesztivál - Öreg-tó és a Tatai vár - Eszterházy kastély - Hősök tere - Kálvária domb - Harangláb, Kapucnis templom - Angol-kert – Cseke-tó - Feszt: Tatai Vadlúd Sokadalom, Mini marathon, Tó futás, Sárkányhajó verseny, stb. Tata: Tatabánya: Gerecse – Vértes közötti völgyben - Kőhegyen lévő Turul madár - Tulipános-ház - I. világháború emlékmű - Életfa - Szt Borbála szobor - Megyeháza - Árpád hotel 112
    • VESZPRÉM MEGYE Veszprém: ,,Királynék városa‖ - Szt István és Gizella királyné szobra - Veszprémi várnegyed - Gizella kápolna - Gizella királyné múzeum - Tűztorony, Szentháromság oszlop - Szt Mihály Székesegyház - Kittenberg Károly Növény és Vadaspark - Városháza - Megyeháza - Margit romok - Bakonyi múzeum - Feszt: Veszprémi Nyári Fesztivál, Veszprémi Ünnepi Játékok, Veszprémi Tavaszi Fesztivál Pápa: - Kékfestő múzeum A régión várai: - Tatai vár, Komáromi Monostori Erőd, Sümegi vár, Tihanyi Bencés Apátság, Cseszneki vár, Csókakő vára, stb. 6. Rendezvény-, fesztivál- és konferenciaturizmus: Komáromi Napok Balaton átúszása Gizella Napok Veszprémben Balatonfüredi Annabál Kapolcs Művészetek-völgye Konferenciaturizmus: Club Tihany, Balatonfüredi Marina hotel, Balatonalmádiban (sok még a hiányosság!!!) 7. Vallás- és zarándoklat turizmus: Zarándokhely: Sümeg: Kegytemplom Bakonybél: Szt István alapította kolostor Bodajk: Búcsújáróhely 113
    • 8. Bor és gasztronómia turizmus: Borvidékek településein látványos ünnepségek, bálok, pincéket, présházakat megnyitják a vendégek előtt, sajt és borkostolással egybekötött borutak 7 minősített borvidék + 2 bortermelőhely: Mór, Somló, Ászár-neszmély, Badacsony, Balatonfüred-Csopak, Balatonfelvidéki, Etyek-budai Gasztronómia: - Bakony: gombával ízesítenek sok ételt, csalánleves/főzelék - Bakonyi sertésborda - Halászat-vadászat jellemző - Balatonfelvidéken: hal, halászlé, halpaprikás, balatoni fogas bakonyi módra (tejföl+gomba) - Vértes: Németek lakta vidék, húsos-májas hurka, korhelyleves, rétesek, hájas tészták, rácponty. Rétesek (tökös-mákos, sóskrumplis), sertés birkagulyás 9. Aktív turizmus (sportolási lehetőségek): Gyalogos, természetjáró turizmus, turista útvonalak a Bakony, Vértes és Gerecse hegyekben Kerékpárosturizmus: Balaton északi partján, stb. Vizi turizmus: vizi túrák, vitorlázás, jet-ski, úszás, horgászat és halászat a Velencei-tavon, a Balatonon és a Tatai Öreg-tavon Lovasturizmus: Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Egyéb: golf (Tata olimpiai edzőtábor), sípálya a hegyekben, lovas síelés és fakutya (Balaton) 10. Turistafogadás feltételei (infrastruktúra és szállás): Infrastruktúra: Jó adottságok, előnyös (autópályák: M1, M7, M6) Elsőrendű utak + nemzetközi folyosók Vasút: Bp-Hegyeshalom korszerű, villamosított, a többi elmarad Vizi közlekedés: Duna >> személy + teherhajózás, Balaton + Velence Légi közlekedés.: nem jelentős 114
    • Szálláshelyek: Magánüdülők: Balaton és Velencei-tó vízpartján Vállalati üdülők, diákotthonok: egyetemi városokban, mint Veszprémi, Székesfehérvár, valamint Zánkán Kereskedelmi szálláshelyek: kemping főként a Balaton partján Falusi szállóhely: minden 3. község bekapcsolódott, a férőhelyek 2/3-a a Balatonnál (Kapolcs, Balatonederics) Specializálódás: borkóstolás, disznóvágás, kézművesség VII. BALATON RÉGIÓ Budapest után a legkiemelkedőbb turisztikai központ! 80-as években élte fénykorát, jellemzően akkor sok osztrák turistával. Évekkel ezelőtt a Horváth tengerpart keresettebb volt, a kedvezőbb ára miatt. Manapság több a belföldi, mint a külföldi vendég. Forgalom: időjárásfüggő. 1. Természeti, idegenforgalmi adottságok (hegyek, folyók, tavak): Gazdag természeti és kultúrális öröksége van Közép-Európa legnagyobb tava a BALATON, mely 78 km hosszú, és 12-15 km széls, átlag mélysége 3-3,5 m -> hamar melegszik A 18. sz.-ban jelent meg először a gyógyvízre alapozott fürdőélet Északi part: sekélyebb, deli part: meredekebb Tájegységei: - Balatonfelvidék: hegységszerű, peremvonulat - Tapolcai-medence: vulkáni tanuhegyek -> Tapolca, Badacsony - Keszthelyi-hg: karsztjelenségek - Külső-Somogy: löszös dombság 115
    • 2. Termál- és gyógyturizmus (gyógyfürdők, termálvizek, gyógyiszap, barlangok, mofetta): Zala megyei gyógyfürdők: Hévíz: Gyógyfürdő + Szt. András Reumakórház. Ca-Mg-Hidrogén-karbonátos, ,,Reumások - mekkája”. Zalakaros: Gránit Gyógy és Termálfürdő. Alkali kloridos, hidrogénkarbonátos + jód, króm, - kén, fluor Veszprém megyei: - Balatonfüred: Füred Gyógyfürdő, Állami Szívkórház. Vize: savanyú vízforrásból fakad - Tapolca: Kórház + gyógybarlang, melyet a kórház építése alatt fedeztek fel, különleges klíma 3. UNESCO - Világörökség helyszínek: Balatont és hévizet fel akarják venni a világörökségek közé!!! 4. Természetvédelmi turizmus (Nemzeti Parkok): Balaton-felvidéki NP Tihanyi-fsz: bazalttufa, gejzírkúpok Káli-medence: kőtengerek, kőfolyások Badacsony, Tapolca: ,,bazaltorgonák‖ Keszthelyi-hg: dolomite oszlopok Kis-Balaton: kiemelkedő vizi növény- és állatvilág Péceli-medence Lóczy barlang (Balatonfüred), Bivalyrezervátum (Balatonmogyoród) 5. Kultúrális és örökségturizmus (történelmi városok, múzeumok, tempomok, kastélyok, várak, Hungarikumok): ÉSZAKI PART Keszthely: - Festetics kastély (Hintómúzeum, könyvtár, Wingischgratz trófeakiállítás, díszfegyverkiállítás) - Festetics család birtoka - Petőfi felesége, Szendrei Júlianna is itt született - Balaton-múzeum (a betyárvilág emlékeivel, fürdőélet, hajózás története) 116
    • Badacsony: - vulkáni tanu-hg Révfülöp: - Balaton átúszása júliusban Zánka: - ifjúsági üdülőközpont, volt üdülőtábor Tihany: - Lóczy-gejzír séta út (jelképe: fűrészlábú szöcske) - Vulkánok földje - Tihanyi Bencés Apátság - Levendula domb - Román stílusú altemplom - Skanzen - Fazekas-ház - Baba múzeum - Visszhangdomb (Tihanyi ECHO – számos költő írt róla) - Tihanyi barátlakások: Bazaltufa falba vájt barlanglakások (Közép-Európa egyetlen fennmaradt remete telepe) Csopak: - borvidék központ, vizimalom Balatonfüred: - Lóczy barlang - Füredi Anna bál - Horváth-ház (Copf stílusú épület) - Blaha Lújza nyaralója (Klasszicista, ma hotel) - Dőry villa >> Astoria szálló - Jókai Villa - Állami Szívkórház - Aranyhíd: Révész halász között Balatonalmádi: - Szt Imre templom, Szt Jakab kápolna Balatonfűzfő: - Ipari központ, papírgyár, Nitrokémia kp. (vegyipar) DÉLI PART Fonyód: - ásványvíze jelentős Balatonföldvár: - eredetileg üdülőnek épült. Galambsziget Balatonboglár: - BB pezsgő és bor Zamárdi: - Zamárdi tájház - Nádfedeles, oszlopos tornácú épület 117
    • Siófok: - Balaton fővárosa, aktív éjszakai élettel - Meteorológiai állomás - Zenepavilon + Kálmán Imre bronz szobra - Kálmán Imre múzeum - Ásványmúzeum - Oulu testvérvárosa (Finnország): finn fenyőből készült evangélikus templom - Siófoki víztorony a főtérrel - Flört The Club (Aranypart), Palace Dance Club (Ezüst part) Régió várai: Szigligeti- (Szigliget), Kinizsi- (Nagyvázsony), Bagoly- (Balatonszemes), Cölöpvár (Fonyód) + sztupa, szív alakú sírkövek, rovásírás 6. Rendezvény-, fesztivál- és konferenciaturizmus: Kapolcs, Művészetek völgye Történelmi várjátékok, folklór, vásárok, kiállítások Sportrendezvények (Balaton átúszása) Balaton Sounds (zenei rendezvény, fesztivál) Coke Beach Bor, gasztronómiai rendezvények, hangversenyek, tánc 7. Vallás- és zarándoklat turizmus: Sztupa: Budhista templom (Zalaszántón): hófehér építmény. Az avató ünnepségen a Dalai Láma is részt vet!!! 8. Bor és gasztronómia turizmus: Balatonfüred-Csopaki (Csopaki rizling, Tihanyi Cabarnet, Rajnai rizlin) Tihanyi-félsziget (vörösborok: Kékfrankos, Merlot, Cabarnet, Kékoportó, Tihanyi Merlot, Tihanyi Cabarnet) Badacsonyi fehérborok Balaton-felvidék (fehérborok: Rajnai rizling, Olaszrizling, szürkebarát, Chardonnay) Balaton-melléki (fehérborok: Olaszrizling, Zala gyöngye, vörösborok: Kékfrankos, Zweigelt) 118
    • Balatonboglár (fehérborok: Királyleányka, Muskotályok, vörösb: Cabarnet Savignon, Merlot, BB pezsgők Somlói (fehérborok: Juhfark, Furmint, Hársfalevelű -> nászéjszakák bora, fiúgyermek + Borutak kóstolókkal, pincenézettel egybekötve 9. Aktív turizmus (sportolási lehetőségek): Minden célcsoportnak kiváló rendezvények Vizi turizmus, vizisportok (vitorlázás, úszás, jet-ski, hajózás, vizibiciklizés) Kerékpáros turizmus: a tó körül Kalandparkok: a fiatal családoknak Wellness-gyógyfürdőzés: fiataloknak, családoknak Vízparti üdülés: családoknak, fiataloknak 10. Turistafogadás feltételei (infrastruktúra és szállás): Zömében parton lévő városai vannak a régiónak! Infrastruktúra: a térséget autópályák, és jó minőségű főútvonalak is megközelítik, vonattal és busszal is elérhető. Balatonfenyvesen kisvasút. Sármelléken nemzetközi repülőtér. Szálláshelyek: Kereskedelmi száláshelyek: 4-5*-os, 20, 3 milliárd a szállás bevételéből. Az ország szálláshelyeinek ¼-e itt található. Panziók, magánszálláshelyek, nyaralók, falusi turisztikai szálláshelyek, kempingek, ifjúsági szállók a vízparton, melyek többnyire a szocializmusban épült. VIII. DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 1. Természeti, idegenforgalmi adottságok (hegyek, folyók, tavak): Természeti adottságok: - Síkvidéki területek: Balaton part, Sió mellék, Dráva mellék 119
    • - Közép-hg-ek: Mecsek, Villányi hg - Dombvidékek: Somogyi-dombság, Marcali-hát, Zselicség, Völgység, Szekszárdi-dombság, Baranyai-dombság, Tolnai-hegyhát - A Duna-Dráva NP 4/5-e a régióban van Vízrajz: - Duna, Dráva, Balaton (sekély vizű déli part) Idegenforgalmi adottságok: - Balkán kapuja szerep - Történelmi és népművészeti adottságok - Szőlő és bortermesztés (5 borvidék) - Horvátországgal és Szerbiával határos délen (határmenti turizmus) 2. Termál- és gyógyturizmus (gyógyfürdők, termálvizek, gyógyiszap, barlangok, mofetta): A régió gyógyvizeinek típusai: a, jód, kén, klór, flourid b, alkali-kloridos, HCO3-os víz Gyógyfürdők: Harkány, Igal, Nagyatád, Dombóvár, Hőgyész (gyógykezelések) Termálfürdők: Kaposvár, Sikonda, Sellye, Pécs stb. Gyógybarlang: Abaligeti cseppkőbarlang - ,,Gyógyterem” (gyulladásra, allergiára) 3. UNESCO - Világörökség helyszínek: Pécs – Ókeresztény sírkamrák 4. Természetvédelmi turizmus (Nemzeti Parkok és természetvédelmi területek): Balaton-felvidéki NP: nem jelentős, a Kis-Balatonnál húzódik át Duna-Dráva NP: Részei: Gemenc, Abaligeti-barlang, Szársomlyó Természetvédelmi területek: pl. Zselicség, Kelet-Mecsek, Sárköz, Ormánság 5. Kultúrális és örökségturizmus (történelmi városok, múzeumok, tempomok, kastélyok, várak, Hungarikumok): 120
    • BARANYA: Pécs: - Ókeresztény sírkamrák (Cella Septichora) - Székesegyház - Dzsámi - Jakováli Hasszán Dzsámija és Dzsámijának minaretje - Barbakán - Széchényi tér - Zsolnay múzeum (a Zsolnay család hagyatékaival) - Zsolnay kút a Széchényi téren - 1868 Zsolnay Porcelángyár megalapítása - 2010 Pécs – Európa kultúrális fővárosa - Pécsi zsinagóga - Hungarikum: Zsolnay Porcelán Sikonda: - fürdő és szanatórium Harkány: - gyógyfürdő, Milleniumi országalma, Wass Albert szobra Villány: - szőlőtermesztés (Kadarka, Kékoportó) Siklós: - Siklósi vár - Siklósi gyógyfürdő - Kitűnő borvidékek - Malkocs bég dzsamija Mohács: - Busójárás - A 3 leány szobra - Hősök parkja (II.Világháború emlkei) - Mohácsi Történelmi Emlékpark TOLNA: Hőgyész: - Apponyi kastély, Lichtenstein kastély Szekszárd: - Szt István szobra - Babits szobra - 56-os forradalmi emlékmű - Bencés Apátság romjai 121
    • - Törvényszéki Palota - Gyűrűkert - Borkút - Milleniumi kapu Emlékmű - Holokauszt Emlékmű - Szentháromság szobor - Remete kápolna - Kálvária kikötő - Szt László szobra - Béla király szoborcsoport - Ady szobra SOMOGY: Kaposvár: - Nagyboldogasszony Székesegyház - Rippl-Rónai múzeum - Városháza - Csiky Gergely Színház - Dorottya ház - Hősök temploma - Rippl-Rónai József sírhelye 6. Rendezvény-, fesztivál- és konferenciaturizmus: Konferenciahelyszínek: Pécs, Kaposvár Fesztiválok: Pécsi és Dombóvári Expo, Szekszárdi Big Band, Pécsi Szimfónikusok Rendezvények: Mohácsi Busójárás, Dorottya Napi Karnevál Színházak: Kaposvári Csiky Gergely Színház Pécsi Nemzeti Színház Balatonboglári Nyári Színház Szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn (Magyarországon egyedüli német nyelvű színház) 122
    • 7. Vallás- és zarándoklat turizmus: Máriagyűd (Baranya megye): Mária kegytemplom, Mária kultusz Hőgyész: Tolnai búcsújáróhely Somogyvámos: Krisna-völgy (kultúrális kp., biofarm, ökögazdálkodás >> önnfenntartásra törekednek 8. Bor és gasztronómia turizmus: Borutak: Dél-Balatoni Borút, Pécs-Mecseki Borút, Szekszárdi Borút, Tolnai Borút, VillányiSiklósi Borút Hungarikum fajták: Szekszárdi Kadarka, Pécsi Cirfandli, Villányi Kékoportó, Versendi Juhfark 9. Aktív turizmus (sportolási lehetőségek): Bevásárló turizmus: Pécs, Siklós, Harkány (Horvátok, Szerbek) Vízparti üdülés: Balaton deli partján Vízi túrák: Duna-Dráva NP. Dráva-Duna és a Balaton: horgászat, evezés Balaton-átúszás: Balaton és Révfülöp között Lovas turizmus, lovas centrumok: Szántód, Kaposvár, Balatonfenyves Vadászturizmus: jó adottságok, változatos domborzat és fajok. Vadászterületek: Zselicség, Mecsek, Dráva mente Sportrepülés: Pécs (Pogányi reptér), Szekszárd (Őcsényi reptér) -> Nemzetközi Hőlégballon találkozók Kerékpáros turizmus: kb. 500 km kiépített túra útvonala van Keskeny nyomtávú vasutak: Gemenc Erdei Kisvasút, Balatonfenyvesi vasút Kishajózás: Drávai sétahajózás, Dunai-, Siói sétahajózás 10. Turistafogadás feltételei (infrastruktúra és szállás): Infrastruktúra: Somogy és Tolna: ,,úthiányos‖ megyék M7-es autópálya, 6-os és 7-es főutak 123
    • Vasúti közlekedés: megyeszékhelyek mindeggyike elérhető Vízi közlekedés: Duna: személy-, és teherszállításra. Balaton: 7 nagy, 1 komp és 5 jachtkikötő. Siócsatorna: Siófoktól a Dunáig hajózható Repterek: Pécs (Pogányi Repülőtér), Őcsényi (Szekszárd mellett), Siófok-Kiliti (radios-navigációs) Szálláshelyek: Termálszállók, kastélyszállók: Hőgyészi Apponyi kastély Kereskedelmi szállóhelyek: kempingek (Balaton deli partján – főszezonban) Falusi turizmus: Baranya és Tolna megyében Vállalati és intézményi üdülők: Balaton déli partán Egyéb: diákotthonok, magánüdülők >> Balaton IX. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 1. Természeti, idegenforgalmi adottságok (hegyek, folyók, tavak): Természeti adottságok: Kisalföld Szigetköz Alpokalja (részei: Kemeneshát, Vasi-hegyhát, Soproni-, Kőszegi-hg) Zalai-dombság (a Dunántúli-dombság legnyugatibb tagja, a települések a dombtetőn vannak, kőolajbányászat) Őrség: Göcsej: ,,Dévényi kapu‖ Klíma: óceáni hatás (enyhébb tél, hűvösebb nyár), legszelesebb és a legkevesebb a napsütéses órák száma Vízrajz: Folyók: Duna, Lajta, Rába, Rábca, Marcal és a Mosoni-Duna Tava: Fertő-tó (csak 25%-a van Mo.-on) 124
    • 2. Termál- és gyógyturizmus (gyógyfürdők, termálvizek, gyógyiszap, barlangok, mofetta): Nemzetközi jelentőségű: Bükfürdő (K-Mg-hidrogénkarb-os, mely reumatikus és idegrendszeri betegségekre javalt), Zalakaros (96 fok C-os Na tartalmú víz) Országos Gyógykórház: Balf Gyógyfürdők: Sárvár (NaCl-os, mely jó hatással van csonttörések utókezelésére, reumás ill nőgyógy bajokra), Mosonmagyaróvár, Győr, Lenti 3. UNESCO - Világörökség helyszínek: Pannonhalmi Bencés Főapátság (Szt Márton-hg-en épült, 55 m magas torony, 19 sz-i könyvtárterem 400 ezres ritkaságnak számító könyvgyűjteménnyel) Fertő-tó 4. Természetvédelmi turizmus (Nemzeti Parkok): Fertő-Hanság NP - 94-ben jot létre, Osztrákokkal együtt kezelik - Sekély, szikes tó - 3 klíma találkozása (szubalpin, szubmediterrán, kontinentális) - Nádgazdálkodás, halászat, pásztorkodás - Növény: mocsárrét, lápos erdő - Állatvilága: gazdag madárvilág Őrségi NP - Tájegységei: Őrség + Vendvidék - Legcsapadékosabb (szubalpin éghajlat) - Vendvidék: növényzete: vörös-, és feketeáfonya, lápok, tőzegmohás láprétek - Állatvilága: Mo. leggazagabb lepkefaunája, védett szitakötők, hal, vidra, gólya - Arborétumok: pl. Sárvási, Pannonhalmi 5. Kultúrális és örökségturizmus (történelmi városok, múzeumok, tempomok, kastélyok, várak, Hungarikumok): 125
    • GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE: Mo. fontos ipari körzete Győr: - Zichy palota - Karmelita templom (sárga) - Győri Bazilika - Püspökvár (Radó-szigetnél) - Zsinagóga - Bécsi kapu - Káptalan domb - Eszterházy palota - Kreszta ház - Nemzeti Színház - Városháza - Xantus János Állatkert - Ott-ház - Napóleon ház - Magyar Ispita - Fesztivál: Győri Tavaszi Fesztivál, Győri Barokk Fesztivál Pannonhalma: - Bencés Főapátság (UNESCO helyszín) Sopron: - Tűztorony - Széchényi tér - Kecske templom - Eszterházy paloták - Storno ház - Fabricius ház - Városháza - Patikamúzeum - Taródi vár - Mária-oszlop - Lábas ház - Gambrinus ház - Hattyús ház - Ortodox Zsinagóga - Szentháromság szobor 126
    • - Soproni Petőfi Színház - Sörházdombi-, Hubertus-, Károly kilátó - Liszt Ferenc Művelődési Központ - Fesztiválok: Soproni Tavaszi fesztivál, Soproni Ünnepi Hetek, Sopron VOLT Fesztivál Fertőrákos: - felhagyott kőfejtő Fertőd: - Eszterházy kastély Nagycenk: - Széchényi kastély VAS MEGYE: A 3. legkisebb megye Kőszeg: - Jézus szive templom - Főtér – a polgári házaival - A hétforrás - Kálvária templom és a remetelak - Zwinger és a városfal - Kőszeg ősi vára és a kilátó - Jurisics vár - Hősök tornya - Kálvária utca – A Szt korona örzőhelye - Jurisics tér - Városháza – Hősök tornya - Zsinagóga - Szt Jakab templom - Szt Imre templom Szombathely: - Szombathelyi Főtér - Ízisz szentély - Ferences templom - Vármegyeháza - Szombathelyi Székesegyház - Savaria Nagyszálló - James Joyce szobor (Szombathely Főterén) - Weörös Sándor Színház - Savaria múzeum - Szombathelyi képtár 127
    • - Vasi múzeumfalu - Savaria Fesztivál ZALA MEGYE: Érintetlen természet, élő népművészet, falusi vendéglátás Zalaegerszeg: - Mária Magdolna Plébánia templom - Zsinagóga - Csipke házak - Göcsej múzeum - Kvártélyház - Sóház - Ispita - Arany Bárány Szálló - Szentháromság szobor - Zrinyi Miklós lovasszobra - TV torony Zalakaros: - fürdője, gyógyvize Keszthely: - (lásd részletesen a Balaton turisztikai régiónál) Hévíz: - Gyógyfürdő, ,,Reumások Mekkája” (gyulladásos, ízületi betegségek kezelésére) Göcsej: - néprajzi táj, Deák-kúria (Deák-kút, Deák szobor) 6. Rendezvény-, fesztivál- és konferenciaturizmus: Konferencia központok: Győr, Sopron, Szombathely Fesztiválok: Soproni Ünnepi Hetek, Sopron VOLT Fesztivál, Nagykanizsai Jazz Fesztivál, Szombathelyi Savaria Karnevál, Győri Tavaszi Fesztivál, Győri Barokk Fesztivál, Fertődi zenei Napok 7. Vallás- és zarándoklat turizmus: Katolikus hit jellemző, ill a Mária kultusz Pannonhalmi Bencés Apátság Győr Szt László hermája Szombathely: Isis szentély (vallástörténeti kincs) 128
    • 8. Bor és gasztronómia turizmus: Jellegzetes ételek: - Zala: krumpliprósza, doodle, galambleves, füstölt túró, fumu - Őrség: Tökös-mákos rétes - Vas: Babos, gombás ételek Borvidékek: - Soproni (vörös, kékfrankos, rizling) - Sopron: Páneurópai Vörösborverseny - Pannonhalma-Sokoróaljai fehérborok - Kőszegen: Szőlőjövések könyve -> 1740-től vezetik 9. Aktív turizmus (sportolási lehetőségek): Lovas turizmus: Nagycenk, Sopron, Sárvár Természetjárás: Szigetköz, Kőszegi-hg, Kemeneshát, Őrség, Göcsej, Írottkő Kerékpár turizmus: Fertő menti kerékpárút Vadászat: Vas-Zala: olasz, osztrák vendégek, német Horgászat: Duna, Rába, Fertő-tó, Borostyán-tó (Zalalövő) Egyéb: golfpályák (Bük), sportreptér (Nagykanizsa, Zalaegerszeg), sí/szánkópálya (Sopron, Kőszeg, Őrség), Bob pálya (Sopron) 10. Turistafogadás feltételei (infrastruktúra és szállás): Infrastruktúra: Ny-K-I irány fejlettebb, mint az É-D-I tengely Fejlett és sűrű úthálózat, autópályák, gyorsforgalmi utak Villamosított vasútvonalak (Hegyeshalom) Jelentős tranzitforgalom a határ miatt (Hegyeshalom, Rajka, Rédics, Letenye) Sok kerékpárút Szállás: Falusi turizmus: kicsi Diákotthonok: legtöbb Győr-Mosonban Vállalati üdülők: Zalában (főként Balaton miatt) 129
    • 9. Mutassa be a kulturális turizmus jellemzőit, a kulturális rendezvények szervezésének sajátosságait, az idegenvezetői tevékenység jellemzőit. I. ALAPFOGALMAK Kulturális turizmus: Olyan utazást jelent, amelyben a motiváció kultúrák megismerése, kulturális eseményeken való részvétel, kulturális attrakciók meglátogatása. Rendezvény (Gyarmati Ildikó): Előre meghatározott célból, adott helyen és időben tartott összejövetel. Rendezvényszervezés (Gyarmati Ildikó): A rendezvénnyel kapcsolatos teljes körű, szervező és összehangoló munka, amely magába foglalja az infrastruktúra biztosítását és a résztvevőkről való gondoskodást is. Idegenvezető: Olyan szakember, aki a látni, és megismernivalókat megnyerően, szakszerűen és érthetően mutatja be. Idegenvezetés: Olyan szolgáltatás, amelyet elsősorban csoportos, társas utazáson résztvevőknek nyújtanak, de gyakran egyéni turisták is igénybe veszik. II. A KULTURÁLIS TURIZMUS ÉS JELLEMZŐI Def: Olyan utazást jelent, amelyben a motiváció kultúrák megismerése, kulturális eseményeken való részvétel, kulturális attrakciók meglátogatása. Csoportosítása: 1. Kulturális örökséghez kapcsolódó (épület, múzeum) 2. Jelen kulturális kínálata (rendezvények, fesztiválok) Jelentősége:  Az épített értékek hasznosításával elősegíti azok védelmét, jövedelmet biztosít a karbantartáshoz.  Elősegíti a tradíciók, szokások élővé tételét és fennmaradását 130
    •  Közvetítő szerepet tölt be a különböző kultúrák között  Hozzájárul a területi különbségek kiegyenlítődéséhez  Növeli a kulturális kínálatot  Ösztönzi a munkahelyek számának növekedését  Lehetőséget biztosít az életminőség javulására  Megismerteti az embereket más kultúrákkal  Tudás, ismeret bővülése >> széles látókör Kulturális turizmus részei:  Örökség turizmus (gyakran önállóan jelenik meg) o Anyagi (épített örökség, régészeti emlékek) o Nem fizikai (irodalom, képzőművészet, folklór)  Kulturális körutazások, városlátogatások  Eseményturizmus  Ifjúsági kulturális turizmus (tanulmányi kirándulások)  Zarándokutak, vallási turizmus (ViaSacra, Camino)  Kulturális tematikus útvonalak (Palóc út, Sissi út) Kulturális turizmus hatásai: A kulturális örökség a gazdaság tényezőjévé válik azáltal, hogy vonzerőként, kínálati elemként jelenik meg a turizmusban. A kultúra számára a turizmusbevételt jelent, ami szinte nélkülözhetetlen a kulturális örökség, a kulturális értékek megóvásához, fenntartásához. Ismereteink bővül, megértőbbé válunk más kultúrák felé. Pozitív hatások Negatív hatások  A regionális kultúra fejlődése  A kultúra kommercializálódása  Természeti környezet védelme  Környezetrombolás  Tájegységek idegenforgalmi kiemelése  Környezetidegen idegenforg. befektetések  Tájba illő korszerű építészet  Tájidegen építészet  Helyi hagyományok, kultúra erősítése  Túlzott védelme  Nem szezonális, turistaforgalom koncentrálva kitolhatja a turisztikai  Mellérendelt szerepet tölt be szezont  Fenntartható turizmus egyik formája lehet 131 kis területre
    • Építészeti stílusok és épületek:  Római kori emlékek (1-5 sz.): Győr – Arrabona, Szombathely – Savaria, Óbuda – Aquincum  Román építészet: Visegrádi Salamon torony, Veszprémi Gizella kápolna  Gótika (13-16 sz.): Budapest – Mátyás templom, Visegrádi vár, Vajdahunyad vára  Reneszánsz (15 sz vége): Szerencs – Rákóczi vár  Törökkor: Egri minaret, Pécs – Jakováli Hasszán Dzsámija és a Minaret, Buda – Törökfürdő  Barokk (16-18 sz.): Gödöllői kastély, Szentháromság szobrok  Klasszicizmus (19 sz.): Esztergomi Bazilika, Egri székesegyház, Nemzeti múzeum  Romantika (19 sz.): Pesti Vigadó, Fóti templom  Eklektika (19 sz.): Országház, Műcsarnok, Néprajzi múzeum Unesco Világörökségeink:  Hollókő – Ófalu (1984)  Aggteleki karszt (1995)  Pannonhalmi Bencés Főapátság (1996)  Hortobágy - NP, 9 lyukú híd s a puszta (1999)  Bp. – Budai várnegyed, Duna panorámája és az Andrássy út (1987 és 2002)  Pécs – Ókeresztény sirkamrák  Fertő tó – Kultúrtáj (2001)  Tokaj – Történelmi borvidék (2002) Pécs – Európa kulturális fővárosa 2010-ben! Népszerűbb magyarországi fesztiválok:  Budapesti Tavaszi fesztivál  Budapest Borfesztivál  Budapest Jazz Fesztivál  Budapest Forma 1  Kapolcs – Művészetek völgye  Sopron – VOLT fesztivál  Győr – Barokk fesztivál  Balaton Sound Fesztivál  Füredi Anna Bál  Veszprémi Tavaszi Fesztivál  Mohácsi Busójárás  Szegedi Szabadtéri Játékok, SZIN  Tokaj Hegyalja Fesztivál  Debreceni Virágkarnevál  Gyulai Reneszánsz Fesztivál  Gyulai Kisüsti Pálinka Fesztivál  Csabai Kolbászfesztivál  Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé 132
    • Hungaricumok: Def.: A közösségi oltalom alatt álló hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. „Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság erdményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungárium Bizottság hungárikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum.”  Kalocsai fűszerpaprika őrlemény  Kalocsai hímzés  Matyó hímzés  Pick Szeged Szalámi, Herz Bp.i téliszalámi  Tokaji bor, Egri Bikavér  Pálinka, Unicum, St. Hubertus  Szódavíz (Jedlik Árnyos)  Disznósajt  Szamos marcipán, Konyakmeggy  Hollóházi és a Herendi porcelán  Csabai-, Gyulai kolbász  Rubik kocka  Gulyás, Jókai bableves, Dobos torta  Magyar folklór, népi hangszerek  Makói vöröshagyma  Magyar Népmesék, Ómagyar-Mária  Szaloncukor, Túró Rudi siralom  Bartók, Kodály zenei művek  Mákos guba, pörkölt nokedlivel, Jókai bableves stb. III. KULTURÁLI RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI Rendezvény: egy meghatározott térben, időszakban, nem üzemszerű ismétlődéssel szervezett eseménysorozat, vagy folyamatos üzemelés keretében szervezett egyedi esemény, amelynek során emberek csoportja közös cselekvést hajt végre alkalmi, kitüntetett jelleggel. Rendezvényszervezés: Előre meghatározott célból adott helyen és időben tartott összejövetellel kapcsolatos teljes körű előkészítő, szervező, összehangoló munka, mely magában foglalja az esemény megvalósításával kapcsolatos infrastruktúra biztosítását, valamint a résztvevőkről való gondoskodást. 133
    • Rendezvényszervezés folyamata: 1. Tervezés (ötletelés), szakmai előkészületek 2. Szervezés  költségek, feladatok véglegesítése  végleges forgatókönyv  jól áttekinthető szerződésekkel 3. Lebonyolítás  Érkezés előtt: irányítótáblák, technikai próbák, szociális helységek  Vendégek érkezésekor: regisztráció, minden értük van érzés (hostessek), kiemelt törődés a VIP vendégekkel 4. Utómunkálatok  értékelés, köszönőlevelek, szakmai értékelés, archiválás, elszámolás Rendezvénytípusok: A. Tudományos rendezvények (konferencia, kongresszus) B. Társadalmi rendezvények (ankét, értekezlet, közgyűlés, vándorgyűlés, kerekasztal) C. Állami rendezvények (nemzeti ünnepek, kitüntetések, delegációk fogadása) D. Üzleti rendezvények  konferencia típusú rendezvény (konferencia, képzés, tájékoztató)  bemutató típusú (szakmai kiállítás, üzemlátogatás)  reprezentációs rendezvény (fogadás, bál, klubprogram)  nyílt fogyasztói rendezvény (vállalati nyílt nap, családi nap, fesztivál) E. Kulturális rendezvények  kiállítás, tárlat, zsűriztetés  hangverseny, koncert  gyermekrendezvények  versenyek, kvízjátékok F. Kiegészítő rendezvények  Sajtórendezvények (sajtótájékoztató, sajtókonferencia)  Egyéb kiegészítő rendezvények (hölgyprogram, városnézés) G. Egyéni/családi rendezvények (esküvő, ballagás, temetés, születésnap, névnap, stb.) H. Egyéb rendezvények (minden más, ami a fenti kategóriába be nem sorolható) 134
    • Kulturális rendezvények 1. Kiállítás, tárlat Nyilvános bemutató - műalkotás (zsűrizés) - dokumentumok - természettudományi értékek Időtartam szerint - állandó - időszakos Meghívó - a témához illő Megnyitó - köszöntő - műsor - megnyitó beszéd 2. Hangverseny, koncert Hangverseny: komolyzenei rendezvény, alkalomhoz illő helyszín, mely lehet önálló vagy ünnepséghez, megemlékezéshez kapcsolódó. Koncert: zenei esemény, megfelelő akusztikai feltételek mellett. (Jegybevétel, szponzorálás, pályázati források!) 3. Gyermekrendezvények - játszóházas - iskolai események 4. Versenyek, kvízjátékok - ahol a résztvevők aktivitására, műveltségére építenek. - eredményhirdetés -> díjazás! 135
    • Kulturális rendezvények sajátosságai: - kulturális téma köré csoportosul - szűkebb célcsoport (>> a kultúra iránt érdeklődők) - helyi (pl. Csorvási búcsú), regionális (pl. Gyulai reneszánsz fesztivál), országos (pl. Csabai kolbászfesztivál), nemzetközi (SZIGET fesztivál) vonzáskörzet IDEGENVEZETŐI TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI IV. Idegenvezető: olyan szakember, aki a látni és megismernivalókat megnyerően, szakszerűen, érthetően mutatja be.  Egy, de inkább több nyelven beszél és tolmácsol  Sokféle egyéb képességgel is rendelkezik (konfliktuskezelés, szervező és vezetőkészség, pedagógiaipszichológiai készségek, stb.)  Az utazási iroda megbízásából gondoskodik a szolgáltatásokról  A csoport igényei szerint helyi programokat szervez  Csoportkísérői feladatokat is ellát (pl. külföldön) Idegenvezetés: olyan szolgáltatás, amelyet elsősorban csoportos, társas utazáson résztvevőknek nyújtanak, de gyakran egyéni turisták is igénybe veszik. Az idegenvezetői tevékenységet rendelet szabályozza (41./1995 VIII. 31. IKM rendelet). Idegenvezetési formák:  aktív, passzív belföldi turizmusban  városnézés  tárlatvezetés  szakmai csoportok kísérése  study tourok  csapatépítő tréningek Idegenvezetővel szemben támasztott követelmények: Fizikai követelmények: Megjelenés, Egészségi állapot 136
    • Szellemi követelmények: Lexikális tudás, Folyamatos továbbfejlesztés, Aktualizálni az ismereteket Erkölcsi követelmények: Megbízhatóság, Hazaszeretet, Udvariasság Készségek, képességek: Pszichológiai:  jó emberismerő, emberekkel bánni tudó  konfliktuskezelő  figyelmes és udvarias Pedagógiai:  figyelemfelkeltő  pontosságra nevelő Szervezőkészség:  gyors helyzetfelismerő  gyorsan dönteni képes Összességében: legyen kvalifikált, szakmailag és emberileg alkalmas a feladatra. A megfelelő képesítéssel (nyelvvizsga, szakmai) rendelkező személy csak akkor láthat el idegenvezetői feladatot ha:  rendelkezik idegenvezetői igazolvánnyal  a Magyar Kereskedelmi Engedélyeztetési Hivatal által be van jegyezve az Idegenvezetők Országos nyilvántartásába Idegenvezetői tevékenység: Forgatókönyv: - A legfontosabb segédeszköz, eltérni ettől nem lehet - Tartalmazza a csoport programját, szolgáltatásokat, egyéb információkat Utastájékoztató: - Utasok szükséges és minimális tájékoztatása, a forgatókönyvtől terjedelmében és fogalmazásában tér el 137
    • Utaslista: Segítségével lehet ellenőrizni a létszámot és azonosítani az utasokat - Szobalista: Szobák szerinti beosztásban csoportosítják az utasokat - Jegyek, utalványok: A beutazó csoport belépőjegyeit a referens biztosítja Pénz: - Készenléti pénz: forgatókönyvben szereplő programok kifizetésére (számlákkal igazolva!) - Dologi költség: rendkívüli események esetén használható fel (számlával igazolni!) Egyéb: - Jegyzőkönyv formanyomtatvány (Baleset, betegség, lopás esetén) - Prospektusok, térképek Zárójelentés: - Utazás, szolgáltatók értékelése (lehet írásban és szóban) Felkészülés: A megadott program alapján felkészül a célterület, városok látnivalóiból, különlegességeiről (útikönyv, - útleírások, korábbi jegyzetekből, internet, kollégák tapasztalatai) Ismeretek aktualizálása - Idegenvezetői jegyzet - Saját készítésű, előadást és nem felolvasást tartunk, vázlatos 138
    • 10. Ismertesse a turizmus környezeti hatásait, a fenntartató turizmus jellemzőit ,,Amikor minden víz elszennyeződött, amikor minden állat kipusztult, amikor minden erdőt kiirtottunk, akkor rá fogunk jönni, hogy a pénzbe nem lehet beleharapni!” - Indiai mondás - I. A TURIZMUS KÖRNYEZETI HATÁSAI A turizmus és környezete között kölcsönös függések rendszere alakul ki, tehát a környezet egyes tényezői befolyásolják a turizmus fejlődését. A turizmus hatásai közé tartozik a környezeti hatás, ami több szempont szerint csoportosítható, így beszélhetünk: - helyi, illetve globális hatásokról, - visszafordítható és visszafordíthatatlan hatásokról, - közvetett és közvetlen hatásokról, valamint - pozitív és negatív hatásokról. A környezeti hatások közül általában a negatívakat tulajdonítják a turizmusnak. A turizmus pozitív hatása a környezetre: - NP-ok, és természetvédelmi területek kialakítását eredményezi, - környezettudatosság terjedéséhez járul hozzá, - természeti értékek felismerését segíti, - hozzájárul a környezet megtisztulásához, - a helyi infrastruktúra fejlődését ösztönzi. A negatív hatások közül a legfontosabbnak: - víz, levegő, talaj és vizuális szennyezés, - geológiai hatások, - hatások az állat és növényvilágra, - zaj ártalmak, - szemétlerakás, 139
    • - ökológiai rendszerek, - természeti katasztrófák, - földhasználati problémák. A természeti környezet folyamatosan hatást gyakorol a látogatók érkezésére, mégis sérülékenységükre csak a XX. század utolsó évtizedeiben kezdtek figyelmet szentelni neki a szakemberek. A természeti környezet veszélyeztetettségét a tömegturizmus terjedése, illetve az utazók számának növekedése váltotta ki. Levegőszennyezés A levegő minősége az ipari forradalom korától kezdve folyamatosan romlik. A 19. században a gőzmozdonyok füstje jelentette a légkör turizmus általi legnagyobb terhelését, ma pedig a motorizációnak köszönhetően minden jármű. A katalizátorok alkalmazásával a gépjárművek káros anyag kibocsájtása mérséklődött. Az alternatív meghajtású járművek magas árai miatt nem terjednek el széles körben. Mivel a turizmus egyik lényege a helyváltoztatás, így a közlekedési eszközök káros anyag kibocsájtása a turizmus révén szinte elkerülhetetlen. Szintén komoly veszélyforrást jelent a szállodaiparban vagy vendéglátásban használt fűtést-hűtést végző berendezések. Mindezek hatására olyan mikroszemcsék juthatnak a légkörbe, aminek hatására fokozódik az üvegházhatás. Szennyező anyagok:  Természetes: kozmikus por, talajpor, vulkáni kitörések gázai, erdő és szavannatüzek, élő és elhalt bomló szervezetek gázai  Mesterséges: közlekedésből (50%), iparból (20%) és háztartásból (30%) származó. 1993 óta szmogriadó értékek közlése. Szmog: füstköd, levegő-inversió hatására: csekély légmozgás, magas páratartalom. Szmog katasztrófa: morbiditás, mortalitás megnő. 140
