1
SZENT ISTVÁN EGYETEM - GYULA
EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPSZAK
EGÉSZSÉGTURIZMUS-SZERVEZŐ SZAKIRÁNY
ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT ...
2
ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPSZAK
EGÉSZSÉGTURIZMUS-SZERVEZŐ SZAKIRÁNY
2012/2013-as TANÉV
1. Ismertesse ...
3
12. Ismertesse az egészség definíció változásait a modern egészségdefiníció, egészségfejlesztés
szemlélete alapján! Jell...
4
22. Mutassa be a gyógyfürdők működésének, feltételrendszerének, alapvető vezetési és üzemelési
feladatait (menedzsment) ...
5
1. Tétel: Ismertesse a turizmus rendszerét és környezetét, nemzetközi jelentőségét és a
turizmus jövőjét befolyásoló hat...
6
II. A TURIZMUS RENDSZERE ÉS KÖRNYEZETE (Forrás: Lengyel Márton: A turizmus rendszere és
környezete)
A turizmus, mint jel...
7
A természeti környezet: a turisztikai attrakciók egyik legfontosabb meghatározója. A turizmus olyan
természeti adottságo...
8
biztonság, higiéné
turisztikai szervezetek (3. tétel)
árak
VONZERŐK: a turisztikai termék alapja a vonzerő (avagy attrak...
9
szerencsejáték-központok (Nevada, Las Vegas, Monte-Carlo)
szórakozás (mozi, éjszakai élet)
gasztronómia
társaság (klubok...
10
elővárosi (városszéli) motel
városi motel
h. mozgó szálloda
vízi: botel
vasút: hálókocsi
közút: rotel, rolling hotel
lé...
11
Egyéb infrastruktúra:
a közlekedési hálózaton kívül: út, víz, elektromos, távközlési és csatorna hálózat
megteremtése é...
12
III. NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGÉT ÉS A TURIZMUS JÖVŐJÉT BEFOLYÁSOLÓ
HATÓTÉNYEZŐK
Morita Akio a SONY alapítója és vezetője íg...
13
Az aktív keresők egyre kevesebb idővel rendelkeznek, ezért időspórolás céljából hajlandóak többet
költeni, speciálisabb...
14
A biztonsággal, egészséggel és bevándorlással kapcsolatosan erősödő veszélyek miatt a kormányok
erősebb ellenőrzést lép...
15
Ugyanakkor problémát jelent a visszatérő vendégek számának csökkenése.
Az európai orvosi ellátás drágulása következtébe...
16
Az autóbuszos közlekedést a parkolás nehézsége, a városközpontok elérhetősége, illetve a kedvező
árú légi közlekedés be...
17
2. Mutassa be a turizmus gazdasági hatásait, kapcsolatát más ágazatokkal!
I. ALAPFOGALMAK
Turizmus (Hunziker és Krapf, ...
18
A turisztikai kereslet sajátosságai:
sokféleség (mindig egy emberen múlik)
változékonyság (a barátom szerint..., terror...
19
A turizmusban alapvető és kiegészítő igények figyelembe vétele. (szállás, étkezés, biztonság, fürdés,
tisztaság stb.)
T...
20
aktív keresők egyre kevesebb szabadidővel rendelkeznek >> több, de rövidebb utazás (all-inclusive
szolgáltatások)
6. De...
21
Bővebb értelemben a turisztikai kínálat magába foglalja:
a turizmus létrejöttének helyi feltételeit
turisták fogadására...
22
Regionális kiegyenlítődés (elmaradott térségek felzárkóztatása)
Az egészséges életmód elterjedése (wellness, fitness)
K...
23
adott ország más országokkal lebonyolított kereskedelmi ügyleteinek és tőkemozgással kapcsolatos
műveleteinek az egyenl...
24
A turizmus gazdasági hatásai (kedvező – kedvezőtlen hatások tekintetében)
Kedvező hatások Kedvezőtlen hatások
Munkahely...
25
3. Ismertesse a turizmus hazai és nemzetközi irányításának intézményrendszerét, a vonatkozó
legfontosabb jogszabályokat...
26
 Magyar Országgyűlés Sport- és Turizmus Bizottsága
- Kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka el...
27
- Tevékenységét a miniszter közvetlen irányításával végzi;
- Irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali eg...
28
Tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a
Magyaro...
29
- Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság
- Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság
8. Országos Tourinform ...
30
A térségi TDM szervezetek a struktúra következő lépcsőjét alkotják. Térségi szervezet a regisztrált helyi
TDM szervezet...
31
Külön turizmusról szóló törvény mindmáig nem létezik (talán majd 2013. januárjától). A törvény hiányából
adódóan hiányz...
32
f) külföldi utazásszervező által szervezett utazást Magyarországon értékesít vagy abban közreműködik,
g) külföldről kül...
33
5. 281/2008. (XI. 28.) KORM. REND. AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSRŐL
A rendelet tartalmazza az utazási szerződés kötelező elemeit...
34
i) az üdülő,
ii) a gyermek- és ifjúsági tábor,
iii) a hegyi menedékházból a turistaház,
iv) a pihenőházból a munkásszál...
35
a) szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési
egysé...
36
Ha a kemping területén csak üdülőházakat üzemeltetnek, az e célra hasznosított szálláshely elnevezésében
az üdülőháztel...
37
4. tétel: Egy szabadon választott magyarországi idegenforgalmi régió példáján keresztül mutassa be a
területfejlesztés ...
38
4. Észak - Alföld - Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (Debrecen,
Szolnok, Nyíregyháza)
5....
39
Az egészségturizmus az egyik legkívánatosabb turisztikai forma: kiszámítható, kicsi a szezonalitása, hosszú
az átlagos ...
40
Örökség turizmus:
A régió népművészeti hagyományai gazdagok. A hortobágyi pásztorművészet remekei (a csont- és
fafaragá...
41
Öko- és falusi turizmus:
Kiemelkedő: a Hortobágyi Nemzeti Park, mely hazánk első nemzeti parkja, amely 1999 decemberétő...
42
konferenciaturizmusának további fejlesztési lehetőségét biztosíthatja. Az Észak-alföldi régió az országos
közúthálózat ...
43
Móricz Zsigmond Színház épülete. A város legértékesebb műemléke a barokk evangélikus templom és az
eklektikus Városháza...
44
SWOT ELEMZÉS
Az Észak-alföldi régió SWOT analízise – a regionális turizmusfejlesztési stratégia tartalmi követelmények
...
45
• nem kellő társadalmi igényesség a természeti és művi környezettel szemben (települési kép, közterületek
állapota)
• j...
46
régióintegrált területfejlesztésében való aktív részvétele
• településfejlesztési tervek összehangolása
• javulhat a me...
47
• nem javulnak a turizmusban érdekelt kkv-k hitelhez jutási feltételei
• tőkehiány állandósulása
• romló gazdasági körn...
48
A magyar családok rövid hétvégéken gyakori vendégek a régió wellness szállodáiban, fedett
termálfürdőiben, tematikus fü...
49
• Az adottságok és képességek bázisán kialakított fenntartható gazdaság, melyen belül a turizmus fontos
húzóágazat
• Fe...
50
Balaton idegenforgalmi régió példáján keresztül mutassa be a területfejlesztés és a turizmus
kapcsolatrendszerét!
A mag...
51
A turizmus és területfejlesztés kapcsolatrendszerének elvi alapjai
A területfejlesztés tervezési
alapkategóriái
Turizmu...
52
Turizmus, turisztikai ágazatok
A Balaton régió gazdaságában meghatározó szerepet játszik a turizmus, így a térség turiz...
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013

4,878 views

Published on

SZIE - EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013

Published in: Education
2 Comments
3 Likes
Statistics
Notes
  • @klorettta
       Reply 
    Are you sure you want to  Yes  No
    Your message goes here
  • hogy lehet letölteni?nekem nem sikerül
       Reply 
    Are you sure you want to  Yes  No
    Your message goes here
No Downloads
Views
Total views
4,878
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
4
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
2
Likes
3
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

EGÉSZSÉGTURIZMUS SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013

  1. 1. 1 SZENT ISTVÁN EGYETEM - GYULA EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPSZAK EGÉSZSÉGTURIZMUS-SZERVEZŐ SZAKIRÁNY ÁLLAMVIZSGA KIDOLGOZOTT TÉTELEK 2013. 06. 05. VIZSGÁRA
  2. 2. 2 ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPSZAK EGÉSZSÉGTURIZMUS-SZERVEZŐ SZAKIRÁNY 2012/2013-as TANÉV 1. Ismertesse a turizmus rendszerét és környezetét, nemzetközi jelentőségét és a turizmus jövőjét befolyásoló hatótényezőket! 2. Mutassa be a turizmus gazdasági hatásait, kapcsolatát más ágazatokkal! 3. Ismertesse a turizmus hazai és nemzetközi irányításának intézményrendszerét, a vonatkozó legfontosabb jogszabályokat, az egyes szervezetek által felvállalt és ellátott feladatokat! 4. Egy szabadon választott magyarországi idegenforgalmi régió példáján keresztül mutassa be a területfejlesztés és a turizmus kapcsolatrendszerét! 5. Ismertesse a turizmuspolitika szerepét a turizmusfejlesztésben, az Európai Unió kompetenciáját a turizmus területén! 6. Mutassa be a turisztikai piac szereplőit és működését, kapcsolatrendszerüket, a közvetítő szektor felépítését! Ismertesse a desztináció menedzsment lényegét! 7. Ismertesse Magyarország általános idegenforgalmi vonzerőit, adottságait! 8. Mutassa be Magyarország turisztikai régióit az egészségturisztikai vonatkozások kiemelésével. Részletesebben ismertesse a Dél-Alföldi régió sajátosságait! 9. Mutassa be a kulturális turizmus jellemzőit, a kulturális rendezvények szervezésének sajátosságait, az idegenvezetői tevékenység jellemzőit! 10. Ismertesse a turizmus környezeti hatásait, a fenntartható turizmus jellemzőit! 11. Mutassa be a falusi turizmus jellemzőit! Ismertesse a falusi turizmus hazánk gazdasági életében betöltött szerepét, jelentőségét!
  3. 3. 3 12. Ismertesse az egészség definíció változásait a modern egészségdefiníció, egészségfejlesztés szemlélete alapján! Jellemezze a magyar lakónépesség egészségi állapotát, valamint ismertesse a különböző életkori szakaszokban használható rekreációs tevékenységeket! 13. Határozza meg a táplálkozás, az életmód és az egészségkultúra kölcsönhatásait. Ismertesse a táplálkozás egészséget meghatározó szerepét! 14. A legjellegzetesebb betegségtípusok és az egészségturisztikai programszervezés kapcsolatrendszerének vázlata. Kiemelten ismertesse a szív- és érrendszeri betegségeket, a prevenció és a rehabilitáció lehetőségeit! 15. Mutassa be az életkori sajátosságok és a leggyakoribb pszichés panaszok, betegségek szerepét az egészségturisztikai programszervezésben! 16. Mutassa be a szabadidő eltöltési szokások fontosabb hazai tendenciáit és ismertesse az animáció szerepét a turizmus rendszerének működésében! 17. Ismertesse az egészségturizmus helyét a turizmus rendszerében, az egészségturizmus felértékelődésének okait! 18. Ismertesse a gyógy- és termálturizmus lényegét, mutassa be Magyarország gyógy-idegenforgalmi adottságait és szerepét a nemzetközi és belföldi turizmusban! 19. Ismertesse a wellness irányzatot, mint a regeneráció és pihenéskultúra egy sajátos formáját, jellemezve a wellness által preferált életmód jellemzőit! 20. Ismertesse a marketing lényegét és mutassa be az egészségturizmusban leggyakrabban alkalmazott marketing eszközöket! 21. Ismertesse a kereskedelmi szálláshelyek fogalmát, csoportosításukat és jellemzőiket a magyarországi helyzetnek megfelelően, mutassa be a gyógy- és wellness szállodák szolgáltatásainak körét és üzemeltetési sajátosságait!
