• Közepes nagyságú       Fülesbagoly  bagoly, testhossza  25-37  centiméter, szárnyfe  sztávolsága 90-100  centiméter,  te...
TojásaiÁltalában 4-6 tojást szokott          lerakni
Teste• Rozsdabarna tollai hosszanti fekete foltokkal tarkított.  Előretekintő szemét tollkoszorú veszi körül,  áramvonalas...
•   A költési időszak áprilisban kezdődik,    de még májusban is tart, de enyhe    teleken a párok már korában    kialakul...
Tömeges megjelenésük
Ragadozó madár. Rágcsálókkal táplálkozik, Ezekre nyílt területekenvadászik. Szétbontott köpeteiezek koponyáival van tele. ...
Előfordulásuk• Európában, Ázsi  ában és Észak-  Amerikában költ.  Neve ellenére  kerüli a nagy,  zárt erdőket, kis  erdőfo...
•   Egy felnőtt, kifejlett európai vörös    róka testhossza általában 100 és 130      A Vörös róka    centiméter közt vált...
•   Párzás idején a nőstényért    küzdenek.                     Küzdelmük    A rókák egy évben csak    egyszer szaporodnak...
Kotorékuk            • A nőstények a              kotorékban              elevenen              szülnek, tehát            ...
•   Táplálkozását tekintve,    ahogyan a rókák általában, a    vörös róka sem válogatós.                                  ...
•   Csaknem teljes Európában és    Ázsiában, Észak-Amerikában, Afrika    északi partvidékén, és Ausztráliában    is megtal...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Fülesbagoly, vörös róka

903 views
836 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
903
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
7
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Fülesbagoly, vörös róka