    • Levegőszennyeződés emberi szervezetre gyakorolt hatásai: légzőszervi betegségek, pneumónia, szemirritáció, asztma stb. Talajokat érintő káros hatások Az ökológiai lánc fontos láncszeme a talaj. Ivóvíz és termálvíz lelőhely, mikroelemeket és ásványi anyagokat tartalmaz, mely a normális életfunkció nélkülözhetetlen része (növényi eredetű táplálékaink)! Szennyező források:  Szilárd: kommunális, ipari, veszélyes!  Folyékony: szennyvíz A talaj természetes öntisztulási folyamata ,,véges‖! Elpusztul a talaj élővilága, a víz/szél romboló hatása tovább rontja a helyzetet… Talajminták: 4 kategória:  tiszta, enyhén és mérsékelten szennyezett, szennyezett. Műszaki védelem: szelektív hulladékgyűjtés! Veszélyes hulladék-lerakó helyek (Aszód, Dorog)! Annak ellenére, hogy a légi forgalom egyre növekszik mégis a helyváltoztatások jelentős része még mindig a szárazföldön megy végbe. Így a Föld legfelsőbb kérge a talaj is veszélyeztetetté válik. Az aszfalt utak jelentős mértékű talajpusztulást okoztak, ehhez még kipufogógázok nehézfémtartalma, amiket az esővíz a talajba mosva teljesen kipusztítja annak élővilágát. A turisták által elfogyasztott élelmiszerek csomagolóanyaga sok esetben nem a szemétgyűjtőben, hanem a talajon landol. A nem megfelelő szennyvízelvezetés következtében az elhasznált víz elszivárog, ehhez még hozzá jön a kempingezők által kiöntött mosószeres vizek. Vizek veszélyeztetése Az üdülőturizmus során a természetes vizekben lévő biológiai élet megbomlik, a termálturizmus során kimerülnek a felszín alatti vizek. A korszerű naptejektől vegyipari termékek a vízbe jutnak, hatásukra a 141
    • felszínen hártya képződik, ami nem kívánatos folyamatokat indukál az élővilágban. A vízen használt motoros járművek szintén rontják annak minőségét. Vizek fajtái:  Talajvíz – rétegvíz – ásványvíz – termálvíz – hévíz – gyógyvíz! Vízszennyezések:  Ivóvízjárványok/Fürdővízjárványok! Szennyvíz:  ipari – mezőgazdasági – háztartási – egészségügyi Szennyvíztisztítás:  mechanikai – biológiai, fertőtlenítés után természetes befogadóba. Növény-és állatvilágot érő kockázatok A növény-és állatvilág számos egyede ma már védett így ezek a legtöbb esetben csak szervezetten, kísérővel tekinthetők meg, de sok esetben ez nem jelent akadályt annak, hogy a flóra és fauna károsodjon. A növények letaposása, gyűjtése, az állatok természetes élőhelyének megzavarása összefügg a turisták nem kívánatos tevékenységével. De nem a turizmus jelenti a legnagyobb veszélyt, sokkal inkább a természetes élőhelyek csökkenése okozza a legnagyobb problémát. Egyéb hatások A turizmus fenntartása és fejlesztése sokszor a szűkösen rendelkezésre álló természeti erőforrások kimerüléséhez vezet (ivóvíz, áram- a szűkösen ellátott területeken kiapasztja a tartalékokat). A balesetek vagy katasztrófák bár nem sűrűn fordulva elő, de egy-egy eset hosszú időre felboríthatja az ökológiai egyensúlyt (kompkatasztrófa, tábortűz). Vizuális környezetszennyezés: A turizmust kiszolgáló létesítmények rombolják a táj egyedi arculatát. 142
    • II. A FENNTARTHATÓ TURIZMUS JELLEMZŐI Definíció (WTO): A fenntartható turizmus úgy elégíti ki a jelenlegi turisták és fogadóterületek szükségleteit, hogy közben a jövő lehetőségeit védi és javítja. Lehetővé teszi a gazdasági, társadalmi és esztétikai igények kielégítését, miközben biztosítja a kulturális integritás, az alapvető ökológiai folyamatok, a biológiai változatosság és az életfenntartó rendszerek megőrzését is. Irányelvek:  Minimalizáld az üzemeltetéssel kapcsolatos környezeti problémákat  Érvényesítsd a környezetvédelmi szempontokat  Takarékoskodj az energiával, csökkentsd a szemetet és forgasd vissza  Csökkentsd a szennyező anyagok kibocsátását, a zajszintet, a környezetileg káros anyagok és termékek használatát  Tartsd tiszteletben és őrizd a történelmi, vallási tárgyakat, helyszíneket  Legyél tekintettel a helyi lakosság érdekeire (tradíció, kultúra) A fenntarthatóság érvényre jutásához a turizmus rendszerének fontosabb szegmenseiben elengedhetetlen az egyén és társadalom viselkedési szokásainak megváltoztatása.  Keresleti oldalon: fogyasztói magatartásban megjelenő, környezettel kapcsolatos felelősséget, tudatosságot kíván, amit leginkább a helyi lakosság tud kontroll alatt tartani.  Kínálati oldalról: a fenntarthatóságot támogató, intézkedésekben is megjelenő értékrendszere kell áttérni hosszútávon. A szolgáltatók korlátozása a legnagyobb kihívás, mivel nekik elsődlegesen érdekük, hogy beruházásaik minél előbb megtérüljenek és profitot termeljenek. Út a fenntarthatóság felé:  1981: Manilai Nyilatkozat: rámutattak arra, hogy a turizmus felemészti a környezetet, a táji tényezőket meg kell őrizni, így a területrendezésnek, a kibocsájtások csökkentésének fontos szerepe van. 143
    •  1985: Alpok megőrzésére alakult nemzetközi bizottság megfogalmazta a szelíd turizmus elvét. Ez olyan vendégforgalmat feltételez, ami a helyi lakosság és vendégek közötti kölcsönös megértést segíti elő. A látogatók nem veszélyeztetik a célállomás természeti, kulturális sajátosságait, lehetővé teszik a kímélést. A gond ott van, hogy mindkét fél mást szeretne, a turista a táj használatát a helyi lakos a bevételt.  1987: ENSZ megbízásából működő World Commission on Environment and Development kiadta a Közös jövőnk című jelentést. Megfogalmazta a fenntartható fejlődés elvét = olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A fenntarthatóság turisztikai vonásai:  1989. évi Hágai Nyilatkozat: A természeti értékek megóvása a turizmus alapvető feltételét jelenti. A WTO által javasolt intézkedések minden ország kormányzati szintű szerveit azonnali cselekvésre szólítja fel. Előtérbe helyezik a turizmus integrált tervezését, amely alapot képezhet a környezet értékeinek megóvásában. Ennek érdekében akár korlátozni is lehet egy desztináció befogadókapacitását.  1992: Riói Konferenciához kapcsolódó Agenda 21 az utazás és turizmus iparágról elnevezésű program: A turizmus fenntarthatósága kettős: úgy kell garantálni a vonzerők megőrzését, hogy közben biztosítjuk a turizmusba invesztáló vállalkozók tőkéjüknek megtérülését. Az ökoturizmus olyan turisztikai terméket képvisel, ami a vállalkozók tőkebevonását a természeti és a vele szimbiózisban élő kulturális értékek megőrzését célzó turisztikai tevékenység érdekében hasznosítja. 144
    • 11. MUTASSA BE A FALUSI TURIZMUS JELLEMZŐIT! (A tétel első fele) Falusi turizmus (Rural-, agro-, farm-, zöld-, lágyturizmus) definíciója: Def. 1: „A falusi turizmus városon kívül elhelyezkedő, helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező gondozott vidéki, falusi környezetet biztosító, a belföldi és külföldi vendégek számára szállás és/vagy szabadidő eltöltési szükségletek széleskörű kielégítése, amely kereskedelmi alapokon nyugszik, és magában foglalja a szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködését.‖ (Dr. Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke) Def. 2: A falusi turizmus a szabadidő eltöltésének megismerés motivált módja falusi környezetben, amely magába foglalja a vendéglátást, programszervezést, szállást, étkezést továbbá egyéb szolgáltatásokat. Def. 3: A falusi turizmus olyan turisztikai termék, amely a vidéki életforma, valamint más helyi vonzerőkre és szolgáltatásokra fókuszál. Összefoglalva: a falusi turizmus a természetes környezetben élő emberek felkeresése, minőségi szolgáltatások révén a helyi termékek és értékek, a hagyományok, népszokások, a vidéki lét megismerése, egyedi élményszerzés, emberi kapcsolatok építése, aktív kikapcsolódás, rekreáció. A falusi turizmus feltétele: a falusias jelleg (a ház, utcakép, lakónegyed megjelenése, udvar). A falusi turizmus termékcsomagot kínál, amelynek része: a jó levegő, természeti látványok, programok, hagyományok, szállás, étkezés, saját termékek eladása. A falusi turizmus a falusi környezetben történő szállásadáson túl magában foglalja: • kulturális kínálatot (helyi hagyományok, ünnepek, rendezvények, folklór) • gasztronómiát (saját ételeivel, házi borral, pálinkával, szörppel stb. kínálja vendégeit) • borturizmust (saját pincéjében mutatja be a gazda a borait) • természetjárást (természetvédelmi területek felkeresésével) • lovas turizmust (helyi lovasudvarral) 145
    • A falusi turizmus, mint komplex turisztikai termék A falusi turizmus a helyi vonzerőkön alapul. A falusi turizmus keretében nem elég csak szállást biztosítani; ennél sokkal többre, legalább a következőkre van szükség: • a helyi adottságok és vonzerők feltárása • a település és a családok egyéni kínálatának kifejlesztése • a kapcsolódó szolgáltatások megteremtése • az információ eljuttatása a potenciális vendégekhez Általános jellemzői • az adott lokalitás turisztikai értékeit hasznosítja (üdülés, rekreáció alapjai) • az egészséges élet természeti alapjaira, a tájak sokszínűségének, jellegének megőrzésére fókuszál (pl. biogazdálkodás elterjesztése) • és a közösségi-kulturális értékek megtartásában is fontos szerepet tölt be. Alapvető jellemzői • fenntartható, • nem tömegturizmus, • helyi és kistérségi vonzerőre alapuló, • természetközeli • személyre szóló szolgáltatást nyújt • urbanizációmentes • családias, emberbarát szemléletű, • vendéglátó és a vendég kapcsolata személyes • munkahelyteremtő, lakosságot helyben-tartó, • pótlólagos jövedelmet szerző, • a megszerzett jövedelmet rendszerint helyben visszaforgató tevékenység EZ CSAK PLUSZ INFÓ, AMENNYBEN VALAKI TÖBBET AKAR TUDNI! 146
    • A falusi turizmus hazai vonatkozásai - Előzmények Magyarországon már a két világháború között is felismerték az emberek a vidéki üdülés, pihenés jótékony hatását. A nyolcvanas években indult el Magyarországon - nagyrészt Nyugat-Európai, főleg osztrák-német hatásra-, a mai értelemben vett falusi turizmus. Célja volt az addig kihasználatlan szállások révén többletjövedelemhez juttatni a családokat és elősegíteni a mezőgazdasági termékek közvetlen piacra jutását. Ma az idegenforgalmi koncepciók kiemelt fejlesztési területként említik a falusi turizmust.Mára területfejlesztési, valamint vállalkozási kategóriává is alakult. Vonzerők: 1. A természet közelsége, a természetesség A falu egy közvetítő kapocs a városi, természettől elszakadt ember és a természetességét őrző vidéki táj között. 2. A megőrzött hagyományok, örökség A falvak sokat megőriztek abból a tárgyi és szellemi kultúrából, ami a magyar vidéket jellemezte: falusi műemlék épületek, a hagyományos gazdálkodás tárgyi emlékei, és a hagyományos kézműves, vagy agrártermékek, helyi népviselet, népszokások, hagyományos ünnepek. 3. Kiemelkedő jelentőségű a falusi vendégszeretet A falvak vendégfogadása e téren megelőzi bármelyik turisztikai kínálatot. A házigazda kedvessége, a vendégbarátság, a családias hangulat a falusi turizmus vendégek által leginkább elismert erőssége.A falusi vendégasztal, mely a családi magánétkezésekhez előállított házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatását és az így előállított saját készítmények értékesítését jelenti. A falusi turizmus iránti kereslet motivációi • „Vissza a gyökerekhez‖ • A városi ember menekülése az érintetlen természetbe. • A felnőtt lakosság igénye a rekreációra: a környezet- és levegőváltozás, a természetben elvégzett mezőgazdasági munka, a ház körüli munkában való részvétel (kerti munka, állatok gondozása stb.), a testmozgás, a sport pozitívan hat az egészségre. • A népi mesterségekkel, hagyományokkal, szokásokkal való megismerkedés igénye. • A természetjárás, a kirándulás, a kulturális, történelmi emlékek megismerése iránti fokozott igény. • Az emberi kapcsolatok teremtése és bővítése iránti vágy. Jogszabályi háttér • 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendeleta magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról • Magánszálláshelyek két formája: Fizető vendéglátás és Falusi szállásadás Magánszálláshely maximum 8 szoba 16 ágyig Adó: 32.000 Ft/szoba/év 147
    • • Ilyen tevékenység csak kiemelt gyógyhelynek, kiemelt üdülőhelynek, gyógy-, vagy üdülőhelynek nem minősülő községben folytatható. • A szállásadói tevékenység megkezdése: - a jegyzőnél bejelent, - az APEH-től adószámot igényel - pénztárkönyv és nyugta beszerzése. Ezután megtörténik a hatósági nyilvántartásba vétel. • A szállásadónak a bejáraton jól látható módon jeleznie kell a magánszálláshely tényét, Fizető vendéglátásnál: osztályba sorolását, ill. Falusi szálláshelynél: minősítését. 2011.júliusától: Nemzeti Tanúsító Védjegy, amit 5 évre adnak, azután újra kell minősíttetni! (Note: a minősítés nem kötelező, de megkönnyíti a fogyasztói döntés meghozatalát!!!) A falusi szálláshelyek minősítése: Napraforgós minősítés. 4 napraforgós >> összkomfortos 3 napraforgós >> komfortos 2 napraforgós >> félkomfortos 1 napraforgós >> komfort nélküli Szervezeti felépítés 1989: Magyar Falusi Tanyai Vendégfogadók Országos Érdekképviseleti Szövetség A meglévő falusi - tanyai - vidéki épületek üres kapacitásainak vendégfogadásra alkalmassá tételét, piacra vitelét, a vendégfogadó személyek tájékoztatását, képzését tűzte ki céljául. 2001: Falusi Turizmus Országos Szövetsége (FATOSZ): gazdasági és jogérdekképviseletet lát el • 34 alapító taggal • megbízható vendégfogadói hálózat fokozatos kialakítása • Kidolgozta a szálláshely minősítés szabályzatát és útmutatóját • Különböző szintű oktatási tematikákat dolgoztak ki, valamint részt vesznek a képzések megszervezésében • Jelentős marketing tevékenységet végez • Falusi szálláshelyek minősítési rendszerének kialakítása • Minősítő bizonyítványt ad ki a szállásadóknak • Nyilvántartást vezet tagjairól, a minősített szállásadókról Célkitűzései: • A vidéki népesség életkörülményeinek javítása • A falusi vendéglátók gazdasági és jogi érdekeinek képviselete • Együttműködés a falusi és agroturizmus fejlesztését szolgáló vagy támogató szervekkel és szervezetekkel • Szakmai fejlődést elősegítő felvilágosító munka végzése, rendszeres tapasztalatcsere biztosítása • Folyamatos és széleskörű tájékoztatás • A falusi és agroturizmusimázsának építése • A kínálat minőségi fejlesztése, az értékesítés elősegítése 148
    • A falusi turizmus fejlesztésének legfontosabb feladatai • A falusi turizmus intézményrendszerének és az önkormányzatokkal való együttműködésének biztosítása – anyagi és szellemi támogatása • Komplex turisztikai szolgáltatások kialakítása • Együttműködés a szakmai szervezetek között – helyi és térségi programcsomagok összeállítása. • Intenzív marketing tevékenység helyi és régiós szinten • Informatika és Internet használatának teljes körűvé tétele • Falusi magánszálláshelyek szakmai minősítésének általánossá tétele, minőségbiztosítás • Vendéglátók, szolgáltatók, minősítők, szaktanácsadók képzése ISMERTESSE A FALUSI TURIZMUS HAZÁNK GAZDASÁGI ÉLETÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPÉT, JELENTŐSÉGÉT! (A tétel második fele) Hazánkban a gazdasági fejlődés területi egyenlőtlenségei a vidék elszegényedését és a városi agglomerációktól való folyamatos lemaradását, elszigetelődését eredményezte, és eredményezi. Ez a folyamat nagyon sok esetben a kisebb települések elöregedésével, elnéptelenedésével jár. A falusi turizmus alapvető célja a vidéki lakosság - ezen belül elsősorban az agrártermelők - kiegészítő jövedelemhez juttatása, ezáltal megélhetési gondjaik mérséklése, életszínvonaluk növelése, s nem utolsó sorban a helyben tartás, az elvándorlás megakadályozása. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan mindig megfigyelhető az átrendeződés folyamata is, legyen az térbeli, területi, vagy ágazatok közötti - ami általában hátrányosan érinti a vidéket. A vidékhez hagyományosan kötődő mezőgazdaság, illetve agrárgazdaság (mezőgazdaság, erdőgazdaság, élelmiszeripar, halászat) szerepe nagymértékben csökken a gazdaságon belül. Ennek ellensúlyozásaként a falusi turizmus fejlesztése a gazdaságilag elmaradottabb régiókban fellendítheti az egész ország fejlődésének ütemét. A falusi turizmus olyan összetett tevékenységgé fejleszthető, ami települési és kistérségi szinten egymásba kapcsolódó szolgáltatásrendszert alakíthat ki, miáltal közvetlenül és közvetve a fenntartható vidékfejlesztést segítheti. Mindez lehetőséget ad a vidéki emberek megélhetésének biztosítására, ezáltal helyben maradására. Újraéleszti a falusi életmód elemeit, a néphagyományokat és saját érdekében védi a természetet és környezetet, a falvak megújulása érdekében. 149
    • A falusi turizmus jelentősége Magyarország turizmusában • A mezőgazdasági jövedelmek alakulása az utóbbi években szükségessé tette új jövedelemforrások feltárását. • A lakosság fogyasztási szokásai is átalakulóban vannak. (pl: tudatos táplálkozás, fontos az élelmiszerek eredete) • A farmturizmus itthon is önálló gazdasági ágazattá fejleszthető, így sok helyen segítheti mezőgazdasági termelés fenntartását. • Bár a falusi turizmus nem szolgál receptként a mezőgazdaság problémáinak megoldására, a falusi üdülés jelentős esélyt ad a gazdaságoknak bevételeik biztosításához. • A falusi turizmus olyan összetett tevékenységgé fejleszthető, ami települési és kistérségi szinten egymásba kapcsolódó szolgáltatásrendszert alakíthat ki, miáltal közvetlenül és közvetve a fenntartható vidékfejlesztést segítheti. • Újraéleszti a falusi életmód elemeit, a néphagyományokat és saját érdekében védi a természetet és környezetet, a falvak megújulása érdekében. Plusz infó Turizmus gazdasági hatásai: A turizmusnak igen széleskörű, szerteágazó (kedvező és kedvezőtlen) gazdasági hatásai vannak. Kedvező hatások: munkahelyteremtés; multiplikátor-hatások; infrastruktúra fejlesztése; importnövekedése (pl. fejlett technológia); GDP/GNP növekedése; kiegészítő jövedelemforrás; regionális fejlődés és egyenlőtlenségek csökkentése; gazdasági szerkezet változása; hagyományostevékenységek támogatása; adóbevételek növekedése; külső források bevonása; szolgáltatásbővülés; vállalkozói kedv növekedése. Kedvezőtlen hatások: szezonális foglalkoztatás és fluktuáció; migráció; infláció; árfelhajtószerep (pl. élelmiszerek); import növekedése (pl. hazait felváltó termékek); erőltetett fejlődés; gazdasági függőség kialakulása; regionális egyenlőtlenségek növekedése; gazdasági szerkezetváltozása; hagyományos tevékenységek eltűnése; káros hatások felszámolásának költségei; infrastruktúra túltelítődése; növekvő kormányzati kiadások; jövedelem és munkaerő kiáramlás;„fekete‖ forgalom növekedése. 150
    • 12. tétel: Ismertesse az egészség definíció változásait a modern egészségdefiníció, egészségfejlesztés szemlélete alapján. Jellemezze a magyar lakónépesség egészségi állapotát, valamint ismertesse a különböző életkori szakaszokban használható rekreációs tevékenységeket. I. ALAPFOGALMAK Egészség: WHO 1946 (Egészségügyi Világszervezet) meghatározása szerint: „Az egészség teljes testi, lelki és szociális jólét egyensúlyi állapota, nem csupán a betegség, illetve a testi fogyatékosság hiánya. Egészség promóció: olyan tevékenység, amellyel képessé tesszük az embereket arra, hogy törődjenek egészségükkel, ill. javítsák azt. Életminőség: az egyén általános jóllétét értjük alatta, beleértve annak anyagi és nem anyagi jellegű dimenzióit. Egészségfejlesztés: a lakosság egészséggel kapcsolatos műveltségének (egészségkultúrájának) széleskörű fejlesztése, egészséges magatartásra nevelő, az egészséget veszélyeztető ártalmak, a megbetegedések megelőzésére irányuló tevékenység. Rekreáció: Szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki teljesítőkészség és képesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz az ember. (>>Minőségi élet megteremtését szolgálja!) II. ISMERTESSE AZ EGÉSZSÉG DEFINÍCIÓ VÁLTOZÁSAIT A MODERN EGÉSZSÉGDEFINÍCIÓ, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS SZEMLÉLETE ALAPJÁN EGÉSZSÉG: WHO 1946 (Egészségügyi Világszervezet) meghatározása szerint: „Az egészség teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, nem csupán a betegség, illetve a testi fogyatékosság hiánya. 151
    • Az egészség dimenziói:  biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése  lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele  mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség  emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége  szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége Az egészség csak akkor fenntartható, ha annak összes dimenziója kielégítő szinten működik. Egészségünket meghatározza makro- (társadalom) és mikrokörnyezetünk (család), a társadalom berendezkedése, szociális érzékenysége, továbbá személyi kapcsolataink és öröklött (genetikai) tulajdonságaink. 1998-ban a WHO a meghatározást tovább finomította. Az egészség a mindennapi élet erőforrása, nem pedig életcélja, pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni adottságokat valamint a fizikai állapotot egyaránt figyelembe veszi. Az egészség az egyén valamennyi működéséből összegződő állapot. Az egészség, mint dinamikusan változó életvitel azt jelenti, hogy a személyiség „belső‖ környezetével és a körülötte lévő természeti és társadalmi környezettel állandó, alkalmazkodó és alakító kölcsönhatásban van. Az egészség őrzése közös felelősség, amelyre a társadalomnak neveléssel és példával kell felkészíteni a fiatal nemzedéket. (A WHO Ottawai Egészség megőrzési Nyilatkozat 1986 egészség-fejleszthető érték) A mai álláspont szerint. Az egészségnek fizikai, mentális, érzelmi, a személyiséggel kapcsolatos társadalmi (társas, morális, szociális), valamint spirituális dimenziói vannak. Mindezek szoros kölcsönhatásban állnak egymással. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS Egészségfejlesztés (WHO): átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. 152
    • Az egészségfejlesztés ismérvei:  Minden esetben a teljes lakosságot célozza meg, nemcsak a veszélyeztetett populációt  A cél elérése érdekében igyekszik a lakosságot megnyerni és együttműködésre törekedni  Az egészségfejlesztés társadalmi feladat, nem egészségügyi, orvosi szolgáltatásra korlátozódik Egészségfejlesztés - prevenciós szintek:  Elsődleges (primer): célja a betegség megelőzése  Másodlagos (secunder): a már kialakult betegség korai szakában való felismerése és gyógykezelése  Harmadlagos (tercier): rehabilitáció, idült betegség esetén gondozás Egészségfejlesztés csoportosítása:  Szomatikus (testi) – higiénés nevelés, táplálkozási szokások kialakítása, önvizsgálati módszerek tanítása, baleset megelőzés, stb.  Pszichés (lelki) – egészséges életvezetés, stressz-kezelés, érzelmi nevelés, relaxáció, stb.  Szociálhigiéné (szociális) – kommunikációs nevelés, társadalmi elszigetelődéstől való óvás, szociális háló, stb. Az egészségfejlesztés célja: az egyének, csoportok, közösségek egészségének fejlesztése  támogatás, tájékoztatás Egészségnevelés célja: az egyén alkalmassá tétele arra, hogy az egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga kielégítse (személyre irányul). Az egészségnevelés feladatköre (tartalma) tág területet foglal magába: figyelembe veszi az ember biológiai állapotát (testi, szervezeti egészségét) csakúgy, minta lelki (szellemi, érzelmi) tulajdonságait és a társadalmi együttélésből adódó szociális státuszát (anyagi-gazdasági helyzetét, családi harmóniáját, társadalmi beilleszkedés zavarait) és ezek együttes hatás-rendszerében ítéli meg a tennivalót. III. A MAGYAR LAKÓNÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA Egészségi állapotot befolyásoló tényezők: 153
    •  genetikai, biológiai tényezők (adott, öröklött)  életkor (50 felett gyakori népbetegségek; szív- és érrendszeri, diabetes, hypertonia)  környezet (dohányzó család >> dohányzó gyermek)  életmód (egészséges életmód >> kevesebb rizikó a betegségek kialakulására) Annak ellenére, hogy két évtizede javulás figyelhető meg a magyar lakosság egészségi állapotában, de még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota. A betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt a magyarok rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak nemcsak a korábbi uniós országok, hanem a velünk együtt csatlakozott Visegrádi országokhoz viszonyítva is. A rossz egészségi helyzet és az alacsony születésszám eredményeképpen Magyarországon a legnagyobb a népességfogyás a referencia országokkal összevetve. A halálozások száma jócskán meghaladja az élve születések számát, emiatt a népesség 1981 óta folyamatosan csökken. A halálozás leggyakoribb okai:  Szív és érrendszeri betegségek (50%)  Rosszindulatú daganatos megbetegedések (25%)  Emésztőszervi megbetegedések (7%)  Légzőszervi megbetegedések (4%)  Külső okok (pl. baleset, drog) miatt bekövetkező (6%) A halálozás kétszerese az EU országok átlagának. Az EU egészségpolitikájának kiemelt fontosságú célkitűzése az egészségesen várható élettartam növelése, az elkerülhető betegségek megelőzése révén.  gyakrabban vagyunk kórházban  születések száma alacsony  a lakosság halandósága magas  az egészségügyi ellátó rendszer működése és finanszírozása súlyos problémákkal terhelt  a megelőzés, az egészséges életmód kultúrája nem alakult ki  alkohol (a korábbi borívó nemzet mindenivó nemzetté vált) 154
    •  dohányzás (a férfiak 40%-as, a nők 26%-a dohányzik, korábban a lakosság 65%-a naponta 270 percet tölt el olyan helyen, ahol mások füstjét szívta >> ez évi 2800 ember halálába került!!! A MAGYAR FÉRFIAK TÜDŐRÁK HALÁLOZÁSA A LEGMAGASABB A VILÁGON!!!)  egészségtelen táplálkozás és elhízás (zsíros, fűszeres magyar konyha inaktív életmóddal párosulva)  stressz (megélhetési bizonytalanság, munkanélküliség, hajléktalanok, pszichiátriai korképek)  a születéskor várható átlagos élettartam messze elmarad más államokhoz képest!!!  sok a rokkant és fogyatékkal élő. Születéskor várható átlagos élettartam: 2007-ben nők 77, 3 év, a férfiak 69, 2. Vezető halálokok kapcsán létrejött nemzeti programok: NEMZETI RÁKELLENES PROGRAM  megelőzésen túl, a betegek és hozzátartozóik életminőségének javítása SZÍV-, ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉNEK ÉS GYÓGYÍTÁSÁNAK NEMZETI PROGRAMJA  egészségmegőrzés, lakosság oktatása, kockázati tényezők csökkentése  Érrendszeri Központok Egységes Hálózatának kialakítása  Korszerű diagnosztikai és terápiás eljárások kialakítása LEGJELENTŐSEBB EREDMÉNY, hogy beindulhatott államilag finanszírozott 3 szűrővizsgálat: 1. 45-65 év közötti nők mammográfiás szűrése 2 évenként 2. 25-65 év közötti nők méhnyak rák szűrése 3 évenként; lehetőség van a méhnyak rákot védőoltással is nagymértékben megelőzni (drága) 3. 50-70 év közötti ffi-ak és nők vastagbél- és végbél szűrése évenként (utóbbi csak helyenként) 155
    • IV. A KÜLÖNBÖZŐ ÉLETKORI SZAKASZOKBAN HASZNÁLHATÓ REKREÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK Rekreáció: Szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki teljesítőkészség és képesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz az ember. (>>Minőségi élet megteremtését szolgálja.) Célja: az egészség kulturáltság kialakítása, az ember egészségének megszilárdítása, illetve szükség szerint megújítása: a harmonikus életvitel kialakítása. Az optimális fizikai, lelki és szellemi teljesítő képesség állandósítása. Rekreációs szakember (animátor): a csoportvezető, aki életre kelt, mozgásba hoz. Rekreáció és korok: Korai- és kisgyermekkor (1-6): széles skálája áll rendelkezésre. Fontos az inger gazdag környezet (elengedhetetlen feltétele a gyermek egészséges fejlődésének); játékos tanulás, mozgásformák elsajátítása. Az animátorok játszótársak is egyben. , így keltve fel a gyermek érdeklődését és színesítve, gazdagítva rekreációs tevékenységek amúgy is izgalmas palettáját. A kor jellemzői: 1-3 év: motoros- és kommunikációs cselekvések finomodása. 3-6 év: mozgékonyság, játékosság, nincs félelemérzet, rövid ideig képes figyelni, hamar megunja. Főbb mozgásformák: járás, mászás, egyensúly, ugrás, gurulás, dobás, megfogás, elkapás. A foglalkozás kizárólag vidám, változatos, rövid ideig tartó legyen; nem szabad fékezni, korlátozni, de kényszeríteni sem. Kisiskolás kor (7-10 éves): jellegzetessége, hogy képesek mélyebben és logikusabban gondolkodni, egy helyzetet, több szempontból szemlélni. Fokozott ortopédiai túlterhelésnek van kitéve. Mozgáskincsgyarapítás időszaka. Fontos a koordinációs képességek fejlesztése: játékok, testnevelés, sporttevékenységek, családi kirándulások. Fontos az iskola szerepe. Serdülőkor (11-16 éves): a leglátványosabb változások kora, erős instabilitás, érzelmi konfliktusok időszaka, hormonális „forradalom‖. Igénylik a valahova tartozást. Önállósulás. Legnagyobb motiváció, hogy saját korosztályukkal egy közösségben legyenek. Korszak elején lányok, fiúk külön program! Lehetőségek pl. néptánc, színjátszó kör, csapatsportok. 156
    • Ifjúkor (17-21 éves): kiegyensúlyozottság időszaka, nyitottak a világra megfelelő motivációval bármilyen mozgásos tevékenységre rávehetők. Fiatal felnőtt (20-35): Fizikai és szellemi teljesítőképessége csúcsán van. Alkotás, kreativitás jellemzi. Ha most sikerül kialakítani a mozgásos életmódot, az biztosan fenntartható marad. Középső felnőttkor (36-50 éves): összetett, kiegyensúlyozottabb kor. Itt válik a rekreáció tudatossá. A gyermekek kiröppennek a családi fészekből, és a szülőknek több ideje marad saját magukra. Heti háromszori mozgás javasolt, főleg szabad levegőn. Érett felnőttkor (50-65 éves): A hanyatlásba fordulástól a nyugdíjig tartó időszaka. A leépülés dominál, érzékszervek funkciócsökkenés, csontritkulás, menopauza (klimax), férfiaknál kapuzárási pánik, alvászavar, feledékenység, szétszórtság stb. jellemzi. Az egészségmegőrzés fontos eleme a szűrővizsgálat. Tevékenységeknél fontos a sérülés veszély minimalizálása. (Figyelem felhívása, hogy a medence körüli terület csúszós!!!) Időskorúak (65 éves-): fizikai, szellemi, idegrendszeri leépülés. Félelmek: nyugdíj, halál, magány. A hosszú élet feltétele a fizikai aktivitás bármely formája (pl. séta, kertészkedés, úszás). Tevékenységeknél fontos az életkori sajátosságok ismerete (pl. tartózkodnak a közösségi élettől, egyéni igények, türelem). (Férfiak: sakkozás, kertészkedés. Nők: séta, kertészkedés, keresztrejtvényfejtés.) 157
    • 13. tétel: Határozza meg a táplálkozás, az életmód és az egészségkultúra kölcsönhatásait. Ismertesse a táplálkozás egészséget meghatározó szerepét. ALAPFOGALMAK – TÁPLÁLKOZÁS, ÉLETMÓD ÉS AZ EGÉSZSÉGKULTÚRA I. KÖLCSÖNHATÁSAI Tápanyagok: nak nevezzük a táplálék fehérje-, szénhidrát-, zsír-, vitamin-, ásványianyag- és víztartalmát. A tápanyagtartalomtól függ a táplálék tápértéke. Táplálék: gyűjtőnév, magába foglalja az élelmi nyersanyagokat, az élelmiszereket, az ételeket, italokat, mindazt, ami emberi fogyasztásra alkalmas. Táplálkozás: biológiai fogalom, élettani folyamat, melynek során a szervezetbe juttatjuk az életműködés fenntartásához szükséges anyagokat. A szervezetben megemésztődik, felszívódik, raktározódik vagy hasznosul. Élelem: az étkezés céljára felhasználható anyagok összessége, melyből konyhatechnikai eljárással készül az étel. Egyes élelmi anyagok nyersen, természetes állapot is fogyaszthatók. Élelmezés: társadalmi tevékenység; azoknak a technikai, ipari, kereskedelmi eljárásoknak az összefoglaló neve, amelyek lehetővé teszik a táplálkozást. Élelmezés egészségtan: a lakosság táplálkozása, élelmezése, és egészsége közötti összefüggéseket vizsgálja. Egészségkultúra: elsajátított életmódot jelent; egészséggel kapcsolatos ismeretek. Egy közvetítő mechanizmus, az objektív társadalmi kultúra az egyének egészségi állapota között. Az egyén életmódja révén szabályozhatja, optimalizálhatja egészségi állapotát. Az egészségi állapot pedig visszahat az életmódra. Életmód: Az életmód tényleges megnyilvánulása = az életvitel + (az objektív + szubjektív meghatározók), ezek együttesen alkotják az életmód fogalmát. Objektív meghatározók: - anyagi-tárgyi jellegű (iskolázottság, foglalkozás, jövedelem, fogyasztás). 158
    • - szellemi kultúra része, főként az egyén szociológiai státuszával függ össze (erkölcsi normák, szociális szerepek, szokások, divat). Szubjektív meghatározók: a szükségletek, indítékok, (érdekek, célok, elvek, tervek). Életvitel: a szükségletek, indítékok kielégítése következtében létrejövő viselkedés, ez egy kifelé megjelenő életmód-szféra (munka, pihenés, táplálkozás, ruházkodás). Mindezek kölcsönhatásban állnak egymással. Tápanyagok csoportosítása: Energiaadó tápanyagok: a zsírok, szénhidrátok és fehérjék Építő tápanyagok: fehérjék, valamint az ásványi sók Szabályozó-védő tápanyagok: vitaminok, egyes mikroelemek Csoportosítása a szervezetben szükséges mennyiség szerint: makrotápanyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok): naponta több grammnyi, illetve a szénhidrát esetében több száz grammnyi mennyiségben szükségesek; mikrotápanyagok (ásványi sók, mikroelemek, vitaminok) szükséges napi mennyisége: többnyire milligrammban, vagy mikrogrammban fejezhető ki, illetve egyes esetekben 1-2 g-os mennyiségben (nátrium, kálium). Számos olyan táplálék-összetevő ismert, ami nem sorolható a fenti csoportokba, mégis nélkülözhetetlenek a szervezet számára: élelmi rostanyagok, amelyek csökkentik az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát is azok a táplálék-alkotóelemek, amelyekről az utóbbi években derült ki fontos egészségvédő szerepük, pl. a kelbimbóban, káposztában, kelkáposztában az izotiocianátok, vagy a szójában, zabban, almában lévő fenolok - mindkét vegyület gátolja a daganatos betegségek kialakulását természetes íz- és aromaanyagok: pl. foghagyma, citrusgyümölcs kivonata, élesztőkivonat, kaporarma stb. édesítő anyagok: természetes pl. fruktóz és mesterséges pl Aceszulfám-K és aszpartam természetes színanyagok: béta karotin – SÁRGA (sárgarépában), likopin – PIROS (vörösbor), klorofillok és klorofillinek (brokkoli) - ZÖLD adalékanyagok: állományjavítók, stabilizálóanyagok, ízesítők, színezőanyagok, tartósítószerek (az élelmiszerek minőségének javulását, fogyaszthatósági időtartamának, élvezeti értékének növelését eredményezik) 159