  4. 4. 4 22. Mutassa be a gyógyfürdők működésének, feltételrendszerének, alapvető vezetési és üzemelési feladatait (menedzsment) és a leggyakoribb kezelt betegségcsoportokat, kezelésmódjukat, valamint azok hazai finanszírozási rendszerét (OEP támogatás rendszerét)! 23. A turizmus szerkezete Magyarországon, gyógy- és wellness turizmus. A marketing primer és szekunder eszközeinek bemutatása, értékelése. 24. Az egészségturizmus, mint termék; a kínálat definíciója, jellemzői. Egészségturizmus makrogazdasági szerepe. 25. Mutassa be az egészségturizmus kínálati oldalának szereplői által leggyakrabban alkalmazott marketingkommunikációs eszközöket, különös tekintettel az online marketing eszközök alkalmazásának lehetőségeire! 26. Ismertesse a Nemzeti Népegészségügyi Program prioritásait, céljait, fogalmazza meg miként illeszthetőek be ezek a célok az egészségturisztikai programokba! 27. Ismertesse a mozgásszegény életmód és betegségek kialakulásának kapcsolatát. Ismerte az aktív wellness fogalmát, és típusai! 28. Ismertesse az élelmiszerbiztonság fogalmát, a táplálkozás-élettani folyamat gyakorlati alkalmazását, a táplálkozási zavarokat (emésztés, felszívódás stb.)! A 23-25. tételekhez ajánlott irodalom: Irodalom Smith M. – Puczkó L.: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika, Akadémiai Kiadó Zrt, Budapest, 2010, Ruszinkó Á. (szerk): Egészségturizmus I., oktatási segédanyag, Heller Farkas Főiskola, Budapest, 2006. Aubert A.- Csapó J. (szerk.): Egészségturizmus. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, 2004
  5. 5. 5 1. Tétel: Ismertesse a turizmus rendszerét és környezetét, nemzetközi jelentőségét és a turizmus jövőjét befolyásoló hatótényezőket! I. ALAPFOGALMAK Turizmus (Hunziker és Krapf, 1942): az emberek a lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, ahol a tartózkodást nem letelepedési szándék, ill. jövedelmező tevékenység motiválta. Turizmus fajtái - utazás célja szerint: Szabadidős turizmus: Mind azon turisztikai tevékenységek, amelyek az emberek munkaidején kívüli, legtöbbször önálló döntésen alapuló időfelhasználásból erednek. Hivatásturizmus: Hivatásturizmus alatt az emberek foglalkozásának gyakorlásával összefüggésbe hozható utazásokat értjük. (konferencia turizmus; üzleti tur.; incentive tur.) Turizmus fajtái - utazás jellege (turista létszáma) szerint: Tömegturizmus: Részvevői olyan idegenforgalmi szolgáltatásokat vesznek igénybe, amelyet nagy tételben, sokszor standardizálva, közel azonos élményt nyújtva állítanak elő.(a hangsúly a sematikus, személytelen szolgáltatásokon van, nagy létszámú turisták jellemzi). Alternatív turizmus: Lényege, hogy a szolgáltatók nagyobb figyelmet fordítanak az egyén átlagtól eltérő érdeklődésének kielégítésére, vagyis a hagyományos szolgáltatásokhoz képest más, személyre szóló alternatívákat is felkínálnak (kisebb létszámú turisták). Turizmus fajtái – utazás iránya szerinti osztályozása: Belföldi Külföldi turizmus Turizmius – attrakciók típusa szerint: Vízparti (aktív) Téli sportturizmus Városi Falusi Vallási v. zarándok Kulturális Kaland örökség Bor v. pálinka turizmus Ökoturizmus Party – fesztivál turizmus Sexturizmus Gastronómiai turizmus
  6. 6. 6 II. A TURIZMUS RENDSZERE ÉS KÖRNYEZETE (Forrás: Lengyel Márton: A turizmus rendszere és környezete) A turizmus, mint jelenség a világ legösszetettebb jelenségeinek egyike. A feladat, hogy a turizmus interszektorális és interdiszciplinális folyamatait és kölcsönhatásait világosan és egyértelműen bemutassuk. Elsősorban azonban a turizmust, mint rendszert vizsgáljuk, és a rendszer megismerésével együtt (hiszen nem létezhet csak önmagában) igyekezzünk a jelenséget megérteni. A turizmus, mint nyitott és dinamikus rendszer a környezetével aktív kölcsönhatásban áll. A környezet változásaira nyitott, a változásokat folyamatosan érzékelve alakul és formálódik. A kölcsönhatások révén a környezeti hatások folyamatosan éreztetik hatásukat a rendszer működésére. A rendszer és környezete elemzésével világossá válnak a fenti mondatok: A társadalmi környezet: a turizmus csak azokban a társadalmakban válhat és válhatott fontos jelenséggé, ahol adottak az utazás gazdasági feltételei és az utazás érték. A politikai környezet: az utazási lehetőségeket befolyásolja. A polgárháború sújtotta, politikailag bizonytalan térségbe nem szívesen vagy egyáltalán nem utaznak turisták. (Izraelbe vagy a Bali szigetére irányuló turizmus az aktuális merényletek miatt lecsökkenhet.)
  7. 7. 7 A természeti környezet: a turisztikai attrakciók egyik legfontosabb meghatározója. A turizmus olyan természeti adottságokat is vonzerőként jelentet meg, amelyek sem a mezőgazdaság, sem más gazdasági tevékenység számára nem alkalmas. Sőt a természet utáni emberi vágyakozás óriási turisztikai vonzerőt jelentő nemzeti parkok látogatása, ökoturizmus. A technológiai környezet: a turizmus egyik alapadottsága, a technológiai környezet fejlődése, ezen belül az alapinfrastruktúra, közlekedés, távközlés, kommunikáció fejlődése meghatározó volt és lesz a turizmus fejlődésére. A gazdasági környezet: a küldő és fogadó országok általános gazdasági színvonalát mutatja meg, de megmutatja a kereslet nagyságát és a kínálat minőségét, összetételét is. (Pl. szegény ország, mint India, max. csak fogadó országként lesz jelen a turizmus rendszerében.) A kulturális környezet: A turizmus egyik legfontosabb vonzereje egy adott ország kulturális látnivalóinak megtekintése. A turizmus rendszere két alrendszerből tevődik össze. A két alrendszert, a keresletet (a turista) és a kínálatot (turisztikai termék), három rendszer köti össze: utazás: a turista utazása a küldőterületről a fogadóterületre. közvetítő szektor: utazásszervező (tour operator) és utazási ügynökség (travel agency). marketing: a fogadóterületről a turista felé irányul. A kereslet elemei szabadidő diszkrecionális, avagy szabadrendelkezésű jövedelem (az alapvető emberi szükségletek kielégítése után a jövedelemből fennmarad) motiváció - az utazásra ösztönző belső emberi indíték A kínálat elemei vonzerő vagy attrakció szállás és étkezés közlekedés és egyéb infrastruktúra kultúra és egyéb szórakozási lehetőségek vendégszeretet
  8. 8. 8 biztonság, higiéné turisztikai szervezetek (3. tétel) árak VONZERŐK: a turisztikai termék alapja a vonzerő (avagy attrakció), amiért a turista útra kel. Csoportosítása: Természetes vonzerők víz (Földközi – tenger partja, finn tavak, folyók) Napfény és klíma hegyek és a hó (Alpok, Pireneusok, Kárpátok) természeti ritkaságok (Niagara vízesés, Szahara, puszta, izlandi gejzírek) fauna és flóra (erdők, mezők, Amazonas, tengerek) nemzeti parkok (Yellowstone, Hortobágy), vadrezervátumok, természetvédelmi területek természeti világörökségek UNESCO által elfogadott helyszínei gyógy- és termálvizek (Karlovy Vary, Vichy, Baden-Baden, Hévíz, Bük, Hajdúszoboszló) Ember alkotta vonzerők egyházi központok, szent helyek (Jeruzsálem, Mekka, Róma, Santago de Compostella, Lourdes) műemlékek (piramisok, Akropolis, Machu Picchu, Colosseum) történelmi helyek (Waterloo) és városok (Róma, Athén, Jeruzsálem, London, Párizs, Granada) építészeti remekek (Kínai nagyfal, Eiffel-torony) múzeumok (Louvre, Vatikán, Szépművészeti) előadóművészet (Pavarotti, New Yorki szimfonikusok, Scala) népművészet fesztiválok (Salzburg, Cannes, Budapest) ünnepek és népszokások (fieszta, bikaviadal, Riói karnevál) világvárosok (New York, London, Párizs, Tokió) Kulturális világörökség UNESCO helyszínei (Bp., Hollókő) sport (aktív részvétel: golf, tenisz, vadászat, halászat, lovaglás, sí stb.), olimpiák és nagy versenyek színhelyei (Barcelona, Wimbledon, Forma-1) egyéb nagy események – világkiállítások, nemzetközi vásárok és kongresszusok tematikus parkok (Disneyland Kalifornia, Disney World Florida)
  9. 9. 9 szerencsejáték-központok (Nevada, Las Vegas, Monte-Carlo) szórakozás (mozi, éjszakai élet) gasztronómia társaság (klubok, egyesületek, rendezvények) rokonok és barátok meglátogatása (VFR – visiting friends and relatives) Az attrakció hatóköre Helyi (búcsú, vásár, koncert, színház) Regionális (Földközi-tenger, Alpok, Balaton) Univerzális (Róma, Jeruzsálem, Mekka, Olimpia, világkiállítás) SZÁLLÁS 1. Rendeltetés szerint: Szálloda (1-5*) >> Gyógy-, wellness, garni szálloda Apartman, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló 2. Méretük szerint: 11-20 szoba: butik 20-50 szoba: kis szálloda 50-200 szoba: közepes szálloda 200-600 szoba: nagy szálloda 600- szoba: mega szálloda 3. Kereslet jellege szerint: a. városi vagy átmeneti szállást nyújtó szálloda: rövid tart idő, kevés fogyasztás jellemzi b. üdülő és sportszálloda: vízpart, hegyvidék, hosszabb tartózkodási idő, családok, baráti társaság c. fürdő vagy gyógyszálloda: gyógyvizek mellék épül, gyógyulni vágyóknak d. konferencia szálloda: magas költés jellemzi, felszerelt legyen, könnyen megközelíthető legyen e. repülőtéri szálloda: repülőtér mellett, rövid tart idő. f. apartman szálloda: 2x-es szobaterület terasszal, jól felszerelt, főként üzletemberek g. motel: útmenti motel üdülőmotel
  10. 10. 10 elővárosi (városszéli) motel városi motel h. mozgó szálloda vízi: botel vasút: hálókocsi közút: rotel, rolling hotel légi: személyszállítók 4. minőség szerint: - szálloda : 1-5 * ill 1-5* superior - panzió:1-3* - kemping: 1-4* - üdülőház: I-II osztály - turistaszálló: AB kategória - ifjúsági szálló: ABC kategória KÖZLEKEDÉS, EGYÉB INFRASTRUKTÚRA Közlekedési eszközök hatósugara: rövidebb távolságokon: közúti közlekedés közepes távolságokra: vonat, repülő, hajó nagy távolságokon: légi közlekedés Közlekedési eszközök kiválasztásánál szerepet játszó tényezők: idő és a távolság ár, biztonság, kényelem, járatsűrűség, rugalmasság, közlekedési társaság, presztízs, érzelmi, esztétikai szempontok és a kíváncsiság Desztináció és a közlekedési mód: hivatásturizmus >> repülőgép szervezett csoportos utazás >> repülőgép, autóbusz egyéni körutazás >> személygépkocsi gyógyturizmus >> repülő, szgk
  11. 11. 11 Egyéb infrastruktúra: a közlekedési hálózaton kívül: út, víz, elektromos, távközlési és csatorna hálózat megteremtése és fenntartása korábban állami feladat volt, ma már magánszektor KULTÚRA ÉS EGYÉB SZÓRAKOZÁSI LEHETŐSÉGEK kulturális, sport-, vásárlási és egyéb szolgáltatások mindegyike lehet önálló vonzerő nemzetközi sportverseny (úszó- világbajnokság, Forma-1, footbal meccs) művészi fesztivál színvonalas programokkal és világsztárokkal, művészekkel múzeumok, színházak, operaház, kiállítások Amerikában népszerű az ún. ,,outdoor recreation” pl. szórakoztatóipar és a tematikus parkok (DisneyLand) meglátogatása VENDÉGSZERETET A turizmus szolgáltatás, melynek alapja a személyes emberi kapcsolatok a turisták és a szakma alkalmazottai között. Követelmény: a korrekt, udvarias magatartás és a szép és hibátlan magyar nyelv ismerete. BIZTONSÁG ÉS HIGIÉNE A lelki és testi biztonság ugyanolyan alapvető igény, mint az evés és az alvás. 1991-es Öböl-válság, 91-es jugoszláv, majd délszláv háború, 2001. 09. 11 –i Amerika elleni terrortámadás, világszerte éreztette hatását, különösen a légiutazások száma esett vissza. Az AIDS-től való félelem >> beutazási korlátozások (kivéve: Thaiföld, Mexico >> szexturizmus visszaesése). ÁRAK A turisták az árak összehasonlítása után hozzák meg döntésüket. Az ár és a szolgáltatási érték együttesen hat. Külföldi ország árait a turista az árfolyamon keresztül értékeli.
