Pusztai klaudia az állóvizek aljzatán
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Pusztai klaudia az állóvizek aljzatán

on

  • 1,164 views

 

Statistics

Views

Total Views
1,164
Views on SlideShare
1,092
Embed Views
72

Actions

Likes
0
Downloads
9
Comments
0

1 Embed 72

http://www.protopage.com 72

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Pusztai klaudia az állóvizek aljzatán Pusztai klaudia az állóvizek aljzatán Presentation Transcript

  • Az állóvizek aljzatán •Kagyló •Az orvosi pióca Pusztai Klaudia 6.c 
  • Evolúció Szabadon úszó trochofóra lárvái alapján a gyűrűsférgekkel rokon csoport a többipuhatestűvel együtt. A cső alakú házat kiválasztó gyűrűsférgekkel ellentétben a kagylók lárvái két szaruanyagú lemezkezdeményt, majd meszes alapú végleges héjat A kagylók növesztenek. A devonban a nyílttengeri életmódú, vékony héjú Cardiola mellett elterjenek a zátonylakó, vastag héjú zátonylakó formák, például a jellegzetesen szív alakú Megalodon. A karbon folyamán tovább nőtt a sekélyvízi alakok száma, már gyakoriak a partközeli és partszegélyi képződményekben is, a hullámveréses árapályzónában, mint a Posidonia és a Conocardium. A felső karbonban már korjelző jelentőségűek egy édesvízi kagylónem fajai, a Carbonicola-félék. A perm folyamán a csigák és kagylók visszaszorultak a pörgekarúakkal szemben, csak abeltengerekben és a partszegélyi övben gyakoriak. Összességében is elmondható, hogy a paleozoikum élővilágában a kagylók sokkal kisebb szerepet játszottak, mint a későbbiekben. Ez még a triászban is folytatódik, ahol a pörgekarúak sokszor kőzetalkotó mennyiségben fordulnak elő, míg a kagylók gyakorlatilag semmit sem változtak a permhez képest. 80 millió éves szünet után újra feltűnnek a Megalodonok, ezúttal Megalodus) a nevük, és megjelentek az Ostrea- és Pecten-félék. A jura során a sekélytengeri és partszegélyi élőhelyű kagylók sokszor kőzetalkotó mennyiségűek. Ez valószínűleg összefüggésben áll azzal, hogy a perm végén és a triászban a partszegélyi(árapályövi) és sekélytengeri pörgekarúak teljesen eltűntek, és a helyüket a triász során foglalták el a kagylók. A triász során a zátonyfáciesek diverzitása minden állatcsoportban fokozatosan csökkent, a kiüresedő élőhelyeken lassú ütemben megjelentek a kagylók. A Cardinia-, Trigonia- és Mytilus-félék jelentősek, az Ostrea- fajok szintjelzők. A krétában a mediterrán mélyvizekben is gyakorivá válik a Nucula genus. Jellegzetes az Inoceramus és a Gryphaea. A zátonyfáciesekben elterjednek a zátonyépítő Pachyodonta-félék, amelyek általában hatalmas méretűek, vaskosmegjelenésűek, nagyon vastag héjjal és szélsőségesen részaránytalan héjakkal. Ezeknél az egyik héj gyakorlatilag lakókamrává vált, a másik pedig csak fedőteknő szerepet játszik. Jellegzetes nemeik a Hippurites és a Radiolites. A kagylók evolúciójára általában jellemző a kopoltyúk differenciálódása, amely több vonalon haladt egy időben a protobranchia típustól a bonyolultabbak felé. A héjak anyaga is átalakult a törzsfejlődés során, kezdetben jól fejlett gyöngyházréteggel rendelkeztek, amely háttérbe szorult, és az újabb típusoknál már porcelánszerű. Ezzelpárhuzamosan az aragonit szerkezetű mészanyag is kalcitosra változott. Jellegzetes még a zárszerkezet differenciálódása és alkalmazkodása az adott viszonyokhoz.
  • A kagyló testfelépítése View slide
  • Álló-és lassú folyóvizeink aljzatának gyakori élőlénye: A kagyló Testfelépítése:puha, belső váz nélküli testét 2 barnászöld héj fedi Jellegzetes szerv:köpeny,zsigerzacskó Táplálék:szerves törmelék Légzés:kopoltyú Csoport:puhatestűek View slide
  • Az orvosi pióca Előfordulása Az orvosi pióca eredetileg egész Közép- és Dél-Európában előfordult. A környezetiváltozások következtében, és feltehetően az orvosi célokra végzett túlzott begyűjtése miatt mindenütt erősen megfogyatkozott. Megjelenése Az orvosi pióca teste 10-15 centiméter hosszú. Színe a piszkos-, olykor sárgásbarna és sötét olajzöld között változik. Az alapszínen 6 feltűnő, vöröses hosszanti sáv látható, közülük néhányat sötét foltok tarkítanak. Hasa sárga, egyenlőtlenül elosztott feketefoltokkal. A fejtájék nem határolódik el élesen, a 10 kis szem felül, az elülső szelvények oldalain helyezkedik el. A test elülső és hátulsó végén egy-egy tapadókorong van. Aszájnyílásban 3 félhold alakú, finoman fogas állkapocs található. Testének kígyózó fel-le mozgatásával gyorsan képes úszni. Életmódja Az orvosi pióca túlnyomóan lápos, mocsaras vizek és dús növényzetű tavak lakója.Melegvérű állatok – köztük az ember – vérével táplálkozik. Parazita életmódot folytat.
  • Az orvosi pióca testfelépítése
  • Álló- és lassú folyóvizeink aljzatának gyakori élőlénye:Testfelépítés:zöldesfekete, hengeres, c supasz, nyálkás teste gyűrűkből áll Jellegzetes szerv:bőrizomtömlő,tapadókorong Táplálék:vér Légzés:csupasz bőrén át Csoport:gyűrűs férgek
  • Mozgása apiócának Araszolómozgása van
  • Vége!!Remélem tetszett! 