    • A táplálékok egyik legfontosabb alkotóeleme a víz, amit csaknem valamennyi élelmiszer tartalmaz kisebb-nagyobb mennyiségben. II. A TÁPLÁLKOZÁS EGÉSZSÉGET MEGHATÁROZÓ SZEREPE Az utóbbi évek kutatásainak eredményeként egyre több betegségről bebizonyosodott, hogy kialakulásukban a táplálkozásnak és az életmódnak meghatározó szerepe van, ezeket nevezzük táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségeknek. Ezek közé sorolható pl. az érelmeszesedéses szív- és érrendszeri betegségek, amelyek kialakulásában kockázati tényezők a vér-lipidek koncentrációjának növekedése (koleszterin, LDL-koleszterin, trigliceridek), magas vérnyomás, elhízás, daganatos betegségek 30-60%-a, csontritkulás, vérszegénység, stb. A szív és érrendszeri betegségek gyakorisága a megbetegedési és halálozási statisztikában Magyarország az első helyen áll. Gyakori még az agyvérzés, az agyi erek trombózisa és a hasi nagy erek, valamint az alsó végtagok verőereinek megbetegedése. Egészséges táplálkozással; sok rost, zöldség-gyümölcs fogyasztásával, napi ötszöri étkezéssel, zsiradékok, édességek túlzott mértékű fogyasztásának elkerülésével, és az élvezeti szerek (kávé, dohányzás) mellőzésével megelőzhető lehetne ezeknek a betegségeknek a kialakulása. A TÁPLÁLKOZÁSI PIRAMIS - az egészséges táplálék-összetétel bemutatására ÉDESSÉG ZSÍRADÉKOK HÚSOK, TOJÁS (sertés, marha, baromfi, hal) TEJ TEJTERMÉKEK (sajtok, túró, kefirt, joghurt) ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK GABONAFÉLÉK (kenyér, péksütemény, rizs, hüvelyesek, gabonapelyhek) NAPI MOZGÁS!!!! Zsiradékban és cukorban gazdag táplálékok csoportjából legfeljebb csak hetente egyszer szabad fogyasztani! 160
    • A szervezet energiaforgalma és szükséglete A szervezet energiaszükségletét a tápanyagok kémiai energiájából fedezi. A tápanyagok hasznosítása („elégetése‖), a tápanyag energiájának hővé, kémiai energiává alakítása enzimek segítségével történik. Energiaegyensúly esetén a táplálékkal felvett energia mennyisége azonos a leadott energiával, a testtömeg, illetve a zsírtartalma nem változik. Az energiaszükségletet befolyásolja az életkor, a fizikai aktivitás, egészségi állapot, és a nem. A tápláltsági állapot vizsgálható – fizikális, non-invazív vizsgálattal: BMI (Body Mass Index) testzsír % haskörfogat (cm) Táplálkozási ajánlások egészséges felnőttek részére A táplálkozási ajánlásokból megismerhetők az egészséges táplálkozás megvalósításához szükséges alapok. A következőkben felsoroljuk az egészséges táplálkozás, életmód legfontosabb ajánlásait:  Együnk minél változatosabban és nyugodt körülmények között  Kerüljük a zsíros ételeket és a zsírban gazdag konyhatechnológiai eljárásokat  Ételeinket kevés sóval készítsük  Csak a főétkezést befejező fogásként hetente legfeljebb 1x fogyasszunk édességet  Naponta fogyasszunk fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű tejterméket  Naponta többször együnk nyers gyümölcsöt, vagy zöldségfélét  Asztalunkra rendszeresen kerüljön teljes kiőrlésű gabonaféle és rost  Naponta 5x étkezzünk keveset  Szomjunkat vízzel, ásványvízzel oltsuk  Nincs tiltott táplálék, csak kerülendő mennyiség  A helyes táplálkozást egészítsük ki rendszeres testmozgással (gyermekek: 1 óra, felnőttek 30 perc/nap minimum!) és a káros szenvedélyek (mértéktelen alkoholfogyasztás, dohányzás, kávé) mellőzésével  Ügyeljünk az ideális testtömegünk megtartására 161
    • A helyes táplálkozás fedezi a szervezet minden élettani folyamatának energia és tápanyag-felhasználását. Az egészséges, nem diétázó embernek nem kell számolni a táplálék energiatartalmát, hanem rendszeresen mérnie kell a testsúlyát. Táplálkozási ajánlások gyermekek részére  Naponta 5 étkezést szükséges biztosítani a gyermekek részére, ami 3 fő étkezést (reggeli, ebéd, vacsora) és 2 kis étkezést jelent (tízórai, uzsonna). A fő étkezéseknek komplettnek kell lennie, vagyis egyaránt kell tartalmaznia növényi és állati eredetű fehérjét (a növekedés miatt).  Az ebédhez minden esetben javasolt levest is adni, vacsorára célszerű 10 naponként 3-4 alkalommal meleg ételt készíteni. Édes jellegű második fogást kéthetente csak 1 alkalommal célszerű készíteni a gyermekeknek, ebben az esetben célszerű tartalmas levest készíteni.  Az ételeket csak annyira sózzuk, amennyire feltétlenül kell, a gyermekeket célszerű fokozatosan rászoktatni a kevésbé sós íz elfogadására.  Az ételkészítéshez javasolható a fűszerek széles skálája, elsősorban a zöldfűszerek, másrészt a szárított fűszerek használata ajánlott.  A reggeli, uzsonna, vacsora mellé adott nyers zöldségeket sem ajánlott sózni.  A gyermekek élelmezésében lehetőleg kerülni kell a levesporok, mártásporok és más félkész termékek használatát, ugyanis ezek tápanyagtartalma általában alacsonyabb a friss alapanyagokból készített ételekhez viszonyítva, emellett a sótartalmuk is meglehetősen magas.  A gyermekek étrendjének összeállításánál lehetőleg kerülni kell az édes készítmények, pl. sütemények, nápolyik, nagy zsírtartalmú krémes édességek felhasználását.  Kerülni kell a szénsavas, cukrozott üdítőitalok fogyasztását mind a köz- mind az otthoni étkezésben.  A gyermekek élelmezésében a sovány húsok felhasználását kell előnyben részesíteni, a sertés, marha és baromfi húsok egyaránt felhasználhatók a gyermekek élelmezésében mind a fő-, mind a kisétkezéseknél.  Tej, tejtermékek fogyasztása >> Ca forrás (csontok, fogak) és sok FRISS!!! zöldség-gyümölcs fogyasztása javasolt. NŐK SZEREPE = A nő egészsége a család egészsége! III. EGÉSZSÉGTURISZTIKAI BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK  Személyre szabott egészségprogram, táplálkozási és életvezetési szaktanácsadás 162
    •  Tudatosság kialakítása, egészséges életmódra nevelés  Egészséges testedzési formák kialakítása (személyi edző alkalmazása)  Teljes értékű táplálkozás elősegítése  Táplálkozás centrum (emésztőszervi kezelés): gyógyvíz, reform ételek  Étrend: - 1000 kal (személyre szabott) - lugosító étrend (cellulit kúra része) - glutén- és laktózmentes étkezés  Tisztító kúrák: - léböjt kúrák - salaktalanító kúrák - méregtelenítő kúrák - narancsbőr elleni kúrák  Távol-keleti gyógymódok és mozgásformák  Wellness „kényeztetés‖ (test- szellem- lélek harmonizálása).  Masszázsok (pl. narancsbőr elleni)  Pszichoterápiás és gyógyszeres kezelés 163
    • 14. A legjellegzetesebb betegségtípusok és az egészségturisztikai programszervezés kapcsolatrendszerének vázlata. Kiemelten ismertesse a szív- és érrendszeri betegségeket, a prevenció és rehabilitáció lehetőségeit! I. ALAPFOGALMAK Egészségturizmus: Az egészségi állapot fenntartása és annak javítása érdekében történő utazás, melynek részei: egészségügyi turizmus, gyógyturizmus és wellness turizmus. Egészségügyi turizmus: orvosi kezelés, beavatkozás céljából történő utazás, melynek motivációi a jó minőségű ellátás (otthoninál) kedvezőbb áron, azonnali hozzáférés várólista nélkül és innovatív kezelések, melyek lehet otthon nem elérhetőek. Gyógyturizmus: Gyógyüdülőhelyen v. gyógyászati létesítményekben való minimális idejű tartózkodás, mely orvosi gyógymódok alkalmazásához kötött. Központi szerepe jut a természetes gyógytényezőnek. Wellness turizmus: a jó egészségi állapot fenntartását célozza – utazással egybekötve – a holisztikus szemlélet jegyében: testi, lelki, szellemi egészségre, ökológiai és társadalmi egyensúlyra törekedve. II. LEGJELLEGZETESEBB BETEGSÉGTÍPUSOK ÉS AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI PROGRAMSZERVEZÉS KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VÁZLATA Egészségturizmuson belül két altípus van: gyógyturizmus és wellnessturizmus. Közös színterük a gyógyvizekre épülő fürdők területe, de a két féle kereslet iránti motiváció gyökeresen eltér egymástól.  gyógyturizmus: gyógykezelés, rehabilitáció (fő motivációk)  wellness turizmus: megelőzés, rekreáció, kikapcsolódás (fő motivációk) Motivációk:  Gyógyturizmus: - első helyen szerepel a betegség kezelése, gyógyulás - megelőzés - pihenés, nyaralással egybekötve  Wellnessturizmus:- megelőzés áll az első helyen - pihenés, nyaralás, sport, szórakozás - regenerálódás, szépségprogram igénybe vétele, komplex egészségmegőrzés 164
    • Kereslet:  Gyógyturizmust: idősödő társadalom (alacsonyabb jövedelem, iskolázottság)  Wellnessturizmust: a fiatalabb korosztály igényli, amely igénybe veszi a gyógyturizmust is a wellness turizmus mellett (magasabb jövedelem és iskolázottság)  SPA és wellness turizmus: egészségtudatos életmód keresése  Medical wellness: plasztikai-, esztétikai műtétek, fogászati turizmus utazással egybekötve Leggyakoribb betegségtípusok:  reumatológiai megbetegedések  szív és érrendszeri  emésztőrendszeri  nőgyógyászati, urológiai  légzőszervi-, bőrbetegségek  stressz-, menedzserbetegségek  daganatos betegségek  népbetegségek (cukorbetegség, depresszió, pszichoszomatikus betegségek) Magyarország világviszonylatban is egyedülállóan gazdag termál- és gyógyvízkincsekben, az ország területének 80%-a alatt található termálvíz. Ggyógytényezők és célcsoportok:  Termál- és gyógyvizeink >> mozgásszervrendszeri betegségek és nőgyógyászati gyulladásos kórképek kezelésére  Ivókúra >> emésztőszervrendszeri betegségek, ill. diabetes kiegészítő kezeléseként továbbá húgyúti infekciók kiegészítő kezelésére pl. (alkáli-hidrogénkarbonátos vizek)  Fürdőkúra >> bőrbetegségek (pl. pikkelysömör) kezelésére  Gyógybarlangok >> légzőszervrendszeri betegségek kezelésére  Klíma terápia >> hormonbetegségek kezelésére  CO2 fürdő (mofetta kezelés) >> érszűkületre  Gyógyiszapok >> idült ízületi gyulladások nyugalmi szakában, nőgyógyászati idült gyulladások kezelésére Soulness (szellemi-lelki harmónia), melynek célja a szellemi és lelki felfrissülés, feltöltődés, érzelmi kifejezőképesség, stabilitás elsajátítása >> menedzser betegségek, depresszió, pszichoszomatikus betegségek kiegészítő kezeléseként. 165
    • Selfness: életforma, önmagunk megismerésére fekteti a hangsúlyt és az egészséget énkép kialakítására törekszik (work-life balance megteremtése) >> depressziós betegek kezelésére Programszervezésnél figyelembe kell venni: - életkori sajátosságokat (fiatal, középkorosztály, idősebb korosztály) - betegségtípusokat (fontos a specializálódás: váll-, ízületi-, légzőszervi-, keringési betegségek, stb.) - iskolázottság (másképp beszélek egy felső vezetővel és egy általános iskolai végzettségűvel) Folyamat: Állapotleírás (tények, tények észlelése, szereplők, cselekvési hajlandóságuk) Életminőség (egészségfejlesztési) stratégia Programok Eredmények és hatások Nyomon követés III. SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK, A PREVENCIÓ, ÉS REHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI Szívbetegségek okai: - stressz (menedzserek betegsége), ahhoz társuló magas vérnyomás >> infarktus - életmód (mozgásszegény életmód, étrend, dohányzás, kávé, elhízás, cukorbetegség) - genetikai öröklődés - vírusok - chr. betegség megléte (pl. hypertonia, diab, arteriosclerosis) Artériás: - infarktus, embólia, agyi történések Vénás: - trombózis, alsóvégtag keringési betegségei-érszűkületCO2 terápia-mofetta, szénsavfürdő 166
    • ARTERIOSCLEROSIS Korunk népbetegsége, vezető halálok. Rizikófaktorok: - hyperlipidaemia - hypercholesterinaemia - dohányzás (nikotin) - hypertónia (állandó feszülésben tartja az eret) - II. típusú diabetes - metabólikus X szindróma (= hypercholesterinaemia, DM, obesitas) - másodlagos faktorok (elhízás, stressz, mozgáshiány, klimax, ösztogén – védelmet ad) Fő lokalizációk: - Coronáriák (ISZB, angina pect., AMI) - Aorta (aneurisma): vérrögképződés, aminek megrepedése után a beteg elvérzik - Cerebrális artériák (stroke, ischémiás stroke: véráramlás romlik, hemorrhagiás stroke: agyvérzés) - Perifériás artériák - Vese artériák Kialakulásának mechanizmusa: koleszterinnel átitatott plakkok rakódnak le az ér falában (zsírosodás) >> ezek idővel szétesnek és helyébe másodlagosan mész rakódik le >> erek lumenét szűkíti ill. elzárhatja. Teljes elzáródáskor elhalás (infarktus) következik be. Az érelmeszesedés miatt sérülékenyebb érfal megrepedése miatt vérrög (thrombus) képződhet, ami azonnali elzáródást okozhat. Tünetek: aszerint alakulnak, ki, hogy mely érszakaszt érintette az elzáródás (agy, szív, végtagok)! Kezelés: PREVENCIÓ! Rizikófaktorok kiiktatása az életünkből, mozgás, zsír-, szénhidrát- és koleszterinszegény étrend, rizikótényezőként szereplő betegségek (hypertónia, diab, obesitás) karbantartása (gysz-erek, diéta), vérzsírcsökkentők, testsúly-csökkentés, RR normalizálása. HYPERTÓNIA A vérnyomás normális körülmények között 120/80 Hgmm, azonban ennek értéke számos tényezőtől függ: 167
    • - életkor, fizikai aktivitás, erek állapota, napszak stb. Hypertónia esetén a vérnyomás többször, nyugodt körülmények között mérve tartósan magasabb értéket ad. Felosztása: I. Esszenciális (oka ismeretlen) II. szekunder (primer – alapbetegséghez kapcsolódó hypertónia) Okai: 1. vese eredetű (renális hypertónia) 2. Endokrin hypertónia (Cushing syndroma, hyperthyreosis) 3. sclerotikus hypertonia (idős emberekben) 4. Fejlődési rendellenesség okozta hypertonia (coarctatio aortae) 5. Kp. ir. organikus megbetegedlseit kísérő hypertonia (agytumor, encephalitis) 6. Anyagcsere hypertonia (terhességi toxaemia, ólommérgezés etc.) III. Egyéb: Fehér köpeny szindróma - Rosszindulatú hypertonia: tartósan magas dyastoles nyomás, súlyos szemfenéki elváltozással (jell. 40 éves kor alatt). - Labilis hypertonia: a vérnyomás napközben nagyon ingadozó. - Hypertoniás krízis: a RR. hirtelen nagyfokú megemelkedése (300/140), fejfájással, látászavarral, hányással, esetleg bénulás ill. epileptiform görccsel. A beteg életveszélyes állapotban van. Tünetek: fejfájás (tarkótáji v. fejtetői nyomás), gyakori orrvérzés, kipirult arc, szédülés, egyensúlyzavar. Vizsgálatok: RR mérés, vizeletvizsgálatok, EKG, szemfenék vizsgálat. Gyógyítás: Béta blokkolók, ACE gátlók, diuretikumok, sószegény étrend. ANGINA PECTORIS Rohamokban jelentkező görcsös, mellkasi fájdalom, mely a bal vállba, bal karba, lapockák közé, gyomorgödörbe sugárzik (lehet a fogba is!) Kiváltó ok: - fizikai megterhelés, izgalom, stressz, hideg, RR emelkedés. - a szívizom ischaemiája, coronaria sclerosis, megnövekedett O2 hiány. Formái: - stabil: ugyanazok ok, idő, hossz, gysz-re szűnik - instabil: a fentiek ellenkezője 168
    • Tünetek: sternum mögötti szorító, markoló fájdalom (néhány perctől – fél óráig tarthat), a beteg sápadt, nyirkos, halálfélelme van. Kezelés: Nitromint tbl, spray (nyelv alá) >> ha nem szűnteti meg akkor az infarktus!!!!, Béta blokkolók, Ca csatorna blokkolók. Megelőzésre: Nitrát készítmények (Nitromint retartd, Nitroderm TTs tapasz, Nitrolingual, Olicard, Cardisorb, ISDN stb.) AMI A szívizom körülírt elhalása, melyet legtöbbször a koszorúserek valamelyik ágának hirtelen elzáródása okoz. Az elzáródott coronária mögött a szívizom elhal. Az elhalt területek elektromos tulajdonságai megváltoznak (EKG), enzimek lépnek ki az elhalt sejtekből (enzimemelkedés). Kialakulásának okai: - az ún. rizikófaktorokban keresendőek: hypertónia, zsíracs zavar, dohányzás, elhízás, DM, hajszolt életmód, stressz, inaktív életmód, sok kávé. Fogamzásgátló + dohányzás 35 év felett!!!! Tünetek: - Nitromintre nem szűnő Angina pect., epigasztriális fájdalom, hányás, szorongás, halálfélelem, sápadt, verítékes bőr, nyugtalanság; jön megy a tilalom ellenére. Emelkedett: CPK, GOT, GPT, LDH szint a labor értékekben. EKG!!!! Teendő: azonnali kórházba szállítás, fájdalomcsillapítás (morfium), O2 th, iv nitrát infuzió, thrombolysis – vérrög feloldása, később antikoagulánsok (Syncumar a prothrombin INR ismeretében) ill.Béta blokkolók (pl. Betaloc, Tenormin). Fontos, hogy a beteget infarktus után a szigorú ágynyugalmat követően fokozatosan mobilizáljuk, gyógytornász segítségével. >> Rehabilitáció. THROMBOSIS ÉS EMBÓLIA Thrombósisról akkor beszélünk, amikor az érpályán belül megalvad a vér, s amikor a vérrög (thrombus) leszakad, majd tovasodródik >> embólia, elzárhat fontos szervekhez tartozó ereket (szív, agy, tüdő stb.), ily módon létrejön az embólia. 169
    • Okok: A szív, mint embóliaforrás – Intracardiális okok: - intracardiális thrombus képződésének leggyakoribb oka: a nem vulváris PF - bal kamrai thrombus kialakulásához vezet a részleges v. teljes balkamrai dysfunctio - billentyű (v. protézis) hiba miatt fellépő PV - mitralis vitorla prolapsusa - nyitott foramen ovale - congenitalis vitiumok Szíven kívüli okok – Extracardiális okok: - tumorok, cytostatikumok - Policitaemi vera - terhesség - fogamzásgátlók szedése - szülés, gyermekágy - steroidok - alsóvégtagi MVT Tünetek: - attól függően alakulnak, ki, h. mely szervet érintik. Tüdőembólia esetében 3 formát ölthet: főág, közép, kiság embóliája. A főág elzáródása azonnali halálhoz vezet!!!! Labor eredményekben: LDH, SGOT, GPT emelkedés. Tüdőembólia esetén a beteget azonnali ITOra kell szállítani! Kezelésük: intézményi keretek között: - anticoaguláns th. (Heparin sc., később Syncumar: Prothrombin és INR ismeretében) - Szívműtét!!! Érsebészeti műtétek!!! - Long-life Syncumar th. elbírálása >> PCR vizsgálat (Leiden mutáció, Prothrombin gén, MTHFR ill. véralvadási faktorok) Végtagi thrombosis esetén >> A végtagot ne mozgassa! Kezdetekben szigorú ágynyugalom! Fontos, hogy a beteget szigorú ágynyugalmat követően fokozatosan mobilizáljuk >> Rehabilitáció. STROKE Cerebrovascularis kórképek 20-30.000 új beteg/év. Számos szakterületet érint. Jellemzője: reggeli, ill délelőtti órákban alakul ki. 170
    • Rizikótényezők: - DM, hypertónia, növekvő életkor, hypercholesterinaemia, nőknél szülés, fogamzásgátló szedése… A stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, reverzibilis vagy irreverzibilis funkciókárosodása, amely úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió vérátáramlása (perfúzió) és ilyen módon a szövetek oxigénés tápanyagellátása valamilyen okból kifolyólag jelentősen lecsökken, vagy megszakad. Ennek leggyakoribb oka, ha az agyi erekben valamilyen akadály képződik. Ez lehet vérrög, vagy az illető ér szűkülete. Az agyszövet normális működésének feltétele ugyanis a megfelelő vérellátás, mivel a vér szállítja a nélkülözhetetlen oxigént és a tápanyagul szolgáló cukrot a sejtekhez, ehhez pedig az szükséges, hogy a vér az erekben akadálytalanul és megfelelő mennyiségben áramoljon. Fajtái: - ischaemiás, embóliás, thrombotikus stroke, vérzéses stroke - instabil, stabil stroke, TIA (tranziens ischaemiás attak), RIND (reverzibilis ischaemiás neurológiai deficit) Tünetek: - lokális, agyi működési zavar, féloldali látásvesztés, beszédzavar (értelmetlenné váló szavak, mondatok), végtagok féloldali elgyengülése, az arc félrehúzódása, a kinyújtott nyelv ferdesége, a test féloldali zsibbadása vagy érzéketlensége, a végtagok ügyetlenné válása, a látótérkiesés, a szemhéj csüngése, kettőslátás, szemteke rezgés (nystagmus), nyelészavar, forgó jellegű szédülés, hányinger, egyensúlyzavar, zavartság. Súlyos esetben eszméletvesztés, kóma vagy halál is bekövetkezhet. A felsorolt tüneteket azonban nemcsak stroke okozhatja, hanem az agy egyéb betegségei is, ezek elkülönítése neurológus feladata. Fontos, tehát, hogy minél előbb orvoshoz forduljanak, az első lépcső rendszerint a családorvos vagy az orvosi ügyelet. A betegség kimenetele függ: a betegséget érintő terület elhelyezkedésétől. Minél korábban veszik észre, annál jobbak a kezelési kilátások!!! Vizsgálatok: CT, MRI, Carotis UH, RR monitorozás. Kezelés: stroke centrumokban, neurológiai osztályokon. Th: intubáció, RR controll, vércukor ellenőrzés, volumenpótlás, thrombocyta aggregáció gátlás, agyödéma kezelés (ozmo th, steroid), glicerin (agyból vizet szív ki), kis dózisú heparine). Mannisol A-B, Nootropil inf. Egészséges életmódvezetés: élvezeti szerek elhagyása (nikotin, koffein), stressz kezelés, rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, sok zöldség és gyümölcsfogyasztás, zsírszegény étrend! 171
    • Prevenció: - Elsődleges (primer) megelőzés: a betegségek bekövetkezését, előfordulását védi ki. - Másodlagos (sekunder): a betegségeket a korai stádiumokban lehet felismerni és a további romlást megállítani. - Harmadlagos (tercier): a betegségek kezelése, gondozása útján kívánja a romlást visszafordítani és a rehabilitáció útján visszavezetni az egyént az egészséghez. Szív- és érrendszeri betegségek esetén a prevenció: Rizikótényezők kiiktatása: - hypertónia kezelése, II. Típusú diab kezelése, vérlipidek normalizálása >> gysz-erek + diéta - élvezeti szerek mellőzése (nikotin, koffein, alkohol) - napi rendszerességű sport - egészséges táplálkozás >> sok zöldség-gyümölcs fogyasztás, teljes kiőrlésű gabonafélék, rostok - stressz kezelés, problémamegoldó magatartás - egészséges életmód - pozitív életszemlélet, optimista gondolkodásmód - testsúly normalizálás (fogyás) Rehabilitáció: A munkaképesség helyreállítása megfelelő eljárásokkal. A munkára és a mindennapi teendők ellátására való alkalmasság helyreállításában a sportok és sajátos fizikai aktivitások (gyógytestnevelés, speciális gyakorlatok) a korszerű rehabilitációs eljárások eszközeivel. Szívinfarktuson és embólián átesett betegek esetében fokozatosságon van a hangsúly. Intézményi keretek között valósul meg gyógytornász bevonásával. Rehabilitációs programok: A gyógyturizmus által nyújtott lehetőségek. Az egészség visszaállítása, a lehetőségek szerint. Szív és érrendszeri betegségek rehabilitációja: - közvetlen betegségek után >> fokozatos mobilizálás, gyógytorna, gyógytornász irányítása mellett - gyógyturizmus:  mátraderecskei mofetta kezelés  fürdőkezelések (szénsavas)  víz alatti vízsugár masszázs (tangentor) 172
    • 15. Mutassa be az életkori sajátosságok és a leggyakoribb pszichés panaszok, betegségek szerepét az egészségturisztikai programszervezésben! Fejlődés: testi és lelki változások összessége a fogantatástól a halálig. Dinamikus, egész életre jellemző! Érés: a fejlődés biológiai alapja, a testi változások sorozata, mely előfeltétele a lélektani kiteljesedésnek. Az emberi fejlődés aspektusai: 1. Fizikai fejlődés (testi fejlődés, növekedés, érés) 2. Kognitív fejlődés - a megismerési funkciók fejlődése (érzékelés, észlelés, gondolkodás, érzelem, viselkedés) 3. Pszicho-szociális fejlődés (emocionális reakciók, szociális kapcsolatok) A fejlődés törvényszerűségeiből adódik, hogy az emberek azonos életkorban hasonló tulajdonságokat mutatnak >> viselkedés, gondolkodás, érzelmi átélés és cselekvésmódjukban (alacsonyabb életkorban a hasonlóság nagyobb, idősebb korban kisebb). Az életkori sajátosságok átalakulnak egy bizonyos idő után. Ezek az átalakulások egységes, jelleg alapján elkülöníthető fejlődési szakaszokat (periodizáció) hoznak létre. Egy-egy fejlődési szakaszhoz hasonló testi, idegrendszeri, megismerési, érzelmi, viselkedési és érési fokozatok tartoznak. A leginkább elfogadott életkori periodizáció: Születés előtti kor: 8-10 nap: csíraszakasz (anya és az apa csírasejtjei egyesülnek a fogamzáskor) 8. hétig: embrionális (fontosabb szervek mindegyike primitív alakot ölt) 8. hét-megszületésig: magzati szakasz (csontok megkeményednek, primitív szervrendszerek kifejlődnek) Születés után: Újszülöttkor 0-2hét Csecsemőkor 0 - 1 év Kisgyermekkor 1 - 3 év Érzéki érdeklődés szakasza Óvodáskor 3 - 6 év Szubjektív érdeklődés szakasza Kisiskoláskor 6 - 10 év Objektív érdeklődés szakasza Serdülőkor 10 - 17 év Állandó objektív érdeklődés szakasza Ifjúkor 17 – 27 Felnőttkor 27- 65 Késői felnőttkor 65 felett Öregkor 70 felett Aggkor 173
    • 1. SZÜLETÉSTŐL – 3 ÉVES KORIG Testi tünetek hasonlósága kiemelkedő: - korán felismeri az arcokat (felismeri édesanyját) - képes a szociális mosolyra (ha rámosolyognak, ő visszamosolyog) - érzékenyek a beszédhangokra (megismeri édesanyja hangját) A 3 év alatt a gyermek hatalmas fejlődésen megy át, hiszen születésétől a járásig és a beszédig is eljut (szopó-, fogó reflex kialakulása). Idegrendszeri fejlődése és személyiségfejlődése szempontjából az anyával való kapcsolata meghatározó. Amennyiben az első életévekben a gyermektől megvonjuk az anyai gondoskodást, és szeretetkapcsolatot, súlyosan sérül a gyermek személyisége. Az ilyenkor jelentkező tünetcsoportot R. Spitz hospitalizmusnak nevezte el, és az anyahiányra vezette vissza. Ennek következtében később sérül a kapcsolatteremtési képesség. A csecsemő nyűgössé válik, kielégíthetetlen, sokat sír. Későbbiekben figyelme nem kelthető fel játékokkal sem, közönybe süllyed, étvágytalanná válik. A 7-8 hónapos gyermeket két, egymásnak ellentmondó vágy vezérli, egyrészt fel akarja fedezni a világot, megérinteni, megtapasztalni mindent, másrészt keresi a felnőtt közelségét, mely számára a biztonságot jelenti. Kb. 8 hónapos korban kialakul a gyermekben az ún. szeparációs szorongás >> a gyermek félelme attól, hogy szülei, főként anyja elhagyják. Emiatt a gyermek pánikba esik és sír, ha szülei magára hagyják, még akkor is, ha csak a szomszéd szobába mennek át. A probléma 10 és 18 hónapos kor között a legkifejezettebb, 2 éves korra általában megszűnik. A szeparációs szorongás akkor jelentkezik, amikor a csecsemőben tudatosul, hogy a szülő különálló személy. Mivel az emlékezőképessége még nem tökéletes, és nincs időérzéke, attól fél, hogy az anya távozása végleges. A jelenség akkor szűnik meg, amikor a gyermek memóriája kifejlődik, és fel tudja idézni a szülő képét, amikor az elmegy. Ilyenkor visszaemlékszik arra, hogy már máskor is történt ilyen, és a szülő visszatért hozzá. Az első évben a gyermek magányosan játszik, majd átvált a paralel játszásra, ami a gyerekek egymás melletti játszását jelenti. A csoportos játék a harmadik évben jelentkezik. 174
    • Fantáziájukra jellemző, hogy a kisgyermek még nem tudja megkülönböztetni a valóságot és a játékot, saját érzéseit vetíti ki a játékra, ezt nevezik animisztikus gondolkodásnak, amit a mágikus gondolkodás követ, a gyermek még nem tud különbséget tenni ok és okozat között. EGTUR szempontjából: - szülőkkel utazik - szállodák esetében a csecsemővel utazó családokat lehetőség szerint a többi vendégtől szeparáltabban célszerű elhelyezni, mivel a csecsemő sírásával kommunikál - a szobákban célszerű elhelyezni csecsemő-gondozási kellékeket (kiságy, pelenkázó, etetőszék, bili, étel tárolására és melegítésére szolgáló eszközök, sterilizáló) - gyermekprogramok (bábozás, meseolvasás, játszósarok – életkornak megfelelő játékokkal) - kölcsönözhető kerékpárokhoz gyermekülés biztosítása - babamasszázs - torna a gyermekkel (a gyermekek mozgékonyak) 2. ÓVODÁSKOR 3-6 ÉVES KORIG A gyermek ebben a korban egyre jobban kiteljesedik, egyre önállóbb lesz, nyitottabbá válik a világra. Mozgásigénye és a cselekvési vágya nagy, nincs félelem érzetük! Kifejezi a vonzalmait és enyhén ellenséges érzelmeit. Fő tevékenységi formája a játék, amelynek során előszeretettel utánozza a felnőtteket, játékában arra törekszik, hogy megpróbálja átélni azokat az élményeket, amelyek vonzóak számára a felnőttek viselkedésében. Szerepjáték (Papás-mamás, orvos). Az óvodásgyermek figyelme könnyen fluktuál (vándorol), elterelődik. Újabb és újabb kedvcsinálással‖ fenn kell tartani a figyelmét. A koncentrált figyelem külső megnyilvánulásai: tág pupilla, merev testhelyzet, nyitva felejtett ajkak. Ezek gyakran kísérik az óvodás mesehallgatását. Óvodáskorban jellemző a fantáziahazugság, mely a vágyak megvalósítására, vagy hiányos ismereteinek pótlására szolgál. Ez nem szándékos, vagy tudatos, hiszen valóságtól elrugaszkodott hazugságát ő maga is elhiszi. Ez építi a képzeletét. Az egyre szaporodó " miért " kérdések az érdeklődés szélesedéséhez vezetnek, amelyben már a nemi kíváncsiság is megjelenik. 175
    • A tovább erősödő önállósulási vágy korlátozása dackorszakot vált ki (első dackorszak). A dac a jól fejlődő személyiség mutatója. Leggyakoribb a testvéri féltékenység miatt kialakult pszichés betegségek. Az egyik legnagyobb változás, ha kistestvér érkezik. Ez nemcsak félelmet, hanem féltékenységet is szül, és a nagyobb gyerek úgy próbálhat figyelemhez jutni, hogy - akárcsak a kistesó - bekakil vagy bepisil >> enuresis nocturna. Észrevehető a gyermekek közti különbség: felfogóképesség, mozgékonyság, közlékenység. Az óvodás a vele egyező nemű szülővel azonosul, de kisajátítaná a másik szülőt is, és ez feszültséget okoz mindkét szülőhöz való érzelmi viszonyulásában >> érzelmi ambivalenciák, Oidipus-komplexus. EGTUR szempontjából: - balesetvédelem - meseolvasás - rajzolás, festés, gyurmázás - zenehallgatás, mesehallgatás - sok testmozgás, tánc - türelem és figyelem - egészséges, vitamindús étel, folyadékbiztosítás - figyelem lekötése ne tévézéssel történjen, mert akkor nem fejlődik a képzelet, hanem inkább bábozással 3. KISISKOLÁSKOR 6-10 ÉV Látványos testi fejlődés. Mechanikus rögzítés, tanulási forma (magolás). A gyermek társas viszonyai módosulnak, kapcsolatai szélesednek. A család, a szülő elveszti korábbi meghatározó szerepét. A kisiskoláskor kezdő fázisának pszichológiai sajátosságait az iskolaérettség kritériumai pl. szándékos és tartós figyelem képessége, a feladattudat és kötelességérzet, a beilleszkedési alkalmasság. Az akaratfejlődés egyik megnyilvánulása a versengésre, rivalizálásra való hajlam jelentkezése. 176
    • A gyermek erőszakos, agresszív viselkedését minden életkorban komolyan kell venni. Az erőszakos viselkedés kinyilvánítási formája nagyon széles skálán mozoghat: dühkitörések, testi erőszak, harc, fenyegetés, mások bántalmazására irányuló törekvések, állatok iránti kegyetlenség, tiltott tűzrakás. Szorongás jelentkezhet minden új helyzetben, így az iskolakezdéskor is, mely főként hányingerben, hányásban, hasmenésben és egyéb hasi panaszokban nyilvánulhat meg. Dyslexia: szövegértési zavar. Tic: kényszeres cselekvés, melynek motorikus (pl. pislogás) és vokális (pl. szó ismétlése) formája különíthető el. Jellemzők: 6-7 év: - rövid ideig képes figyelni - példaképek szerepe nagyon erős - imponálini szeretnek - könnyen motiválhatóak - szeretik felkelteni a felnőttek érdeklődését Egtur: - kis kihívást nyújtó programok 8-10 év: - hosszabb ideig képes figyelni - spontán érzelmi kitörések - értékrend kezd kialakulni - önállóság kezd kiépülni - érdeklődésük gyorsan változik Egtur: - több versenyre épülő feladatot végeztessünk velük - egyszerű, versenyjátékok, csoportjátékok, sport - jutalmazás: egyéni + csoport teljesítmény!!! EGTUR-ban fontos: - társak felkutatása - felügyelet, biztonság - mozgástevékenységek - versenyjátékok és jutalmazás! - kézügyes feladatok - önálló feladatok elvégzése 177
    • 4. SERDÜLŐKOR 10-17 ÉV Általánosságban: A biológiai érés következtében kialakuló erős instabil és érzelmi konfliktusok időszaka. A viharok és a feszültségek korszaka, ami a serdülők szüleikkel való konfliktusaiban nyilvánul meg. Ébredő szenvedélyek periódusa, „hormonális forradalom”. A serdülőkor két szakasza: 10 - 13 éves korig pre pubertáskor 13 - 17 éves korig pubertáskor Pre pubertáskor jellemzői: Biológiai változások sorozata >> biológiailag érett (elsődleges – másodlagos nemi jelleg kialakulása), szaporodásra alkalmas (fiúk: tesztoszteron, lányok: ösztrogén). Pubertás = nemi érés. A szakasz vége felé az érzelmi - indulati életben feszültség, nyugtalanság lép fel, ami az igen erőssé váló önállósulási törekvésekkel együtt gyakran vezet konfliktusokhoz mind az iskolában, mind a családban. Érzelmi leválás. Barátság: hasonló szerepet tölt be, mint csecsemőkorban a kötődés. A serdülő lányok barátsága intenzívebb, mint a fiúké. Csökken a dinamika, átmeneti érdektelenség, flegmatikus viselkedésmód, ÉN központú én-kép kialakítása. Második dackorszak!!! Pubertáskor: A testi fejlődésben gyors és radikális változások jelentkeznek, az egész szervezet labilis egyensúlyi állapotba kerül. A személyiség átstrukturálódik, a szociális környezet ugyanis felnőttes követelményeket támaszt a felnőttes testalkatú gyermekkel szemben >> teljes lelki átállítódás. A legnehezebb feladat a szülőkhöz való viszony átalakítása - a gyermeki függőség helyett az egyenrangú baráti viszony megteremtése - és a nemiség megértése. Inkább a társaiktól, mintsem a szüleiktől kérnek tanácsot. Központi probléma a pályaválasztásra és a partnerkapcsolatra való előkészület, az önismeret, a gyermeki világkép átértékelése. A sok megoldandó probléma miatt gyakori a befelé fordulás. 178
    • Achting-out: előbb cselekszik, azután gondolkozik. Alkohol, nikotin, drog használat, suiciditásra való hajlam, anorexia, bulimia (testkép zavar, táplálkozási zavar). Programszervezés: - családi programok - önálló vagy korcsoporti programok - választási lehetőség - aktív és passzív formára is szükség van - minden igényes és jó programnak van hatása - nem szeretik a hosszú programokat 5. AZ IFJÚKOR 17-27 A felnőtté válás, és az intim kapcsolatok kialakításának kora. Viselkedésükre jellemző: A vakmerőség és a meggondolatlanság jellemző a korszak kezdeti szakaszában. Bekövetkezik a lelki személyiségbeli változás is. Kifejeződik a kölcsönös szeretet képessége. Szerelem érzésében elkötelezettség. Az intim kapcsolatok vállalása egy másik ember szükségleteivel való törődést igényel, az énvesztéstől való szorongás nélkül. Nehéz feladat a fiatal felnőtt számára megtalálni az egyensúlyt saját maga és társa igényei között. Befejeződik a biológiai érés, kialakul a lelki harmónia. Gondolkodásuk sokirányú, minden iránt fogékonyak, érdeklődésük széleskörű. Az ingerekre gyorsan reagálnak, a valóságot reálisan figyelik, értékelik. Jellemző a teljes szellemi érettség, az ambíció, a nagyvonalúság, az életkörülmények megváltoztatására vonatkozó hajlam. Társadalomba való beilleszkedés folyamata. 179
    • Van önálló véleményük, igen fogékonyak az új dolgok iránt. Céltudatosság és lelkesedés. Fontos magatartás és személyiségformáló tényezőként jelentkezik ebben az időszakban a barátság (minőségi, kevés!!!) és a szerelem. 6. FELNŐTTKOR 25 ÉV FELETT A felnőtt pszichikumát jellemzi: A megszilárdult éntudat, a dinamikus egyensúly és a viszonylagos stabilitás. A felnőttkor uralkodó érzelmei: Családszeretet, hűség, hivatásszeretet, hazaszeretet, emberszeretet. Céltudatos, aktív élményszerző. Érdekét szem előtt tartja, anyagilag és presztízsből sem kíván károsodni. Jellemzők: - Agyi funkciók hatékonyak és gyorsak - Izmok rugalmasak - Bőr rugalmas és sima - Kimeríthetetlen energia Azonban 30 éves kortól lassú hanyatlás, és 35 év után az elpusztult idegsejtek nem pótlódnak, memória lassul. Hajszolt életritmus, stressz, krízisek: munkanélküliség, hitelek, párkapcsolati problémák, válás, idős szülők gondozása és elvesztése, depresszió, manager betegség – burn-out syndroma (kiégés). 40-65 évig: az emberi fejlődés nehéz szakasza: üres fészek >> megszűnik a gyerekekről való gondoskodás, több idő jut egymással való veszekedésre, testi és lelki fáradtság, klimax, kapuzárási pánik, csökkent teherbíró képesség, de a munka elvégzése fontos, alvászavarok, hangulatingadozások, feledékenység, szétszórtság, érzékszervek csökkent működése, felkészülés a nyugdíjra, lelki megpróbáltatások időszaka, gyengült fizikai erőnlét, megjelennek a betegségek, társ elvesztése vagy attól való félelem. Nyugdíj előtt állók egy része elfogadja, s van aki nem! EGTUR-ban: - mindennapi munka fáradalmainak kipihenése 180