  12. 12. 12 III. NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGÉT ÉS A TURIZMUS JÖVŐJÉT BEFOLYÁSOLÓ HATÓTÉNYEZŐK Morita Akio a SONY alapítója és vezetője így ír könyvében a "Made in Japan"-ban: "Apám a saját apja példáját követte. Azt szokta mondogatni, hogy a világ minden pénze sem szerezhet senkinek műveltséget, ha az illető nem hajlandó leülni és keményen tanulni. Ám a pénz mégis biztosíthatja a műveltség egy fajtáját, azt a műveltséget, amelyet utazással szerezhet meg az ember." A turizmus világjelenség. A XXI. század elején, a világ gazdaságilag fejlett régióiban a hétköznapi élet szerves része a szabadidő változatos eltöltése. Természetesen a Föld számos pontján, még a legfejlettebb régiókban is sokak számára a létfenntartás biztosítása az elsődleges, míg a turizmus csak vágyálmok közé sorolható. Az Európai Turisztikai Bizottság (European Travel Commission, ETC) által 2006. szeptember 27-én, a Turizmus Világnapja alkalmából publikált tanulmány az európai turizmus legfontosabb tendenciáit ismerteti. A Magyar Turizmus Zrt., az Európai Utazási és Turisztikai Csoport (European Travel & Tourism Action Group), illetve további turisztikai szakemberek közreműködésével összeállított dokumentum a turizmust az elkövetkezendő öt-tíz évben befolyásoló külső tényezőket és azok hatásait részletezi. 1. A TURIZMUS KÖRNYEZETE A turizmus környezete: a demográfia, a környezeti kérdések, a makrogazdaság, a politika, a kultúra és a biztonság A., DEMOGRÁFIAI TRENDEK: Európában az idősebb korosztályba tartozók száma emelkedik, egészségi állapotuk javul. A nyugdíjak reálértékének csökkenése, valamint a nyugdíjkorhatár emelkedése várható. A fiatalabb korosztályok növekvő jövedelme, az egyedülálló, egyszemélyes háztartások számának emelkedése jellemző, valamint a 16-35 éves korosztály egyre többet utazik. A hagyományosan - két felnőttből és két gyermekből álló – családszerkezet is átalakult. A globalizációnak köszönhetően számos család költözött korábbi lakhelyéről másik országba, ami a barát- és rokonlátogatások növekvő népszerűségét eredményezi.
  13. 13. 13 Az aktív keresők egyre kevesebb idővel rendelkeznek, ezért időspórolás céljából hajlandóak többet költeni, speciálisabb szolgáltatásokra. Ennek eredményeként Európában több, de rövidebb utazást tesznek (all-inclusive szolgáltatások). A főszezonon kívüli, illetve a rövid utazások, a sokféle élményt nyújtó szolgáltatások/látnivalók, a kényelmes vásárlási lehetőségek iránti kereslet növekedése várható. A fiatalabbak körében az aktív turizmus formái egyre népszerűbbek. B., KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK: A globális felmelegedésnek számos természeti erőforrásra épülő, tengerparti desztináció - például Velence, hó nélküli Alpok - eshet áldozatául. Az éghajlatváltozás és az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás szintén a főszezonon kívüli, illetve a „télből a nyárba” típusú utazások népszerűségének növekedését okozza. A természeti erőforrásokra épülő desztinációk (például tengerpartok és síterepek) fenntartása egyre jelentősebb többletköltségekkel jár. A turisztikai termékek közül az ökoturizmus és a természeti turizmus iránti kereslet növekedése várható. C., VILÁGGAZDASÁG: AZ egy főre jutó jövedelem reálértéken emelkedik. A gazdasági növekedésből elsősorban a kelet-ázsiai és a nyugati országok fognak profitálni. A globalizáció következtében a fogyasztási cikkek és szolgáltatások nemzetközi forgalma bővül. A világgazdaság szempontjából a szolgáltatások, és ebből adódóan a turizmus jelentősége emelkedik. A globális verseny erősödése várható. Az új, feltörekvő országok fogadó- és küldőterületként egyaránt megjelennek a turizmus piacán. A globalizáció hat a fiatalok értékrendjére és utazási szokásaira: jelentős szerephez jut a „minőségi‖ tájékoztatás, az internetes elérhetőség és a szálláslehetőségek választéka. A növekvő mobilitás a turizmus munkaerőpiacára is hatással lesz, így a munkahelyeket bővülő részarányban töltik be majd külföldiek. Rövidtávon ez a kulcsfontosságú utazási célpontokon enyhíteni fogja ugyan a munkaerőpiac szűkösségét, hosszú távon azonban problémákhoz vezethet a nyújtott szolgáltatások kulturális „eredetiségét‖ illetően. D., A POLITIKA: A kormányok által megemelt adók a turizmusra költhető jövedelmeket csökkentik.
  14. 14. 14 A biztonsággal, egészséggel és bevándorlással kapcsolatosan erősödő veszélyek miatt a kormányok erősebb ellenőrzést léptetnek életbe az utazás területén. A termékek nemzetközi kínálata és a fogyasztóvédelem is jelentős következményekkel jár. A határok lebontása negatívan érinti a termékek és szolgáltatások nemzeti jellegét. Növekszik az igény a naprakész utazási tanácsadás és a biztonságra vonatkozó tájékoztatás iránt. A desztináció imázselemei között egyre fontosabb tényezővé válik a biztonság és a higiénia. A szolgáltatók körében a márkajelleg erősítésére egyre nagyobb szüksége lesz. E., A KULTÚRA: Közép- és Kelet-Európában, valamint Ázsiában új küldőpiacok kerülnek előtérbe. Európában a kulturális turizmus bővülése várható. A kulturális látnivalók megtekintése egyre szélesebb rétegeket vonz >> a kulturális turizmus és egyéb szabadidős termékek összekapcsolását támogatja. F., BIZTONSÁG: Egyre fontosabb szerepet játszik. A veszélyérzetet fokozza, hogy ezek az események a tömegtájékoztatásban is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. A természeti katasztrófák gyakorisága is nő. Az utazók figyelmét a fenti esetek azonban általában csak viszonylag rövid ideig kötik le, akik mára némileg „beletörődtek‖ abba, hogy katasztrófák bárhol előfordulnak. A negatív események az információ koordinálását, a gyors reakciót és a rugalmas tervezést teszik szükségessé a turizmusforgalom. 2. FOGYASZTÓI TRENDEK Az EGYRE TAPASZTALTABB UTAZÓK jobban megismerik a felkeresett desztináció kultúráját, ami saját életstílusukat is befolyásolja. Az utazási tapasztalatokkal, élményekkel párhuzamosan nő az utazás iránti vágy, ami újabb és újabb utazási élményekben testesül meg. A vendéglátó és a vendég kapcsolata megváltozik, az utazók „mélyebb‖ és „tartalmasabb‖ élményekre vágynak. Az utazási tapasztalat ugyanakkor a kultúrák iránti tiszteletet, a toleranciát és a kulturális különbségek elfogadását is erősíti.
  15. 15. 15 Ugyanakkor problémát jelent a visszatérő vendégek számának csökkenése. Az európai orvosi ellátás drágulása következtében az európaiak számos gyógyászati szolgáltatásért utaznak (például Ázsiába). Ezzel párhuzamosan Európán belül is növekszik a kereslet az egészségturizmus, a jóléttel, egészséggel és fittséggel kapcsolatos termékek és szolgáltatások iránt. A fogyasztók egyre inkább az élményszerűséget keresik, emelkedik a „biztonságos veszélyhelyzetek‖ (például a kalandutak) iránti kereslet. Másrészt viszont nő majd a kereslet a belső élményekre épülő (például egészséggel kapcsolatos) termékek iránt is, az egészségturisztikai termékeket gyakran más termékekkel kötik össze. 3. TURISZTIKAI TERMÉKEK ÉS MARKETING A TURISZTIKAI MARKETING: a fogyasztók egyre gyakrabban más fogyasztóktól tájékozódnak az interneten (például blog), aminek következtében az utazók a szolgáltatóknál is „képzettebbek‖ . Növekszik az internetes reklám és az új kutatási technikák szerepe, a hagyományos marketingeszközök veszítenek jelentőségükből. Az állami és a magánszektor közötti együttműködés a turizmusmarketingben is egyre inkább teret nyer. 4. AZ INFORMATIKA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Az internet mellett a mobiltelefont és a digitális televíziót is további fejlődés jellemzi. A kommunikációnak, a nemzetközi hálózatoknak köszönhetően az utazók az árakat és termékeket könnyen összehasonlíthatják. Az új kereső és térképalkotó szolgáltatások segítségével bővülni fognak az utazók ismeretei és elvárásaik. Az online hitelkártyás fizetés, új elektronikus fizetési rendszerek. A kommunikáció és a közlekedés olcsóbbá válása a turizmus gyors fejlődését ösztönzi. A GPS és más új technológiák révén a szolgáltatók követhetik az utazók térbeli és időbeli mozgását. 5. KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ A turizmusban továbbra is a gépkocsi marad a legfontosabb.
  16. 16. 16 Az autóbuszos közlekedést a parkolás nehézsége, a városközpontok elérhetősége, illetve a kedvező árú légi közlekedés befolyásolja negatívan. A légi közlekedésben a tengerentúli járatokat üzemeltető társaságok további összeolvadása várható, a diszkont légitársaságok figyelme pedig egyre inkább a másodlagos úti célokra irányul. A vasúti közlekedést hosszabb távon alacsonyabb árak, magasabb minőségű és gyorsabb szolgáltatások jellemzik majd az új gyorsvasutak megvalósulása nyomán. A hajóközlekedés piacán a kereslet növekedése új kikötők létesítésével elégíthető ki. Az új úti célok egyben új küldőpiacok megjelenését is eredményezik. A közvetlenül nem, illetve nehezen elérhető desztinációk ezzel párhuzamosan viszont jelentős versenyhátrányba kerülnek. Az ingatlanok – különösen a melegebb éghajlatú területeken – viszonylag olcsón elérhetők, a MÁSODIK LAKÁSOK, NYARALÓK iránti kereslet tovább növekszik. A turizmus jövőjét aktuálisan befolyásoló hatótényezők (Csak néhány aktualitás, amit nem árt kigyűjteni, mert erre szerintem tuti rákérdeznek majd!) politikai környezet: pl. üdülési csekk megadóztatása, a belföldi turizmusra negatívan hatna (2010 januárjától) adótörvények változása Terrorcselekmények (a turisták biztonság érzete nem lenne meg - Maslow piramis), pl. 2001. 09. 11. drasztikus klímaváltozás (pl. havas hegy hiányában a síelés elmarad) betegségek okozta vendégelmaradás (pl. H1N1 vírus veszély) kulturális turizmus bővülése (pl. Sziget fesztivál népszerűsége) gazdasági válság (kevesebb diszkrecionális jövedelem) Békéscsaba 2013/04/13
  17. 17. 17 2. Mutassa be a turizmus gazdasági hatásait, kapcsolatát más ágazatokkal! I. ALAPFOGALMAK Turizmus (Hunziker és Krapf, 1942): az emberek a lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, ahol a tartózkodást nem letelepedési szándék, ill. jövedelmező tevékenység motiválta. Piac: a kereslet és kínálat találkozása és az ebből létrejövő áruforgalom. A piac az árucsere területe, amelynek keretében az áruk rendszeres és tömeges adásvétele történik. Turizmus piaca: a turistákat befogadó hely kínálatának és a turisták keresletének egymásra gyakorolt hatása. A turisztikai piac sajátosságai: kereslet és a kínálat térben és időben elkülönül egymástól (most választok kifizetem, 2 hónap múlva indulok) kínálat közvetítésében kiemelt szerepe van a reklámnak (katalógus, Internet, baráti elbeszélgetés) kínálat alapvetően „tárolhatatlan szolgáltatásokat‖ tartalmaz (idegenvezetés, étkezés) viszonylag merev és eszközigényes kínálat (hotelek, infrastruktúra) a kereslet konjunktúra érzékeny (gazdaság, pénzromlás, szabadidő) A turisztikai piac alapkategóriái: Kikapcsolódásra, utazásra irányuló változékony kereslet A turisztikai fogadóhely kínálata A turisztikai csomagok ára A turizmus kereslete: a fizetőképes vásárlási szándék, amely a turisztikai kínálattal szemben jelenik meg. Szabadidő Szabadrendelkezésű jövedelem Motiváció
