o_10111_muv241_pr01
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

o_10111_muv241_pr01

on

  • 1,199 views

 

Statistics

Views

Total Views
1,199
Views on SlideShare
990
Embed Views
209

Actions

Likes
1
Downloads
78
Comments
0

1 Embed 209

http://arthist.elte.hu 209

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

o_10111_muv241_pr01 o_10111_muv241_pr01 Presentation Transcript

  • BA/MÜV-211. ELTE BTK. MŰVÉSZETTÖRTÉNETI INTÉZET 2010. őszi félév, Havasi Krisztina ROMANIKA
    • KÖTELEZŐ IRODALOM :
    • Marosi Ernő: A rom á n kor műv é szete. Budapest 1972.
    • Marosi Ernő: A k ö z é pkor műv é szete I. (1000 – 1250) Budapest 1997.
    • Hermann Fillitz: Das Mittelalter I. (Propil ä en Kunstgeschichte) Berlin 1969.
    • John Beckwith: Early Medieval Art. Carolingian – Ottonian - Romanesque.
    • London 1969 (2001), 81 – 216.
    • Louis Grodecki – Jean Taralon – Florentine M ü therich – Francis Wormald:
    • Die Zeit der Ottonen und Salier. (Universum der Kunst) M ü nchen 1973.
    • Xavier Barral i Altet – Fran ç oise Avril – Danielle Gaborit-Chopin: Romanische Kunst. I.
    • Mittel- und S ü deuropa. 1060 – 1220. (Universum der Kunst) M ü nchen 1983.
    • Xavier Barral i Altet – Fran ç oise Avril – Danielle Gaborit-Chopin: Romanische Kunst. II.
    • Nord- und Westeuropa 1060 – 1220. (Universum der Kunst) M ü nchen 1984.
  •  
  • ← A „Szent Lándzsa” a német római császárok egyik insigniuma. 8-9 századi munka, 11. századi átalakításokkal. München, Schatzkammer der Residenz Konrád német király pecsétje, 912-913. körül I . (Madarász) Henrik király pecsétje, 922 után
  • Aachen, palotakápolna (792–805 között) A karzat nyugati része Nagy Károly császár (768 – 814) trónusával
  • Quedlinburg, a várhegy látképe délkeletről a St. Servatius templommal és a templom külső északkelet felől .
  • Quedlinburg, St. Servatius templom periodizált alaprajza
  • Quedlinburg, St. Servatius. A templombelső kelet (szentély) felé, illetve a belső nyugat felé
  • Quedlinburg, St. Servatius. Alaprajz a régészeti kutatások nyomán: Fent: 10. századi állapot 936 után. Lent 11. század első fele
  • Quedlinburg, St. Servatius az ún. Confessio, 936 után Keresztmetszet és részlet a belsőből
  • Quedlinburg, St. Servatius Balra: Kripta Jobbra: Mathilda királyné (†968) szarkofágja
  • Quedlinburg, St. Servatius. A templom belső kelet (szentély) felé, illetve a belső nyugat felé
  • ← Magdeburg, székesegyház, az 1200 körül újjáépített szentély az Ottó-kori épületből való porfíroszlopokkal ↑ Magdeburg, az Ottó-kori székesegyház keleti kriptájában feltárt díszpadló részlete
  •  
  • Róma, a régi Szent Péter bazilika (metszetrajz) A régi Szent Péter bazilikából fennmaradt Porfír-rota, a császárkoronázás
  • A német római császárok koronája. „Reichskrone” 10. század második fele Bécs, Kunsthistorisches Museum, Weltliche Schatzkammer
  •  
  •  
  • Registrum Gregorii, Trier 983 után Chantilly Museé Condé
  • Registrum Gregorii, Nagy Szent Gergely és írnoka, miniatúra, 983 után, Trier
  • III.Ottó császár evangeliáriuma. Reichenau, 10. század vége. (München, Bayerisches Staatsbibliothek)
  • III.Ottó császár evangeliáriumának kötéstáblája, 10. század vége. (München, Bayerisches Staatsbibliothek
  • Részlet Theophanu bizánci hercegnőnek, II. Ottó császár feleségének házasságleveléről. 972. körül. (Niedersächsisches Staatsarchiv, Wolfenbüttel
  • Krisztus megkoronázza II. Ottó császárt és Theophanut. Elefántcsonttábla, 982 körül Paris, Musée Cluny
  • Traditio legis Maiestas Domini Két elefántcsonttábla Magdeburgból 962 – 973 között (Berlin, Staatsbibliothek, New York, Metropolitan Museum of Art)
  • Maiestas Domini a császári családdal. Elefántcsonttábla, Milánó, 962 és 983 között (983?) Milánó, Castello Sforzesco