    • - energiák újratermelése - személyes kiteljesedés, ismeretek növelése - családi együttlét - kikapcsolódás – feltöltődés (wellness, szauna, jakuzzi, masszázsok) - családi, de önálló programok is - stessszoldó technikák/stressz-kezelés gyakorlása 7. ÖREGKOR Az idősödést, mára már nem állapotnak, hanem folyamatnak tekintjük. Munkahely elvesztése a nyugdíjazással, családtagok, barátok elvesztése, megszokott környezet változása és az önállóság elvesztése jellemző. Az időskor a visszatekintés, a számadás és a mérlegelés életszakasza. A személyiség változása: - csökken a személyiség rugalmassága - nehezebben alkalmazkodik - markánsabbá válnak bizonyos személyiségvonások Az öregedéssel járó pszichológiai változások: Negatív: Pozitív: - Gondolkodás lelassulása - Megfontoltság - Rövidtávú emlékezet gyöngül - Bölcsesség - Nehezebb a tanulás - Újszerű szeretetképesség, átélés mélysége További jellemzők: - érzékszervek működése csökken (gyenge látás, íz érzés és hallás) - lelassult reflexek, betegségek (stroke, koszorúér-, szívbetegség, DM, hypertónia stb.) - kis intenzitású munkavégzés - sok szabadidő - külső megjelenés változásai - nyugdíjaztatás problémája - elmagányosodás, egyedüllét 181
    • 8. AGGKOR – 70 ÉV FELETT Testi és szellemi leromlás állapota. Leggyakoribb pszichiátriai kórképek: stroke, Alcheimer-kor, demencia, pszichozisok, doxazmák, időskori depresszió, izoláció. EGTUR-ban fontos: - Mindennapos pihenés és a napi rutin biztosítása! - Gyakran tartózkodnak a közösségi élettől, elizolálódnak >> kisebb csoportokban társaság biztosítható (kártyázás, sakkozás) - Értékesség tudatának megerősítése >> beszélgetések - Érdeklődésüknek megfelelően beszélgetésekkel az idősekkel (unoka, főzés) - Udvariasság, türelem és tisztelet!!! 182
    • 16. tétel: Mutassa be a szabadidő eltöltési szokások fontosabb hazai tendenciáit és ismertesse az animáció szerepét a turizmus rendszerének működésében! Szabadidő fogalma: Szabadidő mindazon foglalatosságok összessége, amelyekben az egyén önként vesz részt azért, hogy kipihenje magát, szórakozzék, vagy társadalmi kapcsolatait ápolja, esetleg tovább képezze magát. A szabadidő eltöltésének formái:  Az aktív formában valamilyen aktív vagy kreatív tevékenység jellemző, akár szellemi elfoglaltság tekintetében is.  A passzív formában inkább néző, szemlélődő, elfogadó viselkedés jellemző.  Egyéni  Társas (csoportos) Szabadidő eltöltését befolyásoló tényezők (életmód, életvitel, életstílus)  Életmód: Életmódnak nevezzük, ahogy írott, és íratlan szabályok szerint életünket éljük, az életszükséglet és az életfelfogás által meghatározottan. Azoknak a tevékenységeknek rendszere, amelyeket emberi szükségleteink kielégítésére végezünk. (Pl. városi életmód, vidéki életmód, lakótelepi életmód, egészséges életmód, stb.)  Életforma: Az az életvezetés, ahogy az egyén megvalósítja életmódját. Két eleme van: életstílus – az életforma mindennapokban is megjelenő sajátságos kifejezési módja életvitel – életforma gyakorlati megvalósulása. (Pl. sportolói életforma, menedzser életforma, diák életforma stb.) Szabadidő szerkezete társadalmi megközelítésben:  életkor szerint  nemek szerint  településforma, és földrajzi helyzet szerint  társadalmi rétegek szerint I. SZABADIDŐ ELTÖLTÉSI SZOKÁSOK FONTOSABB HAZAI TENDENCIÁI Az elmúlt időszakban a piacgazdaság kialakulásával a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek növekedtek. Nőtt a nyugdíjasok száma, és megjelent a munkanélküliség. A fiatalok körében nőtt a tanulók aránya. A demográfiai változások a szabadidő-szerkezetben is megjelennek. A vezetők száma, és az értelmiség aránya nőtt, míg csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. Az értelmiség körében a férfiak 183
    • rovására nőtt a nők aránya. A vállalkozói szférában gyakran a szabadidőt is átszövi a kereső-termelő munka. Családi összetétel szerint is megváltozott a szabadidő aránya. Az átlag kétgyermekes szülők több időt fordítanak jövedelemszerzésre, mint gyermektelen kortársaik. Az olvasási szokások visszaesése mellett, a televíziózás és az internetezés további térhódítása a társas együttlétek rovására történt. Visszaesett a családdal, barátokkal, ismerősökkel folytatott tevékenység csakúgy, mint az „eljárós‖ kulturális aktivitás (színházba, moziba, rendezvényekre látogatás). Európában nálunk az egyik legalacsonyabb a társas tevékenységekre fordított idő. Ugyanakkor megjelent az önképzés a szabadidő-eltöltés palettáján. Ez részben az internet térhódításával van összefüggésben. Valamelyest emelkedett a testmozgás, a kirándulás, sportolás súlya a szabadidő-szerkezetben, ami az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek bővülésével magyarázható. A kultúraközvetítő intézmények, és rendezvények (mozi, színház, múzeum, hangverseny, stb.) látogatottsága mélypontja (kb.1996) után emelkedni látszik. Ez részben az új mozi-komplexumoknak, és a kulturális kínálat színvonalának emelkedésének köszönhető. A rendszerváltozás kezdeti nehézségei után a piacgazdaság életre hívta a maga kulturális piacát. Színvonalas hangversenyek, Európa-hírű rendezvények, kiállítások kerültek a kínálati elemek közé. Hagyományőrző fesztiválok, helyi rendezvények sokasága, országos idegenforgalmi marketingstratégia csalogatja a szabadidő turistákat. Sajnos nem a közönség szélesedett, hanem inkább a kultúra iránt érdeklődők (értelmiségiek, diplomások, nagyvárosban élők) intenzívebb fogyasztása figyelhető meg. Szabadidő eltöltési szokások várható hazai tendenciái:  a szabadidő mennyiségének további növekedése várható  a társadalmi polarizálódás a szabadidő mennyiségében és felhasználásában is egyre jobban megjelenik  hagyományőrző fesztiválok, helyi rendezvények sokasága  a főszezonon kívüli és a rövid utazások továbbra is népszerűek maradnak  az aktív utazások főként a fiatalok körében jellemzőek  minél nagyobb folyamatos mennyiségben áll rendelkezésre a szabadidő, annál nagyobb a lehetősége, hogy annak felhasználása helyváltoztatással jár 184
    • II. ANIMÁCIÓ „ Az animáció egy szívélyes, szeretetre méltó formája annak, ahogyan az embereket aktivizálhatjuk: szórakoztató, sport vagy kulturális területen‖. / Karl O. Hermanns/ Az „animáció‖ szó latin eredetű, alapja „animo‖, amelynek jelentései:élővétesz, létre hoz, lelkesít. Az „animátor‖ (animateur) valaminek a létre hozója, lelkesítő személy (magyarul játékmesternek nevezzük). Az animátor nem önmagára, hanem a csoportra koncentrál, csak akkor kezdeményez, ha mások nem. Az ő számára a siker az, ha úgy tevékenykedik, hogy az általa animált csoportoknak többé nincs szükségük rá. Az animátorral szemben támasztott követelmények: Alapkövetelmény: - kapcsolatteremtő képesség - kommunikációs képesség - szakképzettség - lelkesedés és motiválás Az animációhoz szükséges tulajdonságok: fegyelem, megfelelő fellépés, rugalmasság, vezetési képesség, emberismeret, empátia, együttműködési készség, helyismeret, gyakorlati tapasztalat. További követelmények: spontaneitás, egyéniség, idegen nyelv ismerete, élettapasztalat, ismerjen valamilyen hangszert, táncbeli jártasság, színpadi tapasztalat. Turisztikai animátorral szembeni követelmény: életkor (min. 22, de inkább 25 felett), végzettség (felsőfokú), személyes tulajdonságok (ápolt, szimpatikus, toleráns, derűs, érdeklődő, tapasztalt, szervezőkészség, kellemes hang, kézügyesség, fizikai terhelhetőség. Az animáció 3 különböző területen alakult ki:  Film és szám.technika  Szocio- kulturális animáció  Turisztikai animáció 185
    • Turisztikai animáció: Kereskedelmi szálláshelyeken, szabadidő-centrumokban, egyéb idegenforgalmi helyszíneken megvalósuló szolgáltatás, melynek célja a vendégeknek maradandó élményt nyújtani emberek közötti kapcsolatok kiépítésén és játékos programok lebonyolításán keresztül. A turisztikai animáció típusai: 1. Rekreációs animáció (visszaalkotó, újrateremtő tevékenység) - szórakoztatás  rekreációs témapark (pl. Disneyland Paris)  vízparkok, élményfürdők (pl. Hajdúszoboszló - Aquapark, Zalaegerszeg- Aquapolis, Blizzard BeachFlorida) 2. Animáció az egészségmegőrzés jegyében - mozgatás  termálfürdők (gyógyturizmus)  sporttevékenységek (sport- animáció) 3. Animáció a lelki kondicionálás jegyében - ellazítás  A vallás turizmushoz kapcsolódó eseményeket jelenti. Szállodán belül pl. Shaoilin papokat hívnak meg 1-1 hétre, hogy a vendégek megismerjék vallásukat, kultúrájukat. Hasonló tevékenység a jóga, a meditáció vagy az autogén tréning. 4. Kulturális animáció  múzeumok animációja (pl. pesti Néprajzi Múzeum- Családi hétvége-sokszínű programokkal)  kastélyok animációja (pl. Kastélyhotel - Sasvár ahol az animátort „ceremónia mesternek‖ nevezik)  egyéb kulturális animáció (pl. nyelvtanulási lehetőségek, irodalmi utak) 5. Látvány animáció  Nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek színtere, extrémebb helyek pl. sivatag, lakatlan sziget 6. Gasztronómiai animáció  Borutak, Sajtutak, Borkóstolók, Főzőtanfolyam, Gasztro fesztiválok 7. A tipikus szórakozások animációja  presztizs jellegű animáció (pl. sarki expedíció, mert oda csak az jut el, aki „számít‖)  kaland-animáció (katasztrófaturizmus): a kockázat és a rizikó vonzza a vendégeket. A turisztikai animáció területei: 1. A vendégek aktivitása szerinti programok:  direkt animáció (tevékenyen kiveszik a részüket a vendégek)  indirekt animáció (passzív, amikor a vendég „nézőként‖ élvezi a műsort) 2. Vendégek neme szerinti programok: Női: aerobic, táncok, jóga órák, stb. Férfi: légpuskalövészet, vízilabda,‖férfi‖ sportok 186
    • 3. Egy szállodai napon belüli programok: délelőtt, délután, este 4. A programok helyszíne és rendszeressége szerint:  szállodai animáció (általában nyáron)  rendezvény animáció (az év többi időszakában) 5. A vendégek életkori sajátosságainak megfelelő programok:  gyermek/tini  fiatal felnőtt  felnőtt  idősek Animációs tevékenységek rendszere a szabadidős tevékenység jellege szerint: 1. Mozgás, sport: versenysport, teljesítmény sportok, sportjátékok (íjászat, foci, lovaglás) 2. Társas tevékenységek: szórakoztató programok (tánc, karaoke, disco) 3. Hobby, kreatív tevékenységek: homokvárépítés, rajzolás, pólófestés 4. Művelődés, felfedezés: bábszínház, borkóstolás, kerti sakk, színház, koncert 5. Kaland: kincskeresés, tábortűz, piknik, búvárkodás, túlélő túra 6. Pihenés, nyugalom: mesedélután, jóga, zenehallgatás, Thai Chi Programtervezés, célcsoportok és igényeik felmérése: 1 Kisgyermekkor (3-7) Animációjuk: egyszerű instrukciók, változatos programok, jó példaképként viselkedni, kis kihívást nyújtó programok, esetleg szülők is bevonhatóak. 2 Kisiskoláskor (7-10 év) Animációjuk: több versenyre épülő feladat, egyszerű versenyjátékok, jutalmazás: egyéni vagy csoport teljesítmény. 3 Serdülőkor (10-16 év) Animációjuk: lehetőség önálló szereplésre és csoportmunkára, szervezett sportprogramok, külön programok lányoknak és fiúknak is. 4 Ifjúkor (16-21 év) Animációjuk: különnemű és közös programok, kreativitás fejlesztése, szabad választás érzése, lehet kicsit kockázatosabb tevékenység is. 187
    • 5 Felnőttkor Fiatal felnőttek (21-35 év) Animációjuk: A legjobb mozgatórendszeri állapot. Ők a legteljesítőképesebbek. - hasznos sport- vagy kulturális tevékenységet űzni - barátokkal találkozni és véleményt cserélni - bekapcsolódni a csoportéletbe, felelőséget vállalni Középkorú felnőttek (35-50 év) Kiegyensúlyozottság, stabil családi és munkahelyi viszonyok. Felvetődik a nőknél a kérdés: karrierépítés vagy gyermekszülés és nevelés??? Érett felnőttek (50-64 év) Az élet e szakaszában a szabadidő eltöltésének fontos eleme a pihenés. Egy, gyakran nagyon mozgalmas életút végén, midőn fizikai téren is jelentkezik a csökkenés és romlás, az idősebbek már nem szeretnek kimerítő erőfeszítéseket tenni, szívesebben ízlelgetik a pihenés örömeit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az idős emberek már semmit nem akarnak csinálni, éppen ellenkezőleg: az idősek nagyon is aktívnak mutatkoznak, ha arról van szó, hogy végre megvalósíthatják soha nem realizálódott terveiket és olyan vágyaikat, melyekre időhiány miatt soha nem kerülhetett sor. Sok idős ember azonban ismét értelmét látja létének, ha olyan csoportot talál, ahol befogadottnak, megérintettnek érzi magát, ahol sikerül hasznosságát bizonyítani, véleményt cserélni, ahol biztonságban érezheti és nem érzi többé egyedül magát. 188
    • 17. Ismertesse az egészségturizmus helyét a turizmus rendszerében, az egészségturizmus felértékelődésének okait! I. ALAPFOGALMAK Egészségturizmus: Az egészségi állapot fenntartása és annak javítása érdekében történő utazás, melynek részei: egészségügyi turizmus, gyógyturizmus és wellness turizmus. Egészségügyi turizmus: orvosi kezelés, beavatkozás céljából történő utazás, melynek motivációi a jó minőségű ellátás (otthoninál) kedvezőbb áron, azonnali hozzáférés várólista nélkül és innovatív kezelések, melyek lehet otthon nem elérhetőek. Gyógyturizmus: Gyógyüdülőhelyen v. gyógyászati létesítményekben való minimális idejű tartózkodás, mely orvosi gyógymódok alkalmazásához kötött. Központi szerepe jut a természetes gyógytényezőnek. Wellness turizmus: a jó egészségi állapot fenntartását célozza – utazással egybekötve – a holisztikus szemlélet jegyében: testi, lelki, szellemi egészségre, ökológiai és társadalmi egyensúlyra törekedve. Medical wellness: orvosi vizsgálaton alapuló, egészségmegőrző program = Egyszerűbb orvosi vizsgálatok + wellness programok orvosi programozottsággal. Selfness: életforma, önmagunk megismerésére fekteti a hangsúlyt és az egészséges énkép kialakítására törekszik (work-life balance megteremtése). Soulness (szellemi-lelki harmónia): melynek célja a szellemi- és lelki felfrissülés, feltöltődés, érzelmi kifejezőképesség, stabilitás elsajátítása. Elsősorban manager szakmákban dolgozóknak ajánlott. II. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS HELYE A TURIZMUS RENDSZERÉBEN A., A TURIZMUS RENDSZERE ÉS KÖRNYEZETE (Forrás: Lengyel Márton: A turizmus rendszere és környezete) A turizmus, mint jelenség a világ legösszetettebb jelenségeinek egyike. A turizmus interszektorális és interdiszciplinális folyamatait és kölcsönhatásait láthatjuk a következőkben. 189
    • A turizmus, mint nyitott és dinamikus rendszer a környezetével aktív kölcsönhatásban áll. A környezet változásaira nyitott, a változásokat folyamatosan érzékelve alakul és formálódik. A kölcsönhatások révén a környezeti hatások folyamatosan éreztetik hatásukat a rendszer működésére. A társadalmi környezet: a turizmus csak azokban a társadalmakban válhat és válhatott fontos jelenséggé, ahol adottak az utazás gazdasági feltételei és az utazás érték. A politikai környezet: az utazási lehetőségeket befolyásolja. A polgárháború sújtotta, politikailag bizonytalan térségbe nem szívesen vagy egyáltalán nem utaznak turisták. (Izraelbe vagy a Bali szigetére irányuló turizmus az aktuális merényletek miatt lecsökkenhet.) A természeti környezet: a turisztikai attrakciók egyik legfontosabb meghatározója. A turizmus olyan természeti adottságokat is vonzerőként jelentet meg, amelyek sem a mezőgazdaság, sem más gazdasági tevékenység számára nem alkalmas. Sőt a természet utáni emberi vágyakozás óriási turisztikai vonzerőt jelentő nemzeti parkok látogatása, ökoturizmus. A technológiai környezet: a turizmus egyik alapadottsága, a technológiai környezet fejlődése, ezen belül az alapinfrastruktúra, közlekedés, távközlés, kommunikáció fejlődése meghatározó volt és lesz a turizmus fejlődésére. A gazdasági környezet: a küldő és fogadó országok általános gazdasági színvonalát mutatja meg, de megmutatja a kereslet nagyságát és a kínálat minőségét, összetételét is. 190
    • A kulturális környezet: A turizmus egyik legfontosabb vonzereje egy adott ország kulturális látnivalóinak megtekintése. A turizmus rendszere két alrendszerből tevődik össze. A két alrendszert, a keresletet (a turista) és a kínálatot (turisztikai termék), három rendszer köti össze: marketing: a fogadóterületről a turista felé irányul. közvetítő szektor: utazásszervező (tour operator) és utazási ügynökség. utazás: a turista utazása a küldőterületről a fogadóterületre. A kereslet elemei motiváció - az utazásra ösztönző belső emberi indíték diszkrecionális, avagy szabadrendelkezésű jövedelem (az alapvető emberi szükségletek kielégítése után a jövedelemből fennmarad) szabadidő A kínálat elemei vonzerő vagy attrakció szállás étkezés közlekedés egyéb infrastruktúra szórakozási lehetőségek kultúra vendégszeretet biztonság, higiéné turisztikai szervezetek árak 191
    • B., EGÉSZSÉGTURIZMUS RENDSZERE – A turizmus speciális ága, a turizmuson belül helyezkedik el, ahol a motiváció az egészségmegőrzés, rekreáció Az egészségturizmus értelmezése Forrás: http://rgdi.sze.hu/files/Ertekezesek,%20tezisek/Tezis-fuzet_HUN_MCs.pdf Az egészségturizmus éppúgy kapcsolatban van a környezettel, mint ahogy a turizmus áll kapcsolatban a környezetével. A környezeti hatások is folyamatosan éreztetik hatásukat az egészségturizmusra. Így egy gazdaságilag elmaradottabb régió, nem lesz érdekelt, ill. motivált hazánk egészségturisztikai szolgáltatásai iránt. 192
    • Egészségturizmus Egészségügyi turizmus Gyógyturizmus Wellness turizmus •Orvosi kezelések •Termál és gyógyvizek >> Mozgásszervrendszeri betegségekre •Ivókúrák >> Emésztőszervrendszeri betegségekre •Fürdőkúrák >> Bőrbetegségekre •Gyógybarlangok >> Légzőszervrendszeri betegségekre •Klíma th >> Hormonbetegségekre •CO2 - th >> Érszűkületre •Medical wellness •Selfness •Soulness •Fitness •Passziv wellness (beauty kezelések) Forrás: Dr. Ruszinkó Ádám - Donka Attila órai előadása III. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS FELÉRTÉKELŐDÉSÉNEK OKAI A kereslet szempontjából:  Az egészségmegőrzés és a wellness egyre divatosabbá, mondhatni népmozgalommá válik. Évek óta nő a kereslet az egészségmegőrzés és a regenerálódást nyújtó utazási ajánlatok iránt, és ez a keresleti trend semmiképpen nem rövid távú divatirányzat  A legtöbb emberekben tudatosult, az egészség, mint érték fogalma >> egészség felértékelődése, egészségtudatosság  Az emberek minél tovább akarnak egészségesek, fiatalok, fittek, szépek és aktívak lenni  A növekvő emberi élettartam egyre szélesebb igényt teremt a megélt évek minőségének javítására, amihez várhatóan egyre bővülő fizetőképes kereslet társul  Hozzájárul a testi-lelki feltöltődéshez, a jobb közérzethez, szellemi frissességhez  Az emberek többsége tisztában van az egészségturizmus nyújtotta elemekkel, próbálta már, hallott róla, így keresik és használják a különféle szolgáltatásokat  Megelőzhető számos betegség kialakulása, közérzet javító, lelki egészségvédelmet biztosító  Olcsóbb a prevenció, mint a drága kórházi kezelések  Marketing tevékenységeknek köszönhetően egy többen keresik Magyarország különféle egészségturisztikai szolgáltatásait – belföldön és külföldön egyaránt  Hozzátartozik az egészséges életmódhoz, értelmiségiek körében egyfajta státuszszimbólumként bír 193
    • A kínálat szempontjából:  Magyarország, mint termál kincs; természeti adottságai és gyógytényezői révén lehetővé teszi az egészségturizmus feltételeit (termálvizek, barlangok, mofetta) >> bevételi forrás  Tartósan növekvő, a világban is folyamatosan felértékelődő piac  Pozitív képpel, pozitív attitűddel pozícionálja az országot  A tudásalapú társadalomban felértékelődik a tudás hordozója és alkalmazója a munkát végző ember  Az egészségipar eredményei jótékonyan hatnak a lakosság egészségi állapotára, növeli a gazdaság teljesítőképességét  Az egészségturizmus marketingkommunikációs célja ,,a mellékhatások nélküli gyógyulás és pihenés varázsa” üzenet közvetítése különböző célcsoportok felé  Belföldön a hangsúlyt a ,,regeneráló és a szórakoztató víz” utazási motivációkra helyezik, így ezek köré építik a kommunikációkat  Az ország versenyképességének tartós növekedése  Nemzetgazdaságban növekedés; emelkedik a GDP, munkahelyteremtő hatás, oktatás-képzés élénkülése stb.  Gazdaságilag elmaradottabb régiók felzárkóztatását is lehetővé teszik  Erősségeinkből, természeti adottságainkból, speciális tudásunkból stratégiai előny kovácsolódik Széchenyi terv Az egészségtudatosság világszerte észlelhető terjedésének hatására a gyógyszolgáltatások helyét átvéve illetve az kiegészítve a betegségmegelőzés kerül a középpontba. Ezzel párhuzamosan beszélhetünk természetes és ezen belül főként a keleti gyógymódok térnyeréséről. Az egészségturizmus két ágának a wellness és a gyógyturizmus közeledés figyelhető meg. Számos olyan fejlesztés indult az utóbbi időben, ahol az adott létesítményen belül a gyógyászati részleg mellett a wellness szolgáltatások is helyet kaptak. Jellemző a szolgáltatások komplexebbé válása, az egyáras csomagok, az all inclusive utak népszerűségének növekedése. A Magyar Turizmus Rt. Számára megfogalmazott egészségturisztikai jövőkép értelmében: Magyarország látogatói számára öt éven belül az egészség váljon az egyik legfőbb motivációvá. A külföldiek számára pedig Magyarország jelentsen egyet a Fürdők Országával, belföldön pedig ismertessük meg az egészségturizmus szolgáltatásait ezzel is növelve a potenciális keresletet. 194
    • A jövőkép megvalósulásához szükséges piaci stratégia értelmében az alábbi szerepet kell a Magyar Turizmus Rt-nek játszania az egyes szegmensek esetén: A belföld területén a gyógyturizmus koordináló és együttműködő, külföld esetén információgyűjtő és szervező kell, hogy legyen. Belföld és külföld esetén a wellness turizmus aktív és domináló kell, hogy legyen. A piaci kommunikációban mind a gyógy-, mind pedig a wellness turizmusban más-más üzeneteket kell megfogalmaznia a Magyar Turizmus Rt-nek. A gyógyturizmusban legyenek módosítások és a kockázat csökkentésére irányuló magatartások a portfólió (értékpapírok, vállalati üzletágak stb.) bővítések révén. A wellness turizmusban pedig a wellness bevezetése is szerepelje az elsődleges célok mögött. A célok (elsősorban a rövid, középtávú célok), elérése érdekében mindenképpen szükséges egy megfelelő hatáskörrel rendelkező szervezet létrehozása a megfelelő marketingtevékenység összehangolására, Egészségturisztikai iroda, a Magyar Turizmus Rt és a Miniszterelnöki Hivatal Turisztikai Államtitkárságának közös irányításával. Az egészségturizmus különös kettős helyzetéből adódóan a népegészségügynek ugyanolyan szerves része, mint a turizmus. Fontos hogy a szervezet az Egészségügyi Minisztérium megfelelő szintű szervezetével egyeztetve végezze a rábízott feladatokat, valamint a Miniszterelnöki Hivatal Turisztikai Államtitkárságának felelőssége van az Oktatási, Gyermek- Ifjúság és Sport, a Nemzeti Kulturális Örökség, a Pénzügyi, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériummal. Hiszen e szervezetek is közvetve vagy közvetlenül érintve vannak a wellness és gyógyturizmusban. Az állami szerepvállalás mellett a magánszféra bevonása is elengedhetetlen, hiszen ahogyan az más országok gyakorlatában is történik, a sikeres üzletek megvalósulásában és marketingjében a magánszektor is aktívan jelen van. Az egészségturizmus kínálatának fejlesztése, az adottságok figyelembevételével, mind nemzeti, mind pedig helyi szinten fontos feladat. A fejlesztési irányok megfogalmazásában azonban más és más kérdések merülnek fel nemzeti és helyi szinten. Az egészségturizmus a turizmus rendszerének minden elemét érinti. Úgymint utazásszervezők, szálláshely szolgáltatók, szépségfarmok, napi spak, szabadidő klubok, fürdőkomplexumok, gyógyfürdők és gyógyhelyek, desztinációk. 195
    • 18. Tétel: Ismertesse a gyógy- és termálturizmus lényegét, mutassa be Magyarország gyógyidegenforgalmi adottságait és szerepét nemzetközi és belföldi turizmusban! I. ALAPFOGALMAK Turizmus (Hunziker és Krapf, 1942): az emberek a lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, ahol a tartózkodást nem letelepedési szándék, ill. jövedelmező tevékenység motiválta. Egészségturizmus: Az egészségi állapot fenntartása és annak javítása érdekében történő utazás, melynek részei: egészségügyi turizmus, gyógyturizmus és wellness turizmus. Egészségügyi turizmus: orvosi kezelés, beavatkozás céljából történő utazás, melynek motivációi a jó minőségű ellátás (otthoninál) kedvezőbb áron, azonnali hozzáférés várólista nélkül és innovatív kezelések, melyek lehet otthon nem elérhetőek. Gyógyturizmus: Gyógyüdülőhelyen v. gyógyászati létesítményekben való minimális idejű tartózkodás, mely orvosi gyógymódok alkalmazásához kötött. Központi szerepe jut a természetes gyógytényezőnek. Wellness turizmus: a jó egészségi állapot fenntartását célozza – utazással egybekötve – a holisztikus szemlélet jegyében: testi, lelki, szellemi egészségre, ökológiai és társadalmi egyensúlyra törekedve. Balneoterápia (termálturizmus): a termális ásványvizek gyógyításra való alkalmazása. Hidroterápia: vízzel végzett gyógykezelés, a balneoterápia a gyógyvízzel való kezelés. 196
    • Termálvíz v. hévíz: az a természetes, felszín alatti forrásból származó víz, melynek kifolyáskor mért hőmérséklete 30fok C felett van. Ásványvíz: nevezzük mindazon kút v. forrás vizét, mely 1000 mg-nál több ásványi anyagot tartalmaz literenként. Gyógyvizek: azok a termális ásványvizek, amelyeknek gyógyhatása igazolt. II. ISMERTESSE A GYÓGY- ÉS TERMÁLTURIZMUS LÉNYEGÉT A, Gyógyturizmus A gyógyturizmus az állandó lakóhelyen kívül, gyógyüdülőhelyen vagy gyógyászati létesítményben való ideiglenes de meghatározott minimális idejű - tartózkodás, amelynek célja orvosi gyógymódok alkalmazásával valamilyen meglévő betegség gyógyítása. (Természetes gyógytényező közelében legyen >> gyógyvíz, gyógyhatású klíma!) A hazai gyógytényezők és célcsoportok: Termál- és gyógyvizek >> mozgásszervi panaszok kezelésére, prevencióra Ivókúrák >> emésztőszervi betegségek kiegészítő kezeléseként Fürdőkúra >> bőrbetegségek (pl. pikkelysömör) kezelésére Gyógybarlangok >> légzőszervi kezelésekre Klímaterápia >> hormonbetegségekre CO2-terápia >> érszűkületre A gyógyturizmus létesítményei (gyógyfürdő kórház, szanatórium, gyógyüdülő, gyógyszálló, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház), egyaránt kínálnak a vendégnek egészségügyi, orvosi, illetve turisztikai szolgáltatásokat. Gyógyszálloda: az a kereskedelmi szálláshely, amely a vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít. Szolgáltatás körei: Terápiát kínál: terápia: a gyógyítás során alkalmazott kezelési eljárások összessége, melynek célja a betegség összességének megszüntetése, olyan gyógytényezők alkalmazásával, melyet más gyógyeljárások is kiegészítenek. 197
    • Fizioterápia fajtái: 1. ELEKTROTERÁPIA >> Elektromos energiát használ fel a gyógyításhoz  kisfrekvenciás kezelések (0-1.000 Hz)  középfrekvenciás kezelések (1.000-100.000 Hz) 2. MECHANOTERÁPIA >> Mechanikai energiát használ fel  gyógytorna (aktív, passzív)  masszázs  UH  trakciós kezelések 3. TERMOTERÁPIA >> Hőkezelést jelent (hideg-meleg hőhatást)  hydroterapia (tangentor, súlyfürdő)  iszapkezelés  kryoterápia  infravörös sugárzás  fénykezelés  nagyfrekvenciás kezelés (100.000 Hz feletti) 4. FOTOTERÁPIA  helioterápia (természetes napfénykezelés)  ultraibolya sugárzás  lézer  látható fény  szolárium  bioptron 5. BALNEOTERÁPIA >> Termális ásványvíz használata külsőleg-belsőleg  fürdőkúra  ivókúra 6. KLÍMATERÁPIA >> Valamely földrajzi terület éghajlatát használja fel  gyógyklíma-kezelés  barlangterápia 7. INHALÁCIÓ >> porlasztott, folyékony v. szilárd részecskéket juttatunk a légzőszervrendszerbe  aerosolterápia  aerointerápia Gyógyászati tevékenység: - tárgyi feltételei (spec. gépek, berendezések, diagnosztikai gépek, higiénés eszközök) - személyi feltételek (fürdő orvos, szakorvosok, dietetikus, szakszemélyzet; masszőr, fizioterápiás asszisztens stb.) 198
    • Célcsoport: - 50 év felett - önállósult gyerekkel rendelkező aktív keresők, nyugdíjasok - alacsony-közepes jövedelmű és iskolázottságú - magas árérzékenység jellemző - nyugodt, megfáradt életritmusú - problémás egészségi állapot - fizikai munkások, vagy alacsonyabb beosztású szellemi munkások B, Termálturizmus A termálturizmus vagy balneoterápia: a termális ásványvizek gyógyításra való alkalmazását jelenti, intézményi keretek között, közvetlen természetes gyógytényező közelében. Ez történhet külsőleg, és ivókúra formájában. Hazánk gyógyvízkezelésének gyógyvízgazdagsága, mivel nagy hagyományai hidrogeológiai helyzetünk vannak, melyben Európában szerepet egyedülálló játszik (geotermikus országunk grádiens, Magyarország 80% alatt víz található!!!). A fürdőkúra akkor hatásos, ha a beteg legalább 15 kezelésen vesz részt, és a fürdőzés idejét 15 percről fokozatosan növelik 45 percre. Napjainkban önállóan csak balneoterápiás kezelést nem adnak, azt különböző beavatkozásokkal - például iszappakolással, gyógytornával, elektroterápiával, vagy gyógymasszázzsal - kombinálják. A balneoterápiát szinte valamennyi klinikai ág felhasználja gyógykezelésében, ideértve a műtétek utókezelését, valamint a rehabilitációt is. A fürdőkezelések indikációi: mozgásszervi betegségek (degeneratív idült, vagy gyulladásos reumatológiai kórképek kezelésére) csontritkulásban (osteoporosis) >> Ca-os, jódos a gerinc ízületi kopásos megbetegedéseire (spondylosis, chr. myalgiák) porckorong-betegségek (discopathia, gerincsérv, chr. ideggyulladások csípőízületi, térd és egyéb ízületi arthrosisok osteoporosis okozta háti fájdalom, porotikus törések utókezelésére traumák következményeként kialakult Sudeck-sy kezelésére gyulladásos, ízületi megbetegedések nyugalmi stádiumában (RA, arthritis) chr. nőgyógyászati gyulladások (vaginitis, meddőség, chr. petefészek-gyulladás) >> NaCl-os vizek balesetek, ortopédiai műtétek utókezelésére, protézis beültetése, porcműtétek után lágyrész-reumatizmusok bőrbetegségek kezelésére (psoriasis, ekzema, seborrhea ill. műtéti hegek >> főleg kénes vizek szívbetegségek, billentyűműtétek, infarktus utókezelésére >> szénsavas, kénes vizek 199
    • gerincsérv, ill. agyi érbetegségek köv.-ben kialakult bénulások (paresisek) utókezelésére Parkinson sy. követk.-ben kialakult spasticus tónusfokozódás idegsebészeti kórképek és műtétek után Fürdőterápia kontraindikációi: Belszervi betegségek: cardiális decompensatio hypertonia, PF, infarktus után 3 hónapig, instabil angina pectoris chr., előrehaladott máj-, és vesebetegség TBC lázas, fertőző betegségek kifejezett varicositas, MVT után 3 hónapig, pulmonalis embólia után 3 hónapig rosszindulatú daganatok, myeloproliferatív betegségek széklet-, vizelet incontinentia leromlott ált. állapot Mozgásszervi betegségek: ac. myalgia, ízületi gyulladások aktív stádiuma osteomyelitis (csontvelőgyulladás) autoimmun kórképek acut stádiuma Idegrendszeri megbetegedések: epilepszia psychosisok SM acut stádiuma Bőrbetegségek: ulcus cruris (chr. lábszárfekély) kiterjedt bőrgennyedések kiterjedt mycosisok (gombás fertőzések) A hazai gyógyvizek felosztása: A gyógyvizek felosztása az ásványianyag-tartalom és kémiai tulajdonságai alapján történhet, amelyek megfelelhetnek egy-egy hazai régiónak is. 200
    • Kémiai összetétel Gyógyító hatásuk Fellelhetőségek Külsőleg: léguti hurut Bükkszék, Gyopárosfürdő, Gyula, Alkáli hidrogén-karbonátos Belsőleg: hyperaciditás, gyomor-, és Mezőtúr, Szeged, Szécsény, vizek nyombélfekély, diabetes, köszvény, Szolnok, Parádi Csevice húgyúti infectio Ivókúrára: Bükkszéki Salvus Külsőleg: értágítóvérnyomáscsökkentő, gyulladáscsökkentő, menstruációs Debrecen, Hajdúszoboszló, zavarok kezelésére, sclera gyulladásos Jódos-brómos Pesterzsébet, Sóshartyán betegségeire, reuma Ivókúrára: Sóshartyáni Jódaqua Belsőleg: hypothyreosis kezelésére, vércukor- és húgysavszint csökkentő >> diabetesre, köszvényre Külsőleg: gerinc- és perifériás ízületek gyulladásos betegségeire, nőgyógyászati és urológiai Budai fürdők (Gellért, Lukács, Földes-meszes (kalcium-, gyulladásokra Rudas, Rác), Esztergom, Mohács, magnézium-, hidrogénkarbonát) Belsőleg: gyomor, nyombél és egyéb Székesfehérvár, Balaton bélszakaszok nyh-nak gyulladására, epehólyag gyulladásra, húgyúti infectio Külsőleg: reumás betegségek és egyes bőrbetegségek kezelésére Belsőleg: diabetes, epebetegségre, Balf, Bogács, Harkány, Kénes köszvényre, idült gyomor-bél hurutra, Mezőkövesd, szocsi, Parád i vérnyomás csökkentő, chol. csökkentő, Ivókúrára: Parádi fokozza a kén beépülését az ízületi porcokba Külsőleg: gyulladáscsökkentő >> nőgyógyászati gyulladásokra, urológiai kórképek kezelésére, ízületi Debrecen, Eger, Hajdúszoboszló, Kloridos (konyhasós) gyulladásokra ill. psoriasis, ekzema, Karcag, Sárvár, Gyopáros, seborrhea kezelésére Nyíregyháza-sóstó, Alföldi fürdők Belsőleg: ivókúraként nyálkahártyák hurutos megbetegedéseire Külsőleg: fájdalomcsillapító hatás Belsőleg: befolyásolják a belső Budai fürdők (Imre, Gellért, Radonos, kénes elválasztású mirigyek működését és az Rudas) Eger, Hévízi-tó, anyagcserét. Radonos víz >> Miskolctapolca érbetegségekre, anginás panaszokra Külsőleg: nyugtató, vizelethajtó, Balatonfüred, Balaton-felvidék, reumás betegségek kezelésére Bükkszék, Csopak, Kékkút Szénsavas Belsőleg: fokozza a nyálelválasztást, a Ivókúrára: Kékkúti Theodora gyomorsav secretiot >> Quelle étvágygerjesztő, emésztést elősegítő CSAK belsőleg: gyomor-, bél-, máj-, Kelenföld, Budaörs Szulfátos (keserűvíz) epebetegségekre, diabetesre, Ivókúrára: Hunyadi János, hashajtásra Apenta, Mira Külsőleg: női genitáliák gyulladásos Vasas Parád, Moha betegségeire 201