  18. 18. 18 A turisztikai kereslet sajátosságai: sokféleség (mindig egy emberen múlik) változékonyság (a barátom szerint..., terrorizmus, akciók stb.) komplexitás (nem egy szolgáltatásra és árura irányul szállás, étkezés, szórakozás) a turisztikai kereslet az áruk és a szolgáltatások kombinációja, a szolgáltatás dominál jövedelem-, ár-, és politikai érzékenység a turisták szempontjából a szolgáltatás csomag egységesen jelenik meg (hiába több cég végzi) szezonalítás (nyár-tél) rövid időszak áll rendelkezésre a ráfordítások és profit kitermelésében A turisztikai keresletet befolyásoló tényezők: 1. szükséglet 2. jövedelem 3. ár 4. kínálat 5. szabadidő 6. demográfiai tényezők 1. Szükséglet: Szűk értelmezése: anyagi javak és szolgáltatások megszerzésének igénye Általános értelmezés: hiányérzet, mely önmaga megszüntetésére motivál Csoportosítása: Fontossága: elsőrendű (lét), másodrendű (turizmus) Alanya: egyéni, közösségi Tárgya szerint: szellemi-fizikai Realitás szerint: reális, irreális és potenciális Turizmus területén a szükséglet: A szükséglet kielégítésre, árukra és szolgáltatásokra van szükség. (élelem, szabadidő, kultúra)
  19. 19. 19 A turizmusban alapvető és kiegészítő igények figyelembe vétele. (szállás, étkezés, biztonság, fürdés, tisztaság stb.) Turizmusnak alapszolgáltatásoktól a luxusig minden igényt ki kell elégítenie. (nem mindenhol van meg a teljes spektrum) egyéni szükségletet nagyon sok tényező befolyásolja (divat, egyéniség, életstílus stb..) a turisztikai. kereslet sokszor a megszokást, sokszor az újat keresi 2. Jövedelem: döntő szerepet játszik a kereslet alakulásában jövedelem változás hatása gyorsan megjelenik a turizmusban (recesszió, konjunktúra) Jövedelem elköltésének szerkezete: Létminimum költségei – a létszükségletek kielégítésére; Diszkrecionális (szabad rendelkezésű jövedelem – a nem létszükségletek megvásárlására) 3. Ár: az értékközvetítés eszköze az áruk és a szolgáltatások piacán normál esetben a kereslet és az ár fordított arányban áll (olcsóbb termékeket többen keresik, drágábbakat kevésbé) különböző turisztikai termékek eltérően reagálnak az árak változására (wellness turizmus drágulása, az aktív kereső, többnyire magasan qualifikált célcsoportot nem befolyásolja, gyógyturizmus drágulására a nyugdíjas vendégkört visszatartja) Ár rugalmatlan termékek (üzleti, konferencia turizmus) Ár rugalmas termékek (pl. szabadidő turizmus) 4. Kínálat: értékesítési képesség és hajlandóság vásárlásra felkínált áruk és szolgáltatások mennyisége termék csomagok adottságai, érdeklődés felkeltése 5. Szabadidő: nagy korlát a szabadidő (vége a nyaralásnak haza kell menni)
  20. 20. 20 aktív keresők egyre kevesebb szabadidővel rendelkeznek >> több, de rövidebb utazás (all-inclusive szolgáltatások) 6. Demográfiai tényezők: idősek száma emelkedik, egészségi állapotuk javul (>>csökkenhet, ill. nőhet az utazási kedv) fiatalok utazási szokásai (aktív turizmus) A turizmus kínálata: A kínálat tárgya a kedvező adottságokkal és megfelelő vonzerővel rendelkező fogadó helyek összessége, amelyek különböző természeti, kulturális és egyéb értékekkel rendelkeznek. A kínálat a turisztikai piac alapkategóriája. A turizmus kínálatának egysége a turisztikai szolgáltatási kosár turisztikai adottságok (vonzerők v. attrakciók) infrastruktúra és közlekedés szállás és vendéglátás turisztikai szolgáltatások (szórakozás) biztonság, higiénia vendégszeretet A turisztikai adottságok vonzzák a turistákat a meglátogatandó helyre. A vonzerő magában kevés a kínálathoz tárgyi személyi feltételekre van szükség. A turisztikai kereslet nem egy meghatározott árura vagy szolgáltatásra irányul, hanem szolgáltatások és áruk komplexumára. Az idegenforgalmi kínálat alapját az adott ország nemzeti vagyona képezi, melyet nem exportálhatunk. A földrajzi terület szépségei szolgáltatási csak úgy hasznosíthatóak, ha vendégeket szállítjuk az adott helyre. Az ország határain belül nyújtott szállodaipari szolgáltatások csak a turizmus révén értékesíthetők. Helyhez kötött, fontos a telepítési hely kiválasztása.
  21. 21. 21 Bővebb értelemben a turisztikai kínálat magába foglalja: a turizmus létrejöttének helyi feltételeit turisták fogadására és ellátására alkalmas lehetőségeket értékesítési csatornákat marketing módszerek összességét, mellyel felhívják a turisták figyelmét a kínálat elemeire turisztikai szolgáltatások árait A turisztikai kínálat sajátosságai: sokféleség (áruk, szolgáltatások) szolgáltatások meghatározó hányada nem exportálható adottságok, helyhez kötöttség eszközigényesség, viszonylagos merevség II. A TURIZMUS GAZDASÁGI HATÁSAI Világviszonylatban az egyik legdinamikusabban fejlődő terület. Iparágnak tekinthető mivel kiépült infrastruktúrával, személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik. Hagyományos iparágak között egyedi, mivel főleg csak szolgáltatásokat értékesít. A turizmus kapcsán olyan tömegek érkeznek a célországba, akik állandó lakhelyüktől ideiglenesen eltávolodtak és diszkrecionális jövedelmüket költik el a fogadó országban. A turizmus makrogazdasági szerepe: Foglalkoztatás lehetősége (szezonális munkahelyteremtés) (1.) a jövedelmek alakulására (személyi, vállalati és állami) (2.) a diszkrecionális jövedelem egy részének felhasználásában, többlet jövedelmet jelent, vásárlóerőt hoz; Fizetési mérleg pozitívan alakul (deviza bevétel) (3.) GDP-GNP növekedéséhez való hozzájárulás Beruházások növekednek (szálloda, vendéglátóhelyek) (4.) Az infrastruktúra fejlesztése (repülőtér, autópálya pl. Horvátország) (5.)
  22. 22. 22 Regionális kiegyenlítődés (elmaradott térségek felzárkóztatása) Az egészséges életmód elterjedése (wellness, fitness) Környezetvédelem fejlesztése (világörökségek, nemzeti parkok, ellentétek) Általános élénkítő hatás (Multiplikátorhatás) HR, szakemberképzés (magas képzettség, tudás alapú társadalom) Új szakmák megjelenése (pl. dietetikus, animátor) Részletezve 1. Foglalkoztatottságra gyakorolt hatás közvetlenül a turizmusban (szakmában) közvetetten (másodlagos helyeken)- közlekedés rendezvényszervezés, színház, mozi, pénzügyi szolgáltatások. turizmus nagyon élőmunka igényes széles munkaerő szakképzetségre vonatkozó igénye magas negatívum az, hogy erős szezonalítás (rövid idő és nem mindig regisztrált) fiatalok, nők létszámának dinamikus növekedése az elmúlt évtizedekben bérezés általában jutalékos, fix, e kettő kombinációja gazdaságilag elmaradott régiókban a turizmus jelent esélyt a foglalkoztatottságra 2. Jövedelemteremtő funkció Minden turisztikai fejlesztés jövedelmet teremt: Állam, önkormányzatok szintjén az adókon keresztül Vállalkozói szinten szállodák, éttermek stb. létesülnek Alkalmazottak (munkabér, borravaló) Más ágazatokra is hatással van (beruházásokra, textilipar, építőipar, porcelán, élelmiszer) Vállalkozásösztönző hatás 3. Fizetési mérlegre gyakorolt hatás fizetési mérleg (nemzetközi fiz. mérleg:
  23. 23. 23 adott ország más országokkal lebonyolított kereskedelmi ügyleteinek és tőkemozgással kapcsolatos műveleteinek az egyenlege) A turizmus egyik legjelentősebb gazdasági hatása a célország fizetési mérlegének pozitív befolyásolásában nyilvánul meg A fizetési mérleg aktív, ha az adott időszak devizabevétele meghaladta a devizakiadások összegét 4. Beruházások a turizmusban szállodai beruházások, sok esetben külföldi tőke bevonásával történik turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra fejlett kell, hogy legyen, mert csak így piacképes (közvilágítás, utak) vendéglátást fejlesztő beruházások fontosak a turista elégedettségéhez környezetvédelemmel kapcsolatos beruházások lényegesek a fenntarthatóság szempontjából 5. Az infrastruktúra nagy beruházás, lassú megtérülés, a magántőkét nem érdekli minőségi szintje alapvetően meghatározza az adott ország turisztikai versenyképességét keresleti húzóhatás jelent más ágazatokra (más iparágak megjelennek, logisztika, bevásárlóközpontok) infrastrukturális beruházások, kormányzati gazdaságpolitika része (közép, hosszú távú fejlesztések, Nemzeti Fejlesztési Terv, autópályák) EU pénzek is A turizmusban összegződnek az infrastrukturális fejlesztések turisztikai termék szerves részét képezik javítja az adott ország turisztikai versenyképességét átlagos tartózkodási időt növelheti növelheti a fogadókapacitást környezetvédelem minőségi turizmus megjelenése
  24. 24. 24 A turizmus gazdasági hatásai (kedvező – kedvezőtlen hatások tekintetében) Kedvező hatások Kedvezőtlen hatások Munkahelyteremtés Szezonális foglalkoztatás Jövedelmek növekedése Infláció Devizabevételek növekedése ,,Fekete forgalom‖ Szolgáltatások bővülése Egyéb ágazatok kiszorítása Multiplikátorhatás (Általános élénkítő hatás) Függőség kialakulása Infrastruktúra fejlesztése Infrastruktúra túlterhelése Import növekedése (új technika) Import növekedése Árfelhajtó szerep (telekárak) Árfelhajtó szerep (élelmiszer) Szolgáltatási szektor erősítése Szakképzetlen munkaerő Regionális fejlődés kiegyenlítődése Egyenlőtlenségek növekedése Vállalkozói kedv növekedése KKV (Kis, - és középvállalkozások) kiszorítása III. A TURIZMUS ILL. EGÉSZSÉGTURIZMUS KAPCSOLATA MÁS ÁGAZATOKKAL Kapcsolat az egészségüggyel Jogszabályok (termálvíz, ásványvíz, gyógyvíz, gyógyfürdő, gyógyszálló, wellness szálló) Szolgáltatók (gyógyfürdők, gyógyszállók, gyógybarlangok, gyógyhelyek, mofetta, szanatóriumok, orvosi rehabilitációs központok) Finanszírozás (OEP és a magán egészségpénztárak) Humán erőforrás (orvosok, természetgyógyászok, gyógytornászok, masszőrök, dietetikusok) Kapcsolat más ágazatokkal Építőipar (medenceépítés, szállodaépítés) Elektronika (vízforgatók, szűrőberendezések, szállodai, fürdőben használatos és egészségügyi szoftverek) Mezőgazdaság (bioélelmiszerek, diabetikus készítmények) Szolgáltató ipar (pedikűr, manikűr, fodrászat) Kereskedelem és Vendéglátás (éttermek, szuvenírek) HR, szakemberképzés (magas képzettség, tudás alapú társadalom) Új szakmák megjelenése (pl. dietetikus, animátor)
  25. 25. 25 3. Ismertesse a turizmus hazai és nemzetközi irányításának intézményrendszerét, a vonatkozó legfontosabb jogszabályokat, az egyes szerveztek által felvállalt és ellátott feladatokat! I. Nemzetközi szervezetek  WTO (World Tourism Organisation – Turisztikai Világszervezet) – 1975-ben alakult Szervei: - Közgyűlés: a WTO legfelsőbb szerve (2 évente ülésezik) - Végrehajtó Tanács: WTO kormányzó szerve (24 tagból áll, a tagokat 4 évre választják) - Regionális Bizottságok: Összekötő szerepet töltenek be a hatóságok és az ENSZ Fejlesztés Programja között (évente ülésezik) - Titkárság: 80-90 állandó dolgozó, székhelye: Madrid  Európai Unió: - Székhelye: Brüsszel - Célja: gazd-i, politikai és pénzügyi egység megteremtése az Unión belül. - Követelmények a tagsághoz: több párt rendszerű demokratikus jogállamiság; politikai-, jogi, gazdasági feltételek teljesítése EU 3 alappillére: - Az Európai Közösség - Kül- és Biztonság politika - Bel- és Igazságügyi politika II. Nemzeti szintű szervezetek 1. Országgyűlés: - Feladata: törvényalkotó tevékenység a turisztikai ágazatban. Az ágazat működésének feltételrendszerét meghatározó törvények megalkotója. - A törvényalkotó tevékenysége a turizmus fejlődése és a turisztikai ágazat vállalkozásainak működése szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű. - Magyarországon a turizmus gazdasági alapjait (pl. az idegenforgalmi adóra vagy a turizmus költségvetési támogatására vonatkozóan) törvény teremti meg és a turizmus szempontjából fontos egyes jogintézmények működtetéséhez szükséges feltételeket is törvény határozza meg.