  1. 1. • Közepes nagyságú Fülesbagoly bagoly, testhossza 25-37 centiméter, szárnyfe sztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-370 gramm közötti. Jól látható tollfülekkel és nagy , narancsvörös szemekkel rendelkezik.
  2. 2. TojásaiÁltalában 4-6 tojást szokott lerakni
  3. 3. Teste• Rozsdabarna tollai hosszanti fekete foltokkal tarkított. Előretekintő szemét tollkoszorú veszi körül, áramvonalas teste van, de nem testhez simuló mert sokszor felborzolja.
  4. 4. • A költési időszak áprilisban kezdődik, de még májusban is tart, de enyhe teleken a párok már korában kialakulnak. Fészket nem építenek, előszeretettel használják az A talált fészkük elhagyatott varjúfészkeket. A hím jelöli ki a területet, de a tojó választja ki az alkalmas fészket. A fészekből akár el is zavarja a tulajdonost. A fészek helye változó, lehet magasan lévő ágakon, vagy alacsony bokrokon is. A fészekbe a tojást március második felében vagy április elején rak le. Ezeken 27-28 napig kotlik a tojó, az eleséget a hím hordja. A kikelt fehér pihés apróságokat a tojó melegíti. Az elején csak a hím látja el élelemmel a családot. A fiókák 2 hetes kora után a tojó is vadászik. A fiókák szeme 5–7 nap után nyílik ki. Háromhetesen hagyják el a fészket. Bár még nem tudnak repülni, ugrándoznak, majd este hívó hangjukkal jelzik hollétüket. Egy hónapos koruk után tudnak repülni és szüleik egész önállósodásukig etetik őket. Fiókái fészeklakók. Szigorúan védett madár!!!!
  5. 5. Tömeges megjelenésük
  6. 6. Ragadozó madár. Rágcsálókkal táplálkozik, Ezekre nyílt területekenvadászik. Szétbontott köpeteiezek koponyáival van tele. Havas Testfelépítése, ésteleken mindig több madarat,főleg verebeket fog.Lesőhelyérőlcsap le az észrevett életmódjazsákmányra, de éjszaka, hallásután is vadászik. Október végén,novemberben kisebb-nagyobbcsoportokba verődve, 8–10, denéha akár 80–100 példány isegyütt tölti a napot. Nyugodtanpihennek tűlevelűeken, gyakranvárosok, falvak belterületén állólucfenyőkön. Ha nem zavarjákőket, évről évre felkeresik ahelyeket. A hímek párzási időbena nappalt a fészek közelébentöltik fákon vagy bokrokon,ahonnan szemmel tudják tartania fészket is. Néha csupánembermagasságban ül, és ha úgyhaladunk el mellette, hogy azthiszi, nem vettük észre nem repülel, csak nagy szemeivel kísériminden mozdulatunkat. A telelőcsoport a tél végéig, márciuselejéig marad együtt, majdpárokra bomlik. Horgas, éles éshegyes csőre kiváló fegyver. Alábával fogva tartott áldozatátezzel veri agyon. A táplálékmegkeresésébenhallása és látása segíti.
  7. 7. Előfordulásuk• Európában, Ázsi ában és Észak- Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg.
  8. 8. • Egy felnőtt, kifejlett európai vörös róka testhossza általában 100 és 130 A Vörös róka centiméter közt változik, ebből a farok 35-40 centiméter, magassága 35-38 centiméter. Testtömege általában 6 és 10 kg között van. Bár testfelépítése rendkívül vékony és karcsú, sűrű és tömött bundája miatt jóval testesebbnek látszik. Alakja közismert és jellegzetes, közepes termetű kutyára hasonlít, lábai rövidek. Bundája alapszíne vöröses- rozsdabarna; az állat alsó része, farka vége, toroktájéka, ajka és pofája alsó része szürkésfehér, mancsa, füle és orra fekete színű. Szeme narancssárga (a kölyköké kék), a macskáéhoz hasonlatos ovális pupillával. A hímek általában véve nagyobbak, erősebb felépítésűek, mint a nőstények.• A vörös róka a rókák legismertebb és egyúttal a nem legnagyobb termetű faja. Aránylag kicsiny felső tépőfogai különböztetik meg; életmódja többnyire magányos.
  9. 9. • Párzás idején a nőstényért küzdenek. Küzdelmük A rókák egy évben csak egyszer szaporodnak, ez az időszak az ún. Koslatás, nálunk tél közepére (január, február) tehető. A kan rókák ilyenkor hatalmas területeket járnak be szukák után kutatva, és hangok (vonítás), illetve szagok (melyet a farkuk alatt található ún. "ibolyamirigy" áraszt) segítségével találják meg egymást. A párzás többnyire február közepén történik, majd a szuka 50- 52 nap vemhesség után általában 4-7 kölyköt hoz világra (ez a szám ettől kevesebb, de akár 12 is lehet).
  10. 10. Kotorékuk • A nőstények a kotorékban elevenen szülnek, tehát kölykei elevenen jönnek a világra.
  11. 11. • Táplálkozását tekintve, ahogyan a rókák általában, a vörös róka sem válogatós. Táplálkozásuk Mindenre vadászik, amit el tud kapni: a fiatal őzgidáktól kezdve az apró bogarakig. Legszívesebben mégis az apró rágcsálókat, egereket, pockokat kedveli, amelyek változatos étrendjének közel felét teszik ki. Emellett dögevő is, és szívesen megeszi a madarak fészkeiből kifosztott tojásokat, de a különböző gyümölcsöket, bogyókat, egyéb növényi táplálékokat sem veti meg. A városok, falvak közelében élő rókák sokszor "kukáznak", fogyasztják az ember által kidobott ételmaradékokat.• Többek közt ennek a változatos étrendnek köszönhetően képesek nagyon sok helyen megélni, az adott környezet élővilágához alkalmazkodni.
  12. 12. • Csaknem teljes Európában és Ázsiában, Észak-Amerikában, Afrika északi partvidékén, és Ausztráliában is megtalálható. A szélsőséges éghajlati övezeteket, és a tengerszint Elterjeszkedésük felett 3000 méternél magasabban fekvő területeket leszámítva gyakorlatilag bárhol képes megélni. Élőhelye változatos, mely lehet akár fás-erdős, akár dombos vagy sík terület. Még az ember közvetlen közelében, falvakban, városokban is megtelepedett.• A vörös róka a legelterjedtebb szárazföldi ragadozó..• Óriási elterjedési területén kívül betelepítették Ausztráliába is, ahol kiválóan meghonosodott. A tájidegen vörös róka számtalan őshonos erszényes faj drasztikus megritkulásában illetve néhány faj kihalásában is nagy szerepet játszott. Ausztráliába eredetileg a szintén betelepített és a mezőgazdaságra nézve katasztrofális hatású üregi,nyúl megritkítása miatt telepítették be, de a rókák számára könnyebb zsákmányt jelentettek és jelentenek ma is az ilyen ragadozókhoz hozzá nem szokott erszényesek.•

×