    • III. MUTASSA BE MAGYARORSZÁG GYÓGY-IDEGENFORGALMI SZEREPÉT A NEMZETKÖZI ÉS BELFÖLDI TURIZMUSBAN! ADOTTSÁGAIT ÉS Hazánk hidrogeológiai helyzete kedvező!!! Geotermikus grádiens: azt a rétegvastagságot, amelyben a földkéreg hőfoka 1 fok C-al nő, geotermikus grádiensnek nevezzük. A Kárpát-medence, így Mo. geotermikus grádiense igen kedvező: 20 m. Ebből adódik, hogy Mo. alatt bárhol 1000 m mélyen kb. 50 fok C vizet találunk – szemben az európai országokkal, ahol ebben a mélységben 30-34 fok C-os vizek lelhetők fel. Legnagyobb kiterjedésű, legsűrűbb hévíztermelő terület az Alföldön van! Magyarország gyógyidegenforgalmi adottságai a felszín alatti vizeiben rejlik! 1. A magyarországi ásvány- és gyógyvizek osztályozása:  Ásványvíz: a föld mélyebb rétegeiből származnak, 1 literben 1000 mg-nál több oldott ásványi anyag vagy bizonyos biológiailag aktív anyagok egy meghatározott küszöbértéket meghaladó mennyiségben fordulnak elő. (EU követelmény szerint 500 mg/l)  Termálvíz: a föld mélyebb rétegeinek gazdag ásványanyag-tartalmát is és a föld mélyének melegebb hőfokát is felveszi. A termálvíz tehát természetes melegvíz, amely ásványi anyagokban is gazdag. Többnyire mélyfúrásokkal tárják fel a termál- és ásványvízeket, gyakran olajfúrások kapcsán bukkannak rájuk.  Gyógyvíz: jogi fogalom. Azokat a vizeket, amelyek természetes ásványanyag-tartalmúak, ill. meleg hőfokuk miatt – orvosi tapasztalatok alapján – gyógyászatilag felhasználhatóak, az Egészségügyi Minisztérium a megfelelő szakvélemények alapján gyógyvíznek minősíti. A gyógyvíz tehát vagy termálvíz, vagy ásványvíz, vagy mindkettő kritériumának eleget tesz, s így fürdőkúra, ivókúra, ritkábban belégzőkúra formájában felhasználható. 2. Magyarországi természetes gyógytényezők: 204 elismert gyógyvíz 228 elismert ásványvíz -Szentkirályi, Veritas Gold, AVE, Óbudai gyémánt, Natur Aqua, Theodora Kékkúti, Visegrádi, Mizse… stb. 70 minősített gyógyfürdő Magyarországi leghíresebb gyógyfürdői: 202
    • BUDAPEST GELLÉRT: radioaktív, földes-meszes, 43 fok C-os. RUDAS (török fürdő): Szokolli musztafa 1566-ban építette. Műemlékké nyilvánították. Rádioaktív vize 44 fok C-os földes-meszes, Na-ot is tartalmazó gyógyvíz. RÁC: Mátyás király kedvenc fürdője volt, kupolás medencéjét a törökök építették. 1869-ben Ybl Miklós tervei alapján átépítették. Ca-Mg-hidrogénkarbonátos, szulfátos gyógyvíz, 42 fok C-os feltörő hőmérséklettel. LUKÁCS: Évszázados fákkal övezett gyógyparkban fekszik, ahol ivócsarnok is található. Földes-meszes, Na-ot is tartalmazó szulfátos vize van, több forrás táplálja. SZÉCHÉNYI-GYÓGYFÜRDŐ: Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, kútját Zsigmondy Vilmos fúratta. Földes-meszes, Na-ot is tartalmazó szulfátos hévíz, legmelegebb vizű kútja 77 fok C-os hévizet ad. HARKÁNY: Baranya megyében a Tenkes-hg lábánál fekszik. A kút fúrása Zsigmondy Vilmos nevéhez fűződik. Gyógyvize: alkáli-hidrogénkarbonátos, kloridos, kénes víz, 62 fok C-os. HÉVÍZ: Keszthelytől 5 km-re található. Az első fürdőházat gróf Festetics György kezdeményezésére építették. Az állami gyógyfürdőház 1952-ben alakult. A tavat két forrás táplálja. Vize: Ca-Mg-hidrogénkarbonátos, kénes. A tó hőmérséklete 35-36 fok C-os nyáron. BÜKFÜRDŐ: Nyugat-Mo. egyik legismertebb gyógyfürdője, 44 éves múltra tekint vissza. Gyógyvize: alkálihidrogénkarbonátos, magas szénsavtartalommal. 203
    • BALF: Már a rómaiak korában is működött itt fürdő. 1772-ben épült az első fürdőház. Vize: 28 fok C-os alkalikuskénes víz. SÁRVÁR: A nyugati határ szélén fekszik, gyógyvize 2005 m mélyről tör fel, NaCl-os, jódos, fluoros, bór tartalmú víz. A belőle készített só a Sárvási Termálkristály nagy mennyiségben tartalmaz biológiailag aktív nyomelemeket. ZALAKAROS: A zalai szőlődombok lábánál fekszik, egyedi mikroklímával rendelkezik. Termálvize: alkálihidrogénkarbonátos, kloridos, kénes, jódos, brómos hévíz. HAJDÚSZOBOSZLÓ: 1925-ben Pávai Vajna Ferenc jóvoltából végeztek kútfúrást. 1100 m mélyről 75 fok C-os jódos, brómos, konyhasós, alkáli-hidrogénkarbonátos termálvizet nyertek. MEZŐKÖVESD: A Bükk-hg lábánál fekszik. A Zsóry fürdő Ca-Mg-hidrogénkarbonátos, szabad szénsavat tartalmazó, magas kéntartalommal bíró gyógyvizzel rendelkezik. GYULA: Mo egyik legszebb gyógyfürdője 8,7 hektáros parkban. Vize: alkáli-hidrogénkarbonátos, kloridos, 72 fok C-os kifolyó hőmérséklettel. A gyógyfürdőkhöz kapcsolódó hidroterápia közül: - a tangentor és a súlyfürdő részletesebb bemutatása Súlyfürdő: Magyar szabadalom a gerincgyógyászatban (Dr. Moll Károly). A beteg nyakánál fel van függesztve és egy 35 fok C-os vízben van, végtagján1-12 kg-os súlyokkal. A kezelés célja: a gerinc, csípő v. térdízület trakciója. Időtartama: 10-20 perc. Idikációja: - discopathia - discus hernia (porckorong sérv) il műtét után 6 héttel - spondylosis, spondylarthrosis - VBI - Osteoporosis - Arthrosis Kontraindikációja: - láz, fertőző betegségek - malignus tumor - hypertonia - decomp. szívműködés - infarktus, MVT, embólia után 204
    • - epilepsia, SM - graviditás - incontinentia - súlyos varicositas Tangentor (víz alatti vízsugár masszázs): a beteg indifferens hőfokú vízzel teli tangentor kádban fekszik, ahol a masszázst egy gumicsövön kiáramló vízsugárral kapja. A kezelést a distalistól a proximalis felé haladva kapja a páciens - köröket rajzolva a vízsugárral. Indikációi: - spondylosis, myalgiák, dyscopathia, műtétek, traumák utókezelésére, perif. keringési zavarok, kondíciójavítás 5 elismert gyógybarlang (Barlangterápia – Speleoterápia) - Hideg barlang indikációja: légúti aszthma, és egyéb légúti betegségek - Meleg barlangok indikációja: mozgásszervi betegségek, néha fogyókúra 1. Szent István „Fekete terem” cseppkőbarlang (Miskolc – Lillafüred) BAZ 2. Béke barlang >> Aggteleki karszthoz tartozik, a Világörökség része (Jósvafő) BAZ 3. Abaligeti barlang ,,Gyógyterem”: gyulladásokra, allergiás aszthmákra (Abaliget) BARANYA megye 4. Szemlőhegyi ,,Óriás folyó‖ (Budapest II. kerület) PEST megye 5. Tapolcai Gyógybarlang >> Városi Kórház gyógybarlangja (Tapolca) VESZPRÉM megye 5 elismert gyógyiszap: 1. Alsópáhok: természetes tőzeg gyógyiszap 2. Hajdúszoboszló: városi gyógyfürdő iszapja 3. Hévizi iszap: a Hévízi-tó iszapja: 30% szerves anyagot tartalmaz 4. Makó: Marosi iszap: főleg szervetlen iszap 5. Tiszasüly: Kolopi iszap: főleg szervetlen iszap Felosztásuk: - Szervetlen iszapok: elmállott kőzetekből keletkeznek, ásványi anyagokat tartalmaznak. Tavak, folyók, források üledékéből bányásszák. - Szerves iszapok: növényi, állati anyagokból származnak, folyótorkolatokban, tengerekben, belvizekben található. 205
    • Iszapkezelés indikációi: - chr. ízületi gyulladások nyugalmi szakában - arthrosisok kezelésére - discopathia, spondylosis - chr. myalgiák - lágyrész reumatizmusok - műtétek, sérülések utókezelésére - nőgyógyászati chr. gyulladások kezelésére, meddőség - psoriasis Kontraindikációja: - idős cardiológiai panaszokkal, subacut gyulladásoknál, mert a gyulladást hevennyé teheti!!! 1 CO2 gyógygáz (Mátraderecskei mofetta): 1999-ben az Egészségügyi Minisztérium gyógygázzá minősítette, a geológiai törésvonalakra épült gyógyászati központot pedig gyógygázfürdő intézménnyé. A kezelés 15 napon át tart, az első napon 15, a többin 25 percet vesz igénybe. Indikációja: - érbetegségek kezelésére (verőér, visszér, nyirokér) - érszűkületre - végtagfekélyekre - hypertonia - osteoporosis - érműtétek (katéteres értágítás, thrombosis) után 3. Infrastrukturális adottságok - Műszaki: közlekedés-megközelíthetőség, fürdők, szállodák, egyéb kiszolgáló intézmények (szolgáltatások) - Humán: szakképzettség, idegen nyelv ismerete - Szolgáltatások, turisztikai termékek, marketing - Kedvező földrajzi fekvés (közlekedés földrajzi, átmenő forgalom, stb.) Adottságainkról alapvetően elmondható, hogy jók, de főleg az infrastruktúra és szolgáltatások, valamint a turisztikai termékek fejlesztése terén van még mit tennünk! 206
    • 4. Hazánk gyógyidegenforgalmi szerepe a nemzetközi és belföldi turizmusban A belföldi turisták motiváció tekintetében elsősorban rokonlátogatás (38, 1 %) céllal utaznak belföldön, másodikként az üdülés, pihenés (23, 6 %) szerepel, és legvégül a nem turisztikai (18,5 %) célú utazás foglal helyet. A külföldi turisták motivációja első helyen az üdülés, pihenés (22, 9 %) szerepel, ezt követi a rokonlátogatás (22, 4 %), és legvégül a nem turisztikai (15 %) motivációval zárul a sor. Egészségturizmus tekintetében a motiváció belföldiek esetében 4,5 %, míg külföldiek esetében 5,9%. 5. A gyógy- és termálturizmus egyedi előnyei  ezen a területen gyakorlatilag nem érvényesül a szezonalítás negatív hatása  az átlagos tartózkodási idő - a turizmus hagyományos átlagainál tapasztalható 3-5 nappal szemben - tíz napnál is hosszabb,  a fajlagos költés - a gyógyászati szolgáltatások igénybevétele miatt - átlagosan 30-35 %-kal magasabb, mint a turizmus más területein, továbbá  a vendégek döntő hányada, mintegy 90%-a konvertibilis valutával egyenlíti ki számláját.  A nemzetgazdaság egészére is jelentős, pozitív hatást fejt ki: a gyógy- és termálturizmusban a vendégek által elköltött minden újabb száz forint után a nemzetgazdasági munkajövedelmek 75 forinttal növekednek (jövedelmi multiplikátor) a gyógy- és termálturizmusban létrejövő minden száz új munkahely a nemzetgazdaságban további 214 új munkahelyet teremt (foglalkoztatási multiplikátor). 207
    • 19. tétel: Ismertesse a wellness irányzatot, mint a regeneráció és pihenéskultúra egy sajátos formáját, jellemezve a wellness által preferált életmód jellemzőit. I. ALAPFOGALMAK Wellness: Def. 1 (A KPMG nemzetközi tanácsadó cég): A wellness lényege az egészség megőrzése: a mentális, fizikai és biológiai egészség összhangjának megteremtése; a hangsúly a megelőzésen van, a részvétel önkéntes a kezeléseken. Def 2. (A Magyar Wellness Társaság): A wellness olyan életforma, amelynek gyakorlói a civilizáció okozta bántalmakat a test, lélek, szellem együttes kényeztetésével, odafigyeléssel, tudatos életvitellel igyekeznek megelőzni. Wellness turizmus: a jó egészségi állapot fenntartását célozza, utazással egybeköve, a holisztikus szemlélet jegyében (testi-lelki-szellemi egészség & ökológiai és társadalmi egyensúlyra törekedve). Egyszerre jelent sikert és szórakozást. Wellness szolgáltatások: complex egészségmegőrzési, prevenciós programok összessége, valamint az egészséggel kapcsolatos tudás megszerzése, vonzó környezetben, szórakoztató módon. Fitness (aktív wellness része): Optimális fizikai és pszichikai működési harmóniát, szociális alkalmazkodóképességet, a mindennapok optimális cselekvő- és teljesítőképességét jelenti. Állapot és életforma. Optimális, nem maximális teljesítőképesség. Elemei: jó fizikai erőnlét, egészséges életmód és esztétikus külső. Beauty (,,passzív wellness”): külső szépségekre koncentrál, sokan utazással kötik egybe, főként plasztikai beavatkozások esetén. Sport animator: sportszervező, aki a szabadidős sportesemények megszervezésében, lebonyolításában vesz részt. Wellnessközpont - SPA: Gyakorlatilag minden érzékszervet érintő, relaxációt nyújtó, esztétikusan kialakított hely. Szolgáltatásai: termálfürdő, uszoda, vizi torna, aromafürdő, távol-keleti gyógymódok, whirpool, szauna, gőzfürdő, masszázs, hangterápia, fényterápia, szépségszalon, ―wellness-bár‖. 208
    • Wellness szálloda: megfelel a min. ***-os szállodákra előírt követelményeknek, a szállodai szaktevékenységeket, ill a szállodai szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettségű személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs, ill. wellness-szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít. II. A WELLNESS KIALAKULÁSA A wellness csak látszólag új trend, valójában egyidős az emberiséggel. A wellness angol szó, eredetileg egy 17. századi kifejezés újraéledése, „jó egészséget‖, „tökéletes közérzetet‖ jelent. A wellness fogalmát és a wellness filozófiáját Dr.Halbert L. Dunn amerikai orvos fejlesztette ki. 1959ben, HighLevel Wellness címen tanulmányt készített, azaz a magas színvonalú egészséges életmód gyakorlatát. Célja az volt, hogy olyan életmódra tanítsa meg betegeit, amely mellett könnyen megőrizhetik egészségüket, s közben nem veszítik el életkedvüket sem. Az amerikai biztosító társaságok jelentősen támogatják az aktív egészségmegőrzésre és kiegyensúlyozott életre törekvő wellness-kezdeményezéseket. 1980-as évektől Amerikában kezdett nagyon közkedveltté válni és rohamosan terjedt el a világban. Sokan a fitness szinonimájának tartják, de ez helytelen. Míg a fitness a fittséget, edzettséget, fizikai erőkifejtéssel szerzett erőnlétet, egészséges reformtáplálkozást foglal magában, addig a wellness teljes egészként szemléli az embert, a test karbantartása mellett ugyanolyan hangsúlyt fektet az emocionális, spirituális, intellektuális és szociális fittségre. A wellness életformában kiemelt hangsúlyt kap a jó közérzet és az egészségmegőrzés. Követői fejlesztik az egészségüket és a fizikai fittségüket, környezettudatos életet élnek, emellett szellemi, spirituális és szociális kiegyensúlyozottságra törekszenek. Rövidtávon pihentető, frissítőélményt nyújt, hosszú távon pedig más szemléletet, jobb életminőséget, teljes értékű életet kínál. 209
    • A wellness életmód gyakorlásával elkerülhetők az olyan civilizációs betegségek, mint az infarktus, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, továbbá megelőzhetők a szív- és érrendszeri és vagy mozgásszervi megbetegedések. A wellness, mint iparág óriási lendülettel fejlődik. Az „anti-aging‖, vagyis a minőségi élet fenntartásának és az öregedési folyamatok késleltetésének igénye társadalmunkban is egyre inkább előtérbe kerül. A fejlődés egyértelmű jele, hogy a szépségipar, a fitness, a reform-táplálkozás és táplálékkiegészítés, a naturmedicina, a SPA-központok és wellness szállodák sohasem látott fejlődésének lehetünk tanúi. Ma már a wellness-piac robbanásáról beszélnek a piackutatók. A nyugati országokban mind többen dolgoznak a wellness-szférában, s egyre nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolítanak a wellness termékekkel is. Amerikában és Nyugat - Európában a wellness a gazdaság egyik hajtómotorja. 2010-re a wellness iparág eléri az 1000 milliárd dollárt. Megelőz majd minden más iparágat a látóhatáron, az internetet és a tőzsdét is beleértve. A WELLNESS IRÁNYZAT, MINT A REGENERÁCIÓ ÉS PIHENÉSKULTÚRA EGY SAJÁTOS FORMÁJA; A WELLNESS ÁLTAL PREFERÁLT ÉLETMÓD JELLEMZŐI III. A wellness olyan életforma, amelynek gyakorlói a civilizáció okozta bántalmakat a test, lélek, szellem együttes kényeztetésével, odafigyeléssel, tudatos életvitellel igyekeznek megelőzni. A wellness kezelés elemei: 1. Szauna: Őshazája Finnország - fizikai-szellemi megtisztulás helyszíne - relaxálást, pihenést, gyógyulást, megtisztulást, testi-lelki egészség megteremtését értjük alatta jótékony hatásai:  a keringés és anyagcsere folyamatokra  segíti a szervezetet a salakanyagoktól való megszabadulásában  jótékony hatása van a szívműködésre, immunrendszerre, agyműködésre, bőrre és idegrendszeri problémákra 2. Jacuzzi: - a pezsgőfürdő relaxáló, felfrissítő hatással bír 210
    • 3. Fürdők: Fajtái – Hotel Hunguest:  Cleopátra fürdő, Holt-tengeri sófürdő, illóolajos fürdők, kecsketejes szépségfürdő Aloe verával, salaktalanító fürdő, karcsúsító fürdő 4. Testkezelések: Funkciói:  alakformálásra irányuló (fogyasztó vagy cellulitkezelő)  relaxálásra irányuló  méregtelenítsére irányuló Fajtái:  Ultrahangos zsírbontás (cellulitkezelés és méregtelenítés)  Vákuumos nyirokmasszázs (méregtelenítés)  Computers alakformálás (zsírégetés)  Iszappakolás (méregtelenítés)  Akupunktúrás kezelések  Forrócsoki testpakolás (relaxálás)  Bipolásria rádiofrekvenciás zsírbontás 5. Életmódtanácsadás: - célja: a prevenció, egészségmegőrzés, a betegség korai felismerése 6. Tisztítókúrák: megfelelő testkezelés + megfelelő sport programok + megfelelő étrend együttes alkalmazásában Fajtái:  léböjtkúrák, salaktalanító kúrák, méregtelenítő kúrák és narancsbőr elleni kúrák 7. Étrend: sok zöldség, gyümölcs fogyasztása Fajtái:  1000 kalóriás diéta (személyre szabottan)  lúgosító étrend (a cellulite kúra része) 211
    •  gluten- és laktózmentes étkezés (táplálékallergia esetén) 8. Masszázsok: a testfelületen alkalmazott mechanikus behatás, mely meghatározott technikával történik Hatásai:  serkentik a vérkeringést, ezáltal befolyásolja a szívritmust és a vérnyomást  hatással van az idegrendszerre, oldja a stresszt,  kellemes közérzetet biztosít Fajtái:  Svédmasszázs  Gyógymasszázs  Sport masszázs  Kínai masszázsok (Akupresszúra, Tibeti mézes masszázs, Tibeti hangtál masszázs)  Keleti masszázsok (Ayurvedikus indiai masszázs, lávaköves, Thai masszázs, Ma-uri (táncolva masszíroznak), aromaterápia)  Talpmasszázs Wellness irányzatok: 1. Medical wellness: orvosi vizsgálaton alapuló, egészségmegörző program = Egyszerűbb orvosi vizsgálatok + wellness programok orvosi programozottsággal jellemzője: - nem túlzott sporttevékenység, élvezettel kombinált program - egy életmód, életelv hordozója - tartós jövőbeni piac 2. Selfness: életforma, önmagunk megismerésére fekteti a hangsúlyt és az egészséges énkép kialakítására törekszik (work-life balance megteremtése). jellemzője: - önmegvalósítás trendje - kiegyensúlyozottság megteremtése 212
    • 3. Soulness (szellemi-lelki harmónia): melynek célja a szellemi- és lelki felfrissülés, feltöltődés, érzelmi kifejezőképesség, stabilitás elsajátítása. Elsősorban manager szakmákban dolgozóknak ajánlott. jellemzője: - a testi rekreációra koncentrál (pl. sport, étkezés, masszázs) - erősíti a szellemi regenerálódást 4. Halness – az új divat: az ázsiai doktorhalak puhává, selymes tapintásúvá teszik a bőrt, közben bizsergető mikromasszázzsal relaxációs hatást fejtenek ki az egész tester ÁNTSZ besorolása szerint. ,,fizikai közérzetjavítónak‖ minősül, gyógyászati célra nem engedélyezett. hatása: - felgyorsul a vérkeringés - elhalt hámsejtek, bőrkeményedések eltávolítására javalt - stresszoldó, relaxáló, stimuláló 5. Pilates, jóga, meditáció, stretching A wellness 7 legfontosabb ismérve – A wellness életmód jellemzői: 1. Az egyén egészségéhez kapcsolódó felelősségtudata 2. Rendszeres testmozgás (fizikális jóllét, fittség) 3. Egészséges táplálkozás (ételek és italok megválogatása) 4. Káros szenvedélyek (élvezeti cikkek, függőséget okozó szerek) kerülése, óvatosság a gyógyszerek szedésében 5. Rendszeres ellazulás és stresszkezelés 6. Szépségápolás (magabiztosságot ad és a jó megjelenés feltétele) 7. Környezetbarát szemléletmód (környezettudatosság) 213
    • 20. tétel: Ismertesse a marketing lényegét és mutassa be az egészségturizmusban leggyakrabban alkalmazott marketing eszközöket! A marketing: egy tudatosan felépített piacbefolyásoló tevékenység, melynek segítségével tervezni lehet a célpiacnak leginkább megfelelő terméket és annak sikeres és hasznot hozó értékesítését. Marketing:  Kotler - 4P: product, price, place, promotion  Újabban + 3P: packaging people, programming, partnership A marketing koncepció jellemzői:  vendég orientáltság  integrált marketing  végső cél a profit A turizmus marketing fogalma: egy vezetési filozófia (és egy tevékenység-együttes –saját kiegészítés), amely a turisztikai kereslet igényeinek kielégítését célozza meg oly módon, hogy a kutatás, az előrejelzés és a kiválasztás segítségével úgy juttatja el a vállalat turisztikai termékét a piacra, hogy az számára a lehető legnagyobb hasznot eredményezze.‖ WTO A fenntarthatóság napjaink fontos kérdése, melynek minden döntésnél meghatározó szempontnak kell lenni. A turizmus esetében a fenntarthatóság a természeti, a kulturális és az épített környezeti elemek okos felhasználását, fejlesztését és egyben védelmét jelenti, aminek következtében a turizmusban részt vevők érdekei, elvárásai egyszerre teljesülnek, a gazdasági előnyökből egyszerre részesülnek. Turisztikai marketing fő területei:  Stratégiaimarketing: hosszabb távra szóló és tartós marketing célokat és eszközöket jelöl ki (termékpiac; piacszegmentáló; piaci terület; együttműködési stratégiák)  Operatívmarketing: a különböző marketingeszközök együttes és hatékony alkalmazása – (kínálat-; ár-; elosztás-; kommunikációs politika) A turisztikai marketing jellemzői:  a választás magas szabadságfoka  az utazási döntés nagyfokú kockázattal jár  a turista maga is részt vesz a termék előállításában  a turisztikai kereslet rendkívül szezonális, érzékeny és változó 214
    •  a turisztikai termék rendkívül összetett, előállításában sok a résztvevő (közlekedés, étterem, szálloda, sport, kulturális, kereskedelmi stb.)  a turisztikai termék döntően szolgáltatásokból áll >> megfoghatatlan és helyhez kötött  a turisztikai termék nehezen ellenőrizhető, nem tárolható (az aznap nem értékesített szoba 100 % veszteség), viszonylag merev, változtatása időt és sokszor komoly befektetést igényel (és lassan térül meg) A marketing folyamat:  Helyzetelemzés (Hol vagyunk most?)  Marketingcélok (Hová akarunk eljutni?)  Stratégia (Hogyan jutunk el a célig?)  Programok kidolgozása (Hogyan biztosítjuk, hogy el is érjük a célt?)  Megvalósítás és ellenőrzés (Hogyan valósítjuk meg a tervet, és győződünk meg róla, hogy elértük a célt? 1. MARKETINGKUTATÁS Funkciója: a fogyasztóval és a környezettel összekötő információáramlási rendszer Célja:  a saját tevékenységünk  a piaci helyzet  az ügyfelek, szállítók  a versenytársak és termékeik  a külső tényezők és változatos tendenciák jobb megértése A kutatás módszertana:  Elsődleges – Másodlagos adatok  Belső adatok – Külső adatok (pl. piackutatók, szakmai társaságok)  Kvantitatív módszerek (pl. a piac nagysága): felmérések, kísérletek - teszt marketing  Kvalitatív módszerek (pl. fogyasztói szokások): csoportos vita, mélyinterjú, következtetéses módszerek 2. TERVEZÉS  A tervezés a tudatos tevékenység alapja  Egy jó terv kritériumai: - optimista, reális, mérhető  A használható terv: lényegre törő, megvalósítható és rugalmas 215
    • 3. SZEGMENTÁLÁS = PIACSZŰKÍTÉS Szükségessége: azért indokolt, mert nem lehet egyszerre mindenkinek megfelelni! A marketingtevékenységet tehát arra (azokra) a fogyasztói csoport(ok)ra kell koncentrálni, amely(ek) igényét (igényeit) a vállalat hatékonyan és eredményesen teljesíteni tudja. (>> A célcsoport és a szolgáltatás leszűkítése.) A piaci szegmens def: a vevők olyan közös jellemzővel rendelkező csoportja, amely alapján megmagyarázható és előre jelezhető az eladó marketingtevékenységéban megnyilvánuló ingerekre való reakciójuk. A vásárlási döntést befolyásoló tényezők:  Személyes környezet (család, barátok, szomszédok, ismerősök)  Kereskedelmi információs csatornák (reklám, eladók, kereskedők, kirakatok)  Tömegkommunikáció (reklámok, óriásplakátok)  Tapasztalat (a termék kipróbálása, vizsgálata és használata)  Jó minőség (szeretünk olcsón, jó minőséget kapni) 4. POZICIONÁLÁS A termékről, szolgáltatásról a fogyasztó fejében kialakult relatív kép, mely erőteljesen diszkriminál, és poz. irányba befolyásol. A termékben jól láthatóvá kell tenni a versenyelőnyt (a pluszt), amely megkülönbözteti a többitől. 5. A TERMÉK ÉS TERMÉKFEJLESZTÉS Def: nem fizikai dolog, hanem egy adott szükséglet(csomag) kielégítését célzó, a vevő számára hasznos tulajdonságok összessége. Fajtái:  Absztarkt termék: a termék leglényegibb eleme, az ún. ,,szükségletkielégítő szolgáltatáscsomag‖  Tárgyiasult termék: a termék v. szolgáltatás milyen formában ölt testet (pl. egy tégely ránctalanírtó krém)  Kiegészült termék: a termékhez kapcsolódó plusz szolgáltatások (fogyasztói tanács, udvariasság, segítőkészség, szakértelem, jó kommunikációs képesség, megbízhatóság) 216
    • A termék életgörbéje:  Bevezetés: célja a figyelemfelkeltés  Növekedés: a piaci részesedés és a haszon növelése  Érettség: az értékesítés beáll egy állandó szintre; cél: a piac védelme  Telítettség: egyre több versenytárs, árharc, maximális profit; cél: költségcsökkentés  Hanyatlás: új termékek megjelenése a piacon >> eladás visszaesés  A termékek életciklusának hossza változó (pl. divat >> roved, luxuscikk >> hosszú) A termékek döntő többsége eljut a hanyatlás szakaszába. Termékfejlesztési megoldások:  új elképzelés,  új típus,  a meglévő termék tökéletesítése,  átpozicionálás új piacra vagy  új termék kifejlesztése: vásárlás (vállalat, eljárás, licence), független kutatók és  ötletek generálása (külső források) és szelektálása (nem felel meg az igényeknek, gazdaságilag nem megvalósítható) 6. ÁR ÉS ÁRPOLITIKA Nem az számít, milyen árat akarunk, hanem az, hogy a vevők milyen árat hajlandóak elfogadni!!! Ármeghatározás 3 fő fázisa:  költségbecslés  versenytársak árainak ell.-se  a vevők elvárásainak kiderítése Árpolitika: a versenyképesség érdekében a KEDVEZŐ ÁR-ÉRTÉK ARÁNY fenntartása igen fontos! Bizalmi árszint: a vevők milyen árat tartanak méltányosnak – sem túl drága, sem túl olcsó! Árstratégiák:  Ismert termék esetén: árcsökkentés, ármeghatározás, árkövetés  Új termék esetén: - lefölöző árképzés (sznobizmus, nincs konkurencia, rugalmatlan kereslet) - behatoló árképzés (rugalmas kereslet, utánozható termék) 217
    • 7. KOMMUNIKÁCIÓ (MARKETING ESZKÖZÖK)  Reklám: rengeteg emberhez eljut, a kreatív bemutatkozás lehetősége  Célja: befolyásolás, hitelnövelés, érdeklődés felkeltés  Eszközei: Tv, újság, rádió, mozi, köztéri hirdetés (óriásplakát)  Személyes kommunikációs csatornák: - személyes eladás (pl. ügynökök) - személyre szóló eladás (telefon) - kiállítás, szakvásár Egészségturizmusban marketing tevékenységekért felelős:  Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület (MEME)  Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR)  Magyar Turizmus ZRT. (Nemzeti Turisztikai Marketingszervezet)  Tourinform Irodai Hálózatok (Prospektusokkal) Egészségturizmusban leggyakrabban alkalmazott marketing eszközök:  Internetes hirdetések, tv, rádió reklámok, óriásplakátok, kiállítások, szakvásárok, szórólapok, újsághirdetések, magazinok stb. … Pl. az egturban a gyakorlatban a fentieket átültetni a fogászati turizmusra, mint a legjellemzőbb egészségturisztikai szolgáltatásra. - FELMÉRJÜK A KERERSLETET, AZAZ ADATGYŰJTÉS - MEGNÉZZÜK MILYEN A KÍNÁLAT KERESLET VISZONYA - KIELEMEZZÜK, HOGY MELY CÉLCSOPORTA POTENCIÁLIS ÜGYFELEINK - KIALAKÍTJUK A SZOLGÁLTATÁSNAK MEGFELELŐ ÁRAT - HÍRDETÜNK 218
    • 21. tétel: Ismertesse a kereskedelmi szálláshelyek fogalmát, csoportosításukat és jellemzőiket a magyarországi helyzetnek megfelelően, mutassa be a gyógy- és wellness szállodák szolgáltatásainak körét és üzemeltetési sajátosságait! I. ALAPFOGALMAK Kereskedelmi szálláshely fogalma: az erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény, amely megfelel a mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott követelményeknek, és üzletszerűen, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. Szálloda fogalma: olyan szálláshely, ahol az otthonuktól ideiglenesen távollévők, fizetség ellenében megszállhatnak, ott (korlátozott) ellátást és további szolgáltatásokat vehetnek igénybe, és a szálláshely eleget tesz a mindenkori hatályos jogszabályban a szállodára előírt követelményeknek. Gyógyszálloda fogalma: az a kereskedelmi szálláshely, amely a vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít. Wellness szálloda fogalma: az a szálloda, amely megfelel a minimum 3*-os szállodákra előírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetőleg a szálloda által nyújtott szolgálatokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkező személyekkel látja el. Az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs, ill. wellness szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít. II. A KERESKEDELMI SZÁLLÓHELYEK CSOPORTOSÍTÁSA ÉS JELLEMZŐI Jellemzők: - nyereségorientáltan vezetett üzem - olyan létesítmény, ami átmenetileg tartó tartózkodásra lett kialakítva - kombinálja a termelést, a kereskedelmet és ezeken túlmenően szállást, ellátást és egyéb szolgáltatásokat nyújt - étterem mellett a vendégek számára további közös tartózkodásra alkalmas helyiséggel is rendelkezik 219
    • Funkciója: - vendég szempontjából: valamilyen okból (motiváció) felkeresett létesítmény, mely szolgáltatás nyújt, illetve a személyes háztartás hiányából eredő szükségleteket is kielégíti - szálloda szempontjából: termelő, kereskedő, szolgáltató funkciók Csoportosítás: 1. rendeltetés szerint: - szálloda (1-5*-os) a. szálloda étteremmel: szállás, ellátás, szolgáltatás és étterem b. szálloda étterem nélkül: minibár és reggeliztetés  gyógyszálloda (megfelel a szállodára előírt követelményeknek, továbbá vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló v. más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít)  wellness szálloda (megfelel a min. ***-os szállodákra előírt követelményeknek, a szállodai szaktevékenységeket, ill a szállodai szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettségű személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs, ill. wellness-szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít)  garni szálloda (reggelit kell adni, nincs szobaméret és előírás) apartman (a szobák több mint 80%-a berendezett és felszerelt háló-, nappali szobával, konyhával - rendelkező lakóegységben található, megfelel a garni szálloda felépítésére előírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a 2x-es alapterületű szobaegységek méretébe az erkély és a terasz alapterülete is beleszámít, és legalább 11 szobaegységgel rendelkezik) - panzió (1-2-3*-os besorolású) - kemping (1-2-3-4*-os besorolású) - üdülőház (I-III. osztályú) - turistaszálló (Magyarországon az egyéb kereskedelmi szálláshely kategóriába sorolt szállás) - ifjúsági szálló (olyan egyéb kereskedelmi szálláshely, mely szolgáltatásainak választéka és technikai felszereltsége nem felel meg a szálloda jellegű kereskedelmi szálláshely kategóriának. A-B-C kategóriájú lehet) 2. méret szerint - 11-20 szoba: butik - 20-50 szoba: kis szálloda - 50-200 szoba: közepes szálloda 220
    • - 200-600 szoba: nagy szálloda - 600- szoba: mega szálloda 3. kereslet jellege szerint a. városi vagy átmeneti szállást nyújtó szálloda: rövid tart idő, kevés fogyasztás jellemzi b. üdülő és sportszálloda: vízpart, hegyvidék, hosszabb tartózkodási idő, családok, baráti társaság c. fürdő vagy gyógyszálloda: gyógyvizek mellék épül, gyógyulni vágyóknak d. konferencia szálloda: magas költés jellemzi, felszerelt legyen, könnyen megközelíthető legyen e. repülőtéri szálloda: repülőtér mellett, rövid tart idő f. apartman szálloda: 2x-es szobaterület terasszal, jól felszerelt, főként üzletemberek g. motel: - útmenti motel - üdülőmotel - elővárosi (városszéli) motel - városi motel h. mozgó szálloda - vízi: botel - vasút: hálókocsi - közút: rotel, rolling hotel - légi: személyszállítók 4. minőség szerinti besorolás - szálloda : 1-5 * ill 1-5* superior - panzió:1-3* - kemping: 1-4* - üdülőház: I-II osztály - turistaszálló: AB kategória - ifjúsági szálló: ABC kategória 5. üzemeltetés szerint a. független szállodák (családi vállalkozás, nem áll kapcsolatban más szállodalánccal, tulajdonos üzemelteti) b. szállodaláncok (a tulajdonos egy pénzügyi befektető megbízásából működteti) - Bérleti szerződés: üzemeltető bérli a tulajtól 221
    • - Lízingszerződés: tulajdonjoggá váló bérleti jog - Franchise szerződés: fix összeg vagy a forgalom bizonyos %-át (ált 3%) adja, névhasználati jog, közös marketing, közös kapcsolatrendszer, közös beruházás - Management szerződés: tulajdonos(ok) szerződést köt egy üzemeltetési csoporttal, meghatározzák az elvárt éves forgalmat, a foglaltságot, az átlag árat, limitálják a költségeket, és a vezetés ez alapján kap jutalmat év végén - Time sharing: résztulajdonosi üdülési jogok megvásárlása GYÓGY-, III. ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK SZOLGÁLTATÁSAINAK KÖRE, ÜZEMELTETÉSI SAJÁTOSSÁGAI Gyógyszálloda fogalma: az a kereskedelmi szálláshely, amely a vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít. Telepítési és kialakítási sajátosság: - természetes gyógytényező közelében legyen - orvosilag igazolt gyógytényező - mozgáskorlátozottak számára elérhető legyen - a gyógyászati részleg szállodán belüli elhelyezkedése fontos tényező - a szállodával szerkezetileg egybefüggő területen legyen - gyógyászati részleget más egyéb szolgáltatások ne zavarják Szolgáltatás körei: Terápiát kínál: terápia: a gyógyítás során alkalmazott kezelési eljárások összessége, melynek célja a betegség összességének megszüntetése, olyan gyógytényezők alkalmazásával, melyet más gyógyeljárások is kiegészítenek. Fizioterápia fajtái: 1. ELEKTROTERÁPIA >> Elektromos energiát használ fel a gyógyításhoz  kisfrekvenciás kezelések (0-1.000 Hz)  középfrekvenciás kezelések (1.000-100.000 Hz) 2. MECHANOTERÁPIA >> Mechanikai energiát használ fel  gyógytorna (aktív, passzív) 222
    •  masszázs  UH  trakciós kezelések 3. TERMOTERÁPIA >> Hőkezelést jelent (hideg-meleg hőhatást)  hydroterapia (tangentor, súlyfürdő)  iszapkezelés  kryoterápia  infravörös sugárzás  fénykezelés  nagyfrekvenciás kezelés (100.000 Hz feletti) 4. FOTOTERÁPIA  helioterápia (természetes napfénykezelés)  ultraibolya sugárzás  lézer  látható fény  szolárium  bioptron 5. BALNEOTERÁPIA >> Termális ásványvíz használata külsőleg-belsőleg  fürdőkúra  ivókúra 6. KLÍMATERÁPIA >> Valamely földrajzi terület éghajlatát használja fel  gyógyklíma-kezelés  barlangterápia 7. INHALÁCIÓ >> porlasztott, folyékony v. szilárd részecskéket juttatunk a légzőszervrendszerbe  aerosolterápia  aerointerápia Gyógyászati tevékenység: - tárgyi feltételei (spec. gépek, berendezések, diagnosztikai gépek, higiénés eszközök) - személyi feltételek (fürdő orvos, szakorvosok, dietetikus, szakszemélyzet; masszőr, fizioterápiás asszisztens stb.) Célcsoport: - 50 év felett - önállósult gyerekkel rendelkező aktív keresők, nyugdíjasok 223