  26. 26. 26  Magyar Országgyűlés Sport- és Turizmus Bizottsága - Kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervezet. - Legfontosabb feladatai közé tartozik a turisztikai vonatkozású törvények, határozati javaslatok kezdeményezése, figyelemmel kísérése és a turisztikai szempontok érvényesítése a jogalkotásban. - A hatáskörébe tartozó törvények végrehajtásán kívül ezek társadalmi és gazdasági hatásait is figyelemmel kíséri. - Feladata a turizmus állami irányításának felügyelete és ellenőrzése is. Szerepe jelentős, bármely idegenforgalmi témát megvitathat, és kezdeményezheti a szükséges intézkedések megtételét. 2. Kormány: Irányítja a turizmussal kapcsolatos állami feladatok végrehajtását. Meghatározza és összehangolja a minisztériumok és a kormánynak közvetlenül alárendelt más szervezeteknek a turizmussal kapcsolatos tevékenységeit. A turisztikai vállalkozások versenyképességének növelésének segítése. Magyarország, mint turisztikai desztináció a fejlesztése (MT ZRT.) - Nemzeti turizmusfejlesztési Stratégia – NTS elkészítése. - Az NTS végrehajtásáról való gondoskodás, pénzforrások biztosítása. - A turizmusfejlesztő tevékenységet a fenntartható fejlődés elveivel összhangban biztosítja. - Az egyes turisztikai vállalkozások működésének feltételeit meghatározza. - A turizmus központi, regionális és helyi szervezeti rendszerének kialakítása. - Az idegenforgalmi statisztikai mérőrendszer működtetése. - Nemzeti marketingtevékenység ellátása. - Az idegenforgalmi nemzeti külképviseleti hálózat feltételeinek megteremtése. - A TDM-hálózat létrehozásának és működésének elősegítése. - A turizmusban működő civil szervezetek létrejöttének és működésének elősegítése. - Partnerkapcsolatot tart fent az idegenforgalomban működő érdekképviseleti szervekkel. 3. Nemzetgazdasági Minisztérium, Gazdaságszabályozásért Felelős Államtitkárság: - Irányítja a miniszter feladat- és hatásköréből részére meghatározott szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
  27. 27. 27 - Tevékenységét a miniszter közvetlen irányításával végzi; - Irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységeket, minisztériumi szerveket; - felelős a turizmussal kapcsolatos fejlesztési stratégia, programok, kormány-előterjesztések, jogszabályok kidolgozásáért, azok végrehajtásáért; - Gondoskodik a feladatkörébe tartozó költségvetési előirányzat tervezéséről és felhasználásáról, így különösen dönt a Turisztikai célelőirányzat terhére kötött támogatási szerződésekről; - Kialakítja és működteti a turizmus kormányzati irányítási és intézményrendszerét 4. Nemzeti Turisztikai Bizottság (JELENLEG NEM MŰKÖDIK!) - A turisztikai irányításban 1996. óta működő testület (korábbi nevén OIB). Az NTB a turizmust irányító legfelső vezető döntés-előkészítő és tanácsadó szerve, afféle turisztikai önkormányzati testület. - Összetételénél fogva képviseli a turisztikai szakma majd minden területét. - Feladata: turizmus érdekeinek képviselete, turisztikai oktatás és szakképzés Országos Rendszerének kialakítása és az ország képviselete nemzetközi szervezetekben. - Részt vesz a turizmus fejlesztési stratégiájának elveiről szóló döntések előkészítésében, javaslatot tesz a turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére, a turizmus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztésével kapcsolatos stratégia kialakítására, valamint szakmai kitüntetések adományozására. - Véleményezi a Turisztikai Célelőirányzat fő felhasználási irányait, elveit, a pályázati célokat és a hozzárendelt eszközöket, a turizmus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlődését, a turizmust érintő egyéb időszerű kérdéseket. - Felkérésre tagot delegál a központi pályázatok bíráló bizottságaiba, kapcsolatot tart a turisztikai szakma érdekképviseleti szerveivel. - Véleményezi a turisztikai régiók marketingstratégiáját, a fejlesztési stratégia elveivel kapcsolatos előterjesztéseket, a turizmussal kapcsolatos közgazdasági és jogi szabályozást, valamint a feltételrendszer kialakítását. 5. Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB-ek) megszűntek 6. Magyar Turizmus Zrt. Nemzeti turisztikai marketingszervezet. 1994. március 1-én Magyar Turisztikai Szolgálat néven hozták létre. A társaság 1996. január 1-je óta viseli a Magyar Turizmus Rt., 2006. február óta az MT ZRt. nevet.
  28. 28. 28 Tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és nemzetközi turizmusból származó bevételek növelését. Ezzel támogatja a magyar gazdaságban újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez és pozitívan befolyásolja az ország fizetési mérlegét. - Magyarország, mint turisztikai desztináció arculatépítése, imázsának javítása, ismertségének növelése belföldön és külföldön. - A magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése verseny-semleges módon belföldön és külföldön. - Promóciós és PR tevékenység folytatása belföldön és külföldön. - Turisztikai információ biztosítása a belföldi és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára. - Feladatait a Regionális Marketing Igazgatóságai, a külföldi képviseletei és a MT ZRt.-vel névhasználati szerződésben álló Tourinform-hálózat segítségével valósítja meg. 7. Regionális Marketing Igazgatóságok (RMI-k) - Az MT ZRt. éves marketing tervének megfelelően a régióra vonatkozó marketing és akcióterv készítése és jóváhagyott terv végrehajtása. - Helyi turisztikai szolgáltatók körében és a regionális szervezetekkel a legszélesebb körű kapcsolattartás és tájékoztatás. - Szolgáltatók megnyerése és bekapcsolása a különböző marketing akciókba. - Közreműködés a regionális pályázatok kezelésében és elbírálásában. - Kapcsolattartás a régióhoz tartozó Tourinform irodákkal, TDM szervezetekkel. - Turizmusfejlesztést szolgáló műszaki szakértés, tanácsadás, projektmenedzselés, a turizmusfejlesztést szolgáló beruházások, pályázatok, tervek, megvalósíthatósági tanulmányok, projektek előkészítése, ahhoz tájékoztató, tanácsadói tevékenység biztosítása. Regionális Marketing Igazgatóságok: - Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság - Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóság - Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság - Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság - Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság - Budapest-közép-dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóság - Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság
  29. 29. 29 - Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság - Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság 8. Országos Tourinform hálózat A turistákat Magyarország több mint 140 Tourinform iroda. A Tourinform iroda egyfajta bemutatóterem, amely elsősorban a település/térség fogadószobája, kirakata, ahol a vendég a térségi és országos turisztikai kínálattal egyaránt találkozik. Az MT Zrt. versenysemleges módon kívánja marketingeszközökkel támogatni és ösztönözni a Magyarországra irányuló, valamint a belföldi turizmust. A Tourinform irodában a turista ténylegesen és személyesen is találkozik az adott desztináció turisztikai kínálatával. 9. TDM RENDSZER A desztináció menedzsment rendszer kialakítása a 2005-től 2013-ig szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott feladat. Ennek megvalósítása a magyarországi turizmus versenyképességének növeléséhez elodázhatatlan, hiszen a hazai turisztikai ágazat fejlődésének és életének egyik problémáját jelenti, hogy nincs mögötte egyértelmű kompetenciákkal és megfelelő finanszírozással rendelkező, kialakult tervezési, szervezetirányítási struktúra. A turisztikai desztinációs menedzsment – TDM azon tevékenységek összessége, amelyek egy turisztikai fogadótérség (desztináció) számára ahhoz szükségesek, hogy látogatókat vonzzon és számukra az ottani tartózkodás során tökéletes utazási élményt nyújtson úgy, hogy a látogatóforgalom gazdasági és környezeti hatásai a desztináció közössége számára előnyösek legyenek, ma és hosszú távon egyaránt.  Helyi TDM A teljes TDM hálózat alapját jelentő helyi szintű TDM szervezet általában egy település hozza létre, ha a hatékony és gazdaságos működés feltételei biztosítottak. Amennyiben egy településen a jelenlegi lehetőségek nem teszik lehetővé önálló TDM szervezet létrehozását, akkor az adott településnek több településsel összefogva lehetősége van egy helyi szintű TDM-et létrehozni. A helyi szintű TMD szervezetek alapvető célja, hogy a turizmus környezeti tényezőinek, kínálati oldalának és a már meglévő turisztikai keresletnek a felmérése és a piaci trendek ismerete alapján a helyi turizmus egész rendszerét tervezzék, fejlesszék és működtessék, annak érdekében, hogy a turistának tökéletes utazási élményben lehessen része.  Térségi TDM
  30. 30. 30 A térségi TDM szervezetek a struktúra következő lépcsőjét alkotják. Térségi szervezet a regisztrált helyi TDM szervezetek együttműködésével jön létre. Térségi TDM szervezetet legalább két regisztrált helyi TDM szervezet hozhat létre, illetve regisztrált helyi TDM szervezettel együttműködő, ugyanazon térségi desztináció területén működő, egyéb helyi turisztikai szervezetek közösen hozhatják azt létre.  Regionális TDM A regionális TDM szervezet létrehozása megteremti a régió turizmusában érdekeltek egyenrangú partnerségén alapuló közös platformját, amely minden érdekelt bevonásával lehetővé teszi a turizmus irányításának európai szintű modernizálását a hosszútávon fenntartható versenyképes turizmus kialakításának érdekében. A regionális TDM egy szakmai kompetenciákkal jól felkészült szervezet, mely az önálló működéshez szükséges minden erőforrással (humán, infrastruktúra egyaránt) kell rendelkezzen.  Országos TDM Az országos szint sajnos még nem valósult meg, mivel vannak, olyan területek az országban, ahol még egyáltalán nem alakultak ki TDM szervezetek. Az országos szintet a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség tudná képviselni, azonban ezt a teljes lefedettség hiánya mellett az az a tény is gátolja, hogy néhány TDM szervezet nem tagja az MTDMSZ-nek. A TURIZMUS JOGI HÁTTERE MAGYARORSZÁGON A jogforrási hierarchia: - Országgyűlés törvényt, - Kormány rendeletet, - Miniszterek rendeletet, - Önkormányzat rendeletet. E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. 1. Turizmus Törvény
  31. 31. 31 Külön turizmusról szóló törvény mindmáig nem létezik (talán majd 2013. januárjától). A törvény hiányából adódóan hiányzik a turizmus jelentőségét megfogalmazó, alapdefiníciókat lefektető, a turizmus működésének struktúráját megállapító szabályozás. További problémát jelent, hogy hiányos a jogszabályok betartatása, illetve a szankciók érvényesítése (pl. a jogosulatlan idegenvezetés ellenőrzése, osztályba sorolás ellenőrzése). 2. Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal A különböző turisztikai tevékenységek engedélyezését, nyilvántartását a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal végzi. Fő feladatai közé tartozik az utazásszervező és/vagy – közvetítőtevékenységet végző utazási vállalkozók és az idegenvezetők nyilvántartása, az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződéseket kötő vállalkozások nyilvántartása, a vendéglátó üzletek kategóriába és a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolására vonatkozó bejelentések kezelése, a besorolás megfelelőségének ellenőrizése, és szükség esetén az intézkedés. Továbbá ellátja az idegenforgalmi és a vendéglátó-ipari szakértői tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat. 3. Fogyasztóvédelmi Törvény Magyarországon is nagymértékben érinti a turizmus ágat a fogyasztóvédelmi szabályozás. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket az 1998. március 1-e óta hatályos ún. ―Fogyasztóvédelmi Törvény‖ 155/1997. törvény határozza meg, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ellenőrzése mellett. 4. 213/1996. (XII. 23.) KORM. REND. AZ UTAZÁSSZERVEZŐ ÉS -KÖZVETÍTŐ TEVÉKENYSÉGRŐL 1) utazásszervező az, aki a) saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, b) saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről külföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, c) saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást külföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, d) külföldi utazásszervező Magyarországra történő utazásait belföldön szervezi, e) külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazásokat értékesít,
  32. 32. 32 f) külföldi utazásszervező által szervezett utazást Magyarországon értékesít vagy abban közreműködik, g) külföldről külföldre történő utazásokat szervez, továbbá h) külföldi szálláshelyet belföldön értékesít, ideértve a külföldre szervezett tanfolyamokat is, 2) utazásközvetítő az, aki az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként az utazásszervező nevében köti meg, 3) belföldi utazásszervezés az utazásszervező által szervezett belföldi úticélú utazások szervezése és értékesítése, 4) nemzetközi utazásszervezés a belföldről külföldre és külföldről külföldre történő utazások szervezése, a külföldi utazásszervező Magyarországra történő utaztatásainak belföldi szervezése, illetőleg külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazások értékesítése, továbbá a külföldi szálláshely belföldi értékesítése, 5) utazási vállalkozás céljára szolgáló irodahelyiség (a továbbiakban: irodahelyiség) az, amelyet az utazási vállalkozó tevékenysége céljára elkülönítettek, s amelynél az üzlethelyiség berendezése a rendeltetésszerű használat követelményeihez igazodik, kizárólag a tevékenység céljára szolgál, önálló, vezetékes telefonvonallal és telefax készülékkel rendelkezik, továbbá az ügyfélforgalom lebonyolítására szolgáló üzlethelyiség (utazási iroda, illetőleg utazási ügynökség) megfelel a külön jogszabályban előírt feltételeknek is, 6) E rendelet alkalmazásában utazási csomag az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott fogalom. a) utazási csomag: az olyan utazási szolgáltatás, ahol az utazásszervező személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek előre megállapított együttesét úgy nyújtja, hogy i) a szolgáltatás díját valamennyi részszolgáltatásra kiterjedően összesítve, egy összegben határozza meg (a továbbiakban: részvételi díj), függetlenül attól, hogy az egyes részszolgáltatások számlázása külön-külön vagy egyszerre történik, és ii) a részszolgáltatások együttese 24 óránál hosszabb időszakot érint vagy a szolgáltatás éjszakai szállást is magában foglal, Az utazási csomagra vonatkozó rendelkezéseket a külföldi szálláshely belföldi értékesítése esetén is megfelelően alkalmazni kell. Az utazási csomagra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az utazási csomag egyes szolgáltatásainak (elemeinek) számlázása külön-külön történik. Utazásszervező, illetőleg -közvetítő tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, aki az e rendeletben előírt feltételeknek megfelel, és kérelme alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által vezetett közhitelű hatósági nyilvántartásba bejegyezték.