    • - alacsony-közepes jövedelmű és iskolázottságú - magas árérzékenység jellemző - nyugodt, megfáradt életritmusú - problémás egészségi állapot - fizikai munkások, vagy alacsonyabb beosztású szellemi munkások Üzemeltetés a gyógyszállodában: - személyre szabott gyógy kúrák - több a mozgássérültnek kialakított szoba - kisebb szezonális ingadozás - hosszabb tartózkodási idő - több kiegészítő szolgáltatás biztosítása - pihenés biztosítása - bevétel tervezhetősége - megfelelő fizikai környezet biztosítása (nyugodt, harmonikus környezet, megfelelő hangulat) - megfelelő személyzet biztosítása (türelem, empatikus képesség, kiegyensúlyozottság, optimális alkalmazott- vendég arány, magas szintű orvos szakmai képzettség) Wellness szálloda fogalma: az a szálloda, amely megfelel a minimum 3*-os szállodákra előírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetőleg a szálloda által nyújtott szolgálatokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkező személyekkel látja el. Kritériumai: 1. A szálloda rendelkezik min. 1 beltéri fürdőmedencével 2. A szálloda rendelkezik min. 2-féle szauna vagy gázfürdő létesítménnyel 3. A szálloda az arc-, test-, kéz-, láb- és hajápolási szolgáltatások közül legalább 4-féle szépségápolási lehetőséget nyújt 4. A szálloda legalább 6-féle masszázs, relaxációs és egyéb közérzetjavító – vizes és száraz – szolgáltatást kínál 5. A szálloda gasztronómiai kínálatában szerepelnek a régióra jellemző, hagyományőrző magyar, továbbá reform- és vegetáriánus étel és italajánlatok 6. A szálloda rendelkezik kardiogépekkel is felszerelt fitness-teremmel és sportedzővel, sportoktatóval, vagy testnevelő tanárral 7. A szálloda min. 4-féle szabadidős sportolási vagy keleti mozgásprogramot kínál, és további min. 1-féle aerobik jellegű tréninget 224
    • 8. A szálloda a nappali és a délutáni műszakban rendelkezik legalább 1 fő wellness végzettségű vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező dolgozóval 9. A szálloda min. 3-féle közösségi, kulturális, zenei, művészi programlehetőséget nyújt, ill. folyamatosan ajánlja a környék nyújtotta lehetőségeket Telepítése és kialakításának sajátosságai: - nyugodt, természet közeli környezetben - megfelelő tervezés és kivitelezés, wellness részleg megfelelő elhelyezése a szállodán belül (belső és külső vendégek), mérete, kialakítás megfelelő legyen Szolgáltatása: - Wellness –th: olyan komplex gyógymód, egészség-megőrző program, ami nemcsak pihenés, hanem kényeztetés, ami tökéletes rekreációt ad, amely testi-lelki harmóniát biztosít (pl: Kneipp-kúra, Mayrkúra (léböjtkúra), Thalasso-terápia, Autogén tréning, Ájurvéda, Bach-terápia (Virágterápia), Hangterápia, Légzésterápia, Oxigénth, Ózonterápia, Fényterápia, Lézerterápia, Neurálterápia, Aromaterápia) - Masszázs-kezelések: alakformáló, zsírégető, kínai, thai, tibeti mézes, Yumeiho, vitál Tárgyi feltételek: - pezsgőfürdő (jakuzzi), gyógynövényfürdő, aromafürdő, Holt-tengeri sófürdő, Finn szauna, infraszauna, Bioszauna, Kneipp-taposó, Hamam, Tepidarium stb. Személyi feltételek: SPA menedzser - Wellness vezető, szauna mesterek, wellness-medence őrök, animátor, wellness tanácsadó - Szépségintézet vezető: diszpécserek, kozmetikusok, fodrászok, pedikűrösök, manikűrösök Célcsoport: - 25-50 év - egyedülállók, párok, gyermekes fiatalok, középkorúak - közepes-magas jövedelem, iskolázottság - közepes alacsony árérzékenység - jó egészségi állapot - aktív feltöltődés - hajszolt, energetikus, modern életmód jellemzi őket 225
    • Üzemeltetés a wellness szállodában: - személyre szabott szolgáltatások, személyes törődés biztosítása - változatosság biztosítás o vonzó programok, különböző stílusú helyiségek o változatos gasztronómiai kínálat - megfelelő fizikai környezet biztosítása o relaxáció, nyugodt, harmonikus környezet o megfelelő hangulat - megfelelő személyzet biztosítása o magas szintű szakmai képzettség, jó kommunikációs készség, o kiegyensúlyozottság, jó munkahelyi hangulat o optimális alkalmazott-vendég arány 226
    • 22. tétel: Mutassa be a gyógyfürdők működésének, feltételrendszerének, alapvető vezetési és üzemelési feladatait (menedzsment) és a leggyakoribb kezelt betegségcsoportokat, kezelésmódjukat, valamint azok hazai finanszírozási rendszerét (OEP támogatás rendszerét)! I. ALAPFOGALMAK Balneoterápia: a termális ásványvizek gyógyításra való alkalmazása. Hidroterápia: vízzel végzett gyógykezelés, a balneoterápia a gyógyvízzel való kezelés. Termálvíz v. hévíz: az a természetes, felszín alatti forrásból származó víz, melynek kifolyáskor mért hőmérséklete 30fok C felett van. Ásványvíz: nevezzük mindazon kút v. forrás vizét, mely 1000 mg-nál több ásványi anyagot tartalmaz literenként. Gyógyvizek: azok a termális ásványvizek, amelyeknek gyógyhatása igazolt. A GYÓGYFÜRDŐK MŰKÖDÉSÉNEK, FELTÉTELRENDSZERÉNEK, ALAPVETŐ II. VEZETÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI FELADATAI (MENEDZSMENT) Egy szervezet/gyógyfürdő működését 2 tényező befolyásolhatja: külső és belső tényezők Egy szervezet vagy vállalkozás minél több környezeti elemhez igazodik, a menedzsment/vállalat vezetés döntései annál komplexebbek. A, Külső tényezők: - természeti-; gazdasági-; társadalmi- és jogi-; technikai- és tudományos-; kulturális környezet B, Belső tényezők: termelő tevékenység, szolgáltatás, szervezet mérete, (szervezet méretét befolyásolja, hogy mennyire munkaigényes az, amit végeznek, és hogy milyen/egyáltalán van-e/munkamegosztás), 227
    • gyógyászati rész (munka és munkaerő igényes), alkalmazott technológia (pl.: beléptető rendszer, vízforgató berendezés, gyógyászati berendezések…), telepítési adottságok (hány telephely, köztük lévő távolság, hol helyezkednek el, bővíthető-e), szervezeti kultúra (ott dolgozók személyisége, társadalmi normák, kulturális környezet. A szervezeti kultúra lemérhető azzal, hogy a munkatársak mennyire alkalmazkodnak, ill. mennyire azonosulnak a szervezet céljaival). Alapvető vezetési és üzemelési feladatok a gyógyfürdők esetében A fürdő vezetőjének és a fürdő dolgozóinak alapvető kötelessége, hogy biztosítsák a vendégek kulturált és szakszerű kiszolgálást, pihenését. Gondoskodjanak az egészségügyi, balesetvédelmi, a személy- és tulajdonvédelmi, a hatósági és egyéb rendelkezések, előírások érvényesítéséről. Fontos feladatuk, hogy a biztonságos üzemeltetés tárgyi és személyi feltételei, egészség-, munka- és tűzvédelmi szempontból is folyamatosan biztosítottak legyenek. Ennek érdekében az esetleges előálló veszélyforrásokat az üzem dolgozóinak soron kívül meg kell szűntetni, vagy azok helyszínét a vendégek elől le kell zárni. A veszélyhelyzetek elkerülésére vonatkozó előírásokat, utasításokat a vendégek és az üzem dolgozói is kötelesek betartani. Egy fürdőüzem köteles biztosítani A medencék vizének hatóságilag előírt minőségét, a medencék, öltözők és egyéb a fürdőhöz tartozó területek takarítását, tisztántartását. A töltő-ürítő rendszerrel üzemelő medencék naponkénti ürítését, teljes vízcseréjét. A szűrő forgatóval üzemelő medencéknél, hogy a szűrés után a medencékbe visszatérő víz átlátszóság és csíramentesség szempontjából az ivóvízre megállapított minőség követelményeinek megfeleljen. A termálfürdő helységeibe (medencetér, szauna, ill. szabadtér) belépni, valamint a különböző szak-és mellékszolgáltatásokat igénybe venni csak érvényes, napi dátumbélyegzővel ellátott jeggyel, bérlettel vagy érvényesített karszalaggal lehet. A fürdő- és egyéb szakszolgáltatásokat csak megfelelő képesítéssel rendelkező dolgozó vezetheti. Úszásra alkalmas 120 cm-nél nagyobb vízmélységű medencét, csak képesített úszómester felügyelete mellett lehet üzemeltetni. A fürdő egyes egységeinek nyitvatartási idejét a vendégek részére jól látható módon és helyen kell kifüggeszteni. 228
    • A fürdő szolgáltatásainak árait a pénztárnál, jól látható helyen kell kifüggeszteni. Az esetleges árváltozásokat az ártáblán minden esetben fel kell tüntetni. Készpénz, nemesfém és egyéb értéktárgyaikat vendégeink az értékőrzőben helyezhetik el. A fürdőüzem csak az ott elhelyezett értékekért vállal felelősséget. A vendégek kötelességei A fürdőt fertőző, vagy bőrbetegségben szenvedők ill. incontinens vendégek nem látogathatják. Sebezett testtel a fürdőmedencét használni tilos! Mások nyugalmát megzavarni, testi épségét veszélyeztetni tilos! A kijelölt közös fürdőkabinokat (gőzfürdő, szaunák) - fürdőruhában - férfi és női vendég egy időben veheti igénybe, kivéve a fürdő által kijelölt azon időpontokat, amikor ruhátlan szaunázásra van lehetőség. Ittas személy az fürdő területén nem tartózkodhat, részére a fürdő dolgozója minden szolgáltatást köteles megtagadni. A fürdő berendezéseit, felszerelési tárgyait a vendégek csak rendeltetésszerűen használhatják. Gondatlan magatartás, vagy szándékos károkozás esetén a fürdőüzem a kár megtérítését követelheti. Az egészségügyi és hatósági rendelkezések betartása, valamint a fürdővendégek zavartalan pihenése érdekében TILOS: • a fürdő egész területén dohányozni, szemetelni • a közös medencéket előfürdő (zuhany, lábmosó) használata nélkül igénybe venni, • a medencékben étkezni, a vizet bármely módon szennyezni, vízbe ugrani. Egy fürdő szervezeti felépítése 229
    • III. A LEGGYAKORIBB KEZELT BETEGSÉGCSOPORTOK ÉS KEZELÉSI MÓDJUK Termálvíz külsőleges alkalmazása >> fürdőkúra. Belsőleges alkalmazása >> ivókúra. A fürdőkúra akkor hatásos, ha a beteg legalább 15 kezelésen vesz részt, és a fürdőzés idejét 15 percről fokozatosan növelik 45 percre. Napjainkban önállóan csak balneoterápiás kezelést nem adnak, azt különböző beavatkozásokkal - például iszappakolással, gyógytornával, elektroterápiával, vagy gyógymasszázzsal - kombinálják. A balneoterápiát szinte valamennyi klinikai ág felhasználja gyógykezelésében, ideértve a műtétek utókezelését, valamint a rehabilitációt is. A fürdőkezelések indikációi: mozgásszervi betegségek (degeneratív idült, vagy gyulladásos reumatológiai kórképek kezelésére) csontritkulásban (osteoporosis) >> Ca-os, jódos a gerinc ízületi kopásos megbetegedéseire (spondylosis, chr. myalgiák) porckorong-betegségek (discopathia, gerincsérv, chr. ideggyulladások csípőízületi, térd és egyéb ízületi arthrosisok osteoporosis okozta háti fájdalom, porotikus törések utókezelésére traumák következményeként kialakult Sudeck-sy kezelésére gyulladásos, ízületi megbetegedések nyugalmi stádiumában (RA, arthritis) chr. nőgyógyászati gyulladások (vaginitis, meddőség, chr. petefészek-gyulladás) >> NaCl-os vizek balesetek, ortopédiai műtétek utókezelésére, protézis beültetése, porcműtétek után lágyrész-reumatizmusok bőrbetegségek kezelésére (psoriasis, ekzema, seborrhea ill. műtéti hegek >> főleg kénes vizek szívbetegségek, billentyűműtétek, infarktus utókezelésére >> szénsavas, kénes vizek gerincsérv, ill. agyi érbetegségek köv.-ben kialakult bénulások (paresisek) utókezelésére Parkinson sy. követk.-ben kialakult spasticus tónusfokozódás idegsebészeti kórképek és műtétek után Fürdőterápia kontraindikációi: Belszervi betegségek: cardiális decompensatio hypertonia, PF 230
    • infarktus után 3 hónapig, instabil angina pectoris chr., előrehaladott máj-, és vesebetegség TBC lázas, fertőző betegségek kifejezett varicositas, MVT után 3 hónapig, pulmonalis embólia után 3 hónapig rosszindulatú daganatok, myeloproliferatív betegségek széklet-, vizelet incontinentia leromlott ált. állapot Mozgásszervi betegségek: ac. myalgia, ízületi gyulladások aktív stádiuma osteomyelitis (csontvelőgyulladás) autoimmun kórképek acut stádiuma Idegrendszeri megbetegedések: epilepszia psychosisok SM acut stádiuma Bőrbetegségek: ulcus cruris (chr. lábszárfekély) kiterjedt bőrgennyedések kiterjedt mycosisok (gombás fertőzések) A hazai gyógyvizek felosztása: A gyógyvizek felosztása az ásványianyag-tartalom és kémiai tulajdonságai alapján történhet, amelyek megfelelhetnek egy-egy hazai régiónak is. 231
    • Kémiai összetétel Gyógyító hatásuk Fellelhetőségek Külsőleg: léguti hurut Bükkszék, Gyopárosfürdő, Gyula, Alkáli hidrogén-karbonátos Belsőleg: hyperaciditás, gyomor-, és Mezőtúr, Szeged, Szécsény, vizek (lúgos) nyombélfekély, diabetes, köszvény, Szolnok, Parádi Csevice húgyúti infectio Ivókúrára: Bükkszéki Salvus Külsőleg: értágítóvérnyomáscsökkentő, gyulladáscsökkentő, menstruációs Debrecen, Hajdúszoboszló, zavarok kezelésére, sclera gyulladásos Jódos-brómos Pesterzsébet, Sóshartyán betegségeire, reuma Ivókúrára: Sóshartyáni Jódaqua Belsőleg: hypothyreosis kezelésére, vércukor- és húgysavszint csökkentő >> diabetesre, köszvényre Külsőleg: gerinc- és perifériás ízületek gyulladásos betegségeire, nőgyógyászati és urológiai Budai fürdők (Gellért, Lukács, Földes-meszes (kalcium-, gyulladásokra Rudas, Rác), Esztergom, Mohács, magnézium-, hidrogénkarbonát) Belsőleg: gyomor, nyombél és egyéb Székesfehérvár, Balaton bélszakaszok nyh-nak gyulladására, epehólyag gyulladásra, húgyúti infectio Külsőleg: fokozza a kén beépülését az ízületi porcokba, reumás betegségek és egyes bőrbetegségek, szívbetegségek Balf, Bogács, Harkány, Kénes kezelésére Mezőkövesd, szocsi, Parád i Belsőleg: diabetes, epebetegségre, Ivókúrára: Parádi köszvényre, idült gyomor-bél hurutra, vérnyomás csökkentő, chol. csökkentő Külsőleg: gyulladáscsökkentő >> nőgyógyászati gyulladásokra, urológiai kórképek kezelésére, ízületi Debrecen, Eger, Hajdúszoboszló, Kloridos (konyhasós) gyulladásokra ill. psoriasis, ekzema, Karcag, Sárvár, Gyopáros, seborrhea kezelésére Nyíregyháza-sóstó, Alföldi fürdők Belsőleg: ivókúraként nyálkahártyák hurutos megbetegedéseire Külsőleg: fájdalomcsillapító hatás Belsőleg: befolyásolják a belső Budai fürdők (Imre, Gellért, Radonos, kénes elválasztású mirigyek működését és az Rudas) Eger, Hévízi-tó, anyagcserét. Radonos víz >> Miskolctapolca érbetegségekre, anginás panaszokra Külsőleg: nyugtató, vizelethajtó, Balatonfüred, Balaton-felvidék, reumás betegségek kezelésére Bükkszék, Csopak, Kékkút Szénsavas Belsőleg: fokozza a nyálelválasztást, a Ivókúrára: Kékkúti Theodora gyomorsav secretiot >> Quelle étvágygerjesztő, emésztést elősegítő CSAK belsőleg: gyomor-, bél-, máj-, Kelenföld, Budaörs Szulfátos (keserűvíz) epebetegségekre, diabetesre, Ivókúrára: Hunyadi János, hashajtásra Apenta, Mira Külsőleg: női genitáliák gyulladásos Vasas Parád, Moha betegségeire 232
    • IV. A BALNEOTERÁPIA HAZAI FINANSZÍROZÁSI RENDSZERE (OEP TÁMOGATÁSI RENDSZER) Igénybevétel a beteg oldaláról: Minden magyar Taj kártyával rendelkező állampolgár évente 2 alkalommal veheti igénybe a fürdőszolgáltatásokat kúra jelleggel (min.10, max.15 alkalomra szól /munkanap/, baleset és kivételes esetekben lehet 21 alkalom) Legalább napi 2 féle, max. 4 féle kezelést vehetnek igénybe. A beutaló kiállításához háziorvos és egy szakorvos véleménye szükséges. A beutaló kiállításától 8 hétig érvényes. Figyelni: a beutaló hova szól, milyen és hány kezelésre! A megkezdett kúrát 1x lehet megszakítani (fürdő reakció léphet fül a kúrák hatására > belázasodás, rosszullét). Önrészt kell fizetni a szolgáltatásokból (200-1000Ft között). Igénybevétel a fürdő oldaláról: Csak olyan fürdőben érvényes, aki az OEP-pel szerződésben áll. Nem muszáj az összes kezelésre, a beutalót nevesíteni kell pontosan. Támogatása 85%. A tervezés időszakában meg kell támogatni az OEP-pel. Mindig írásbeli szerződés. A szerződés után minden beutalóval rendelkező beteget köteles fogadni. OEP által támogatott kezelések és kódszámai OEP által még nem finanszírozott balneológiai kezelések 1. termál gyógymedence, Hévízi tófürdő barlangterápia 2. termál kádfürdő sókamra 3. iszappakolás, iszapfürdő inhaláció 4. súlyfürdő mofetta (angiológiai kezelés) 5. szénsavas fürdő klímaterápia 6. orvosi gyógymasszázs ivókúra 7. víz alatti vízsugármasszázs csoportos gyógytorna 8. víz alatti csoportos gyógytorna egyéni gyógytorna 9. komplex gyógyfürdő ellátás 10. csoportos gyógyúszás 18 éves kor alatt 233
    • 23. tétel: A turizmus szerkezete Magyarországon, gyógy- és wellness turizmus. A marketing primer és szekunder eszközeinek bemutatása, értékelése. I. ALAPFOGALMAK Turizmus (Hunziker és Krapf, 1942): az emberek a lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, ahol a tartózkodást nem letelepedési szándék, ill. jövedelmező tevékenység motiválta. Egészségturizmus: Az egészségi állapot fenntartása és annak javítása érdekében történő utazás, melynek részei: egészségügyi turizmus, gyógyturizmus és wellness turizmus. Egészségügyi turizmus: orvosi kezelés, beavatkozás céljából történő utazás, melynek motivációi a jó minőségű ellátás (otthoninál) kedvezőbb áron, azonnali hozzáférés várólista nélkül és innovatív kezelések, melyek lehet otthon nem elérhetőek. Gyógyturizmus: Gyógyüdülőhelyen v. gyógyászati létesítményekben való minimális idejű tartózkodás, mely orvosi gyógymódok alkalmazásához kötött. Központi szerepe jut a természetes gyógytényezőnek. Wellness turizmus: a jó egészségi állapot fenntartását célozza – utazással egybekötve – a holisztikus szemlélet jegyében: testi, lelki, szellemi egészségre, ökológiai és társadalmi egyensúlyra törekedve. II. A TURIZMUS RENDSZERE ÉS KÖRNYEZETE (Forrás: Lengyel Márton: A turizmus rendszere és környezete) A turizmus, mint jelenség a világ legösszetettebb jelenségeinek egyike. A turizmus interszektorális és interdiszciplinális folyamatait és kölcsönhatásait láthatjuk a következőkben. 234
    • A turizmus, mint nyitott és dinamikus rendszer a környezetével aktív kölcsönhatásban áll. A környezet változásaira nyitott, a változásokat folyamatosan érzékelve alakul és formálódik. A kölcsönhatások révén a környezeti hatások folyamatosan éreztetik hatásukat a rendszer működésére. A társadalmi környezet: a turizmus csak azokban a társadalmakban válhat és válhatott fontos jelenséggé, ahol adottak az utazás gazdasági feltételei és az utazás érték. A politikai környezet: az utazási lehetőségeket befolyásolja. A polgárháború sújtotta, politikailag bizonytalan térségbe nem szívesen vagy egyáltalán nem utaznak turisták. (Izraelbe vagy a Bali szigetére irányuló turizmus az aktuális merényletek miatt lecsökkenhet.) A természeti környezet: a turisztikai attrakciók egyik legfontosabb meghatározója. A turizmus olyan természeti adottságokat is vonzerőként jelentet meg, amelyek sem a mezőgazdaság, sem más gazdasági tevékenység számára nem alkalmas. Sőt a természet utáni emberi vágyakozás óriási turisztikai vonzerőt jelentő nemzeti parkok látogatása, ökoturizmus. A technológiai környezet: a turizmus egyik alapadottsága, a technológiai környezet fejlődése, ezen belül az alapinfrastruktúra, közlekedés, távközlés, kommunikáció fejlődése meghatározó volt és lesz a turizmus fejlődésére. A gazdasági környezet: a küldő és fogadó országok általános gazdasági színvonalát mutatja meg, de megmutatja a kereslet nagyságát és a kínálat minőségét, összetételét is. 235
    • A kulturális környezet: A turizmus egyik legfontosabb vonzereje egy adott ország kulturális látnivalóinak megtekintése. A turizmus rendszere két alrendszerből tevődik össze. A két alrendszert, a keresletet (a turista) és a kínálatot (turisztikai termék), három rendszer köti össze: marketing: a fogadóterületről a turista felé irányul. közvetítő szektor: utazásszervező (touroperator) és utazási ügynökség. utazás: a turista utazása a küldőterületről a fogadóterületre. A kereslet elemei motiváció - az utazásra ösztönző belső emberi indíték diszkrecionális, avagy szabadrendelkezésű jövedelem (az alapvető emberi szükségletek kielégítése után a jövedelemből fennmarad) szabadidő A kínálat elemei vonzerő vagy attrakció szállás étkezés közlekedés egyéb infrastruktúra szórakozási lehetőségek kultúra vendégszeretet biztonság, higiéné turisztikai szervezetek árak III. A TURIZMUS SZERKEZETE MAGYARORSZÁGON; A GYÓGY ÉS WELLNESS TURIZMUS Gyógyturizmus A gyógyturizmus az állandó lakóhelyen kívül, gyógyüdülőhelyen vagy gyógyászati létesítményben való ideiglenes - de meghatározott minimális idejű - tartózkodás, amelynek célja orvosi gyógymódok 236
    • alkalmazásával valamilyen meglévő betegség gyógyítása. (Természetes gyógytényező közelében legyen >> gyógyvíz, gyógyhatású klíma!) A gyógyturizmus létesítményei (gyógyfürdő kórház, szanatórium, gyógyüdülő, gyógyszálló, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház), egyaránt kínálnak a vendégnek egészségügyi, orvosi, illetve turisztikai szolgáltatásokat. Gyógyszálloda: az a kereskedelmi szálláshely, amely a vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít. Szolgáltatás körei: Terápiát kínál: terápia: a gyógyítás során alkalmazott kezelési eljárások összessége, melynek célja a betegség összességének megszüntetése, olyan gyógytényezők alkalmazásával, melyet más gyógyeljárások is kiegészítenek. Fizioterápia fajtái: 1. ELEKTROTERÁPIA >> Elektromos energiát használ fel a gyógyításhoz  kisfrekvenciás kezelések (0-1.000 Hz)  középfrekvenciás kezelések (1.000-100.000 Hz) 2. MECHANOTERÁPIA >> Mechanikai energiát használ fel  gyógytorna (aktív, passzív)  masszázs  UH  trakciós kezelések 3. TERMOTERÁPIA >> Hőkezelést jelent (hideg-meleg hőhatást)  hydroterapia (tangentor, súlyfürdő)  iszapkezelés  kryoterápia  infravörös sugárzás  fénykezelés  nagyfrekvenciás kezelés (100.000 Hz feletti) 4. FOTOTERÁPIA  helioterápia (természetes napfénykezelés)  ultraibolya sugárzás 237
    •  lézer  látható fény  szolárium  bioptron 5. BALNEOTERÁPIA >> Termális ásványvíz használata külsőleg-belsőleg  fürdőkúra  ivókúra 6. KLÍMATERÁPIA >> Valamely földrajzi terület éghajlatát használja fel  gyógyklíma-kezelés  barlangterápia 7. INHALÁCIÓ >> porlasztott, folyékony v. szilárd részecskéket juttatunk a légzőszervrendszerbe  aerosolterápia  aerointerápia Gyógyászati tevékenység: - tárgyi feltételei (spec. gépek, berendezések, diagnosztikai gépek, higiénés eszközök) - személyi feltételek (fürdő orvos, szakorvosok, dietetikus, szakszemélyzet; masszőr, fizioterápiás asszisztens stb.) Célcsoport: - 50 év felett - önállósult gyerekkel rendelkező aktív keresők, nyugdíjasok - alacsony-közepes jövedelmű és iskolázottságú - magas árérzékenység jellemző - nyugodt, megfáradt életritmusú - problémás egészségi állapot - fizikai munkások, vagy alacsonyabb beosztású szellemi munkások Wellness turizmus A wellness olyan életforma, amelynek gyakorlói a civilizációs bántalmakat a test, a lélek és a szellem együttes kényeztetésével, odafigyeléssel, tudatos életvitellel igyekeznek megelőzni. Wellness turizmus def. 1: a jó egészségi állapot fenntartását célozza – utazással egybekötve – a holisztikus szemlélet jegyében: testi, lelki, szellemi egészségre, ökológiai és társadalmi egyensúlyra törekedve. 238
    • Wellness turizmus def. 2: olyan, az állandó lakóhelyen kívüli, ideiglenes tartózkodást jelent, amely során a turista célja az optimális egészségi állapot elérése, a testi, lelki és szellemi egyensúly megteremtése. Wellness szolgáltatások: complex egészségmegőrzési, prevenciós programok összessége, valamint az egészséggel kapcsolatos tudás megszerzése, vonzó környezetben, szórakoztató módon. Fitness (aktív wellness része): Optimális fizikai és pszichikai működési harmóniát, szociális alkalmazkodóképességet, a mindennapok optimális cselekvő- és teljesítőképességét jelenti. Állapot és életforma. Optimális, nem maximális teljesítőképesség. Elemei: jó fizikai erőnlét, egészséges életmód és esztétikus külső. Wellnessközpont - SPA: Gyakorlatilag minden érzékszervet érintő, relaxációt nyújtó, esztétikusan kialakított hely. Szolgáltatásai: termálfürdő, uszoda, vizi torna, aromafürdő, távol-keleti gyógymódok, whirpool, szauna, gőzfürdő, masszázs, hangterápia, fényterápia, szépségszalon, ―wellness-bár‖. Wellness szálloda: megfelel a min. ***-os szállodákra előírt követelményeknek, a szállodai szaktevékenységeket, ill a szállodai szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettségű személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs, ill. wellness-szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít. Szolgáltatása: - Wellness –th: olyan komplex gyógymód, egészség-megőrző program, ami nemcsak pihenés, hanem kényeztetés, ami tökéletes rekreációt ad, amely testi-lelki harmóniát biztosít (pl: Kneipp-kúra, Mayrkúra (léböjtkúra), Thalasso-terápia, Autogén tréning, Ájurvéda, Bach-terápia (Virágterápia), Hangterápia, Légzésterápia, Oxigénth, Ózonterápia, Fényterápia, Lézerterápia, Neurálterápia, Aromaterápia) - Masszázs-kezelések: alakformáló, zsírégető, kínai, thai, tibeti mézes, Yumeiho, vitál Tárgyi feltételek: - pezsgőfürdő (jakuzzi), gyógynövényfürdő, aromafürdő, Holt-tengeri sófürdő, Finn szauna, infraszauna, Bioszauna, Kneipp-taposó, Hamam, Tepidarium stb. Személyi feltételek: SPA menedzser - Wellness vezető, szauna mesterek, wellness-medence őrök, animátor, wellness tanácsadó - Szépségintézet vezető: diszpécserek, kozmetikusok, fodrászok, pedikűrösök, manikűrösök 239
    • Célcsoport: - 25-50 év - egyedülállók, párok, gyermekes fiatalok, középkorúak - közepes-magas jövedelem, iskolázottság - közepes alacsony árérzékenység - jó egészségi állapot - aktív feltöltődés - hajszolt, energetikus, modern életmód jellemzi őket A wellness kezelés elemei: Szauna: Őshazája Finnország 1. - fizikai-szellemi megtisztulás helyszíne - relaxálást, pihenést, gyógyulást, megtisztulást, testi-lelki egészség megteremtését értjük alatta Jótékony hatásai:  a keringés és anyagcsere folyamatokra  segíti a szervezetet a salakanyagoktól való megszabadulásában  jótékony hatása van a szívműködésre, immunrendszerre, agyműködésre, bőrre és idegrendszeri problémákra 2. Jacuzzi: - a pezsgőfürdő relaxáló, felfrissítő hatással bír 3. Fürdők: Fajtái – Hotel Hunguest:  Cleopátra fürdő, Holt-tengeri sófürdő, illóolajos fürdők, kecsketejes szépségfürdő Aloe verával, salaktalanító fürdő, karcsúsító fürdő 4. Testkezelések: Funkciói:  alakformálásra irányuló (fogyasztó vagy cellulitkezelő)  relaxálásra irányuló  méregtelenítsére irányuló 240
    • Fajtái:  Ultrahangos zsírbontás (cellulitkezelés és méregtelenítés)  Vákuumos nyirokmasszázs (méregtelenítés)  Computers alakformálás (zsírégetés)  Iszappakolás (méregtelenítés)  Akupunktúrás kezelések  Forrócsoki testpakolás (relaxálás)  Bipolásria rádiofrekvenciás zsírbontás 5. Életmódtanácsadás: - célja: a prevenció, egészségmegőrzés, a betegség korai felismerése 6. Tisztítókúrák: megfelelő testkezelés + megfelelő sport programok + megfelelő étrend együttes alkalmazásában Fajtái:  léböjtkúrák, salaktalanító kúrák, méregtelenítő kúrák és narancsbőr elleni kúrák 7. Étrend: sok zöldség, gyümölcs fogyasztása Fajtái:  1000 kalóriás diéta (személyre szabottan)  lúgosító étrend (a cellulite kúra része)  gluten- és laktózmentes étkezés (táplálékallergia esetén) 8. Masszázsok: a testfelületen alkalmazott mechanikus behatás, mely meghatározott technikával történik Hatásai:  serkentik a vérkeringést, ezáltal befolyásolja a szívritmust és a vérnyomást  hatással van az idegrendszerre, oldja a stresszt,  kellemes közérzetet biztosít Fajtái:  Svédmasszázs  Gyógymasszázs 241
    •  Sport masszázs  Kínai masszázsok (Akupresszúra, Tibeti mézes masszázs, Tibeti hangtál masszázs)  Keleti masszázsok (Ayurvedikus indiai masszázs, lávaköves, Thai masszázs, Ma-uri (táncolva masszíroznak), aromaterápia)  Talpmasszázs Wellness irányzatok: 1. Medical wellness: orvosi vizsgálaton alapuló, egészségmegőrző program = Egyszerűbb orvosi vizsgálatok + wellness programok orvosi programozottsággal jellemzője: - egy életmód, életelv hordozója - 2. nem túlzott sporttevékenység, élvezettel kombinált program tartós jövőbeni piac Selfness: életforma, önmagunk megismerésére fekteti a hangsúlyt és az egészséges énkép kialakítására törekszik (work-life balance megteremtése). jellemzője: - 3. önmegvalósítás trendje kiegyensúlyozottság megteremtése Soulness (szellemi-lelki harmónia): melynek célja a szellemi- és lelki felfrissülés, feltöltődés, érzelmi kifejezőképesség, stabilitás elsajátítása. Elsősorban manager szakmákban dolgozóknak ajánlott. jellemzője: - a testi rekreációra koncentrál (pl. sport, étkezés, masszázs) - erősíti a szellemi regenerálódást 4. Halness – az új divat: az ázsiai doktorhalak puhává, selymes tapintásúvá teszik a bőrt, közben bizsergető mikromasszázzsal relaxációs hatást fejtenek ki az egész testre. ÁNTSZ besorolása szerint. ,,fizikai közérzetjavítónak‖ minősül, gyógyászati célra nem engedélyezett. hatása: 242
    • 5. felgyorsul a vérkeringés elhalt hámsejtek, bőrkeményedések eltávolítására javallt stresszoldó, relaxáló, stimuláló Pilates, jóga, meditáció, stretching A wellness 7 legfontosabb ismérve – A wellness életmód jellemzői: 1. Az egyén egészségéhez kapcsolódó felelősségtudata 2. Rendszeres testmozgás (fizikális jóllét, fittség) 3. Egészséges táplálkozás (ételek és italok megválogatása) 4. Káros szenvedélyek (élvezeti cikkek, függőséget okozó szerek) kerülése, óvatosság a gyógyszerek szedésében 5. Rendszeres ellazulás és stresszkezelés 6. Szépségápolás (magabiztosságot ad és a jó megjelenés feltétele) 7. Környezetbarát szemléletmód (környezettudatosság) IV. A MARKETING PRIMER ÉS SZEKUNDER ESZKÖZEINEK BEMUTATÁSA Marketing: egy tudatosan felépített piacbefolyásoló tevékenység, melynek segítségével tervezni lehet a célpiacnak leginkább megfelelő terméket és annak sikeres és hasznot hozó értékesítését. Kotler 4P: product, price, place, promótion Újabban + 3P: packaging, people, programming, partnership Marketing eszközök: kiállítások (megcélzott fogyasztói réteg alapos tájékoztatása) kiadványok (magazinok, szórólapok) internet (hirdetés, foglalás, e-kereskedelem) study tourok (tanulni lehet a szakma legjobbjaitól v. más iparágaktól) Adatforrások  Az adatok típusai – Primer adatok - primer kutatás 243
    •  Korábban még össze nem gyűjtött adatok és információk összessége. Módszere: – Megfigyelés – Kísérlet – Megkérdezés  A primer adatgyűjtés - mintavétel – Szekunder adatok - szekunder kutatás  valaki korábban valamilyen célból összegyűjtött, s most újra felhasználhatók  A szekunder adatok forrásai – meglévő adatbázisok, releváns források, szakirodalom Szekunder információk  Előnyei 1. Adatszerzés költsége alacsony 2. Információk gyorsan megtalálhatók 3. Több adatforrásra is lehet támaszkodni egy időben  Hátrányai 1. Információk túl általánosak 2. Különböző források egymásnak ellentmondó információkat szolgáltatnak 3. Információk elavultak lehetnek Primer információk  Előnye 1. Információ időszerű 2. Megbízhatóság szintje nagy 3. Adatgyűjtés módja ismert, ellenőrizhető  Hátránya 1. Adatgyűjtés időigényes, drága 2. Bizonyos adatok így nem gyűjthetők be 244
    • 24. Az egészségturizmus, mint termék; a kínálat definíciója, jellemzői. Egészségturizmus makrogazdasági szerepe. I. ALAPFOGALMAK Egészségturizmus: Az egészségi állapot fenntartása illetve annak javítása érdekében történő utazás, melynek részei: egészségügyi-, gyógyturizmus és wellness-turizmus. Egészségügyi turizmus: Orvosi kezelés, beavatkozás céljából történő utazás, melynek motivációi: jó minőségű ellátás (az otthoninál) kedvezőbb áron, azonnali hozzáférés várólista nélkül, és innovatív kezelések, melyek lehet, hogy otthon nem elérhetőek. Gyógyturizmus: Gyógyüdülőhelyeken vagy gyógyászati létesítményekben való – minimális idejű – tartózkodás, mely orvosi gyógymódok alkalmazásához kötött. Központi szerep jut valamilyen természetes gyógy tényezőnek. A hazai gyógytényezők és célcsoportok: Termál- és gyógyvizek >> mozgásszervi panaszok kezelésére, prevencióra Ivókúrák >> emésztőszervi betegségek kiegészítő kezeléseként Fürdőkúra >> bőrbetegségek (pl. pikkelysömör) kezelésére Gyógybarlangok >> légzőszervi kezelésekre Klímaterápia >> hormonbetegségekre CO2-terápia >> érszűkületre A wellness definíciója: olyan életforma, melynek gyakorlói a civilizáció okozta bántalmakat, a test, lélek, szellem együttes kényeztetésével, odafigyeléssel, tudatos életvitellel igyekeznek megelőzni. Wellness turizmus: a jó egészségi állapotfenntartását célozza – utazással egybekötve – a holisztikus szemlélet jegyében: testi, lelki, szellemi egészségre, ökológiai és társadalmi egyensúlyra törekedve. Az igazán jó wellness program olyan egészségmegőrzés, mely egyszerre jelent sikert és szórakozást. 245
    • AZ II. EGÉSZSÉGTURIZMUS, MINT TERMÉK; A KÍNÁLAT DEFINÍCIÓJA, JELLEMZŐI Kínálat: Az az összefüggés, amely megmutatja a javak és szolgáltatások változó mennyiségeit, melyeket a gyártók/eladók különböző árak esetén előállítani/eladni hajlandóak, egy adott időtartam alatt. Kínálat más megfogalmazásban: értékesítési képesség és hajlandóság, vásárlásra felkínált áruk és szolgáltatások mennyisége. Változása: - Növekedés: a kínált mennyiség minden ár mellett nagyobb, mint korábban - Csökkenés: a kínált mennyiség minden ár mellett kisebb, mint korábban Kínálat az egészségturizmusban: Az egészségturizmusban – az egészségügyhöz hasonlóan – a kínálat nagy mértékben alakítja a keresletet. Új kínálati elem megjelenése esetén hamar jelentős kereslet érzékelhető (pl. fogorvos, háziorvos, gyógyfürdő). Kínálati szereplők az egturban: orvosok gyógyfürdők kórházak minden egészségügyi intézmény Egészségturizmus kínálatát befolyásoló tényezők: Beszerzési árak: döntő mértékben szolgáltatásról van szó, tehát a munkabérek költsége kiemelkedően fontos (áruk esetén >> ár, szolgáltatások esetében >> bér) Technológia: modernebb műszerek hatékonyabban működnek, nagyobb kapacitást jelentenek. Piaci kilátások Szolgáltatók száma A turisztikai kínálat felépítése: I. A turisztikai motivációt (érdeklődést) felkeltő Természetesen keletkezett (pl. hegyek, folyók) Társadalom által mesterségesen létrehozott adottságok (pl. műemlékek, templomok, kastélyok) II. A kielégítés lehetőségét biztosító feltételrendszer = fogadóképesség. Az adottságok értékelése: A vonzás intenzitása: Regionális 246
    • Országos Nemzetközi vonzáskörzet A vonzás célcsoportja: Általános Szegmentált vonzásirány A vonzás állandósága: Folyamatos Szezonális vonzási periódus A turisztikai termék: - döntően szolgáltatásokból áll, helyhez kötött - összetett, ckomplexitás (sokféle szolgáltatás) - nehezen ellenőrizhető, nem tárolható, merev Kínálat: - attrakció - közlekedés és infrastruktúra - hotel, elszállásolás - étkeztetés - szorakoztató és egyéb szolgűltsatások - biztonság, higiéne - ár - turisztikai szervezetek Helyettesítő termék: Az egészségturisztikai szolgáltatások helyettesítő termékei lehetnek: Gyógyszeres kezelés Kórházi kezelés Természetgyógyászati kezelés Egyik fürdő – másik fürdő (ezért kell specializálódni – uniqueness) Külföldi fürdőhely Egyéb szabadidőipari és szórakoztatóipari szolgáltatók Kiegészítő termék: Az egészségturisztikai szolgáltatások kiegészítő termékei lehetnek: 247