  33. 33. 33 5. 281/2008. (XI. 28.) KORM. REND. AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSRŐL A rendelet tartalmazza az utazási szerződés kötelező elemeit, a szerződés kapcsán felmerülő díjakat, a szerződés módosításának lehetőségeit, az utazásszervező felelősségét, valamint az utazási csomaggal járó egyéb szabályokat. utazási csomag: az olyan utazási szolgáltatás, ahol az utazásszervező személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek előre megállapított együttesét úgy nyújtja, hogy a. a szolgáltatás díját valamennyi részszolgáltatásra kiterjedően összesítve, egy összegben határozza meg (a továbbiakban: részvételi díj), függetlenül attól, hogy az egyes részszolgáltatások számlázása külön-külön vagy egyszerre történik, és b. a részszolgáltatások együttese 24 óránál hosszabb időszakot érint vagy a szolgáltatás éjszakai szállást is magában foglal 6. 173/2003. (X. 28.) KORM. RENDELET A NEM ÜZLETI CÉLÚ KÖZÖSSÉGI, SZABADIDŐS SZÁLLÁSHELY- SZOLGÁLTATÁS A rendelet célja, hogy a pihenés alkotmányos jogának érvényesítése érdekében meghatározza a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek típusait, minősítési követelményeit és üzemeltetési feltételeit. a) nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely az erre a célra épített vagy átalakított és a szolgáltató által ekként minősített üdültetési és ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló szálláshely, b) nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősül a szolgáltató által ekként minősített, i) sportlétesítményben üzemelő, szálláshely céljára szolgáló önálló rendeltetési részegység, ii) szálláshely-szolgáltatásának időszakában kiegészítő/melléktevékenység formájában üzemeltetett hivatali, közintézményi és egyházi intézményi szállás. Az igénybevétel időtartama szerint a) egy éjszakás tartózkodást biztosító (a továbbiakban: alkalmi) szálláshelynek minősül i) a bivakszállás, ii) a hegyi menedékházban kialakított szükségszállás; b) 2-4 éjszakás (a továbbiakban: rövid idejű) tartózkodást biztosító szálláshelynek minősül i) a nomád táborhely, ii) a hegyi menedékházból a kulcsosház és a matracszállás, iii) a pihenőházból a vendégszállás; c) 5-28 éjszakás (a továbbiakban: átmeneti) tartózkodást biztosító szálláshelynek minősül
  34. 34. 34 i) az üdülő, ii) a gyermek- és ifjúsági tábor, iii) a hegyi menedékházból a turistaház, iv) a pihenőházból a munkásszállás, v) a diákotthon, kollégium. Az üzemeltetés módja szerint a) állandó felügyelet nélkül üzemelő szálláshelynek minősül i) a nomád táborhely, ii) a bivakszállás, iii) a hegyi menedékházból a kulcsosház, iv) a pihenőházból a vendégszállás; b) állandó felügyelettel üzemelő szálláshelynek minősülnek az a) pontba nem tartozó szálláshelyek. A rendelet tartalmazza továbbá a szálláshelyek létesítésének, kialakításának feltételeit, a névfeltüntetés, a minősítés, az ármegállapítás módját, a szolgáltatási jogviszony jellemzőit, a szolgáltató jogait és kötelezettségeit. 7. 41/1995. (VIII. 31.) IKM. REND. AZ IDEGENVEZETÉSRŐL Az idegenvezetés megbízás alapján - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - nyújtott szolgáltatás, amelynek során az ország, az egyes tájegységek vagy települések turisztikai szempontból jelentős (természeti, történelmi, műemléki, kulturális és egyéb érdeklődésre számot tartó) értékeit élő szóval ismertetik a turistákkal. Nem minősül idegenvezetésnek a szakvezetés a múzeumban, könyvtárban, műemléképületben, kiállításon, természetvédelmi területen stb., ha azt az intézmény dolgozója, illetőleg Magyarországon bejegyzett tudományos és ismeretterjesztő célú társadalmi szervezet munkatársa végzi. Idegenvezetői tevékenységet csak az a természetes személy végezheti, aki Magyarországon kiállított idegenvezetői igazolvánnyal rendelkezik, és akit az idegenvezetők nyilvántartásába bejegyeztek. Idegenvezetői igazolványt az kaphat, aki a külön jogszabályban előírt idegenvezetői szakmai vizsgát letette és büntetlen előéletét három hónapnál nem régebbi keletű hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolta. Az idegenvezetői igazolványt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal adja ki. Az igazolvánnyal ellátott személyekről a Hivatal nyilvántartást vezet. 8. 239/2009. (X. 20.) KORM. REND. A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK RÉSZLETES FELTÉTELEIRŐL ÉS A SZÁLLÁSHELY-ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLY KIADÁSÁNAK RENDJÉRŐL
  35. 35. 35 a) szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület; b) szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása; c) szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy, d) panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz, e) kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik, f) üdülőház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától, g) közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy, h) egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, az a)-g) pont alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat, i) falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.
  36. 36. 36 Ha a kemping területén csak üdülőházakat üzemeltetnek, az e célra hasznosított szálláshely elnevezésében az üdülőháztelep megjelölést kell használni. A jogszabály kitér továbbá: - A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemre - A szálláshely-szolgáltató kérelmére helyszíni szemle megtartására - A szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelyek nyilvántartására - A szálláshelyre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértésére - A kötelező adatszolgáltatásra - A követelményekre szállástípusonként 9. Lovas szolgáltató tevékenyégről szóló ÖM. rend. A lovas szolgáltató tevékenységet a 14/2008. ÖM rendelet szabályozza. E rendelet állapítja meg a lovas szolgáltató tevékenység bejelentésének, az ilyen szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások nyilvántartásának részletes szabályait, továbbá az e tevékenységek folytatásának részletes követelményeit, és a lovas szolgáltató tevékenység ellenőrzésének részletes szabályait. 10. Utazási szerződésről szóló korm. rend. A 281/2008. kormányrendelet tartalmazza az utazási szerződés kötelező elemeit, a szerződés kapcsán felmerülő díjakat, a szerződés módosításának lehetőségeit, az utazásszervező felelősségét, valamint az utazási csomaggal járó egyéb szabályokat. 11. Ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzéséről szóló korm. rend. Az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről (Time Sharing) a 20/1999. kormányrendelet szól. E rendelet hatálya a fogyasztó és vállalkozás között létrejövő, ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekre, valamint az ingatlanok időben megosztott használati jogának átruházására irányuló tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásokra terjed ki.
  37. 37. 37 4. tétel: Egy szabadon választott magyarországi idegenforgalmi régió példáján keresztül mutassa be a területfejlesztés és a turizmus kapcsolatrendszerét! Választott idegenforgalmi régió: Észak - Alföld I. ALAPFOGALMAK Turizmus fogalma: „Magában foglalja a személyek lakó-és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.‖ (WTO – Hágai Nyilatkozat 1989) „Olyan mindennapi életvitelen túli tevékenység, melynek során a szokásos környezetükből kiszakadva a motiváció a szabadidő eltöltése, üzleti vagy egyéb cél. A felkeresett helyen az utazó kevesebb, int egy évig tartózkodik. (WTO – Ottawai Konferencia 1991) Területfejlesztés: társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, szükséges tervszerű beavatkozások rövid, közép és hosszú távú fejlesztési célok meghatározása, érvényesítése. NUTS: az Európai Unió statisztikai alapon nyugvó támogatási rendszere. EUROSTAT-NUTS: Statisztikai Területi Egységek Nomenklatúrája. SZINT MEGNEVEZÉS EGYSÉGEK SZÁMA NUTS 1 Ország 1 NUTS 2 Tervezési statisztikai régió 7 NUTS 3 Megye (főváros) 19 LAU-1 Statisztikai kistérség 168 LAU-2 Település 3152 Magyarország régióinak felépítése: Tervezési-statisztikai régiók Magyarországon 1. Közép - Magyarország – Pest Megye (Budapest) 2. Közép-Dunántúl - Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye (Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém) 3. Észak - Magyarország - BAZ, Heves, Nógrád megye (Miskolc, Eger, Salgótarján)
  38. 38. 38 4. Észak - Alföld - Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza) 5. Dél Alföld - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye (Kecskemét, Békéscsaba, Szeged) 6. Dél-Dunántúl - Baranya, Somogy, Tolna megye (Pécs, Kaposvár, Szekszárd) 7. Nyugat-Dunántúl - Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye (Győr, Sopron, Zalaegerszeg) 8. Balaton 9. Tisza-tó II. AZ ÉSZAK – ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Határos az Észak-magyarországi, a Dél-alföldi és a Közép-magyarországi régiókkal. A régió természetföldrajzi környezete, jellegzetességei: Az Észak-alföldi régió egész területe az Alföld nagytáj része, mely síksági jellegű. Éghajlata nedves kontinentális, száraz kontinentális éghajlatra jellemző vonásokkal. Az Észak-alföldi régió vízrajzi tengelye a Tisza. Legjelentősebb mellékfolyója a Szamos. A régióban található az ország második legjelentősebb állóvize, a Tisza-tó, amelynek vízminősége döntően kiváló, azonban problémát okoz a feliszapolódás, valamint az algásodás. A régió nemzetközileg is jelentős termálvízkészlettel rendelkezik; termálfürdők: Hajdúszoboszló, Debrecen, Cserkeszőlő, Berekfürdő, Szolnok. A GDP ágazatok szerinti megoszlása: Jász-Nagykun-Szolnok megye: a bányászat és feldolgozóipar, Hajdú-Bihar megye: elsősorban a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás, Hajdúszoboszló és Debrecen: a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás és gyógyturizmus, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatokban emelkedik ki. A turizmus kínálata: Gyógy- és wellness turizmus (Egészségturizmus)
  39. 39. 39 Az egészségturizmus az egyik legkívánatosabb turisztikai forma: kiszámítható, kicsi a szezonalitása, hosszú az átlagos tartózkodási idő, nagy a vendégek fajlagos költése, és a fenntartható turizmus elveivel is könnyen összhangba hozható. A régióban található Mo. termálvíz kútjainak 16, 2%-a. A régió jelenleg működő kútjainak mintegy 40 %- a balneológiai célokat szolgál. Mintegy félszáz fürdőhelye (szállodák önálló fürdőrészlegeivel együtt) van a régiónak, ebből 29 helyen minősített gyógyvízzel rendelkeznek. A régió külföldiek által is látogatott fürdőhelyei: Hajdúszoboszló (pl. Hungarospa), Debrecen (pl. „mediterrán élményfürdő‖ – Aquaticum), Nyíregyháza (Sós-tó), Cserkeszőlő. Üzleti és konferencia (MICE) turizmus: Az Észak-alföldi régióban az adottságok elsősorban a megyeszékhelyekre koncentrálódnak (azon belül is kiemelkedő Debrecen jelentősége), bázisát a felsőoktatási intézmények és a nagyobb szállodák képezik. Nyíregyháza, Szolnok és Jászberény, elsősorban szállásférőhelyi és vendéglátói kapacitásai miatt, leginkább a kisebb létszámú, szakosított rendezvények számára adhat otthont. Tiszai- (Vízi) turizmus: Az Észak-alföldi régió vízi turizmusának fejlesztési stratégiája: több régiót érintő komplex turisztikai termékek kialakítása. A régió sokrétű „vízi” vonzerővel bír, melynek bázisai elsősorban a Tisza és mellékfolyói, a Körös, valamint a Keleti- és Nyugati Főcsatorna. A régióban – a jelentős vízbázis ellenére – kevés a jól felszerelt, közművesített, kiszolgáló létesítménnyel ellátott horgászközpont és horgásztanya. Aktív turizmus: A terepadottságok, a kis forgalmú utak és a gátak, töltések: jó lehetőséget biztosítanak a kerékpáros turizmus számára. A régió egyes területei jó vadállománnyal rendelkeznek. Problémák: a vadászházak nem kielégítő állapota, a vadászathoz kapcsolódó szolgáltatások alacsony színvonala, ill. a védett állatfajok vadászata, az erre vonatkozó rendeletek folyamatos kijátszása jelenti.