    • Fürdő – szálloda Személyszállító vállalkozások (repülés, busz, taxi stb.) Éttermek Kulturális programok és egyéb szórakozási lehetőségek Az (egészség)- turisztikai kínálat jellemzői: A turisztikai termék egy vonzerő által dominált komplex szolgáltatási halmaz Értéke, értékelése szubjektív – marketing elemekkel erősen befolyásolható Nem tárolható – „az aznap nem értékesített szoba 100 % veszteség‖ Kialakítása rendkívül tőkeigényes, mely lassan térül meg A termék kialakításában a fogyasztó is részt vesz Árérzékenység III. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MAKROGAZDASÁGI SZEREPE Világviszonylatban az egyik legdinamikusabban fejlődő terület Iparágnak tekinthető mivel kiépült infrastruktúrával, személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik Hagyományos iparágak között egyedi, mivel főleg csak szolgáltatásokat értékesít A turizmus kapcsán olyan tömegek érkeznek a célországba, akik állandó lakhelyüktől ideiglenesen eltávolodtak és diszkrecionális jövedelmüket költik el a fogadó országban. Jövedelmek (személyi, vállalati és állami) Foglalkoztatás (munkahelyteremtés) GDP-GNP növekedéséhez hozzájárulás Általános élénkítő hatás (multiplikátor) Export többlet lehetősége – „láthatatlan export‖ révén + Az áruexportnál olcsóbban termeli ki a devizát + A turizmus piacán nincs protekcionizmus Fizetési mérleg (egyensúly javítás pozitív szaldó esetén) Egyébként nem (vagy csak kevésbé hatékonyan) felhasználható erőforrások hasznosítása Regionális kiegyenlítődés (elmaradott térségek felzárkózása) Az infrastruktúra fejlesztése (urbanizációs folyamat gyorsítása) 248
    • A turizmus gazdasági hatásai: Kedvező hatások Munkahelyteremtés (nők, fiatalok) Kedvezőtlen hatások Szezonális foglalkoztatás Magas fluktuáció, migráció Jövedelmek növekedése Infláció, minimálbérek Devizabevételek növekedése „Fekete forgalom" Szolgáltatások bővülése Egyéb ágazatok kiszorítása Multiplikátor hatás Függőség kialakulása Infrastruktúra fejlesztése Infrastruktúra túlterhelése Import növekedése (új technika) Import növekedése Árfelhajtó szerep (telekárak) Árfelhajtó szerep (élelmiszer) Szolgáltatás szektor erősítése Szakképzetlen munkaerő Regionális fejl. kiegyenlítődése Egyenlőtlenségek növekedése Vállalkozói kedv növekedése Kis és Közép Vállalkozások (KKV) kiszorítása Multiplikátorok: Termelési multiplikátor: az egészségturizmusban a vendégek által elköltött minden újabb 100 Ft 167 Ft pótlólagos termelést indukál. Jövedelmi multiplikátor: a turizmusban elköltött minden újabb 100 Ft után a nemzetgazdasági munkajövedelmek 75 Ft-tal emelkednek. Foglalkoztatási multiplikátor: az egészségturizmusban létrejövő minden 100 új munkahely a nemzetgazdaságban további 214 új munkahelyet teremt. Jövedelmi multiplikátor-hatás: A turizmus jövedelmi multiplikátor hatása általában erősebb azokban a nagyobb régiókban vagy országokban, amelyek jórészt önellátóak, illetve gyengébb a kisebb régiókban vagy országokban, melyek gazdaságából a jövedelem kiszivárog a turisztikai igényeket kielégítendő javak és szolgáltatások importja miatt. 249
    • Az egészségturizmus specifikus nemzetgazdasági jelentősége II.: Magas képzettség – tudás alapú társadalom Új szakmák megjelenése: pl.: dietetikus szakács, animátor Hatás egyéb iparágakra – építőipar: medenceépítés, szállodaépítés Mezőgazdaság: bio élelmiszerek, diabetikus készítmények Elektronika: vízforgatók, szűrőberendezések, szállodai, fürdőben használatos és egészségügyi szoftverek 250
    • 25. tétel: Mutassa be az egészségturizmus kínálati oldalának szereplői által leggyakrabban alkalmazott marketingkommunikációs eszközöket, különös tekintettel az online marketing eszközök alkalmazásának lehetőségeire! I. ALAPFOGALMAK Egészségturizmus: Az egészségi állapot fenntartása, és annak javítása érdekében történő utazás, melynek részei: egészségügyi turizmus, gyógyturizmus és wellness turizmus. Minden, egészséggel kapcsolatos utazás, melynek alapvető motivációja az egészségi állapot javítása (gyógyítás, rehabilitáció), vagy annak megőrzése (betegségek megelőzése). Egészségügyi turizmus: Orvosi kezelés, beavatkozás céljából történő utazás, melynek motivációi a jó minőségű ellátás (otthoninál) kedvezőbb áron, azonnali hozzáférés várólista nélkül, és innovatív kezelések, melyek lehet otthon nem eléretőek. Gyógyturizmus: Gyógyüdülőhelyeken vagy gyógyászati létesítményekben való – minimális idejű – tartózkodás, mely orvosi gyógymódok alkalmazásához kötött. Központi szerep jut valamilyen természetes gyógytényezőnek. Wellness turizmus: a jó egészségi állapot fenntartását célozza – utazással egybekötve – a holisztikus szemlélet jegyében: testi, lelki, szellemi egészségre, ökológiai és társadalmi egyensúlyra törekedve. II. A KÍNÁLAT OLDALÁNAK SZEREPLŐI ÉS LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK KÍNÁLAT: Az az összefüggés, amely megmutatja a javak és szolgáltatások változó mennyiségeit, melyeket a gyártók/eladók különböző árak esetén előállítani/eladni hajlandóak, egy adott időtartam alatt. Kínálat más megfogalmazásban: értékesítési képesség és hajlandóság, vásárlásra felkínált áruk és szolgáltatások összesége. Kínálat az egészségturizmusban: Az egészségturizmusban – az egészségügyhöz hasonlóan – a kínálat nagy mértékben alakítja a keresletet. Új kínálati elem megjelenése esetén hamar jelentős kereslet érzékelhető (pl. fogorvos, háziorvos, gyógyfürdő). 251
    • Kínálati szereplők az egturban: orvosok gyógyfürdők kórházak minden egészségügyi intézmény Az (egészség)- turisztikai kínálat jellemzői: A turisztikai termék egy vonzerő által dominált komplex szolgáltatási halmaz Értéke, értékelése szubjektív – marketing elemekkel erősen befolyásolható Nem tárolható – „az aznap nem értékesített szoba 100 % veszteség‖ Kialakítása rendkívül tőkeigényes Egészségturizmus kínálatát befolyásoló tényezők: Beszerzési árak: döntő mértékben szolgáltatásról van szó, tehát a munkabérek költsége kiemelkedően fontos Technológia: modernebb műszerek hatékonyabban működnek, nagyobb kapacitást jelentenek és költségesebbek Piaci kilátások Szolgáltatók száma (konkurencia) MARKETING: egy tudatosan felépített piacbefolyásoló tevékenység, melynek segítségével tervezni lehet a célpiacnak leginkább megfelelő terméket és annak sikeres és hasznot hozó értékesítését Marketing: Kotler – 4P: product, price, place, promotion Újabban +3P: packaking people, programming, partnership A marketing koncepció jellemzői: vendég orientáltság integrált marketing végső cél a profit A turizmus marketing fogalma: egy vezetési filozófia (és egy tevékenység-együttes –saját kiegészítés), amely a turisztikai kereslet igényeinek kielégítését célozza meg oly módon, hogy a kutatás, az előrejelzés és 252
    • a kiválasztás segítségével úgy juttatja el a vállalat turisztikai termékét a piacra, hogy az számára a lehető legnagyobb hasznot eredményezze.‖ WTO Turisztikai marketing fő területei: Stratégiaimarketing: hosszabb távra szóló és tartós marketing célokat és eszközöket jelöl ki (termékpiac; piacszegmentáló; piaci terület; együttműködési stratégiák) Operatívmarketing: a különböző marketingeszközök együttes és hatékony alkalmazása – (kínálat-; ár-; elosztás-; kommunikációs politika) A turisztikai marketing jellemzői: a választás magas szabadságfoka az utazási döntés nagyfokú kockázattal jár a turista maga is részt vesz a termék előállításában a turisztikai kereslet rendkívül szezonális, érzékeny és változó a turisztikai termék rendkívül összetett, előállításában sok a résztvevő (közlekedés, étterem, szálloda, sport, kulturális, kereskedelmi stb.) a turisztikai termék döntően szolgáltatásokból áll >> megfoghatatlan és helyhez kötött a turisztikai termék nehezen ellenőrizhető, nem tárolható, viszonylag merev, változtatása időt és sokszor komoly befektetést igényel MARKETING ESZKÖZÖK Reklám: rengeteg emberhez eljut, a kreatív bemutatkozás lehetősége Célja: befolyásolás, hitelnövelés Eszközei: Tv, újság, rádió, mozi, köztéri hirdetés (óriásplakát) Személyes kommunikációs csatornák: - személyes eladás (pl. ügynökök) - személyre szóló eladás (telefon) - kiállítás, szakvásár, Expo Egészségturizmusban marketing tevékenységekért felelős: Magyar Egészségturizmus marketing Egyesület (MEME) Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) Magyar Turizmus ZRT. (Nemzeti Turisztikai Marketingszervezet) Tourinform Irodai Hálózatok (Prospektusokkal) 253
    • Egészségturizmusban leggyakrabban alkalmazott marketing eszközök: Internetes hirdetések, Tv, rádió reklámok, óriásplakátok, kiállítások, szakvásárok, szórólapok, újsághirdetések, magazinok INFORMATIKA: Közös adatbázis (üzleti eredmények, marketing, orvosi adatok) – Fejlesztések alapja – Lobbyzás alapja Internet: – hirdetés (pl. szállás, szolgáltatás) – foglalás (pl. szállás, repülőjegy) – e-kereskedelem (pl. Pay-Pal) III. ONLINE MARKETINGESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A KÍNÁLATI OLDAL RÉSZTVEVŐI SZÁMÁRA E-turizmus: a turisztikai desztinációk és vállalkozások számára lehetővé teszi mind a külső, mind a belső kapcsolattartás javítását; előbbit az internet, utóbbit az intranet segítségével. E-marketing: az internet és az elektronikus kommunikáció egyéb formáit használja fel, h. költséghatékonyan kapcsolatot teremtsen a célpiacokkal, partnerszervezetekkel. E-kereskedelem: elektronikus online elosztási csatornákon keresztül megvalósított online értékesítési tevékenység és fogyasztói kapcsolat, továbbá fogyasztói információk beszerzése. E-beszerzés: a szervezet és üzleti partnerek közötti termékfejlesztés, értékesítés és számlázás. E-marketing elemei: - internet, mely alkalmas marketingkutatásra, online felmérésre fogyasztói igények kielégítésére (pl. online repjegy foglalása) - e-mail - e-books (pl. Kindle E-book reader) - adatbázis (database) 254
    • - okostelefonok - IDTV (Interaktív Digitális TV) E-marketing eszközök: - internet - search engine (Google, Yahoo) - e-mail (elektronikus levél: gmail, yahoo, hotmail, freemail, vipmail stb.) - web banners (világhálón való hirdetés, mely egy grafikus 460 x 460 pixel kép >> fásultság a közönségből) - mobil telefonok; sms (150 karakterből álló szöveges üzenet) - közösségi médiák (FB, Twitter, Linked-in, Slide Share, Interpalsnet stb.) - blogok (pl. blogspot.com) - Skype (kapcsolattartás, konferenciabeszélgetések) Az internethez történő hozzáférés, illetve az internetnek turisztikai információgyűjtésre és turisztikai termékek megvásárlására történő használata tovább fog növekedni. A jelenség következményei a turizmusban az alábbiak: 1. A desztinációkra és a termékekre vonatkozó turisztikai információ könnyű elérhetősége és a keresőprogramok folytán a különféle információk összehasonlítása (ár, szolgáltatás, vélemények) leegyszerűsödik >> az információk „fogyaszthatósága‖ a versenyt erőteljesen befolyásoló tényezővé válik. 2. A tapasztalt turisták az egyes elemek közvetlen foglalása révén egyre gyakrabban saját maguk állítják majd össze saját utazásukat. 3. Az utazási irodák szerepe visszaszorul, mert a teljes csomagtúrát az utasok egyre inkább közvetlenül a világhálón keresztül vásárolják meg. 4. Az internet egyre rohamosabb ütemben fogja átformálni a nemzeti turisztikai hivatalok és marketingszervezetek hagyományos szerepét, új szerepet jelölve ki számukra az e-marketing területén, beleértve az ügyfélkapcsolat- kezelés (CRM) alapú desztináció-marketinget. 5. A desztinációmarketing (például a közszféra támogatásával végrehajtott hatékonyabb márkázás) szerepe erősödni fog, és a honlapok látogatásának egyik meghatározó tényezőjévé válik. 255
    • 6. A honlapok sikerességének előfeltételei közül fontosabb szerep jut annak, hogy egy desztináció honlapjai közvetlenül vagy linkeken keresztül a termékről részletes információt tegyenek hozzáférhetővé. 7. Az internetes „vásárlás‖ lehetősége növelni fogja a késői foglalások gyakoriságát. 8. Külön figyelmet érdemel a biztonságos online foglalások iránti igény erősödése, különösen a tapasztaltabb és magabiztosabb turisták esetében. E MARKETING TRENDEK: Donka Attila féle PDF mellékletből MT2012 28-31 oldal 1. E-marketing trendek Ahogy a mindennapi élet részévé vált az internet, a turizmusra gyakorolt hatásai is egyre fontosabbak lettek. Tény, hogy jelentős piacot célozhatunk meg a világháló kínálta e-marketing eszközökkel. Összességében elmondható, hogy az utazási piacon a mobil, a közösségi keresés és a helyben szolgáltatott tartalmak a kulcstényezők. Itt a legfontosabb tendenciákat mutatjuk be, részletes elemzésünket pedig az itthon.hu oldal Szakmai oldalain tesszük közzé. 1.1.Nemzetközi trendek A felmérések alapján eloszlik az a korábbi elképzelés, miszerint az internetet kifejezetten csak fiatalok használják, természetesen ez a tendencia erősen csökken a 65 év felettiek körében. A felhasználók szeretnek keresgélni a lehetőségek között, de a foglalásra fordított idő „frusztráló‖. A felhasználók informálódási szokásai A szabadidős turizmusban az utazók 66%-a használja a keresőmotorokat, az üzleti utazóknak pedig 59%-a. A légitársaságok oldalai a második leglátogatottabbak, ezeket a hotelek oldalai követik. A desztinációs oldalak is népszerűek (40%, illetve 32%). Utóbbiak népszerűsége abból fakad, hogy összeköttetésben vannak a szakma többi oldalával is (hotelek, légitársaságok stb.), és olyan információk gyűjtőoldalai, amelyekre az utazók igényt tartanak egy utazás megtervezéséhez. Felhasználói foglalások és kiegészítő szolgáltatások A felhasználók szeretnek informálódni minden költségről, amivel az utazás folyamán találkozhatnak – ennek megfelelően a foglalók kétharmada legalább egy kiegészítő/kapcsolódó szolgáltatást választ, illetve előszeretettel keresik a csomagajánlatokat. Időmegtakarítás céljából olyan oldalt keresnek, ahol ezt egy 256
    • helyen megtehetik. A felhasználók szintén előnyben részesítik az olyan oldalakat, ahol a szállásokról és szolgáltatásokról más felhasználók véleményeit olvashatják, és ahol ők is megoszthatják tapasztalataikat. A foglalások 46%-a már online foglalóoldalakon történik, a második legnépszerűbbek az utazási irodák oldalai 21%-kal. Az online foglalásokat befolyásoló tényezők közt első helyen szerepel az olcsóság mind a szabadidős szegmensben (75%), mind az üzleti utazók számára (64%), valamint az egyszerűség és gyorsaság. A válaszadók 66%-a igényli az ár-összehasonlítás lehetőségét is. Felhasználói fizetőeszközök Az olyan fizetési lehetőségek, mint a Pay-Pal, az előre fizetéses hitelkártyák és a mobilos fizetési lehetőség, egyre inkább elterjedőben vannak. Az e-fizetési lehetőséget az okostelefonok fogják felfuttatni (és felgyorsítani a hozzájuk kapcsolódó fejlesztéseket). Több mint egymillióan töltötték le a Pay-Pal alkalmazást Iphone2-re már a kibocsátás első három hetében. Felhasználók offline-online foglalási szokásai Bármennyire is rohamosan változik világunk, és egyre jobban előtérbe lép az online média, az informálódáshoz mégsem csak a hálózatot használjuk, hanem fontos szerepet játszik ismerőseink véleménye, a rádió, a televízió és a nyomtatott hordozók is. Természetesen az arányok eltérőek lehetnek országonként. A legnagyobb online szféra az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, valamint Ausztrália, míg a legnagyobb offline szféra Honkong és Oroszország. Emlékezetők/reklámok/ajánlók A megkérdezettek 43%-a kedveli az utazási emlékeztetőket (reminder), 40%-a az eseményeket, 37%-a pedig a helyi szolgáltatásokat, amelyekhez mobilon keresztül jutnak. A legtöbb felhasználó az eseményekre, programokra kíváncsi. Mobil Felmérések alapján 2013-ra az okostelefonok száma meghaladja a számítógépekét. Az oldalak mobilokra történő optimalizálása kell hogy legyen a következő fejlesztési fázis minden tartalomszolgáltatónak, amely látható szeretne maradni az online közönség számára. A mobilról történő foglalások száma a 2008-ban mért 20 millióról 2010-re 200 millióra növekedett. Az okostelefonok robbanásszerű terjedése teljesen átformálja annak módját, ahogy az emberek információt gyűjtenek az utazásaikhoz. Mindegy, hogy múzeumot, éttermet vagy hotelt keres az utazó, egyre inkább az okostelefonjára hagyatkozik. A mobil operációs rendszerek tekintetében – felmérések szerint – a következő egy évben az okostelefont vásárlók 33%-a a Google által fémjelzett androidos készüléket fogja választani, szemben az Apple iOS-platformjával. Az okostelefont használók 50%-a jelenleg androidos készülékkel rendelkezik. 257
    • Közösségi média A közösségi média szerepe mára vitathatatlanná vált. A felhasználók közel 50%-a nyilatkozta, hogy nagymértékben befolyásolta utazási döntését az, hogy megnézhette barátai, ismerősei nyaralási képeit. Egy, a Sheraton Hotels & Resorts által végzett tanulmány szerint a megkérdezettek 64%-a azt nyilatkozta, hogy használták már a közösségi médiát utazásaik megtervezéséhez. A fiatalok körében ez a szám csak nőtt. A válaszadók közel 60%-a utazásai alatt a közösségi médián keresztül tartja a kapcsolatot barátaival, családjával. Telefonhívás helyett is inkább közösségi profiljukon osztják meg élményeiket. Utazás közben egy óra alatt akár többször is belépnek fiókjukba. A Digital Visitor marketingigazgatója közzétette a közösségimédia-trendeket 2012-re vonatkozóan: 1. Közösségi média mint vásárlót kiszolgáló eszköz: a cégek könnyen, olcsón és gyorsan érnek el nagy tömegeket. 2. Egyre több cég használja a közösségi médiumokat: ez kreatív és érdekes megoldásokat szül. 3. A közösségi média egyre jobban hatással lesz a keresési találatokra: egyre több naprakész információt vagy éppen felhasználói leírást, véleményt találhatunk. 4. Egyre több cég fogja a saját weboldalán megjelentetni a felhasználói értékeléseket, hozzászólásokat: nagymértékben befolyásolja a vásárlói kedvet. 5. Közösségi média és relevancia: fontos, hogy a releváns információ a megfelelő embereket találja meg, illetve az emberek az őket érdeklő információhoz könnyen hozzájussanak. 6. Nő a szerepe a közösségi médiának a B2B-szektorban is: talán a B2B-piac vette észre először a közösségi média hasznosságát, ezért szerepe a következő évben is nőni fog. A közösségi oldalak közül jelenleg a Facebookról szól a legtöbb hír, elemzés. Annak ellenére, hogy úgy tartják, a Facebook csökkenti a valóságban történő kapcsolattartást, a megkérdezettek 54%-a nyilatkozta, hogy a Facebook hatására látogatták meg külföldi ismerőseiket. A csoportos utazások megszervezésében is növekvő szerepe van a Facebooknak. Összességében a Facebook-felhasználók 72%-a 18–44 éves, és a világon majdnem minden tizedik embernek van Facebook-fiókja. Sok szállodalánc használja a Facebookot arra, hogy fenntartsa a kapcsolatot vendégeivel. Több szálloda rendelkezik szobafoglalási lehetőséggel a Facebook-oldalán. 2009-ben megfigyelték, hogy a szálloda weboldala és az FB-oldala közötti hivatkozások száma nagyobb volt, mint például a szálloda oldala és a TripAdvisor-oldala között. A szállásadók körében végzett kutatás szerint a szálláshelyek: • majdnem egyharmada készül valamilyen program indítására mobil eszközökön; 258
    • • 27%-a már a múlt évben is használt ilyeneket, és a következőben is fog; • 46%-a nem kívánja elérni az utazókat mobil eszközökön keresztül. Közösségi vásárlás A közösségi vásárlás az e-kereskedelem új módszere, ahol a vásárlók csoportosan vesznek részt a vásárlás élményében. Elsősorban szolgáltatásokat kínálnak az erre szakosodott oldalak: éttermi fogyasztás, szépészeti kezelések, belépőjegyek kerülnek a rendszerbe. Az alapötlet egyszerű: senki nem vásárol egy szolgáltatásból egyszerre nagyobb mennyiséget, ha azonban összeáll egy csoport, jelentős árkedvezményt tud elérni. 2010 decemberében az internetezők 6,9%-a látogatta világszerte az ilyen oldalakat. Európában ez a szám elérte a 9,6%-ot, ami 5,7 százalékpontos növekedést jelent 2009-hez képest. Ebben oroszlánrészt vállalt a Grouponoldal, a közösségi vásárlás korszakalkotója, amely önmagában 12,3 millió felhasználóval büszkélkedett 2010 decemberében. Google A Google az internet egyik üstököse, rohamléptekben jelentkezik újdonságokkal. A kereső (Google), filmmegosztó (YouTube), térképes (Google Maps, Google Earth) szolgáltatások után a cég elindította az új közösségi portálját, a Google+ béta (korlátozott módon elérhető) verzióját, amivel megpróbálja elcsábítani a felhasználókat a Facebooktól. Az új közösségi média természetesen tartalmazza és integrálja a Googletermékek zömét, de emellett a felhasználók könnyen csoportokba rendezhetik a kapcsolataikat. Kutatók szerint a Google csak lemásolta a Facebookot, kiegészítve annyival, hogy elérhető náluk a videochat is. Létezik azonban négy olyan új funkció, amely miatt a Google+ igen népszerűvé válhat: • „Körök‖: a bejelölt barátokat, ismerősöket különböző megfontolás alapján a felhasználó szabadon létrehozott körökbe csoportosíthatja; • „Hangouts‖ (lófrálás): többszereplős videochat, ami lehetővé teszi, hogy a felhasználók szabadon kapcsolódjanak be barátaik videobeszélgetésébe; • „Huddle‖: azonnali üzenetküldés csoportnak; • „Sparks‖: olyan opció, amely összekapcsolja az egyéneket közös érdeklődési körök alapján. Twitter A Twitter egy olyan ismeretségi hálózat és mikroblog-szolgáltatás, amely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy rövid bejegyzéseket, egymásnak szánt üzeneteket írjanak (csiripeljenek), legfeljebb 140 karakter hosszúságban. Az üzenetek elküldhetők SMS -ben, a Twitter honlapján, azonnali üzenetküldő alkalmazásokon, egyéb, a Twitter API-t használó programokon vagy webes szolgáltatásokon keresztül. A friss bejegyzések a felhasználó profilján jelennek meg, de azonnal kézbesíti azoknak a felhasználóknak is, 259
    • akik erre feliratkoztak. Tízből nyolc Twitter-felhasználó úgy gondolja, hogy a cégek válaszai sokkal megbízhatóbbak, mint az átlagos felhasználóké. Azok a márkák, amelyek ténylegesen válaszoltak a felhasználók által feltett kérdésekre, lojalitást és vásárlókat szereztek maguknak. A felhasználók 60%-a azt nyilatkozta, hogy inkább azt a márkát követik, 64%-a pedig azt, hogy inkább attól a márkától fog vásárolni, amelyik válaszolt nekik. 2010 januárja és augusztusa között majdnem megduplázódott a Twitterfelhasználók száma. Az új belépők miatt a felhasználók 80%-a csupán 500 körüli „csiripet‖ készített. LinkedIn A LinkedIn egy elsősorban szakmai közösségi oldal, egyfajta online önéletrajz. Felhasználóinak száma 2011-re elérte a 100 milliót. Az erős szakmai jelleg miatt a turisztikai ágazatban elsősorban a hivatásturizmus területén használható közösségi felület. 1. 2. Magyarországi trendek Mire használják az internetet? Magyarországon a felhasználók elsősorban híreket és információkat böngésznek az interneten (84%), további jelentős hányad levelezésre használja a világhálót (78%), ár-összehasonlításra, vásárlás előtti informálódásra 65%, műsorok, programajánlók átnézésére pedig 64%. Okostelefonok Az IDC becslése alapján a Google által fémjelzett Android 39,5% részesedéssel zárhatja 2011-et a mobiltelefonos operációs rendszerek piacán. További becslések alapján a Blackberry 14,9%, az iOS 15,7%, a Symbian 20,9% a Windows Mobile 20,9%-ot érhet el. Nemek és korcsoportok A férfi és női internetezők böngészési szokásaikban hasonlítanak, mégis van néhány eltérő tényező. Míg a nők a szöveges tartalomra figyelnek jobban, addig a férfiak inkább a grafikai elemekre koncentrálnak. A tartalom tekintetében a nők mindent elolvasnak, még az apró betűs részt is, míg a férfiak a képekre figyelnek jobban, és keresik a navigációs pontokat, nagyobb betűket, menüpontokat. A női netezők ma főként a családdal, egészséggel, szépséggel, életmóddal és főzéssel kapcsolatos írások, valamint a bulvárhírek iránt érdeklődnek. A nők kevésbé reklámkerülők, és aktívabbak a közösségi portálokon is. A 15–25 éves fiatalok 65%-a naponta használja az internetet (a budapestiek háromnegyede, míg a vidékiek fele). A fiatalok tanulásra, letöltésre (zene, film), blogírásra és chatelésre használják a világhálót. A fiatalok online töltött átlagos ideje havonta 48,6 óra, míg az idősebb korban ez 54,6 óra. Az idejük egyharmadát 260
    • videomegosztókon és chatszobákban töltik. A netgeneráció is egyre inkább előszeretettel használja internetezésre a mobilját vagy táblagépét. A fiatalok zárkózottabbak a márkákkal és a marketingkommunikációval szemben, ezért a megfigyelések áttevődnek a játékiparra. Keresőpiac A keresők közt egyértelmű a Google hazai előnye: a felhasználók több mint 90%-a a Google-t használja. A maradék mintegy 10%-on a Yahoo, a Bing, a Hírstart és egyéb keresők osztoznak. Közösségi média A magyarok száma a nemzetközi közösségi hálón elérte a 3,3 milliót, ami egyre közelebb van az iWiW 4,5 millió fős felhasználótáborához. Az oldalakat 65%-ban fiatalok (18–34 évesek) látogatják, akiknek 65%-a napi rendszerességgel visszatérő. Közösségi vásárlás A közösségi vásárlásokat a Groupon indította el – lényege: nagy kedvezményekkel jelenítenek meg termékeket, s ezek a kedvezmények csak bizonyos ideig érvényesek. Hasonló oldalak jelentek meg Magyarországon is, ezek közül a BónuszBrigád és a KuponVilág a legjelentősebbek. A 18–34 évesek tízszer nagyobb valószínűséggel vásárolnak webshopokban, mint az 55 évnél idősebbek. Ugyanakkor ez az arány kétszeres a 34–55 évesek között. A vásárlók között a felmérések alapján 70% használ mobilt. Geolokáció Közösségi szempontból igen fontos a geolokáció előretörése (Foursquare, Goawalla, Lattitude). Hazánkban az elterjedés várhatóan a Facebook Places-zel fog felgyorsulni. Mobil A 18–49 éves mobilról internetezők aránya 22%, a mobilról való internetezés 72%-a okostelefonról történik. 261
    • 26. Ismertesse a Nemzeti Népegészségügyi Program prioritásait, céljait, fogalmazza meg miként illeszthetőek be ezek a célok az egészségturisztikai programokba! I. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS NEMZETKÖZI HÁTTERE 1. OTTAWAI CHARTA - 1986 nov. 17-21  Lépés egy újfajta népegészségügy irányába!  Egészségfejlesztés jelenti:  Az egészséget szolgáló közpolitikát  Kedvező környezet kialakítását  A közösség tevékenységének erősítését  Az egyéni képességek fejlesztését  Az egészségügyi ellátás átszervezését 2. ADELAIDE – 1988 (II. Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferncia)  Az Ottawai Charta cselekvési terveit bővítette tovább Részterületei:  egyenlőség, elérhetőség és fejlődés  a globális népegészségügy iránti elkötelezettség  egészség iránti felelősség  a nők egészségének támogatása  táplálkozás és élelem  dohányzás és alkoholfogyasztás 3. SUNDSWALL, SVÉDORSZÁG – 1991. június 9-15  Első globális konferencia, 81 ország képviseletében  Környezet kiemelt feladatként történő megjelenése 4. JACARTAI NYILATKOZAT – 1997  A XXI. század egészségfejlesztési kihívásaival való szembenézéséhez szükséges stratégiák  Az egészségmegőrzés prioritásai a XXI. sz.-ban:  A társadalmi felelősségtudat fejlesztése az egészség érdekében  Az egészségfejlesztést célzó beruházások növelése  Az egészség érdekét szolgáló partneri kapcsolatok megszilárdítása és kiterjesztése 262
    •  A közösségi kapacitások fejlesztése és az egyén megerősítése  Az egészségfejlesztés infrastruktúrájának biztosítása 5. MEXIKÓ – 2000 – EGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSE került a középpontba! HAZAI PROGRAMOK ÉS PRIORITÁSAI II. Indíték: Az Országgyűlés tekintettel arra, h. hazánk lakosságának egészségi állapota évtizedek óta messze elmarad más EU országokhoz képest, hozta a következő határozatot (46/2003. (IV. 16.) OGY határozat: Az Egészség Évtizetének Johan Béla Nemzeti Népegészségügyi programjának célja, h. minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. Ennek 2 fő útja van:  állampolgárok egészségének védelme és fejlesztése egész életük során  főbb betegségek, sérülések, halálokok gyakoriságának csökkentése 3 alapvető érték vezérli a Nemzeti Program kidolgozását:  az egészség alapvető emberi jog  az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás  az egyének, csoportok, intézmények és közösségek felelőssége az egészség fejlesztésében A magyar lakosság egészségi állapota rendkívül kedvezőtlen és elmarad attól a szinttöl, amit gazdaságitársadalmi fejlettségünk lehetővé tenne. Okok:  történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális okok ill. a lakosság életmódja  pl. hazai táplálkozási szokások egészségtelenek, túlsúly, inaktív életmód, dohányzás, alkoholizmus, drog fogyasztás ill. a lelki egészség zavarai Életmód befolyásolása:  összetett feladat: kormányzat, közintézmények, civil szféra, gazdasági-, társadalmi élet szereplői, média 263
    • Előzmények:  Pápai Páriz Ferenc, Fodor József és Johan Béla munkássága A program meríthet nemzetközi tapasztalatokból pl. a WHO – 1986-os Ottawai Chartájából:  egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása  egészséget támogató társadalmi politika fejlesztése  közösségi cselekvés  egészséges élet egyéni készségeinek erősítése  eü megelőzési szerepének hangsúlyozása (PREVENCIÓ) A program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásához!!! A., EGÉSZSÉG ÉVTIZEDÉNEK NEMZETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMJA  alapvetően a vezető halálokokra és az ezekhez kapcsolódó rizikótényezőkre épül  Cél: 3 évvel hosszabb legyen a születéskor várható átlagos élettartam mindkét nem esetében (2003) ffi-nál 68, nők esetében 76 volt.  2010-ben ez az érték ffi-nál 69,2 év, nőknél 77,3 év  Nemcsak betegség szerint, hanem korcsoportok szerint is lefektette a főbb célkitűzéseket VEZETŐ HALÁLOKOK…  Korábban fertőző megbetegedések  Napjainkban a nem fertőző krónikus megbetegedések: 1. Szív- és érrendszeri betegségek (WHD) 2. Rosszindulatú daganatos megbetegedések 3. Emésztőszervrendszeri megbetegedések 4. Légzőszervrendszeri megbetegedések 5. Külső okok miatt bekövetkező (pl autó baleset) A PROGRAM 4 FŐCSOPORT KÖRÉ ÉPÜL, mely 19 alprogramot foglal magába: I. EGÉSZSÉGET TÁMOGATÓ TÁRSADALMI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA:  Egészséges ifjúság  Idősek egészségi állapotának javítása  Esélyegyenlőség megteremtése az egészségért  Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein 264
    • II. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD PROGRAMJA:  Dohányzás visszaszorítása  Az alcohol és drogmegelőzés  Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság  Aktív testmozgás elterjesztése  Közegészségügyi és járványügyi biztonság  Nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram III. AZ ELKERÜLHETŐ HALÁLOZÁSOK MEGELŐZÉSE:  Koszorúér- és agyérbetegség okozta megbetegedések és halálozások visszaszorítása  Daganatos megbetegedések visszaszorítása  A lelki egészség megőrzése  Mozgásszervi betegségek csökkentése  AIDS megelőzés IV. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER:  Népegészségügyi szűrővizsgálatok (mammográfia, nőgyógyászati rákszűrés)  Ellátásfejlesztés (különösen az alapellátás fejlesztése)  Erőforrás-fejlesztés (szakember képzés) népegészségügyi szinten  Monitorozás-informatikai rendszer kiépítése, adatok nyomonkövetése B., VEZETŐ HALÁLOKOK KAPCSÁN LÉTREJÖTT NEMZETI PROGRAMOK I. NEMZETI RÁKELLENES PROGRAM  Rosszindulatú megbetegedések megelőzése  Betegek és hozzátartozóik életminőségének javítása és a complex onkológiai szemlélet kialakítása III. SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉNEK ÉS GYÓGYÍTÁSÁNAK NEMZETI PROGRAMJA  Egészségmegőrzés, lakosság oktatása, kockázati tényezők csökkentése  Érrendszeri Kp-ok Egységes Hálozatának kialakítása  Korszerű Diagnosztikai és Terápiás eljárások kialakítása 265
    • A Program várható társadalmi hatásai egy évtizedes távlatban: • a születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál legalább 71, a nőknél legalább 79 esztendőre meghosszabbodik; • megnő az egészségesen leélt életévek száma, javul a lakosság életének minősége; • csökkennek a lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek; • esély teremtődik a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek egészségügyi és szociális felzárkóztatására; • az egészséges életmód társadalmi szintű mintává válik, eszerint változik a lakosság értékrendszere és mindennapi életvezetése; • minden szinten kialakul, és rendszeressé válik az ágazatközi együttműködés az egészség érdekében; • megerősödnek a közösségi akciók, a civil szféra szerepe az egészség fejlesztésében. Az egészségügy szemszögéből a szakmai hatások évtizedes távon a következőkben foglalhatók össze: • csökken a megelőzhető és az idő előtti halálozás, a krónikus nem fertőző megbetegedések korai előfordulása; • csökken, illetve az időskorú ellátás irányába átalakul a Program által megcélzott betegségcsoportokban a gyógyítási-ellátási igény; • csökkennek az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi, társadalmi egyenlőtlenségei; • fejlődnek és gazdagodnak az egészségügy megelőző célú szolgáltatásai; • javul az egészségügyi ellátás minősége és költséghatékonysága; • a korszerű igényeknek megfelelően átalakul a népegészségügyi intézményrendszer és illeszkedik az EU normákhoz; • fejlődik a népegészségüggyel kapcsolatos kutatás és képzés. A Program hosszú távú gazdasági hatásai a következők: • a Program beruházás az emberi erőforrások fejlesztésébe, tovagyűrűző kedvező hatást gyakorol a gazdaság fenntartható növekedésére; • javul a munkaerő minősége, hatékonysága és versenyképessége; • az ágazatközi együttműködés révén új erőforrásokat, tartalékokat mozgósít; • bővíti az egészségre előnyös termékek és szolgáltatások piacát; • lényegesen hozzájárul a lakosság életszínvonalának javulásához. 266
    • III. CÉLOK BEILLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI PROGRAMBA  Egészséges életmód vezetés (egészségre ártalmas tényezők elhagyása) >> életmód tanácsadó által  Stresszkezelés >> személyiségfejlesztés, anti-stress tréningek, joga, relaxáció, meditáció  Megfelő egészséges táplálkozás, méregtelenítő kezelés >> diétetikus, táplálkozásszakértő bevonásával  Sportolás, rendszeres testmozgás >> animator által  Test-lélek kényeztetése >> wellness elemekkel (masszázsok, szauna, jakuzzi stb.) >> wellness végzettségű szakember bevonásával  ,,Egészség, mint érték‖ tudatosítása, egészségkulturáltság >> szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságának tudatosítása 267