  40. 40. 40 Örökség turizmus: A régió népművészeti hagyományai gazdagok. A hortobágyi pásztorművészet remekei (a csont- és fafaragások, a szűrhímzések, a bőrdíszműves munkák, a nádudvari fekete kerámia, a bihari hímzés és beregi keresztszemes, a paszabi szőttes, a különleges lószerszámok) egyedi értékeket testesítenek meg, az adottságok azonban jelenleg kiaknázatlanok. A Hortobágy jeles műemléke a Kilenclyukú híd, mely Magyarország leghosszabb közúti hídja. A régióban összesen 99 db múzeum, helytörténeti gyűjtemény, tájház, bemutatóhely található - a legjelentősebbek: Déri Múzeum, Hortobágyi Pásztormúzeum, Csárdamúzeum, Baba museum. A szolnoki Damjanich János Múzeum jászberényi Jász-Múzeum, mezőtúri Túri Fazekas Múzeum. Egyedi vonzerő a sóstófürdői Sóstói Múzeumfalu, mely a régió népi építészeti emlékeit és kézműves mesterségeit mutatja be. A régióban jelentős számú rendezvény, fesztivál kerül megrendezésre, főként regionális hatókörrel bír. Legnépszerűbb rendezvények: Debreceni Virágkarnevál, Hortobágyi Hídi Vásár, Pásztorok Ünnepe- Hortobágyi Lovasnapok, Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál, Őszi Szolnoki Művészeti Hetek, Debreceni Őszi Fesztivál, Debreceni Jazz Napok, Szolnoki Zenei Fesztivál, Tisza-Party, "Szárnyas Sárkány" Hete, Jászberényi Nyár, Szoboszlói Dixiland Napok, Nyírségi Ősz, Gyümölcskarnevál, Szolnoki Gulyásfesztivál, Debreceni Pulykanapok, Nemzetközi Sütőtök Fesztivál, Debreceni Borkarnevál. Vallási turizmus: A régió a magyarországi reformáció központja. Itt található a kálvinista Róma, Debrecen (Református Nagytemplom, Református Kollégium, Egyházművészeti Múzeum). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közel 130 darab műemlék vagy műemlék jellegű református templom található, nagyon sok templom mellett szintén műemlék vagy műemlék jellegű fa harangtorony áll (például Nyírbátor, Tákos, Tarpa, Csaroda stb.). A szatmárcsekei református temető csónak alakú, arcot formáló különleges fejfái Európában egyedülálló értéket képviselnek. Máriapócs a görög katolikus vallás nevezetes színhelye. Lovas turizmus: A régióban, a komplex szolgáltatást nyújtó létesítmények száma, a szolgáltatások színvonala és a lovas rendezvények száma nem kielégítő. Nem megfelelő az együttműködés a lovas-tanyák, lovas központok között, hiányoznak a régió lovas létesítményeit összekötő lovastúra-útvonalak, a garantált programok.
  41. 41. 41 Öko- és falusi turizmus: Kiemelkedő: a Hortobágyi Nemzeti Park, mely hazánk első nemzeti parkja, amely 1999 decemberétől az UNESCO Világörökségének is része. (Hortobágy kivételével) nincsenek látogatóközpontok és kevés a kialakított tanösvény, hiányoznak a népszerű, többnyelvű ismertető kiadványok >> a potenciális kínálat kihasználtsága csak részben megoldott. Falusi turizmus: Az Észak-alföldi régióban a falusi turizmus vendégfogadói mintegy 65%-ban minősített házak, tehát megfelelnek az EU normáinak, hiszen az országos szövetség által kidolgozott minősítés alapján kapták meg a megfelelő napraforgós minősítést. Gasztronómiai turizmus: A régió gasztronómiai értékekben bővelkedik: pl. a tiszai halászlé, a pásztorételek, a bográcsgulyás stb. Tradicionális helyi termékek: alma, méz, dió, szilvapálinka, aszalt szilva. Ezek népszerűsítésére nagy hangsúlyt fektetnek a régió szereplői. A turistafogadás feltételei Közlekedés: Megközelíthetőség, elérhetőség, úthálózat-terheltség: Az Észak-alföldi régió közlekedése az egyenetlenség, a hálózat fejlett és fejletlen arányának kedvezőtlen összetétele miatt ma még alacsony színvonalon biztosítja a térség turizmusának fejlődését. A régió vasúthálózata vonalsűrűség tekintetében az országos átlag feletti. Míg Jász-Nagykun- Szolnok megye minden tényezőben jelentősen meghaladja az országos átlagot, addig a másik két megye jelentősen elmarad attól. A legnagyobb problémát mégis az alacsony kihasználtság és járatsűrűség, valamint az elavult járműpark jelenti. A légi közlekedés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel rendelkezik a debreceni repülőtér. 2005-ben már beindult a menetrendszerinti (Debrecen – München) közlekedés is. A légi közlekedés súlyát érdemes növelni a debreceni repülőtér fejlesztésével, ez a közúti közlekedés túlterheltségét részben csökkenti, valamint a régió gyógy-idegenforgalmának, üzleti- és
  42. 42. 42 konferenciaturizmusának további fejlesztési lehetőségét biztosíthatja. Az Észak-alföldi régió az országos közúthálózat tekintetében nem túl jó adatokkal rendelkezik. A tiszai átkelések kérdése: a Tiszán jelenleg 10 híd biztosítja a forgalmat, a hidakra vezető utakra jelentős közúti forgalom hárul. A burkolat állapotát és a pályaszerkezet teherbírását tekintve a régió az utolsó helyek valamelyikét foglalja el, Szállás és vendéglátás: 2005-ös év adatai alapján: megyei viszonylatban a legtöbb kereskedelmi szálláshely Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében található. A szálláshelyek minőségét alapul véve Hajdú-Bihar megye szálláshelyei a legszínvonalasabbak. Egyáltalán nem találunk szállodát a Berettyóújfalui Kistérségben (Hajdú-Bihar megye). Általánosságban az is elmondható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található a régió legtöbb alacsony színvonalú szálláshelye. Településarculat, épített örökségek: Jász-Nagykun–Szolnok megye központja a 78 000 lakosú megyei jogú város, Szolnok. A város igazgatási, gazdasági, kulturális, idegenforgalmi, oktatási és egészségügyi központ, közlekedési adottságai is kiválóak. A Tiszaliget harmonikus környezetében sportstadion, modern technikával ellátott sportcsarnok, számos tenisz-, kézilabda, és röplabdapálya, valamint a csúszda- és élményparkká varázsolt ligeti strand fogadja az egészséges testmozgásra vágyókat. A Holt- Tisza partján megépült, nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas kajak-kenu pálya, mely a város világbajnokot is adó sportágának a legfőbb bázisa. A megye településhálózatában a kisvárosok és tanyás térségek váltakozva megtalálhatók. Hajdú-Bihar megye 4 legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű városa: Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló. A Dél-Nyírségben és különösen Biharban jóval sűrűbb a településhálózat, itt kisebb határú és alacsonyabb népességű községek dominálnak. Debrecen jelképe a Református Nagytemplom és a Református Kollégium. Kulturális és szellemi értékei közé tartozik a Déri Múzeum és a benne található világhírű Munkácsy trilógia. Hortobágy a világörökség része, az Európa-szerte ismert magyar puszta legautentikusabb darabja. Hajdúszoboszló Hévíz után a legjelentősebb magyar fürdőváros. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye inkább aprófalvas megye. Megyeszékhely: Nyíregyháza, kiemelkedik: az Alpár Ignác által tervezett eklektikus Megyeháza, a Korona Szálló, az Evangélikus Általános Iskola és a
  43. 43. 43 Móricz Zsigmond Színház épülete. A város legértékesebb műemléke a barokk evangélikus templom és az eklektikus Városháza, valamint a Kossuth-szobor. Szecessziós épületei: a Nyírvíz Palota, az egykori Bristol Szálló, a Görög Katolikus Püspöki Palota. A város gyógyvizéről híres, hangulatos üdülőhelye Sóstógyógyfürdő. Itt található az ország legnagyobb és leggazdagabb vidéki Állatparkja. A Parkfürdő, a Tófürdő, a Fürdőház és a minden igényt kielégítő 2005-ben átadott Élményfürdő. Sóstófürdő: az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. A régió környezeti állapota: A régióban az alacsonyabb iparosodottság miatt a levegő szennyezettsége elmarad az országostól, „csak‖ a megyeszékhelyek közvetlen környezetében találhatók szennyezettebb területek. A régió felszíni vízfolyásai a Zagyva kivételével az országhatáron túlról erednek, ami meghatározó vízminőségeikben. A régiót felfűző Tisza folyó vízminősége „jó, tűrhető‖, és javuló tendenciát mutató. Határon túlról eredő mellékfolyói – Szamos, Kraszna, Túr, Sebes-Körös – vízminősége széles sávban ingadozik, ennek oka a folyó országhatáron túli szakaszain elhelyezkedő koncentrált ipari, bányászati és kommunális szennyező források. Az Észak-alföldi régióban a legfontosabb természeti erőforrás a termőföld. A talaj szerkezetromlása, csökkenő terméshozamokat eredményezhet. Emberi erőforrás: A turizmus divatszakma, amely egyértelműen megjelenik a felsőoktatás túlképzésében. A régió jelentős felsőoktatási hagyományokkal rendelkezik. A turisztikai szakemberek képzésének helyszíne: a Szolnoki Főiskola, a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola. Egyetemi szintű képzés (szakirányú továbbképzés formájában) a Debreceni Egyetemen van, alacsony hallgatói létszámmal. A régiós tapasztalat azt mutatja, hogy a jól képzett középvezetőkből (F&B, Bankett manager, wellness szakember) hiány van a régió szállodáiban. A nyelvi felkészülés nem megfelelő: ma már a szállodarecepción sem elegendő egy nyelv társalgás szintű ismerete!!!