    • 27. tétel Ismertesse a mozgásszegény életmód és a betegségek kialakulásának kapcsolatát. Ismertesse az aktív wellness fogalmát, és típusait! I. A MOZGÁSSZEGÉNY ÉLETMÓD ÉS A BETEGSÉGEK KIALAKULÁSA A mozgásszegény életmód a civilizált társadalmak legfőbb egészségügyi problémáinak, népbetegségnek az okozója. Az emberek többsége nem veszi komolyan, hogy egészségi állapotát, életminőségét, munkaképességét veszélyezteti azzal, ha nem változtat mozgásszegény életmódján! Az örömmel végzett rendszeres testmozgás alapvető a testi-lelki-szellemi egészség kialakításában, és fenntartásában. Energia-egyensúly kifejezés azt jelenti, hogy a szervezetbe a táplálkozással bevitt energiamennyiségnek megközelítőleg azonosnak kell lennie azzal az energiamennyiséggel, amit a szervezet működése felhasznál. Ha a bevitt energiamennyiség nagyobb, mint a felhasználté, akkor a szervezet a felesleges energiamennyiséget elraktározza >> hízunk (kb. annyi kalóriát kellene magunkhoz vegyünk a táplálkozással amennyit a testmozgásunkkal el is használunk). 70-80 éve még napi 20-30 kilométer gyaloglás volt az emberek napi adagja, mert természetes volt, hogy átgyalogoltak a szomszéd faluba, vagy a földekre. Ma lifttel, autóval járunk, távirányító segíti az életünket, így szinte alig használjuk a lábainkat, pedig a gyaloglás és a lépcsőzés is rengeteg kalóriát égethetne el. Sokféle bajnak és betegségnek okozója a mozgásszegény életmód. Népegészségügyi, gazdasági, és egyéni szempontból legalább olyan fontos az életminőséget rontó betegségek csökkentése, mint a korai halálozást okozóké. Az alábbi betegségek okozója a mozgásszegénység:  lelki egészség hiánya, depresszió  szív és érrendszeri betegségek  túlsúly, obesitas (20-25 kg/m2 között normál, 20 alatt soványságról, 40 felett elhízásról beszélünk)  anyagcserezavarok, diabetes mellitus  magas vérzsírtartalom (hypercholesterinaemia) 268
    •  gyomor, bélbetegségek  mozgásszervi betegségek (gerinc betegségei, csontok osteoporosisa, reumatikus betegségek)  RSI syndroma (RepetitiveStrainInjury), mely a helytelen ülőhelyzet, és az ismétlődő túlterhelés, megerőltetés, következményeként kialakuló izom, ín, ideg, és egyéb lágyrész sérüléseinek gyűjtőneve  légzőszervi megbetegedések  metabolikus syndroma (elhízás mellett: hypertónia & diab & hypercholesterinaemia)  székrekedés Magyarország egészségi mutatói nagyon kedvezőtlenek az Európai Unión belül. A fiatalok és középkorúak körében nagyon magas a rendszeres dohányosok, nagyivók, túlsúlyosak, az elhízottak, a fizikailag inaktívak aránya. Legfőbb gond a mozgásszegény életmód. A magyarok sportolási kedve jóval elmarad az EU-s átlagtól, a felmérések szerint. Sokan azt hiszik, hogy a versenysport az egyetlen lehetőség a mozgásra, a tömegsport pedig nem is létezik Magyarországon. Sokan azért tartanak a sporttól, mert azt hiszik, hogy csak az minősül annak, ami megerőltető, úgyhogy inkább nem is mozognak. A legtöbb magyar azzal sportol, míg eljut otthonról a munkahelyére. Az életszínvonal jelentős visszaesése, a különmunkák által fokozottan lekötött hétvégi idő igen alacsony szintre vetette vissza a fizikai rekreáció idejét. A mai társadalomban - főleg nálunk - a biztos megélhetés érdekében honfitársaink akár két, vagy több munkahelyet is vállalnak, és ezért nincsen idejük sportolni, mert este hulla fáradtan esnek be az ágyba. Magyarországon a túlsúly és az elhízás jelenti az egyik fő kockázati tényezőt, és a jelen egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. A magyarok pesszimizmusa is közrejátszik abban, hogy alig sportolnak. A magyar ember egyenlőre csak vegetál. Nem azon gondolkozik, hogy mit sportoljon, hova menjen nyaralni, hanem hogy mi lesz holnap? Napi harcot vív a megélhetésért, nincs ideje a testmozgásra. A magyar emberek nincsenek kellőképpen felvilágosítva a betegségek kialakulásának megelőzéséről, a prevenciós lehetőségekről. Sokuk pedig a magyar egészségügyi ellátórendszert hibáztatja a siralmas állapotokért. Az orvosok sem motiváltak ennek megakadályozásában. Nekik az a jó, ha minél több regisztrált beteggel rendelkeznek. Az orvosok csupán a másodlagos, harmadlagos prevenció szintjén mozognak. A háziorvosoknak, üzemorvosoknak általános primer megelőzésre sem idejük, sem keretük nincsen. Az 269
    • emberek nagy része abszolút nem foglalkozik a betegségek megelőzésével, Csak akkor kapkodnak, amikor már megvan a baj!!! Teendők:  országos kampányra lenne szükség, hogy az emberek megszeressék a sportot  szélesebb körben való oktatással és publikálással ösztönözni a lakosságot a prevenciós módszerek kihasználására  rámutatni arra, hogy milyen sokat tehetnek a jobb, magasabb minőségű hosszabb élet elérésére Megfelelő mozgás, fizikai aktivitás Napi elfoglaltságaink egyre kevesebb fizikai aktivitást igényelnek (autó, lift, elektromos fogkefe, stb.). A fizikai aktivitás az ember alaptermészetéből adódik, de helytelen neveléssel (számítógép, tv), eltűnik a rendszeres testmozgásra való igény. Az egészség szempontjából fontos a mindennapi mozgás igényének kialakítása (séta, kocogás, futás, úszás, kerékpározás, jóga, torna, tánc, stb.). Napi fél – egy óra testedzés szükséges. A sport örömforrás és szinte minden betegség megelőzésére ajánlott!!! Rendszeres mozgás, sportolás hatásai: „Természetes nyugtatószer…” – Ken Coper  Elősegíti az izmok erősödését, a végtagízületi porcszövet és a csigolyák közötti porckorongok tápanyagfelvételét. A mozgás közben létrejövő összenyomódásuk a szivacshoz hasonló módon segíti az ízületi nedv felszívódását (DE kerüljük a túlterhelést, mert az is ártalmas!).  A légzés mélyül, javul a szervezet oxigén ellátása.  A vérkeringés fokozódik, a sejtekhez több oxigént és tápanyagot juttat, ezáltal javul a szövetek regenerációja. Az erek kitágulnak, rugalmasságuk javul. a szív teljesítő-képessége fokozódik.  A vegetatív idegrendszer harmonizálása, feszültség csökken, stressztűrő képesség fokozódik.  Boldogsághormonok termelődnek >> endorfinok jutnak a keringésbe.  Méregtelenítő hatású >> izzadással méreganyagoktól szabadulunk meg.  Csökken a vérzsírok szintje és a glukózszint.  Emelkedik a pulzus, ill. a vérnyomás.  Immunrendszert erősítő hatás (sportolók ritkábban betegszenek meg).  Helyes testtartás kialakulása, jobb megjelenés. 270
    •  Önbizalom növekedése.  Jó közérzetet biztosít.  Optimális testtömeg elérése.  Növekszik a fizikai-szellemi teljesítőképesség, javul az állóképesség és ellenálló-képesség. Mozgással megelőzhető betegségek: • elhízás (obesitas) • ízületi és gerinckopás (arthrosis, spondylosis) • szív érrendszeri betegségek • csontritkulás (osteoporosis) • gerincferdülés (scoliosis) • székrekedés (obstipatio) • stressz okozta ártalmak, feszültség, depresszió • helytelen testtartás • diabetes • gerincbántalmak, hát-, derék-, nyak fájdalmak • rák Javasolt mozgásformák:  A krónikus alacsony vérnyomásban szenvedőknek >> kocogás-futás, kerékpározás, úszás, valamint kardiomozgások  Elhízottaknak, gerincproblémásoknak, adminisztratív munkakörben dolgozóknak >> úszás, Vizi torna  Az egészséges csontozat megtartásáért, a csontritkulás megelőzéséért; a legtöbb csontot terhelő és a legtöbb izmot érintő testmozgás >> gyaloglás, úszás, evezés, kerékpározás, ill. a Nordic walking. A testmozgás tehát közvetett módon gátolja a betegségek kialakulását és súlyosbodását, valamint fontos szerepet játszik a kezelésükben is, emellett egészségesebb életet, jobb állóképességet, erősebb immunrendszert, esztétikus külsőt biztosít. II. AKTÍV WELLNESS FOGALMA ÉS TÍPUSA Alapfogalmak 271
    • Wellness (A Magyar Wellness Társaság): A wellness olyan életforma, amelynek gyakorlói a civilizáció okozta bántalmakat a test, lélek, szellem együttes kényeztetésével, odafigyeléssel, tudatos életvitellel igyekeznek megelőzni. Wellness turizmus: a jó egészségi állapot fenntartását célozza, utazással egybeköve, a holisztikus szemlélet jegyében (testi-lelki-szellemi egészség & ökológiai és társadalmi egyensúlyra törekedve). Egyszerre jelent sikert és szórakozást. Wellness szolgáltatások: complex egészségmegőrzési, prevenciós programok összessége, valamint az egészséggel kapcsolatos tudás megszerzése, vonzó környezetben, szórakoztató módon. Wellnessközpont - SPA: Gyakorlatilag minden érzékszevet érintő, relaxációt nyújtó, esztétikusan kialakított hely. Szolgáltatásai: termálfürdő, uszoda, vizi torna, aromafürdő, távol-keleti gyógymódok, whirpool, szauna, gőzfürdő, masszázs, hangterápia, fényterápia, szépségszalon, ,,wellness-bár‖. A wellness ismérvei: 8. Az egyén egészségéhez kapcsolódó felelősségtudata 9. Rendszeres testmozgás (fizikális jóllét, fittség) 10. Egészséges táplálkozás (ételek és italok megválogatása) 11. Káros szenvedélyek (élvezeti cikkek, függőséget okozó szerek) kerülése, óvatosság a gyógyszerek szedésében 12. Rendszeres ellazulás és stresszkezelés 13. Szépségápolás (magabiztosságot ad és a jó megjelenés feltétele) 14. Környezetbarát szemléletmód (környezettudatosság) A wellness alaptípusai: 1. Aktív wellness: (fitness): jó fizikai erőnlét, egészséges életmód és esztétikus külső megjelenés. Optimális, nem maximális teljesítőképesség. Sportos időtöltés. Fiatalabb és közép korosztálynak szól. Fitness: - aerobik, aquafitness, strechingkick-box - edzés a szabadban: kerékpározás, lovaglás, jogging, gyaloglás, tenisz, golf, bowling 272
    • 2. Passzív wellness (szépségprogram): minden érzékszervre ható, relaxációt nyújtó, esztétikusan kialakított helyen történő kezelések. (SPA) Aktív turizmus: Def: Az aktív turizmus olyan turizmusforma, amely esetében a turista utazásának motivációja valamilyen fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlása. Az aktív turizmus fogalomkörébe tartozik többek között a természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi turizmus, a lovaglás, a golf, a horgászat és a vadászat. Az aktív turizmus Magyarországon talán legjelentősebb területe a lovas turizmus. Hazánkban a lovaglásnak ősi hagyományai vannak, s ma is számos helyszínen található lovarda, lovasiskola, ahol egyaránt lehetőség nyílik a díjlovaglásra, a díjugratásra vagy a túralovaglásra. A lovas turizmus területén 2000 óta működik minősítési rendszer, amelyet a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség működtet. Szintén kiemelkedően jelentős aktív turisztikai forma a természetjárás, amelyen belül a magyar lakosság körében a nemzeti parkok területén tett kirándulás váltja ki a legnagyobb érdeklődést, de a gyalogtúrák is fontos szerepet játszanak. Az aktív turizmus fogalomkörébe tartozik Magyarországon a vízi turizmus is. Az ország vízhálózata igen kiterjedt, 3500 km víziút áll a turisták rendelkezésére, a vízi turizmusra alkalmas folyók és állóvizek közvetlen környezetében azonban nem megfelelően fejlett az infrastruktúra. Az utóbbi időszakban megfigyelhető a vízi turizmus szolgáltatáskínálatának fejlődése, egyre több település rendelkezik jól felszerelt sport kikötővel, vízisport létesítményekkel. Vízi sportok: vízisízés, kajak-kenu túra, yacht-túra, vitorlázás, jet-ski. Aktív turizmus a golfsport; Magyarországon több mint tíz éves múltra tekinthet vissza. A magyarországi versenypályák megfelelnek a golf nemzetközi szabványainak, így alkalmasak nemzetközi szintű versenyek lebonyolítására is. Kerékpározás: egyéni kerékpártúra, hegyi kerékpározás, szervezett kerékpártúra, kerékpárverseny, teljesítménytúra. 273
    • 28. Ismertesse az élelmiszerbiztonság fogalmát, a táplálkozás- élettani folyamat gyakorlati alkalmazását, táplálkozási zavarokat (emésztés, felszívódás, stb.) I. ÉLELMISZERBIZTONSÁG FOGALMA Élelmiszer: Bármilyen termék, melyet emberi fogyasztásra szántak, illetve ésszerű feltételezés szerint emberek elfogyasztanak (ide tartozik a víz is, a vízre vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe vételével). Codex Alimentarius. Az élelmiszer legyen: biztonságos, jó minőségű, tápláló, elegendő mennyiségű és mindenki számára elérhető. Mindez szükséges ahhoz, hogy megvalósuljon a táplálkozás biztonság. Élelmiszerbiztonság fogalma: Az élelmiszer-biztonság (food safety) annak biztosítása, h. az élelmiszer nem okoz egészségi ártalmakat a fogyasztónál, ha azt a tervezett módon készítik és fogyasztják el (Codex Alimentarius). Az élelmiszer-biztonság másképpen megfogalmazva, a fogyasztó biztonságát jelenti, az élelmiszer által bevitt kórokozók és fertőzésekkel szemben. Ezt a meghatározást a magyar Élelmiszer Törvény (XC) 1 paragrafusa határozza meg, ily módon alapul véve a CODEX ALIMENTARIUST.  A termelőnek a feladata, hogy a fogyasztó asztalára mindig jó tápláló és élvezeti értékű, biztonságos élelmiszerek kerülhessenek.  Az élelmiszer előállítása nem öncélú tevékenység, hanem a fogyasztó ember számára állít elő táplálékot, ezért ez az egész társadalmat érintő népegészségügyi kérdés.  Az egész világon megszaporodtak az élelmiszerfertőzések, élelmiszermérgezések, hamisítások és csalások. Az Európai Unió is egyértelművé tette, hogy az elsődleges felelősség a gyártót és forgalmazót terheli. 2012. március 15-vel változás történt a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal életében. A 22/2012 (II.29.) kormányrendelet döntése értelmében a MÉBIH önálló igazgatóságként beleolvadt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) néven továbbműködő Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalba. A változás lehetőséget ad az élelmiszerbiztonsági intézményrendszeren belül a szorosabb együttműködésre, a hatékonyabb munkavégzésre, az erőforrások jobb kihasználására. 274
    • Az élelmiszer lánc egyes láncszemei: - mezőgazdasági termelés - élelmiszeripar - közétkeztetés - vendéglátás - magánháztartások Az élelmiszerbiztonság megvalósulása 3 tényezőtől függ: 1. Élelmiszerjogi szabályozás = a fogyasztók egészsége védelme. Személyi higiéné és az élelmiszerek jelölésére vonatkozó előírások betartása. 2. Ellenőrzési rendszerek: fontos, hogy az új szabályozás hangsúlyozza az előállító és forgalmazó elsődleges felelősségét. Belső ellenőrzési rendszerek: GHP, GMP, HACCP, ISO 9000. GHPA – Jó Higiéniai Gyakorlat (az adott szektorban milyen higiéniai szabályokat kell betartani.) GMP - Eljárás szabályozás, amelynek célja a késztermék biztonság és minőség egyenletes biztosítása HACCP: alkalmazása a Farmtól az Asztalig elv. Leghatékonyabb módszer az élelmiszerbiztonság alkalmazásának biztosítására. EU-ban egységesen elfogadnak és alkalmaznak, mint alaprendszert és valamennyi tagországban kötelező jelleggel előírnak alkalmazásként. A rendszerben fontos a fogyasztó-, ill. fogyasztásorientált terméklánc-szemlélet, azaz nem csak a végterméket kell vizsgálni, hanem a teljes élelmiszer-előállítási láncot. A 178/2002 EU rendelet előírja a termékek összetevőinek nyomon követését. A nyomon követést az élelmiszerlánc teljes hosszában garantálni kell. ISO 901 (2009) - minőségbiztosítási rendszer (Magyar Szabványügyi Testület) Elősegíti és garantálja a termékek és szolgáltatások állandó kifogástalan minőségét, folyamatos fejlesztését és a vevői elégedettség növekedését, a vevői igényeknek való magasabb szintű megfelelést. A hatósági ellenőrzés is rendszeres, és fontos. 3. Oktatás – nevelés - tájékoztatás (fogyasztók felelőssége miatt). II. A TÁPLÁLKOZÁS ÉLETTANI FOLYAMATA Emésztés: -nek nevezzük azt az életfolyamatot, amely a táplálékot felszívódásra alkalmas összetevőire bontja mechanikai, fizikai kémiai folyamatok segítségével. 275
    • Katabolizmus: lebontó folyamat, a táplálékból enzimek, O2 felvétel segítségével energia (ATP), elemi részek, Co2 és H2O keletkezik. Anabolizmus: a katabolizmus során keletkezett energia felhasználáával, elemi részekből saját anyagait építi fel a szervezet. Az emésztőrendszer feladata, hogy a tápanyagok megfelelő előkészítés után alkalmassá váljanak arra, hogy felszívódjanak és belépjenek az anyagcsere folyamatokba. A vérkeringés elszállítja őket a felhasználó sejtekhez. Az emésztőrendszer működése: neuro-endokrin rendszer szabályozása alatt áll. Az emésztőcsatorna szakaszai: 1. Felső szakasz – szájüreg, garat és nyelőcső, 2. Középső szakasz – gyomor, vékonybél, 3. Alsó szakasz – vastagbél és végbél. Emésztés fázisai: 1. Kefalikus fázis (táplálkozás ideje, táplálék meglátása, szaga) 2. Gasztrikus (emésztőnedvek termelődése) 3. Intestinális fázis (duodenumban-vékonybélben >> emésztés, felszívódás, salakanyagok kiürülése) A táplálkozás gyakorlati alkalmazása 1. Felső szakasz (szájüreg, garat, nyelőcső) Szájüreg: - részei: lágy szájpad, kemény szájpad - képletei: nyelvcsap (uvula), fogak, nyelv, nyál (saliva) Fogak szerepe: A szájban lévő táplálék felaprítása, az arcizmok, rágóizmok és a nyelv többirányú forgatómozgásával. Nyelv (lingua) szerepe: háti részén lévő ízérző receptorok aktivitása serkenti a táplálkozási kedvet, v. undorérzetet vált ki. 276
    • Ízérző receptorok: - nyelvcsúcson: az édes ízt érezzük - nyelvgyökön: a keserűt - a nyelv két oldalán: a savanyú és a sós ízeket érezzük Nyál: A rágással egy időben a táplálék nyállal keveredik. A nyál szerepe: a táplálék pépessé tétele, előkészítése a nyelésre, ill. a nyh védelme. A nyálat a száj nyálkahártyája és a három nagy nyálmirigy termeli: - fültőmirigy (glandulaparotis) - álkapocs alatti (glandulasubmandibuláris) - nyelvalatti mirigyek (glandulasublingualis) Nyálelválasztás: reflexes folyamat, a táplálék meglátása, szaga >> fokozza a nyálelválasztást. Legerősebb inger: a táplálék a szájba kerülése, mely erőteljesen ingerli az ízérző receptorokat. Nyelés: A falat nyelése és lejutása a gyomorba aktív izommunka. Akaratlagos reflex, de amikor a falat megérinti a hátsó garatfalt, akkor már akaratunktól független. A nyelőcső (oesophagus) izomzatának perisztaltikus mozgása révén továbbítja a gyomor irányába. A gégefedő hátrahajlik, zárul a gégebemenet, s a falat a nyelőcsőn keresztül a gyomorba jut. 2. Középső szakasz (gyomor, vékonybél) A gyomor (ventriculus) horog alakú kissé lapos szerv, a tápcsatorna legtágabb szakasza. Részei: - gyomorszáj (cardia) - gyomorfenék (fundus) - gyomortest (corpus) - kis görbület (curvatura minor) - nagy görbület (curvatura major) - pylorus (záróizomzat) Gyomor falának szöveti szerkezete (belülről – kifelé): - nyálkahártya: jellegzetesen redőzött - kötőszöveti réteg 277
    • - izomréteg (hosszanti: továbbít, körkörös: kever, ferde irányú perisztaltikus összehúzódás: mkettőt) - kötőszövet (sobserosa réteg) - savós hártya (hashártya lemez) A gyomor falának izomkötegei, hosszanti, körkörös és ferde irányokban perisztaltikus összehúzódásaikkal a gyomorbennék keverését végzik. Gyomor feladata: - táplálék tárolása, keverése, emésztőfunkciói mirigyek segítségével történik. A gyomorműködés szabályozása: a nervus vagusból történik. EMÉSZTÉS FOLYAMATA: Fotó: Emésztés folyamata Telítődik a gyomor >> a gyomorfeszülés hatására egy lokális hormon; a GASTRIN termelődik >> vérkeringés útján visszajut a gyomorba >> hatására fokozódik a gyomor működése. A gyomorban lévő PEPSZIN (savas közegben hat) elkezdi bontani a fehérjét. 278
    • A gyomorban van ugyan LIPÁZ (zsírbontó enzim), de zsírbontás nincs, a gyomor savanyú vegyhatása miatt. Szénhidrát emésztés sincs, mivel nincs SZÉNHIDRÁT BONTÓ ENZIM. Keveredés után a pylorus záróizmán át távozik a gyomortartalom: sósav, zsír, fehérje, szénhidrát. HCL hatására a patkóbélben termelődik egy SECRETIN nevű hormon >> vérbe jut >> hasnyálmirigy termelését fokozza. Hatására a patkóbélben több lesz a szénhidrát és fehérjebontó enzim, ami a patkóbélben fog aktivizálódni. Zsír hatására termelődik 2 lokális hormon: ENTEROGASTRON: vérbe jut >> s a keringés révén visszajut a gyomorba >> lassítja a gyomor működését. Ugyanakkor megindítja az inzulin termelését CHOLECYSTOKININ: zsír hatására termelődő lokális hormon >> vérkeringésbe jut >> epehólyagra hat >> epeösszehúzódást vált ki. Kinin: keserű só >> epehólyag összehúzó. Közös epevezetéken keresztül a patkóbélbe ürül a gyomortartalom. Vékonybél (Intestinum tenue) >> patkóbél (duodenum) – éhbél (jejunum) – csípőbél (ileum) A vékonybél nyh-ja gazdagon redőzött, felületét a mikrobolyhok is növelik, melyek aktív pumpáló mozgásukkal segítik a felszívódást. A vékonybélben a táplálékok (fehérjém, zsírok, szénhidrátok) elemi építőköveire bomlanak: (A tápanyagok felszívódásának nagy része a vékonybélben történik.) A fehérjék: aminosavakra, a zsírok: glicerinre és zsírsavakra, a szénhidrátok: egyszerű cukrokra (monoszaharidokra) bomlanak. Az aminosavak többsége a doudénumból (patkóbél) és a jejunumból (éhbél), csekély mennyiségben az ileumban (csípőbél) szívódik fel. A zsírok emésztése csak a patkóbélben kezdődik, mely lebontását az epe segíti elő (LIPÁZ). A szénhidrátok lebontása már a szájban AMILÁZ révén elkezdődik (lúgos közeg) a gyomorban szünetel (savas közeg miatt). A táplálék bejut a duodenumba, ahol ismét lúgos miliőbe kerül, ahol a hasnyálmirigy 279
    • (pancreas) által temelt amiláz aktív. A poliszaharidok dextrinné, maltotriózzá, maltózzá bomlanak. Felszívódásukat a bélbolyhok segítik elő. MÁJ (HEPAR): Szerepe: az életműködésekhez nélkülözhetetlen anyagok előállítója, raktározója, részt vesz méregtelenítő folyamatokban és az epe kiválasztásában. Működése: Fotó: Epe termelése 1. Epe termelése: a májsejtek folyamatosan termelik a hígan folyó májepét >> közös epevezetékbe jut. A májepe az epehólyag vezetékén keresztül az epehólyagba jut >> epehólyagban besűrűsödik, átalakul hólyagepévé >> kolecisztokinin hormon hatására >> epevezeték záróizma megnyílik >> epehólyag összehúzódik >> az epe a patkóbélbe kerül. 280
    • 2. Epesav termelés: epesavat a májsejtek cholesterinből képzik. Epesavak fontos szerepet játszanak a zsírok emésztésében. Fotó: A bilirubin anyagcsere vázlata 3. Epefesték termelése: az epefesték (bilirubin) a hgb acs. bomlásterméke. Indirekt bilirubin >> vérbe kerül >> onnan a májba >> a májsejtek felveszik, glukuronsavhoz kötik s létrejön a direkt bilirubin >> májsejtek epében kiválasztják >y vékonybélbe kerül. A vékonybélben a konjugált bilirubin tovább alakul: egyik részéből szterkobilinogén >> majd szterkobilin lesz (a széklet jellegzetes színét adja). Másik részéből urobilinogén képződik >> vérbe kerül >> egy részét a vese kiválasztja, vizelettel ürül, annak jellegzetes színét adva. Az urobilinogén másik részét a májsejtek felveszik s újra bilirubinná alakítják. Ezt a folyamatot a bilirubin enterohepaticus körforgásának nevezzük. (Ábra: Dr. Mándi Barnabás tk. 152 oldal). 4. Máj szerepe van a vérképzésben: magzati élet 2-7. hó között a vörösvérsejtek a májban képződnek. 5. A máj mint vérraktár: a pihenő szervezet a ,,felesleges‖ vérének egy része a májban pang, majd szüks. esetén újra a keringésbe kerül. 281
    • 6. A máj szerepe a fehérje acs-ben: - aminosavakból >> fehérjéket képez - nem eszenciális aminósavakat >> képez más aminosavakból - aminosavakból >> szénhidrátokat képez (glükoneogenezis) 7. A máj szerepe a CH-acs-ben: - vércukorból glikogént képez és raktározza - a glikogént visszaalakítja vércukorrá - a CH-okat átalakítja zsírrá (neuro-endokrin szabályozás alatt) 8. A máj szerepe a zsír acs-ben: - a zsírt >> zsírsavra és TG-re hasítja - CH-okat >> zsírrá alakít - a chol. lebontásában és kiválasztásában fontos szerepet játszik 9. A máj szerepe a vitaminok acs-jében: - karotinból >> A vitamint képez - B12 vitamint és Folsavat raktároz - részt vesz a hatásos D-vit. kialak.-ban - K-vit. jelenlétében prothrombint termel 10. A máj szerepe a méregtelenítésben: a szervezet acs-éje során keletkezett v. kívülről bekerülő mérgező anyagok jelentős részét a májsejtek szűrik ki és bontják le. A folyamatban maguk a májsejtek is súlyosan károsodnak!!! HASNYÁLMIRIGY (PANCREAS): Enzimjei: - tripszinogén: fehérjebontó enzim - alfa amiláz: ch bontó enzim - lipáz: zsírbontó enzim - kollagenáz, elasztáz: kötőszöveti rostokat bontó enzim - nukleáz: nukleinsavakat bontó enzim Sejtjei: Alfa-sejt: glukagont termel, mely hatása vércukorszint emelő Béta-sejt: inzulin nevű hormont termeli, melynek hatására a vércukorszint csökken D-sejt: a szomatosztatin nevű hormont termeli, mely a testnövekedést gátolja 282
    • 3. Alsó szakasz (vastagbél – végbél) Fotó: A vastagbél szakaszai Vastagbél (Intestinum crassum) >> vakbél (cecum) – felszálló – haránt – leszálló – szigmabél – végbél (rectum) A vékonybélből fel nem szívódott táplálék maradvány, és jelentős mennyiségű víz a perisztaltikus mozgások segítségével a csípőbél és a vastagbél határán lévő Bauhin billentyűn áthaladva a vastagbélbe kerül. A vastagbél falán a víz és az ásványi anyagok ozmotikus erők segítségével felszívódnak és a béltartalom besűrűsödik. A normális bélflóra elpusztítása emésztési zavarokat, rothadási folyamatokat idézhet elő, de hiánybetegségek és bélfertőzések is létre jöhetnek. Végbél (Rectum) >> végbélnyílás (anus) A vastagbélen végighaladó béltartalom a bélszakasz utolsó egyenes szakaszába rectumba kerül, és a fel nem szívodott anyagok időnként kiürülnek. A defaecatio reflexfolyamat, melynek kp-ja a gerincvelő alsó szakaszában található. 283
    • III. TÁPLÁLKOZÁSI ZAVAROK (EMÉSZTÉS, FELSZÍVÓDÁS STB.) Emésztési zavarok – diszpepszia Az irritált gyomornyálkahártya és az irritábilisbél szindróma az orvosi praxis leggyakoribb panaszai közé sorolhatók. Egyes becslések szerint a lakosság legalább 30-40%-a szenved emésztési panaszok miatt. Nem ritka a háttérben álló epeürülési panasz vagy a hasnyálmirigy funkciós zavara. A panaszok oka más esetekben a stresszel összefüggő görcsös székrekedés és a következményes hasmenés. Amennyiben a panaszok elsősorban a felhasi szerveket (gyomor, patkóbél, epe, máj, hasnyálmirigy) érintik, akkor funkcionális diszpepsziáról (emésztési zavarról) vagy irritált gyomorról, ha pedig az alsóbb emésztőszerveket érinti, irritábilisbél (gyulladt, érzékeny) szindrómáról beszélünk. Irritált gyomorral akkor állunk szemben, ha a következő tünetek rendszeresen vagy tartósan fennállnak: gyomortáji fájdalom, korai teltségérzet, savas felböfögés, gyomorégés, hányinger, hányás, szegycsont mögötti nyomás, puffadás, székrekedés és/vagy hasmenés. Az irritábilisbél szindróma oka különféle faktorok kombinációjából tevődik össze, melyek végül a béltraktus működési zavarát váltják ki. Sőt később az egész emésztőtraktus funkcionális egyensúlyát képesek felborítani. Az érintettek többsége érzelmileg labilis, rendkívül érzékeny, szorongós, feszült lelki alkatú. Felszívódási zavarok A malabszorptio a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek tápcsatornából való felszívódásának zavara. Az emésztés normális a tápanyagok felszívódására alkalmas alkotóelemeire bontva jutnak érintkezésbe a vékonybél felszívó felületével, de ennek betegsége miatt nem tudnak felszívódni Az ebből adódó tünetek alkotják a malabszorpciós szindrómát. A maldigestio a táplálék megemésztésének zavarát jelenti, azaz a táplálékban lévő összetett szénhidrátok, fehérjék és zsírok felszívódásra alkalmas alkotóelemekre (a szénhidrátok mono-, di- és oligoszacharidok formájában, a fehérjék aminosavak és oligopeptidek, a zsírok zsírsavak és monogliceridek formájában tudnak felszívódni a tápcsatornából) való lebontásának zavarát. A felszívódás a luminális emésztés zavara miatt tökéletlen. Az emésztés és a felszívódás folyamata egymástól elválaszthatatlan. A nagyon enyhe és látszólag egyszerű panaszoktól, illetve jó általános állapottól, erőnléttől a nagyon súlyos, sokrétű, összetett panaszokig és 284
    • leromlott általános állapotig terjedhet ez a tünetcsoport, az emésztőszervek mellett számos más szervet és szervrendszert (vérképzőszervek, endokrin rendszer, csont- és izomrendszer, idegrendszer, bőr) érintve és így a gasztroenterológia tárgykörét túllépve. Emésztési- és felszívódási zavar (malabszorpciós szindróma) gyanúját keltik az alábbi panaszok: fogyás, hasmenés, puffadás, hasi fájdalmak, gyengeség, vérszegénység, csontfájdalmak, izomgörcsök, a szájzúg berepedése és egyéb bőrelváltozások, menstruációs zavarok, csökkent libido stb. Sokszor szűrővizsgálatként vagy más okból végzett laboratóriumi vizsgálat eredménye veti fel az emésztési-, felszívódási zavar lehetőségét, így pl. az alacsony vérzsír (koleszterin, triglicerid), vas, albumin, protrombin, kálcium, B12 vitamin, folsav szint. Cukor túlérzékenység A tejcukrot (laktóz), a nádcukrot (szacharóz) és a malátacukrot (maltóz) a laktáz, a szacharóz és a maltáz nevű enzimek bontják, amik a vékonybél nyálkahártyáján találhatók. Normálisan ezek az enzimek bontják le a fenti összetett cukrokat egyszerű cukrokká, mint amilyen a szőlőcukor (glükóz) is, ami azután a bélfalon keresztül a véráramba tud szívódni. Ha a szükséges enzim hiányzik, a cukor nem emésztődik meg, és nem szívódik fel. A vékonybélben magas koncentrációban bent maradó cukor folyadékot szív be a bélbe, ami hasmenéshez vezet. A fel nem szívódott cukrot a vastagbélben élő baktériumok megerjesztik, ami savas székletet és felfúvódást okoz. Enzimhiány alakul ki cöliákiában, trópusi sprue-ban és a vékonybél fertőzéseiben. A betegség lehet még veleszületett, és kiválthatja antibiotikum is, különösen a neomicin. Tünetei: hangos bélkorgása (borborigmus), has puffadása, fokozott gázképződés, hányinger, sürgető székelési ingere, hasi görcsei és hasmenése lehet a laktóz tartalmú étel elfogyasztása után. A heves hasmenés meggátolhatja a tápanyagok rendes felszívódását, mivel azok túl gyorsan távoznak el a szervezetből. Gyógyítás: a beteg ne fogyasszon édes tejet. Lisztérzékenység (cöliákia) A cöliákia (nem-trópusi sprue, gluténenteropátia, cöliákiasprue) örökletes betegség, amelyben allergiás túlérzékenység alakul ki a glutén nevű fehérjével szemben, és ez olyan elváltozásokhoz vezet a bélrendszerben, amelyek felszívódási zavart okoznak. Ezt az öröklődő kórképet a gluténnel szembeni 285
    • túlérzékenység okozza. Ez a fehérje megtalálható a búzában, a rozsban, és kisebb mennyiségben, az árpában és a zabban is. Lisztérzékenység tünetei: hasmenés, fogyás, puffadás, vérszegénység, gyengeség, fáradékonyság, gyermekkorban a növekedés elmaradása >> alacsony termet, viszkető kiütés, alopecia areata (foltos kopaszodás), pikkelysömör (psoriasis). Felnőttkorban a páciens, nem alultáplált, gyakran túlsúlyos. Kezelése: Gluténmentes étrend!!! Tiltott: búza, rozs, korpa, árpa, tönkölybúza, durumbúza, sör, whiskey, vodka, gin. Gluténmentes, fogyasztható ételek: burgonya, rizs, kukorica, köles, szója, bab, borsó, zöldségek, gyümölcsök, halak, húsok, tejtermékek. A glutén teljes kihagyása, teljes gyógyuláshoz vezet. Crohn - betegség A Crohn-betegség a bél rohamokban jelentkező, krónikus gyulladása. Jellemzően a vékonybél utolsó szakaszának és a vastagbélnek a gyulladása, de a szájüregtől a végbélnyílásig a tápcsatorna bármely szakaszán előfordulhat. A gyulladás a bél több, egymástól elkülönült szakaszát érinti, szegmentálisan jelentkezik. Az érintett területeken viszont nemcsak a nyálkahártya, de az egész bélfal, annak valamennyi rétege gyulladt. A Crohn-betegség főként fiatal felnőtt korban (14-24 éves kor között) jelentkezik, de előfordulhat gyermekeknél is. A betegség eredete ismeretlen. Tünetek: a betegség klasszikus tünetei a hasmenés, a hasi fájdalom és a felszívódási zavarok. A legfontosabb tünet a hasmenés, a betegek több mint kétharmadánál folyékony, vizes széklet formájában jelentkezik. A hasmenést gyakran kíséri görcsös, különösen a jobb oldalon érzett hasfájás. A nyákos, véres széklet ürítése viszonylag ritka tünet. A felszívódási zavar másodlagos tünetekben nyilvánulhat meg. A vitaminok és ásványi anyagok hiánya vérszegénységet okozhat. A beteg általános állapota romlik, étvágytalanság, fáradékonyság jelentkezik. A fehérje felszívódásának zavara miatt a betegek gyakran lefogynak. Emiatt kevéssé lesznek ellenállóak más betegségekkel, pl. fertőzésekkel szemben. (Sipolyok kialakulása a gyulladt területek és más szövetek között.) Helyi szövődmények: - fisztulák, mély fekélyek, ritkán perforáció, hasi katasztrófa képe. Nem gyógyítható betegség! Th: steroidok (pl. Prednisolon), antibiotikumok (pl. Klion), A-vitamin, folyákony-pépes étrend. 286
    • Collitis ulcerosa Fekélyes vastagbélgyulladás, a vastagbél ismeretlen eredetű gyulladásos megbetegedése, amely csak a bél nyálkahártyáját érinti. Ritka, h az egész vastagbél megbetegszik. Vastagbélrákhoz vezethet! A betegek alkata érzékeny, egocentrikus egyéniségre jellemző. Általában zárkózottak és igen erős bennük az anyához való kötődés. Stresszes nők betegsége, pszichés labilitásban szenvedők betegsége. Betegség lefolyása - tünetek: - enyhe formájában: véres, gyakori, lágy székletürítés. Inkább gyakran, mint sokat székelnek. - közepesen súlyos: görccsel járó, véres székletürítés. Székletek száma nagy. A beteg lázas, étvágytalan és fogy. Vérvesztés miatt anaemia ezenkívül fehérjehiány, káliumvesztéssel. - súlyos formában: nincs tünetmentes periódus, súlyos toxikus állapot. >> Műtét!!! Szövődmények: - masszív vérzés, heveny béltágulat, bélszűkület, májkárosodás, szemelváltozás, rákos elfajulás. Kezelés: enyhe esetben, pihenés, nagy kalória- és fehérje tartalmú étrend, Szulfonamid, Salazopyrin. Pszichiátriai kórképek Anorexia nervosa Súlyfóbia, testképzavar. A páciens saját magát kövérnek találja, azonban mások alakját jól meg tudják ítélni. A testkép zavar, csak saját testükre vonatkozik. Ált.-ban fiatalabb korúak. Tünetek: vitaminhiány tünetei, száraz bőr, bradycardia, alacsony RR, osteoporosis, hormonzavarok, aszexualitás, emésztési zavarok, étkezések utáni testmozgás. A betegek személyiségére a perfekcionizmus, teljesítményorientáció, túlkontroláltság, kényszeresség jell.-ző. Személyiségük: visszahúzódó, dacos, depressziós, nincs betegségtudata. Th: pszichoterapia, pszichológus. 287
    • Bulimia nervosa Önhányatás, hashajtózás, vízhajtózás, koplalás, testedzés, állandó aggodalmaskodás a testsúly és alak miatt. Kényszeres falásrohamok, majd önhányattatás jellemzi a betegséget. Szexuálisan aktív. Ált.-ban idősebbek. Tünetek: sav miatt durva fogzománc hiány. Személyiség: labilis, impulzív, depresszióra való hajlam. Th: Pszichoterápia, pszichológus. Jó felkészülést az államvizsgára!  288
    • Térkép mellékletek 289
    • Magyarország domborzata 290
    • Magyarország megyéi a megyeszékhelyekkel 291
    • Magyarország turisztikai régiói 292
    • Magyarország ásvány és termálvizei 293
    • Balaton térképe 294
    • Magyarország Nemzeti Parkjai Magyarország UNESCO Világörökségei 295
    • Magyarország borvidékei 296