  44. 44. 44 SWOT ELEMZÉS Az Észak-alföldi régió SWOT analízise – a regionális turizmusfejlesztési stratégia tartalmi követelmények szerint felépített szerkezetén belül – a helyzetelemzést/helyzetértékelést összekapcsolja a jövőképpel, ill. a célok és prioritások rendszerével. A SWOT analízis súlyozza a helyzetelemzés megállapításait, így az Észak-alföldi régió turizmusfejlesztési lehetőségeihez komplex és tömör vizsgálati szintézist nyújt. Erősségek • a turizmus számára előnyös földrajzi-geológiai adottságok • gazdag gyógy- és termálvízkészlet • nagy kiterjedésű védett természeti területek, kedvező környezeti állapot • Tisza és vízhálózata – egyedülálló ökoturisztikai érték – zöldfolyosó • országosan is gazdag vadállomány • vonzó természeti adottságok, tájképi látványértékek (pusztai táj, ligetes térségek) • javuló infrastrukturális alapellátottság • M3/M35 autópálya – Debreceni repülőtér • hagyományokon alapuló gazdálkodás • fejlett funkciókkal rendelkező vonzásközpontok (Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza) • fejlett felsőoktatási hálózat • nagyszámú, relatíve képzett munkaerő • a régió lakossága vendégszerető • eltérő hagyományok találkozásának helyszíne • gasztronómiai hagyományok, biogazdálkodás • kulturális örökségvédelmi területek és épített környezeti emlékek sokszínűsége • világörökségi helyszín • fejlett turisztikai centrumok és intézmények • a regionális turisztikai intézményrendszer kiépítettsége • Hajdúszoboszló nemzetközi ismertsége • stabil egészségügyi háttér Gyengeségek • a környezetvédelmi infrastruktúra alacsony színvonala (pl. közcsatorna, regionális hulladéklerakók)
  45. 45. 45 • nem kellő társadalmi igényesség a természeti és művi környezettel szemben (települési kép, közterületek állapota) • jelentős társadalmi-gazdasági különbségek a régión belül • a települések eltérő fejlettségi szintje és eltérő fejlesztési érdekei • térségi integrációs tevékenység elégtelensége • térkapcsolatok szempontjából megosztottság a régión belül • közlekedési peremhelyzet • a közlekedési infrastruktúra fejletlensége • kedvezőtlen megközelítési lehetőségei • kis- és középvállalkozások fejletlenek • kkv-k közötti együttműködés gyenge • tőkehiány • külföldi tőkebefektetések alacsony részaránya • alacsony szintű a fejlesztések hasznosítása • sok a kényszervállalkozás, melyekben hiányos a felkészültség, szakképzetlenség • magas képesítéssel rendelkező szakemberek elvándorlása • foglalkoztatási lehetőségek szűkössége • alacsony jövedelmi színvonal, magas munkanélküliség • alacsony az általános és speciális képzettségi színvonal • kevés a nyelveket beszélő szakszemélyzet • nem kellőképpen kiépített idegenforgalmi infrastruktúra • komplex turisztikai termékek hiánya (fejletlensége) • kevés a minőségi szálláshely • kevés a jó minőségű gyógyszálloda • a régió turisztikai ismertsége nem megfelelő • kiépítetlen kistérségi szervező-információs háttér • a piackutatás fejletlen, nem régió-specifikus Lehetőségek • értékes természeti és kulturális adottságok a turizmus fejlesztése számára. A turisztikai fejlesztések jobban kihasználják a régió komparatív előnyeit • térségi együttműködések növekedése az infrastruktúra fejlesztésekben • szelektív hulladékgyűjtés, térségi hulladékgazdálkodás megoldása • megújulási törekvések települési és térségi összefogásban. az Észak-alföldi
  46. 46. 46 régióintegrált területfejlesztésében való aktív részvétele • településfejlesztési tervek összehangolása • javulhat a megközelíthetőség/elérhetőség • a transz-európai hálózatban erősödhet a régió tranzitszerepe (Ny-K; É-D) • a regionális repülőterek jobb kihasználása • a határon átnyúló kapcsolatok adta helyzet kihasználása • felértékelődhet a régió határmenti fekvése, így a komparatív előnyök jobb kihasználásával, a határmenti együttműködés erősítésével vonzóbbá tehető a külföldi turisták számára • szakemberképzés és továbbképzés (idegen nyelvi szinten is!!!) • képzési struktúra fejlesztése • jók a feltételek egy komplex turisztikai kínálattal rendelkező régió kialakításához fokozható a turisztikailag vonzó, kiajánlható rendezvények, események száma • a gyógy- és wellness szolgáltatások bővítése • a turisztikai szezon térbeli és időbeli meghosszabbodása • a hazai turisták növekvő érdeklődése a régió turisztikai kínálata iránt • pályázati lehetőségek bővülése • pályázati aktivitás és hatékonyság növekedése • markánsan javulhat a turizmus preferálása, bővülhetnek a kormányzati források • jelentős mértékben javítható a régió imázsa • növekvő nemzetközi és hazai kereslet a turisztikai régió-marketing javulásával • az egészségügy országosan fejlesztési prioritássá válhat • az egészségügyügy fokozott bevonása • fedett fürdők építése révén csökkenő szezonalitás és attraktív befektetői környezet Veszélyek • a környezetvédelmi szempontok elhanyagolása, az ökológiai szemlélet hiánya • környezetvédelmi beruházások elmaradása, levegő, talaj- és vízminőség romlása • időjárási szélsőségek gyakori előfordulása • szennyvízelvezetés és tisztítás megoldásának időbeni elhúzódása, elmaradása • a hulladék nagymértékű növekedése • árvizek és folyószennyezési kockázatok a Tiszán • infrastrukturális nagyberuházások elhúzódása • fejlesztések elmaradása, a perifériahelyzet megmerevedése • ágazati és térségi érdekek közötti feszültségek fennmaradása
  47. 47. 47 • nem javulnak a turizmusban érdekelt kkv-k hitelhez jutási feltételei • tőkehiány állandósulása • romló gazdasági környezet • a régió falusi térségeinek társadalmi-gazdasági helyzete tovább romlik • egészségügyi és oktatási szektor működőképességének romlása • nem halad előre a települések, megyék együttműködése • a feketekereskedelem és a bűnözés erősödése a határtérségekben • fizetőképes kereslet alacsony szintje • a belföldi és a beutazó turizmus visszaesése • nem javul az együttműködési készség a régió turisztikai résztvevői között • csökkenő pályázati lehetőségek, költségvetési források • szűk forráslehetőségek a régiómarketingre • versenytársak megerősödése (országon beül, ill. határon túl) JÖVŐKÉP „A regionális fejlődés motorja” A turizmus a régióban meghatározó húzóágazattá válik, amely a turisztikai kis- és középvállalkozások számára vonzó perspektívát jelent, multiplikátor hatásain keresztül pedig a helyi gazdasági szereplők számára keresletet generál. A régió felzárkózásának egyik leghatékonyabb eszköze lesz a turizmus. A turizmus érdekében történt fejlesztések javítják a lakosság életkörülményeit is. A turizmus bővülésével a lakosság életminősége jelentősen javul, az önbecsülés, a régió-identitás erősödik, a turizmus régión belüli gazdasági-társadalmi elismertsége nő. „Élményközpontú turista-paradicsom” A régió a látogatók számára a „Természet-közelség élmény”-t nyújt, a gazdag és egyedülálló természeti kincsei miatt. A természet romlatlan állapota, a barátságos, ember-léptékű vidék, a gazdag gyógyvízkészlet, a Hortobágy, mint puszta, a szőke Tisza sajátos vonzerő elemek, amelyek a régió vezető turisztikai termékeinek alapját képezik. A gyógyturizmus a komplex gyógyturisztikai szolgáltatásaival a régió sikeres turisztikai terméke.
  48. 48. 48 A magyar családok rövid hétvégéken gyakori vendégek a régió wellness szállodáiban, fedett termálfürdőiben, tematikus fürdőkomplexumaikban a termálvízre épülő látványelemeket a sajátos természeti élménnyel ötvözve. A régió különleges turisztikai terméke a „tiszai-turizmus”. A Tisza a vízi-, az öko-, a hobbi-, a sport, és az aktívturizmus különleges helyszíne a régióban. A tiszai turizmus elsősorban a fiatal korosztály (az ifjúságturizmus) célcsoportot vonzza. Szolnok, mint a Tisza fővárosa kedvelt turisztikai desztináció. A Hortobágy természeti élménye az örökség- és az ökoturizmusban jelenik meg, a régió egyedi arculatot mutató, nemzetközi ismertségű turisztikai terméke, magas színvonalú turisztikai szolgáltatásokkal, egyedi ajándéktárgyakkal, több célcsoportot kiszolgálva (ifjúság, senoir, ökoturista). A Hortobágy világörökségi státusza a régió többi turisztikai ága számára is kihasználható marketingelem. A Nyírség, a Bereg kistérségei a régióban jól ismert turisztikai desztinációk gasztronómiai tematikus útjaikkal, gasztronómiai fesztiváljaikkal, parasztházaikkal, amelyek jó minőségű szállást, vidéki vendégszeretet, jellegzetes mezőgazdasági termékeket, bioélelmiszereket kínálnak, néphagyományaikat bemutatva. A hivatásturizmuson belül prioritást élvez a konferenciaturizmus Debrecen központtal. A konferenciaközpont, a Debreceni Egyetem, magas színvonalú szálláshelyek, a regionális repülőtér, a város vonzó arca turista-barát szolgáltatásaival, a régió sikeres konferenciavárosa, kulturális fővárosa. Az Észak- alföldi régió országos jelentőségű márkadesztinációvá vált, az „Alföld márka‖, az élményszerű régió imázsa kialakult. Az Észak-alföldi régió turizmusfejlesztési célpiramisa Jövőkép Átfogó regionális célok Turisztikai stratégiai célok Komplex turisztikai kínálattal rendelkező régió, amelyben a turizmus fontos húzóágazat • Kiváló ökológiai állapot megteremtése, fenntartása • Innovatív, versenyképes gazdaság • Fejlett infrastruktúra, magas szintű életminőség elérése • Jól képzett humánerőforrások • Térségi együttműködés, a kohézió erősítése a régión belül • A régió kiváló gyógyvizeinek és egészségügyi hátterének kihasználása az egészségturizmus, mint vezető turisztikai ágazat fejlesztése • A természetvédelemmel és környezetfejlesztéssel összehangolt turizmus megteremtése
  49. 49. 49 • Az adottságok és képességek bázisán kialakított fenntartható gazdaság, melyen belül a turizmus fontos húzóágazat • Fejlett regionális és helyi infrastruktúra, amely maximálisan kielégíti a minőségi turizmus követelményeit • A humánerőforrások fejlesztésében a turizmus fontos szerepet játszik • A régió turizmusa hozzájárul a térségi együttműködés és a kohézió erősítéséhez RÉGIÓS TURISZTIKAI MARKETING TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE A régió ismertségének növelése, turisztikai piaca nem képzelhető el egy magas színvonalú marketing tevékenység nélkül. Ezért FONTOS: a régió specifikumait figyelembe vevő marketing eszközök kialakítása és hatékony alkalmazása, a turisztikai promóciós tevékenységek támogatása, a regionális marketing munka összehangolása, a közös régiómarketing kialakítása. A siker kulcstényezője: az online marketing fejlesztésében van. Célszerű a regionális marketing-eszközök (költségek optimalizálása és a kínálat sokszínűsége miatt) az Észak-magyarországi régióval közös fejlesztése, továbbá a Tisza-tavi turisztikai régióval promóciós régió kialakítása. A régió felsőoktatási intézményei – kiemelten a Debreceni Egyetem – meglevő kapcsolatrendszereit felhasználva, további együttműködési területek alakíthatóak ki elsősorban a határon túli régiókkal (Kárpátalja, Partium, Észak-Erdély), s azok magyar nyelvű felsőoktatási intézményeivel >> a közös turisztikai fejlesztések kutatása, tervezése miatt.
  50. 50. 50 Balaton idegenforgalmi régió példáján keresztül mutassa be a területfejlesztés és a turizmus kapcsolatrendszerét! A magyar területfejlesztési politika törekszik az egyensúly megteremtésére az uniós elvárások és az ország érdekei között. A területfejlesztés célja az, hogy a fenntartható fejlődés biztosítása mellett ideális gazdasági, település- és térszerkezet alakuljon ki. Az embereknek legyen lehetőségük lakóhelyük értékeit megőrizni és újakat teremteni helyi erőforrások felhasználásával. Álljon rendelkezésükre megfelelő infrastruktúra, gazdasági és életkörülményeik mutassanak folyamatosan emelkedő tendenciát: érezzék jól magukat azon a helyen, ahol élnek és dolgoznak. Az identitástudat megőrzése egy hely és egy közösség tartós fejlődésének egyik kulcsa. Területfejlesztés: az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. A turizmus és területfejlesztés: – Elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze – Fejlesztések tovagyűrűző hatásai – Turisztikai adottságokkal rendelkező térségek részére kitörési pont – Alternatív, kiegészítő jövedelemforrás – Népesség megtartó hatása van – Új vidéki helyszínek bekapcsolása a (turizmus) gazdaságba – Térségi együttműködések elősegítése (turisztikai célterület (desztináció) fejlesztés)
  51. 51. 51 A turizmus és területfejlesztés kapcsolatrendszerének elvi alapjai A területfejlesztés tervezési alapkategóriái Turizmustervezés 1. Fejlesztési koncepció Hosszú távú célok és prioritások, Konkrét programok kidolgozhatóak ezek alapján. 1. Turizmusfejlesztési koncepció: Átfogó fejlesztési célok, Szakmai irányelvek megadása. 2. Fejlesztési program A koncepció alapján középtávú fejlesztési terv, mely stratégiai és operatív részekből áll: Stratégiai program, Operatív program. 2. Turizmusfejlesztési koncepció elkészítése és integrálása a területfejlesztési programokba. A turizmustervezés és a területfejlesztés stratégiai szemlélete Területfejlesztés Területpolitika: Prioritások, eszközök és intézmények területén való megfeleltetés. Eszközök: A megvalósítás materiális- és immateriális feltételrendszere. Szabályozás: Tudatos beavatkozások (komplex és szektorális). Menedzsment: Intézményi és személyi feltételek a megvalósításhoz. Stratégiai szemlélet Jövőkép: Külső és belső Értékelése, A jövő Forgatókönyvei. Tervezés: A jövőépítés Programjai és Akciói, az Ehhez rendelhető Adottságok és feltételek. Érvényesítés: Szereplők Részvétele, Területi beavat- kozások kidolgo- zása. Jövőszervezés: Intézmény- és Eszközrendszer, Ellenőrzés, Értékelés, visszacsatolás.
  52. 52. 52 Turizmus, turisztikai ágazatok A Balaton régió gazdaságában meghatározó szerepet játszik a turizmus, így a térség turizmusában bekövetkezett változások a térség egész gazdaságára kihatással voltak. A térség Magyarország második legjelentősebb turisztikai területe. A belföldi turizmust vizsgálva pedig a Balaton régió hazánk - mind a vendégek, mind a vendégéjszakák részarányát tekintve - legjelentősebb fogadóterülete.

×